1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Gyula Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő vagyonra és vagyoni értékű jogokra.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a közterületek és a fizető parkolóhelyek használatára, valamint az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének részletszabályaira, melyeket önkormányzati rendeletek tartalmaznak.

(4)³

2. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza, elkülönítve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. melléklet tartalmazza. Korlátozottan forgalomképes vagyont - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvt.) foglalt korlátozásokon túl - elidegeníteni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani abban az esetben lehet, ha az önkormányzat feladatellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyonát a 3. melléklet tartalmazza, kivéve az önkormányzat tulajdonában lévő üzletrészek, értékpapírok körét, melyet a 4. melléklet tartalmaz. Az önkormányzat üzleti vagyona - a Nvt.-ben meghatározott feltételeken, korlátozások túl - az e rendeletben meghatározottak szerint hasznosítható, elidegeníthető, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

3. § (1) A különböző vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése - az egyes vagyoncsoportok közötti átsorolása - a képviselő-testület hatáskörébe tartozik és az érvényes döntéshez minősített többség szükséges.

(2) Az egyes vagyontárgyak vagyoncsoportok közötti átsorolását kezdeményezheti:

(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy vagy egy részének átminősítése akkor lehetséges, ha:

4. § (1) Az éves zárszámadáshoz csatolandó önkormányzati vagyonkimutatás - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Kormányrendeletben előírt tagoláson túl - az önkormányzat tulajdonában lévő egyes vagyontárgyak közül az ingatlanokat és az önkormányzati részesedéseket, értékpapírokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat összegzett számviteli nyilvántartási értéken veszi számba. A pénzkészlet mellett szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(2)⁴ Az önkormányzatnál a leltározást háromévente kell végrehajtani, figyelembe véve az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet 22. §-ában foglaltakat.

(3) A vagyonleltár tartalmi adatai megegyezőek az 1., 2., 3. és 4. melléklettel.

5. § (1) Az önkormányzati vagyongazdálkodás keretén belül fel kell tárni azon vagyonelemeket, amelyek - szükség esetén átminősítést követően - hasznosíthatók, értékesíthetők.

(2) A feltárás során figyelembe kell venni a Helyi Építési Szabályzatban megfogalmazott felhasználási célokat és hasznosítási elveket, valamint a városi érdekeket.

(3) A törzsvagyonba tartozó ingatlanokra beérkező vételi igényeket a polgármesteri hivatal köteles teljes körűen vizsgálni, ennek megfelelően elkészíteni a hasznosítási terveket, megosztásokat és értékbecsléseket. Ezt követően terjeszti a képviselő-testület elé az ingatlant érintő vagyonrendelet módosítást.

(4) Az így átminősített, már üzleti vagyonba tartozó vagyontárgy ezután kerülhet e rendeletben meghatározott hatáskörrel rendelkező szerv elé döntéshozatalra.

6. § (1) Gazdálkodó szerv esetében olyan ingó vagyonelem megszerzése, melyre a forrás az adott évi költségvetésében rendelkezésre áll, a szerv vezetőjének hatásköre.

(2)⁵ Ingatlan vagyonelem megszerzése valamint ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása – amennyiben a forrás a költségvetési rendelet szerint rendelkezésre áll -, bruttó 20 millió Ft-ot meg nem haladó egyedi érték esetén a Gazdasági Erőforrások Bizottsága, ezen értékhatár felett a képviselő-testület hatásköre.

(3) Amennyiben önkormányzati vagyon szerzéséhez, ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásához költségvetési forrás biztosítása szükséges, azonban az még nem áll rendelkezésre, úgy a döntés a kizárólag a képviselő-testület hatásköre. A képviselő-testület a döntéssel egyidejűleg meghatározza a forrást is.

(4)⁶ Ingyenes vagyonszerzés - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában foglalt korlátozásokkal – a polgármester hatásköre.

7. § (1) A vagyonnal való rendelkezés formái és jogosultjai:

8. § (1) A gazdálkodó szervnek használatra átadott vagyon tekintetében a gazdálkodó szerv jogosult az ingyenes hasznosításra - közfeladat ellátása céljából - a 7. § (1) bekezdés ha) pontja szerinti esetben. A gazdálkodó szerv a leselejtezett tárgyi eszközöket ingyenes átruházhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül, különösen a hasznosításra átadott önkormányzati vagyon feletti - közfeladat ellátása céljából történő - ingyenes rendelkezés (ideértve az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség átvállalásának esetét is) a képviselő-testület hatásköre.

9. § (1)²¹ Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására, valamint vagyontárgy tulajdonszerzésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékének meghatározására ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményét kell kikérni.

(2) A vagyontárgy forgalmi értékén ÁFA nélküli értéket kell érteni.

(3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját

(4) A szakértői értékbecslés figyelembevételével meghozott döntésben szereplő érték 24 hónapig vehető figyelembe. Ezt követően érkező vételi ajánlat esetén az értékbecslést aktualizálni kell.

(5) A rendelkezésre jogosult szerv - külön indokolás mellett - jogosult a kedvezményes értékesítésre, mely esetben a kedvezmény nem haladhatja meg a forgalmi érték 20 %-át.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott kedvezményes értéken történő értékesítés - az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011.(III.22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt követelményeknek való megfelelésen túl – az alábbi, különösen indokolt esetek valamelyikében lehetséges:

(7)²² A vagyonszerzésre jogosult szerv jogosult a meghatározott forgalmi értéknél magasabb áron történő tulajdonszerzésre, amennyiben

9/A. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott ingó vagyontárgy forgalmi értékének meghatározására:

(2) A vagyontárgy forgalmi értékén ÁFA nélküli értéket kell érteni.

(3) A szakértői értékbecslés figyelembevételével meghozott döntésben szereplő érték 12 hónapig vehető figyelembe. Ezt követően érkező vételi ajánlat esetén az értékbecslést aktualizálni kell.

10. § (1) Vagyonhasznosítás során a hatáskörrel bíró szervek által létrehozott jogviszonyokból eredő követelésekről lemondani, a követelések mértékét mérsékelni 200.000 Ft összeghatárig a rendelkezési jog jogosultja, ezen értékhatár fölött a képviselő-testület jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelés lemondására, mérséklésére kizárólag kérelemre, a Kormányrendeletben foglalt követelményeknek való megfelelésen túl, az alábbi esetekben van lehetőség:

(3) Az önkormányzatot terhelő követelés elismerésére kizárólag a képviselő-testület jogosult.

11. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonelemekre létesíthet vagyonkezelői jogot. A vagyonkezelésbe adásról, vagyonkezelésbe vételről, a vagyonkezelési szerződésről kizárólag a képviselő-testület dönt.

(2) A vagyonkezelésbe adásról szóló döntést megelőzően elemzést kell készíteni, melyben értékelni kell a vagyon állapotát, alkalmasságát, annak üzemeltetési és fejlesztési költségeit, és mindezek az önkormányzat költségvetésére gyakorolt hatását. Az elemzésben fel kell sorolni a feladat átadását megalapozó indokokat. Ezen túl vagyonértékelést kell végeztetni.

(3) A képviselő-testület dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, - mely lehet meghatározott pénzösszeg, vagy ellenértékként végzett tevékenység -, vagy a vagyonkezelői jog közfeladat ellátása céljából történő ingyenes átengedéséről.

(4) A pénzösszegbeni ellenérték megállapításának alapja a vagyon – független szakértő által meghatározott – forgalmi értéke, továbbá figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, a vagyonkezelő által ellátott közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(5) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(6) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem, amennyiben ahhoz a tulajdonos előzetesen írásban hozzájárult.

(7) Az (6) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(8) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (6) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

12. § (1) A vagyonkezelő köteles

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot,

(3) A vagyonkezelő a tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek. A képviselő-testület ennek során értékeli az átvett feladat ellátásának színvonalát, hatékonyságát, a vagyonkezelésbe vett vagyon állapotát, és a szerződésben rögzített egyéb kikötések érvényesülését.

(4) A vagyonkezelési szerződésnek törvény által előírtakon, valamint az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

13. § (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillet, úgy a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

(2) A vagyonkezelésbe adás, vagyonkezelésbe vétel tényét fel kell tüntetni az önkormányzati vagyon nyilvántartásában, és a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján át kell vezetni az értékben bekövetkezett változásokat.

(3) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására e rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat a vagyonkezelő gyakorolja.

14. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, szerződésszerűségét a tulajdonos önkormányzat nevében a polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester az adott évben végzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év április 30-ig – tájékoztatja a képviselő-testületet.

15. § (1)²⁵ Az önkormányzat a 20 millió Ft egyedi bruttó forgalmi érték feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházását, hasznosítását versenyezteti. Az értékesítési, hasznosítási szándékról és a pályázati feltételekről a – 7. § (1) bekezdés hb) és ib) pontja kivételével - a képviselő-testület dönt, mellyel egyidejűleg kikötheti, hogy az ajánlatokat maga kívánja elbírálni.

(2) A nyilvános vagy a - 16. § esetén - zárkörű versenyeztetést a 17. §-ban foglaltak szerint kell lebonyolítani, figyelemmel az (1) bekezdés szerinti képviselő-testületi elbírálás fenntartására.

(3)²⁶ A 20 millió Ft-ot meg nem haladó egyedi bruttó forgalmi értékű vagyon értékesítési feltételeit a tulajdonosi jogkör gyakorlója határozza meg, mellyel egyidejűleg dönthet úgy, hogy az értékesítést versenyeztetni kell.

(4)²⁷ A 20 millió Ft-ot meg nem haladó egyedi bruttó forgalmi értékű vagyon illetve vagyonrész bérbeadását versenyeztetni kell - a 17. § szerinti eljárás lebonyolításával -, amennyiben az érintett vagyon illetve vagyonrész hasznosításából származó éves bevétel meghaladja a nettó 1.000.000 Ft-ot.

(5)²⁸ Az önkormányzati tulajdonú forprofit gazdasági társaság üzletrészének értékesítése céljából induló versenyeztetés egyedi részletszabályait az értékesítési szándék kimondását követően a képviselő-testület határozza meg. Az eljárás szabályait úgy kell meghatározni, hogy a versenyeztetési eljárás céljainak érdekében nyilvánosságra kerülő adatok és információk köre ne sértse sem az önkormányzat, sem a gazdasági társaság üzleti érdekeit, üzleti titkait. A képviselő-testület az ajánlatok beszerzésére és értékelésére kellő szakértelemmel rendelkező szakértőt vagy szakértő szervezetet vonhat be, illetve bízhat meg.

16. § Zártkörű (meghívásos) versenyeztetés az alábbi esetek valamelyikének fennállásakor lehetséges:

17. § (1) A versenyeztetést pályázat kiírásával kell lebonyolítani.

(2)²⁹ A pályázat előkészítése során a pályázat kiírása előtt a hasznosító, értékesítő köteles információs anyagot összeállítani a hasznosítani, értékesíteni kívánt vagyontárgyról. Az információs anyag különösen a következőkre terjed ki:

(3) A pályázat kiírását pályázati hirdetmény útján kell nyilvánosságra hozni, kivéve a zártkörű versenyeztetést, mely esetben a pályázati kiírást a pályázatra meghívottakkal kell közölni. A hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4)³⁰ A pályázati hirdetményt és az információs anyagot nyilvános versenyeztetés esetén a város honlapján és a helyi újságban kell megjelentetni. A hatáskör jogosultja a hirdetmény megjelentetési körét kibővítheti. Zártkörű versenyeztetés esetén az információs anyagot legalább 2 meghívottnak elektronikus úton egyidejűleg kell megküldeni a pályázat benyújtását megelőző legalább 5 nappal korábban. A meghívottak személyének meghatározása során előnyben kell részesíteni azokat a gyulai székhelyű, vagy telephelyű pályázókat, akiknek tevékenysége a járműgyártás, a speciális gépgyártás, a zöld gazdaság, az IKT „hardver”-gyártás, az egészséggazdaság, az élelmiszeripar, a védelmi ipar ágazat valamelyikéhez kapcsolódik. A hatáskör jogosultja dönt a meghívottak személyéről.

(5) A pályázatok elbírálása az alábbi szabályok szerint történik:

(6) A pályázati versenytárgyalás lebonyolítása a meghirdető feladata az alábbi szabályok szerint:

(7) Eredménytelen a pályázat, ha:

(8) Amennyiben a pályázat a (7) bekezdés 1-2. pontja alapján eredménytelen volt, a pályázat tárgya hat hónapon belül a pályázatban meghatározott feltételek szerint új pályázat kiírása nélkül, az első jelentkező számára hasznosítható, értékesíthető. Hat hónap elteltével új pályázat írható ki. Új pályázat kiírása esetén a kiírónak újra meg kell határoznia a pályázati feltételeket.

(9) Amennyiben a (8) bekezdésbe nem tartozó időn kívül vagy versenyeztetési szándék nélkül, egyedileg érkezik hasznosítási, vételi ajánlat valamely - versenyeztetési kötelezettség alá eső - vagyontárgyra, úgy az értékesítési, hasznosítási szándékról a hatáskörrel rendelkező szerv dönt. Amennyiben e szándékot a döntésre jogosult kimondja, úgy a 15-17. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(10) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázókat a döntést követő 8 napon belül írásban kell értesíteni a döntésről.

(11) A pályázat nyertesével a szerződést az eredményhirdetést illetve a Nvt. 14. § (2) bekezdése szerinti jogosultak nyilatkozatának beérkezését követő 30 napon belül meg kell kötni. A szerződésnek a pályázati kiírás feltételei szerint kell elkészülnie.

18. § Amennyiben a kedvezményezett az uniós állami támogatási szabályok értelmében vállalkozásnak minősül és az önkormányzat a támogatást gazdasági jellegű tevékenységéhez kívánja nyújtani, úgy a rendelet 9. § (5) bekezdése, a 8. § és a 10. § (1)-(2) bekezdése alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006.12.28.) (a továbbiakban 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

19. § Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

20. § (1) A rendelet hatálybalépésekor hatályban lévő határozott idejű vagyonhasznosítási szerződés tekintetében ugyanazon partnerrel, ugyanazon ingatlanra új, határozatlan idejű szerződés köthető versenyeztetés nélkül, amennyiben egyébként a meghosszabbítás esetére vonatkozó feltételek fennállnak.

(2)³¹ A Városgazdálkodási Igazgatóság által ellátott feladatokat Gyula Város Önkormányzata az intézmény megszüntetésével egy időben más szervezeti keretek között, a többségi tulajdonában lévő Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. útján, mint utódszervezetben látja el.

(3)³² A rendelet szabályozási körében, a feladatellátás során a Városgazdálkodási Igazgatóság által szerzett jogok és vállalt kötelezettségek vonatkozásában a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. jogutódnak tekintendő.

21. § Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvének (2006. december 12.) valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (2006. december 15.) szabályainak megfelel.

22. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 11/2003. (III. 28.) számú rendelet valamint az azt módosító 19/2003. (V.30.) sz., 30/2003.(VIII.29.) sz., 38/2003.(X.22.) sz., 47/2003. (XI.28.) sz., 50/2003. (XII.19.) sz., 8/2004. (I.30.) z., 13/2004. (II.20.) sz., 17/2004. (IV.1.) sz., 21/2004. (IV.30.) sz., 28/2004. (V.28.) sz., 32/2004. (VI.30.) sz., 35/2004. (IX.3.) sz., 36/2004. (IX.24.) sz., 42/2004. (X.29.) sz., 45/2004.(XI.26.) sz., 49/2004. (XII.23.) sz., 5/2005. (I.28.) sz., 8/2005. (II.18.) sz., 9/2005. (III.11.) sz., 10/2005. (IV.1.) sz., 15/2005. (IV.29.) sz., 21/2005. (V.27.) sz., 26/2005. (VI.30.) sz., 31/2005. (IX.30.) sz., 39/2005. (X.28.) sz., 49/2005. (XI.25.) sz., 54/2005. (XII.23.) sz., 1/2006. (I.27.) sz., 8/2006. (III.3.) sz., 13/2006. (III.31.) sz., 15/2006. (V.12.) sz., 19/2006. (VI.1.) sz., 25/2006. (VI.30.) sz., 29/2006. (IX.15.) sz., 40/2006. (XI.17.) sz., 46/2006. (XII.15.) sz., 3/2007. (I.29.) sz., 4/2007. (II.16.) sz., 10/2007. (III.30.) sz., 19/2007. (IV.27.) sz., 20/2007. (VI.1.) sz., 23/2007. (VII.3.) sz., 28/2007. (IX.21.) sz., 33/2007.(X.25.) sz., 41/2007. (XI.30.) sz., 43/2007. (XII.21.) sz., 2/2008.(II.4.) sz., 7/2008.(II.19.) sz., 11/2008 (III.31.) sz., 17/2008. (IV.30.) sz., 22/2008. (V.30.) sz., 23/2008. (VI.27.) sz., 31/2008. (VII.29.) sz., 35/2008. (IX.26.) sz., 37/2008. (XII.3.) sz., 44/2008.(XII.20.) sz., 2/2009. (I.30.) sz., 17/2009. (IV.30.) sz., 23/2009. (V.29.) sz., 28/2009. (VI.30.) sz., 33/2009. (IX.25.) sz., 43/2009 (XII.22.) sz., 3/2010. (I. 29.) sz., 6/2010. (II.26.) sz., 19/2010. (V. 28.) sz., 23/2010. (VI.28.) sz., 26/2010. (IX.24.) sz., 31/2010. (XI.19.) sz., 5/2011. (II.25.) sz., 19/2011.(III.28.) sz., 20/2011. (IV.29.) sz., 34/2011. (V.30.) sz., 42/2011 (VII. 27.) sz., 46/2011. (IX. 23.) sz., 56/2011. (XII. 16.) sz., 26/2012. (IV. 27.) sz. és 31/2012. (VII.4.), a 40/2012. (IX.21.) és a 44/2012. (X.4.) önkormányzati rendelet.

23. § (1) Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről szóló 18/2012.(III.30.) önkormányzat rendelet (a továbbiakban: Lör.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

24. § Hatályát veszti