Erdőbénye község Önkormányzatának Képviselőtestülete
4/2013. (VI.01.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL szóló 12/2005. (XI.16.) KT. számú rendelet módosításáról
Hatályos: 2013. 05. 01- 2013. 05. 02Erdőbénye község Önkormányzatának Képviselőtestülete
4/2013. (VI.01.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL szóló 12/2005. (XI.16.) KT. számú rendelet módosításáról
Erdőbénye község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása
Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:
a) - az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek,intézmények vagyonát,
b) az önkormányzat társulásba vitt vagyonát, valamint
c) a vállalkozásba vitt vagyont.
(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint
c) az önkormányzat követelései.
Az a.-c.) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt.
2. § A rendelet hatálya - jogszabály alapján - nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § Az önkormányzati vagyon áll:
a) a törzsvagyonból, valamint
b) az egyéb vagyonból.
4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:
a) forgalomképtelen,
b) korlátozottan forgalomképes,
c) forgalomképes.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető.A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.
5. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet.
6. § Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.
Az önkormányzat törzsvagyona
7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.
8. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következő vagyonelemek jelentik:
a) helyi közutak és műtárgyaik ( hidak, járdák, buszvárók),
b) közterek, (köz)parkok,
c) vizek és közcélú vízi létesítmények,
(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl, saját döntése alapján további forgalomképtelen törzsvagyonba sorolandó vagyonelemeket nem határoz meg. (A törzsvagyonba tartozó vagyonelemeket az 1.sz. melléklet tartalmazza.)
9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát – más jogszabályok szerint – a következő vagyonelemek jelentik:
a) közművek – ( vízi-, gáz- és csatorna-közművek)
b) intézmények (épületei), középületek,
c) műemlékek,
(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt – az (1) bekezdésben felsorolt – vagyonelemeken túl, saját döntése alapján a temetőket sorolja még a forgalomképtelen törzsvagyonba.
(3) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:
a) a./ Közművek:
aa) Vizi közművek, szennyvízelvezető közműrendszerek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek
ab) A vízi közműveket az önkormányzatok többségi részesedéssel a BORSODVIZ RT. által működteti
ac) Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni.
ad) Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik.
ac) A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtől.
b) Intézmények, középületek: Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át.
c) Műemlékek: Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
d) Temetők: A temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető jogszabály szerinti megszüntetéséig nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, társulásba nem vihető.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendelet módosítással, illetve helyi népszavazás után lehet átminősíteni.
Az önkormányzat egyéb vagyona
10. § (1) Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
(2) Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása, a tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök
11. § (1) A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.
Az egyes tulajdonosi jogok, vagyon elidegenítés (értékesítés és ingyenes átruházás)
12. § (1) Vagyont értékesíteni 10.000.000 forint értékhatár felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek - kell lennie. Vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(3) Feltételekkel lehet értékesíteni - a 9. §. (2.) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(4) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a) A képviselő-testület a 10.000.000,- forint. feletti értékhatárok közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 5.000.000-10.000.000 forint értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt.
b) 50.000-5.000.000 forint értékhatár között meghirdetés nélkül is dönthet a legjobb ajánlattevő javára
c) A polgármester – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt 50.000 forint értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
13. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni – a 9. §. (2.) bekezdésben meghatározottak szerint – lehet.
(4) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen:
a) 50.000 Ft feletti - ingó és ingatlan, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó - vagyon, valamint a b./ pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt.
b) 50.000 Ft-ot el nem érő ingyenes vagyonátruházásról a polgármester dönthet az alábbi feltételek betartásával:
ba) ingó vagyon, azon belül is gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható:
bb) a környező települések önkormányzatainak, ha olyan közszolgáltatást nyújtanak, amelyet igénybe vesznek, illetve vehetnek az önkormányzat lakosai is;
bc) a településen működő társadalmi szervezeteknek;
bd) ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet.
c) a polgármester a b./ pontban hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
A vagyon megterhelése
14. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.
15. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. §. (2.) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján nem terhelhető meg.
16. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga.
A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban
17. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.
(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
18. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.
19. § (1) Az önkormányzat korlátozottan fogalomképes vagyona a 9. §. (2.) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:
a) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban, a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a 23-25. §-ok alapján kerülhet sor.
b) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.
20. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.
21. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
22. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető gazdasági társaságok tagjává vált.
(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.
23. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.
24. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.
A vagyon egyéb - más célú - hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás)
25. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 10.000.000,- forint érték felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie, de a képviselő-testület döntése alapján, az általa indokoltnak tartott esetekben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A versenytárgyalás alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.
26. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.
27. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. Koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult.
28. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint;
b) az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl.: közterület-foglalás, parkolási rendelet alapján).
29. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 9. §. (2.) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett - át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzítetett feltételek mellett a 33-34. §. betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján.
30. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel,
c) használati díj ellenében.
31. § (1) A képviselő-testület a 10.000.000.- forint értékhatár feletti vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(2) 5.000.000 – 10.000.000,- forint értékhatárok között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) 100.000-5.000.000 Ft értékhatárok között a képviselő-testület meghirdetés nélkül is dönthet.
(4) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.
32. § (1) A polgármester dönt 100.000 forint értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az l évet nem haladja meg.
(2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
33. § Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
34. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.
(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.
35. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.
36. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba:- intézmények épületei, középületek.
37. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.
38. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.
(2) Az értékpapír vásárláskor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.
(3) A meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
39. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga:
a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 100.000 Ft-tól a képviselő-testület joga,
b) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 100.000 Ft alatt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben polgármester joga, valamint
c) a polgármester joga – szintén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben –, értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga.
(2) A polgármester az (1) bekezdés b./ és c./ pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
40. § (1) A 40. §. (1.) bekezdés a.) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:
a) ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b) ha a követelés érvényesítésére érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a./ és b./ pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt;
e) ha a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a./ és b./ pontokban foglaltakat - csődegyezségi megállapodást kötöttek;
f) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított.
g) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1.) bekezdés a.) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
41. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.
(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon
42. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) 500.000 Ft piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1.) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület itt adott felhatalmazása alapján a polgármester dönt; aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni.
(3) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
43. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog - vagyonkezelési jog - átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
44. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.
45. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza - a gazdálkodásának megszervezése tekintettel – a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmények vezetőit az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:
a) Az intézmény vezetője az 50.000 Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.
b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra: eseti jelleggel (tanítási szünetekben) maximum 1 hónap időtávlatra, saját hatáskörében bérleti szerződést köthet.
c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.
d) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
e) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.
e) Az intézmény vezetője a vagyon ingyenesen történő átengedését a képviselő-testület engedélyével teljesítheti.
f) Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
g) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
h) Az intézmény vezetője a képviselő-testület engedélyével vásárolhat értékpapírt, s dönthet ilyen névértéket képviselő értékpapír eladásáról, eladási feltételeiről.
i) Az intézmény követelésről 10.000 Ft-ig; e fölötti követelésről lemondani a képviselő-testület engedélyével lehet.
j) Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 100.000 Ft-ig saját hatáskörben dönthet; e feletti vagyon elfogadásról azonban csak a képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.
46. § (1) A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti - a képviselő-testület által jóváhagyott - megállapodás szerint alakulnak.
(2) A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 46. § pontban rögzítet vagyonkezelési jogokat.
47. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.
A vagyonleltár
48. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltárt adott év december 31. fordulónappal kell készíteni.
49. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.
50. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.
(2) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni.
(3) A vagyonleltár szerkezetét az 1. számú melléklet tartalmazza.
51. § A leltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelősséggel.
A vegyes és záró rendelkezések
A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor
52. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) 5.000.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.
(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor 5.000.000 Ft érték felett a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerülhet sor.
53. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a jegyző évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet.
Záró rendelkezések
55. § Ezen rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti az Önkormányzat e tárgyban alkotott 13/1993.(XII. 01.)KT. számú rendelete.