Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. Fejezet

Alapvető rendelkezések

1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések

1. § 

E rendelet hatálya a X. kerület közigazgatási területén az 1. mellékletben meghatározott övezeti tervlapon kötelező elemként megjelölt építési övezetekre, valamint övezetekre terjed ki.

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. aktív talajkapcsolat: a termőtalaj és az eredeti altalaj között nincs egyéb más réteg;

2. előnevelt fa: a többször iskolázott, legalább 5 cm törzsátmérőjű lombos fa vagy legalább 3 cm törzsátmérőjű fává növő örökzöld;

3. K (kialakult állapot): az a paraméter, amelynél a rendelet hatályba lépesekor meglévő állapothoz képest csak szigorúbb irányú változtatás lehetséges;

4. levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum: az egészségügyi, oktatási, szociális intézmény, rekreációs terület (sporttelep, üdülőterület, közhasználatú park, kert), valamint ökológiailag sérülékeny terület (közjóléti erdő, mezőgazdasági és természetvédelem alá vont terület);

5. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, legfeljebb 12 m² alapterületű építmény;

6. tájékoztató eszköz:

a) a személy, illetve szervezet nevére, tevékenységi körére, illetve elérhetőségére utaló, a személy, illetve szervezet által használt épületen vagy az épület telkén elhelyezett,

b) a reklám nélküli útbaigazító, irányító, valamint

c) a kulturális eseményt hirdető eszköz;

7. víz- és légáteresztő burkolat: olyan burkolatfajta, amelynek az anyaga biztosítja a burkolt felület alatti talajrétegek levegőzését és a felületre jutó csapadékvíz beszivárgását a talajba.

2. A telekalakítás

3. § 

(1) Meglévő telektömbben az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a közterületi szabályozással érintett telek területe az építési övezet vagy övezet előírásaiban meghatározott értéknél kisebb.

(2) Eltérő építési övezetekben vagy övezetekben lévő telkeket összevonni nem lehet.

(3) Ha az építési övezet előírásai lehetővé teszik, nyúlványos telek – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag

a) óterületen,

b) ár meghatározó módon felosztott telektömbön belül, és

c) alább 3 méter széles és legfeljebb 50 méter hosszú teleknyéllel

alakítható ki, ha a kialakítandó telek más módon közterületről vagy magánútról nem közelíthető meg.

(4) A tömbbelsőben önálló helyrajzi számú mélygarázs vagy zöldterület létesítésére nyúlványos telek alakítható.

3. A magánút

4. § 

(1) Telektömb belső feltárására, annak kiszolgálására magánút alakítható ki az alábbiak szerint:

a) e rendeletnek a telek kialakítható legkisebb méretére, a szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseit a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni;

b) a magánút létrehozása után visszamaradó építési teleknek meg kell felelnie az építési övezet előírásainak;

c) magánút csak M és MZ keretövezetben és a szabályozási terven „magánút létesíthető” jelöléssel meghatározott területen alakítható ki;

d) a magánútnak közterülethez kell csatlakoznia, és kizárólag kiszolgáló út, kerékpárút vagy gyalogút szerepkörrel alakítható ki;

e) a magánút telkének minimális szélessége

ea) kiszolgáló út esetén 16 méter,

eb) gyalogút és kerékpárút esetén 4 méter;

​f) a magánút által kiszolgált telket úgy kell kialakítani és azon építményt elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne.

(2) A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül.

I. Fejezet

Járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

4. Személygépjárművek

5. §

A parkolási létesítmények közúti kapcsolatát a közlekedési szempontból minimálisan szükséges ki- és bejárattal kell biztosítani az alábbiak szerint:

a) négyszáz férőhely parkolókapacitásig egy közös ki-bejárat létesíthető,

b) a VK, L2, L2/A, L3, L4, I és IZ jelű építési övezetekben a személygépjármű-behajtást szolgáló kapuk és garázskapuk szélessége az ingatlanhoz tartozó utcaszakaszonként összesen nem haladhatja meg a 7 métert.

5.  Kerékpárok

6. § 

(1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési lehetőséget kell biztosítani a jogszabályban meghatározott mennyiségben.

(2) P+R parkoló létesítésekor annak részeként legalább a személygépjármű-kapacitás 20%-ának megfelelő B+R parkolót kell kialakítani.

6. Tehergépjárművek és autóbuszok

7. § 

(1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához rendszeres teherszállítás vagy autóbuszforgalom esetén rakodóhelyet és autóbusz-várakozóhelyet kell kiépíteni.

(2) Önkormányzati rendeletben meghatározott esetben azonos rakodóhelyről több építmény kiszolgálása is lehetséges. Ha a telek mérete, illetve az építmény funkciója ezt nem teszi lehetővé, a kiszolgálás történhet közterületen kialakított, koncentrált rakodóhelyről is.

(3) Azon a telephelyen, ahol rendszeres tehergépjármű-forgalomra kell számítani, a tehergépjárművek elhelyezését telken belül kell megoldani.

(4) A VK, I, M, K és KV jelű építési övezetekben a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapuk, illetve garázskapuk létesíthetők.

7.A járműtárolás műszaki megoldása

8. § 

(1) Új beépítés esetén a személygépjárművek telken belüli elhelyezési lehetőségét az építési övezetre vonatkozó beépítési módnak és a funkciónak megfelelően az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) lakófunkció esetében beépítési módtól függetlenül a létesítendő parkolók 100%-át épületben vagy terepszint alatt kell elhelyezni;

b) zártsorú beépítési mód esetén – az a) pont szerinti kivétellel – a létesítendő parkolók legalább 90%-át épületben kell elhelyezni,

c) szabadonálló, ikres vagy oldalhatáron álló beépítési mód esetén a létesítendő parkolók legalább 50%-át épületben kell biztosítani a szálláshely-szolgáltató, felsőfokú oktató, közösségi szórakoztató, kulturális, sport-, igazgatási, valamint a fekvőbeteg-ellátó egészségügyi funkció esetében.

(2) Új beépítés esetén a kerékpárok telken belüli elhelyezési lehetőségét a lakó, szálláshely-szolgáltatás, valamint oktatási funkció esetében épületben kell biztosítani. Bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén a meglévő állapothoz képest többletként jelentkező tárolókat a közterületen is el lehet helyezni.

(3) A kerékpár elhelyezését biztosító tárolóhely a földszinten vagy az első pinceszinten helyezhető el.

III. Fejezet

Az épített környezet védelme 

8. A városkép védelme

9. § 

(1) Napenergiát hasznosító berendezés magastetős épület tetején a tetőszerkezettel azonos dőlésszögben helyezhető el.

(2) Energiatermelő szélkerék csak külterületen helyezhető el.

(3) Épületgépészeti elem közterületről látható módon csak az épület részeként, az épület homlokzatához illeszkedő módon vagy takart kivitelben helyezhető el.

(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

10. § 

(1) A távközlési hálózat vezetékeit általános esetben föld alá (földkábel, alépítmény) kell elhelyezni. Légvezetékes kialakítás csak olyan helyen lehetséges, ahol az elektromos hálózat földkábellel történő kiváltása még nem történt meg. Ilyen esetben a távközlő légkábel vezetéséhez csak az elektromos hálózat meglévő oszlopsora vehető igénybe. Az elektromos vezetékhálózat földkábeles kiváltásakor a távközlő kábelt is földkábellel kell kiváltani, és az oszlopokat el kell bontani.

(2) 6 m-nél magasabb önálló antennatartó szerkezet és létesítményei csak külterületen helyezhetők el.

(3) Elektronikus hírközlési létesítményt – amennyiben műszakilag lehetséges – közterületen vagy a meglévő létesítmény (villamos távvezeték, kémény, torony) felhasználásával kell létesíteni.

(4) 12 m-t meghaladó legnagyobb megengedett építménymagasságú építési övezetben a 6 m-nél nem magasabb távközlési antennát csak épület tetejére vagy tetőszerkezetére szabad elhelyezni.

(5) Kisméretű antenna vagy mikrocella épület homlokzatán takart kivitelben, közterületről nem látható módon  helyezhető el. Mikrocella közterületi oszlopra is elhelyezhető.

9. Az épület közterületről látható homlokzata

11. §

(1) A 2. mellékletben meghatározott városkép szempontjából kiemelt területen és útvonal mentén a közterületről látható homlokzatot csak egészében szabad felújítani és átszínezni. Ennek során 3 méteres magasságig graffitivédő bevonatot kell alkalmazni a közterületről közvetlenül megközelíthető falszakaszon.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó területen és útvonal mentén akkor lehet a homlokzatot részleges színezéssel ellátni, ha az igazodik az épület tagolásához és díszítőelemeihez.

(3) A 2. mellékletben meghatározott védett vagy védelemre tervezett épület vagy épületegyüttes esetében, továbbá a városkép szempontjából kiemelt területen és útvonal mentén a homlokzati nyílászárók cseréje során csak az eredeti színű és osztású nyílászáró építhető be.

(4) A 2. mellékletben meghatározott védett vagy védelemre tervezett épület esetében a homlokzat és a tetőzet felújítását az építészeti értékek megőrzésével kell megtervezni és kivitelezni, továbbá ahol lehetséges, az eredeti megjelenést kell rekonstruálni. Portál, kirakatszekrény, postaláda, pénzkiadó automata, nyílászáró, illetve árusítóablak csak az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában alakítható ki.

12. § 

(1) Építmény díszkivilágítása a közlekedőket elvakító vagy a környező épületek használatát zavaró kialakítással nem létesíthető.

(2) Falfestmény takaratlan tűzfalon vagy mérnöki műtárgyon elhelyezhető, de az üzleti célú reklámot nem tartalmazhat.

(3) Épület homlokzatán vezeték (kábel, csővezeték) nem vezethető a falsíkon kívül.

10. Közterületek

13. § 

(1) Újonnan kialakítandó közterület tervezésekor vagy meglévő átalakításakor a teljes keresztmetszetet komplex módon (közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedés, közművek, zöldfelületek, berendezési tárgyak) kell kezelni, a közterületi berendezéseket egymással összhangban, rendezetten kell elhelyezni.

(2) Újonnan kialakítandó közterületen – a kizárólag gyalogos közlekedésre szolgáló utca kivételével – kétoldali fasort kell telepíteni. Meglévő közterület bővítése vagy átépítése során is így kell eljárni, amennyiben ezt a fizikai adottságok lehetővé teszik.

(3) Fasor telepítésénél, illetve meglévő felújításánál a faállományt legalább 50%-ban a 3. mellékletben meghatározott honos fafajokból kell kialakítani.

(4) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű fák ültetendők legalább 8 méter tőtávolságban. Az ültetéssel egy időben biztosítani kell az öntözés lehetőségét.

11. Közterületi építmények

14. §

(1) Önálló pénzkiadó, illetve árusító automata a közterületen nem helyezhető el, kivéve a parkolójegy-árusító automatát, valamint a tömegközlekedési megállóban létesített jegyárusító automatát.

(2) A 2. mellékletben meghatározott városkép szempontjából kiemelt területen és útvonal mentén pavilon csak hírlap-, virágárusítás, telefonfülke, utasváró és nyilvános illemhely céljára telepíthető. A pavilonok legnagyobb mérete egyenként 12 m², csoportosan telepítve összesen 48 m² lehet.

(3) Pavilon zártsorú beépítés előtt csak akkor helyezhető el, ha a közterület térfalai közötti távolság legalább 30 méter. Az épület homlokzatától legalább 3 méter távolságot kell tartani, és a pavilon az épület rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

(4) Vendéglátó terasz árnyékolása csak az épület homlokzatára szerelt, legalább 2,5 méter belmagasságú, talajhoz nem rögzített árnyékoló szerkezettel alakítható ki, és legfeljebb 1,5 méter magasságig keríthető körbe az átláthatóságot biztosító módon.

(5) A közterületi járdán és gyalogos utcában utasváró, pavilon, illetve vendéglátó terasz akkor helyezhető el, ha az utasváró, pavilon, illetve vendéglátó terasz a járda vagy gyalogút szélességének legfeljebb 50%-át veszi igénybe, és legalább 1,5 méter szabad szélesség biztosított, amelybe járda esetén a jogszabály szerinti biztonsági sáv nem számítható be,

(6) Az utasváró és a telefonfülke homlokzatfelületének legalább kétharmadát átláthatóan kell kialakítani.

12. Tájékoztató és hirdetőeszközök

15. §

​ 

(1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál a közterületről látható részen megjelenő tájékoztató eszköz méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben kell megtervezni, engedélyeztetni és kialakítani.

(2) Meglévő épület esetén tájékoztató eszköz csak az ott folytatott tevékenységre utaló tartalommal, a homlokzat tagolásához igazodóan helyezhető el. A tájékoztató eszköz a homlokzat felületének legfeljebb 10%-át foglalhatja el, amelybe a homlokzat síkjára merőlegesen elhelyezett eszköz felülete is beszámít.

16. § 

(1) Közterületen új reklámcélú felület a már meglévő, engedéllyel és szabályosan létesített reklámcélú felülettől számított 50 méteres távolságon belül nem helyezhető el. Ez alól kivételt képeznek a tömegközlekedési utasvárón, az aluljáróban, az építési reklámhálón és az építési terület határozott idejű lehatárolására szolgáló kerítésen kialakított reklámcélú felületek.

(2) Reklámcélú felület a köztárgyak közül a tömegközlekedési utasvárón, az utcabútor felületének legfeljebb 1/3-án, valamint önálló reklámhordozón helyezhető el.

(3) Az A1-es ívméretet meghaladó méretű reklámcélú felület zöld- és erdőterületen, valamint a 2. mellékletben meghatározott városkép szempontjából kiemelt területen és útvonal mentén a közterületi telekhatártól számított 50 méteren belül nem helyezhető el, kivéve az építési területet határozott időre lehatároló kerítésen kialakított reklámcélú felületeket.

(4) Épületek tetőzetén reklámcélú felület csak vonalszerű, áttört fényreklámként helyezhető el, amely a nappali és az éjszakai városképet nem zavarhatja. Vonalszerű, áttört fényreklám az épület tömör homlokzati síkján is elhelyezhető. Villogó fényreklám, lézer- vagy ultraibolya fény nem használható.

(5) Az épület valamennyi homlokzatának egyidejű felújítása idején a közterületről látható homlokzat előtt az építési védőhálón reklámcélú felületet lehet elhelyezni. Ez lakóépület esetében a homlokzat felületének 60%-a, legfeljebb 400 m2 lehet. Nem lakóépület esetében a védőhálón az épület végleges homlokzati rajzát kell feltüntetni, a reklámfelület a homlokzat 20%-a, legfeljebb 150 m² lehet.

(6) Homlokzatra függesztve vagy a közterület felett átfeszítve csak idegenforgalmi, tudományos, kulturális, közösségi rendezvényeket, illetve időszakos ünnepi vásárokat hirdető reklámhordozó helyezhető el meghatározott időre.

(7) Az e § előírásainak nem megfelelő, meglévő reklámhordozó fennmaradására engedély nem adható ki és nem hosszabbítható meg.

IV. Fejezet

A természeti környezet védelmével kapcsolatos előírások

13. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése

17. § 

(1) A 2. mellékletben meghatározott vízfolyások külterületi és belterületi védőzónáján belül parkoló nem létesíthető. A belterületi védőzóna a patak tengelyvonalától mért 20-20 méteres sáv.

(2) Karsztos területen közterületi parkoló számára vízáteresztő burkolat nem alkalmazható.

(3) Üzemanyagtöltő állomás karsztos területen csak kettősfalú tartállyal, indikátoros kivitelben létesíthető.

(4) A tervezett térszín alatti beépítésnél gondoskodni kell a talajvíz elleni védelemről, a talajvíz áramlásának lehetősége műszaki eszközökkel biztosítandó a talaj vízháztartásának és a térszín alatti épületszerkezet károsodásának megelőzése céljából.

(5) Az M, MZ, K-HT, KV-EN, KV-TB, KL-VA, valamint a 2. mellékletben meghatározott hulladékkal feltöltött bányaterületen elhelyezkedő Z és E jelű keretövezetben bontás, tereprendezés vagy építés során a kitermelt talaj és a talajvíz minőségét meg kell vizsgálni.

14. Alápincézett és mesterségesen feltöltött területek

18. § 

(1) A 2. mellékletben meghatározott alábányászott, illetve alápincézett területen az építési engedélyezési dokumentáció részeként benyújtandó geotechnikai szakvéleménynek ki kell terjednie a pince- és üregvédelemre, pincefeltárásra, a talaj- és rétegvízviszonyokra, a talajvízmozgás veszélyére, továbbá az építési tevékenységgel összefüggő állapotváltozásokra, a feltétlenül együtt kezelendő terület lehatárolására és a vizsgálatok megállapításainak megfelelő műszaki megoldásokra.

(2) A 2. mellékletben meghatározott, valamint e rendelet hatálybalépését követően felmért és nyilvántartott alábányászott, illetve alápincézett területen az építési helyet korlátozó pinceszellőzők védőtávolságát és védelmét az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) az új épület pinceszellőzőtől mért távolsága legalább 10 méter,

b) új pinceszellőző levegőtisztaság-védelmi szempontból védendő objektumtól, lakófunkciót is tartalmazó épülettől, beépítetlen építési telek határától, valamint közterület határától legalább 20 méter távolságban helyezhető el.

c) ha a területen meglévő védendő objektum vagy lakás van, a pincehasznosítás újonnan csak olyan tevékenységgel lehetséges, amely az övezeti előírás alapján a felszíni létesítményben is végezhető lenne.

(3) A pincehasználat során tilos a

a) környezetihatásvizsgálat-köteles tevékenység,

b) telepengedélyről és a teleplétesítésről szóló jogszabályban meghatározott ipari, szolgáltató tevékenység,

c) vegyi, robbanó, tűzveszélyes és környezetszennyező termék vagy hulladék raktározása, valamint

​d) híradástechnikai termék, készülék gyártása, műszergyártás, nyersanyag visszanyerése hulladékból, üzemanyag-kereskedelem, nagykereskedelmi tevékenység.

(4) Feltöltött bányaterületen építmény elhelyezése előtt a tervezés során geotechnikai vizsgálatot kell végezni.

(5) Kommunális hulladék lerakására hasznosított, rekultivált területen közhasználat, illetve huzamos emberi tartózkodást feltételező rendeltetés csak műszeres mérések által igazolt, határérték alatti metán arányú depóniagáz jelenléte esetén létesíthető.

15. A zöldfelületek kialakítása és védelme

19. § 

(1) Zöldsávban  telepítendő fasor esetén, ha a szabályozási szélesség ezt lehetővé teszi, legalább 1,5 méter széles, az útburkolattal párhuzamos zöldfelületet kell létesíteni az öntözés lehetőségének biztosításával. 

(2) Új fasor csak útsorfa minőségű, előnevelt, magas törzsű, várostűrő fafajokból telepíthető. Az új fasornak utcánként vagy utcaszakaszonként egységesnek, azaz egy időben telepítettnek, azonos korúnak, fejlettségűnek és fajtájúnak kell lennie. 1,5 méternél keskenyebb zöldsáv esetében cserje ültetendő a közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével.

(3) A 2. mellékleten meghatározott ökológiailag érzékeny területen a telepítendő fás szárú növényeket a 3. mellékletben meghatározott honos fafajokból kell kiválasztani.

(4) Felszíni parkoló kialakítása esetén a parkolóállások közé minden megkezdett négy parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fát kell telepíteni.

(5) A szabályozási terven a telek „megtartandó növényállomány” jelöléssel ellátott részén épületet elhelyezni nem lehet, épületnek nem minősülő építmény legfeljebb a jelölt terület 15%-át foglalhatja el.

(6) A szabályozási terven a „közterület zöldfelületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott területen játszókert vagy pihenőkert alakítható ki.

(7) A szabályozási terven a „telek zöldfelületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott területen új építmény nem helyezhető el kivéve az L7 keretövezetet, ahol kerti gyalogút és játszókert is létesíthető.

V. Fejezet

A beépítésre vonatkozó általános előírások

16.Zártsorú beépítési mód

20. § 

(1) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai vagy a szabályozási terv eltérően nem rendelkeznek, zártsorú beépítési mód esetén az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral.

(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai vagy a szabályozási terv eltérően nem rendelkeznek, új épület KL-KT keretövezetbe tartozó közterület menti épülettraktusában a lakóhelyiségek legkisebb padlószint-magassága a járdaszinthez képest legalább

a) 3 méter, ha az előkert mérete legfeljebb 1 méter,

b) 1,5 méter, ha az előkert mérete 1 méternél nagyobb, de 5 méternél kisebb.

(3) Az épületek zárt sora a megengedett építménymagasság legalább 2/3-ának megfelelő, de minimum 10 méteres épületközzel megszakítható. Ilyen esetben az épületeket a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani.

17. Ikres beépítési mód

21. § 

Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai vagy a szabályozási terv eltérően nem rendelkeznek, ikres beépítési mód esetén

a) az előkert mérete 5 méter,

b) az oldalkert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3 méter,

​c) a hátsókert mérete legalább 6 méter.

18.Szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód

22. § 

(1) Szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód esetén – amennyiben az egyes építési övezetek előírásai vagy a szabályozási terv eltérően nem rendelkeznek – az előkert mérete 5 méter, a hátsókert mérete legalább 6 méter. Ha az oldalszomszédos ingatlanokon az épületek homlokvonala a közterületi telekhatárhoz 5 méternél közelebb helyezkedik el, az előkert méretét a szomszédos ingatlanokon kialakult állapothoz kell illeszteni.

(2) A hátsókert területén lévő épület vagy épületrész nem bővíthető.

(3) Szabadon álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3 méter.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke.

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén

a) beépített telken a fő rendeltetésű épület elhelyezkedésével átellenes oldalon kell tartani az oldalkertet,

b) beépítetlen telken új épület építésekor a szomszédos ingatlanokon kialakult állapot szerinti oldalon kell tartani az oldalkertet kivéve, ha a szomszédos telkeken az oldalkert helye eltér az adott utcaszakaszra jellemző helyzettől.

19.Melléképítmények elhelyezése

23. §

Csak az építési helyen belül építhető

a) víz- és fürdőmedence, kerti tető, épített tűzrakóhely, valamint

​b) gépkocsi- és egyéb tároló.

20.Szintterületi mutató számítása

24. §

(1) A szintterületi mutató számításánál az épület bruttó szintterületéből figyelmen kívül kell hagyni

a) az épület 1,9 méternél kisebb szabad belmagasságú területét,

b) az első pinceszintnek minősülő építményszint területének a lakáshoz tartozó tárolóhelyiségei közül lakásonként legfeljebb 15 m²-t,

c) a kötelező személygépjármű-tároló területét, férőhelyenként legfeljebb 30 m²-t, valamint

d) a c) pont szerinti mértéket meghaladó személygépjármű-tárolók esetében férőhelyenként legfeljebb 15 m²-t.

(2) A szintterületi mutató számításánál az épület bruttó szintterületébe be kell számítani a beépítetlen padlásszint 1,9 méternél nagyobb szabad belmagasságú területét.

(3) Ha egy telken kizárólag parkolóház létesül, a keretövezetre előírt legnagyobb szintterületi mutató figyelmen kívül hagyható.

(4) Közterület fölötti felül- vagy alulépítés esetén az így keletkezett szintterületet a funkcionálisan hozzá kapcsolódó építési telek szintterületéhez kell számítani.

21. Zöldfelületek kialakítása

25. § 

(1) A beépítésre szánt területen a telek minimálisan előírt zöldfelületének legalább 50%-át aktív talajkapcsolatú területen kell létesíteni, kivéve

a) a KV-TB keretövezetbe tartozó telket,

b) a parkolóház mint egyedüli funkció építését, ha a beépítés megengedett mértéke 100%, valamint

c) a 600 m² alatti telekméret esetén a kertvárosias lakóterület kivételével.

(2) A telek legkisebb zöldfelületi mértékének legalább 50%-át legalább 50 m² nagyságú egybefüggő felületben kell kialakítani.

(3) A zöldfelület mértékébe nem számítható be a gépjármű-közlekedésre és álló jármű tárolására szolgáló felület.

(4) Az egyes építési övezetekben vagy övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelületi mérték többszintes növényállomány vagy homlokzati zöldfelület alkalmazása esetén sem csökkenthető.

(5) A legkisebb zöldfelület mértékébe nem számítható be az 1 méternél keskenyebb és a 10 m²-nél kisebb alapterületű egységben létesített, növényzettel fedett terület.

22. Építménymagasság és illeszkedés

26. §

(1) Az épület homlokzatfelületéhez hozzászámítandó építményrészek legmagasabb pontja a legnagyobb építménymagasság értékétől legfeljebb annak harmadával térhet el, kivéve, ha eredeti épületrész (például fiatorony, párkányzat) visszaépítése, továbbá technológiai építmény, sportépítmény, valamint közhasználatú építmény magassági hangsúlyainak megteremtése a cél.

(2) Zártsorú beépítésű módú építési övezetben – ha a szabályozási terv eltérően nem rendelkezik – új vagy bővítésre kerülő épület közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos, az építési övezet előírásainak megfelelő épületek homlokzatmagasságának számtani átlagát legfeljebb 0,5 méterrel lépheti túl.

23. Közhasználat céljára átadott területek kialakítása

27. § 

(1) A közhasználatra átadott terület – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – csak gyalogos és kerékpáros közlekedésre, továbbá zöldfelület létesítésére alakítható ki.

(2) A közhasználatra átadott területet a környező közterületekkel összhangban, azokkal legalább azonos minőségben kell kialakítani. A közhasználatra átadott terület felé néző homlokzatok úgy alakítandók ki, mintha azok közterületre néznének.

24. Egyéb, beépítésre vonatkozó előírások

28. § 

(1) A saroktelekre vonatkozó szabályozási határértékeket akkor lehet alkalmazni, ha a telektömb több mint 4 telekre tagolódik.

(2) Amennyiben egy telek egynél több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik, a beépítési paraméterek számításánál és a beépítési feltételek meghatározásánál az övezethatár által elválasztott telekrészekre vonatkozó előírásokat külön-külön kell figyelembe venni.

(3) Tetőtér csak egy szintben építhető be.

VI. Fejezet

Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai

25. A lakás

29. § 

(1) Új épület elhelyezése esetén vagy meglévő épület bővítése miatt a környező, meglévő lakások benapozási értéke a kötelező legkisebb mérték alá nem csökkenhet.

(2) Az új építésű lakás huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségének nyílását tartalmazó homlokzatának telepítési távolsága a szemben lévő homlokzattól mérve – egy telken belül is, a közterület felőli homlokzatok kivételével – legalább a nagyobbik homlokzatmagasság értéke.

26. A kiszolgáló építmény

30. § 

(1) Az L3 és L4 keretövezetben a lakóépületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épületet építeni olyan telken lehet, ahol meglévő lakóépület található.

(2) Kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület kizárólag földszintes, tetőtérbeépítés nélküli, legfeljebb 3 méter, műterem esetén legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú, legfeljebb 6 méter gerinc-magasságú kialakítással létesíthető, amelynek bruttó alapterülete legfeljebb 50 m² lehet. A kiszolgáló épület tetőhéjalása – magastetős kialakítás esetén – azonos a főrendeltetésű épületével.

27. Az üzemanyagtöltő állomás és a gépkocsimosó

31. §

(1) Önálló üzemanyagtöltő állomás, illetve önálló gépkocsimosó a KL-KT keretövezetben, továbbá a KL-KT keretövezet mentén lévő M, MZ, KV-IK és KL-KÉ jelű, valamint a lakófunkciót kizáró I jelű építési övezetekben létesíthető.

(2) Üzemanyagtöltő állomás vagy gépkocsimosó más létesítmény részeként is csak az (1) bekezdésben meghatározott keretövezetben, önálló többszintes parkolóház, P+R parkoló, irodaház vagy 6000 m²-nél nagyobb kereskedelmi létesítmény részeként helyezhető el.

(3) Üzemanyagtöltő állomást nem lehet elhelyezni olyan telken, amely zöldterülettel, lakó-, egészségügyi, szociális vagy oktatási funkciójú épület telkével határos.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott funkciójú épület az üzemanyagtöltő állomás telkével nem közvetlenül határos, az épület építési helye és az üzemanyagtöltő állomás telke közötti távolság 50 méternél kevesebb nem lehet.

28. A kereskedelmi létesítmény

32. §

(1) 6000 m² bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt zártsorúan sorolni és funkcionálisan összekötni nem lehet, kivéve, ha az építési övezeti előírások másképp rendelkeznek.

(2) Gyalogos alul- és felüljáróban kereskedelmi létesítmény akkor helyezhető el, ha

a) a közlekedő utak méretezett szélessége a kereskedelmi létesítmény elhelyezésével nem csökken,

b) az elhelyezett kereskedelmi létesítmény nettó alapterülete 10 m²-nél nagyobb, kivéve a közlekedésijegy-árusító fülkét,

c) az aluljáróban minden, a gyalogosok számára rendelkezésre álló 100 m² gyalogos közlekedő felületre legfeljebb egy üzlethelyiség jut.

(3) A 2000 m²-nél kisebb vízszintes alapterületű (lépcsők nélkül számított) alul- vagy felüljáróban az alábbi funkciók helyezhetők el: közlekedésijegy-árusító hely, nyilvános illemhely, virágárus, hírlapárus, dohánybolt, pénzváltó, információs helyiség, szolgáltató rendeltetésű egység.

29. A mérnöki létesítmény és a közmű

33. § 

(1) A Rákos-patak közművek műtárgyaival csak vizuális takarásban (például híd, áteresz alatt) keresztezhető.

(2) A csapadékvíz-elvezetésre az alábbi előírások vonatkoznak:

a) korlátozott mennyiséget befogadni képes közcsatorna esetén a többlet vízmennyiséget telken belül vissza kell tartani,

b) a 400 m²-t meghaladó alapterületű új épület esetében a tetőfelületekről lefolyó esővíz a telken belül, terepszint alatt vagy épületben létesített ciszternában gyűjtendő, ennek tárolókapacitása alkalmas kell, hogy legyen a kétéves gyakoriságú és 15 perces időtartamú csapadékhullásból származó vízmennyiség befogadására,

c) a csapadékvizet az ingatlanról a közterületre csak csatornába kötve lehet kivezetni, a szomszédos telekre átvezetni tilos,

d) a csapadékvíz szennyvízcsatornába nem vezethető,

e) a telken belül elszikkasztani csak a tetőfelületekről elkülönítve gyűjtött csapadékvizet lehet, a hordalékkal szennyezett csapadékvizet a telken belül létesítendő hordalékfogón keresztül kell megtisztítani, majd ezt követően vezethető a közcsatornába,

f) az olajos szennyeződéseknek kitett burkolt közlekedési felületekről és a 400 m²-nél nagyobb parkolókból lefolyó csapadékvizet benzin- és olajfogón keresztül lehet a közcsatornába, illetve árokba vezetni.

30. A magasépítmény

34. §

(1) Magasház VK keretövezetben a közforgalmú vasút megállójától, illetve a metró állomásának kijáratától számított 300 méter távolságon belül helyezhető el

a) a Mázsa tér – Liget tér,

b) az Örs vezér tere,

c) a Határ út és

d) a Kőbánya-Kispest

csomópont térségében.

(2) Már meglévő lakóépületre nem lehet új lakószintet építeni, ha az a magasház kategóriába tartozik, vagy ezáltal abba kerülne.

31. A kerítés

35. § 

(1) A 16 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított legalább 6-6 méteren belül a kerítést átlátást biztosító módon kell kialakítani.

(2) A telek határvonalain létesíthető kerítés lakó- és vegyes területen áttört, más területen áttört, illetve tömör lehet.

(3) Áttört kerítés legfeljebb 2,2 méter magassággal építhető, amelyből legfeljebb 50 cm magas a tömör lábazat. Áttörtnek az a kerítés minősül, amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45°-os szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarja.

(4) A tömör kerítés magassága legfeljebb 2 méter, anyaga és megjelenése (színe, vakolata, burkolata) a fő rendeltetésű épülethez igazodik.

(5) A (2)-(4) bekezdést nem kell alkalmazni a meglévő, városképileg értékes kerítés és annak kapuja helyreállítására, valamint a temető kerítésére és kerítéssel egybeépített urnafalára.

(6) Közterület felé legfeljebb 2,5 méter magas tömör támfal létesíthető, az ezen felül mellvédként szolgáló magasítást átlátható módon kell kialakítani.

(7) Lakó- és vegyes területen lévő telken a külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,5 méter magas áttört, lábazat nélküli kerítéssel vagy sövénnyel lehet elválasztani.

(8) Hullámlemez, trapézlemez vagy műanyaglemez anyagú, illetve a környezettel nem harmonizáló, a környezettől idegen színű vagy mintázatú kerítés nem létesíthető.

VII. Fejezet

A teleülésrendezési szerződés

36. § 

A távlatban fejlesztésre kijelölt (MG-MF keretövezetű) területek beépítésre szánt területbe való sorolásának feltétele, valamint a szabályozási terven „településrendezési szerződés” jellel ellátott területen a beépítés feltétele a településrendezési szerződés megléte. A telekre vagy településrendezési szempontból összetartozó telkek csoportjára vonatkozóan a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzattal kötendő településrendezési szerződésben rögzíteni kell

a) a közlekedési és közműinfrastruktúra-fejlesztés és az elhelyezéséhez szükséges terület biztosításának

b) az oktatási-nevelési, valamint a szociális és egészségügyi ellátást biztosító közintézményi háttér kialakításának

c) a zöldterületek biztosításának, illetve fejlesztésének, valamint

​d) a közterület rendezésének

feltételeit.

MÁSODIK RÉSZ

A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

VIII. Fejezet

Lakóterületek

32. Általános előírások a lakóterületekre

37. §

(1) Amennyiben a keretövezetek vagy az építési övezetek előírásai eltérően nem rendelkeznek, lakóterületen a lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló

a) kiskereskedelmi épület,

b) egyházi épület,

c) oktatási épület,

d) művelődési és kulturális épület,

e) egészségügyi épület,

f) szociális épület,

g) szálláshely-szolgáltató épület,

h) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

i) sportépítmény, valamint

j) irodaépület

is elhelyezhető.

(2) Lakóépületben olyan funkció is elhelyezhető, amelynek terhelési határértéke nem haladja meg a lakóterületre vonatkozó értéket.

(3) A lakóterületen a melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) ciszterna, csapadékvíz-tartály,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény, valamint

e) gépkocsi és egyéb tároló, illetve ezek épülete

helyezhető el.

(4) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai eltérően nem rendelkeznek, az L3 és L4 keretövezetben az AI jelű speciális alapintézményi építési övezetek területén, valamint az L7 keretövezetben az AE jelű alapellátást biztosító intézmények elhelyezésére szolgáló építési övezet területén

a) oktatási,

b) művelődési és kulturális,

c) egészségügyi, valamint

d) igazgatási

célú épület helyezhető el.

(5) (4) Lakás az AI és AE jelű építési övezetek területén nem létesíthető.

(6) Az L3 és L4 jelű építési övezetekben a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 200 m2-e után legalább 1 db előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(7) Lakóterületen csak a KL-KT keretövezet menti teleksorban helyezhető el

a)  önálló rendeltetési egységként kialakított kereskedelmi funkciójú épület, amelynek bruttó alapterülete meghaladja az 1000 m²-t,

b) autós gyorsétterem,

c) zenés vendéglátóhely, valamint

d) gépkocsiszerelő vagy egyéb műhely.

(8) A meglévő épület (7) bekezdés szerinti funkcióval történő bővítése, átalakítása vagy használati módjának ilyen célú megváltoztatása a lakóterület más részein tilos.

33. A kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (L2/A)

38. §

(1) Az L2/A keretövezet területe a hagyományos beépítésű, jellemzően zártsorú beépítési módú, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb ötszintes (földszint és négy emeleti szint vagy földszint, három emeleti szint és tetőtéri szint) épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A keretövezetben kereskedelmi funkció önálló épületben nem, csak más fő rendeltetésű épület pinceszintjén és földszintjén létesíthető. A kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként legfeljebb 2000 m² lehet, amennyiben az egyes építési övezetek előírásai nem állapítanak meg ennél alacsonyabb értéket. 

(3) Az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb a bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó lefelé kerekített egész szám lehet. 

(4) Az L2-X/Z-01 jelű építési övezet zártsorú beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület. 

(5) Az L2-X/Z-01 jelű építési övezetben a hátsókert mérete legalább 15 méter, ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott a kialakult állapotnak megfelelő, de legalább 6 méter. 

(6) Az L2 keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 1. pontja határozza meg.   

34. A kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (L2/A)

39. § 

Az L2/A keretövezet területe a hagyományos, jellemzően zártsorú beépítési módú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méter építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. 

35. A kisvárosias, jellemzően szabadon álló beépítésű lakóterület (L3)

40. §

(1) Az L3 keretövezet területe a hagyományos, jellemzően szabadon álló beépítési módú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai eltérően nem rendelkeznek, az L3 keretövezetben lakóépületen kívül kizárólag a helyi lakosság ellátását szolgáló

a) kiskereskedelmi épület,

b) egyházi épület,

c) oktatási épület,

d) egészségügyi épület,

e) szociális épület,

f) szálláshely-szolgáltató épület, valamint

g) sportépítmény

helyezhető el.

(3) A kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként legfeljebb 1000 m2 lehet, amennyiben az egyes építési övezetek előírásai nem állapítanak meg ennél alacsonyabb értéket.

(4) Az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb a bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó lefelé kerekített egész szám lehet.

(5) Az L3 keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik:

a) az L3-X/SZ-01 jelű építési övezet szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület,

b) az L3-X/Z-01 jelű építési övezet zártsorú beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület.

c) Az L3 keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 3. pontja határozza meg.

36.  Az intenzív kertvárosias lakóterület (L4)

41. § 

(1) Az L4 keretövezet területe az intenzív beépítésű, jellemzően szabadon álló beépítési módú, 7,5 méteres építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai eltérően nem rendelkeznek, az L4 keretövezetben lakóépületen kívül kizárólag a helyi lakosság ellátását szolgáló

a) kiskereskedelmi épület,

b) oktatási épület,

c) egyházi épület,

d) egészségügyi épület, valamint

e) sportcélú épület

helyezhető el.

(3) Az L4 jelű lakóterületen telkenként egy fő rendeltetésű épület helyezhető el kivéve a legalább 80 méter mélységet meghaladó telket, amelyen két fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(4) Az L4 jelű lakóterületen az önálló rendeltetési egységek számát az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) a 400 m² legkisebb telekméretű építési övezetek területén legfeljebb egy önálló rendeltetési egység létesíthető,

b) minden egyéb L4-es építési övezetben a bruttó szintterület 125-tel való osztásából adódó lefelé kerekített egész számú rendeltetési egység építhető, ami a 800 m² legkisebb telekméretű építési övezetek esetében nem haladhatja meg a 4 rendeltetési egységet, az 1200 m² legkisebb telekméretű építési övezetek esetében a 6 rendeltetési egységet.

(5) Telkenként egy járműtároló épület helyezhető el abban az esetben, ha a telken fő rendeltetési egységként már meglévő lakóépület található.

(6) A kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként legfeljebb 1000 m2 lehet, amennyiben az egyes építési övezetek előírásai nem állapítanak meg ennél alacsonyabb értéket.

(7) Az L4 keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik:

a) az L4-X/SZ-01, L4-X/SZ-02 és L4-X/SZ-03 jelű építési övezetek szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető területek,

b) az L4-X/SZ-04 jelű építési övezet aprótelkes, szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület,

c) az L4-X/SZ-05 jelű építési övezet kialakult, szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület,

d) az L4-X/SZ-AI-01 jelű építési övezet alapintézmények elhelyezésére szolgáló, szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület.

e) az L4-X/SZ-RK-01 jelű építési övezet rekreációs és sporttevékenység céljára szolgáló, szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület.

f) az L4-X/IKR-01 jelű építési övezet ikres beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület,

g) az L4-X/IKR-02, L4-X/IKR-03 jelű építési övezet aprótelkes, ikres beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület,

h) az L4-X/O-01 jelű építési övezet oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület,

i) az L4-X/Z-01 és L4-X/Z-02 jelű építési övezetek zártsorú beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető területek,

j) az L4-X/Z-03 jelű építési övezet aprótelkes, zártsorú beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület.

(8) Az L4 keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 4. pontja határozza meg.

42. § 

(1) Az L4-X/SZ-AI-01 építési övezetben

a) kizárólag oktatási, művelődési és kulturális, egészségügyi és igazgatási épület, valamint katasztrófavédelmi építmény helyezhető el,

b) az előkert mérete 5 méter, ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott a kialakult állapotnak megfelelő,

c) az oldalkert mérete 3,75 méter, ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott a kialakult állapotnak megfelelő.

(2) Az L4-X/SZ-RK-01 építési övezetben 

a) fő rendeltetésként csak játszókert, pihenőkert, sportkert és köztér alakítható ki,

b) a szabadon álló beépítési mód előírásainak megfelelően elhelyezhető nyilvános illemhely, játszóház és sportépítmény, ezek alapterülete épületenként nem haladhatja meg az 50 m²-t,

c) a közhasználatot az építési övezet teljes területén biztosítani kell,

d) parkolót – fásított, felszíni kialakítással – kizárólag a közteret igénybe vevők számára előírt férőhelyek biztosítása céljából szabad létesíteni.

(3) Az L4-X/IKR jelű építési övezetben az előkert mérete 5 méter. Ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott a kialakult állapotnak megfelelő.

(4) Az L4-X/IKR-01 építési övezetben

a) az épületek traktusszélessége legfeljebb 5 méterrel a hátsókert irányába növelhető, amennyiben az építési övezet paraméterei ezt lehetővé teszik,

b) meglévő, azonos karakterű ikresen csatlakozó épületeket átalakítani, bővíteni csak úgy lehet, hogy a két épület gerincvonala, párkányvonala, tetőhajlásszöge és anyaghasználata azonos legyen.

(5) Az L4-X/Z jelű építési övezetben 

a) az építési hely a telek közterületi határvonalával párhuzamosan maximum 16 méter mély lehet, ezt követően az építési hely a telekhossz 50%-áig az oldalkertre vonatkozó szabályok szerint meghatározott,

b) a meglévő épület mellé tűzfalcsatlakozással épülő új épület csatlakozó párkánymagassága legfeljebb 2,0 méterrel térhet el a meglévő párkány magasságától,

(6)  Az L4-X/Z-01 építési övezetben

a) önálló gépjárműtároló nem létesíthető,

b) az előkert mérete 0 méter, kivéve az Alkér utcának az Óhegy utca és Petrőczy utca közötti szakasza mentén, ahol 5 méter.

(7) Az L4-X/Z-02 építési övezetben

a) kizárólag lakóépület, igazgatási és irodaépület, valamint katasztrófavédelmi építmény helyezhető el.

b) telkenként legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el, meglévő épület átalakítása során a rendeltetési egységek száma nem növelhető,

c) a lakótelep karakterének megőrzése érdekében a fő rendeltetésű épületek csak az eredeti épülettömegükön belül újíthatók fel, tagozataik, tetőidomaik megőrzendők,

d) tetőtér beépítése önálló rendeltetési egységként nem, csak meglévő földszinti egység bővítményeként lehetséges, tetőablakok egységes megjelenéssel, a homlokzat hosszának legfeljebb 1/3-án alakíthatók ki,

e) gépkocsitárolót az oldalsó telekhatár mentén ikresen (oldaltávolság nélkül, tűzfalasan csatlakoztatva, egységes építészeti megjelenéssel) kell kialakítani; a rendelkezésükre álló építési hely a szomszédos telkeken álló főépületek első és hátsó homlokzati vonala közötti és az oldalsó telekhatártól mért 3-3 méteres sáv.

(8) Az L4-X/Z-03 építési övezetben

a) önálló gépjárműtároló nem létesíthető,

b) az építési övezetben az előkert mérete a kialakult állapotnak megfelelő lehet,

c) az épületek traktusszélessége legfeljebb 5 méterrel a hátsókert irányába növelhető, amennyiben az építési övezet paraméterei ezt lehetővé teszik.

d) meglévő, zártsorúan csatlakozó épületegyüttes épületeinek átalakítása, bővítése esetén a gerincvonal, párkányvonal, tetőhajlásszög és anyaghasználat, valamint a közterület felőli építési vonal azonos legyen.

37. A telepszerű lakóterület (L7)

43. §

(1) Az L7 keretövezet területe a telepszerűen kialakított lakóterületek, lakóparkok többlakásos lakóépületeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Új lakást elhelyezni csak az oktatási és egészségügyi intézményi ellátottság biztosítása esetén lehet.

(3) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai szigorúbb értéket nem határoznak meg, a keretövezetben a kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg a 2000 m2-t.

(4) Az L7 keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik:

a) az L7-X/K-01, L7-X/K-02 és L7-X/K-03 jelű építési övezetek kialakult beépítési paraméterekkel rendelkező beépített vagy beépíthető területek,

b) az L7-X/SZ-01, L7-X/SZ-02 és L7-X/SZ-03 jelű építési övezetek szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető területek,

c) az L7-X/SZ-AE-01 jelű építési övezet alapellátást biztosító intézmények elhelyezésére szolgáló, szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület.

(5) Az L7 keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 5. pontja határozza meg.

44. § 

(1) Az L7-X/K-01, L7-X/K-02 és az L7-X/K-03 építési övezet

a) területén új épület nem létesíthető, a meglévő épületek alapterülete nem bővíthető, az épületek e rendelet hatályba lépésekor meglévő építménymagassága meglévő tetőtér beépítése esetén legfeljebb 1 méterrel növelhető,

b) közterületi részén kizárólag játszókert, pihenőkert, díszkert, sportkert, kutyafuttató és parkoló létesíthető, de a zöldfelület összességében nem csökkenhet,

c) közterületi telkein épített kerítés csak sportkert és kutyafuttató lehatárolására létesíthető, legfeljebb 1,5 méter magas és legalább 80%-ban áttört lehet,

d) területén az épületek földszintjének rendeltetésváltozása esetén a kereskedelmi célú bruttó szintterület többlete legfeljebb 500 m² lehet.

(2) Az L7-X/SZ-01 építési övezetben kizárólag lakóépület, oktatási, művelődési és kulturális, egészségügyi, igazgatási és irodaépület helyezhető el.

(3) Az L7-X/SZ-02 építési övezetben

a) kizárólag művelődési és kulturális, egészségügyi, igazgatási és irodaépület, valamint parkolóház helyezhető el,

b) lakás újonnan nem létesíthető,

c) épület részeként legfeljebb 1000 m² bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi létesítmény létesíthető.

(4) Az L7-X/SZ-03 építési övezetben kizárólag lakóépület, oktatási, művelődési és kulturális, egészségügyi, szálláshely-szolgáltató, igazgatási és irodaépület, valamint parkolóház helyezhető el.

(5) Az L7-X/SZ-AE-01 építési övezetben kizárólag oktatási, művelődési és kulturális, egészségügyi, valamint igazgatási épület helyezhető el.

IX. Fejezet

A vegyes területek 

38. Általános előírások

45. § 

(1) Szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető építési övezetekben az új épülethez szükséges parkoló-férőhelyek legalább 50%-át épületben kell elhelyezni figyelemmel a 8. § (1) bekezdésére.

(2) Az I és IZ jelű építési övezetekben a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fát kell ültetni.

(3) A telektömbön belüli hátsó telekhatárok mentén a zöldfelületeken háromszintes növényállomány telepítendő.

39. A városközponti terület (VK)

46. §

A VK keretövezet területe a Budapest X. kerület történeti központját foglalja magában, és jellemzően zártsorú beépítési módú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló közintézmény, szolgáltató és kereskedelmi létesítmény, valamint lakóépület elhelyezésére szolgál.

40. Az intézményterület (I)

47. §

(1) Az I keretövezet területe több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épület elhelyezésére szolgál.

(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, az intézményterületen kizárólag

a) igazgatási és irodaépület,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,

c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e) sportépítmény,

f) üzemanyagtöltő állomás,

g) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

h) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként legfeljebb két lakás,

i) lakóépület és

j) parkolóház

helyezhető el.

(3) Az intézményterületen a melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) ciszterna, csapadékvíz tartály,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény, valamint

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, illetve zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(4) Szabadon álló beépítés esetén az I keretövezetben megengedett épületeken kívül azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület is elhelyezhető.

(5) Az I keretövezetben a kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg

a) az átmeneti zóna területén a 10 000 m²-t,

b) az elővárosi zóna területén a 6000 m²-t,

amennyiben az építési övezetek előírásai szigorúbban nem rendelkeznek.

(6) Az elővárosi zóna területén legalább 500 férőhelyes P+R parkoló létesítése esetén a kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként legfeljebb 10 000 m²-ig növelhető.

(7) Az intézményterületen lakást elhelyezni csak akkor lehet, ha az intézményi (oktatási, művelődési és egészségügyi), zöldfelületi és közlekedési ellátottság biztosított.

(8) Ha az építési övezet lakások elhelyezését lehetővé teszi, azok száma legfeljebb a lakáscélra igénybe vett bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó lefelé kerekített egész szám lehet.

(9) Az I keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik:

a) az I-X/SZ jelű építési övezet szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület,

b) az I-X/Z jelű építési övezet zártsorú beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület.

(10) Az I keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 7. pontja határozza meg.

48. § 

(1) Az I-X/SZ-01

a) építési övezet kizárólag az igazgatás büntetés-végrehajtási intézményei és az azt kiszolgáló fenntartási létesítmény elhelyezésére szolgál,

b) építési övezetben

ba) az előkert mérete 0 méter,

bb) az oldalkert mérete legalább 3 méter, kivéve a létesítmény őrzését szolgáló építmény esetében, amelynél oldalkert nem kötelező.

(2) Az I-X/SZ-02 építési övezetben

a) kizárólag egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület, valamint sportépítmény helyezhető el,

b) az előkert

ba) a Szent László tér – Halom utca – Halom köz – Bánya utca által határolt területen
0 méter,

bb) más területen 3 méter.

(3) Az I-X/SZ-03 építési övezetben

a) kizárólag oktatási, szociális, művelődési és kulturális, egészségügyi, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztató épület, valamint sportépítmény helyezhető el,

b) az előkert mérete 0 méter,

c) az oldalkert mérete legalább 5 méter,

d) a hátsókert mérete legalább 7,5 méter.

(4) Az I-X/SZ-04 építési övezetben

a) amennyiben az építési övezet területén a korábbi funkció zavaró környezeti hatása megszűnt, legfeljebb 6 000 m² bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi vagy raktárkereskedelmi létesítmény, közintézmény, egyéb közösségi szórakoztató, igazgatási és irodaépület, a szolgáltatás és vendéglátás épülete, sportépítmény és parkolóház helyezhető el,

b) új lakóépület nem létesíthető, meglévő lakóépület átalakítása esetén a lakáscélú rendeltetési egységek száma nem növelhető,

c) az előkert mérete:

ca) a Zách utca felől 5 méter,

cb) a Hős utca felől 10 méter,

d) az oldalkert mérete legalább 6 méter,

e) a hátsókert mérete legalább 6 méter.

f) az épületek legmagasabb pontja legfeljebb 20 méter.

(5) Az I-X/SZ-05 építési övezetben

a) kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, valamint üzemanyagtöltő állomás helyezhető el,

b) az előkert mérete 5 méter, ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott annak megfelelő.

(6) Az I-X/SZ-06 építési övezetben

a) legfeljebb 2000 m² bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi létesítmény, közintézmény, szálláshely-szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató, igazgatási és irodaépület, a szolgáltatás és vendéglátás épülete, valamint parkolóház helyezhető el,

b) az előkert mérete 0 méter.

(7) Az I-X/SZ-L-01 építési övezetben

a) kizárólag igazgatási és lakóépület helyezhető el,

b) meglévő épület átalakítása, új épület építése a meglévő épület tömegén belül lehetséges.

(8) Az I-X/Z-01 építési övezetben

a) kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, valamint irodaház helyezhető el,

b) lakás nem létesíthető,

c) az előkert mérete 0 méter,

d) az utca felőli épülethomlokzatnak – a szomszédos telken álló épülethez való csatlakozás betartása mellett – az utcavonaltól mért távolsága legfeljebb 10 méter lehet.

41.A jelentős zöldfelületű intézményterület (IZ)

49. § 

(1) Az IZ keretövezet területe a városszerkezetben való elhelyezkedése vagy rendeltetése miatt jelentős zöldfelületet igénylő központi vegyes funkció elhelyezésére szolgál.

(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, a keretövezet területén kizárólag

a) igazgatási és irodaépület,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,

c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e) sportépítmény, valamint

f) lakás

helyezhető el.

(3) Az IZ keretövezetben új lakást elhelyezni csak az oktatási és egészségügyi intézményi ellátottság biztosítása esetén lehet.

(4) Ha az építési övezet lakások elhelyezését lehetővé teszi, azok száma legfeljebb a lakáscélra igénybe vett bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó lefelé kerekített egész szám lehet.

(5) Az IZ keretövezetben a melléképítmények közül kizárólag

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) ciszterna, csapadékvíz-tartály,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény, valamint

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, illetve zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(6) Az IZ keretövezetben a kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(7) Az IZ keretövezetben az IZ-X/SZ-01 jelű építési övezet szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület.

(8) Az IZ-X/SZ-01 építési övezetben sportépítmény, valamint az azt kiszolgáló vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és irodaépület helyezhető el.

(9) Az IZ keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 8. pontja határozza meg.

X. Fejezet

Gazdasági területek

42. Általános előírások

50. § 

(1) Lakóterület, lakófunkciót lehetővé tévő intézményterület vagy levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum telekhatárától számított 50 méteren belül gazdasági területen nem helyezhető el

a) 30 férőhelyesnél nagyobb parkoló,

b) nehézgépjármű-parkoló vagy munkagéptároló,

c) nyitott rakodóudvar, valamint

d) telepengedély-köteles tevékenység céljára szolgáló új építmény.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen nem végezhető

a) hulladékkezelés, és -ártalmatlanítás, valamint

b) szabadtéri raktározás.

(3) Az 5000 m2-nél nagyobb telkek esetében a telektömbön belüli telekhatárok mentén a zöldfelületeken legalább 10 méter széles sávban háromszintes növényállomány telepítendő.

(4) A kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 200 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa ültetendő.

43. A munkahelyi terület (M)

51. §

(1) Az M keretövezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A keretövezet területén kizárólag

a) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,

c) kereskedelmi épület,

d) szolgáltató épület,

e) igazgatási épület,

f) irodaépület,

g) kutatás-fejlesztés építménye,

h) parkolóház,

i) üzemanyagtöltő állomás,

j) sportépítmény,

k) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint

l) egyéb közösségi szórakoztató épület

helyezhető el.

(3) Az M keretövezetben a melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) ciszterna, csapadékvíz-tartály,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény,

e) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, illetve zászlótartó oszlop, valamint

g) gépkocsi és egyéb tároló vagy ezek épülete

helyezhető el.

(4) A keretövezetben a kiskereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg a 10 000 m2-t, 300 méteres körzeten belüli kötöttpályás tömegközlekedési megálló megléte esetén a 20 000 m²-t, kivéve, ha az egyes építési övezetek előírásai másképp rendelkeznek.

(5) Az M keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik:

a) az M-X/SZ-01, M-X/SZ-02, M-X/SZ-03, M-X/SZ-04 és M-X/SZ-05 jelű építési övezetek szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető területek,

b) az M-X/SZ-06 jelű építési övezet kizárólag üzemanyagtöltő állomás és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmény elhelyezésére szolgáló szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület,

c) az M-X/SZ-I-01 jelű építési övezet intézménydomináns, szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület,

d) az M-X/O-01 jelű építési övezet oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület,

e) az M-X/Z-01 jelű építési övezet zártsorú beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület.

(6) Az M keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 9. pontja határozza meg.

52. § 

(1) Az M-X/SZ-01 építési övezetben az előkert mérete 0 méter.

(2) Az M-X/SZ-02 építési övezetben

a) kizárólag nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, szociális, művelődési és kulturális, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztató épület, irodaépület, sportépítmény, a kutatás-fejlesztés építménye, valamint parkolóház helyezhető el,

b) lakás nem létesíthető,

c) az előkert mérete 0 méter,

d) az oldalkert mérete legalább 10 méter,

e) a hátsókert mérete legalább 10 méter.

(3) Az M-X/SZ-03 építési övezetben

a) kizárólag nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, kereskedelmi, szolgáltató, művelődési és kulturális, egyéb közösségi szórakoztató épület, valamint sportépítmény helyezhető el,

b) lakás nem létesíthető,

c) az úgynevezett Eiffel-csarnokban olyan funkció helyezhető el, amely lehetővé teszi az épület belső tereinek közönségforgalom számára való megnyitását,

d) az előkert mérete 0 méter.

e) az épület legmagasabb pontja legfeljebb 16 méter.

(4) Az M-X/SZ-04 építési övezetben

a) kizárólag nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, kereskedelmi, szolgáltató, szociális, igazgatási és irodaépület, valamint sportépítmény helyezhető el,

b) lakás nem létesíthető,

c) az előkert mérete 0 méter,

d) az oldalkert mérete legalább 10 méter,

e) a hátsókert mérete legalább 10 méter,

(5) Az M-X/SZ-05 építési övezetben az előkert mérete 0 méter.

(6) Az M-X/SZ-I-01 építési övezetben

a) kizárólag nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, szociális, művelődési és kulturális, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztató épület, irodaépület, a kutatás-fejlesztés építménye, valamint parkolóház helyezhető el,

b) lakás nem létesíthető,

c) alapfokú oktatási intézmény nem bővíthető és újonnan nem helyezhető el, a meglévő intézmény állagmegóvó felújítása és átalakítása lehetséges,

d) 3 m²/m² szintterületi mutató alkalmazható abban az esetben, ha az építhető bruttó szintterület legalább kétharmadát intézményi funkcióval alakítják ki,

e) az előkert mérete 0 méter,

f) az oldalkert mérete legalább 5 méter.

g) a parkolást 75%-ban épületben vagy térszín alatt kell megoldani,

h) áthaladó szennyvíz-főgyűjtőcsatorna tengelyétől számított 5-5 méteres távolságon belül épületrész csak a rendezett terepszinttől számított 7,5 méteres magasságon felül helyezhető el.

(7) Az M-X/O-01 építési övezetben az előkert mérete 0 méter, kivéve a Örmény utcában, ahol 5 méter.

(8) Az M-X/Z-01 építési övezetben az előkert mérete 0 méter.

44. A jelentős zöldfelületű munkahelyi terület (MZ)

53. § 

Az MZ keretövezet területe elsősorban a jelentős zöldfelülettel rendelkező, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

XI. Fejezet

A különleges területek

45.A jelentős egészségügyi létesítmények területe (K-EÜ)

54. § 

A K-EÜ keretövezet területe egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgál.

46. A honvédségi terület (K-HT)

55. §

(1) A K-HT keretövezet területe honvédelmi létesítmény, az ahhoz tartozó szálláshely-szolgáltató épület, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló intézmény és irodaépület elhelyezésére szolgál.

(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai eltérően nem rendelkeznek, a K-HT keretövezetben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is elhelyezhető.

(3) A kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 200 m2-e után legalább egy előnevelt lombos fa telepítendő vagy tartandó meg.

(4) A K-HT keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik:

a) a K-HT-X/SZ-01 és K-HT-X/SZ-02 jelű építési övezetek szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető területek,

b) a K-HT-X/Z-01 jelű építési övezet zártsorú beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület.

(5) Az K-HT keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 12. pontja határozza meg.

(6) A K-HT-X/SZ-01 építési övezetben

a) kizárólag honvédelmi létesítmény, oktatási, szálláshely-szolgáltató, igazgatási és irodaépület, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület, sportlétesítmény, valamint parkolóház helyezhető el,

b) a technológiai létesítmények műtárgyainak legnagyobb építménymagassága 30 méter,

c) az előkert mérete 0 méter,

d) az oldalkert mérete legalább 5 méter,

e) a hátsókert mérete legalább 7,5 méter.

(7) A K-HT-X/SZ-02 építési övezetben

a) kizárólag honvédelmi létesítmény, oktatási, szálláshely-szolgáltató, igazgatási és irodaépület, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület, sportlétesítmény, valamint parkolóház helyezhető el,

b) a Hungária körút menti 40 méter széles sávban az épületek legmagasabb pontja legfeljebb 25 méter,

c) a zöldfelületek legalább 20%-át háromszintes növényállománnyal kell kialakítani.

(8) A K-HT-X/Z-01 építési övezetben kizárólag honvédelmi létesítmény, szálláshely-szolgáltató, igazgatási és irodaépület, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület, valamint parkolóház helyezhető el.

47. A városi jelentőségű kiemelt sportterület (K-SP)

56. §

A K-SP keretövezet területe sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

48. A tematikus intézménypark-terület (K-TP)

57. § 

A K-TP keretövezet területe különböző vásárok és kiállítások, kongresszusi központok, szabadtéri bemutatók és szabadidőparkok elhelyezésére szolgál, amelyen a rendeltetésnek megfelelő kiegészítő és kiszolgáló funkciójú épület is elhelyezhető.

XII. Fejezet

A különleges városüzemeltetési területek

49. Az energiaszolgáltató terület (KV-EN)

58. § 

(1) A KV-EN keretövezet az energiaszolgáltatás létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A KV-EN keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 15. pontja határozza meg.

50. A különleges, intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési terület (KV-IK)

59. §

A KV-IK keretövezetbe a városias környezetbe beékelődő közforgalmú közlekedési hálózatok azon átszálló csomópontjai, fontosabb végállomásai, az átmeneti és az elővárosi zónában elhelyezkedő gyorsvasúti vonalak járműtelepei tartoznak, ahol a jelentős személyforgalom miatt – többszintes területfelhasználással – központi vegyes funkciók is elhelyezhetők.

51.A tömegközlekedési bázisterület (KV-TB)

60. § 

(1) A  KV-TB építési övezet területe kizárólag a tömegközlekedés járműtelepeinek – a vasúti járműtelepek kivételével – és karbantartó telepeinek funkciójához kapcsolódó építmény elhelyezésére szolgál.

(2) A KV-TB keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 17. pontja határozza meg.

(3) A KV-TB-X/SZ-01 építési övezetben

a) az előkert mérete 5 méter,

b) az oldalkert mérete legalább 5 méter,

c) a hátsókert mérete legalább 7 méter.

52. A temetőterület (KV-TE)

61. §

(1) A KV-TE keretövezet területe a temetkezés célját szolgálja.

(2) A KV-TE keretövezetben állandó emberi tartózkodásra alkalmas önálló rendeltetési egység vagy helyiség nem létesíthető, kivéve a temető működtetésével, őrzésével, illetve fenntartásával összefüggő tevékenységet szolgáló épület helyiségét.

(3) Termelő vagy üzemi tevékenységre szolgáló épület a temetőterületen nem helyezhető el.

(4) A koporsó elhelyezésére alkalmas sírbolt (kripta) felépítményének alapterülete legfeljebb 15 m2, magassága legfeljebb 3 méter lehet. Az egyes sírboltépítmények (kripták) között legalább 2 méter távolságot szabadon kell hagyni.

(5) Urnafal csak utcai kerítésként, legfeljebb 2,5 méter magassággal létesíthető.

(6) A sírhelyek zöldfelületei a legkisebb zöldfelület mértékébe nem számíthatók be.

(7) Működő temetőt a telekhatárok mentén látványzáró kerítéssel vagy háromszintes növénysávval kell lehatárolni. A fásított védősávban közösségi kegyeleti hely, kegyeleti létesítmény helyezhető el.

(8) A KV-TE keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 18. pontja határozza meg.

HARMADIK RÉSZ

A beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai 

XIII. Fejezet

A közlekedési területek

53. Általános előírások

62. §

(1) Új alul- vagy felüljáró csak a gyalogos és kerékpáros közlekedés átvezetésének biztosításával alakítható ki.

(2) Az útvonalak hálózati szerep szerinti besorolását az 5. melléklet határozza meg.

54. A főutak és szerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területe (KL-KT)

63. § 

(1) A főúton és a gyűjtőúton a gépjárműforgalom számára szolgáló várakozóhely az útpályához közvetlenül csak az úttengellyel párhuzamosan csatlakozhat. Az úttengellyel nem párhuzamos várakozóhely csak többletforgalmisáv létesítésével vagy önálló szervizút kialakításával kapcsolódhat a gépjárműforgalom számára szolgáló útpályához.

(2) Amennyiben a közterület szélessége lehetővé teszi, az új autóbuszmegállót öbölben kell elhelyezni, a meglévőt pedig át kell építeni.

(3) A KL-KT övezet területén lévő fő- és gyűjtőútról a határos beépítésre szánt területen lévő ingatlan közvetlen gépjármű-kiszolgálása csak akkor biztosítható, ha az ingatlan alsóbbrendű útvonallal nem határos, vagy e célra külön szervizsáv létesül.

(4) A Körvasút menti körút részét képező Kőér utca – Gitár utca útvonal Gyömrői út és a Maglódi út közötti szakasza menti telkeken új építmény csak a közúti alagút távlati helybiztosítását figyelembe véve létesíthető.

(5) A KL-KT keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 19. pontja határozza meg.

55. A helyi jelentőségű utak területe (KÖ-h)

64. §

(1) A KÖ-h övezet elsősorban közút, csomópont, közlekedési pálya műtárgya, tömegközlekedési megállóhely és építménye, várakozóhely, kerékpárút és kerékpársáv, járda, mindezek zöldfelülete és környezetvédelmi létesítménye, továbbá köztárgy, közmű és hírközlési létesítmény elhelyezésére szolgál.

(2) Tömegközlekedési járat legalább 7 méteres burkolatszélességű, az útügyi műszaki előírásnak megfelelő pályaszerkezetű kétirányú forgalomra szolgáló útvonalon közlekedhet.

(3) A kiszolgáló út lakó-pihenő övezetként vagy Tempo30 zónaként is kialakítható.

(4) A KÖ-h keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 20. pontja határozza meg.

56. A vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (KL-VA)

65. §

(1) A KL-VA övezet vasúti pályatest, állomás és megállóhely, műtárgy, várakozóhely és tömegközlekedési megálló, a vasútüzemmel kapcsolatos építmény és berendezés, közúti és gyalogos-kerékpáros keresztezés, mindezek zöldfelületi és környezetvédelmi létesítménye, továbbá köztárgy, közmű és hírközlési létesítmény elhelyezésére szolgál.

(2) A KL-VA keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 21. pontja határozza meg.

XIV. Fejezet

A zöldterületek

57. Általános előírások

66. § 

(1) A zöldterületek területén kizárólag a

a) játszókert, sportkert, kutyafuttató,

b) közműlétesítmény, valamint

c) balesetveszélyes terület

keríthető le.

(2) A zöldterületek területén csak áttört kerítés létesíthető.

(3) A zöldterületek területén a tényleges zöldfelület – a Z-FK keretövezetben a faegyedek – öntözését biztosítani kell.

(4) A közműépítmények körül – az üzemeltetéshez szükséges megközelítést figyelembe véve – látványzáró cserjesáv telepítendő.

58. Fásított köztér (Z-FK)

67. §

(1) A Z-FK keretövezetbe a szilárd vagy szilárdított burkolattal ellátott, közlekedési, séta- és pihenőfunkciót szolgáló városi közterek tartoznak.

(2) A Z-FK keretövezetben közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet.

(3) A fásítottság minimális mértékének megfelelő lombos fa csak közvetlen talajkapcsolattal, az ültetőgödör térfogatának megfelelő mértékű talajcserével telepíthető.

(4) A Z-FK keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 22. pontja határozza meg.

(5) A Z-FK-X/01 övezetben építmény nem helyezhető el.

59. A közkert (Z-KK)

68. § 

(1) A Z-KK keretövezetbe az egy hektárnál kisebb rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) A kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(3) A Z-KK keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 23. pontja határozza meg.

(4) A Z-KK-X/01 övezet területén sportkert, kutyafuttató és épület nem helyezhető el. Kerítés kizárólag játszókert és közműlétesítmény körül építhető.

60. A közpark (Z-KP)

69. §

A Z-KP keretövezetbe az egy hektárnál nagyobb, de tíz hektárnál kisebb, 80 méternél nagyobb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak.

61. A városi park (Z-VP)

70. § 

A Z-VP keretövezetbe a tíz hektárnál nagyobb kiterjedésű, 200 méternél nagyobb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak.

62. Az egyéb, közhasználatra nem szánt zöldfelület (Z-EZ)

71. §

(1) A Z-EZ keretövezetbe a közlekedési pályák által közrezárt, egyéb, közhasználatra nem szánt zöldfelületek tartoznak.

(2) A Z-EZ keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 26. pontja határozza meg.

(3) A Z-EZ-X/01 övezet területén háromszintes növényállomány alakítandó ki.

XV. Fejezet

Az erdőterületek

63. A turisztikai erdő (E-TG)

72. § 

(1) Az E-TG keretövezetben az ötven férőhelyesnél nagyobb parkolók összterületének 20%-án zöldfelületet kell létesíteni és fenntartani úgy, hogy a parkolófelületet legalább 50 m² területű zöldfelületi egységek, növénysávok tagolják. Ezekben a növénysávokban a kötelezően előírt telepítendő fák is elhelyezhetők.

(2) A közhasználat elől elzárt terület a telek területének legfeljebb 20%-a lehet, de nem haladhatja meg a 2000 m²-t.

(3) Az E-TG keretövezet területén kizárólag áttört kerítés létesíthető.

(4) Az E-TG keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 27. pontja határozza meg.

(5) Az E-TG-X/01 övezetben épület nem helyezhető el.

64. A védelmi és védőerdő (E-VE)

73. § 

(1) Az E-VE keretövezetben épület nem helyezhető el.

(2) Az E-VE keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 28. pontja határozza meg.

(3) Az E-VE-X/01 övezetben az új beruházásoknál előírt védőerdőt a környezeti terhelés okozójának legkésőbb a beruházás használatbavételi engedélyének kiadásáig erdészeti módszerekkel kell telepítenie.

XVI. Fejezet

A mezőgazdasági területek

65. A mezőgazdasági rendeltetésű, távlatban fejlesztésre kijelölt terület (MG-MF)

74. § 

(1) Az MG-MF keretövezetbe tartozik a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezzel kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló, távlatban beépítésre szánt terület.

(2) A keretövezetben állattartás céljára legfeljebb 150 m² alapterületű állattartó építmény helyezhető el.

(3) A keretövezetben csak zárt trágyatároló létesíthető.

(4) Az MG-MF keretövezet 1. melléklet szerinti építési övezetének határértékeit a 4. melléklet 29. pontja határozza meg.

XVII. Fejezet

A vízgazdálkodási területek

66. A vízbeszerzési terület (VT-VB)

75. §

A VT-VB keretövezetbe a vízgazdálkodással kapcsolatos területek tartoznak.

NEGYEDIK RÉSZ

A Kőbánya egyes részterületeire vonatkozó egyedi előírások 

76. § 

Az ELSŐ, a MÁSODIK és a HARMADIK RÉSZ rendelkezéseit Kőbánya egyes részterületeire az e RÉSZBEN meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

XVIII. Fejezet

A Hungária körút - Kerepesi út - Pongrác út - Horog utca - Kőbányai út által határolt terület (Laposdűlő) 

67. Az épületek, építmények elhelyezése és kialakítása

77. § 

(1) Ahol a szabályozási tervlapon „meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal” jelölés szerepel, az épületek homlokvonalának legalább 60%-át erre kell építeni.

(2) A területen közterületi pavilon nem helyezhető el.

(3) Ha a területen polgári védelmi építmény (óvóhely, illetve sziréna) vagy kiegészítő műtárgya bontás, átalakítás, felújítás vagy egyéb munka során érintetté válik, meg kell keresni a polgári védelmi szervezetet.

68. A közlekedési terület és létesítménye

78. § 

(1) A Salgótarjáni és a Kőbányai úton ingatlan közvetlen kiszolgálását biztosító új útcsatlakozás nem alakítható ki.

(2) Ahol a szabályozási tervlapon „megállapodás alapján közhasználatra átadott gyalogos kapcsolat időbeli korlátozással” jelölés szerepel, ott a Zách utca és a Kőbányai út között közvetlen, legalább 4 méter széles gyalogos összeköttetést kell teremteni a Zách utcai közúti aluljáró üzembe helyezése után. Az időbeli korlátozás a Kőbányai úti villamos üzemszüneti óráira terjedhet ki.

(3) A Hungária körútnál építendő vasúti megállóhely utasperonjának külön szintű, akadálymentes megközelítését közvetlenül biztosítani kell a vasútvonal alatt átvezető közúti aluljáró műtárgyának keleti, X. kerületi oldalán található gyalogos-kerékpáros aluljáró felől.

69. A közművek

79. § 

(1) A Zách utcai gázfogadó telep létesítményeinek hőellátását vezetékes hőhordozó alkalmazásával kell biztosítani.

(2) Az újonnan létesítendő közművezetéket térszín alatt kell elhelyezni.

(3) A területen csak épületbe foglalva vagy terepszint alatt létesíthető

a) szennyvízátemelő,

b) transzformátor,

c) víznyomásfokozó,

d) gáznyomás-szabályozó,

e) hőközpont, valamint

f) közművezeték nyomvonala, műtárgya és építménye.

(4) A területen önálló távközlési antennatartó szerkezet nem helyezhető el, a szükséges berendezés az épület tetőszerkezetére telepíthető.

70. A zöldfelületek

80. § 

(1) A szabályozási terven a telek „kialakítandó védőzöldsáv” jelöléssel ellátott részét háromszintes növényállománnyal, télen is takaró – lomblevelű örökzöld cserjéket is tartalmazó – egyedekkel kell kialakítani. E területen az építmények közül az épülethez kapcsolódó, legfeljebb 1,5 méter széles járda, gépkocsibehajtó, támfal és terepszint alatti műtárgy helyezhető el.

(2) A szabályozási terven a telek „be nem építhető terület” jelöléssel ellátott részén legfeljebb gyep- és cserjeszintű növényzet telepíthető, annak 75%-án zöldfelületet kell kialakítani.

(3) Az övezetekben előírt zöldfelületet többszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani, ennek során legalább 50%-ban honos fajokat kell használni.

81. § 

(1) Az L7-X/K-01 építési övezetnek a szabályozási terven „közterület zöldfelületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott részei – az adott területtel határos társasházzal kötött megállapodás alapján – kizárólag az egyes területegységek határain és csak sövénnyel határolhatók el, kivéve a sportkerteket és kutyafuttatókat.

(2) A terület L7 és K-HT keretövezetbe tartozó részein új épület elhelyezése esetén a telek zöldfelületein minden 100 m² után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronájú fa ültetendő.

(3) A Zách utcai gázfogadó telepet határoló utak telephely felőli oldalán fasorok telepítése vagy pótlása az ingatlantulajdonos kötelezettsége. A pótlás csak a fasorra jellemző fafajjal történhet.

(4) A I-X/SZ-04 építési övezetben a „kialakítandó védőzöldsáv” jelöléssel ellátott területen többszintes zöldsávot kell kialakítani és fenntartani a lakófunkció fennmaradásáig.

(5) A Salgótarjáni út mellett létesülő új zöldsávot kétszintes – lombkorona- és cserjeszintű – növényzettel kell betelepíteni.

(6) A garázslehajtó rámpák mellett a kertek felé fasor és cserjesor telepítendő.

71. A környezetvédelem

82. § 

(1) A Salgótarjáni út mentén, a 4. főközlekedési út tervezésekor méretezendő, de legalább 2 méter magas, a városkép szempontjából előnyös megjelenésű – átlátást biztosító anyagú – zajárnyékoló falat kell létesíteni a lakóterület felőli (déli) oldalon, amelynek a MÁV-lakótelep és a Pongrácz úti lakótelep mentén a szolnoki vasútvonal fölött átvezető hídig kell húzódnia.

(2) A Keleti pályaudvar és Rákos állomás közötti vasúti pályaszakasz átépítése során méretezendő, de legalább 2 méter magas zajárnyékoló falat kell létesíteni a MÁV-lakótelep és a Pongrácz úti lakótelep melletti szakaszon. A zajárnyékoló fal mentén fasort kell telepíteni, takarócserjét kell ültetni vagy a falfelületet növényzettel kell befuttatni. A zajárnyékoló fal pontos nyomvonala a vasúti pálya új, szélső vágányának ismeretében jelölendő ki.

(3) A Zách utcai gázfogadó telep bejáratai között a forgalommegoszlást a zajterhelési határértékek betartása érdekében forgalomtechnikai eszközökkel kell szabályozni.

2.Az M-X/SZ jelű terület közlekedési infrastruktúrához kötődő beépítési feltételei

83.  § 

(1) Az építési övezetben olyan beruházás megvalósíthatóságát, amely legalább 500 parkoló létesítésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztet, a Kőbányai út teljes – Orczy tér és Mázsa tér közötti – hossza melletti területek fejlesztési lehetőségeit együttesen tartalmazó közlekedési hatásvizsgálattal kell igazolni.

(2) A területen a legalább 1000 parkoló létesítésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztető bruttó szintterületet meghaladó rendeltetésmódosítás vagy új épület használatbavételi engedélye iránti kérelem benyújtásakor a közlekedési hálózatnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

a) a Kőbányai úton egy új jelzőlámpás forgalomirányítású csomópontnak vagy csomóponti ágnak kell biztosítania a terület közlekedési kapcsolatait,

b) a Kőbányai úton lévő, az adott építési telek közvetlen kiszolgálását biztosító kapubehajtókat, útcsatlakozásokat meg kell szüntetni, valamint

c) a Kőbányai úton a városi tömegközlekedés járatain a közlekedési hatásvizsgálat által meghatározott mértékű többletkapacitást kell biztosítani,

(3) A területen legalább 2 000 parkoló létesítésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztető bruttó szintterületet meghaladó rendeltetésmódosítás vagy új épület használatbavételi engedélye iránti kérelem benyújtásakor a közlekedési hálózatnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

a) a terület és a Salgótarjáni út között közvetlen, a vasúti vágányokat külön szintben keresztező, a Zách utca érintett szakaszán gyűjtőúti paramétereket biztosító közlekedési kapcsolatnak rendelkezésre kell állnia, vagy a terület és a VIII. kerület között a Könyves Kálmán körutat külön szintben keresztező közlekedési kapcsolatnak kell rendelkezésre állnia a hozzá tartozó úthálózattal egyetemben,

b) a Kőbányai úton a városi tömegközlekedés járatain a közlekedési hatásvizsgálat által meghatározott mértékű többletkapacitást kell biztosítani, vagy meg kell valósulnia a Hungária körúti aluljáró felett tervezett vasúti megállóhelynek.

(4) A területen legalább 3500 parkoló létesítésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztető bruttó szintterületet meghaladó rendeltetésmódosítás vagy új épület használatbavételi engedélye iránti kérelem benyújtásakor a közlekedési hálózatnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

a) a Kőbányai úton két jelzőlámpás forgalomirányítású csomópontnak vagy csomóponti ágnak kell biztosítania a terület közlekedési kapcsolatait, valamint

b) a Kőbányai út városi tömegközlekedését jelentő járatokon, a közlekedési hatásvizsgálat által meghatározott mértékig többletkapacitást kell biztosítani, vagy a Hungária körút vasúti megállóhelynek meg kell valósulnia.

(5) A területen legalább 5000 parkoló létesítésére vonatkozó kötelezettséget keletkeztető bruttó szintterületet meghaladó rendeltetésmódosítás vagy új épület használatbavételi engedélye iránti kérelem benyújtásakor a közlekedési hálózatnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

a) a terület és a Salgótarjáni út között közvetlen, a vasúti vágányokat külön szintben keresztező, a Zách utca érintett szakaszán gyűjtőúti paramétereket biztosító közlekedési kapcsolatnak rendelkezésre állnia,

b) a terület és a VIII. kerület között a Könyves Kálmán körutat külön szintben keresztező közlekedési kapcsolatnak a hozzá vezető úthálózattal rendelkezésre kell állnia.

c) a Kőbányai úton a városi tömegközlekedés járatain a közlekedési hatásvizsgálat által meghatározott mértékű többletkapacitást kell biztosítani, valamint

d) meg kell valósulnia a Hungária körúti aluljáró felett tervezett vasúti megállóhelynek.

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

84. §

Ez a rendelet a kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba.

85. § 

Hatályát veszti a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének

a) a Budapest X. kerület, Salgótarjáni út – Gyöngyike u. – Csilla u. – Zách u. által határolt terület Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 30/2001. (VI. 19.) önkormányzati rendelete,

b) a Budapest X. kerület, Hungária körút – Hős utca – Zách utca – Salgótarjáni út által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 36/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendelete,

c) a Budapest X. kerület, Salgótarjáni út – Zách utca – MÁV vasútvonal – Hungária körút által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 40/2008. (IX. 19.) szóló önkormányzati rendelete,

d) a Budapest X. kerület, Salgótarjáni út – Pongrác út – Csilla utca – Gyöngyike utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 50/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelete, valamint

e) a Budapest X., Jászberényi út – Fátyolka utca – Bogáncsvirág utca – Tarkarét utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 1/2003. (I. 23.) önkormányzati rendelete.