1. § A rendelet hatálya Mád község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) vagyonára terjed ki.

2. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére, e rendeletet az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának feltételeiről a lakbér mértékéről és a lakások elidegenítéséről szóló 27/2004. (XII.20.) sz. önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Mád Község Képviselő-testülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselőtestület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzat önállóan működő költségvetési szervei látják el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Mád község polgármestere képviseli.

(2) A képviselőtestület kizárólagosan jogosult az egyszázezer forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(3) A képviselőtestület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

5. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységről.

6. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

7. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemek, valamint a kizárólagos önkormányzati tulajdont képező nemzeti vagyonelemek (1.sz. melléklet).

8. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. sz. mellékletében vannak felsorolva.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

9. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények vezetői felelnek.

10. § A Képviselő-testület egyedileg határozatban állapítja meg azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.

11. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv. 3. § (1) bekezdés 19. b.) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 0,6 %-a.

(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b.) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

12. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselőtestület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

13. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

14. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzati jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselőtestület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

15. § (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselőtestület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

(3)¹ Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni 30 napra az önkormányzat weblapján.

16. §² A 15. § (1) bekezdésében foglalt versenyeztetést a rendelet 4. sz. melléklete szerinti Pályázati Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

16/A. §³ (1) Amennyiben az ingó vagy ingatlan vagyontárgy értékesítésére kiírt második pályázat is eredménytelenül zárul, a 15. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatár esetén a képviselő-testület minősített többséggel; mérlegelési jogkörében a 20. § (2) b) pontjában meghatározott vagyonértékelés által megjelölt értéknél – különösen a lefolytatott pályázati eljárások eredménytelenségi okainak értékelésével – legfeljebb 20%-kal csökkentett vételárat határozhat meg.

(2) Amennyiben az értékesítési eljárás során az eredménytelenül zárult második pályázatban benyújtásra került olyan ajánlat, mely az (1) bekezdés alapján csökkentett vételárra és a pályázati feltételekre figyelemmel egyébként érvényes ajánlatnak minősült volna, a pályázatot elbíráló szerv – a vételárcsökkentő döntést is ismertető – megkeresésére az ajánlattevő öt napon belül nyilatkozik, hogy a csökkentett vételár ismeretében ajánlatát fenntartja-e. Amennyiben az ajánlattevő a pályázati ajánlatát fenntartja, vele az értékesítésre vonatkozó szerződés a megerősített ajánlat szerinti vételáron megköthető.

(3) A (2) bekezdésben a nyilatkozattételre meghatározott határidő jogvesztő.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt eredménytelen pályázati eljárásban

17. § A rendelet hatálya alá tartozó korlátozottan forgalomképes, valamint üzleti vagyonelemeket – melyet a 3. sz. melléklet tartalmaz - a képviselőtestület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

18. § (1)⁴ Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 25 millió forint értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés, a Pályázati Szabályzat előírásai szerint értékesíthető.

19. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.

20. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) A vagyontárggyal való rendelkezéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

21. § (1)⁷ Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a képviselőtestület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

4)⁸ Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a nettó 3.000.000 Ft értéket meghaladó vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

22. §⁹ Az önkormányzati törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatába, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület a polgármesternek a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján hoz döntést.

23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1993. (X. 31.) önkormányzati rendelet és az ennek módosításáról szóló 9/2004. (VI. 24.) önkormányzati rendelet.