Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló l993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésének, 37. § (1) bekezdésének d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. §  (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a)-c), e) és g) pontjaiban, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló l997. évi XXXI. törvény  18. §  (2) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében, továbbá a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. év LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 41. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Humán Ügyek Bizottsága és a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban az Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban a Gyvt.), valamint a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban az Ltv.) és a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján szabályozza a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat, illetve az önkormányzat által nyújtandó, pályázaton kívüli szociális célt szolgáló támogatásokat.

2. A rendelet hatálya

2. §

E rendelet hatálya kiterjed

a) Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(2) bekezdésében, 3. § (3) bekezdésének a) pontjában, a Gyvt. 4. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott természetes személyekre,

b) a 40. § vonatkozásában a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata fenntartásában lévő intézményekre,

c) a 42. § (1) bekezdés vonatkozásában a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata működtetésében lévő intézményekre, valamint a közigazgatási területén működő egyházi fenntartású köznevelési intézményekre,

d) 42. § (2) bekezdés vonatkozásában a b) pontban meghatározott intézményekben tanulói jogviszonnyal rendelkező természetes személyekre.

II. Fejezet

1. A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási rendelkezései

3. §

(1) Az e fejezetben szabályozott ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

a) az önkormányzati segély esetén a közös háztartásban élő, a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyekről,

b) a lakásfenntartási, a lakbértámogatás, az adósságkezelési támogatás és a helyi gázár- és távhőtámogatás esetén az egy lakásban együtt lakó – oda bejelentett – személyekről,

c) az egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) az együtt élő személyeknek a jövedelem számítására irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,

b)  gyermek elhelyezése, vagy gyámrendelésről szóló határozatot,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,

d) az Szt. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

e) a Gyvt. által szabályozott ellátásoknál a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott igazolásokat,

f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

4. §

(1) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

a) munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolás,

b) vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

c) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvény,

d) családtámogatási ellátások esetében a kifizető szerv által kiállított igazolás,

e) gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás és a kötelezett jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata,

f) munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozat,

g) bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződés,

h) ösztöndíjról a közép- vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat, vagy a kifizető igazolása,

i) amennyiben az ellátást kérő jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés,

j) az a)-i) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(2) Az önkormányzati segély esetében a jövedelem számításra vonatkozó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

5. §

(1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Polgármesteri Hivatal megkeresheti:

a) az állami adóhatóságot,

b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) az igazolást kiállító szervet,

d) a munkáltatót,

e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a gyermekjóléti központ, a védőnő, továbbá a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is.

(2) A Polgármesteri Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. Amennyiben már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően már készült környezettanulmány, úgy a döntés során azt lehet alapul venni. 

(3) Amennyiben az elvégzett környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

(5) A gyermekvédelmi és szociális igazgatási eljárás, költség- és illetékmentes.

(6) A polgármester, illetve a Képviselő-testület szociális ügyekért felelős bizottságának döntése ellen a Budapest Főváros IX. Kerület Önkormányzata Képviselő-testületéhez lehet a fellebbezést benyújtani.

6. §

A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésének elrendelése esetén polgármester az Szt. 17. § (5) bekezdése szerint jár el.

2. Pénzbeli és természetbeni ellátások formái

Aktív korúak ellátása

7. §

Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a) legalább 30 %-os mértékben egészségkárosodottnak minősül, vagy munkaképesség csökkenésének mértéke legalább 40 %-os,

b) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,

c) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

8. §

(1) A 7. § szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a 7. § a) pont szerinti esetben orvos szakértői szerv által kiadott szakértői véleményt,

b) a 7. § b) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,

c) a 7. § c) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

(2) Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 7. § a) pontja alapján kéri, és orvosszakértői szerv által kiadott szakértői véleménnyel nem rendelkezik, az orvosszakértői vizsgálatra történő beutalásról a jegyző gondoskodik.

9. §

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles együttműködni az együttműködésre kijelölt szociális és gyermekjóléti intézménnyel.

(2) Az Szt. 37/A. § (1) bekezdésében foglalt együttműködésen túl az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül és a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban megjelenni a szociális és gyermekjóléti intézményben.

10. §

(1) A szociális és gyermekjóléti intézmény az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy részére a szociális helyzethez és mentális állapothoz igazodó, beilleszkedést segítő programot szervez.

(2) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) kapcsolattartás a családgondozóval, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, az intézményi kapcsolódás megerősítése, megőrzése,

b) a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását, az izoláció oldását segítő programok,

c) szintentartás a társadalmi integráció erősítése érdekében, a munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokultúrális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek komplex támogatása,

d) életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, az egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó foglalkozások.

(3) A szociális és gyermekjóléti intézmény az együttműködésre kötelezett személlyel a beilleszkedést segítő programban való részvételről megállapodást köt.

(4) A beilleszkedést segítő programokon belül a foglalkozások – a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó – tartalmát, követelményrendszerét a szociális és gyermekjóléti intézmény családgondozója és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.

11. §

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy

a) jelentkezési kötelezettségének a szociális és gyermekjóléti intézménynél nem tesz eleget,

b) az együttműködés során megadott időpontban nem jelenik meg a szociális és gyermekjóléti intézménynél,

c) a számára előírt beilleszkedést segítő programban nem vesz részt és a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegését a szociális és gyermekjóléti intézmény nyolc napon belül írásban jelzi a Polgármesteri Hivatalnak.

(3) A megjelenési kötelezettség elmulasztása csak házi- vagy szakorvosi igazolással igazolható.

(4) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, a megállapított segély folyósítása megszüntetésre kerül.

12. §

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség körébe tartozóan köteles:

a) a lakás, a mindennapi életvitelhez szükséges bútorok, berendezési tárgyak, eszközök rendben tartására,

b) a közszolgáltatások (elektromos áram, víz, gáz, stb.) szabályos vételezésére, és

c) együttműködni a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzése céljából a lakás rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítésében, és

d) a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartására, takarítására, és

e) a mosásra, valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő személyes használatú illemhely rendeltetésszerű használatára, rendszeres takarítására, és

f) állattartás esetén az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartására,   

g) önkormányzati bérlakás esetén az a) – f) pontban meghatározottakon kívül köteles a lakásra vonatkozó bérleti szerződésben foglaltakat maradéktalanul betartani.  

(3) Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult személy az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a támogatásra való jogosultság

a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy esetében megszűnik,

b) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében a segély összegének folyósítása egy hónap időtartamra felfüggesztésre kerül.

Normatív lakásfenntartási támogatás

13. §

(1) Az Szt. 38. § (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatás összegének kifizetését havonta a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(2) A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség körébe tartozóan köteles:

a) a lakás, a mindennapi életvitelhez szükséges bútorok, berendezési tárgyak, eszközök rendben tartására,

b) a közszolgáltatások (elektromos áram, víz, gáz, stb.) szabályos vételezésére, és

c) együttműködni a fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzése céljából a lakás rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítésében, és

d) a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartására, takarítására, és

e) a mosásra, valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő személyes használatú illemhely rendeltetésszerű használatára, rendszeres takarítására, és

f) állattartás esetén az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartására,   

g) önkormányzati bérlakás esetén az a) – f) pontban meghatározottakon kívül köteles a lakásra vonatkozó bérleti szerződésben foglaltakat maradéktalanul betartani.  

(4) Amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a támogatásra való jogosultsága megszűnik.

Helyi gázár- és távhőtámogatás

14.  §

(1) A polgármester a tárgyév január, február, március, valamint október, november, december hónapokra helyi gázár- vagy távhőtámogatást (a továbbiakban együtt: támogatás) állapít meg annak a Budapest IX. kerületben állandó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személynek,

a) aki nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, egyszemélyes háztartást vezet, és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, vagy

b) aki olyan többszemélyes háztartásban él, ahol minden személy nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, vagy

c) aki gyermekét egyedül neveli és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, vagy

d) akinek háztartásában tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy él, és a háztartásban az együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át,

és vagyona sem neki, sem a vele együtt élő személyeknek nincs.

(2) A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében, fűtés céljára igénybe vett gázfogyasztásra, vagy távhőfelhasználásra jár. A támogatás háztartásonként csak egy személy részére állapítható meg.

(3) A támogatás összege 2.000,- Ft havonta.

15. §

(1) A támogatás a tárgyév január, február, március, valamint október, november, december hónapokban nyújtható be.  A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától állapítható meg az aktuális negyedévre. A támogatás időarányos része jár abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye év közben megváltozott.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) a kérelmező és a vele együtt élő személyek jövedelemigazolását a 4. §-ban foglaltak alapján, valamint vagyonnyilatkozatát,

b) utolsó havi gáz-, illetve távhő számlát,

c) tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság miatt megállapított magasabb összegű családi pótlék esetén a kifizető szerv által kiállított igazolást,

egyedülálló, illetve gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetén az egyedülállóságról szóló nyilatkozatot.

(3) A támogatás összege havonta kerül átutalásra a gáz- illetve távhőszolgáltató szervezet részére, aki a jogosult számláján a támogatás összegét jóváírja.

Lakbértámogatás

16. §

(1) A polgármester lakbértámogatást állapít meg annak a Budapest IX. kerületben állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzatának a tulajdonában álló lakás bérlőjének, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és lakbére a kérelem benyújtását megelőző 3 évvel azelőtti lakbér összegét meghaladja.

(2) A lakbértámogatás mértéke

a) a szociális alapon bérbe adott lakás esetén a kérelem benyújtását megelőző 3. évben és a jelenleg fizetendő lakbér különbözete,

b) nem szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője esetében a 3 évvel azelőtti és a jelenlegi lakbérkülönbözet fele, de minimum 500 Ft/hó.

(3) A lakbértámogatásra való jogosultság fennállását évente felül kell vizsgálni és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatást meg kell szűntetni.

(4) A lakbértámogatás összege havonta jóváírásra kerül a bérlő lakbérszámláján.

Önkormányzati segély

17. §

(1) A polgármester önkormányzati segélyt nyújt a Budapest IX. kerületben állandó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartást veszélyeztető, vagy a rendkívüli élethelyzet különösen:

a) családot ért elemi kár,

b) ha a családban kizárólag nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, családi pótlékkal rendelkező személy él,

c) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult,

d) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,

e) az olyan gyógyszerköltség, ami a közgyógyellátási igazolványra nem váltható ki,

f) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott az egészség megőrzése, helyreállítása érdekében szükséges szolgáltatás igénybevétele, ha annak díja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 %-át meghaladja,

g) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

i) a családban történt haláleset,

j) gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadások, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele,

k) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik.

18. §

(1) Önkormányzati segély annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló kérelmező, illetve egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, vagy ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él a nyugdíjminimum 250 %-át és vagyonnal nem rendelkezik, valamint a 17. § (2) bekezdése szerint létfenntartása veszélyeztetett.

(2) Nem állapítható meg a családban történt halálesetre tekintettel önkormányzati segély, amennyiben 

a) a kérelmet a temetést követő 90 napon túl nyújtották be,

b) a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

19. §

(1) Az önkormányzati segély mértéke a 17. § (2) bekezdés

a) a) pontja esetén családonként legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 %-a,

b) b)-e) pontja esetén személyenként legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-a,

c) f) pontja esetén személyenként legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-a,

d) g) pontja esetén legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-a,

e) h) pontja esetén gyermekenként, illetve a fiatal felnőtt részére legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-a,

f) i) pontja esetében a Budapest Fővárosi Temetkezési Intézet temetési típusonként meghatározott legolcsóbb temetési költségének 10 %-a,

g) j) pontja esetén gyermekenként legfeljebb a Gyvt. 20/A. § (2) bekezdése alapján megállapított összeg,

h) k) pontja esetében családonként legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszerese,

i) a fel nem sorolt esetekben legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-a lehet.

(2) Családban történt halálesetre tekintettel megállapított önkormányzati segély összege, valamint a határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

(3) A polgármester az Önkormányzati segélyt vagy annak egy részét természetbeni juttatásként is megállapíthatja különösen élelmiszerjuttatás, élelmiszerutalvány, vásárlási utalvány, Erzsébet-utalvány formájában.

20. §

Az önkormányzati segély iránti kérelem benyújtásakor a családot ért elemi kár kivételével – a segély alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően - csatolni kell:

a) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott igazolást,

b) a büntetés-végrehajtási intézet igazolását,

c) az érintett egészségügyi intézmény igazolást,

d) a gyógyszertár igazolását a gyógyszerköltségről,

e) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéről szóló, az érintett egészségügyi szolgáltató igazolását,

f) a táv- vagy gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolását, vagy számláját, egyéb fűtési módozat esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló számlát,

g) a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben a haláleset nem Budapest IX. kerületében történt,

h) a születési anyakönyvi kivonatot,

i) a gyámhivatali határozatát,

j) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról,

k) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást és számlát,

l) a bölcsődei elhelyezést igazoló, a bölcsőde által kiadott igazolást és számlát,

m) a várandósságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,

n) az egészségügyi szolgáltatások, ellátások szükségességét igazoló, a védőnői szolgálat, illetve az egészségügyi intézmény által kiállított javaslatot, az egészségügyi intézmény által kiállított igazolást.

o) a temetés költségeiről szóló számlák eredeti példányát.

21. §

Az önkormányzati segély a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kerül elbírálásra, ezt követően postai úton, illetve külön kérelemre a pénzben megállapított segély összege folyószámlára kerül utalásra.

Közgyógyellátás

22. §

(1) A polgármester méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak a Budapest IX. kerületben állandó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személynek, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás elismert költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja, és családjában

a) az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-t,

b) 70 év felett az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át,

c) 75 év felett az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 420 %-át , illetve

d) 85 év felett az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át  nem haladja meg.

(2) Jövedelmétől függetlenül az a személy is jogosult közgyógyellátásra, akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás elismert költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

(3) Az egyéni gyógyszerkeret összegénél, ami a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, és az éves eseti keretnél, ami az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet, figyelembe vehető legmagasabb mértéket az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

Gyógyszertámogatás

23. §

(1) A polgármester kérelemre március és szeptember hónapban 5.000 Ft összegű gyógyszertámogatást nyújt a Budapest IX. kerületi állandó bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó, hetvenedik életévét betöltött kérelmező részére, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát, és részére a tárgyévet megelőző év december 31-én közgyógyellátás nem volt megállapítva.  A kérelmet a tárgyév február 28. napjáig, illetve augusztus 31. napjáig lehet benyújtani, amely határidő jogvesztő.

(2) A polgármester kérelemre a Budapest IX. kerületi állandó bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó, hetvenedik életévét betöltött kérelmező részére, aki a tárgyévet megelőző év december 31-én érvényes közgyógyellátással rendelkezik, szeptember hónapban 5.000 Ft összegű gyógyszertámogatást nyújt. A kérelmet a tárgyév augusztus 31. napjáig lehet benyújtani, amely határidő jogvesztő.

24. §

(1) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül.

(2) Adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő esetében 250 %-t, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, továbbá – figyelemmel az Szt. 55. § (9) bekezdésére – megfelel az Szt. 55. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás az Szt. 55. (2) bekezdésében meghatározott adósságtípusokra terjed ki.

(4) A kérelmező lakása a kerületben elismert lakásnagyságra vonatkozóan az Szt. 38. § (4) bekezdésében meghatározott lakásnagyságot legfeljebb 10 négyzetméterrel haladhatja meg.

(5) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értéke adó- és értékbizonyítvánnyal kerül megállapításra.

(6) Az adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától.

(7) Nem állapítható meg adósságcsökkentési támogatás

a) ugyanazon személy vagy háztartásának tagja részére 24 hónapon belül az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától, illetve

b) 48 hónapon belül, ha a támogatás a 30. § (2) bekezdésben foglaltak miatt szűnt meg, vagy

c) ha a lakásra tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötöttek.

25. §

Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a

a) hitelezők által kitöltött részletes igazolást a tartozásról,

b) az adósságkezelő által hitelesített együttműködési megállapodást,

c) az adósságkezelési tanácsadó támogató javaslatát,

d) nem önkormányzati tulajdonú lakás esetén a lakásnagyságot igazoló okiratot (adás-vételi szerződést, tulajdoni lapot),

e) az állami foglalkoztatási szerv igazolását az együttműködési kötelezettség teljesítéséről.

26. §

(1) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa 300 000,- Ft, az Szt. 55. § (6) bekezdése szerinti esetben 600 000,- Ft.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 % és 200 %-a közé esik,

b) 75 %-a, ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő esetében az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) 50 %-a, ha a havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 % és 250 % közé esik,

b) 75 %-a, ha a havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.

27. §

(1) Amennyiben az adós többféle adósság kezelését kéri, elsősorban a lakhatási feltételek veszélyeztetését kell kezelni.

(2) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást az adós vállalásától függően egy összegben vagy havi részletekben – az önrész vagy az önrész részletének befizetését az adósságkövetelés jogosultja általi igazolást követően – az adósságkövetelés jogosultjának utalja át.

(3) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak az önrész egyösszegű befizetése esetén kerülhet sor.

(4) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós a részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni, amelyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki.

(5) Az adós az igazolást az adósságkezelési tanácsadónál haladéktalanul köteles bemutatni.

(6) A tanácsadó minden hónap utolsó napjáig jelzi az önkormányzat felé, hogy az önrész befizetése megtörtént-e.

(7) Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást a tanácsadó jelzése alapján utólag, a tárgyhónapot következő hónap 5. napjáig utalja át az adósságkövetelés jogosultjának.

28. §

(1) Az adós köteles az adósságkezelési szolgáltatásba bevont tartozásának a támogatás megállapítása során megállapított önrészt az adósságkövetelés jogosultja részére egy összegben vagy havi részletekben (legfeljebb 18 hónap) megfizetni.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult köteles adósságkezelési tanácsadást igénybe venni, ennek érdekében az adósságkezelési tanácsadójával együttműködni, és vele írásbeli megállapodást kötni.

(3) Az együttműködés során az adós köteles

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) a határozat kézhezvételtől számított 8 napon belül felkeresni az adósságkezelési tanácsadóját, és aktívan közreműködni a megállapodás kidolgozásában,

c) a hitelezőkkel megállapodást kötni a fennmaradó adósság rendezése érdekében, és a megállapodást haladéktalanul bemutatni a Polgármesteri Hivatalnál,

d) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint az adósságkövetelés jogosultjának igazolását bemutatni a havi befizetésekről.

(5) Az adós az önrész egyösszegű vagy részletekben történő teljesítése esetén köteles az adósságszolgáltatás időtartama alatt az aktuális lakhatási költségre vonatkozó fizetési kötelezettségének eleget tenni.

29. §

(1) Az adósságkezelési tanácsadó az adóssal írásos megállapodást köt, amely tartalmazza

a) az adósságkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát, támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait,

b) az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettségek teljesítésének igazolási módját,

c) több adósság esetén az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságok megnevezését és a támogatások százalékos arányát.

(2) Az adósságkezelés időtartama alatt az adósságkezelési tanácsadó

a) az adóssal kapcsolatot tart és havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

b) jelzéssel él a Polgármesteri Hivatal felé, ha az adós az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(3) A tanácsadás formája lehet egyéni vagy csoportos, a részvétel időpontját és a tanácsadás formáját az adósságkezelési tanácsadó határozza meg.

30. §

(1) Az adósságkezelési tanácsadó a tudomására jutástól számított 8 napon belül javaslatot tesz a támogatás megszüntetésére, ha az adós

a) a megállapodás megkötésére nem jelenik meg,

b) a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti,

c) az adósságkezelési tanácsadáson egy alkalommal nem vesz részt, és távol maradását hitelt érdemlően nem igazolja,

d) az általa vállalt adósságtörlesztés részletfizetését három alkalommal nem teljesíti,

e) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás megszűnik, és a jogosulatlanul kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha az adós

a) a lakásból úgy költözik el, hogy az Szt. 9. § alapján a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) az adósságkezelési tanácsadáson nem vesz részt,

c) az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti,

d) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget,

e) kérelmében szándékosan hamis adatokat közölt, adatot eltitkolt, vagy ha az adósságkezelési támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe,

f) a lakás hasznosításával (bérbeadás, albérletbe adás, stb.) összefüggésben jövedelme keletkezik.

Karácsonyi támogatás

31. §

(1) A polgármester az Szt. 37. § (1) bekezdés a) pontja alapján egészségkárosodás miatt rendszeres szociális segélyben, valamint kérelem alapján az időskorúak járadékában részesülő személyek részére karácsonyi támogatást nyújt.

(2) A polgármester kérelemre karácsonyi támogatást nyújt Budapest IX. kerületben állandó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező,

a) a nyugellátásban, a rendszeres nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy,

b) a tartósan vagy súlyosan beteg gyermeket nevelő törvényes képviselő, valamint

c) a négy- vagy többgyermekes család részére gyermekenként

minden évben, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át.

(3) A karácsonyi támogatás iránti kérelem benyújtásának ideje tárgyév szeptember 15. napjától november 30. napjáig tart.

(4) A karácsonyi támogatás Erzsébet-utalvány formájában nyújtható, mértéke:

a) a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján jogosultak részére az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének

aa) 150 % -áig családonként           12 000,- Ft,

ab) 200 % -áig családonként             8 000,- Ft,

ac) 250 % -áig családonként             5 000,- Ft,

c) a (2) bekezdés c) pontja alapján a karácsonyi támogatás összege gyermekenként a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott összeg 50 %-a.

(5)  Nem jogosult a karácsonyi támogatásra az, akinek az adott évben a családjában már  megállapításra került a támogatás.

Születési és életkezdési támogatás

32. §

(1) Kérelemre a polgármester a gyermek születésére tekintettel egyszeri támogatást nyújt a Budapest IX. kerületi állandó bejelentett lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén legalább két éve életvitelszerűen tartózkodó, a gyermeket saját háztartásában nevelő törvényes képviselő részére.  Az életvitelszerű tartózkodás tényét a Védőnői Szolgálat a Polgármesteri Hivatal megkeresésére igazolja.

(2) A támogatást a gyermek törvényes képviselője igényelheti a gyermek születését követő egy éven belül.

(3) A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli.

(4)  A támogatás mértéke gyermekenként egységesen 40.000,- forint.

(5) A születési támogatás összegéből minimum 30.000,- forint összeget életkezdési támogatás jogcímen az újszülött gyermek részére megnyitott, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény szerinti Start-számlára kell utalni. Ennek érdekében a Törvényes képviselő köteles a kérelemben közölni az átutalás végrehajtásához szükséges azonosító adatokat, valamint nyilatkoznia szükséges az átutalásra kerülő összeg nagyságáról.

(6) A (4) bekezdés szerinti támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult.

Gyermekétkeztetési támogatás

33. §

(1) A polgármester a kerületi önkormányzati működtetésű valamint a nem kerületi működtetésű, állami, egyházi és alapítványi fenntartású köznevelési intézmények (óvoda, általános iskola) Budapest IX. kerületi állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos gyermek, tanuló részére, amennyiben a gyermeket gondozó családban a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a) a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, úgy a fizetendő étkezési személyi térítési díj 25 %-ának megfelelő

b) a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, úgy a fizetendő étkezési személyi térítési díj 50 %-ának megfelelő

mértékű étkezési támogatást állapít meg.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontok szerinti támogatás megállapításához szükséges:

a) a kérelem nyomtatvány kitöltése,

b) a jövedelemigazolások,

c) a Budapest IX. kerületi lakóhely igazolása,

d) óvodalátogatási, iskolalátogatási igazolás.

Jogosítvány-, nyelvvizsga és tankönyv támogatás

34. §

(1) A polgármester a legalább egy éve a Budapest IX. kerületi állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, nappali tagozatos tanulók részére az érettségi vizsga letételéig

b) támogatja a legalább középfokú komplex típusú nyelvvizsgák vizsgadíját, valamint

c) a B kategóriás vezetői engedély megszerzését.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontok szerinti támogatás megállapításához szükséges

a) a kérelem nyomtatvány kitöltése,

b) a legalább egy éves Budapest IX. kerületi lakóhely igazolása,

c) a költségek igazolásáról kiállított, névre szóló, eredeti számla,

d) iskolalátogatási igazolás, és a

e) fél évnél nem régebben kiállított nyelvvizsga bizonyítvány, vagy B kategóriás vezetői engedély bemutatása.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontok szerinti támogatás összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester Budapest Főváros IX. kerület közigazgatási határán kívül működő köznevelési intézményekben tanuló, Budapest IX. kerületi állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos tanulói részére

a) a 3-12. osztályban a speciális tanintézeti oktatásban részesülőknek a szükséges tankönyvek árát megtéríti, valamint

b) a 3-12. osztályban a tankönyvek árának 50 %-át megtéríti annak:

ba) akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át,

bb) gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.

(5) A (4) bekezdés szerinti támogatás megállapításához szükséges

a) a köznevelési intézmény által kiállított, a tankönyvek árát bizonyító igazolás, 

b) a jövedelemigazolások

benyújtása.

Köztemetés

35. §

(1) Kérelemre a polgármester a Szt. 48. §-a alapján gondoskodik a Ferencváros közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást éremlő körülmények fennállása esetén mentesítheti.

(3) Különös méltánylást érdemlő eset különösen a köztemetés költségeinek megfizetése ha az a kérelmező létfenntartását veszélyezteti, a kérelmező vagyonnal nem rendelkezik.

Méltányosság gyakorlása

36. §

(1) A Képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben, ha azt a jogorvoslati eljárás során felvett környezettanulmányon tapasztaltak is alátámasztják, évente egy alkalommal önkormányzati segélyt, helyi gázár- és távhőtámogatást, állapíthat meg, amennyiben a kérelmező havi jövedelme, illetve a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a jogosultság megállapításához meghatározott jövedelemhatárt legfeljebb 2.000,-Ft-al haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset, ha

a) a kérelmező vagy a családtagja súlyos mozgáskorlátozott,

b) a kérelmező vagy a családtagja súlyos látás vagy halláskárosult,

c) a kérelmező vagy a családtagja munkaképesség-csökkenése a 100 %-ot, vagy az egészségkárosodása a 80 %-ot eléri,

d) a kérelmező és a családjában élők mindegyike nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül,

e) a családban 3 vagy több gyermeket nevelnek.

(3) A Képviselő-testület, évente egy alkalommal, az (1) bekezdésben meghatározott támogatást állapíthat meg rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a jogosultság megállapításához meghatározott értékhatár (1) bekezdés szerinti mértéknél nagyobb összegű túllépése esetén is.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában rendkívüli méltánylást érdemlő eset, a tartósan beteg gyermek gyógyszerköltsége, speciális táplálkozási igénye, a családban történt haláleset, a tűzkár, a vízkár, a lakásban nem szándékos, előre nem látható, a lakhatást veszélyeztető állagromlás következik be, vagy az egyéb rendkívüli élethelyzet, az egészségügyi állapotban történt nagyfokú romlás, a szociális válsághelyzet.

III. Fejezet

Az önkormányzat által nyújtható, pályázaton kívüli szociális célt szolgáló támogatások

37. §

Az e fejezetben szabályozott ellátások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

Mozgáskorlátozottak lakásának akadálymentesítési támogatása

38. §

(1) A Humán Ügyek Bizottsága a Budapest IX. kerületi állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező mozgáskorlátozott személy részére kérelemre egyszeri, maximum 500.000 Ft/év/fő összeg erejéig a lakása akadálymenetesítése céljából támogatást nyújthat.

(2) A fogyatékkal élő kérelmezőnek kérelméhez szükséges mellékelnie a fogyatékosságát igazoló orvosi szakvéleményt, a háziorvos ajánlását, az ingatlan tulajdoni lapját, a lakás használati jogviszonyát igazoló szerződést, valamint a lakás tulajdonosának, haszonélvezőjének a hozzájárulását.

(3) A fogyatékkal élő kérelmező kérelmét előzetesen a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum Fogyatékkal Élők Esélyegyenlőségét elősegítő munkacsoportja véleményezi.

(4) A fogyatékkal élő kérelmező támogatás iránti kérelméről, illetve a finanszírozás módjáról (a beszerzés megelőlegezése vagy utólagos kifizetése) a kérelmező anyagi vállalásától függően  a Humán Ügyek Bizottsága dönt.

(5) A támogatásra a Humán Ügyek Bizottsága döntését követően a polgármester a kérelmezővel támogatási szerződést köt.

(6) A kérelem teljesítését követő 5 éven belül

a) a támogatásban részesült mozgáskorlátozott személy

b) ugyanazon lakás akadálymentesítésére vonatkozó kérelmét

el kell utasítani.

Nyugdíjasok és gyermekgondozási segélyben részesülők

ingyenes könyvtárhasználata

39. §

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dél-pesti régiójához tartozó könyvtárak tagsági díjának megfizetése alól a Budapest IX. kerületi állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező nyugellátásban illetve gyermekgondozási segélyben részesülők mentesülnek.

 Tanulóbérlet biztosítása

40. §

Budapest, IX. kerület Illatos út 5/c. lakóépületekben, a Kén utca 3. szám alatti lakóépületekben lakó,  továbbá a Gyermekek Átmeneti Otthonában és a Családok Átmeneti Otthonában a Gyermekjóléti Központ javaslata alapján elhelyezett, Budapest IX. kerületben állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező tanuló kérelemre az iskolába járás megkönnyítése érdekében természetbeni ellátásként BKV közlekedési általános tanulóbérlet a tanév időtartamára biztosítható havonta a Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatóságán keresztül.

HPV elleni védőoltás biztosítása

41. §

(1) Ferencváros Önkormányzata a tárgyévben 13. életévüket betöltő Budapest IX. kerületi lakóhellyel rendelkező gyermekek részére a törvényes képviselő kérelmére, térítésmentesen HPV elleni 4 komponensű védőoltást (teljes oltási sorozatot) biztosít.

(2) A törvényes képviselőket a polgármester levélben tájékoztatja minden év május 31-ig a tárgyévben 13. életévet betöltött gyermek részére biztosított HPV elleni védőoltás lehetőségéről, a beadás módjáról, valamint megküldi a kérelemhez szükséges nyomtatványt.

(3) A Humán Ügyek Bizottsága méltányosságból a törvényes képviselő kérelmére, engedélyezheti a tárgyévi HPV oltóanyag fel nem használt keretének terhére, a tárgyévben 14.,15.,16., életévét betöltött Budapest IX. kerületi állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező gyermekek részére a HPV elleni 4 komponensű védőoltás biztosítását.

Oktatási támogatás

42. §

(1) A polgármester a kerületben az önkormányzat által működtetett és a Budapest IX. kerület közigazgatási területén működő egyházi fenntartású köznevelési intézmények (általános, közép- és szakiskolák) Budapest IX. kerületi állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos tanulói részére az intézményi adatszolgáltatás alapján

a) az 1-8. osztályban a szükséges taneszköz-csomagot biztosít,

b) a 3-12. osztályban a szükséges tankönyveket a fenntartó intézményen keresztül biztosítja

az 1. számú melléklet szerint meghatározott összegű támogatásként.

(2) Az Önkormányzat a kerületi önkormányzati működtetésű köznevelési intézmények nem Budapest IX. kerületi lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos tanulói részére az 1-4. osztályban a szükséges taneszköz csomagot biztosítja a fenntartó intézményen keresztül.

(3) A taneszköz és a tankönyv csomag árát a 1. számú melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

43. §

(1) E rendelet 2014. január 01. napjától lép hatályba.

(2) E rendeletet a 38. § kivételével a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) Ez rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni támogatásokról szóló 25/2011. (IX.26.) önkormányzati rendelete.