Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.

Általános rendelkezések

1. §

A Közgyűlés és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseit, figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásaira, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendelettel megállapított Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) előírtakkal együtt kell alkalmazni.

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:

Salgótarján, Múzeum tér 1. (Városháza)

(3) Az önkormányzat honlapja: www.salgotarjan.hu

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja: Városházi Tudósítások.

3. §

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét, valamint a „Salgótarján”, „Salgótarjáni” névhasználat engedélyezésének rendjét külön rendelet állapítja meg.

II.

A Közgyűlés feladata és hatásköre

4. §

(1) Salgótarján önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Közgyűlést illetik meg. A Közgyűlést a polgármester képviseli.

5. §

(1) Az önkormányzat feladata a helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében:

a) településfejlesztés, településrendezés;

b) településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

c) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

f) óvodai ellátás;

g) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

h) szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;

i) lakás- és helyiséggazdálkodás;

j) a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

k) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

l) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

m) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

n) a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

o) sport, ifjúsági ügyek;

p) nemzetiségi ügyek;

r) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

s) helyi közösségi közlekedés biztosítása;

t) hulladékgazdálkodás;

u) távhőszolgáltatás;

v) víziközmű-szolgáltatás.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt tevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatok megnevezését és kódját a 9. melléklet tartalmazza.

6. §

(1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Közgyűlés és szervei (a polgármester, a közgyűlés bizottságai, a polgármesteri hivatal és a jegyző) biztosítják.

(2) A Közgyűlés hatásköreit – a 7. §-ban meghatározott kivétellel - a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A Közgyűlés átruházott hatásköreinek felsorolását a 10. melléklet tartalmazza.

7. §

A Közgyűlés hatásköréből nem ruházható át:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

g) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

j) a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

k) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

l) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

m) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

n) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

o) területszervezési kezdeményezés;

p) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

8. §

A Közgyűlés a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes vagy jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, kinevezi az intézmény vezetőjét.

III.

A Közgyűlés működése

9. §

Az önkormányzati jogokat és hatásköröket Salgótarján város képviselő-testülete, a Közgyűlés gyakorolja.

10. §

A Közgyűlés tagjainak száma 15 fő.

11. §

A Közgyűlés alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

12. §

A Közgyűlés elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Közgyűlés üléseit.

Alakuló ülés

13. §

(1) A Közgyűlés alakuló ülését az önkormányzati választást követő 15 napon belüli időpontra kell összehívni.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A Közgyűlés az alakuló vagy az azt követő ülésén megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestereket, dönt a polgármester és az alpolgármesterek illetményéről, valamint a a bizottsági tagok tiszteletdíjáról.

Rendes ülés

14. §

A Közgyűlés saját munkaterve szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.

Rendkívüli ülés

15. §

(1) A Közgyűlés rendkívüli ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, települési képviselők egynegyedének, a Közgyűlés bizottságának, valamint a Kormányhivatal vezetőjének az ülés indokát tartalmazó indítványára.

(2) A rendkívüli Közgyűlést az indítvány alapján a polgármester hívja össze az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) A rendkívüli Közgyűlés napirendjét csak az indítványban szereplő tárgy képezheti.

(4) A napirendet is tartalmazó meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők lehetőleg 3 naptári nappal, de legalább 24 órával az ülés előtt kézhez kapják.

(5) A polgármester az önkormányzat megbízott könyvvizsgálójának (a továbbiakban: könyvvizsgáló) kérésére köteles a Közgyűlést összehívni, ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után. Ha a polgármester a Közgyűlést nem hívja össze, a könyvvizsgáló kezdeményezésére a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletért felelős szerv vezetője az ülést összehívja.

Közmeghallgatás

16. §

(1) A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, helyének megjelölésével együtt az ülés előtt legalább 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

Munkaterv

17. §

(1) A Közgyűlés félévenként jóváhagyott munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a Közgyűlés üléseinek tervezett időpontját (hónap szerint) és napirendjeit,

b) a napirendek előterjesztőjét, a véleményező bizottság megjelölését,

c) az előterjesztések elkészítésének határidejét,

d) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók körét.

A Közgyűlés összehívásának rendje

18. §

(1) A Közgyűlés ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester hívja össze.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat, azok előterjesztőit.

(3) A Közgyűlés ülésére szóló meghívót a képviselők – az előzetesen írásban megküldött tájékoztatás mellett – legalább 10 naptári nappal az ülés előtt elektronikus formában kapják meg.

(4) A meghívóhoz elektronikus formában mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket, valamint a polgármesteri tájékoztatót. A polgármester – rendkívül indokolt esetben – rendelkezhet az írásbeli előterjesztés későbbi időpontban történő kiküldéséről. A polgármesteri tájékoztató tartalmazza a két ülés között történt eseményeket, valamint a tervezett vagy előre látható feladatokat is.

19. §

(1) A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vesz (a Közgyűlés tagján kívül):

a) a jegyző,

b) az aljegyző,

c) a nem a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester,

d) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

e) az előterjesztő, az általa előterjesztett napirendnél,

f) a Polgármesteri Hivatal irodavezetői, a főépítész és a könyvvizsgáló,

g) a Salgótarjáni Városi Diákönkormányzat mindenkori elnöke, vagy az Alapszabály értelmében az elnököt helyettesítő tagja.

(2) A Közgyűlés ülésére meg kell hívni:

a) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletért felelős szerv vezetőjét,

b) Salgótarján országgyűlési egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőjét,

c) a helyi sajtó képviselőit,

d) a polgármester által esetileg megjelölt személyeket, szervezetek vezetőit,

e) Nógrád Megye Közgyűlésének elnökét.

(3) A Közgyűlés ülésére az őt érintő napirend tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) az önkormányzati intézmény, gazdasági társaság vezetőjét,

b) a területi gazdasági kamarákat,

c) a Salgótarjáni Civil Kerekasztal és a Civil Információs Centrum képviselőjét.

20. §

A Közgyűlés ülésének időpontjáról és a tárgyalásra kerülő napirendekről a város lakosságát az önkormányzat honlapján, és a helyi sajtó útján tájékoztatni kell.

A Közgyűlés ülése, az ülésvezetés szabályai

21. §

A Közgyűlés ülése nyilvános.

22. §

(1) A Közgyűlés

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást érintő személyi ügy tárgyalásakor,

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(2) A zárt ülésen a Közgyűlés tagjai, a nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

23. §

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni; az újra összehívott Közgyűlés előzetesen kitűzött napirendje megváltoztatható.

24. §

(1) A Közgyűlés ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés összehívására, vezetésére a korelnök jogosult.

25. §

Az ülés levezetőjének feladatai:

a) megállapítja és figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja berekeszti az ülést,

b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről,

c) javaslatot tesz a Közgyűlés napirendjére, ismerteti a sürgősségi indítványokat,

d) megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét,

e) biztosítja az ülés zavartalanságát és rendjét.

26. §

(1) A Közgyűlés ülésének zavartalan lebonyolítása érdekében az ülés levezetője - a 25.§ e) pontja alapján a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) figyelmezteti a hozzászólót, aki a tárgyalt témától eltér, vagy a közgyűléshez méltatlan módon nyilvánul meg, sértő vagy illetlen kifejezést használ,

b) megvonhatja a szót attól a hozzászólótól, aki felszólalása során ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ,

c) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít, viselkedésével a tanácskozás rendjét zavarja,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,

e) ismételt vagy súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához rendészeti szerv segítségét veszi igénybe.

(2) Az (1) bekezdés d)-e) pontja a Közgyűlés tagjával szemben nem alkalmazható.

27. §

(1) A Közgyűlés ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, a tárgysorozat elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül - egyszerű többséggel - határoz.

(2) A polgármester köteles napirendi javaslatként a Közgyűlés elé terjeszteni a Szabályzat előírásainak megfelelően benyújtott előterjesztéseket, továbbá a megelőző ülés után érkezett törvényességi észrevételeket.

(3) A polgármester által javasolt napirenden kívüli téma megtárgyalását, illetőleg valamely napirendi pontnak a tárgysorozatból való törlését javasolhatja:

a) települési képviselő,

b) polgármester, alpolgármester,

c) jegyző,

d) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

e) a Közgyűlés bizottsága.

(4) A (3) bekezdés szerinti javaslat legkésőbb a Közgyűlés ülésének megnyitása után, de a tárgysorozat elfogadását megelőzően, rövid - legfeljebb 5 perces - indokolással terjeszthető elő. A Közgyűlés a napirendre tűzésről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

28. §

(1) A Közgyűlés a napirendi pontot írásos vagy szóbeli előterjesztés alapján tárgyalja. Előterjesztésnek minősül a döntési javaslat (rendelet-tervezet, határozati javaslat), egyéb beszámoló és tájékoztató. A határozati javaslatot akkor is írásban kell a Közgyűlés elé terjeszteni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:

a) települési képviselő,

b) polgármester, alpolgármester,

c) tanácsnok,

d) jegyző, aljegyző,

e) Közgyűlés bizottsága nevében a bizottsági elnök vagy a bizottság által megbízott személy,

f) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységének vezetője,

g) önkormányzati intézmény vezetője,

h) önkormányzati tulajdonú vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet vezetője,

i) Közgyűlés által felkért személy, vagy szerv vezetője.

29. §

(1) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőzően 15 nappal le kell adni a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján.

(2) A jegyző a döntési javaslatok törvényességi szempontból történő felülvizsgálatáról köteles előzetesen gondoskodni. A jegyző által tett törvényességi észrevételeket az előterjesztéshez csatolni kell.

(3) Az előterjesztés ülésen történő kiosztását halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti.

30. §

Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első rész tartalmazza

- a tárgy meghatározását, előzmények ismertetését,

- az előkészítés során felmerült nézeteket, mellettük és ellenük szóló érvekkel együtt,

- azokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek indokolják a meghozandó döntést.

b) a második rész – döntési javaslat – tartalmazza

- egyértelműen megfogalmazott megállapító és rendelkező részt,

- az (esetleges) alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását,

- a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét, esetenként a beszámolás időpontját,

- a korábbi döntések hatályára vonatkozó rendelkezéseket.

31. §

(1) A települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez a bizottságok elnökéhez, a tanácsnokhoz – önkormányzati ügyben – magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt írásban a Közgyűlés ülése előtt 5 nappal a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján kell leadni.

(3) Az interpellációra az interpellált a napirendek tárgyalása után szóban, de legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban válaszol.

(4) Az interpellációt és az interpellációra adott választ a Közgyűléssel ismertetni kell, elfogadása – vita nélkül – egyszerű többséggel történik.

Határozathozatal előtt az interpelláló nyilatkozik a válasz elfogadásáról.

(5) Amennyiben a választ a Közgyűlés nem fogadja el, az interpelláció kivizsgálásával a tárgyban illetékes bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot bízza meg.

Az interpelláló képviselőt – kérésére – a vizsgálatba be kell vonni.

(6) A Közgyűlés a vizsgálat eredményéről szóló beszámoló alapján határoz az ügy lezárásáról, további intézkedésekről, illetve szükség esetén a napirendre tűzéséről.

32. §

(1) A Közgyűlés bizottsága, vagy a képviselők egynegyede indokolt esetben sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) Az indítványnak tartalmaznia kell:

a) a sürgősségi tárgyalásra ajánlott téma megjelölését, és az írásba foglalt határozati javaslatot,

b) a sürgősségi tárgyalás indokát.

(3) Az indítványt legkésőbb az ülés megkezdéséig kell a polgármesterhez eljuttatni, aki ezt a Közgyűléssel ismerteti.

(4) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Közgyűlés – vita nélkül – dönt. Elfogadása esetén a tárgyalásra első napirendként kerül sor.

(5) Amennyiben a Közgyűlés nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt a tárgysorozathoz fűzött módosító javaslatként kell kezelni.

33. §

(1) A települési képviselő a Közgyűlésen – felvilágosítás kérése céljából – a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a tanácsnokhoz, a jegyzőhöz, a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőihez, az önkormányzat intézményének, gazdasági társaságának vezetőihez kérdést intézhet.

(2) Kérdés feltevésére a napirendek megtárgyalása után kerül sor. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett 15 napon belül ad választ.

(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Közgyűlés nem dönt.

34. §

Az ülés levezetője az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát.

A Közgyűlés döntése alapján sor kerülhet két vagy több napirend együttes vitájára is.

35. §

(1) Az előterjesztő a vita megkezdése előtt – indokolt esetben – rövid szóbeli kiegészítőt tarthat.

(2) Az előterjesztőhöz az előterjesztést illetően – még a vita előtt – a Közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő vagy az általa felkért személy köteles választ adni.

36. §

(1) Az előterjesztést tárgyaló bizottság(ok) véleményét az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt kell ismertetni.

(2) Az előterjesztő javaslatát, illetve a települési képviselő módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(3) A hozzászólások időtartamának korlátozására és a vita lezárására a Közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet. Az indítványról a Közgyűlés - vita nélkül - egyszerű többséggel dönt.

(4) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra.

(5) Döntéshozatal előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet a javaslatokat illetően.

37. §

(1) A vita lezárása és összefoglalása után először a módosító javaslatokat – egyenként – majd az elfogadott módosításokkal kiegészített eredeti döntési javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(2) Három vagy több vagylagos döntési lehetőség esetén, amennyiben egyik változat sem kapta meg a szükséges többséget, úgy a szavazást a két legtöbb "igen" szavazatot elért változat között meg kell ismételni.

(3) A Közgyűlés – szavazati arányok rögzítésével – határozathozatal nélkül tudomásul veszi:

a) tárgysorozat elfogadását,

b) módosító javaslatot,

c) hozzászólás időtartamának korlátozását és a vita bezárását,

d) ügyrendi kérdést.

38. §

A javaslat elfogadásához – a 42. § kivételével - a jelenlévő képviselők több mint felének "igen" szavazata szükséges (egyszerű többség).

39. §

Szavazategyenlőség esetén az ülés levezetője elrendelheti a vita folytatását és ismételt szavazást kezdeményezhet.

40. §

A polgármester, ha a Közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

41. §

A megválasztott képviselők több mint felének szavazata – minősített többség – szükséges:

a) rendeletalkotáshoz,

b) a Közgyűlés szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

c) választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, megbízás visszavonásához, díszpolgári cím adományozásához és visszavonásához,

d) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, az abból való kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz, és abból történő kiváláshoz,

e) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

f) intézmény alapításához (megszüntetés, átszervezés),

g) képviselő kizárásához,

h) 22. § (1) bek. b./ pont szerinti zárt ülés elrendeléséhez,

i) a Közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

j) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

k) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz 5 millió Ft értékhatár felett,

l) kezességvállaláshoz,

m) jogszabályban meghatározott esetekben.

42. §

(1) A szavazás – a 44. § és a 45. § eseteit kivéve – nyílt szavazással történik. A nyílt szavazás történhet szavazógép alkalmazásával vagy kézfelemeléssel.

(2) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodásukat fejezik ki.

A jelen lévő - és ki nem zárt - képviselő a szavazásban köteles részt venni.

(3) A Közgyűlés döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a közgyűlés dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Amennyiben a képviselő a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a Közgyűlés a képviselő egy havi tiszteletdíja 25 %-át megvonhatja. A közgyűlés jogkövetkezményt legfeljebb az ügyben született döntés meghozatalától számított 6 hónapon belül alkalmazhatja.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a levezető elnök a szavazást köteles megismételtetni.

(6) A szavazógép alkalmazása esetén a szavazatszámláló rendszer által tárolt adatokról – a titkos szavazás kivételével – kérelemre a jegyző adatot szolgáltat.

43. §

(1) Titkos szavazást tarthat a Közgyűlés minden olyan ügyben, melyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás módjáról a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás történhet:

a) szavazógép alkalmazásával vagy

b) borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével.

(3) A 43. § (2) b) pontjában meghatározott titkos szavazás esetén a szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét

c) a szavazás során felmerült körülményeket

d) a szavazás eredményét.

(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság – ad-hoc bizottság – elnöke és a jegyző hitelesíti.

44. §

(1) A Közgyűlés a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.

(2) A név szerinti szavazás során a jegyző a képviselőt név szerint ABC-sorrendben szólítja, aki nevének elhangzását követően igen/nem/tartózkodom kijelentést tesz. A szavazás lezárultával az ülés levezetője ismerteti a szavazás eredményét.

(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(4) A név szerinti szavazásról készült hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

A jegyzőkönyv

45. §

(1) A Közgyűlés üléséről – a zárt ülésről külön - hangfelvétel készül, mely nem selejtezhető, a szerkesztett jegyzőkönyv elkészülte után a keletkezést követő év március 31-ig a levéltárnak át kell adni.

(2) A hangfelvétel alapján a szó szerinti és a szerkesztett jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A szó szerinti jegyzőkönyvet meg kell őrizni és az iratkezelés általános szabályainak megfelelően a levéltárnak át kell adni.

(3) A szerkesztett jegyzőkönyv egy példányát a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek az ülés napjától számított 15 napon belül meg kell küldeni, egy példányát pedig az előterjesztésekkel és a mellékletekkel együtt meg kell őrizni, és évenként be kell köttetni.

(4) A szerkesztett jegyzőkönyv egy példánya – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – az ülést követő 15. naptól a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében hivatali dolgozó jelenlétében megtekinthető.

(5) A Közgyűlés nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvről, hangfelvételről vagy ezek egy részéről másolat készítését a jegyző a költségek előzetes megtérítése mellett engedélyezi.

46. §

(1) A szerkesztett jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) az ülés megnyitásának tényét, a Közgyűlés határozatképességének megállapítását,

f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

g) az előterjesztéseket, az előterjesztők nevét, a módosító indítványok lényegét;

h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

j) a döntéshozatalban résztvevők számát;

k) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

m) a határozathozatal módját;

n) a szavazás számszerű eredményét;

o) a hozott döntéseket.

(2) A szerkesztett jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a rendeletet,

b) az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatot.

47. §

A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és elkülönítetten kell kezelni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülésről készített jegyzőkönyv és hangfelvétel esetében is biztosítani kell a 46.§ (4) bekezdés szerint

IV.

A Közgyűlés döntései

48. §

A Közgyűlés:

a) normatív és egyedi határozatot hoz,

b) rendeletet alkot.

49. §

(1) A Közgyűlés számozott (alakszerű) határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megjelölését és a határozatról értesülő személyek és szervezetek megnevezését.

(2) A Közgyűlés határozatait a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal, évszámmal – zárójelben a hónap és nap feltüntetésével – "Öh" jelzéssel kell ellátni.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.

(4) A Közgyűlés határozatát a végrehajtásért felelősöknek meg kell küldeni.

50. §

A Közgyűlés rendeletet alkothat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására.

51. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) települési képviselők,

b) polgármester, alpolgármester,

c) jegyző, (aljegyző),

d) Közgyűlés bizottsága,

e) lakosság, az erre irányuló népi kezdeményezéssel.

(2) A kezdeményezést a jegyző útján a polgármesterhez írásban kell benyújtani, mely tartalmazza a rendeletalkotás célját, szükségességének indokait és a szabályozás főbb elemeit. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet legkésőbb 60 napon belül a Közgyűlés elé terjeszti.

(3) Az előkészített önkormányzati rendelet tervezetet a – (4)-(6) bekezdésekben foglalt kivétellel – társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról,

b) a helyi adónemekről és a mértékük megállapításáról,

c) a szervezet és intézmény alapításáról, szervezetátalakítási kérdésről,

d) az önkormányzat vagyonáról,

e) az intézményekben fizetendő ellátásokhoz kapcsolódó díjakról, térítési díjakról,

f) a szociális és gyermekvédelmi támogatásokról,

g) az egyes közszolgáltatásokhoz kapcsolódó hatósági díjakról,

h) az önkormányzat által saját hatáskörben megállapított díjakról,

i) a Közgyűlés tagjainak és a bizottságok nem képviselő tagjainak juttatásáról,

j) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról,

k) a költségvetési szervek elismert tartozásállományának szabályairól szóló rendelet-tervezetet.

(5) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelet-tervezet, ha az egyeztetés az önkormányzat pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelt közérdek fűződik.

(7) A (3) bekezdésben meghatározott társadalmi egyeztetés formái:

a) az önkormányzat honlapján hozzáférhetővé tett rendelet-tervezetre a megadott levelezési címen keresztül lefolytatott véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés),

b) meghatározott szervezetekkel történő közvetlen egyeztetés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés).

(8) Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel az alábbi eljárás szerint valósul meg:

a) az előterjesztő a szöveg szerinti rendelet-tervezetet, annak indokolását és az ahhoz fűzött hatástanulmányt a Közgyűlés elé való terjesztést 15 nappal megelőzően az önkormányzat honlapjára „Társadalmi egyeztetés” cím alatt közzéteszi,

b) az előterjesztő saját döntése alapján a Polgármesteri Hivatal bevonásával közvetlen egyeztetés céljából a szöveg szerinti rendelet-tervezetet, annak indokolását és az ahhoz fűzött hatástanulmányt, a Közgyűlés elé való terjesztést 15 nappal megelőzően közvetlenül megküldheti az önkormányzat intézményeinek, egyéb szervezeteknek,

c) az előterjesztő a Közgyűlés elé kerülő rendelet-tervezet előterjesztésében összefoglalót ad a társadalmi részvétel eredményeként tett észrevételekről. Az előterjesztésben ki kell térni a leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, valamint szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetésére.

(9) A beérkezett véleményekről készített összefoglalót közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(10) Az általános egyeztetés során a véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint – a rendelet hatályba lépésétől számított 1 évig – megadottnak kell tekinteni. Az adatkezelés magában foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését.

Nem vehető figyelembe a névtelenül beérkezett vélemény.

(11) A társadalmi részvétel keretében történő rendelet-tervezetet véleményezésének technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

52. §

(1) A Közgyűlés a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök (Település-szerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat) lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) A Közgyűlés a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A tervezetet – amennyiben a Közgyűlés nem valamely bizottságát bízza meg – a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes belső szervezeti egysége készíti el.

A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(4) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint illetékes bizottság, valamint a jegyző véleményével együtt az Ügyrendi, Jogi és Közbeszerzési Bizottság elé kell terjeszteni. Az előterjesztő a rendelettervezetet indokolással, hatástanulmánnyal együtt terjeszti a Közgyűlés elé, figyelemmel az 51. § (8) c) pont rendelkezéseire.

(5) A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá.

(6) A rendelet címe magába foglalja a rendelet megalkotójának teljes megjelölését, a rendelet sorszámát, a rendelet kihirdetésének idejét, az „önkormányzati rendelete” kifejezést, és az önkormányzati rendelet címét.

Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

A rendelet címében a rendelet kihirdetésének évét arab számmal, az évszámot követően

zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal és napját arab számmal kell feltüntetni.

(7) A rendelet és a normatív határozat kihirdetéséről és közzétételéről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés időpontja a közszemlére tétel – a rendelet és a normatív határozat egy példányának a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése – napja.

(8) A Közgyűlés esetenként úgy határozhat, hogy a rendelet teljes szövegét közzé kell tenni a sajtóban.

53. §

(1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§-ának (6) bekezdése szerinti településrendezési eszközöknek elfogadásuk előtti, helyben szokásos módon való közzététele a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, illetve az önkormányzat honlapján történik.

(2) A közzétételt megelőzően erről az érintetteket hirdetmény útján kell tájékoztatni.

V.

A települési képviselő, a tanácsnok

54. §

(1) A települési képviselőt az Ötv.-ben és a Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást az 1. melléklet tartalmazza.

55. §

(1) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) a Polgármesteri Hivataltól a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet,

c) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését,

d) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

e) kezdeményezheti, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének – a Közgyűlés által átruházott – önkormányzati ügyekben hozott döntését

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) tevékeny részvétel a Közgyűlés munkájában,

b) a Közgyűlés felkérése alapján részvétel a Közgyűlési ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése,

d) személyes érintettség bejelentése.

56. §

(1) A Közgyűlés a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat:

a) koordinációs feladatok ellátására,

b) nemzetiségi ügyek koordinációs feladatainak ellátására.

(2) A koordinációs feladatok ellátásával megbízott tanácsnok:

a) koordinációs, érdekegyeztető munkát végez, a Közgyűlés tevékenységében. Elősegíti, hogy a Közgyűlés a döntéseit mindenkor a város érdekében, lehetőleg konszenzusra alapozva hozza. Ezért folyamatosan kapcsolatot tart a Közgyűlés képviselőcsoportjaival,

b) szükség esetén kezdeményezi ideiglenes bizottság, vagy egyeztető fórum létrehozását a Közgyűlésnél a vitás ügyek rendezése érdekében,

c) a Közgyűlési ülések előkészítése során közvetítő szerepet tölt be a képviselőcsoportok között,

d) képviselőcsoportja nevében jogosult a polgármesterrel egyeztetéseket kezdeményezni és folytatni,

e) részt vesz a feladatát érintő előterjesztések előkészítésében, annak bizottsági tárgyalásain, továbbá közreműködik a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében,

f) elvégzi mindazon feladatokat, melyekre a Közgyűlés egyedi ügyekben felhatalmazza, illetve felkéri.

(3) A nemzetiségi ügyek koordinációs feladatainak ellátásával megbízott tanácsnok:

a) a Közgyűlés tevékenységében kapcsolatot tart és együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal,

b) részt vesz a feladatát érintő előterjesztések előkészítésében, véleményezésében, azok bizottsági tárgyalásain, továbbá közreműködik a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében,

c) tájékoztatja a települési nemzetiségi önkormányzatokat a Közgyűlés döntéseiről, a települési nemzetiségi önkormányzatok észrevételeit, javaslatait továbbítja a Közgyűlés felé,

d) részt vesz a nemzetiségekhez kapcsolódó témakörökben szervezett városi rendezvényeken, fórumokon,

e) elvégzi mindazon feladatokat, melyekre a Közgyűlés egyedi ügyekben felhatalmazza, illetve felkéri.

57. §

(1) Az önkormányzat képviselői tevékenységük összehangolása céljából képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) Egy települési képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Egy képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alkot.

(3) A megalakulástól számított 15 napon belül a megalakulás tényét be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének, vezető-helyettesének és tagjainak nevét.

VI.

A Közgyűlés bizottságai

58. §

(1) A Közgyűlés az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság                                                                                        9 fő

b) Ügyrendi, Jogi és Közbeszerzési Bizottság                                                      9 fő

c) Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság    10 fő

d) Népjóléti Bizottság                                                                                       14 fő

(2) A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályokat a Szabályzat 2. melléklete, a bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékét a Szabályzat 3-6. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a Közgyűlés választja meg.

59. §

A Közgyűlés indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Közgyűlés által történő elfogadásáig tart.

60. §

Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és ellenőrzéséről az Ügyrendi, Jogi és Közbeszerzési Bizottság gondoskodik.

VII.

A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

A polgármester

61. §

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Közgyűlésnek, a Közgyűlés határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

Megválasztását követően esküt tesz.

(3) Átruházott hatáskörben:

a) dönt a Közgyűlés által meghatározott és hatáskörébe utalt vagyontárgyak értékesítéséről,

b) dönt a forgalomképes vagyontárgy bérbe, használatba, haszonbérbe adásáról, figyelemmel az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 17/1996. (IV.29.) Ör. sz. rendelet 32. § g) rendelkezéseire is, ha a bérleti használati díj, egyéb vagyoni értékű jog egy éves összege az 5 MFt-ot nem éri el,

c) dönt hitelszerződés aláírásáról az éves költségvetési rendelet szabályozásának figyelembe vétele mellett,

d) gondoskodik a közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően,

e) elrendeli a jogtalanul felvett, illetve a tartozás elmulasztása miatt kifizetett segély visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez,

f) dönt a külön önkormányzati rendeletben meghatározott szociális és gyermekjóléti ellátások megállapításával kapcsolatos ügyekben,

g) biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsálómentességét,

h) a nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárások esetében – az ajánlatkérő nevében – ellátja a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényből adódó feladatokat, és meghozza az önkormányzati közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó, a közbenső, valamint az eljárási szakaszt, illetve az eljárást lezáró döntéseket,

i) jár el a Közgyűlés által meghatározott ügyekben.

62. §

(1) A polgármesternek a Közgyűlés működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a Közgyűlés üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás érvényesülését.

(2) A bizottságok működésével összefüggő feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Közgyűlés határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(3) A Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb jogosítványok:

a) a Közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, valamint a Polgármesteri Kabinet tagjai (önkormányzati tanácsadó) tekintetében.

(4) A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester/ek/ és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

63.§

A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a jegyzőnek.

Az alpolgármester

64. §

(1) A Közgyűlés a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két fő foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármestert választ, akik közül egy alpolgármestert a saját tagjai közül választ meg.

(2) A nem a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester nem tagja a közgyűlésnek, a polgármestert a Közgyűlés elnökeként nem helyettesítheti, de a Közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

65. §

(1) A polgármester tartós akadályoztatása esetén – a 63. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozással - az erre írásban felhatalmazott alpolgármester látja el a polgármester teljes körű helyettesítését, valamint – általános helyettesítési jogkörben – mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a polgármester hatáskörébe utal.

(2) A polgármestert tartós akadályoztatása esetén a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa ülésein az általa meghatalmazott alpolgármester képviseli.

A jegyző

66. §

A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt.

67. §

(1) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, e körben feladatai különösen:

a) előkészíti a Közgyűlés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) gondoskodik a Közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli feladatainak ellátásáról,

c) tanácskozási joggal részt vesz a Közgyűlés, a bizottságok ülésein,

d) jogszabálysértés észlelése esetén törvényességi észrevételt köteles tenni,

e) gondoskodik a Közgyűlés jegyzőkönyvének elkészítéséről; azt a polgármesterrel együtt írja alá,

f) rendszeresen tájékoztatja a polgármester, a Közgyűlést és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályi változásokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(2) A jegyző egyéb feladatai:

a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

b) ellátja a jogszabályban megállapított államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,

c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői felett;

f) a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.

Az aljegyző

68. §

(1) A polgármester a jegyző javaslata alapján – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

VIII.

A Polgármesteri Hivatal

69. §

(1) Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat működésével, valamint az polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes Polgármesteri Hivatalt működtet.

(2) A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése:

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

(3) A hivatal kiadmányain, illetve körbélyegzőjén ezt az elnevezést kell alkalmazni.

70. §

A Polgármesteri Hivatal jogi személyiséggel nem rendelkező belső szervezeti egységekre tagolódik:

a) Adóhatósági Iroda

b) Igazgatási és Építéshatósági Iroda

c) Jegyzői Iroda

d) Közgazdasági Iroda

e) Népjóléti Iroda

f) Polgármesteri Kabinet

g) Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda

A belső ellenőrzés, a humánpolitikai referens irodai szervezetbe nem tartozó egységek, melyek közvetlenül a jegyző irányítása alatt fejtik ki tevékenységüket. A Polgármesteri Kabinet közvetlen polgármesteri irányítás alatt áll.

71. §

(1) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóóráit a Szabályzat 7. melléklete tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendjét a Szabályzat 8. melléklete tartalmazza.

IX.

Vagyonnyilatkozat

72. §

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek:

(1) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmények vezetői

(2) a)Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.

     b) Salgó Vagyon Salgótarjáni Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft.

     c) Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft.

     d) Salgótarjáni Városfejlesztő Kft.

     e) Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.

vezető tisztségviselői, a felügyelő bizottságának tagjai és könyvvizsgálói.

(3) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának könyvvizsgálója

(4) A vagyonnyilatkozat tételi eljárásról és a vagyonnyilatkozatok őrzéséről az Ügyrendi, Jogi és Közbeszerzési Bizottság az általa elfogadott szabályzat szerint gondoskodik.

X.

A Nemzetiségi Önkormányzatok

73. §

(1) A Közgyűlés a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltak alapján a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(2) Az önkormányzat és az érintett nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodás tartalmazza az érintett nemzetiségi önkormányzat használatába adott vagyon körét- és a nemzetiségi önkormányzat munkája segítésében a Polgármesteri Hivatal feladatait.

(3) A Polgármesteri Hivatal a nemzetiségi önkormányzat elnökének és helyettesének feladata ellátásához szükséges tájékoztatást és felvilágosítást – igény esetén – köteles megadni.

XI.

Záró rendelkezések

74. §

(1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (III.27.) rendelet, valamint az azt módosító 29/2008.(VI.24.), 39/2008.(IX.30.), 13/2009.(III.31.), 57/2009.(XII.15.), 14/2010.(IV.27.), 24/2010.(X.14.), 34/2010.(XII.16.), 12/2011.(III.24.), 36/2011.(IX.29.), 12/2012.(III.29.), 49/2012.(XII.13.) rendelet.

75. §

(1) A szabályzat mellékletei:

1. A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás

2. Bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályok

3. Pénzügyi Bizottság feladatai

4. Ügyrendi, Jogi és Közbeszerzési Bizottság feladatai

5. Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság feladatai

6. Népjóléti Bizottság feladatai

7. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóórái

8. A Polgármesteri Hivatal általános munka-és ügyfélfogadási rendje

9. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata által ellátott tevékenységek szakágazati besorolása és szakfeladatai

10. A Közgyűlés átruházott hatásköreinek felsorolása

(2) Függelék:

1. Eskü szövege

76. §

A Szabályzat hiteles példánya a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján megtekinthető.