Izmény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (VII.29.) számú önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 10. 19Izmény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (VII.29.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Izmény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (VII.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Izmény Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §. (4) bek. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A települési önkormányzat
1. § (1) Izmény települési önkormányzatának megnevezése: Izmény Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 7353 Izmény, Fő u. 23.
2. § (1) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazásokon való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
(2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
2. Önkormányzati jelképek, kitüntetések
3. § (1) A község jelképei: a község címere, zászlaja és a helyi címerrel ellátott pecsét.
(2) A községi jelképek – a címer és a zászló – leírását, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A képviselő-testület a helyi kitüntetések alapításáról, az adományozásra vonatkozó szabályokról és a kitüntetésekre vonatkozó egyéb rendelkezésekről külön önkormányzati rendeletet alkot.
Feladatok és hatáskörök
4. § (1) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(2) Az önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
5. § (1) A képviselő-testület – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) meghatározott kivételekkel hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
(2) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokat az Mötv. 42. § tartalmazza.
6. § (1) Az önkormányzat ellátja az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladatokat, melynek részletes szabályait - ha törvény másként nem rendelkezik - jogszabályok tartalmazzák.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon kívül más szerv feladatkörébe nem tartozó egyéb közfeladatot is elláthat az önkormányzat, erről éves költségvetési rendeletében kell rendelkezni, illetve a feladatellátáshoz szükséges forrást biztosítani. Ezen feladatok ellátása csak az (1) bekezdésben meghatározott feladatok kockáztatása nélkül történhet.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület
7. § (1a) A megválasztott települési képviselők száma 5 fő. A Képviselő- testület tagjainak névsorát és lakcímét az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működőképessége szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
8. § A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt névszerinti szavazással, minősített többségű döntésével kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követően 3 hónapon belüli időpontra időközi választást kell kitűzni.
A települési képviselő
9. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Részt vehet a képviselő-testületi döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A települési képviselő:
1. tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek és a társulásnak – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
2. Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
3. A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
4. Köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.
(3) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(4) A képviselő-testület rendeletében külön meghatározott módon mérsékelheti és megvonhatja annak a képviselőnek a tiszteletdíját, aki a képviselő-testület munkájában indokolatlanul huzamosabb időn át nem vesz részt.
(5) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek a magántitok és személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. A titoktartási kötelezettsége a megbízatása lejárta után is fennáll.
10. § (1) Az Mötv. 39 §. (1) bekezdése alapján az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.1
(2) 2
(3) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.3
(4) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét és a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának és őrzésének rendjét az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.
11. § (1) A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokot választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátását.4
(2) Tanácsnok választása esetén feladat- és hatáskörét az SZMSZ melléklete tartalmazza.
(3) Tanácsnok által felügyelt feladatkörben csak ellenjegyzésével lehet előterjesztést a képviselő-testülethez benyújtani.
A képviselő-testület ülései
12. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli testületi ülést tart.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2a)5 A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív ok miatt az érintett személyek jogaikat, vagy kötelességeiket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából szükséges időpontban - gyakorolni nem tudják.
(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni :
1. munkaterv szerint
2. a képviselők egynegyedének indítványára
3. a bizottságok indítványára
4. a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának kezdeményezésére.
(4)6 ) A munkatervtől eltérő ülés - rendkívüli ülés – összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelöni a testületi ülés összehívásának indokát. A rendkívüli ülésre vonatozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani.
(5) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket – kivéve, ha sürgős pályázat vagy községi érdek szóbeli előterjesztést indokol – a képviselő-testületi tagok részére papír alapon az ülést megelőzően kell megküldeni. A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót és valamennyi írásbeli előterjesztést papír alapú dokumentumként kell kézbesíteni.
(6) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül (pl. távbeszélő, e-mail) is összehívható.
(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. a képviselőket
2. a jegyzőt, a jegyző megbízottját
3. a napirendi pontok előadóit
4. akiket a polgármester indokoltnak tart.
(8) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével és a község honlapján történő közzétételével kell értesíteni.
13. § A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 ülést tart.
14. § (1)7 A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerősé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az összehívásról a polgármester gondoskodik.
(2) Az alakuló ülést a korelnök vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás lebonyolításáról és eredményéről.
(4) A képviselők a megbízólevelek átvétele után ünnepélyes esküt tesznek.
(5) Az alakuló ülésen napirendre kell venni az alpolgármester választását, valamint dönteni kell a polgármester-, és amennyiben sikeres volt az alpolgármester-választás, úgy az alpolgármester javadalmazásáról.
A képviselő-testület munkaterve,napirendje
15. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.
(2) A munkaterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit, az előterjesztések elkészítésének határidejét, az ülésre meghívandók körét.
(3) A képviselő-testület a következő évi munkatervét az év utolsó ülésén fogadja el.
16. § (1) A képviselő-testületi ülések fő napirendi pontjai tárgyalásának alapját írásos előterjesztések képezik. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.
(2) Az előterjesztések tartalmi szempontból döntést, állásfoglalást igénylő vagy tájékoztató jellegűek. Formai szempontból írásbeliek vagy szóbeliek.
(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
1. Az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni kell az előzményeket, a testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják.
2. A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
3. A tájékoztató jellegű előterjesztések nem tartalmaznak határozati javaslatot.
17. § (1) Valamely ügy sürgős tárgyalását (sürgősségi indítvány) kezdeményezheti a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei és tagjai, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzatok testületei.
(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tárgyának rövid indoklásával – legkésőbb az ülés napján de. 10.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Elfogadásához minősített többség szükséges.
(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi pontként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni a téma tárgyalásáról.
(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy első napirendként tárgyalja.
A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
1. zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
2. zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
3. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a jegyző megbízottja, továbbá meghívása esetén az önkormányzati hivatal osztályvezetője, ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása.
A képviselő-testület üléseinek levezetése
19. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján, illetve a bejelentés nélkül távollevő képviselőket, majd határozatképesség esetén megnyitja az ülést.
(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 15 napon belül ismételten össze kell hívni.
(3) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. E kérdésről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, vezeti a vitát, melynek során:
1. Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet legfeljebb 5 percben
2. Az előadó szóbeli kiegészítését követően a bizottságok terjesztik elő a napirendekkel kapcsolatos előterjesztésüket, módosító javaslataikat.
3. A bizottsági vélemények elhangzása után a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles választ adni. A válaszadást követően felszólalásokra, hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
4. A bizottságok és a hozzászólók legfeljebb: rendeletalkotásnál 5 percben, egyéb fő napirendi pontnál 3 percben, második hozzászólás esetén 3 percben, egyéb napirendi hozzászólások esetében 3 percben fejthetik ki véleményüket.
(5) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő állampolgárok a vitában akkor kaphatnak szót, ha erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(8) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(9) A határozathozatal előtt a polgármester lezárja és összefoglalja a vitát.
Döntéshozatali eljárás
20. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a 20. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben bármely képviselő javaslatára. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással dönt.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely települési képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
(4) Titkos szavazás a szavazócédula urnába való bedobásával történik, melynek technikai előkészítése és lebonyolítása a jegyző feladata, az eredmény megállapítását az Ügyrendi Bizottság végzi.
(5) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül.
21. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített határozati javaslatról születik döntés.
(2) A határozathozatal során az a javaslat kerül elfogadásra, amely megkapja a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazatát.
(3) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata szükséges.
(4) Minősített többségű szavazás szükséges az Mötv. 50. §, valamint az SZMSZ 8. § , 10. § (3) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében, 22. § (1) bekezdés 2. és 3. pontjában, 23. § (1) bekezdésében, 33. § (2) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében foglaltakhoz.
(5) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, és ismerteti a döntést.
22. § (1) ) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha:
1. törvény előírja
2. azt a képviselő-testület egynegyede indítványozza
3. a polgármester, a jegyző, valamint az ülésen jelenlevő képviselők egynegyede kezdeményezi, és a kezdeményezést a képviselő-testület minősített szótöbbséggel elfogadja.
(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást nem lehet tartani.
(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom” szóval szavaznak.
(4) A névszerinti szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
23. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára minősített többségű szavazással a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon, ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs.
(3) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
A tanácskozás rendjének fenntartása
24. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
1. Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ.
2. Rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít.
3. Tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester, ha az ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet, az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
Kérdés, interpelláció
25. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor.
(2) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás.
(3) Kérdést a képviselő az ülés megkezdése előtt 24 órával nyújthatja be írásban a polgármesternek.
(4) Az írásban feltett kérdésre a megkérdezett a képviselő-testületi ülésén, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Erről a testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(5) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).
(6) Az interpellációt a polgármesterhez kell benyújtani legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 48 órával. Az interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. A választ az ülésen, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban kell megadni.
(7) Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet.
(8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
Önkormányzati határozatok
26. § (1) ) Az önkormányzati határozatoknak három fajtája van:
a) normatív határozat
b) hatósági határozat
c) egyéb határozat.
(2) A normatív határozatokat az önkormányzati rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell közzétenni.
(3) Az önkormányzati hatósági határozat tartalmi és formai követelményeire a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A képviselő-testület határozatait év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, a határozat elfogadásának évét, hónapját és napját.
(5) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti és határidős nyilvántartást vezet.
Önkormányzati rendeletalkotás
27. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendeletek alkotását, módosítását:
1. a települési képviselő
2. a bizottság
3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző
4. bármely izményi választópolgár
5. az önkormányzat feladataival, tevékenységével kapcsolatban álló gazdálkodó szervezet a polgármesternél kezdeményezheti, aki a kezdeményezést a jegyző és az illetékes bizottság előzetes véleményezésével a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A képviselő-testület dönt az önkormányzati rendelet megalkotásáról, annak főbb elveiről.
(4) Az önkormányzati rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell készíteni. A hatásvizsgálat elkészítése a rendelet előkészítőjének a feladata, és annak eredményéről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
(5) A rendelettervezet megszövegezése a jegyző feladata.
28. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A rendelet kihirdetésének módja: önkormányzati hivatal izményi irodájában elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztés.
(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy a választópolgárok, az érintett gazdasági és társadalmi szervek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. Ennek módja a község honlapján, a sajtóban, helyi televízióban való ismertetés.
29. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése az alábbi elemeket tartalmazza egymást követően:
30. § Az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálatának lefolytatásáról a jegyző gondoskodik.
Jegyzőkönyv
31. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
1. a testületi ülés helyét;
2. időpontját;
3. a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
4. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
5. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
6. az előterjesztéseket;
7. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
8. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
9. a döntéshozatalban résztvevők számát;
10. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
11. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
12. a szavazás számszerű eredményét;
13. a hozott döntéseket és
14. a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: a jelenléti ívet, a meghívót, az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatot, rendelettervezetet, képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját, a jegyző törvényességi észrevételét, titkos szavazással készült jegyzőkönyvet, a névszerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő 15 napon belül megküldi a Tolna Megyei Kormányhivatalnak.
(5) A jegyzőkönyvet és a csatolt dokumentumaikat – a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével – az érdeklődők az önkormányzati hivatalban megtekinthetik.
(6) A zárt ülések jegyzőkönyveit az önkormányzati hivatalban a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni. A zárt ülésen hozott határozatok – amennyiben nem sértenek személyiségi jogokat – nyilvánosak.
Képviselő-testület bizottságai
32. § (1) A képviselő-testület részben jogszabályi kötelezés miatt, részben saját munkájának segítése és szakmai megalapozása érdekében állandó bizottságot hoz létre. Az állandó bizottság feladatai a döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, valamint egyes átruházott hatáskörben történő döntések meghozatala.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságként 3 tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(3) A bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. A bizottság tagjainak névjegyzéke az SZMSZ 1. sz. függeléke.
(4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása, feladatainak elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott bizottságot az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén feladatait a képviselő-testület által választott alelnök látja el.
(6) A bizottság elnökét, alelnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani. A polgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(7) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) ) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(9) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(10) A bizottság ülése nyilvános.
(11) A zárt ülésre vonatkozóan az SZMSZ 20. §. (2) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.
(12) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az SZMSZ 31. § (1) bekezdésében felsoroltakat. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és alelnöke írja alá.
33. § (1) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.
(2) A javaslat elfogadásához minősített többség szükséges.
(3) Bizottsági tag vagy bizottság elnöke, alelnöke lemondását a képviselő-testület tudomásul veszi, és helyére a lehető legrövidebb időn belül új bizottsági tagot, vagy bizottsági elnököt, alelnököt választ.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző
A polgármester 8
34. §
35. §
35/A. § (1) Izmény Község polgármestere megbízatását főállásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(2) A polgármester a Mötv. 66. § alapján tagja a Képviselő-testületnek.
(3) A polgármester feladatai különösen:
a) képviseli a képviselő-testületet, biztosítja a testület demokratikus, nyilvános működését,
b) összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését,
c) gondoskodik és közreműködik a testület munkájának megtervezésében, megszervezésében,
d) segíti a képviselők, a képviselő-testület bizottságainak a munkáját;
e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben,
f) a hatáskörébe tartozó ügyekben meghatározza a kiadmányozás rendjét;
g) elkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a választási ciklusra kiterjedő gazdasági és munkaprogramot.
h) elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását;
i) gondoskodik arról, hogy az önkormányzati szervek döntései tükrözzék a közakaratot;
j) segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését;
k) kezdeményezheti az önkormányzat érdekeit sértő döntés ismételt megtárgyalását;
l) a polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, melyről a következő testületi ülésen beszámol;
m) tevékenységével hozzájárul Izmény fejlődéséhez, az önkormányzat és szervei munkájának hatékonyságához,
n) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
o) szervezi az önkormányzat és az országos főhatóságok kapcsolatait és együttműködését
p) kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,
q) aláírja az önkormányzati önerőt nem igénylő pályázatokat, valamint azon pályázatokkal kapcsolatos megállapodásokat, ahol az önerőt a képviselő-testület biztosította.
(4) Amennyiben a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42-§-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.
(5) A polgármester – a testület utólagos tájékoztatása mellett – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a testület hatáskörébe tartozó önkormányzati önerőt igénylő pályázatokkal kapcsolatban ügyekben dönthet.
(6) Önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.
Az alpolgármester
36. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármester önálló hatáskörrel nem rendelkezik, feladatait a polgármester irányításával látja el.
(4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.
A jegyző
37. § (1) A jegyző feladatokat Bonyhád Város Jegyzője a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával látja el.
(2) A jegyző:
1. vezeti az önkormányzati hivatalt
2. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben
3. gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében
4. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról
5. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein
6. jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő
7. beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról és az ügyintézésről
8. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
9. dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben, illetve azon hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester adott át
10. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét
11. a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
12. megszervezi a települési képviselők és a bizottságok munkájához szükséges ügyviteli tevékenységet
13. gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamig – a jegyzői feladatokat a jegyzőre vonatkozó képesítési és alkalmazási feltételnek megfelelő hivatali osztályvezető látja el.
A közös önkormányzati hivatal
38. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre Bonyhád város, Bonyhádvarasd, Grábóc, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Mőcsény, és Váralja községek önkormányzataival.
(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.
(3) A közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, Ügyrendjét és Munkarendjét az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a közös önkormányzati hivatal a megállapodás alapján Bonyhád város, Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Mőcsény, Váralja községek területén is ellátja.
(5) A közös önkormányzati hivatal fenntartására kötött megállapodás az SZMSZ 6. sz. függeléke.
Társulások
39. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.
(2) A képviselő-testület társulásait a 4. sz. függelék tartalmazza.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás
40. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.
41. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – az éves munkatervben meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart, amelyben az állampolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre kerülő tárgykörökről a lakosságot tájékoztatni kell az önkormányzati hivatal izményi irodája hirdetőtábláján a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok.
Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
Az önkormányzat vagyona
42. § Az önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
Az önkormányzat gazdálkodása
43. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának szabályozását külön önkormányzati rendelet tartalmazza. E rendelet meghatározza:
1. a költségvetés tárgyalásának szabályait
2. a költségvetési év mérlegének elkészítését, a revízió módját
3. az esetleges hitelfelvétel szabályozását
4. a beruházási feladatok kötelező meghirdetésének szabályait
5. az ártárgyalások folytatásának szabályait
6. az ingatlankezelést
(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:
1. Az államkincstár által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére
2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit
3. leigényli a címzett és céltámogatásokat, és egyéb pályázati támogatásokat
4. gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról
5. biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését
6. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását
7. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárját és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz
8. gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
44. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján látja el. A belső ellenőrök tevékenységüket közvetlenül a jegyző irányítása alatt végzik.
Az önkormányzat intézményei
45. § (1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(2) Intézményt más településsel közösen is alapíthat, fenntarthat.
(3) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő költségvetési szerv.
(4) Az intézmény fenntartói jogosítványait a képviselő-testület gyakorolja. Más településsel fenntartott intézmény esetén a fenntartói jogok gyakorlásának módjáról a társulási megállapodás rendelkezik.
(5) Nem érinti az intézmény szakmai önállóságát, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy több intézmény gazdálkodását közös szervezeti egységben, illetve társulási megállapodás keretén belül látja el.
(6) Az intézmények felsorolását a 3. sz. függelék tartalmazza.
Záró rendelkezések
46. § Jelen rendelet 2013. augusztus 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (IV.3.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.
2. függelék
3. függelék
Módosította a 10/2019.(X.22.) önk. rendelet . Hatályos 2019. 10. 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (X.22.) önk. rendelet. Hatályos 2019. 10. 22-től.
Módosította a 10/2019. (X.22.) önk. rendelet. Hatályos 2019. 10. 22-től
Módosította a 10/2019. (X.22.) önk. rendelet. Hatályos 2019. 10. 22-től.
A 12. § (2a) bekezdését az Izmény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (X. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 12. § (4) bekezdése az Izmény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 7/2019. (VIII.30.) önk. rendelet. Hatályos 2019. VIII. 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 10/2019.(X.22.) önk. rendelet. Hatályos: 2019. 10.22-től