Nagysáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2013. (12.12.) számú önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2019. 09. 06Nagysáp Község Önkormányzata
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Nagysáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) a) pontja és 32. cikk (2) bekezdése szerinti jogalkotói hatáskörében eljárva Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13 § bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Ötv. 8. § (1) bekezdésében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA
1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú, SZT-1 jelű belterületi és az M=1:8000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi Szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv) együtt alkalmazható.
(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet: Belterületbe vonható területek
b) 2. melléklet: Sajátos jogintézmények
c) 3. melléklet: Szabályozási terv
d) 4. melléklet: Művi értékvédelem – helyi védelem
(3) Jelen építési szabályzat függelékei:
a) 1. függelék: Épület elhelyezés lehetőségei a beépítési mód függvényében
b) 2. függelék: Régészeti területek
c) 3. függelék: Természeti értékek
d) 4. függelék: Mintakeresztszelvények
e) 5. függelék: Közművek, közműlétesítmények védőtávolságai
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Alternatív szennyvíz-tisztítási technológia: olyan szennyvízkezelési technológia, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére‐tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel- és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyvizek tisztítása biológiai módszerekkel történik.
b) Erdei termékek: Fa erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally. „Nem fa” erdei termékek: gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.
c) Házikert: a lakótelek Szabályozási tervben telek be nem építhető részeként szabályozott terület, amelyen elsődlegesen a saját ellátást szolgáló kerti növények és az állatok takarmányául szolgáló növények termeszthetők, illetve a lakók pihenését szolgáló díszkert alakítható ki.
d) Kegyeleti park: Olyan korábban temetőként használt önálló terület, mely ma már nem szolgál temetkezési helyként, illetve a temető azon része, ahol a sírok fenntartása, gondozása megtörténik, de temetést már nem végeznek, azonban síremlékei fennmaradtak és távlatban is fenntartandók.
e) Nem jelentős zavaró hatás: minden olyan tevékenységből fakadó hatás, mely a környezetét kevésbé zavarja zajjal, bűzzel, környezetszennyező kibocsátással.
f) Óriásplakát: elemeiben vagy összességében a DIN AO méretet meghaladó méretű plakát.
g) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1 rendelkezik.
h) Tájképvédelmi‐tájesztétikai szakvélemény: Okleveles tájépítészmérnök által készített dokumentáció, mely szakmai szempontok értékelése alapján megállapítja, hogy az adott meglévő, vagy tervezett objektum tájesztétikai‐tájképvédelmi szempontok alapján a tájban megtartható, illetve elhelyezhető-e. Amennyiben az objektum megtartható, a szakvéleménynek megalapozott szakmai szempontok alapján meg kell határozni, hogy milyen beavatkozások szükségesek a tájba illesztéshez, illetve a kedvezőtlen hatások milyen módon csökkenthetők. Az értékelés, tájba illesztés fő szempontjai: helykiválasztás, formaválasztás, színválasztás, anyaghasználat, növényalkalmazás. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1:1999 rendelkezik.
i) Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el.
A SZABÁLYOZÁS ELEMEI
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:
a) szabályozási vonal;
b) belterület határa;
c) építési övezet, övezet határa és paraméterei;
d) telek be nem építhető része;
e) kötelező erejű megszüntető jel;
f) sajátos jogintézmények;
g) tömbönként kialakítható maximális telekszám;
h) potenciálisan csúszásveszélyes területek határa;
i) védőtávolságok.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.
BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS
4. § (1) A belterületbe vonható területeket a 1. sz. melléklet és a Szabályozási terv tartalmazza.
TELEKALAKÍTÁS
5. § (1) Építési telek csak abban az esetben alakítható ki, ha az eljárás eredményeként nem jön létre:
a) nyúlványos (nyeles) telek;
b) olyan telek, amely közterületnek gépjármű közlekedésre alkalmas részéről, vagy önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról gépjárművel nem közelíthető meg.
(2) A település területén közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(3) Közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m‐nél.
(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei nem érik el az övezetben előírtakat, azonban a telek alapterülete meghaladja az 550m2‐t, s a telek beépítettsége a szomszédos telek beépítését nem korlátozza.
ÉPÍTÉS
6. § (1) A település beépítésre szánt területén,
a) oldalhatáron álló beépítés esetén a legalább 12 m
b) szabadon álló beépítés esetén a legalább 14 m szélességű telkek építhetők be.
(2)
(3)
(4) Ha egy meglévő épület meglévő önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken áll, s azon belül önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki a (1) és (2) bekezdésben foglalt minimális telekméreteket, s közterületi kapcsolata sincs, úgy:
a) a meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető;
b) új épület nem építhető.
(5) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, tetőtere beépíthető, az építési helyen belül bővíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.
(6) Beépítésre szánt területen a belterülethez közvetlenül nem csatlakozó különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével, új épület építése csak teljesen közművesített építési telken engedélyezhető.
(7) A teljes közművesítettség alól azok az építési telkek képeznek kivételt, ahol olyan alternatív szennyvíztisztító technológiát alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
7. § (1) A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop:
a) belterületen, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken, Natura2000 területen kivételes esetben sem helyezhető el;
b) egyéb területen csak látványterv alapján helyezhető el.
(2) 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:
BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY
8. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:
a) az északi telekhatár;
b) észak-nyugati telekhatár;
c) illetve a beépítéssel rendelkező telektömmbben kialakult telekhatár.
(2) Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.
(3) Az építési határvonal, mely egyben építési vonal: Az előkert:
a) beépítéssel rendelkező utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó.
b) Új beépítés esetén:5m
ba) lakóterület esetében: 5 m;
bb) egyéb esetben: legalább 5m.
(4) Utcavonalas beépítésű épületek közötti foghíjtelek előkertje max. 2 méter lehet.
5 Az építési övezet által elhelyezhető épület, építmény az elő-,ooldal hátsókert által meghatározott építési helyen belül bárhol elhelyezhető.
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI
KÖRNYEZET VÉDELMÉRE HELYI MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM
9. § (1) A településen a Szabályozási terven ábrázolt 4. mellékletben felsorolt területek és épületek, építmények javasoltak helyi védelemre.
(2) A helyi védelemre javasolt épületek bővítése, felújítása során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi hatástanulmány iránymutatásai szerint kell eljárni.
(3) Helyi védelemre javasolt épület bontása csak indokolt esetben – életveszélyelhárítás – lehetséges.
(4) Helyi védelemre javasolt területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel létesíthető.
(5) A helyi védelemre javasolt területen a területrész szerkezetét, úthálózatát, a közterület kialakítás megváltoztatását eredményező tevékenység, a szabályozási terven jelölteken kivételével, nem lehet.
ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK
10. § (1) A település közigazgatási területén két vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető.
(2) Az épületek egyik homlokzati felületre számított építménymagassága sem haladhatja meg az övezetben előírt építménymagasság + 1,50 m-t.
(3) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t.
(4) A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(5) A település beépítésre szánt területén az építési telek utcai kerítését áttört szerkezetűként kell kialakítani, úgy hogy a tömör felületek aránya nem haladhatja meg az 50 %-ot. Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet. 1,20 m-ig tömör kerítés építhető.
RÉGÉSZETI TERÜLETEK
11. § (1) A település régészeti területeit a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A régészeti érdekeltségű területen, a Szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA
12. § (1) A település területén óriásplakát nem létesíthető.
(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
13. § (1) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását. Az ingatlanok és épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a meglévő tájkarakterhez kell illeszkedni. A táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető tevékenység céljaira építményt elhelyezni tilos.
(2) Külterületen – az árutermelő mező- és erdőgazdasági területek kivételével - csak a tájra jellemző, őshonos/honos növényfajok telepítendők. Gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése a település egész területén tilos.
(3) A szerkezeti jelentőségű utak, vízfolyások, időszaki csatornák mellé fasorokat, védősávokat kell telepíteni és a vízparti galéria-növényzetet fel kell újítani, ki kell egészíteni.
TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK
14. § (1) A Nagysáp területén lévő Natura2000 területek és az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó ökológiai folyosó és magterületek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A Natura2000 területekre, valamint az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó ökológiai folyosó és magterületekre a vonatkozó országos előírások az irányadók.
(3) A település nyílt karszt területeit a Szabályozási terv tartalmazza. Az övezetben folytatott tevékenységek során a jogszabály vonatkozó előírásait be kell tartani.
TÁJKÉPVÉDELEM
15. § (1) Nagysápon a belterület határon kívül eső területek térségi jelentőségű tájképvédelmi területbe tartoznak.
(2) A tájképvédelmi területen az építkezések során tájba illeszkedő, a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását biztosító, hagyományos építészeti megoldásokat/elemeket kell alkalmazni.
(3) A tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. A létesítmények telepítésekor a gazdaságos területhasználatra és a tájképi, esztétikai követelmények betartására kiemelt figyelmet kell fordítani.
(4) A tájképvédelmi területeken a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.
(5) A kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket az ingatlanokon oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak, érzékelhetők.
KÖRNYEZETVÉDELEM
16. § (1) Nagysáp község területén az egyes területek használata csak úgy engedélyezhető, illetve úgy folytatható, ha:
a) a használat a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) a használat a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,
c) a használat kizárja a környezetkárosítást,
d) a használat következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) A terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, talajt szennyező folyékony települési hulladékok és (elsősorban folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.
(3) A roncsolt területek szabályozási terv szerinti rekultiválása a tulajdonosok feladata. Ezeket a területek a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő tájrendezési terv alapján a szabályozási tervben meghatározott cél szerint kell újrahasznosítani.
FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME
17. § (1) Nagysáp területén a hatályos, felszín alatti víz minőségvédelmi előírásokat tartalmazó jogszabály szerint a felszíni szennyeződésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny, illetve a felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból a fokozottan érzékeny kategória vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
(2) Nagysáp területén új létesítmények akkor létesíthetők, ha a keletkezett szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított.
(3) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos és a felszíni vizekbe csak a hatályos jogszabály szerinti általános védett vízminőség-védelmi terület kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető.
(4) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (galérianövényzet, nádasok, gyepek stb.) védelmét a vízgazdálkodási övezeten belül biztosítani kell.
(5) Állattartó épület, mezőgazdasági telephely a felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem helyezhető el.
(6) Nagysáp a vonatkozó rendelet szerint nitrátérzékeny terület, ezért területén „a jó mezőgazdasági gyakorlatra” vonatkozó előírásokat érvényesíteni kell.
A LEVEGŐ VÉDELME
18. § (1) A vonatkozó rendeletek előírásainak nem megfelelő tevékenységek technológiáját az elérhető legjobb technika alkalmazásával a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően korszerűsíteni kell, vagy gondoskodni kell a tevékenység megszüntetéséről.
TERMŐFÖLD VÉDELME
19. § (1) Nagysápon a természeti, illetve védett természeti területeken a mezőgazdasági rendeltetésű terület, kert szennyvízzel történő öntözése nem engedélyezhető.
(2) A földmozgatással járó tevékenységek végzése során gondoskodni kell:
a) a kitermelt humuszos feltalaj és az altalaj egymástól jól elkülönített összegyűjtéséről, védelméről, ártalommentes elhelyezéséről, illetve megfelelő újrahasznosításáról,
b) földmozgatás, a tárolás, majd az újrahasznosítás során a kiporzás elleni védelemről.
(3) Nagysáp területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, a vízfolyásokba hígtrágyát, szerves trágyát és műtrágyát, valamint növényvédő szert tartalmazó csapadék-, vagy csurgalékvíz nem kerülhet.
(4) Feltöltések kialakítására környezetkárosító anyag, illetve veszélyes hulladék nem használható.
(5) Kommunális szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön való elhelyezése tilos.
(6) A vízeróziónak fokozottan kitett területeket a szabályozási terv tartalmazza.
(7) Vízeróziónak kitett területen biztosítani kell a talajfelszín minél nagyobb mértékű növényborítottságát.
(8) A talajművelés során a megfelelő agrotechnika – művelés módok, talajjavítás stb. – révén törekedni kell a talaj vízbefogadó képességének, a vízvisszatartás mértékének növelésére.
(9) A 12%‐nál meredekebb területeken minden műveletet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni.
(10) A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani.
(11) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell.
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
20. § (1) A Nagysáp területén keletkező hulladékokat zárt rendszerben kell gyűjteni. A kommunális hulladékot és az ezzel együtt kezelhető minőségű és mennyiségű termelési hulladékot a települési hulladékkezelési közszolgáltatás keretében, a veszélyes hulladékot ezektől elkülönítve kell gyűjteni és elszállítani.
(2) A település területén tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése.
(3) Nagysáp közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve, illetve inert hulladékon kívül – nem szállítható be.
(4) Nagysáp területén veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó, hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.
A ZAJ- ÉS REZGÉS VÉDELEM
21. § (1) Gazdasági területen és a különleges területen mind a közlekedési, a kitermelési vagy az üzemi létesítményektől származó zaj tekintetében a nagyvárosias lakóterületre vonatkozó zajtól védendő területi kategória határértékeit kell betartani.
(2) A tényleges zajszintet, valamint rezgésszintet rendszeres mérésekkel kell ellenőrizni és a rendeletekben meghatározott értékek túllépése esetén a terhelt állapotot meg kell szüntetni.
(3) A közlekedési területeken szabadon maradó területeket – amennyiben a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetik – zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.
ZÖLDFELÜLET
22. § (1) A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál a terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelületet csak tetőkertként lehet számításba venni.
(2) A településképi értékű fasor, fás növények kivágása feltétlenül indokolt növényegészségügyi, illetve balesetvédelmi okok miatt lehetséges.
TŰZVÉDELEM
23. § (1) A településen a mértékadó tűzszakasz nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz‐intenzitással ellátható terület.
(2) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
(3) Az utak kialakításánál a tűzvédelmi szempontokat a 45. § (7)–(8) bekezdés alapján be kell tartani.
(4) A település tűzvédelmének biztosítása érdekében a 47. §-ban foglaltakat is figyelembe kell venni.
VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK
24. § (1) Nagysáp területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek;
b) közművek, közmű létesítmények.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
25. § (1) Nagysáp Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a 2. melléklet szerinti, a Szabályozási terven jelölt területekre.
(2) Az elővásárlási jogot az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
26. § Nagysáp területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:
a) Falusias lakóterület (Lf)
b) Településközpont vegyes terület (Vt)
c) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
d) Különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)
e) Különleges terület sportterület (K-sp)
FALUSIAS LAKÓTERÜLET
27. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.
(2) Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) szálláshely szolgáltató épület;
d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
e) kézműipari építmény;
f) sportépítmény;
g) mező‐ és erdőgazdasági (üzemi) építmény.
(3) Falusias lakóterületen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.
(4) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2 |
Építési övezeti |
Beépítés |
Kialakítható legkisebb területe (m2) |
Kialakítható legkisebb telekszéles- |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége |
Építmények legnagyobb |
Minimális |
Megengedett |
3 |
Lf1 |
0 |
1000 |
14 |
30 |
4,5 |
50 |
0,5 |
4 |
Lf2 |
0 |
650 |
14 |
30 |
4,5 |
50 |
0,5 |
TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET
28. § (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási terven Vt jellel szabályozott építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó‐ és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) Településközpont vegyes területen önálló épületként elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;
b) igazgatási épület;
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
d) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület;
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
f) sportépítmény.
(3) Településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető:
a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény;
b) termelő kertészeti építmény.
(4) Településközpont vegyes területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.
(5) A településközpont vegyes terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2 |
Építési övezeti |
Beépítés |
Kialakítható legkisebb területe (m2) |
Kialakítható legkisebb telekszéles- |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége |
Építmények legnagyobb |
Minimális |
Megengedett |
3 |
Vt1 |
0 |
1200 |
14 |
30 |
4,5 |
50 |
0,6 |
4 |
Vt2 |
SZ |
800 |
14 |
50 |
4,5 |
40 |
0,8 |
5 |
Vt3 |
SZ |
1500 |
20 |
40 |
6,0 |
40 |
1,0 |
KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET
29. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló épületként elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb kétlakásos lakóépület;
c) igazgatási, egyéb irodaépület;
d) sportépítmény.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető:
a) egyéb közösségi, szórakoztató épület;
b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
c) üzemanyagtöltő állomás.
(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2 |
Építési övezeti |
Beépítés |
Kialakítható legkisebb területe (m2) |
Kialakítható legkisebb telekszéles- |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége |
Építmények legnagyobb |
Minimális |
Megengedett |
3 |
Gksz1 |
SZ |
1000 |
20 |
30 |
6,0 |
40 |
0,7 |
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
30. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következő:
a) sportterület (K-sp)
b) mezőgazdasági üzem terület (Kö-mü)
KÜLÖNLEGES TERÜLET - SPORTTERÜLET
31. § (1) Különleges terület sportterület a Szabályozási Terven K-sp jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület sportterületen kizárólag:
a) sportépítmények;
b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei;
c) szálláshely szolgáltató épületek a beépíthető szintterület legfeljebb 20%‐án;
d) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án; helyezhetők el.
(3) Különleges terület sportterületen lakóépület nem helyezhető el.
(4) A különleges terület sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2 |
Építési övezeti |
Beépítés |
Kialakítható legkisebb területe (m2) |
Kialakítható legkisebb telekszéles- |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége |
Építmények legnagyobb |
Minimális |
Megengedett |
3 |
K-sp |
SZ |
10000 |
50 |
15 |
4,5 |
70 |
0,15 |
KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM TERÜLET
32. § (1) Az Különleges terület – mezőgazdasági üzem építési övezete, a Szabályozási terven Kömü jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást, nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzem területen elhelyezhető épület:
a) nagyüzemi állattartó, állattenyésztő;
b) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
c) egyéb mezőgazdasági;
d) egyéb ipari;
e) igazgatási, iroda;
f) egészségügyi, szociális;
g) kereskedelmi, szolgáltató;
h) lakó.
(3) Különleges terület mezőgazdasági üzem területen üzemanyagtöltő állomás kivételesen elhelyezhető.
(4) A különleges terület mezőgazdasági üzem terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2 |
Építési övezeti |
Beépítés |
Kialakítható legkisebb területe (m2) |
Kialakítható legkisebb telekszéles- |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége |
Építmények legnagyobb |
Minimális |
Megengedett |
3 |
K-mű |
SZ |
5000 |
60 |
30 |
6,0 |
40 |
0,7 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
33. § A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET - TEMETŐ, KEGYELETI PARK
34. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – temető, kegyeleti park a Szabályozási terven Kk-t, illetve Kk-kgy jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Kk-t és Kk-gy övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2 |
Építési övezeti |
Beépítés |
Kialakítható legkisebb területe (m2) |
Kialakítható legkisebb telekszéles- |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége |
Építmények legnagyobb |
Minimális |
Megengedett |
3 |
Kk-t |
SZ |
5000 |
50 |
2 |
4,5 |
70 |
0,02 |
4 |
kk-kgy |
SZ |
3000 |
50 |
2 |
4,5 |
70 |
0,02 |
KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – SZAKRÁLIS HELY
35. § (1) Különleges beépítésre nem szánt szakrális hely terület a Szabályozási Terven Kk-sz jellel szabályozott övezet, mely a természet, táj- és településképvédelmi szempontok figyelembe vételével a Gede-hegy területén található.
(2) A területen épület nem helyezhető el.
ZÖLDTERÜLET
36. § (1) Zöldterület, közpark, közkert a Szabályozási terven Zkp és Zkk jellel szabályozott övezet, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játszást szolgáló közterület.
(2) Zkp és Zkk1 övezetben elhelyezhető:
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény;
b) a terület fenntartásához szükséges épület, építmény és közművek;
c) vendéglátó építmény.
(3) A zöldterület legalább 75%‐át növényzettel fedetten, több szintben (gyep, cserje, fa) kell kialakítani és
ERDŐTERÜLET
37. § (1) Nagysáp Szabályozási tervén erdőterület az E jellel jelölt erdő művelési ágú, illetve a terv szerint erdősítésre javasolt ingatlanok területe.
(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint
a) Védelmi (védett és védőerdő) (Ev)
b) Gazdasági (Eg)
c) Rekultiválandó védelmi erdőterület (Ev-R)
(3) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területeken az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
(4) Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető.
(5) Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben végezhető.
(6) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb más tevékenység folytatható, amely az erdő rendeltetését nem zavarja.
ERDŐTERÜLET – VÉDELMI ERDŐK TERÜLETE
38. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven Ev jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.
(2) Az Ev övezeti jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el és mesterséges felületek sem létesíthetők.
(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken a folyamatos borítottság érdekében csak természetszerű, az erdő többcélú rendeltetését (természetvédelem, talajvédelem, tájképvédelem, turisztikai funkció stb.) figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás és természetes módszerű erdőfelújítás végezhető.
(4) Az övezetbe tartozó erdőterületeken legkevesebb 85%‐ban zárt faállományú erdők telepítendők. A fennmaradó rész gyepes, cserjés felületként alakítható ki. Az új telepítésnél kizárólag őshonos fajok használhatók.
ERDŐTERÜLET – GAZDASÁGI ERDŐK TERÜLETE
39. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven Eg jellel jelölt területek, amelyeken a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek hasznosítása.
(2) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő erdő‐ és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el. Az épület elhelyezés feltételei:
a) a beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10 ha),
b) a beépítés módja: szabadon álló,
c) a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%,
d) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m.
(3) A gazdasági erdőterületen szakszerű, természetkímélő erdőgazdálkodást kell folytatni.
ERDŐTERÜLET – REKULTIVÁLANDÓ VÉDELMI ERDŐTERÜLET
40. § (1) A szabályozási terven a rekultiválandó erdőterület Ev‐R jellel jelölt terület.
(2) Az E-R jelű bányászati tevékenység által roncsolt területen a tereprendezést követően szakszerű természetközeli erdőművelést kell folytatni.
(3) Az E-R jelű erdőterületen épület nem helyezhető el.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
41. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatostermékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint meghatározott esetekben lakó funkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági területet a termelési adottságok és a termelési hagyományok, a gazdasági és településrendezési szempontok érvényesítése, valamint a tájkarakter, a természeti értékek megőrzése, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk).
(3) Mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők. A lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.
(4) Gazdasági épület az előírt építménymagasságot meghaladóan 7,5 m építménymagassággal építhető, amennyiben az alkalmazott technológia ezt szükségessé teszi.
(5) Mezőgazdasági területen az új épületek körül takaró fásítást kell létesíteni.
(6) Mezőgazdasági területen a víz‐ és a szélerózió elleni védelem, valamint a helyi klíma javítása céljából mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a Szabályozási terv szerint.
(7) Az övezetben lévő meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható.
(8) A mezőgazdasági területen az illetékes hatóságok egyetértése esetén gyep, erdő, vízfelület, sportolási célú gyep létesíthető.
(9) Az erózióveszélynek kitett területeken elsődlegesen erdő vagy gyep művelés, gyümölcstelepítés, továbbá a talajvédő gazdálkodás előírásait betartva szántó művelés is folytatható szintvonalas műveléssel, megfelelő borítást adó növényfajok termesztésével, télen is takarást biztosító zöldtrágyanövények telepítésével,vízelvezető gyepsávok és füves mezsgyék telepítésével.
ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
42. § (1) Általános mezőgazdasági területbe az Má jellel szabályozott árutermelésre alkalmas szántó, gyümölcsterületek, illetve a gyepterületek tartoznak.
(2) Az általános mezőgazdasági területek a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás szerint:
a) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1, Má2),
b) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má3, Má4),
c) általános mezőgazdasági terület – gyümölcsös (Má5).
(3) A Szabályozási terven Má1 jellel jelölt övezet elsődlegesen szántóföldi művelésre kijelölt terület. Má1 övezetben épületek, építmények nem helyezhetők el.
(4) A Szabályozási terven Má2 jellel jelölt övezet nagyüzemi jellegű, árutermelésre kijelölt terület.
a) Má2 övezetben a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan a növénytermesztés, az azzal kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei, valamint lakófunkciójú épület létesíthető.
b) Má2 övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:
ba) a legkisebb beépíthető telek 150.000 m2 (15 ha),
bb) a beépítés módja szabadon álló, több épület létesíthető,
bc) a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%,
bd) a megengedett maximális építménymagasság 4,5 m, a 41. § (4) figyelembevételével.
c) Má2 övezetben a beépíthető alapterület legfeljebb 1000 m2.
d) Má2 övezetben az OTÉK szerinti birtokközpont kialakítható, amennyiben a mezőgazdasági birtoktest bizonyítottan létezik és legalább 30 ha (300.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m2 (2 ha) kell legyen, a beépítés mértéke legfeljebb 15% lehet.
e) A birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza és a telek közútról megközelíthető.
f) A birtokközpont épületegyüttese körül 15 méter széles, többszintű erdősáv ültetendő a tájra jellemző,őshonos fajokkal.
(5) A Szabályozási terven Má3 jellel jelölt övezetben elsősorban gyep és rét területek tartoznak. Az Má3 jelű övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos. Birtokközpont nem alakítható ki. A meglévő épületek felújíthatóak.
(6) A Szabályozási terven Má4 jellel jelölt övezetben elsődlegesen a gyepművelés, legeltető állattartás céljára kijelölt terület,
a) Az Má4 jelű övezetben a gyepgazdálkodás, a környezetet nem károsító állattartás, továbbá az állattartáshoz kapcsolódó szolgáltatás, tárolás termékfeldolgozás építményei, valamint lakófunkciójú épületek létesíthetők. Az eltérő funkciók hagyományos tanya jelleggel több épületben is elhelyezhetők.
b) Má4 övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők:
ba) a beépíthető telek területe legalább 50.000 m2 (5 ha),
bb) a beépítés módja szabadon álló, több épület is építhető,
bc) a beépítés mértéke legfeljebb 1%,
bd) a megengedett építménymagasság 4,5 m, a 41. § (4) figyelembevételével.
c) Má4 övezetben a beépíthető alapterület legfeljebb 800 m2. Terepszint alatti építmény nem építhető.
d) Má4 övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
e) Olyan Má4 övezet területén, mely Natura2000 területbe tartozik építmények helyének kijelöléséhez a jogszabályokban megállapított hatásbecslést kell készíteni.
(7) A Szabályozási terven Má5 jellel jelölt övezetben elsődlegesen gyümölcsművelésre kijelölt terület, Má5 övezetben gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott terület esetén a gyümölcstermesztéshez szükséges gazdasági épületek, valamint lakófunkciójú épületek létesíthetők. Birtokközpont nem alakítható ki.
b) Má5 övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők:
ba) a beépíthető telek területe legalább 30.000 m2 (3 ha),
bb) a beépítés módja szabadon álló - több épület is építhető,
bc) a beépítés mértéke legfeljebb 3%,
bd) a megengedett építménymagasság 4,5m, a 41. § (4) figyelembevételével.
KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
43. § A Szabályozási terven Mk1 jellel jelölt kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi jellegű termelés, illetve a saját ellátást szolgáló és az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti tevékenység területe.
a) A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények helyezhetők el. Lakóépület nem építhető.
b) Építeni kizárólag kertészetileg művelt telekre (kert, szőlő, gyümölcsös) lehet. Szántó, gyep, erdő, parlag terület nem építhető be. Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:
ba) a kialakítható legkisebb telekméret 1500 m2,
bb) a beépíthető telek legkisebb szélessége a homlokvonalon 14 m,
bc) a beépítés módja szabadon álló,
bd) a legnagyobb beépíthetőség 3,0%,
be) az építhető épület alapterülete legfeljebb 90 m2 lehet,
bf) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m,
bg) a terepszint alatti beépítés 2,0%.
c) Építeni legalább 60%‐ban kert, szőlő‐ vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre lehet.
d) Az övezetben az épületeket legalább 5,0 méteres előkerttel és 3,0 méteres oldalkerttel kell elhelyezni.
e) A kertes mezőgazdasági övezetben az szőlőskertekre jellemző, a népi építészeti hagyományokat figyelembevevő épületek létesíthetők.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
44. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven Vv, illetve Vb jellel jelölt övezet.
(2) A Vv jellel szabályozott övezet a folyóvizek, vízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(3) A Vb jellel szabályozott terület vízbeszerzési terület, amely területbe a települési vízmű kutak,víztározók és egyéb vízművek területe tartozik.
(4) A vízgazdálkodási területeken a vízgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
(5) Vízgazdálkodási területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad.
(6) Külterületen, természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 méteren belül épület nem helyezhető el.
(7) A vízfolyások, csatornák karbantartása érdekében a vízfolyások mellett 6,0‐6,0 méter szélességű kezelősáv biztosítandó, amelybe a galéria‐növényzeten kívül más nem helyezhető el.
(8) A vízgazdálkodási területen horgászállások nem létesíthetők.
(9) A vízgazdálkodási területeken kiemelt figyelemmel kell lenni a vizek védelmére. A vizek minőségét veszélyeztető tevékenység nem folytatható.
KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
45. § (1) Közlekedési terület a szabályozási terven a Köu jellel jelölt övezet, melyhez közlekedést szolgáló területek,közlekedési területek tartoznak.
(2) Közforgalom el nem zárt magánút csak a közlekedési hatóság hozzájárulásával létesíthető. Nagysáp területén6,0 m szélesség alatt közforgalom elől el nem zárt magánút nem alakítható ki.
(3) Közforgalom elől elzárt magánút és közforgalom elől el nem zárt magánút csak közúti területhez, közforgalmú úthoz csatlakoztatható.
(4) Az építési (szabályozási) szélességen belül a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(5) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv tartalmazza:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Út |
Közlekedési |
Kategória |
Közlekedési terület |
Védőtávolság |
Védőtávolság |
2 |
1119 j. összekötő út |
Köu-2 |
Országos |
Meglévő |
- |
50m-50m |
3 |
1124 j. összekötő út |
Köu-2 |
Országos |
Meglévő |
- |
50m-50m |
4 |
1125 j. összekötő út |
Köu-2 |
Országos |
Meglévő |
- |
50m-50m |
5 |
Tóth János utca |
KÖu-4 |
gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
6 |
Táncsics Mihály |
KÖu-4 |
Gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
7 |
Mély út |
KÖu-4 |
Gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
8 |
Lakó ás kiszolgáló |
KÖu-10 |
Lakóút |
Melévő |
- |
- |
KÖZMŰ TERÜLETEK, KÖZMŰELLÁTÁS
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
46. § (1) A meglévő és a tervezett, építendő közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny‐ és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a vezetékes hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
(2) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásai, a megfelelő ágazati szabványok és előírások mellett a jelen rendeletben rögzített szabályokat is figyelembe kell venni.
(3) Az ágazati előírásokban rögzített védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(4) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.
(5) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(6) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról
(7) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen meg kell oldani.
(8) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
VÍZELLÁTÁS- TŰZVÉDELEM
47. § (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100‐asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.
(2) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.
(3) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
(4) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől legfeljebb 100m – közúton mért – megközelítési távolságra kell elhelyezni.
(5) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében, amennyiben annak műszaki akadálya nincs, körvezetékként kell kiépíteni.
SZENNYVÍZELVEZETÉS
48. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni,ezért:
a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.
b) Nyílt árokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) Az újonnan csatornázásra kerülő utcákban, a közcsatorna hálózat kiépítését követő egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre. Kivételt tenni azoknál az ingatlanoknál, amelyek az építési engedélyt házi műtárgyra kapták, nem lehet. Kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése és tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően szigorúan vízzáróan kivitelezett helyi medencékben történik és a szennyvizek elszállítása számlával folyamatosan igazolható.
(2) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(3) A beépítésre nem szánt területeken, illetve a belterülethez nem kapcsolódó beépítésre szánt területen, amennyiben a telek ivóvízellátása biztosított, meg kell oldani a keletkező szennyvizek elvezetését vagy telken belüli tisztítását, elhelyezését.
CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS
49. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(2) A csapadékvíz elvezetésére:
a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a felszíni vízelvezetést hidraulikailag méretezett elvezetési rendszerrel kiépíteni. (Vízelvezetési tanulmányterv készítendő a vízelvezetési mód meghatározására),
b) a település központjában a vízelvezetési tanulmányterv készítését megelőző útépítés‐útburkolás kivitelezése esetén célszerű a komfortosabb környezetet eredményező zárt csapadékvíz elvezető rendszert kiépíteni;
c) a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani.
(3) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha‐t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(5) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(6) Magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak betartásával.
(7) Élővízbe közvetlenül vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel ‐ az abban előírtak betartásával ‐ lehet.
(8) A patakok partéleitől 6‐6 m‐es, a vízfolyások és egyéb árkok partéleitől 3‐3 m‐es sávot, a tavak mentén 10 mes sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.
(9) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság engedélyével szabad.
(10) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m‐nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedésfejlesztési cél érdekében.
GÁZVEZETÉK HÁLÓZATOK
50. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(2) Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
VILLAMOSENERGIA‐HÁLÓZATOK
51. § (1) A már beépített belterület főutcáján, település központjában, új közép‐, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új beépítés, új utcanyitás esetén az új közép‐, kisfeszültségű,valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) A belterületen, beépítésre szánt területen az utak szilárd burkolatának kiépítésekor, vagy a szilárd burkolat rekonstrukciójakor a föld feletti hálózatokat föld alá kell átépíteni. Amíg a földalatti elhelyezés nem valósítható meg, addig is egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(5) Új épület bekötést építeni csak föld kábeles csatlakozással szabad, még föld feletti közhálózati csatlakozási lehetőség esetén is.
ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI HÁLÓZATOK, LÉTESÍTMÉNYEK
52. § (1) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új beépítés, új utcanyitás esetén az új hírközlési hálózatot földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(3) Mobil távközlésre szolgáló új bázisállomás vagy adótorony a település belterületén nem helyezhető el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet
1.1. Öreghegy területe – a 2182/2 és 2183 hrsz-ú területek teljes területe, a 0356/5,6,7,8,10,12,13,14,16, 2175, 2176, 2177, 2179, 2180, 2181, 2184, 2186, 2187, 2188, 2189, 2190, 2191 hrsz-ú területek egy része; kb. 6,39 ha
1.2 A Petőfi Sándor utca déli szakasza – a 0265/16-17, 19-22, 24-25, 28‐30, 33, 35‐53 és a 0263/3 hrsz-ú területek egy
része, valamint a 0263/1-2, 7-12 hrsz-ú területek teljes területe; kb. 3,27 ha
1.3 A 1849 hrsz-ú terület;
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
2.1. Helyi védelemre javasolt épületek, építmények
● Református templom (hrsz 875/1)
● Katolikus templom (hrsz 793)
● Feszület (hrsz 47)
● Feszület (hrsz 024/2)
2.2. Helyi értékvédelmi területként javasolt terület
Az Ady Endre u. – belterület határ – Szilvásvölgyi u. - Dózsa köz – 380 hrsz-ú árok – Dózsa u. – temető u. – Alkotmány u. –
Tóth János u. – Köztársaság tér déli teleksora – Árpád u. déli teleksora – Petőfi u. által határolt terület.
2.3. Nagysáp helyi védelemre javasolt utcarésze:
Pincesor utca: hrsz 104, 105, 108, 109, 110, 113, 114, 117
1. függelék
2. függelék
1. |
Nagysáp – Kerekdomb-major |
Általános régészeti védelem |
2. |
Nagysáp - Keskenyrét |
Általános régészeti védelem |
3. |
Nagysáp - Újtöltésoldal |
Általános régészeti védelem |
4. |
Nagysáp - Kerekdomboldal |
Általános régészeti védelem |
5. |
Nagysáp - Rétföldek |
Általános régészeti védelem |
6. |
Nagysáp – Úrisáp-major |
Általános régészeti védelem |
7. |
Nagysáp - Nagyvölgy |
Általános régészeti védelem |
8. |
Nagysáp – Nagyvölgyi-dűlő |
Általános régészeti védelem |
9. |
Nagysáp – Esztergomi úti-űlő |
Általános régészeti védelem |
10. |
Nagysáp - Úrisáp |
Általános régészeti védelem |
11. |
Nagysáp - Gedehegy |
Általános régészeti védelem |
12. |
Nagysáp – Domonkos puszta-Sápi oldal |
Általános régészeti védelem |
13. |
Nagysáp – Domonkos puszta |
Általános régészeti védelem |
14. |
Nagysáp - Kismajor |
Általános régészeti védelem |
15. |
Nagysáp – Domonkos puszta – Nagymajor I. |
Általános régészeti védelem |
16. |
Nagysáp - Kovácsberek |
Általános régészeti védelem |
17. |
Nagysáp - Domonkos puszta – Nagymajor II. |
Általános régészeti védelem |
18. |
Nagysáp - Belterület Általános régészeti védelem |
Általános régészeti védelem |
19. |
Nagysáp - Csőszlak Általános régészeti védelem |
Általános régészeti védelem |
20. |
Nagysáp – Dózsa Gy. u. Általános régészeti védelem |
Általános régészeti védelem |
21. |
Nagysáp - Sármellék Általános régészeti védelem |
Általános régészeti védelem |
22. |
Nagysáp – Kertekalja I. Általános régészeti védelem |
Általános régészeti védelem |
23. |
Nagysáp – Kertekalja II. Általános régészeti védelem |
Általános régészeti védelem |
24. |
Nagysáp – Köztársaság tér 16. |
Általános régészeti védelem |
3. függelék
3. SZ. FÜGGELÉK
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
1. Natura 2000, azaz európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek
Különleges madárvédelmi területek:
Gerecse (HUDI 10003): 0286, 0287, 0288, 0289, 0290, 0291, 0292, 0293/1, 0293/3, 0293/4, 0294, 0295,0296, 0297, 0298, 0299,0301/1, 0301/2, 0302, 0303/1, 0303/2, 0304 hrsz.
Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek:
Epöli Szarmata vonulat (HUDI 20016): 055, 085/2, 0105/2, 0106, 0140/2, 0140/3, 0140/4, 0140/5, 0187, 0188, 0250/2,0250/3, 0250/4, 0252, 0255/1, 0255/2, 0256, 0257, 0257, 0258 hrsz.
Északi Gerecse (HDUI 20018): 03/1, 03/2, 04, 05/1, 05/2, 025, 026, 027, 028, 029/1, 029/2, 029/3, 036, 040, 041, 042/2, 046/1, 046/2, 046/3, 046/4, 047/1, 047/2, 048/1, 0334/2, 0334/1b, 0334/1c, 0335/1, 0335/2, 0336/1, 0336/2, 0336/3,0336/4, 0336/5, 0336/6, 0336/7, 0337, 0338/1, 0338/2, 0338/3, 0338/4, 0338/5, 0338/6, 0338/7, 0338/8, 0338/9, 0338/10,0338/11, 0338/12, 0338/13, 0338/14, 0338/15, 0338/16, 0339/1, 0339/2, 0339/3, 0339/4, 0339/5, 0339/6, 0339/7, 0339/8,0339/9, 0339/10, 0339/11, 0340/1, 0340/2, 0341/1, 0341/2, 0341/3, 0341/4, 0341/5, 0341/6, 0341/7, 0341/10, 0341/11,0341/12, 0341/13, 0341/14, 0341/15, 0341/16, 0341/17, 0341/18, 0341/19, 0341/20, 0341/21, 0341/22, 0341/23, 0344/2,0364, 0365/1, 0365/2, 0365/3, 0365/4, 0365/5, 0365/7, 0365/8, 0366/1, 0366/2, 0366/3, 0366/4, 0366/5, 0366/6, 0366/7,0366/8, 0366/9, 0366/10, 0366/11, 0366/12, 0366/13, 0366/14, 0366/15, 0366/16, 0366/17, 0367, 0368/2, 0368/3,0368/4, 0369/1, 0369/2, 0369/3, 0369/4, 0370, 0371/1, 0371/2, 0371/3, 1693/7, 1693/8, 1693/9, 1693/13, 1693/14, 2045,2046, 2047, 2048, 2049, 2050, 2051, 2052, 2053, 2054, 2055, 2056, 2058, 2059, 2060/1, 2060/2, 2061, 2062, 2259, 2260,2261, 2262, 2263, 2264, 2265, 2266, 2267, 2268, 2269, 2270, 2271, 2272, 2273, 2274, 2275, 2276, 2277, 2278, 2279, 2280,
2281, 2282, 2283, 2284, 2285, 2286, 2287, 2288, 2289/1, 2289/2, 2290, 2291, 2292, 2293, 2294, 2295, 2296, 2297, 2298,2299, 2300, 2301, 2302, 2303, 2304, 2305, 2306, 2307, 2308, 2309, 2310, 2311, 2312, 2313, 2314, 2315, 2316, 2317, 2318,2319, 2320, 2321, 2322, 2323, 2324, 2325, 2328 hrsz
2. Nyílt karszt területek1
0185/2, 0187, 0287, 0288, 0292, 0293/3, 0294, 0325, 0334/1, 0334/2, 0335/1, 0335/2, 0340/1 hrsz.
4. függelék
4. SZ. FÜGGELÉK
KÖZMŰVEK, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK VÉDŐTÁVOLSÁGAI
A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság (MSz 7487/2 szerint) méretek m-ben
Vezeték megnevezése |
Vízvezeték |
Csatorna |
Közép- |
Távközlő |
Gázelosztó |
|---|---|---|---|---|---|
Vízvezeték |
- |
1,5 |
0,7 |
0,7 |
0,7 |
Csatorna |
1,5 |
- |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
Középfesz.kábel |
1,0 |
1,0 |
- |
0,5 |
0,5 |
Távközlő vezeték |
0,7 |
1,0 |
0,5 |
- |
0,5 |
Gázelosztó vezeték |
0,7 |
1,0 |
0,5 |
0,5 |
- |
1) Vízellátás – tűzvédelem
Védőtávolság a MSz 7487/2 szerint: Ivóvízvezeték (épület alapjától)
– D 300 mm-ig 3,0 m
- D 301‐700 mm-ig 5,0 m .
2) Szennyvízelvezetés
Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m ,
Szennyvíz nyomócső D 300 mm-ig 3,0 m
3) Csapadékvíz elvezetés
Felszíni vízfolyás mindkét part mentén a partélétől számított 6,0 m széles szabadon hagyandó sáv.
4) Gázvezeték hálózatok
A biztonsági övezet:
Nagyközépnyomású hálózatoknál: 5,0 – 5,0 m
Középnyomású hálózatoknál: 4,0 – 4,0 m
Gáznyomás-szabályozó berendezésnél: 10,0x10,0 m-es terület.
A biztonsági övezeten belül a fent hivatkozott IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű rendeletben rögzített szigorú tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező!
Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487/2-80. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot és az egyéb közművezetékektől mért 0,5-1,0 méteres védőtávolságot biztosítani kell.
5) Villamosenergia - hálózatok
Föld feletti 20 kV‐os villamos hálózat védőtávolsága mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mérve
külterületen 2,5– 2,5 m
belterületen, illetve fokozott biztonságra vonatkozó előírások megtartásával épített szakaszokon
1,25 – 1,25 m távolságig terjed.
Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózatnál mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0– 1,0 m távolságig terjed.
Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatoknál a biztonsági sáv a nyugalomban lévő áramvezetőtől mérve 0,5 – 0,5 m távolságig terjed.
Földben elhelyezett, 35kV-nál kisebb névleges feszültségű vezeték biztonsági övezete a vezeték szélétől mért 1,0- 1,0 m távolságig terjed.
A szükségessé váló 20/0,4 kV-os oszloptranszformátor állomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot és biztosítani kell a teherautóval történő megközelítést. A biztonsági övezet. az elhelyezésre szolgáló terület szélétől vízszintesen mérve 5,0 m .
6) Távközlési - hálózatok
Föld feletti távközlési légkábel hálózatoknál a biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságig terjed. Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán 1,0 méteres távolságig terjed.
