1. § A rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, közérzetét, életminőségét, valamint biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

2. § E rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

3. § Értelmező rendelkezések:

4. § (1)³ Az önkormányzat közigazgatási területén bármilyen állatot kizárólag a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani, ide nem értve e rendelet hatályba lépése előtt szerzett jogokat, amennyiben azok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során a szomszédos ingatlanok vonatkozásában alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál – a szakhatóságok egyetértése esetén – az előírt védőtávolságok legfeljebb 20%-kal csökkenthetők. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a szomszédos ingatlan(ok) az állattartó tulajdonát képezik.

5. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a károkozók és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi, állatvédelmi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak elhelyezéséről gondoskodni.

(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt tovább nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.

6. § (1) Az állattartónak kell biztosítani annak feltételeit, hogy az állat a tartás helyét ne hagyhassa el, közterületre, más személy tulajdonában, használatában álló ingatlanra ne juthasson be, továbbá, hogy állattartás senkinek kárt ne okozzon. Bármilyen állat csak úgy tartható, hogy a közterületet, szomszédos ingatlant, a lakóépületek közös udvarát semmilyen formában ne szennyezze, vagy károsítsa. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani, az okozott kárt pedig a károsultnak felszólítás nélkül megtéríteni.

(2) Belterületen és a külterületi kertes övezetben a trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt fedéllel ellátott trágyalégyűjtőt kell létesíteni, amely könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal ellátott, megfelelő lejtésű és zárt elfolyón keresztül van a zárt tárolóba bekötve. A trágyalégyűjtőt szükség szerint ki kell üríteni. Belterületen trágyát nyitottan tárolni, csak talajerő visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell szállítani. Közcsatornába (csapadékelvezető- és szennyvízcsatornába) trágyalevet bevezetni tilos. Trágyát csak zárt trágyatároló helyen, letakart állapotban és csurgás mentesen kell tárolni a felhasználásig, illetve a kihordásig. Letakart illetve zártan kezelt trágyát az egészségügyi hatóság előírásai szerint, ennek hiányában legalább évi négy alkalommal kell kihordani.

(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni.

7. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget szükség szerint ki kell takarítani, és az időjárási viszonyokhoz képest fertőtleníteni is kell. Az állattartással esetlegesen együtt járó kártékony állatok (patkány, egér, rovarok, stb.) rendszeres és hatékony irtásáról az állattartónak kell gondoskodnia. Ennek elmulasztása esetén az önkormányzat ezt az állattartó költségére elvégezteti.

(2) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

(3) Külterületi kertes övezetben csak kisállat tartására szolgáló építmény helyezhető el.

(4) Belterületen a haszonállatot a közterületre kiengedni, legeltetni nem szabad. A közterületen okozott kárért, a felületszennyeződés azonnali eltakarításáért az állattartó felelős.

8. § Belterületen és külterületi kertes övezetben veszélyes állatot tartani tilos.

9. § (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az a környezetében lakók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.

(2) Ebeket tenyészteni csak külterületi ingatlanon lehet. Az ebtenyésztéshez az állattartással érintett közvetlen szomszédok legalább 75 %-ának írásbeli hozzájárulása, valamint a külön jogszabályban meghatározott tenyésztőkénti elismerés igazolása szükséges. Ezek alapján a polgármester adhat engedélyt ebek tenyésztésére.

10. § (1) Bekerítetlen, vagy csak részben bekerített ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.

(2) Az eb tartási helyének tekintetében a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdés a) pontja, (6) bekezdés, (12), (13) bekezdés rendelkezései az irányadók. Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, a kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 2 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(3)⁴ A kennelnek – az eb mozgásterének biztosítása érdekében - kistestű eb esetében legalább 10 m2, közepes testű eb esetében legalább 15 m², nagytestű eb esetében legalább 20 m2 alapterületűnek kell lennie. A kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

(5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

11. § Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

11/A. § (1) Az önkormányzat a kóbor ebek befogásáról maga is gondoskodhat.

(2) Az önkormányzat a befogott ebek elhelyezése érdekében megállapodást köt az állatvédő civil szervezettel. A befogást követően az önkormányzat gondoskodik az ebek állatvédő civil szervezet részére történő átadásáról.

(3) Az állat tulajdonosa az átadásig, az eb tulajdonjogának valószínűsítésével kérelmezheti az állat visszavételét. A visszavételre irányuló kérelem benyújtása mellett igazolnia szükséges, hogy a tulajdonos az eb-oltási kötelezettségének, valamint transzponderrel történő ellátási kötelezettségnek eleget tett.

(4) Amennyiben a tulajdonos nem igazolja, hogy a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett, köteles az oltás és/vagy transzponderrel történő ellátás költségét viselni, az ahhoz szükséges adatokat megadni, illetve az eljárás során részt venni.

(5)⁵ A tulajdonos köteles viselni a befogás, szállítás, illetve napi tartás költségét, melyeknek összegét a térítési- és szolgáltatási díjak mértékéről szóló rendelet melléklete tartalmazza.

(6) A hatóság a visszavételi kérelem benyújtását követően kötelezi a tulajdonost az eljárás várható költségének letétbe helyezésére.

(7) Amennyiben a tulajdonos a költségek megfizetésének határidőben nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti és gondoskodik az eb elhelyezéséről.

(8) Az eb visszaadására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az állat transzponderrel történő ellátása, illetve a szükséges oltások beadása megtörtént.

(9) Az eljárási költség megtérítése nem zárja ki az esetlegesen kiszabható állatvédelmi bírság, vagy közigazgatási bírság megállapítását.⁶

11/B. § (1) Az önkormányzat az Ávtv. 42/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.

(2) Az eb tulajdonosa, tartója az ebösszeíráskor köteles az ebösszeíró adatlap szerinti adatokat az önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

(3) Az ebösszeírásra az adott évben a település jegyzőjének – a helyben szokásos módon az ebösszeírás időpontját megelőzően legalább 60 nappal korábban közzétett - felhívása alapján kerül sor.

(4) Az ebtartó köteles a két ebösszeírás között bekövető változásokról (tulajdonjog, tartási hely változás, az állat elpusztulása) 30 napon belül a Polgármesteri Hivatalban bejelentést tenni.

(5) Az önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2) bekezdésben foglalt adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a (4) bekezdés szerinti változásokat is.⁷

12. § (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén a jegyző az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza, vagy megtiltja.

(2)⁸ A jegyző eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)⁹

13. § (1) E rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.

(2)¹⁰

(3) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett módon, illetve mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül azt megszüntetni vagy az előírt módon- illetve előírt mértékben folytatni.

(4) Az állattartó – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett – az e rendeletben foglalt szabályoktól akkor térhet el, amennyiben ehhez megszerzi belterületen a lakóingatlanától számított 100 méteres körzet ingatlantulajdonosai legalább 75%-ának az írásbeli hozzájárulását, és azt egyúttal a Polgármesteri Hivatalban igazoltan át is adja.

(5) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.)FM rendelet, a méhészetről szóló 15/1969.(XI.6.)MÉM rendelet, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései az irányadóak.¹¹

14. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK(2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.