Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013.(II.27.)

Önkormányzat SZMSZ

Hatályos: 2014. 12. 11- 2015. 03. 02

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelete

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Szervezeti és Működési Szabályzatáról


[Egységes szerkezetben a 6/2013. (III. 20.),

 a 7/2013. (III.28.) és a 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelettel]


Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Ózd Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 2. mellékletének I. 3.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


ELSŐ RÉSZ


I. Fejezet

 Általános rendelkezések


1. §


(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:  Ózd Város Önkormányzata

                                                                                  (a továbbiakban: Önkormányzat)

                                                           Székhelye:        3600 Ózd, Városház tér 1.


(2) Az Önkormányzat működése Ózd város közigazgatási területére terjed ki.


(3) Az Önkormányzat jelképeit, azok használatának rendjét, címerét és zászlóját külön önkormányzati rendelet szabályozza.



MÁSODIK RÉSZ

A Képviselő-testület


II. Fejezet

 A Képviselő-testület megalakulása


2. §[1]


  1. A Képviselő-testület tagjainak száma tizennégy fő, névsorát az 1. függelék tartalmazza.


  1. A Képviselő-testület alakuló ülésének megnyitását követően a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati választásról.


  1. A képviselők és a polgármester eskütételét követően a polgármester bejelenti a Képviselő-testület megalakulását.


  1. Az alakuló  vagy az azt követő ülésen a Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésén kívül megválaszthatja a tanácsnokokat.


3. §[2]

                                                                                      

A Képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottság elnökének, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak és a nem képviselő bizottsági tagnak tiszteletdíjat állapít meg, amelynek mértékét az 1. melléklet tartalmazza.


III. Fejezet

 A Képviselő-testület feladata és hatásköre


4. §

(1) A Képviselő-testület önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

  1. nemzeti ünnepek és egyéb városi rendezvények támogatása,
  2. településüzemeltetési feladatok (a közvilágítás, helyi közutak és közterületek, köztemető fenntartása kivételével), városi strand üzemeltetése,
  3. közfoglalkoztatás elősegítése,
  4. közösségi és versenysport támogatása, sportlétesítmények fenntartása, üzemeltetése,
  5. írott és elektronikus média fenntartása, támogatása,
  6. helyi autóbusz-közlekedés fenntartása,
  7. városrehabilitációs feladatok,
  8. közrend, vagyonvédelmi feladatok,
  9. egyházak felhalmozási célú támogatása,
  10. ifjúságpolitikai célok, civil szervezetek támogatása,
  11. lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatok,
  12. [3]környezet-és állatvédelemmel kapcsolatos feladatok,
  13. közművelődési feladatok és az ezeket ellátó szervezetek fenntartása, működtetése.


(2) Az Önkormányzat által ellátandó szakfeladatok jegyzékét a 2. függelék tartalmazza.


(3)   Az átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza. 


IV. Fejezet[4]

Az önkormányzati képviselő jogai és kötelességei


5. §[5]


Az önkormányzati képviselő jogait és kötelességeit az Mötv.-ben foglaltak szerint gyakorolja.



1. Interpellációs jog


6. §


(1) A képviselőt megilleti az interpellációs jog.


(2)   Interpellációt bármely önkormányzati ügyben elő lehet terjeszteni.


(3)   A képviselők interpellációjukat a polgármesterhez jelenthetik be írásban. A bejelentésben meg kell jelölni az interpelláció rövid tartalmát.


(4)   Abban az esetben, ha az interpellációt a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább három munkanappal jelentik be, arra az interpelláltnak a soron következő rendes képviselő-testületi ülésen válaszolnia kell. Bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben az interpellált kérheti, hogy tizenöt napon belül írásban adhasson választ, amelyről a következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.


(5)   Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő-testület határoz.


(6)   Amennyiben a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy azt a polgármester további vizsgálatra kiadja az illetékes bizottság elnökének.


(7)   Az interpelláció és a válasz időtartamára a napirendhez kapcsolódó hozzászólás szabályai vonatkoznak.


2. Képviselőcsoport alakításának joga


                                                                                   7. §


(1)[6] A helyi önkormányzati választáson mandátumot szerzett képviselők önkormányzati tevékenységük összehangolására egy képviselőcsoportot, vagy közös képviselőcsoportot hozhatnak létre. Képviselőcsoport alakításához legalább három képviselő részvétele szükséges. Egy önkormányzati képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. A képviselőcsoport tagjai sorából vezetőt választhat. A képviselőcsoport a vezetőjét indokolási kötelezettség nélkül bármikor visszahívhatja.


(2)  A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. A kilépett vagy kizárt képviselő a kilépést vagy kizárást követő hat hónap elteltével bármelyik képviselőcsoporthoz csatlakozhat.


(3)  A képviselőcsoport megalakulásával – ideértve a képviselőcsoport elnevezését, a csoportot alkotó képviselők névsorát, vezetőjének és helyettesének nevét -, megszűnésével, tagjának kizárásával kapcsolatos döntéseket a képviselőcsoport vezetője nyolc napon belül írásban köteles a polgármesternek bejelenteni, aki erről a Képviselő-testületet a következő ülésen szóban tájékoztatja.


(4)  Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma három fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport ezt határozatában kimondja.


(5)  A képviselőcsoport-vezető jogai, feladatai:


  1. Az önkormányzati feladatok összehangolt és eredményes ellátása céljából biztosítja a képviselőcsoporton belül és a képviselőcsoportok között a folyamatos együttműködést, információcserét, koordinálja a szükséges egyeztetéseket, véleménykialakítást.


  1. A képviselőcsoport vezetője jelentősebb önkormányzati ügyekben - a téma megjelölésével – a képviselőcsoport-vezetők részére egyeztető megbeszélést kezdeményezhet a polgármesternél.


  1. A képviselőcsoport vezetője a bizottsági és képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet.


  1. A képviselőcsoport vezetője a Képviselő-testület ülésén a csoport nevében napirendenként legfeljebb öt percben véleményt nyilváníthat.


  1. Bizottsági vagy képviselő-testületi üléseken a képviselőcsoport vezetője legfeljebb tizenöt percnyi időtartamra szünetet kérhet, melyet az ülés elnöke rendelhet el.


  1. A képviselőcsoport vezetője jogosult napirend előtti felszólalásra, ha azt az ülés megkezdését megelőzően legalább egy órával – a téma megjelölésével – a polgármesternek írásban jelzi.


3. Kötelességek


8. §


  1. A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.


  1. A képviselő köteles tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában.


  1. A képviselő köteles bejelenteni a polgármesternek, a bizottság tagja a bizottság elnökének, amennyiben a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.


  1. A képviselő köteles a Képviselő-testület és bizottságai felkérésére részt venni egyes képviselő-testületi, illetve bizottsági ülések napirendjének előkészítésében, határozatai végrehajtásának ellenőrzésében.


  1. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalban.


  1. Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.


  1. Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt. Ha a Képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek számít.



V. Fejezet

A Képviselő-testület működése


4. Gazdasági program


9. §


  1. A képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül elfogadja gazdasági programját.


  1. [7]A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, bizottságoktól, tanácsnokoktól, a jegyzőtől, valamint az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetőitől.


5. Munkaterv


10. §


(1)   A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.


(2)   A munkatervet a jegyző készíti elő, amelyet a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig terjeszt a Képviselő-testület elé.


(3)   A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

            a) a Képviselő-testület tagjaitól,

            b) a Képviselő-testület bizottságaitól,

            c) a települési nemzetiségi önkormányzattól.


(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) a Képviselő-testület ülésének napirendjét, az előterjesztők megnevezését,

c) a közmeghallgatás tervezett időpontját.


 (5) A munkatervet meg kell küldeni a képviselőknek, a napirendben érintett előterjesztőknek, valamint a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének.


(6)   A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, ezért attól indokolt esetben el lehet térni.




6. A Képviselő-testület ülései


11. §


(1)   A Képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a város lakosságát a helyi írott és elektronikus sajtón keresztül (a továbbiakban: helyben szokásos módon) tájékoztatni kell.


(2)   A Képviselő-testület az Mötv.46.§ (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben zárt ülést tart, a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben - bármely képviselő javaslatára - zárt ülést rendelhet el.  A Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a zárt ülésről a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.


(3)  Zárt ülésen a Polgármesteri Hivatal adott ügyben érintett szervezeti egységeinek vezetői szakértőnek minősülnek.


(4)   Zárt ülésről egyéni hangfelvétel nem készíthető.


(5)[8] Zárt ülésen hozott döntésekről felvilágosítást - a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének biztosítása céljából - a polgármester és a jegyző adhat. A tájékoztatás nem sértheti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabályi előírásokat és azon érdekeket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak. A polgármester a tájékoztatásra esetenként felhatalmazhatja a tárgyban érintett bizottság elnökét vagy a témában kijelölt szóvivőt is.


12. §


  1. A Képviselő-testület rendes ülést tart, valamint rendkívüli és ünnepi ülést tarthat.


(2)[9] A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a 44.§ (1) bekezdése szerinti sorrendben az adott bizottság elnöke hívja össze.


7. Rendes ülés


13. §


  1. A Képviselő-testület munkaterv alapján, évente legalább kilenc alkalommal tart rendes ülést.


(2)   A Képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak az ülést legalább tíz nappal megelőzően meghívót kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell:

  1. az ülés helyét és időpontját,
  2. a javasolt napirendi pontokat,
  3. a  napirend előterjesztőjének, valamint a napirendhez meghívott személynek a nevét, beosztását, tisztségét.


(3)   A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. Ózd város országgyűlési képviselőjét, 
  2. a jegyzőt,
  3. a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
  4. azt a személyt, valamint szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, erre az előterjesztő vagy a polgármester tesz javaslatot,
  5. a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
  6. az adott témában közreműködő szakértőt.


14. §


(1)   A meghívottak részére az előterjesztéseket lehetőség szerint a meghívóval együtt kell megküldeni.  A napirendhez érintettsége okán meghívott személy, vagy szervezet vezetőjének csak azon napirendi pontra vonatkozó előterjesztést kell megküldeni, amelyikhez meghívása kapcsolódik.


(2)   A zárt ülés anyagát csak a zárt ülésre meghívottaknak kell megküldeni.


(3)   A képviselők részére a Képviselő-testület ülésére a meghívó és az előterjesztések megküldése elektronikus úton történik.


8. Rendkívüli ülés


15. §


(1)   Határidőhöz kötött, fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.


(2)   Rendkívüli ülés összehívására vonatkozó, a Mötv. 44.§-ban meghatározott kezdeményezők által aláírt indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásnak javasolt napirendjét, időpontját és indokait. Az indítványt kezdeményezők a polgármesternél kötelesek előterjeszteni legkésőbb a rendkívüli ülés javasolt időpontjától visszafelé számított nyolcadik munkanapon.


(3) A polgármester a benyújtástól számított három munkanapon belül – lehetőleg a javasolt időpontra - köteles összehívni az ülést. Amennyiben a megjelölt időpontra az ülés nem hívható össze, legkésőbb a benyújtás időpontjától számított tizenötödik napig kell összehívni.


(4)   A rendkívüli ülés összehívására a rendes ülésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a meghívót és az előterjesztést az ülést legalább két nappal megelőzően kell kiküldeni.


9. Ünnepi ülés


16. §


(1)   A város életében jelentős évfordulók, események alkalmával a polgármester ünnepi ülést hívhat össze.


  1. Az ünnepi ülésre a testületi ülésre vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.


VI. Fejezet

Az előterjesztések rendje


17. §


(1)   A Képviselő-testület és bizottságai ülésére előterjesztést tehet:

a)         a polgármester,

b )[10]     az alpolgármester,

c)         a képviselőcsoport vezetője,

            d)         a bizottsági elnök,

            e)         a képviselő,

            f)          a jegyző,

            g)         a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységének vezetője,

h)         az, akit a Képviselő-testület vagy a polgármester az előterjesztés  elkészítésére felkér, felhatalmaz, és

i)          az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaság, intézmény vezetője, a feladatkörébe tartozó ügyben.


(2)   Az előterjesztéseket a rendes ülésre vonatkozó munkatervben megjelölt időpontban, legkésőbb az ülést megelőző tíz nappal kell leadni a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének, és ekkor kell javaslatot tenni a meghívandó személyekre és szervekre.


(3)   Az előterjesztés lehet:

a) önkormányzati rendelet tervezet,

b) határozati     javaslat (munkatervben tervezett, vagy aktuális feladatokból következő döntést igénylő ügyben),

c) beszámoló,

d) tájékoztató.


(4)   A Képviselő-testület és a bizottság ülésén napirendként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott tartalmi és formai követelményeknek, és a polgármesterrel, az érintett bizottságokkal, tanácsnokokkal és a jegyzővel az egyeztetés és véleményezés megtörtént.


(5) A Képviselő-testület elé előterjesztést írásban lehet tenni.


(6)   A képviselő-testületi ülésen csak a polgármester engedélyével lehet előterjesztést kiosztani.


10. Az előterjesztés formai követelményei


18. §


(1)   A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.


  1. Rendelet-tervezet az illetékes bizottság, valamint az Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottság előzetes véleményezése után kerülhet a Képviselő-testület elé.


(3)   A rendelet-tervezetet indokolni kell.


19. §


(1)   A előterjesztések – a rendelet-tervezet kivételével - általában három részből állnak: bevezetésből, értékelő elemzésből és határozati részből:

            a) a bevezetés tartalmazza:

               aa) testület korábbi döntéseit, állásfoglalásait,

               ab) az előterjesztéssel elérni kívánt célt,

               ac) a testület döntésének szükségességét,

               ad) az előterjesztés tárgyára vonatkozó jogszabályokat.

            b) az értékelő elemzés tartalmazza:

ba) a korábbi intézkedések végrehajtásának összefoglalt eredményeit,

bb)  átfogó elemzést a jelenlegi helyzetről, és az elérni kívánt eredményről,

bc)  mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek,

bd) az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indokolását, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatását,

be)  a tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről.

            c) a határozati rész tartalmazza:

ca) a bevezetőt, amely a tárggyal kapcsolatos testületi álláspontot tükrözi,

cb) az egyértelműen megfogalmazott rendelkező részt,

cc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy(ek) megjelölését, és a végrehajtás határidejét (naptár szerinti vagy „folyamatos” megjelölést),

cd) a javaslatot az azonos témakörben hozott korábbi határozat idejétmúlt rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére,

ce) az eltérő tartalmú javaslatoknál több alternatívát.


(2)   Az előterjesztések szövegének elkészítésénél alapvető követelmény a világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör megfogalmazás.


20. §

(1)   Az előterjesztés készülhet:

            a) normál ügymenetben,

            b) gyorsított ügymenetben,

            c) sürgősségi indítványként.

           

(2)   Az előterjesztések előkészítési rendjét a jegyző külön utasításban szabályozza.




21. §


(1)   Normál ügymenet szerinti előkészítési rend esetén az előkészítést az ülést megelőző tízedik napig le kell folytatni.


(2)   Amennyiben egy előterjesztést időközben felmerülő halaszthatatlan ok, sürgős határidő miatt nem lehet a normál ügymenet szerint előkészíteni, akkor a polgármesterrel és a jegyzővel történt előzetes egyeztetést követően kerülhet sor a gyorsított ügymenetre és az egyeztetési eljárás lefolytatására.


(3)   Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak a meghívó mellékleteként, vagy ettől függetlenül legalább az ülést megelőző két munkanappal nem küldtek meg.


(4)[11]     A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi indítványként történő kivételes tárgyalását.


(5) A sürgősségi indítványt a csatolt írásos határozati javaslattal, a polgármesternél kell benyújtani, legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, tizenegy óráig.


(6)   A Képviselő-testület a napirend vitája során határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a sürgősségi indítványt.


(7) Módosító javaslatot képviselő az önkormányzati rendelet-tervezethez és az előterjesztés határozati javaslatához előzetesen, írásban tehet.


(8)   A módosító javaslatokat legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző munkanapon kell a polgármesterhez benyújtani. Indokolt esetben napirend tárgyalásakor is előterjeszthető a módosító javaslat.


VII. Fejezet

A Képviselő-testület tanácskozási rendje


22. §


(1)[12] A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mint elnök vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a 44.§ (1) bekezdése szerinti sorrendben az adott bizottság elnöke vezeti.


(2)   Az elnök munkáját a jegyző segíti.


(3)   Az elnök megnyitja az ülést, és megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes tartama alatt figyelemmel kísér. A testületi ülés akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülést legfeljebb harminc percre felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, az elnök az ülést elnapolja.


23. §


(1)   A rendes ülés napirendjére a polgármester – a munkaterv figyelembevételével – tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.


(2)   A Képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű többséggel dönt. Az indítvány benyújtója előterjesztését, határozati javaslatát részben vagy egészben visszavonhatja az indítvány határozati javaslatáról történő szavazás megkezdéséig.


(3)   A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában a következő:

            a) önkormányzati rendelet-tervezetek,

            b) határozati javaslatok,

            c) beszámolók,

            d) tájékoztatók,

            e) közérdekű kérdés, bejelentés és javaslat.


(4)   A (3) bekezdés d) pont szerinti tájékoztatók keretében a polgármester írásban ad tájékoztatást:

a) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

b) az utolsó tájékoztató óta megtett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről.

24. §


(1)   A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.


(2)   Az elnök biztosítja az ülés zavartalan rendjét.


(3)   Az elnök a tanácskozás rendjének fenntartása során a következő intézkedéseket teheti:

  1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít,
  2. rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
  3. rendreutasítja és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, akinek magatartása figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.


(4) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.


(5)   Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az elnök az ülést felfüggesztheti.


(6)   A folytatólagosan megnyitott ülésen a (5) bekezdésben írt rendzavarás ismétlődése esetén az elnök az ülést berekesztheti és a még nem tárgyalt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre elnapolhatja.


25. §


(1)   A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.


(2)   A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.


(3)   A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az elnök rendre utasíthatja a rendzavarókat. Ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a tanácskozóterem elhagyására.


(4) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia. Ennek idejére az elnök néhány perces szünetet rendelhet el.


VIII. fejezet

A felszólalás és hozzászólás szabályai


26. §


(1)   A Képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

         a) napirend előtti felszólalás,

         b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

         c) felszólalás ügyrendi kérdésben,

         d) interpelláció,

         e) közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok.


(2)   A Képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak kaphatnak szót.


(3)   Abban az esetben, ha az elnök az előterjesztő, a napirend megtárgyalásának időtartamára át kell adnia az ülés vezetését a 22. § (1) bekezdés rendje szerint.


(4)   Szavazatszámláló berendezés használata esetén felszólalásra és hozzászólásra a kezelőpult megfelelő használatával kerülhet sor. A berendezés a hozzászólásra jelentkezőket sorolja és a képernyőn megjeleníti.


11. Napirend előtti felszólalás


27. §


(1)   Napirend előtti felszólalásra az ülés megnyitását legalább egy órával megelőzően bármelyik képviselő az elnöktől írásban, a téma megjelölésével kérhet engedélyt.


(2)   A felszólalás témájának ismertetése után az elnök indítványára – vita nélkül – a Képviselő-testület dönt arról, hogy a felszólalást a napirend előtt vagy után hallgassák meg.


(3)   A napirend előtti felszólalás legfeljebb öt percig tarthat.


(4) Napirend előtti felszólalással kapcsolatban a további képviselői hozzászólásra az elnök adhatja meg a szót.


12. Napirendhez kapcsolódó felszólalás


28. §


(1) Napirendhez kapcsolódó felszólalási, hozzászólási szándékukat a képviselők az ülés elnökének jelzik. A felszólalásra az elnök adja meg a szót. A napirend előterjesztőjét szóbeli kiegészítés joga illeti meg, de annak az írásbeli előterjesztéséhez képest új információkat is kell tartalmaznia.

(2)   A napirendhez kapcsolódó hozzászólások sorrendje:

            a) az előterjesztő,

            b) az illetékes bizottság elnöke,

            c) jelentkezés sorrendjében.


(3) A hozzászólások időtartama legfeljebb öt perc lehet, amelynek korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.


(4)   A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. A második hozzászólás időtartama legfeljebb három perc lehet. Harmadik hozzászólást az elnök engedélyezhet kettő perc időtartamban. Az időkeretektől az elnök kivételes esetben eltérést engedélyezhet.


(5)  Az elnök saját hatáskörében, egyes napirendi pontok tárgyalása során az előterjesztő, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.


13. Felszólalás ügyrendi kérdésben


29. §


(1)   Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, a jegyző, valamint a tanácskozási joggal meghívott bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül egyszerű többséggel határoz.


(2)   Az ügyrendi kérdésben szót kérő köteles utalni arra a szabályra, amellyel ellentétes intézkedést tapasztalt, illetve amely alapján felszólalni kíván.


(3) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történt, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.


14. Közérdekű kérdés, bejelentés, javaslat


30. §


(1)   A képviselő közérdekű kérdés, bejelentés vagy javaslat tételére vonatkozó szándékát a napirend elfogadásáig – a téma megjelölésével – az ülésvezető részére jelentheti be. Megtárgyalására az ülés végén, a „Közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok” napirendi pont keretében kerül sor. A hozzászólás időtartamára a napirendhez kapcsolódó hozzászólás szabályai vonatkoznak. Amennyiben a felvetésnek – az ülésen is jelenlévő – konkrét címzettje van, az elnök lehetőséget biztosíthat a válaszadásra, de vita ezen napirend keretében nem nyitható.

(2)  A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.



15. Állampolgár hozzászólása

31. §

Az elnök indokolt esetben hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent olyan személynek is, aki nem szerepel a testületi ülésre meghívottak között. Döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát, de a megadott szót a felszólalás időtartama alatt  bármikor megvonhatja, ha a hozzászóló a tárgytól eltér.


IX. Fejezet

Vitavezetési szabályok


32. §


(1)   A polgármester minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát.


(2)   A költségvetés tárgyalásakor, és az elnök minősítése alapján egyéb összetett, elvi tisztázást, koncepciót, cselekvési főirányok meghatározását igénylő napirendi tárgy esetén két részből álló – általános és részletes – vitát kell lefolytatni.


(3)   A Képviselő-testület ülésén a napirend előterjesztője vagy bármely képviselő módosító javaslatot tehet.


(4)   Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, az előterjesztéssel kapcsolatban észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.


16. A vita lezárása


33. §


(1)   Az elnök az általános és a részletes vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló vagy ügyrendi javaslat alapján a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel a vita folytatását az elnök javaslatára mellőzi.


(2)   A vita lezárását ügyrendi javaslatként indokolással bármely képviselő kezdeményezheti, mely esetben a vita lezárásáról a Képviselő-testület szavazással dönt.


(3)   A napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga.





X. Fejezet

A döntéshozatal szabályai


34. §

(1)   A döntések többségét egyszerű többséggel kell meghozni.


(2)   Minősített többség  - a megválasztott képviselők több mint felének szavazata - szükséges a Mötv-ben előírtakon túlmenően:

         a) fegyelmi eljárás megindítása,

         b) fegyelmi büntetés kiszabása és

         c) kitüntetések adományozása 

esetén.


(3)   A döntési javaslatot szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen szavazni.

17. A szavazás módja


35. §

(1)   Szavazni csak személyesen lehet.

(2)   A szavazás nyílt vagy titkos.


(3)   Az elnök előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat, majd a határozati javaslatot összességében bocsátja szavazásra, végül megállapítja a szavazás eredményét.


18. Nyílt szavazás


36. §


(1)   A nyílt szavazás szavazatszámláló géppel, ennek hiányában kézfelnyújtással történik.


(2)   Abban az esetben, ha a nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.


(3)   A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a szavazás eredményét.


19.Titkos szavazás


37. §


(1)   Titkos szavazási mód alkalmazásáról a Képviselő-testület indítvány alapján esetenként, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(2)   A titkos szavazás elsősorban szavazatszámláló géppel történik.


(3)   A szavazás eredményét a berendezés név nélkül rögzíti.


(4)   Abban az esetben, ha a titkos szavazás urna alkalmazásával történik, a technikai feltételeket a jegyzőnek kell biztosítani, lebonyolítása az Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottság elnökének feladata. A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell az ülés jegyzőkönyvéhez.


20. Név szerinti szavazás


38. §


(1)   A képviselő-testület név szerinti szavazást tart – a bizottság létszáma és összetétele, valamint ügyrendi kérdés kivételével - az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Az indítványozók számát az ülésről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.


(2)   Név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


(3)   Szavazatszámláló berendezés használata esetén a képviselők – nevük felolvasásakor – a készülék megfelelő használatával is szavazhatnak. A szavazás eredményét a berendezés rögzíti.


(4)   Nem név szerinti szavazás esetén utólag kérni lehet a saját szavazat név szerinti feltüntetését a jegyzőkönyvben.


XI. Fejezet

A Képviselő-testület döntései, közzététele, végrehajtása


39. §


(1)   A képviselő-testület döntései lehetnek:

         a) önkormányzati rendeletek,

         b) képviselő-testületi határozatok.


(2) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, évenként folyamatos sorszámmal kell ellátni.


(3)   A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a polgármester és a jegyző írja alá.


(4)   Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.


(5)[13]     Az önkormányzat rendeletét meg kell küldeni:

       a) az Ózdi Járásbíróságnak,

       b) az Ózdi Járási Ügyészségnek,

       c) az Ózdi Rendőrkapitányságnak,

       d) az országgyűlési képviselőnek,

       e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének,

       f) az Ózdi Városi Könyvtárnak,

g) a város honlapjára,

h) az Ózdi Járási Hivatalnak.


(6)   A Képviselő-testület határozatainak írásba foglalásáért a napirend előkészítője és előterjesztője a felelős.


(7)   A rendeletek és határozatok nyilvántartása a jegyző feladata.


(8)   A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről és fontosabb határozatairól a város lakossága a helyben szokásos módon értesüljön.



21. A határozatok végrehajtásának rendje


40. §


(1)   A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani.


(2) A határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a jegyző dönt.


(3)   A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell tájékoztatást adni. Folyamatos végrehajtás esetén - ha időközi beszámolás időpontja nincs megjelölve – negyedévente, vagy a téma újabb napirendre tűzésekor kell számot adni a lejárt határidejű határozatokról szóló tájékoztatóban.


XII. fejezet

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve


41. §

(1)[14] A Képviselő-testület üléséről szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az Mötv. 52.§ (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakat, továbbá a bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszokat.


(2)   A jegyzőkönyv mellékletét képezi név szerinti szavazás esetén a szavazási névsor.


(3)   A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, melyeket évenként be kell köttetni és irattárba kell helyezni.


(4)   Abban az esetben, ha a jegyzőkönyv tartalmát illetően vita támad, az Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottság állásfoglalását lehet kérni.


(5)   A jegyzőkönyv egy példányát – zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a nyilvánosság számára való hozzáférés céljából a könyvtárnak meg kell küldeni.


(6)   A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal témában érintett köztisztviselői, illetve a rájuk vonatkozó részbe az adott napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal résztvevők tekinthetnek be.



HARMADIK RÉSZ

A Képviselő-testület szervei


XIII. Fejezet

A polgármester


42. §


(1)   A  Képviselő-testületet a polgármester képviseli, megbízatását főállásban látja el.


(2)   A polgármester helyettesítésére távolléte, illetve tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor.


(3)   A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a)   biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

b)   összehívja és vezeti a képviselő-testületi ülést,

c)   tájékoztatja a Képviselő-testületet a döntések végrehajtásáról,

d)   elősegíti a képviselők munkáját,

e)   figyelemmel kíséri a képviselők által beterjesztett javaslatok, bejelentések intézését,

f)    kapcsolatot tart a vonzáskörzet és más települések önkormányzataival, továbbá helyi és országos szintű szervekkel, szervezetekkel,

g)   bármely folyamatban lévő önkormányzati ügyben azonnali tájékoztatást kérhet a jegyzőn keresztül.


(4)     A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

a) segíti a bizottságok tevékenységének előkészítését és összehangolását,

b) rendszeres megbeszélést tart a bizottsági elnökök és a tanácsnokok részére.


(5)[15]     A polgármester az (3) – (4) bekezdésben foglalt feladatait az alpolgármester, a tanácsnokok, a bizottsági elnökök és a jegyző bevonásával látja el.


(6)   A polgármester rendszeres értekezletet tart a jegyző és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetői részére, kölcsönös tájékoztatás nyújtása mellett értékeli az elmúlt időszak tevékenységét és meghatározza a soron következő feladatokat.


(7)   A polgármester kiemelt feladata a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése, továbbá együttműködés a társadalmi és civil szervezetekkel, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel.


(8)[16]     A polgármester biztosítja a vezetés egységét, összehangolja az alpolgármester, a tanácsnokok, a bizottsági elnökök és a jegyző munkáját.


(9)   A polgármester havonta legalább egy alkalommal fogadónapot tart.


(10) A polgármestert – feladatainak ellátásához – állandó szolgálati személygépkocsi használata illeti meg.




XIV. Fejezet

Az alpolgármester


43. §[17]


(1)   A Képviselő-testület egy főállású alpolgármestert választ.



(2) A polgármester helyettesítését az alpolgármester látja el. Az alpolgármester a polgármestert távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. Intézkedésről a polgármesternek haladéktalanul köteles beszámolni.



(3)   Az alpolgármester a Polgármesteri Hivatalban minden hónapban fogadónapot tart.


XV. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai


44. §


(1) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottság,

b) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,

         c) Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság,

         d)[18] Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság


(2)   A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.


45. §


(1)[19]     A bizottságok elnökből, elnökhelyettesből és tagokból állnak. A bizottságok elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.


(2)   [20]A bizottság elnökét távollétében a bizottság elnökhelyettese teljes jogkörrel helyettesíti.


(3)  A Képviselő-testület a bizottságok létszámát az alábbiak szerint állapítja meg:


a) az Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottság tagjainak száma hét fő,

b) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tagjainak száma hét fő,

         c) az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság tagjainak száma kilenc fő,

         d) [21]az Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság tagjainak száma kilenc fő.


46. §


(1)   A bizottság elnöke:

            a) gondoskodik a bizottság munkatervének elkészítéséről és végrehajtásáról,

            b) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

            c) szervezi és összehangolja a bizottság munkáját és

            d) képviseli a bizottságot.


(2)[22]     Ha a bizottság elnöke, elnökhelyettese vagy tagja rendszeresen nem vesz részt a bizottság munkájában, az érintett bizottság vagy annak elnöke előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt az érintett megbízásának visszavonásáról.



22. Ideiglenes bizottságok


47. §


(1)   A Képviselő-testület kiemelkedő jelentőségű feladatok elvégzésére ideiglenes bizottságot alakíthat.


(2)   Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. Megválasztásakor egyben megjelöli az ideiglenes bizottság által elvégzendő konkrét feladatokat is.


(3)   Az ideiglenes bizottság működésére a bizottságok működésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.


(4)   Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzéséről tett jelentés elfogadása után megszűnik.


23. A bizottságok működése


48. §


(1)   A bizottságok tevékenységüket munkaterv alapján végzik, amelynek tartalmaznia kell:

a)      a Képviselő-testület munkatervéből, határozataiból adódó bizottsági feladatokat, idejét, napirendjét, a napirendek előterjesztőit, a közreműködő szerveket és személyeket,

b)     a tervezett ellenőrzések ütemezését, főbb céljait, a vizsgálandó szervet és a vizsgálatban résztvevőket.


(2)   A bizottságok munkatervük alapján és szükség szerint tartanak ülést.


(3) A közösen jelentkező feladatok végrehajtására a bizottságok együttes üléseket is tarthatnak.


(4)   A bizottságok ülésein a bizottság elnöke által meghívott személyek tanácskozási joggal vehetnek részt.


(5)   A bizottsági ülések előterjesztéseit a bizottsági és a képviselő-testületi meghívóval együtt  kell megküldeni.


(6)   A bizottsági ülés határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A bizottság határozatait szavazattöbbséggel hozza.


(7)   A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a Polgármesteri Hivatal napirendben illetékes szervezeti egységének vezetője gondoskodik.


49. §


(1)   A bizottságok a ciklus folyamán legalább egy alkalommal beszámolnak a Képviselő-testületnek a megválasztásuk óta végzett tevékenységükről.


(2)   A Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységeinek vezetői a bizottságok munkájának eredményességét rendszeres tájékoztatással, személyi és tárgyi feltételek biztosításával segítik elő, melynek keretében kötelesek:

a)   a bizottsági munkatervek összeállításában segíteni,

b)   a bizottságok ülésein meghívás esetén részt venni, a bizottság által igényelt kérdésekben a felvilágosítást megadni.



(3)   A bizottságok munkájuk elősegítése érdekében szakkérdésekben – a polgármesterrel történt előzetes egyeztetés alapján - szakértőt vehetnek igénybe.


24. Tanácsnok választása


                                                                       50. §[23]


A Képviselő-testület tanácsnokokat választhat.

    

25. Munkacsoportok


51. §


A Képviselő-testület szükség szerint munkacsoportokat hozhat létre, amelyek nem rendelkeznek a Mötv. szerinti bizottsági jogállással. Összetételüket és működésüket rendeltetésüknek megfelelően a Képviselő-testület szabadon határozza meg.



XVI. Fejezet

A jegyző


26. A jegyző önkormányzattal kapcsolatos főbb feladatai


52. §


(1)  A Képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti.


(2)   A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő, az Mötv. 81.§ (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásáról, valamint                  

            a) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről, 

b)  szakmai segítséget nyújt a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő egyes előterjesztések elkészítéséhez,

c)  előkészíti a testületi munkaterv javaslatát,

d)  biztosítja a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli felterjesztését,

e)  gondoskodik a képviselők munkájának segítéséről, a polgármester megbízása alapján a képviselők által beterjesztett javaslatok, bejelentések, kérelmek elintézéséről,

                                               

27. Az aljegyző


53. §


 (1) A jegyzőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.


(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által legfeljebb hat hónapra kijelölt, a jegyzői állás betöltéséhez szükséges megfelelő képesítéssel rendelkező hivatalon belüli köztisztviselő látja el.


XVII. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal


54. §


(1)   A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv, önálló jogi személy, hivatalos elnevezése: Ózdi Polgármesteri Hivatal


(2)   A Polgármesteri Hivatal irodákra, az irodák osztályokra tagozódnak.


55. §

(1)   A Polgármesteri Hivatal szervezete:          

a)            Jegyzői Iroda

         b)           Önkormányzati Iroda

c)            Hatósági Iroda

         d)           Polgármesteri Kabinet


(2)   Időszaki vagy célfeladatokra külön szervezeti egység hozható létre.


(3)   A politikai tanácsadók tevékenységüket „Polgármesteri Kabinet” szervezeti egység keretében látják el.


28. A Polgármesteri Hivatal munkarendje és ügyfélfogadási rendje


56. §


(1)   A Polgármesteri Hivatalban a munkaidő heti negyven óra. A jegyző külön utasításban az ügyfélfogadáshoz is igazodó törzsmunkaidőt határoz meg, a heti munkaidő törzsmunkaidőn túli része rugalmas munkaidő-beosztással tölthető le.


 (2)[24] A Képviselő-testület  július-augusztus hónapokban legfeljebb tíz, december hónapban legfeljebb 5 munkanap időtartamra igazgatási szünetet rendelhet el, melynek pontos időpontját a jegyző évente – külön utasításban - állapítja meg. A jegyző által meghatározott egyes ügycsoportok intézésére az igazgatási szünet alatt is korlátozott ügyfélfogadást kell tartani a sürgős és halaszthatatlan ügyek intézésére.


(3)  A Polgármesteri Hivatalban az ügyfélfogadás hétfőn 13.00 órától – 16.00 óráig, szerdán 8.00 órától – 12.00 óráig, 13.00 órától – 16.00 óráig, pénteken 8.00 órától – 12.00 óráig tart.

(4) Az anyakönyvvezetők a hivatali ügyfélfogadáson kívül - kizálólag haláleset anyakönyvezése céljából - kedden és csütörtökön 8.00. órától 12.00. óráig is tartanak ügyfélfogadást.


(5) A jegyző egyes ügycsoportok intézésére a (3)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő időpontokban is rendelhet el ügyfélfogadást.


(6)[25] A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői és dolgozói, az Önkormányzat irányítása, felügyelete alá tartozó intézmények és más szervezetek, az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: intézmények) vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni.


NEGYEDIK RÉSZ

Az Önkormányzat költségvetése és vagyona


57. §


(1)   A Képviselő-testület költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg.


(2)   Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.


(3)   Az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok felsorolását az 4. függelék tartalmazza.


ÖTÖDIK RÉSZ

XVIII. Fejezet[26]

Helyi népszavazás


58. §


Helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés a-b) pontjában felsoroltak, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választásra jogosult választópolgárok tizenöt százaléka kezdeményezhet.


XIX. Fejezet

Lakossági fórumok rendje

29. Közmeghallgatás


59. §


(1)   A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.


(2)   A közmeghallgatásról a helyi írott és elektronikus sajtó útján kell a lakosságot tájékoztatni.


(3)   A közmeghallgatáson hozzászólni kívánó állampolgárnak a hozzászólásra jelentkezéskor meg kell adnia nevét és meg kell jelölnie a közérdekű témát. 


(4)   Az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.


(5)   A Képviselő-testület a hozzászólás időtartamát tíz percben állapítja meg.


(6)[27]     A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőség szerint azonnal válaszolni kell. Abban az esetben, ha a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, vagy nem dönthető el, a feltett kérdésben illetékesnek kell írásban tizenöt napon belül válaszolni az állampolgár megadott lakcímére. A válaszadás tényéről a jegyző a Képviselő-testületet tájékoztatja.


30. Lakossági fórum


60. §


(1)   A lakosság, a társadalmi és civil szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását az önkormányzat lakossági fórum intézményével biztosítja.


(2)   A lakossági fórumot a helyi választókerületben megválasztott képviselő hívja össze.


(3)   A lakossági fórum napirendjéről, helyéről és idejéről az érintetteket a helyben szokásos módon a területi képviselő tájékoztatja.



XX. Fejezet

Települési nemzetiségi önkormányzat működési feltételei


61. §[28]


(1) Ózd Városban roma és német nemzetiségi önkormányzat működik.


(2) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban szabályozott módon biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározottak szerint.


HATODIK RÉSZ

 Záró rendelkezések

62. §


Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


63. §


Hatályát veszti Ózd Város Önkormányzatának 7/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete Ózd Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról.



Dr. Almási Csaba                                                                          Janiczak Dávid

jegyző                                                                                    polgármester



[1]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 1.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[2]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ a) pontjának kezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[3]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[4]

A fejezet címe a 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ c) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[5]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 2.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[6]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ d) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[7]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 3.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[8]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ e) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[9]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 4.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc


[10]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ f) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc


[11]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§. g) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc


[12]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 5.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc


[13]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 6.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[14]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 7.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[15]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ h) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[16]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ h) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[17]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 8.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[18]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ i) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[19]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 9.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[20]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 9.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[21]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ j) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[22]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ k) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[23]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 10.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[24]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ l) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[25]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ l) pontjának  megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc


[26]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 11.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[27]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15.§ m) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc

[28]

A 9/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 12.§-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. december 11. 13 óra 15 perc