Ivánc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 11.) önkormányzati rendelete
szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2013. 11. 12- 2014. 02. 15Ivánc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI.11.) önkormányzat rendelete
szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/2013. (XI.11.) önkormányzati rendelete
Hatályos: 2013. 11. 12- 2014. 02. 15
Ivánc község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 143.§ (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§ A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Ivánc község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9931 Ivánc, Kossuth L. u. 119.
(3) Az Önkormányzat hivatala: Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9931 Ivánc, Kossuth u. 119. (a továbbiakban: Hivatal).
(4) Az Önkormányzat az őt megillető jogosítványokat a Képviselő-testület, annak felhatalmazására bizottsága, a polgármester, illetve a Hivatal útján gyakorolja.
(5) Az Önkormányzat illetékessége Ivánc község közigazgatási területére terjed ki.
(6) Az Önkormányzat által ellátott szakfeladatok rendjét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A nyilvánosság biztosítása
3.§ (1) Az Önkormányzat a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - kölcsönös érdekek alapján együttműködik az ivánci székhelyű társadalmi szervezetekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a Képviselő-testület feladata.
(2) A Képviselő-testület a lakosság önszerveződő közösségeivel történő kapcsolattartás során tanácskozási jogot biztosít a község illetékességi területén bejegyzett székhellyel rendelkező és működő társadalmi szervezetek képviseletére jogosult személy részére a Képviselő-testület üléseire, az őket érintő napirendek vonatkozásában, amennyiben azt az adott szervezet külön írásban kéri.
(3) A Képviselő-testület eseti döntéssel határozza meg fenti (2) bekezdésben említett társadalmi szervezetekkel való, e rendeletben nem szabályozott együttműködési formák részleteit egy-egy konkrét, az adott szervezetet is érintő kérdéskör tekintetében.
II. Fejezet
Az Önkormányzat feladata, hatásköre
4.§ (1) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásnak anyagi, személyi és technikai feltételeit.
(2) Az eljárás lefolytatására a Képviselő-testület bizottságot hozhat létre, amely véleményt nyilvánít a kérdéskörben.
III. Fejezet
A Képviselő-testület feladat és hatásköre
5.§ (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselő-választáson megválasztott 4 helyi képviselőből és e feladatát társadalmi megbízatásban ellátó polgármesterből áll.
(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról, annak felmerülésekor dönt.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes – testületi ülésen beszámol.
(4) Az Önkormányzat által társult formában fenntartott intézmény működtetése során a Társulás mindenkor hatályos Megállapodásában foglaltak szerint ruházza át a Képviselő-testület határkörét a polgármesterre. A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletekben meghatározott hatáskör átruházás során az abban foglaltak szerint kell eljárni.
IV. Fejezet
A Képviselő-testület működése, összehívása
A Képviselő-testület ülése
6.§ (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi. A Képviselő-testületi ülés helye az ivánci Önkormányzat székhelyének épülete.
(2) A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.-ben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott gyakorisággal ülésezik. A rendes testületi ülésen tárgyalandó napirendek témáját a Képviselő-testület évente éves munkaterv alapján határozza meg.
(3) A Képviselő-testület az éves munkatervben meghatározottakon felül összehívott ülése a rendkívüli testületi ülés.
(4) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyen tartott rendes és rendkívüli ülés a kihelyezett képviselő-testületi ülés.
A testületi ülés összehívása
7.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.
(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő ügyek.
(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
A meghívó
8.§ (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
(a) állandó meghívottként:
(aa) a képviselőket,
(ab) a jegyzőt,
(ac) akit a polgármester megjelöl.
(b) eseti meghívottként:
(ba) a napirendi pont előterjesztőjét,
(bb) az önkormányzati intézmények vezetőit,
(bc) a napirend előterjesztésében érdekelt bizottság nem képviselő tagjait,
(bd) a településen bejegyzett székhellyel rendelkező és működő társadalmi szervezet képviseletére jogosult személyt e minőségében
(be) minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.
(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) Az állandó meghívottakat – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag tanácskozási jog illeti meg.
(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.
(5) A meghívó tartalmazza:
(a) a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;
(b) a napirendi pontok felsorolását;
(c) a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.
(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.
(7) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel történik.
(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 3 nappal az ülés előtt – a (7) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra kell hozni.
A Képviselő-testületi ülés előterjesztései
9.§ (1) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.
(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.
(3) Írásban kizárólag a rendelet-tervezeteket kell előterjeszteni.
A tájékoztatók és beszámolók
10.§ (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.
(2) A tájékoztatás, beszámoló szóban történik.
Az előterjesztők
11.§ (1) Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság feladatköreibe tartozó témákban bármely állandó és ideiglenes bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.
(2) Amennyiben az előterjesztés tárgya önkormányzati rendeletmódosítás vagy -alkotás, úgy az előterjesztő a jegyző, illetve a költségvetési- és zárszámadási rendelet esetében a polgármester.
(3) Tájékoztató, beszámoló előterjesztője bármely, a jogszabály által kötelezően előírt vagy a Képviselő-testület által erre felkért, az adott témában illetékes személy lehet.
A polgármester munkaprogramja, a Képviselő-testület munkaterve
12.§ (1) A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára programot terjeszt a Képviselő-testület elé.
(2) A Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - éves munkatervet készít, melyet legkésőbb tárgyév február 28. napjáig kell előterjeszteni. A munkaterv előkészítésében a jegyző részt vesz.
(3) A munkaterv tartalmazza:
(a) a Képviselő-testületi ülés időpontját, az előrelátható napirendeket,
(b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket;
(c) mindazon egyéb javaslatokat, melyeket a javaslat tételre jogosult személyek vagy szervek adtak és amelyeket a Képviselő-testület napirendre tűzésre érdemesnek tartott.
A Képviselő-testület ülése
13.§ (1) A Képviselő-testületi ülésének vezetésére az Mötv. 45.§-ában továbbá e rendelet 7.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) A Képviselő-testület zárt ülést az Mötv. 46.§ (2) bekezdése szerint tart.
(3) A zárt ülést az ülés elnökének bejelentésére vita és szavazás nélkül kell megtartani.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésében előírt személyek vesznek részt.
(5) Az ülésről készült jegyzőkönyvbe történő betekintésre az Mötv. 52.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(6) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester vagy felhatalmazása alapján a jegyző adhat.
Zárt ülés elrendelésének módja
14.§ (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A Képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést.
(2) Ki kell mondani, hogy a zárt ülésre a testületi ülése elején, végén vagy pontosan melyik nem zárt ülési napirend megtárgyalása után kerül sor.
(3) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.
V. Fejezet
A Képviselő-testületi ülés rendje
A jelenlét megállapítása
15.§ (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.
(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.
(3) A Képviselő-testületi ülés határozatképességét az Mötv. 47.§-ának rendelkezései szerint kell megállapítani.
(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 8 napon belül a polgármester hívja össze. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.
A napirendi pontok elfogadása
16.§ A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.
A testületi ülés lefolytatása
17.§ (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
(a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
(b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.
(5) A Képviselő-testületi ülésen – döntési és tanácskozási joggal nem rendelkező - megjelentek az ülés napirendjéhez kapcsolódva véleményt nyilváníthatnak és kérdést tehetnek fel, ha ehhez a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozzájárul. A hozzászólási igényt az ülés elnökéhez kell jelezni.
Az ülés rendjének fenntartása
18.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:
(a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;
(b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
(c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A képviselő kizárása
19.§ (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a Képviselő-testület által megállapításra kerül, hogy a Képviselő-testület valamely tagja nem tett eleget a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, úgy – a Képviselő-testület minősített szótöbbségű döntése alapján – a polgármester, a polgármester esetében az alpolgármester írásban figyelmezteti.
A szavazás módja
20.§ (1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján – a jegyző közreműködésével - megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(2) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű és minősített szótöbbséggel hozza, az Mötv. 50.§-ában előírtak figyelembevételével.
(3) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) az Mötv. 48.§ (1) bekezdése szerint hozza.
(4) A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.
(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(6) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.
(7) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.
Név szerinti szavazás
21.§ (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni
(a) ha azt a törvény írja elő;
(b) az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) Az ülése elnöke a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét megállapítja.
Titkos szavazás
22.§ (1) A Képviselő-testület titkos szavazás tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a.) és b.) pontjában foglalt ügyekben.
(2) A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele is kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyilvános, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.
(3) A szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(4) Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség legyen: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba kell helyezni.
(5) A titkos szavazást követően a jegyző a Képviselő-testület egy, az ügyben nem érintett tagjával együttesen megszámolja a szavazatokat, az eredményt ismerteti, melyet 2 példányos jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(6) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.
A képviselő-testületi határozat
23.§ (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat.
(2) A testületi határozatokról a Hivatal időrendi nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat formájában – a jegyzőkönyv aláírását követően a jegyző elküldi a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. Sürgős esetben a jegyző azt megküldheti az illetékesnek a jegyzőkönyv hitelesét megelőzően is, amennyiben azt aláírásukkal a jegyzőkönyv aláírására jogosultak leszignálják.
VI. fejezet
Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
24.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
(a) a Képviselő-testület tagja,
(b) az önkormányzati bizottság elnöke,
(c) a jegyző,
(d) a település társadalmi, érdek-képviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.
(3) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására.
(4) A lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a rendelet-tervezetet vitára lehet bocsátani. A vita eredményéről, az ott elhangzott javaslatokról, véleményekről a polgármester a jegyzőt értesíti.
(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, az önkormányzati rendelet aláírására az Mötv. 51.§ (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) Az önkormányzati rendeleteket éveként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot.
(7) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(8) A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.
Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosítása
25.§ (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
(2) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a Képviselő-testület számára.
A jegyzőkönyv
26.§ (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyző 2 példányban jegyzőkönyvet készít az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében meghatározott tartalommal.
VII. Fejezet
A települési képviselő
27.§ (1) A települési képviselőt az Mötv-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) Valamennyi települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A települési képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.
(4) A települési képviselő főbb kötelezettségei:
(a) tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában, felelősségteljes közéleti szerepvállalás;
(b) a Képviselő-testület munkájának az ülésen való részvétellel és véleményezéssel történő segítése;
(c) az ülésen való részvételének akadályoztatása esetén e ténynek az ülést összehívó személy részére történő bejelentése;
(d) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
(e) felkérés alapján részvétel a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
(f) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll;
(g) kapcsolattartás választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;
(h) a személyes érintettség bejelentése.
VIII. Fejezet
A Képviselő-testület bizottságai
Állandó bizottság
28.§ (1) A Képviselő-testület - meghatározott feladatok ellátására - állandó bizottságot választ. A bizottság tagjainak létszáma 3 fő.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, működésére az Mötv. 57.§-61.§-aiban valamint e rendeletben foglalt szabályok az irányadóak.
(3) A bizottság a tevékenységéről 3 évenként beszámol a Képviselő-testületnek.
(4) A Képviselő-testület állandó jelleggel az alábbi bizottságot hozza létre:
(a) Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság.
Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság
29.§ (1) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság állandó bizottságként működik, melynek feladatait a Képviselő-testület tagjai látják el.
(2) Tagjainak száma 3 fő, működésére jelen rendeletben foglalt szabályok az irányadóak.
(3) A Vagyonnyilatkozatot, Méltatlanságot és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság feladatai:
(a) a vagyonnyilatkozat tételére köteles személyektől a vagyonnyilatkozatok átvétele,
(b) az átvett vagyonnyilatkozatok jogszabályi előírásokban meghatározott módon történő ellenőrzése,
(c) az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása, s annak alapján a Képviselő-testület részére döntés céljából történő előterjesztés.
A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság feladatai és eljárása
30.§ (1) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság feladata, hogy a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidőt követő 30 napon belül megvizsgálja, az Önkormányzat valamennyi megválasztott képviselője eleget tett-e vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.
(2) A fenti (1) pontban meghatározott határidő túllépése esetén a Bizottság - elnökének aláírásával - írásban szólítja fel az érintett képviselő - testületi tagot, hogy pótlólag teljesítse ezirányú kötelezettségét, tájékoztatva egyidejűleg arról, hogy annak benyújtásáig a képviselő jogait nem gyakorolhatja és a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 20.§.- ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
(3) A Bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak nevét.
(4) A Bizottság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
(5) A Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok kivételével - nyilvános, abba bárki betekinthet. Ez irányú kezdeményezést írásban kell bejelenteni – a betekintés céljának indoklásával egyidejűleg - a Bizottság elnöke felé, aki 30 napon belül értesíti a betekintést kérő személyt a betekintés kezdő és befejező időpontjáról, valamint helyéről. A betekintés során a Bizottság legalább 2 tagja köteles jelen lenni.
(6) Az érintett képviselő-testületi tagot a betekintés idejéről értesíteni kell.
(7) A betekintés során másolat, felvétel a vagyonnyilatkozatról nem készíthető, s a dokumentum a helyiségből nem vihető ki.
(8) Amennyiben a kérelmező részére betekintésre kijelölt időtartam alatt más személy is jelen kíván lenni, aki korábban nem kezdeményezte írásban a Bizottság elnökénél ezirányú szándékát vagy más képviselő-testületi tag vagyonnyilatkozatát kívánja megtekinteni, úgy kérelméről való döntés során a fenti (5) bekezdés szerint kell eljárni.
(9) A betekintésre engedélyezett idő 1 óránál kevesebb és másfél óránál több nem lehet, kizárólag munkanapon, a Hivatal munkaidején belül kell biztosítani.
(10) Amennyiben a Bizottság által megadott időpont nem megfelelő kérelmező számára, s ezt a megadott időpont előtt jelzi a Bizottság elnöke részére, úgy azt követően 10 napon belül újabb időpontot kell biztosítani számára, hogy jogával élhessen.
(11) A képviselő-testületi tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.
Az ellenőrzési eljárás lefolytatása
31.§ (1) A Bizottság a Képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozatának vagyoni részét – az erre irányuló, alapos indokkal és bizonyítékkal alátámasztott írásbeli kezdeményezés esetén - megvizsgálja, s ha a képviselő-testületi tagnak volt korábbi vagyonnyilatkozata is, úgy annak tartalmával összeveti.
(2) Amennyiben olyan jelentős eltérés tapasztalható, amely a képviselő-testületi tag munkaviszonyából, illetve egyéb jogviszonyából származó jövedelme alapján nem valószínűsíthető, fel kell kérni a vagyongyarapodás magyarázatára, mely kötelezettségének a felhívást követő 10 napon belül köteles írásban eleget tenni.
(3) Ennek elmaradása esetén a képviselő-testületi tag 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben rajta kívül álló okok miatt nem tud a felhívásnak eleget tenni, megjelölve annak okát, s a kötelezettség teljesítésének várható időpontját, melynek figyelembevételével a Bizottság köteles új időpontot biztosítani számára.
(4) Amennyiben a Bizottság általi első felhívás esetén nem tesz eleget előírt kötelezettségének, s igazolási kérelmet sem terjeszt elő, úgy az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 3 napon belül a Bizottság elnöke e tényről értesíti a polgármestert. Amennyiben a polgármestert volt a kötelezettség megszegője, ez esetben az alpolgármestert kell értesíteni.
(5) A Bizottság elnöke köteles az általa lefolytatott eljárás eredményéről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni.
(6) Bejelentés esetén a Bizottság ellenőrzési eljárást kizárólag abban az esetben köteles lefolytatni, amennyiben a bejelentő személye ismert és az ellenőrzési eljárás lefolytatásának indoka az ezirányú kérelemben rögzítésre került.
(7) Amennyiben a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan vagy olyan tényt, körülményt tartalmaz, amelyre nézve a Bizottság korábban már nyilatkozattételre hívta fel a képviselőt, soron kívüli nyilatkozat tételére a képviselő-testületi tag nem kötelezhető.
(8) A Képviselő-testület soron következő ülésére köteles meghívni a Bizottság elnökét, s az ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatást önálló napirendi pontként megtárgyalni, valamint annak eredményéről a bejelentő személyt és a vizsgálattal érintett képviselő-testületi tagot értesíteni.
Az összeférhetetlenség
32.§ (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.
(2) A polgármester a kezdeményezést 30 munkanapon belül köteles a Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni.
(3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.
(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.
(5) A Bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
Ideiglenes (ad-hoc) bizottságok
33.§ (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(2) A bizottság a belső működési szabályait - az Mötv. és e rendelet keretei között - maga állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság személyi összetételére a 29.§ (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:
(a) a bizottság alakításának célját és konkrét feladatait,
(b) az elnök és a bizottsági tagok nevét,
(c) feladat elvégzésére megállapított határidőt vagy feltételt.
IX. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző
A polgármester
34.§ (1) A polgármester egy személyben képviselheti az Önkormányzatot.
(2) A polgármester megbízatását tiszteletdíjasként látja el. Tiszteletdíját valamint költségátalányát a Képviselő-testület határozza meg.
(3) A polgármesternek feladatait az Mötv. 67.§-a rögzíti.
(4) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:
(a) fogadja az Önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet;
(b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben;
(c) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek;
(d) dönt az Önkormányzat célhoz nem kötött forrásainak betétként történő elhelyezéséről az állami hozzájárulások kivételével,
(e) dönt az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről,
(f) az Önkormányzat alkalmazottainak egy havi munkabére és járulékai erejéig történő munkabérelőlegéről,
(g) a költségvetési tartalék terhére – utólagos beszámolási kötelezettség mellett – az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között kötelezettséget vállalhat, illetőleg utalványozhat,
(h) ellátja a mindenkor hatályos jogszabályi előírások által részére meghatározott feladatokat.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatait az Mötv. 61.§-a szabályozza.
Az alpolgármester
35.§ (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
A jegyző, aljegyző
36.§ (1) A jegyző ellátja az Mötv. 81.§-ában meghatározott feladatokat.
(2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, együttes akadályoztatásuk esetén a Hivatal SZMSZ-ében foglaltak szerint kell eljárni.
(3) A jegyző a Képviselő-testület jogszabálysértő döntése, működése esetén e tényt a képviselő-testületi ülésen jelzi.
A Hivatal
37.§ (1) A Képviselő-testület az Mtv. 84.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásra létrehozza a Hivatalt, amelynek működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Hivatal Ügyrendje tartalmazza.
X. Fejezet
A társulások
A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok
38.§ (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.
XI. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményez
Lakossági fórumok, közmeghallgatás
39.§ (1) A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
40.§ (1) A Képviselő-testület az Mötv. 54.§-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
41.§ (1) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthat, amennyiben arról a Képviselő-testület dönt.
(2) A lakossági fórum időpontjáról és tárgyáról a lakosságot az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell.
XII. Fejezet
Az önkormányzat vagyona
42.§ (1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
43.§ A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
XIII. Fejezet
Záró rendelkezések
44.§ (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, az 1. számú melléklet rendelkezéseit 2013. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti Ivánc község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (IV.15.) önkormányzati rendelete.
Ivánc, 2013. október 31.
Gyarmati Tibor sk. Hollósiné Botka Ildikó sk.
polgármester jegyző
Záradék:
E rendelet kihirdetésre került 2013. november 11. napján az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.
Ivánc, 2013. november 11.
Hollósiné Botka Ildikó sk.
jegyző