Szerkesztés..Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva  a következőket rendeli el: .

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§ (1) Az Önkormányzat elnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (a to-   vábbiakban: Önkormányzat)

Székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

Az Önkormányzat működési területe: Pécs város közigazgatási területe.

​(2) A képviselő testület elnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés).

​(3) A Közgyűlés hivatala: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

​(4) A város jelképeit, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

​(5) A város ünnepe szeptember 1-je. 

​(6) A Közgyűlés tagjainak száma: 28 fő.

(7) A Közgyűlés szervei: a polgármester, a Közgyűlés bizottságai, a településrészi önkormányzatok testülete, a polgármesteri hivatal, a jegyző, a társulás.

2.§ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata díszpolgári címeket és kitüntetéseket adományoz, és ismer el. A díszpolgári cím, a kitüntetések alapításának és adományozásának feltételeit külön rendelet szabályozza. 

​3.§ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata külön szerződések megkötése útján, az abban foglalt feltételekkel testvér- és partnervárosi kapcsolatot tart fenn.

​II. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS FELADAT-  ÉS HATÁSKÖRE

1.§ (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Közgyűlést illetik meg. A Közgyűlés ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az önként vállalt feladatokat. A kötelező és önként vállalt feladatokat a 4. melléklet tartalmazza.

​(2) A Közgyűlés hatásköreit az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel a polgármesterre a bizottságára a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör gyakorlója, azok gyakorlásáról legkésőbb az átruházott hatáskör teljesítését követő a munkatervben meghatározott soron következő ülésen írásban beszámolni köteles a Közgyűlés átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolójában.

(3) A Közgyűlés az 1. mellékletben meghatározott hatásköreit a Polgármesterre, a 2. mellékletben megjelölt hatásköreit az ott felsorolt bizottságokra, a 3. mellékletben meghatározott hatásköreit a jegyzőre ruházza át.

​1.     A Közgyűlés gazdasági programja, munkaterve

1.§ (1) A polgármester – megválasztását követő hat hónapon belül – a Közgyűlés megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a Közgyűlés elé. A gazdasági program a Mötv.116. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, továbbá a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(2) A Közgyűlés éves ülés- és munkatervet készít. Az éves munkatervet – a Közgyűlés megalakulási évének kivételével – legkésőbb a tárgyév második Közgyűlésére kell előterjeszteni. 

(3) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadás végett a Közgyűlés elé.A munkatervben foglaltak végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a bizottságoktól,

c) a tisztségviselőktől,

d) a településrészi önkormányzatok testületeitől,

e) nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeitől,

f) az Önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetektől,

g) az Egyetemtől,

h) a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetőitől,

i) a Pécsi Nevelők Háza Egyesületen keresztül a civil szervezetektől.

(5)  A munkaterv tartalmazza:

a)  tárgyidőszak fő feladatait,

b) a Közgyűlés üléseinek tervezett időpontjait, főbb napirendi pontjait,

c) a főbb napirendi pontok előterjesztőjét,

d) azon napirendi pontok megjelölését, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

e) azon napirendi pontok megjelölését, melyek eldöntéséhez a Közgyűlés igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését, civil szervezetek véleményét,

III. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSE

2. A Közgyűlés ülései

6.§ (1) A Közgyűlés alakuló, ünnepi, megemlékező, rendes, rendkívüli ülést, sürgős rendkívüli ülést tart. A Közgyűlés legalább havonta egy ülést tart, a rendes ülések konkrét időpontját a munkaterv tartalmazza.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármesterek választásáról, a polgármester és az alpolgármesterek illetményéről, tiszteletdíjáról.

(3) A Közgyűlés a város ünnepén ünnepi ülést tart, évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi, megemlékező ülést tarthat. Az ünnepi, megemlékező ülésen csak az ünnep, megemlékezés jellegének megfelelő napirend tárgyalható.

​(4) Az ünnepi és a megemlékező ülésre az ülés meghívójának tartalmára, kézbesítésére, napirendjére, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a Közgyűlés döntéseire vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de a testület határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.

(5) Rendes ülés az, amelyet a munkatervnek megfelelően hívnak össze. A rendes ülés csütörtöki napokon – amennyiben a polgármester a meghívóban ettől eltérően nem rendelkezik – 9.00 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart. Abban az esetben, ha az ülés előre láthatóan aznap 24.00 óráig nem fejeződik be, a frakcióvezetői egyeztetést követően a Közgyűlés döntésétől függően másnap is folytatható. 

​(6) A Közgyűlés az éves munkatervében meghatározott időszakban nyári szünetet tart.

(7) A Közgyűlés – a Mötv. 42. §-ában meghatározott át nem ruházható hatáskörei és a Polgármesterre átruházott, a város költségvetésében meghatározott tartalékokkal való rendelkezési jog, valamint az előirányzatok átcsoportosítási joga kivételével – az éves munkatervben meghatározott nyári szünet idejére hatásköreit a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra ruházza át.

(8) A polgármester – ha az önkormányzati hatáskörök gyakorlása szükségessé teszi – jogosult a nyári szünet ideje alatt is a Közgyűlés rendkívüli ülését összehívni.

(9) A Közgyűlés hatáskörében eljáró Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Közgyűlésben működő frakciók vezetőit, valamint a frakcióval nem rendelkező pártoknak a párt által kijelölt képviselőjét is.

7.§ (1) Halaszthatatlan esetben a Közgyűlés rövid úton is összehívható sürgős rendkívüli ülésre, legkésőbb az írásbeli indítvány benyújtásától számított 5 napon belüli időpontra, a napirend megjelölésével.

(2) Az (1) bekezdés szerint összehívott üléseken az indítványban megjelölteken felül más napirend nem tárgyalható, kérdés, interpelláció, napirend előtti felszólalás nem intézhető. Egyebekben a rendes ülés szabályait a rendkívüli és a sürgős rendkívüli ülésekre is alkalmazni kell.

​3. A Közgyűlés összehívásának rendje

8.§ (1) A Közgyűlés üléseit a Mötv. 45. §-a alapján kell összehívni. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a helyettesítési sorrend szerint kijelölt alpolgármester jogosult összehívni. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármesterek tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze az ülést.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni, amelyen fel kell tüntetni a dokumentumok elektronikus elérhetőségének módját. 

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a Közgyűlés ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 2 nappal előbb kézbesíteni kell.

​(4) A meghívóban fel kell tüntetni az ebédszünet időpontját, amennyiben arra sor kerül.

(5) A Közgyűlés ülésének időpontjáról a város lakosságát értesíteni kell az alábbiak szerint:

a) a meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni,

b) az ülés napirendjét, helyét és időpontját a sajtó útján és a város hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(6) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a Baranya Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját és főigazgatóját,

b) a Pécsi Járási Hivatal vezetőjét,

c) a Baranya Megyei Közgyűlés elnökét,

d) a pécsi választókerületekben megválasztott országgyűlési képviselőket,

e) a Baranya megyei és a Pécs városi rendőrkapitányt, a Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetőjét és Pécsi Hivatásos Tűzoltóság vezetőjét

f) a jegyzőt, az aljegyzőt,

g) napirendi pont tárgya szerint érintett önszerveződő közösségek képviselőit – a Pécsi Nevelők Háza Egyesületen keresztül – valamint az egyéb érintetteket, továbbá azon külső meghívottakat, akiket a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok, vagy a bizottságok javasolnak.

(7) A közgyűlési meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Kivételesen indokolt esetben az előterjesztés pótlólagosan is megküldhető. Ennek tényét a meghívóban fel kell tüntetni.

(8) A meghívó és az írásos előterjesztések megküldése történhet elektronikus formában is. A 8. § (6) bekezdés h) pontjában megnevezettek csak ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést kapják meg, amelyikhez a meghívásuk szól.

​4.     Nyilvános ülés

9.§ (1) A Közgyűlés  tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a meghívottak, továbbá a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, vagy azok megbízottai valamint a sajtó képviselői tartózkodhatnak.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyeken foglalhat helyet. Azt, aki a tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja. 

​(3) A nyilvános üléseket a PÉCS TV Kommunikációs Kft. a kommunikációs szerződésben foglaltak alapján közvetíti.

5. Zárt ülés

10. § (1) A zárt ülés elrendelését indítványozó javaslatot indokolni kell.

​(2) A zárt ülésre a nyilvános ülést megelőzően kerül sor.

​6.     Határozatképesség

11.§ (1) Az ülésen jelen lévő képviselő köteles a szavazókészüléken a „jelen” gombot  bekapcsolni és az ülésről való végleges távozásakor a szavazókészülékét köteles kikapcsolni.

​(2) A szavazás elrendelésekor a (2) bekezdés szerint jelen lévő, de a szavazógépet nem használó (igen, nem, tartózkodik) képviselőt a szavazás elrendelésekor a polgármester felszólítja a készülék használatára.

(3) A Közgyűlés döntése alapján a döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintettségét. 

(4) Ha a Közgyűlés ülése nem határozatképes, az elnök az ülést legfeljebb 10 percre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti. A polgármester az ülésen meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő rendes ülés meghívójában feltünteti.

​7. A Közgyűlés elnöke és jogkörei

12.§ Az ülést levezető polgármester és az őt helyettesítő alpolgármesterek akadályoztatása esetén ezt a tisztet a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke tölti be, akadályoztatása esetén a korelnök látja el a Közgyűlés elnöke tisztét.

13. § (1)  Az elnök ülésvezetési hatáskörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása,

c) az ülés vezetése, a szó megadása, annak megtagadása és a szó megvonása,

d) tárgyra térésre való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása,

e) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

f) javaslattétel a napirendi pontok összevont tárgyalására, sorrendjének megváltoztatására.

(2) Az elnök vitavezetéssel és döntéshozatali eljárással kapcsolatos feladatai:

a) a vita megnyitása, berekesztése,

b) javaslattétel a vita lezárására,

c) a szavazás elrendelése,

d) a szavazás eredményének megállapítása,

e) a határozat kimondása.

(3) Amennyiben az ülést vezető elnök részt kíván venni a vitában, úgy az ülés vezetését köteles átadni az ülés levezetésére a 12. §-ban meghatározott jogosultnak. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy előterjesztőként az előterjesztést előadja, vagy, hogy a vita során érkezett hozzászólásokra előterjesztőként válaszoljon, a határozathozatalt megelőzően a vita lényegét összefoglalja.

8. Tárgyra térésre való felszólítás és a szó megvonása

14.§ (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a Közgyűlés, a polgármester, vagy bármely képviselő tekintélyét támadó felszólalást tesz, az elnök köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Ha a felszólaló a másodszori felszólításnak sem tesz eleget, az elnök megvonja tőle a szót.

(2) Ha a felszólaló a saját vagy a frakciója időkeretét kitöltötte, az elnök –  a   szómegvonás okának közlésével – megvonja tőle a szót. 

9.     Az ülés félbeszakítása

15.§ Amennyiben a Közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad az csak az elnök összehívására folytatódhat.

10. Rendfenntartás

16. § Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel. Az elnök rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület munkáját akadályozza.

​11.  A vita

17.§ (1) Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2) Az előterjesztés megtételét követő hozzászólásokat a képviselők a frakciók és a képviselettel rendelkező pártok, szervezetek részére biztosított időkeretben tehetik meg. Az időkeret 12 perc alapidőből, ezen felül képviselőnként 2 perc kiegészítő időkeretből áll. Abban az esetben is, ha a Közgyűlés egy előterjesztés keretében több rendelettervezetet tárgyal, a rendelkezésre álló időkeretet az előterjesztésekre vonatkozó időkeret figyelembe vételével - és nem a rendeletek száma alapján - kell meghatározni.

​(3) Az időkeretekkel a frakciók, képviselettel rendelkező pártok, szervezetek önállóan gazdálkodnak. 

(4) Bármely frakció vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő, napirendenként és frakciónként egyszeri alkalommal. A szünetet a Közgyűlés elnöke köteles elrendelni.

(5) Az előterjesztő, az elnök, vagy a frakcióvezetők kezdeményezhetik a vita lezárását, melyről a Közgyűlés vita nélkül határoz. A vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezők részére az elnök köteles szót adni. A vita lezárását követően valamennyi frakció, vagy frakcióval nem rendelkező párt egy-egy képviselője 3-3 percben felszólalhat. 

12. Az ülés napirendjének meghatározása

18.§ (1) A napirendet a polgármester javaslatára egyszerű többséggel a Közgyűlés állapítja meg.

​(2) A 8. § (3) bekezdésében meghatározott határnap után a napirend a meghívóban nem szereplő javaslattal csak rendkívül indokolt esetben egészíthető ki. A meghívóban feltüntetett napirenden nem szereplő javaslat napirendre való felvételéről a Közgyűlés a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával vita nélkül határoz.

(3) A Közgyűlés rendkívüli ülésén kizárólag az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A Közgyűlés a jelenlévő képviselők többségének igen szavazata alapján dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítványt.

(4) A Közgyűlés a rendes ülésén az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles a polgármester, a bizottságok, és a tanácsnokok által benyújtott napirendi ponti javaslatokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását bármely bejelentett frakció, vagy legalább 7 képviselő kéri. Ezeket az indítványokat legkésőbb a Közgyűlés következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni.

13. Napirend ponti javaslat levétele, napirendi pont tárgyalásának elnapolása

19.§  (1) A meghívóval együtt írásban kiküldött, vagy a napirenden szereplő, de az ülés napján kiosztott napirendi javaslatba felvett előterjesztést – a napirendi pontok szavazásra bocsátását megelőzően – az előterjesztő kérelmére az elnök a javaslatok közül vita nélkül visszavonhatja.

(2) A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő kérheti elnapolni, napirendről levenni. Az elnapolás és a napirendről való levétel iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a Közgyűlés vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) A Közgyűlés az elnök, vagy bármelyik képviselő javaslatára bármelyik napirendi pontot elnapolhatja, napirendről levetetheti, vagy – az elnapolás mellett – további bizottsági tárgyalásra, szakértői előkészítésre kiadhatja. A javaslat felől a Közgyűlés vita nélkül határoz. Elnapolás esetén az előterjesztés automatikusan a következő ülés napirendjén szerepel.

(4) A már napirendre vett napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

14. Előterjesztő, előadó

20.§  (1) A Közgyűlés napirendi pontjának előterjesztője tisztségviselő, a bizottság, az albizottság, a tanácsnok, a frakció, a képviselő, a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatal főosztály besorolású szervezeti egysége lehet.

​(2) Rendelettervezetet csak bizottság, tisztségviselő, tanácsnok, képviselő, frakció vagy a jegyző terjeszthet elő.

(3) A Közgyűlés napirendi pontjának előadója az előterjesztő, az előterjesztő képviselője, az előterjesztő által megbízott képviselő, tisztségviselő, tanácsnok, hivatali köztisztviselő lehet. Külső szervezet beszámolója, tájékoztatója esetén a napirendi pont előadója a szervezet vezetője.

​(4) Az előterjesztő a rendeletet-tervezetet minden esetben rövid szóbeli előterjesztésben ismerteti, indokolja.

15. Napirendi pontok fajtái, tárgyalásuk sorrendje

21. § A napirendi pontok fajtái:

a) önálló indítvány: előterjesztés,

b) nem önálló indítvány, amely lehet interpelláció vagy kérdés,

c) kapcsolódó indítvány: módosító javaslatok, sürgősségi javaslatok.

21. §  (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

a)sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

b) rendelettervezet,

c) személyi ügyek, 

d) egyéb minősített többségi szavazást igénylő döntések,

e) egyéb határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések, 

f) bizottsági beszámoló, tanácsnoki és egyéb beszámoló, 

h) tájékoztató.

(2) Interpelláció, kérdés bejelentésére a napirend elfogadását megelőzően, azok feltételére és megválaszolására pedig a délutáni ülésidő kezdetekor, vagy a nyilvános ülés végén kerül sor. 

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Közgyűlés bármely képviselő javaslatára eltérhet. A javaslatról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

16. Előterjesztések

23. § (1) Az előterjesztések lehetnek:

a) rendelettervezetek,

b) határozati javaslatok,

c) beszámolók,

c) tájékoztatók.

(2) Az előterjesztések írásban, indokolt esetben szóban terjeszthetők elő. A rendelet megalkotásáról szóló előterjesztés, a rendelettervezet és ennek módosító indítványai, továbbá a határozati javaslat csak írásbeli lehet. A határozati javaslat előterjesztője és a Közgyűlést levezető elnök kérheti, hogy a módosító indítványokat foglalják írásba.

(3)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást,

b) a döntési javaslatok indokait, és jogszabályi alapját,

c) várható társadalmi, gazdasági hatásait, pénzügyi vonzatait,

d) azt, ha a határozati javaslat elfogadásához minősített többségű döntés szükséges,

e) a bizottsági tárgyalás eredményét és szavazati arányát,

f) a határozati javaslatot, a rendelet tervezetét,

g)a végrehajtásért felelős megnevezését,

h) a végrehajtás határidejét,

i) a végrehajtásban érintettek értesítését.

(4) Egy előterjesztés több határozati javaslatot vagy rendeletet is tartalmazhat, ha azok tárgya azonos, vagy egymással összefüggő.

(5) Az előzetesen egyeztetett, a gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó előterjesztéseket, (a továbbiakban: gazdasági előterjesztések) a területileg érintett gazdasági kamara véleményének kikérése után lehet előterjeszteni.

​(6) Ha az érintett gazdasági kamarának a Közgyűlés elé kerülő gazdasági előterjesztéssel kapcsolatban eltérő véleménye van, úgy az arra irányuló szövegszerű javaslatot a polgármesterrel történt előzetes egyeztetés alapján az előterjesztő köteles az előterjesztésével együtt kezelni és a Közgyűlés elé terjeszteni.

(7) Végrehajtásért felelősként tisztségviselő a bizottsági elnök, a jegyző, szervezeti egység vezető, ellenőrzésért felelősként tisztségviselő vagy a jegyző jelölhető meg.

(8) Az írásos előterjesztést a Közgyűlés rendes ülését megelőzően legalább 8 nappal törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek kell leadni.

23.§ (1) Pénzügyi tartalmú pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő javaslatot tartalmazó előterjesztések csak a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményezésével terjeszthetők a Közgyűlés elé.

(2) Az előterjesztésekhez kapcsolódó határozati javaslatoknak tartalmazniuk kell, hogy az előirányzat-módosítás egyszeri vagy folyamatos elkötelezettséget jelent-e, valamint meg kell jelölni a többletkiadást ellentételező bevételi forrást is. 

(3) Az eredeti költségvetésben nem tervezett feladat végrehajtására vonatkozó előterjesztést csak finanszírozási tervvel, valamint a várható bevételi és kiadási oldalt bemutató részletes költségvetési tervvel lehet elindítani. 

25.§ Rendelettervezet, városfejlesztési célú, vagyongazdálkodással, intézmények működtetésével kapcsolatos előterjesztés csak a tárgykör szerint illetékes bizottsági állásfoglalást követően terjeszthető a Közgyűlés elé.

17. Interpelláció, kérdés

26.§ (1) A képviselő a Közgyűlés ülésén interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz, a tanácsnokhoz az interpelláció címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával.

(2) Az interpellációt a képviselő az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal előbb a polgármesterhez írásban terjesztheti be, amelyre az interpellált az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban ad választ.  

(3) Az interpelláló képviselő a – szóban vagy írásban adott – válasz elfogadásáról a Közgyűlés ülésén viszontválaszban nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Közgyűlés egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Ha a Közgyűlés az interpellációra adott választ nem fogadja el, azt kivizsgálásra az illetékes bizottság elé utalja.

​(4) Az interpellációra 5 perc, a válaszadásra 5 perc, a viszontválaszra 2 perc áll rendelkezésre.

​(5) Kérdést a képviselő a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz és a tanácsnokhoz személyesen intézhet a kérdés címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával. A kérdést a Közgyűlés ülésének megkezdéséig a polgármesterhez írásban be kell nyújtani. Indokolt esetben a kérdés címzettje az érdemi választ 15 napon belül írásban is megadhatja.

​(6) A kérdésfelvetésre 5 perc, a válaszadásra 5 perc áll rendelkezésre.

​(7) A kérdésre adott válasz után viszontválasznak helye nincs.

18. Napirendi ponthoz kapcsolódó indítványok

27. § (1) Bármely napirendi ponthoz a következő indítványok nyújthatók be:

a)sürgősségi javaslat,

b) módosító javaslat.

​(2) Napirendi ponthoz kapcsolódó indítványt tisztségviselő, jegyző, bizottság, tanácsnok és képviselő nyújthat be.

28.§ (1) A tisztségviselő, a jegyző, a bizottság, a tanácsnok és a képviselő javasolhatják a Közgyűlésnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.

(2) A sürgősségi javaslatot az önálló indítvánnyal együtt a Közgyűlés ülését megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell benyújtani.

(3) A sürgősség kérdésében a Közgyűlés a napirend elfogadása előtt, a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával dönt.

​29.§ (1) A módosító javaslat az olyan javaslat, amely az írásban előterjesztett rendelettervezet és határozati javaslat érdemi részét érinti. A módosító javaslat nem irányulhat számítási és szám-, névelírási, vagy más formai pontosításokra.

(2) A módosító javaslatot az ülés előtt írásban, a határozatot érintő módosító javaslatot az ülésen szóban is elő lehet terjeszteni. A szavazás előtt az elnök, és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását. A módosító javaslatot indokolni kell.

19. Felszólalás, tanácskozási jog

30.§ (1) A felszólalások lehetnek:

a) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,

b) napirenden kívüli,

c) ügyrendi felszólalás,

d) személyes azonnali megjegyzés.

​(2) A Közgyűlés elnöke a jelentkezések sorrendjében adja meg az engedélyt a felszólalásra. A nem képviselő jogállású meghívottak a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.

​(3) A frakcióvezetők a napirendi ponthoz kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek. A szót az elnök soron kívül köteles megadni, a frakcióvezetők jelentkezési sorrendjében.

20. Napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás

31.§  (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó képviselői felszólalásokra az engedélyt a jelentkezés sorrendjében az ülés elnöke adja meg. 

​(2) A napirendi pont tárgyalására meghívottaknak az ülés elnöke szavazás nélkül felszólalási lehetőséget adhat. 

(3) A Közgyűlés ülésén az a nem meghívott személy szólalhat fel, akinek az ülés elnöke – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata alapján – szót ad.

(4) A Közgyűlés nem képviselő állandó meghívott résztvevőinek megbízottjai az ülés elnökének engedélye alapján a képviselői, tisztségviselői kérdésre szavazás nélkül válaszolhatnak. 

​21. Napirend előtti felszólalás

32.§ (1) Minden képviselőcsoportból és ugyanazon párthoz tartozó képviselők közül egy személy az ülésnap nyilvános napirendi pontjainak tárgyalása előtt és a zárt ülés megkezdése előtt a napirenden nem szereplő olyan halaszthatatlan rendkívüli ügyben, amely országos jelentőségű, vagy amely tartalmánál fogva érinti az Önkormányzat és szervei, intézményei, a rész- és a nemzetiségi önkormányzatok működését, megítélését, a város és vonzáskörzete lakosságának közérzetét, vagy olyan bírálatot tartalmaz, amely nyilvános közlést igényel, felszólalással, jelzéssel élhet. Egyedi, továbbá hatósági ügyben nem lehet felszólalással élni.

(2) A napirend előtti felszólalás időtartama maximum 3 perc lehet. A napirend előtti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a tisztségviselő és a bizottsági elnök, továbbá aki személyében érintett, legfeljebb háromperces felszólalásra kérhet szót. 

(3) A napirend előtti felszólalásra jelentkezőnek a napirend előtti felszólalási szándékát az ülést megelőző nap 12 óráig írásban kell jeleznie a polgármesternél a tárgykör és a rövid tartalom megjelölésével. A címnek a napirend előtti felszólalás tárgyára egyértelműen utalnia kell.

22. Ügyrendi felszólalás

33.§ (1) Ügyrendi hozzászólás olyan, a Közgyűlés működésének, ülésének rendjével, a tárgyalás lebonyolításával kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem kell.

(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. A javaslathoz frakciónként egy alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban lehet felszólalni.

23. Személyes, azonnali megjegyzés

34.§  (1)  Vita közben, ha a képviselő – a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni – soron kívül 2 perces személyes, azonnali megjegyzésre kérhet szót.

​(2) A személyes megjegyzést az elnök engedélyezi. Viszontválasznak, vitának helye nincs.

24. A szavazás rendje

35.§  (1) A képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A bejelentést elmulasztó képviselőt a Közgyűlés 5.000,-Ft-ig terjedő rendbírsággal sújthatja.

(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen"-nel vagy „nem"-mel történhessen.

(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat kell szavazásra bocsátani.

(4) Rendelettervezet, határozati javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. Az indítványról a Közgyűlés vita nélkül határoz.A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.

(5) A Közgyűlés a szavazás során először a rendelettervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt.

​(6) A módosító javaslatokról a Közgyűlés külön szavazás alapján dönt.

(7) Egy képviselő által ugyanazon napirendhez egyidejűleg benyújtott több módosító javaslat, módosító csomag szavazása együtt, egy szavazással is történhet, kivéve, ha bármely képviselő külön szavazást kér az egyes módosító javaslatokról. 

(8) A (7) bekezdésben meghatározottaktól eltérően külön szavazás nélkül dönt a Közgyűlés a módosító indítványról abban az esetben, ha azt az előterjesztő az előterjesztés előadásával egyidejűleg maga terjeszti elő.

​(9) A módosító javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig visszavonhatja.

​36.§ (1) Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

a) gazdálkodó szervezet, nonprofit szervezet és egyéb szervezet alapításához, átszervezéséhez megszüntetéséhez,

b) a napirendi pont elnapolásához,

c) a Közgyűlés munkatervének elfogadásához,

d) a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéhez,

e) a napirend sürgősségi tárgyalásához, 

f) a titkos szavazás elrendeléséhez, 

g) a név szerinti szavazás elrendeléséhez,

h) a bizottságok ügyrendjei jóváhagyásához,

i) rendbírság kiszabásához,

j) átruházott hatáskörben hozott döntések képviselői javaslatra történő felülvizsgálatához,

k) a költségvetési rendelet módosításával járó határozati indítvány elfogadásához,

l) pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó, a költségvetés módosításával járó határozat elfogadásához,

m) 10 M Ft feletti, valamint az éven túli hitel felvételéhez, kötvénykibocsátáshoz.

​25. A szavazás módja

37. § (1) Szavazni személyesen „igen"-nel vagy „nem"-mel , vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

(2) A szavazás gépi úton, vagy kézfelemeléssel történhet. A gépi szavazás időtartamát a levezető elnök egy alkalommal, a szavazás megkezdése előtt ismerteti.

(3) A képviselő az elnöknek a szavazás eredményét megállapító összefoglalójáig jelezheti a szavazógép meghibásodását. Ezt követően a képviselő jegyzőkönyvbe mondhatja szavazatát.

(4) Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

​(5) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet. 

(6) Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásához az „igen” szavazatok előírt többségének a megléte szükséges. Ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

​26. A titkos szavazás

38.§  (1) Titkos szavazást az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni. A titkos szavazást az Oktatási és Kulturális Bizottság bonyolítja le.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. Az Oktatási és Kulturális Bizottság tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről jelentést ad a Közgyűlésnek. 

(3) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

​(4) Az alakuló ülésen a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazás lebonyolításáról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

27. A név szerinti szavazás

39.§  (1)  Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Közgyűlés vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint felének szavazata alapján határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen", „nem", „tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. 

​IV. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS DÖNTÉSEI

39. § A Közgyűlés a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

​28.  A határozat

41.§  (1) A Közgyűlés határozatának jelölése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ..../év...../hó..... nap számú határozata sorszám/évszám/Közgyűlés napja.

(2) A napirend elfogadása, ügyrendi kérdés, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

(3) A normatív határozat jelölése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …/év…./hó…nap számú normatív határozata sorszám/évszám/Közgyűlés napja.

(4) A normatív határozatot a 47. § (1) – (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával ki kell hirdetni és a Közgyűlés hivatalos lapjában közzé kell tenni.

29.  A rendelet

42.§ A rendeletek szövegszerű tervezetét a Polgármesteri Hivatal szakmai szervezeti egységei készítik elő. A tervezetet csak bizottsági állásfoglalás, a jegyző törvényességi véleményének kikérése, valamint a szakmai véleményeztetési eljárásában ágazatilag illetékes szervek véleményének kikérése után lehet a Közgyűlés elé terjeszteni. 

43. § (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat a gov.pecs.hu elektronikus elérhetőségen keresztül biztosítja.

​(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a Közgyűlés szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

​(3) A rendelettervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet megismeréséhez, a véleményük kifejtéséhez.

​(4) A közzétett rendelettervezetekről a természetes személyek, jogi személyek és jogi személynek nem minősülő szervezetek a (3) bekezdésben meghatározott elektronikus elérhetőség igénybevételével a Közgyűlés ülését megelőző második nap 12 óráig nyilváníthatnak véleményt.

(5) Nem vehető figyelembe a közerkölcsöt sértő, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedő és a név nélküli vélemény.

​(6) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről. 

​(7) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig történik.

44.§ (1) A rendelettervezet tárgyalása kétfordulós, melynek során először az általános vitára kerül sor. Az általános vita a szabályozás szükségességének, a szabályozás céljának és elveinek megvitatásából áll.

(2) Az általános vita lezárása után a Közgyűlés a rendelettervezetet részletes vitára bocsátja, vagy további bizottsági tárgyalás szükségessége és újbóli előterjesztés felöl dönt.

(3) A részletes vita a rendelettervezet módosításokkal érintett részének megvitatásából áll. Módosító javaslatokat csak írásban  és az általános vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A képviselőnek a módosító indítvány benyújtására vonatkozó szándékát a polgármesternek előzetesen be kell jelentenie

​(4) A rendelettervezetet nem kell részletes vitára bocsátani, ha módosító javaslatot nem terjesztettek elő.

​(5) A rendelettervezet általános és részletes vitája ugyanazon és egymást követő külön ülésen is történhet.

45. § (1) A költségvetési rendelet megalkotása kétfordulós tárgyalás során egymást követő külön ülésen is történhet.

(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt, és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján, gazdasági koncepciót kell összeállítani, melynek keretében:

a)számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, alternatíváit,

c) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek kielégítésének sorrendje.

(3) A második fordulóban – a jogszabályi előírások szerint – a költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalására kerül sor.

30. A rendelet kihirdetése

46.§ (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályának hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeleteket legkésőbb a hatálybalépés napján a Város honlapján is közzé kell tenni. Közzé kell tenni továbbá az elektronikus vagy írott sajtóban a rendelet számának, tárgyának valamint a hatályba lépése napjának és módjának megjelölésével is.

(2) A rendeletet a Közgyűlés hivatalos lapjában közzé kell tenni. A hivatalos lapot a Város honlapján történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni.

​(3) A rendeletek kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A rendelet jelölése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …/…(… ….) önkormányzati rendelete …………(a rendelet címe).

​V. FEJEZET

A JEGYZŐKÖNYV

31. A jegyzőkönyv elkészítése, tartalma

47. § (1) A Közgyűlés minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról külön kérésre szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A hanganyagot elektronikus úton (digitálisan) is rögzíteni kell és meg kell őrizni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az elnök intézkedéseit, továbbá a Közgyűlés ülésén történt fontosabb eseményeket,

b) az ülés bezárásának idejét,

c) a zárt ülés elrendelésének indokait.

​(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések, indítványok, az interpellációk, és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,

d) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye,

e) a név szerinti szavazásról készült névsor,

f) a szavazat eredményét rögzítő gépi lista példánya,

g) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.

(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv írásba foglalásától számított 8 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

32. A jegyzőkönyvbe való betekintés

48.§  (1)  A választópolgárok – a zárt ülés – kivételével betekinthetnek a közgyűlési  előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvbe.

(2) A Polgármesteri Hivatal Jogi és Önkormányzati Főosztályán munkanapokon, munkaidőben bármely polgár számára betekintési lehetőséget kell biztosítani a Közgyűlés nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe, a hatályos rendeletekbe és határozatokba, valamint a Közgyűléstől a bizottságokra, a részönkormányzatokra és nemzetiségi önkormányzatokra átruházott hatáskörben hozott hatályos határozatokba, továbbá a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekbe.

(3) Zárt ülés tartása esetén – a hatósági és kitüntetési ügyek kivételével – a hozott határozatokat a nyilvános ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

(4) Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról így különösen:

a) az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására,

b) az önkormányzati vagyon kezelésére,

c) a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre,

d) a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan.

(5) Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról költségtérítés ellenében másolatot kérhet.  

VI. FEJEZET

BIZOTTSÁGOK

48.§ (1) A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

​(2) A bizottságok létrehozásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. 

33. Állandó bizottságok

50. §  (1) A Közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre az itt  meghatározott létszámmal:

a) Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság 5 fő,

b) Népjóléti és Sport Bizottság 5 fő,

c) Oktatási és Kulturális Bizottság 5 fő,

d) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 5 fő,

e) Városfejlesztési  és Kommunális Bizottság 5 fő

f) Pécsi Értéktár Bizottság 5 fő.

​(2) A bizottságok elnökét, alelnökét, képviselő és nem képviselő tagjait a Közgyűlés választja. A bizottságok munkáját szakértők és gyakornokok segíthetik. Az egyes bizottságok segítésére legfeljebb 6 fő szakértő bízható meg. A szakértőket a bizottságok javaslatára bízza meg a Közgyűlés. Megbízatásuk a bizottság megbízásának lejártáig vagy a megbízás visszavonásáig tart. A szakértők díjazásáról a Közgyűlés dönt.

(3) A bizottsági ülésen a szakértők és a gyakornokok tanácskozási joggal vesznek részt.

34. Albizottság

51. § (1) A Közgyűlés albizottságokat hozhat létre szakmai koncepciók, vélemények, javaslatok, állásfoglalások kialakítása és azok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése céljára. Az albizottság elnöke és tagjainak többsége csak képviselő lehet, az albizottság szervezetét, tagjainak számát a Közgyűlés határozza meg.

(2) Az albizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

35. Ideiglenes bizottság

52. § (1) A Közgyűlés meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A Közgyűlés esetenként állapítja meg az ideiglenes bizottság feladatát és választja meg tagjait.

​(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

36. A bizottságok feladatai

53. § A bizottságok általános feladatai:

a) a Közgyűlés döntéseinek előkészítése,

b) valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalásának kezdeményezése,

c) bizottsági állásfoglalások meghozatala,

d) a közgyűlési döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése,

e) feladatkörükben a testületi előterjesztések elfogadása,

f) a Közgyűlés által a bizottság hatáskörébe utalt feladatok ellátása,

g) a Közgyűléstől a bizottságra átruházott hatáskörben való döntés.

53.§ (1) A polgármester kezdeményezésére az Oktatási és Kulturális Bizottság vizsgálja ki az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.

(2) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait az Oktatási és Kulturális Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, vagy a bárki által tett bejelentés alapján vizsgálja azokat, és a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a Közgyűlést.

​(3) Az Oktatási és Kulturális Bizottság tesz javaslatot a polgármesteri illetmény emelésére.

37.  A bizottságok működése, hatásköri összeütközés

55. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén alelnöke – hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság képviselő tagjai többségének javaslatára, valamint rendkívüli esetben 15 napon belül a bizottság két képviselőjének a bizottság elnökéhez címzett írásbeli indítványára. 

(2) A bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről a bizottság tagjait, valamint a meghívottakat rendes ülés esetén legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legalább 2 nappal az ülést megelőzően tájékoztatni kell.

​(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a 8. § (6) bekezdésében meghatározott személyeket és szervezetek képviselőit.

(4) A Bizottság ülésének napirendjét – a közgyűlésre vonatkozó rendelkezésektől eltérően – úgy kell összeállítani, hogy a bizottság először azokat az előterjesztéseket tárgyalja, amelynél külső szervezet képviselőjének jelenléte is szükséges. Majd az átruházott hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, ezt követően a Közgyűlés minősített többségű döntését igénylő ügyeket, végül az egyéb napirendi pontokat tárgyalja.

​(5) A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.

​(6) A bizottságok éves munkatervet készíthetnek a Közgyűlés munkaterve alapján.

​(7) A bizottságok működésének részletes szabályait – a Közgyűlés által jóváhagyott – ügyrendjükben maguk határozzák meg. 

​(8) A bizottság megszüntetésére, ügyrendjének jóváhagyására vonatkozó előterjesztést kizárólag bizottság nyújthat be a Közgyűlésnek.

56.§ (1) A bizottságok átruházott hatáskör gyakorlása során – minden esetben – határozatban döntenek, feladatkörükben eljárva állásfoglalást alakítanak ki.

(2) Az adott bizottságban nem tag képviselők a bizottságok ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt. A bizottság ülésére a területileg érintett képviselőt és a tanácsnokot a feladatkörébe tartozó napirendi pont tárgyalásakor meg kell hívni. 

(3) Két vagy több bizottság részvételével együttes bizottsági ülés tartható. Ebben az esetben az egyes napirendi pontokról bizottságonként külön kell szavazni.

57. § A bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a polgármester állásfoglalását kell kikérni. Ha az állásfoglalással bármely érintett bizottság nem ért egyet, a hatásköri összeütközés tárgyában a Közgyűlés dönt.

38. Bizottsági jegyzőkönyvek elkészítése

58. § (1) A bizottságok ülésén elhangzott vitáról a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, az ülésen rögzített hanganyagot 6 hónapig meg kell őrizni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a képviselők és az érintettek a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.

​(2) A vitában résztvevő képviselő indokolt esetben hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését kérheti.

​(3) A bizottságok ügyviteli teendőit a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei látják el.

VII. FEJEZET

KÉPVISELŐCSOPORTOK

59. § (1) A Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, egyéb szervezetek képviselői tevékenységük összehangolására csoportokat (frakciókat) hozhatnak létre, melynek megalakításához legalább 3 képviselő szükséges. A frakció megalakulását, tagjainak névsorát a Közgyűlésnek írásban be kell jelenteni.

​(2) A képviselőcsoport vezetőt (frakcióvezetőt), valamint 6 főig 1, 6 fő felett 2 frakcióvezető helyettest választhat. Egy párthoz tartozó képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.

​(3) A frakciók vezetőit és az alpolgármestereket a polgármester egyeztető tárgyalásra hívhatja össze.

​(4) A frakciók működéséhez szükséges feltételeket a Polgármester biztosítja.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT

60. § (1)  A Közgyűlés az (5) bekezdésben meghatározott településrészi önkormányzatokat hozza létre. A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő lehet. 

(2) A településrészi önkormányzat költségvetése a Közgyűlés által az éves költségvetési rendeletben meghatározott támogatási előirányzat összegéből és egyéb bevételekből áll.

(3) A településrészi önkormányzat a Közgyűlés által a város éves költségvetésében meghatározott támogatási előirányzat és egyéb bevételek keretei között a működési területén ellátja a részönkormányzat költségvetésében meghatározott önkormányzati feladatokat.

(4) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata településrészi önkormányzat létesítéséről peremterület vagy a városhoz korábban csatolt városrészek kezdeményezése esetében dönt.

(5) A 2010 – 2014. év közötti választási ciklusra létrehozott településrészi önkormányzatok elnevezése és tagjainak száma:

a) „Pécs-Hird Településrészi Önkormányzat" 4 fő a vezetőn kívül,

b) „Pécs-Mecsekszabolcs Településrészi Önkormányzat" 7 fő a vezetőn kívül,

c) „Pécs-Pécsbányatelep Településrészi Önkormányzat" 4 fő a vezetőn kívül,

d) „Pécs-Somogy Településrészi Önkormányzat" 4 fő a vezetőn kívül,

e) „Pécs-Vasas Településrészi Önkormányzat" 4 fő a vezetőn kívül,

f) „Pécs-Újhegy Településrészi Önkormányzat" 4 fő a vezetőn kívül,

g) „Pécs- Nagyárpád Településrészi Önkormányzat” 4 fő a vezetőn kívül,

h) „Pécs-Üszög Településrészi Önkormányzat” 2 fő a vezetőn kívül,

i) „Pécs-Postavölgy-Árpádváros Településrészi Önkormányzat” a 4 fő vezetőn kívül,

j) „Pécs-Patacs Településrészi Önkormányzat” 4 fő a vezetőn kívül.

​(6) A településrészi önkormányzat nem jogi személy.

(7) A településrészi önkormányzatok területi leírásait, a részönkormányzati vezetők feladatkörét, a véleményezési jogköröket a részönkormányzatok ügyrendje tartalmazza, amelyet az alakuló ülésétől számított 30 napon belül maga köteles megalkotni, és amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.

(8) A településrészi önkormányzat feladatkörének gyakorlásához, a döntés előkészítéséhez és végrehajtásához a Polgármesteri Hivatal illetékes főosztálya nyújt segítséget. 

​60.§ (1) A Közgyűlés – a polgármester javaslata alapján – megválasztja:

a) a települési képviselők közül a településrészi önkormányzat vezetőjét, valamint képviselő tagjait,

b) a településrész választópolgárainak jelölése alapján a településrészi önkormányzat nem képviselő tagjait.

​(2) A településrészi önkormányzat nem képviselő tagjaira a településrész választópolgárai tehetnek ajánlást.

​60. § A településrészi önkormányzat testületének megbízatása a Közgyűlés megbízatásáig tart.

​62. § A településrészi önkormányzat testületének megbízatása a Közgyűlés megbízatásáig tart.

IX. FEJEZET

NEMZETISÉGI TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT, NEMZETISÉGI TANÁCS, IDŐSÜGYI TANÁCS

39. Nemzetiségi települési önkormányzat

63.§ (1) Pécs város közigazgatás területén német, horvát, cigány, szerb, görög, lengyel, bolgár, ukrán, ruszin, örmény  nemzetiségi önkormányzatok működnek.

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal. 

(3) A nemzetiségi önkormányzatok működését a jegyző, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége, a nemzetiségi referens és a nemzetiségi tanácsnok segíti.

(4) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére jogaik gyakorlásához, testületi üléseik megtartásához biztosítja hivatali munkaidőben az Önkormányzat tárgyaló helyiségeinek használatát. A működéshez szükséges személyi feltételeket az Önkormányzat az e feladat ellátására kijelölt ügyintézői útján biztosítja.

(5) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges ingó- és ingatlanvagyon használatát az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet és a nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

(6) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére az éves költségvetési rendeletében meghatározott mértékű támogatást biztosít az Njtv.80. § (1) bekezdésében előírt személyi és tárgyi feltételek biztosítására.

(7) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal megkötött megállapodás keretében biztosítja továbbá a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Főosztályán keresztül.

(8) A települési nemzetiségi önkormányzat törvényes működése elősegítése érdekében a jegyző a jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő részvételét biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésén a velük megkötött együttműködési megállapodásokban rögzítetteknek megfelelően. 

40. Nemzetiségi Tanács

64. § (1) Az Önkormányzat és a város nemzetiségi önkormányzatainak együttműködése a Nemzetiségi Tanács (továbbiakban: Tanács) keretében történik. A Tanács tagjai a Pécsett működő tíz nemzetiségi önkormányzat 1-1 képviselője, valamint a Közgyűlés Nemzetiségi Tanácsnoka. A Tanács elnökének megválasztását és a Tanács működésének rendjét a Tanács Működési Szabályzata határozza meg, amelyet maga alkot meg és a Közgyűlés hagy jóvá.

(2) A Tanács koordinálja az Önkormányzat és a város nemzetiségi önkormányzatai közötti kapcsolatokat, egyezteti azok érdekeit, szakmai véleményével támogatja a város által fenntartott intézményekben folyó nemzetiségi tevékenységet, elősegíti a nemzetiségi jogok érvényesülését. 

(3) A Tanács a nemzetiségeket érintő ügyekben készült a bizottságok és a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket előzetesen véleményezi.

(4) A Tanács jogosult nemzetiségi ügyekben előterjesztés kezdeményezésére, arra való ajánlástételre.

41. Idősügyi Tanács

65. § (1) A Közgyűlés konzultatív, véleményező, javaslattevő tevékenységet végző testületként Idősügyi Tanácsot hoz létre.

​(2) A Tanács az időskorú polgárok életkörülményeit közvetlenül érintő országos és helyi jogszabályok, más döntések, közgyűlési előterjesztések előkészítésének szakaszában állásfoglalást alakíthat ki, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban javaslatot tehet.

(3) Az idősügyi Tanács 16 tagból áll, melynek tagjait a Közgyűlés választja meg az önkormányzati ciklus időtartamára.

​(4) A testület feladatait és működésének részletes szabályait a Közgyűlés ügyrendben állapítja meg.

X. FEJEZET

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

42. Polgármester

66. § (1) A polgármester a Közgyűlés működésével kapcsolatban a III. fejezetben meghatározottakon túl:

a) elősegíti a képviselők munkáját,

b) képviseli a Közgyűlést.

​(2) A polgármester a bizottságok és a részönkormányzatok működésével összefüggésben:

a)indítványozza a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság, részönkormányzat döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Közgyűlés határozatával vagy önkormányzati érdeket sért. A felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a Közgyűlés a soron következő ülésén határoz,

c) dönt a bizottsági döntéshozatalból való kizárás tárgyában a bizottság elnöke tekintetében.

​67. § A polgármester a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett dönthet a következő – két ülés közötti időszakban felmerülő – halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:

a) pályázat benyújtásáról az Önkormányzat nevében, 

b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,

c) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,

d) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.

​43. Alpolgármesterek

68. §  (1) Az alpolgármesterek megbízatásukat főállásban, feladataikat a polgármester irá-nyításával látják el.

​(2) Az alpolgármesterek feladatmegosztását és az általános helyettes személyét a polgármester határozza meg.

44. Jegyző, aljegyző

69.§ (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. 

​(2) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.

​(3) A jegyző feladatai az Mötv. 81.  § (3) bekezdésében meghatározottakon felül az önkormányzat működésével kapcsolatban:

a)törvényességi szempontból véleményezi a Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) a Közgyűlés ülésén törvényességi véleményt nyilvánít,

c) rendszeresen tájékoztatja a Közgyűlést, a bizottságokat, a tisztségviselőket az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

d) gondoskodik az önkormányzati rendelettervezetek szakmai előkészítéséről.

​(4) A jegyző egyéb feladatai:

a)megszervezi a Polgármesteri Hivatal munkáját,

b) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében.

​70.§ A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 havi időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a jogszabályban előírt képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bízhat meg.

XI. FEJEZET

TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK, TANÁCSNOKOK

45. A képviselő jogai és kötelességei

71. § A képviselő az Ötv-ben meghatározott jogain felül jogosult:

a)az Önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinteni

b) felvilágosítást kérhet a város ellátásában, üzemeltetésében részt vevő szervektől.

72.§ A képviselő az Ötv-ben meghatározott kötelezettségein felül köteles:

a)tevékenyen részt venni a közgyűlési feladatok elvégzésében, a bizottsági munkában, valamint,

b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

46. Tanácsnokok

73. § (1) A Közgyűlés a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a nemzetiségek jogai gyakorlásának elősegítésére nemzetiségi tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok megválasztásához és feladatainak elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

XII. FEJEZET

A POLGÁRMESTERI HIVATAL, ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSADÓK

47. Polgármesteri Hivatal

74.§ A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, a Közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján külön állapítja meg. A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódását, általános és részletes feladatait, valamint működési rendjét a Közgyűlés normatív határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

48. Önkormányzati tanácsadók

75. § A Polgármesteri Hivatalban az Önkormányzat a Közgyűlés és bizottságai döntéseinek előkészítéséhez, továbbá a tisztségviselők tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátásához önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkaköröket létesít. A tanácsadók száma legfeljebb 5 fő lehet. Az e személyekkel betölthető munkaköröket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében kell megnevezni.

XIII. FEJEZET

LAKOSSÁGI FÓRUMOK, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, HELYI NÉPSZAVAZÁS

49. Lakossági fórum

76.§ A polgármester várospolitikai fórumot vagy városrészi tanácskozást hívhat össze olyan, a helyi közösség szempontjából nagyobb jelentőségű kérdésekben, amelyekben az Önkormányzat testületének döntési és felterjesztési, felszólalási joga van. A várospolitikai fórumra meg kell hívni a tárgy szerint érintett civil és szakmai szervezeteket és az érintett képviselőket. A várospolitikai fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai. 

​50. Közmeghallgatás

77. § (1) A közmeghallgatás időpontját a Közgyűlés esetenként határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani a választópolgárok legalább 5 %-ának javaslatára.

(3) A javaslatot írásban, aláírásokkal és személyi adatokkal (név, lakcím, személyi azonosító) dokumentálva, indokolással ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester a Közgyűlés ülését a javaslat benyújtásától számított 30 napon belüli időpontra köteles összehívni.

​(4) Az ülésen felszólalhatnak:

a)a település választópolgárai,

b) a helyben érdekelt szervezetek képviselői.

​(5) A felszólalás tárgyköre közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. Egyedi, valamint hatósági ügyben az ülés elnöke nem adhat szót.

(6) A felszólalásra személyenként többször is van lehetőség, de azok együttes időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(7) Az ülésen elhangzott közérdekű felszólalásokat a Közgyűlés értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a Közgyűlés kijelöli azt a fórumot vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi. Ezen feladatot a jegyző koordinálja és fogja össze.

​(8) A közmeghallgatásra a Közgyűlés összehívására és lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a 8. § (2) – (8) bekezdése figyelembe vételével.

51. Helyi népszavazás

78. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél a választópolgárok 10 %-a kezdemé- nyezheti.

​(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményező választópolgárok számát a kezdeményezés benyújtása napján a nyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani.

​(3) A helyi népszavazás ügyében aláírást gyűjteni a külön törvényben foglaltaknak megfelelően lehet.

​(4) A helyi népszavazásra irányuló választópolgári kezdeményezést (aláírásgyűjtő íveket) a polgármester három napon belül megküldi a helyi választási bizottság elnökének, aki a külön törvényben meghatározottak alapján gondoskodik az ott szereplő aláírások hitelességének megállapításáról és a hitelesítés eredményéről a polgármestert írásban tájékoztatja.

(5) Az egész város igazgatási területére kiterjedő helyi népszavazás esetén a szavazókörök megegyeznek a választási eljárásról szóló törvény alapján kialakítottakkal.

​(6) A város egy részére kiterjedő népszavazás esetén – ha indokolt – a Közgyűlés a helyi népszavazás kiírásával egyidejűleg az (5) bekezdéstől eltérően is határozhat a szavazókörök kialakításáról.

52. Népi kezdeményezés

79. § (1) Népi kezdeményezést a polgármesterhez a választópolgárok 5 %-a írásban nyújthat be.

​(2) A népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően lehet.

​(3) A népi kezdeményezés tárgyalására meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit.

XIV. FEJEZET                     

                 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

80. § Ez  a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

​81.§ E rendelet rövid megjelölése: „SZMSZ”.

82.§ ^[1]

​83. § ^[2]

Dr. Páva Zsolt                                                                                    Dr. Lovász István

polgármester                                                                                                 jegyző

​

Záradék:

Elfogadta: a Közgyűlés 2013. május 16-ai ülésén

Kihirdetve: 2013. május 22. napján