Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (IV. 17. ) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyongazdálkodásról

Hatályos: 2023. 05. 25

Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (IV. 17. ) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyongazdálkodásról

2023.05.25.

Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107-109. §-aiban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§ és 18. §-ban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti és Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal, önkormányzati követelésekkel (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra, valamint az önkormányzati gazdasági társaságok működésével kapcsolatos egyes kérdésekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára vonatkozó eljárásokra.

(3) E rendelet alkalmazása során az Nvtv. fogalom-meghatározásai az irányadóak.

2. Az önkormányzati vagyon forgalomképessége, nyilvántartása

2. § (1) Az Nvtv-ben és törvényben felsoroltak mellett a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartoznak a következő önkormányzati vagyoni elemek (a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon):

a) költségvetési szerv, gazdálkodó- és civil szervezet használatában lévő kulturális, muzeális ingóság, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik,

b) közterületeken elhelyezett szobor, emlékmű,

c) az 1. melléklet szerinti vagyonelemek.

(2) Az Nvtv-ben és törvényben felsoroltak mellett a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartoznak a következő önkormányzati vagyoni elemek:

a) köztemető céljára használt ingatlan,

b) nem önkormányzati költségvetési szerv, gazdálkodó, civil szervezet által köznevelési, kulturális, közművelődési, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti ellátási célra használt ingatlan,

c) a 2. melléklet szerinti vagyonelemek.

3. § (1) A forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyoni elem üzemeltetéséről, állagának megóvásáról az önkormányzat költségvetési szervei, közvetlen vagy közvetett tulajdonú gazdasági társaságai, valamint üzemeltetési, közszolgáltatási, koncessziós, illetve egyéb szerződések útján gondoskodik.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal az Nvtv. 5. § (7) bekezdésében foglalt korlátozásokkal lehet rendelkezni.

4. § Az önkormányzat üzleti vagyona a 3. melléklet szerint a polgári jog és az Nvtv. szabályai szerint forgalomképes (a továbbiakban: forgalomképes vagyon).

5. § (1) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingatlant az Nvtv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és egyéb központi jogszabály előírásai szerint kell nyilvántartani.

(2) A kataszter és a kataszternapló folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingóságot az Nvtv., a Mötv. és a számvitelről szóló jogszabályok alapján kell nyilvántartani.

(4) A vagyoni helyzet alakulásáról a polgármester a zárszámadás keretében számol be.

(5) Ha az önkormányzat vagyona új ingatlan vagyontárggyal gyarapodik, a szerzésre vonatkozó döntéssel egyidejűen vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan e rendelet mellékletének módosítására és kiegészítésére vonatkozó előterjesztés és a rendelet-tervezet alapján.

(6) A vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a polgármester.

(7) A vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról - a jogszabályi korlátokon belül - a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

3. A vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás elvei

6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyon hasznosítására, gyarapítására vonatkozóan közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít. A vagyongazdálkodási tervet a polgármester a gazdasági programmal együtt terjeszti elő.

(2) A költségvetési rendelet tartalmazza az önkormányzati vagyon hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó éves célkitűzéseket.

7. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítését megelőzően az elidegenítés célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági okait a döntéshozó számára be kell mutatni.

(2) Vagyon megszerzése előtt a javaslattevő köteles gazdasági és célszerűségi számításokkal alátámasztani a vagyonszerzés pénzügyi hátterét, bemutatni annak jövőbeni fenntartásával, működtetésével kapcsolatos költségszámításokat is.

(3) Beépítésre alkalmas üzleti vagyon körébe tartozó földterületek haszonbérletbe, bérbeadása esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat figyelembe kell venni. Bérbeadás esetén maximum 10 év köthető ki.

(4) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás a közfeladatok ellátása és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás alapelveinek figyelembevételével történik.

II. Fejezet

Hatásköri szabályok

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

8. § (1) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el.

(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat a jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről és hasznosításáról szóló szerződéseket a jegyző tartja nyilván.

9. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról – az Nvtv-ben foglalt korlátozások figyelembevételével – a képviselő-testület dönt.

(2)1 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályait a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

10. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon tekintetében a rendelkezési jog gyakorlása feltételekhez kötött. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatóak, megterhelhetőek, törvényben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(3) Önkormányzati rendelet a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosítására eltérő hatásköri és egyéb szabályokat állapíthat meg.

(4) A képviselőtestület az önkormányzat intézményei használatában levő korlátozottan forgalomképes vagyonnak a tulajdonjog változásával és megterhelésével nem járó hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményeire bízza.

11. § (1) Az üzleti vagyon tulajdoni viszonyának bármilyen változását eredményező jogügyletről a képviselő-testület dönt.

(2) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor. Naptári éven túli részletfizetés szabályait, feltételeit a körülmények vizsgálata alapján egyedi döntéssel a képviselő-testület állapítja meg.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése nem eredményezheti a vagyontömeg csökkenését. Az elidegenítésekből származó bevételeket beruházások pénzügyi támogatására, értéknövelő felújításokra kell fordítani. A vagyonértékesítésből származó bevételek az önkormányzat mindenkori költségvetésének céltartalékát képezi, melyet elsősorban a forgalomképes vagyontárgyak gyarapítására kell fordítani. A képviselő-testület határozza meg e céltartalék konkrét feladatokra történő felhasználását az éves költségvetési rendeletében.

(4) Az önkormányzati vagyonelem értékesítéséből, hasznosításából származó bevételeket külön nyilván kell tartani. A pénzeszköz felhasználásáról a képviselő-testület dönt.

(5) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenykiírás konkrét feltételeit a képviselő-testület esetileg határozza meg.

(6) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(7) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a képviselő-testület dönt.

(8) Kivételesen, ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg, valamint közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések).

(9) Az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogról történő lemondásról, illetve a velük való rendelkezésről, az elővásárlási jogról történő lemondásról, a képviselő-testület dönt.

(10) Önkormányzati ingóvagyon elidegenítéséről, hasznosításáról

a) 200 ezer forint forgalmi érték felett a képviselő-testület,

b) 200 ezer forint forgalmi érték alatt a polgármester dönt.

12. § (1) A Képviselő-testület dönt önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, valamint gazdasági társasági részesedés megszerzéséről vagy átruházásáról, önkormányzati vagyon gazdasági társaságba apportálásáról. Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy a hatáskör gyakorlójának döntése szerint látja el.

(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a Képviselő-testület dönt:

a) a vezető tisztségviselő és felügyelő-bizottsági tag kinevezéséről és visszahívásáról,

b) a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott, a szavazatok legalább háromnegyedes többségét igénylő kérdésekben,

c) a gazdasági társaság általi gazdálkodó szervezet alapításának vagy megszüntetésének engedélyezéséről,

d) más gazdálkodó szervezetben történő részesedés megszerzésének vagy meglévő részesedés átruházásának engedélyezéséről.

(3) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság legfőbb szervében az (1) bekezdés szerinti képviselő a (2) bekezdés szerinti döntésnek megfelelően szavaz.

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság felügyelő-bizottsági tagjának kinevezéséhez és visszahívásához a Képviselő-testület tesz javaslatot.

(5) Az (1) – (4) bekezdésben nem szabályozott esetekben az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi kérdésekben a polgármester dönt.

5. Önkormányzati költségvetési szerv használatába adott vagyon

13. § (1) Az önkormányzat a működéséhez szükséges önkormányzati vagyont biztosítja az önkormányzati költségvetési szerv részére.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerv a használati jogát az elvárható gondossággal, e rendelet és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja és köteles a használatában lévő vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) Az önkormányzati költségvetési szervtől az önkormányzati vagyon hasznosításának jogát a Képviselő-testület magához vonhatja.

(4) Az önkormányzati költségvetési szerv használatában levő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba vagy forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgy tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról – amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy évet és nettó összege az ötmillió forintot nem haladja meg – a költségvetési szerv vezetője dönt. A hasznosítás a közfeladat ellátását nem veszélyeztetheti.

(5) Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az önkormányzat intézményei használatba adásáról a képviselő-testület dönt. Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül.

(6) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére az alapító okirat szerint.

(7) Az önkormányzat intézményei az önkormányzati ingatlanvagyont alapfeladatuk ellátásának sérelme nélkül csak bérbeadás útján hasznosíthatják. A hasznosítás bevétele az intézményt illeti meg, melynek bevételét éves költségvetésében terveznie kell. Az egy éven túli bérbeadásról az intézményvezető írásban tájékoztatja a polgármestert.

(8) Az önkormányzat tulajdonában levő intézmények esetében, társulási megállapodás alapján a megállapodásban szabályozott feladatok ellátásához szükséges vagyonelemekre az Önkormányzat ingyenes használati jogot biztosít a társulásban résztvevő önkormányzatok számára.

(9) Az önkormányzati költségvetési szerv a használatában, illetve működtetésében lévő vagyontárgyat, esetenként, a közfeladat ellátásának sérelme nélkül, szabad kapacitásainak kihasználása érdekében a 15. § (4) bekezdésben szereplő módon hasznosíthatja.

6. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság használatába adott vagyon

14. § (1) Az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy ilyen gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság a használatába vagy tulajdonába adott önkormányzati vagyont a koncessziós, közszolgáltatási vagy egyéb szerződésben foglaltak szerint használja. A használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal, e rendelet és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja és köteles a használatában lévő önkormányzati vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaság a használatába adott önkormányzati vagyont e rendelet szabályaitól eltérően közfeladatának eredményes és költséghatékony ellátása érdekében gazdasági tevékenysége keretében önállóan hasznosítja.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságtól – alapító okirat, társasági szerződés, vagy egyéb szerződés ellenkező rendelkezése hiányában – az önkormányzati vagyon hasznosításának jogát a Képviselő-testület magához vonhatja.

7. Állami szerv használatába adott vagyon

15. § (1) Az önkormányzat állami közfeladat ellátásához a központi jogszabályban előírt körben és módon biztosítja az önkormányzati vagyon használatát állami költségvetési- és egyéb szervezet (a továbbiakban: állami szerv) részére.

(2) Az állami szerv közfeladatának ellátásához adott időszakban nem használt – a központi jogszabályban és a használatról szóló szerződésben meghatározott módon a tulajdonos rendelkezésére álló – önkormányzati vagyont az önkormányzat e rendelet szabályai szerint hasznosítja.

(3) Az önkormányzati vagyon használatának ellenőrzése – a központi jogszabályban és a használatról szóló szerződésben biztosított módon – a belső ellenőrzésének keretei között történik.

8. A vagyonkezelői jog gyakorlásának helyi szabályai

16. § (1) Az önkormányzat – elsősorban kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy ilyen gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság számára – az önkormányzati vagyon elemeire a Möt. és az Nvtv. szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.

(2) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása gazdasági társasági formában költséghatékonyabban végezhető el. A Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.

(3) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

17. § (1) A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.

(2) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.

(3) A vagyonkezelő kijelölése esetén az előterjesztésben be kell mutatni a vagyonkezelő közfeladat ellátására történő felkészültségét.

(4) Versenyeztetés esetén az ajánlattevő a kiírás szerint igazolja az önkormányzati közfeladat ellátására vonatkozó jogszabályi előírások szerinti gazdasági, műszaki, személyi és szakmai alkalmasságát.

(5) A vagyonkezelő a vállalt kötelezettségek, különösen a közfeladat ellátására megfelelő biztosítékot ad. A vagyonkezelési szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha a vagyonkezelő lényeges kötelezettségét nem teljesíti, különösen, ha közfeladat ellátása nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek vagy a feladatellátás színvonala elégtelen.

18. § (1) A vagyonkezelő a használatába adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a polgári jog és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja. A vagyonkezelő köteles a használatában lévő önkormányzati vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására, a Mötv. szerinti nyilvántartás vezetésére és adatszolgáltatásra.

(2) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat írásos hozzájárulását.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés teljesítéséről a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időszakonként beszámol a képviselő-testületnek.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladat ellátását a belső ellenőrzésének keretei között ellenőrzi. Az eljáró belső ellenőr jogosult az eljárására vonatkozó jogszabályok szerinti adatok megismerésére, cselekmények elvégzésére. Az ellenőrzés rendjére vonatkozó szabályokat a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell.

9. Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

19. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi értéket:

a) ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték a döntést megelőző hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,

b) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,

c) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,

d) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,

e) egyéb társasági részesedés esetén hat hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(3) E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.

20. § A döntésre jogosult szerv meghatározása során a szerződésben szereplő önkormányzati vagyoni elemek együttes értéke az irányadó.

10. Önkormányzati vagyon ingyenes elidegenítése, hasznosítása

21. § (1) Az önkormányzati vagyont részben vagy egészben ingyenesen elidegeníteni, hasznosítani az Nvtv-ben megfogalmazott feltételek szerint lehet, amelyről a képviselő-testület dönt.

(2) Az ingyenes átruházás, hasznosítás során az önkormányzatot terhelő forgalmi adót az új tulajdonos vagy használó köteles az önkormányzatnak megfizetni.

(3) Az önkormányzati vagyon részben vagy egészben történő ingyenes elidegenítése, hasznosítása nem lehet ellentétes hazai és közösségi jogszabály előírásaival, a gazdasági versenyt nem torzíthatja, vagy annak torzításával nem fenyegethet, az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet nem befolyásolhatja.

11. Követelés mérséklése, illetve elengedése

22. § (1) Az önkormányzat a kötelezett által elismert vagy jogerős bírósági határozat alapján járó kamat és kötbértartozásról, bankgaranciáról vagy annak egy részéről lemondhat, különösen, ha az önkormányzati követelés megfizetése:

a) az adós gazdálkodó szervezet működését ellehetetleníthetné,

b) az adós gazdálkodó szervezetnél kaposvári munkahelyek megszűnését eredményezhetné,

c) az adós magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztethetné.

(2) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit, a kérelmező pedig igazolni vagy valószínűsíteni köteles a méltánylást érdemlő körülmények fennállását. Az igazolás módja lehet különösen gazdálkodó szervezet számviteli dokumentációjának vagy magánszemély szociális és jövedelmi helyzetét igazoló dokumentumnak a bemutatása.

(3) A követelésről vagy annak érvényesítéséről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.

12. Egyes jogügyletekre vonatkozó szabályok

23. § (1) Az önkormányzati vagyonnak a koncesszióról szóló törvényben foglaltak szerinti hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(2) A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.

(3) A haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb tíz év, melynek meghatározása során a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásait figyelembe kell venni.

(4) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(5) A haszonbérleti díj legkisebb mértékét a Képviselő-testület határozata tartalmazza.

III. Fejezet

A vagyongazdálkodási eljárás

13. Eljárási szabályok

24. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(2)2 Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, hasznosítani az Nvtv. versenyeztetésre vonatkozó szabályai szerint lehet. A versenykiírás feltételeit a hatáskör gyakorlója határozza meg. A versenyeztetés szabályait és a versenykiírás feltételeit e rendelet, valamint a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3)3 Az Nvtv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – nettó egymillió forint.

(3a)4 Az Nvtv. 11. § (16) bekezdésében meghatározott esetben nem kötelező versenyeztetési eljárást lefolytatni, valamint ingatlan bérbeadása esetén, ha a megállapított éves bérleti díj összege a nettó ötszázezer forintot nem haladja meg

(4) Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának joga és az ahhoz szükséges vagyon használata az Nvtv-ben felsorolt szervezetek számára e rendelet szabályai szerint, egyéb szervezet számára koncesszió útján engedhető át.

25. § (1) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor.

(2) A Képviselő-testület a vételárra részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot adhat.

(3) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál pénzen kívüli ellenérték csak a Képviselő-testület jóváhagyásával fogadható el.

(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása – az Nvtv. szabályai szerint – természetes személy vagy átlátható szervezet részére történik. Az átláthatóság vizsgálata a jegyző feladata.

14. A szerződéskötés

26. § (1) A versenyeztetés eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő nyolc napon belül írásban értesíteni kell. Az ajánlati kötöttség időtartama alatt a nyertes pályázóval szerződést vagy előszerződést kell kötni.

(2) Elidegenítés esetén a szerződés a benne megfogalmazott időpontban, de legkorábban akkor lép hatályba:

a) amikor az állami vagy egyéb elővásárlási jog gyakorlására meghatározott szerv nyilatkozik, hogy elővásárlási joggal nem kíván élni,

b) amikor az elővásárlási jog gyakorlására rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) amikor aláírják, feltéve, ha elővásárlási jog nem biztosított.

(3) Az ingatlan elidegenítése során a forgalmi értékbecslés és a szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.

(4) Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új versenyeztetés szükséges.

27. § (1) A szerződés tartalmát a versenykiírás, az ajánlat és e rendelet szerint kell megfogalmazni. A szerződésben utalni kell az Nvtv. által előírtakra, különösen a szerződés módosítása, hosszabbítása, a hasznosítás módja, a semmisségi, felmondási, elállási okok körében.

(2) A szerződés tartartalmazza az Nvtv-ben rögzített állami elővásárlási jog érvényesítéséhez szükséges rendelkezéseket.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen keletkezett jogokat és kötelezettségeket e rendelet szabályai nem érintik. A hatálybalépést megelőzően létrejött szerződések időtartamának meghosszabbítása e rendelet szabályai szerint történik.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött, e rendelet szabályainak megfelelő, önkormányzati közfeladat ellátását szolgáló szerződés érvényes.

17. Közösségi jogi és hatályba léptető rendelkezések

29. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.

30. § (1) Ez a rendelet 2013. május 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 2/2012.(II.22.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet5

FORGALOMKÉPTELEN TÖRZSVAGYON
kizárólagos önkormányzati vagyonelemek

Hrsz.

Terület
m2

Megnevezése

Rendeltetés

Bruttó érték e Ft

02/3

2378

Szabadság utcai szabadstrand

Közterület

19 339

02/24

501

Zagytér melletti árok

árok

2 505

1/7

905

Hajós utca

közterület

5 525

1/17

918

Kígyó utca

közterület

6 217

7/3

945

Tavasz utca

közterület

6 909

11/2

223

Köztársaságból nyíló köz

közterület

1 338

21

404

Szivacs utca

közterület

2 320

41/1

766

Fokos utca

közterület

4 112

44/1

698

Kerék utca

közterület

4 476

55/1

623

Kapás utca

közterület

3 403

60

286

Körösi utca

közterület

1 716

72/1

757

Dandár utca

közterület

5 540

79

7963

Köztársaság utca

közterület

49 715

84

2203

Dohány utca

közterület

12 359

96/1

936

Gróf Széchényi Imre tér

Közpark

4 814

97

11747

Gróf Széchényi Imre tér

Közpark

130 150

102/2

13

Vilma u - Gróf Széchényi tér sarok

közterület

65

114

712

Vilma köz

közterület

5 180

134/1

395

Pillangó utca

közterület

3 005

156

10283

Vilma utca

közterület

92 031

157/1

8589

Alkotás utca

közterület

50 633

169/7

1278

Gogol utca

közterület

7 922

169/17

759

Radnóti Miklós utca

közterület

5 140

196/4

3398

Alkotás utcai parkoló

közterület

32 838

204

22

Vilma utca

közterület

442

206/2

4263

Ady Endre utca

közterület

57 007

209/2

2188

Fizetőstrand (Regens Wagner előtt)

Közpark

15 534

209/3

1916

Fizetőstrand (Regens Wagner előtt)

Közpark

13 662

209/8

72

Mária Hotel előtti parti sáv

partvédőmű

600

209/15

21747

Fizetőstrand

strandfürdő

481 918

223/2

586

Viola utca

közterület

4 598

226/2

616

Nyárfa utca

közterület

6 333

232/1

579

Fűzfa utca

közterület

3 795

244

552

Bárdos Lajos utca

közterület

7 530

263

764

Csendes utca

közterület

6 725

277

464

Bárdos Lajos sétány

közterület

1 084

281

2319

Balaton utca

közterület

22 002

347/4

40289

Rákóczi Ferenc utca

közterület

720 005

373

168

Rákóczi 51.sz. melletti köz

közterület

1 008

414/1

511

Delta étterem előtti terület

Közpark

3 891

414/2

136

Rákóczi F utca járda és parkoló

közterület

4 017

417

1002

Delta étterem előtti terület

közterület

23 674

419

50

Keszeg utcai emlékmű (kereszt)

közterület

440

424/5

3136

Vasút tér

közterület

121 409

424/8

582

Posta előtti út

közterület

14 761

424/9

173

Keszeg utca eleje

közterület

1 125

443/1

3893

Vasúti sétány

közterület

40 600

478/2

2801

Vasút utca

közterület

18 406

495

12077

Keszeg utca

közterület

176 828

496/1

4127

Csatornapart utca

közterület

32 259

500/2

4679

Bernáth Aurél sétány

közterület

85 744

500/11

3524

Hajóállomási szabadstrand

közterület

106 604

500/12

1145

Parti utca

közterület

3 790

517/1

613

Árpád utca

közterület

4 616

525/1

485

Bem utca

közterület

7 978

530/1

2922

Szív utca

közterület

25 831

532/1

64

Dózsa u.18. sz. melletti köz

közterület

384

534/1

382

Csillagfény utca

közterület

2 292

541

558

Napsugár utca

közterület

3 348

544/1

3

Napsugár u végén bal p.

közterület

49

544/35

22

Napsugár u végén bal p.

közterület

11

547/2

28847

Dózsa György utca

közterület

212 784

589/1

501

Muskátli utca

közterület

3 756

601/1

466

Hársfa utca

közterület

2 796

614/1

588

Fenyőfa utca

közterület

3 528

626/1

531

Anna utca

közterület

3 186

636/1

506

Szegfű utca

közterület

3 036

642

396

Rózsa utca

közterület

2 376

657/1

648

Liliom utca

közterület

3 888

674/1

866

Dália utca

közterület

6 321

689

990

Hold utca

közterület

5 601

700/1

1567

Kőhídi árok

árok

7 835

740

1161

Csatornapart utca

közterület

7 985

782

616

Jókai köz

közterület

3 696

788

7196

Petőfi Sándor utca

közterület

43 420

843

5461

Kossuth Lajos utca

közterület

47 675

871/13

348

Keszeg u. 118. melletti köz

közterület

2 088

872

3813

Szilágyi utca

közterület

23 775

878/27

189

Dózsa u.78-82 mögötti terület

beépítetlen terület

378

893/4

3355

Polgár utca

közterület

21 416

893/5

24319

Parti utca

közterület

128 372

901

476

Alkotmány utca

közterület

2 856

918/9

478

Dózsa u.108.sz.melletti köz

közterület

2 642

927/9

1887

Szabadság utca

közterület

15 792

939/18

576

Honvéd utca

közterület

8 714

959/3

808

Őrház utcai üzletsor előtti terület

közterület

4 040

962

1582

Őrház utcai üzletsor előtti terület

közterület

10 720

973/4

519

Rákóczi u.307.sz.melletti út

közterület

3 114

978

115

Rákóczi u.283.sz.melletti út

közterület

1 680

999/4

303

Rákóczi u.221.sz.melletti út

közterület

1 818

1004

263

Rákóczi u.193.sz.melletti út

közterület

1 315

1013/1

445

Bajcsy u (Csom birtok előtti ter.)

közterület

2 670

1018/9

1630

Tölgyfa utca

közterület

8 552

1018/27

1029

Cserje utca

közterület

5 565

1018/32

104

Cserje u.9.sz.előtti terület

közterület

624

1022/9

896

Bimbó utca

közterület

4 816

1022/24

894

Tulipán utca

közterület

4 800

1048/12

323

Árvácska u.11. mellett nyíló köz

közterület

1 938

1067

1567

Ibolya utca

közterület

9 521

1075

13468

Árvácska utca

közterület

82 445

1076

2958

Őrház utca

közterület

22 855

1077

3533

Őrház utcai közpark

közterület

23 691

1136/7

1525

Sirály utca

közterület

9 254

1140/8

529

Hullám 136. melletti köz

közterület

2 921

1158/8

670

Hullám 172. melletti köz

közterület

3 623

1173/1

609

Hullám 124. melletti köz

közterület

3 045

1179

30508

Hullám utca

közterület

193 570

1180

1730

Hullám utcai parkoló

közterület

20 167

1210/9

366

Kócsag köz

közterület

2 196

1217

1054

Melhardt Ambrus utca

közterület

5 780

1223

25530

Mária utca

közterület

143 130

1237

2352

Daru utca

közterület

15 740

1290/1

2006

Őz utca

közterület

12 267

1335

1897

Nefelejcs utcai temető

temető

9 085

1383/7

881

Hóvirág utca

közterület

5 505

1427

1460

Őrház utca

közterület

10 623

1435/14

409

Akácfa u.12.sz.melletti út

közterület

2 454

1467

1561

Bükkfa utca

közterület

10 826

1476/6

519

Akácfa u.62.sz.melletti út

közterület

2 787

1477

22015

Akácfa utca

közterület

214 875

1505

1211

Cserfa utca

közterület

9 372

1540

5061

Faluház utca

közterület

36 352

1550

28342

Nefelejcs utca

közterület

168 772

1551

4940

Fenyvesi utca

közterület

27 450

1565

48746

Bajcsy Zs. E. utca

közterület

295 873

1593/6

15981

Őz utcai terület

wc épület

190

1594/4

5709

Őrház utcai strand

közterület

87 953

1596/3

2992

Polgár utcai strand

közterület

27 236

1597/2

3677

Polgár utcai strand

közterület

22 429

1602/1

701

Zagytéri strandra vezető út

közterület

6 809

1604

3205

Bárdos Lajos sétány

közterület

18 162

1606/3

329

Szennyvíz átemelő

átemelő

1 645

2. melléklet6

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona

Hrsz.

Terület m2

Megnevezés

Rendeltetés

Bruttó érték e Ft

425/2

2209

Csillagvirág Művészeti Óvoda

Óvoda

87 438

534

1190

Közös Önkormányzati Hivatal

Önkormányzati hivatal

39 037

550

992

Balatonkeresztúr, Keszeg u.7

Védőnői szolgálat

90 055

1175/3

17250

Hullám utcai szabadstrand

Szabadstrand

250 249

1334/2

2201

Ősz Idők közösségi ház

Közösségi Ház

62 337

425/1

373

Vasút téri parkoló

beépítetlen terület

7 840

434

1369

Vasút tér 4.

Önkormányzati telephely

19 585

3. melléklet7

Az önkormányzat üzleti vagyona

Hrsz

Terület m2

Megnevezés

Rendeltetés

Bruttó érték e Ft

157/2

909

Vilma utca 98

Hétvégi ház, udvar

7 272

209/9

1260

Mária Hotel előtti strand

Közpark

12 126

339

1295

Mindszenthy-szobor

szobor

3 935

424/7

2434

Keszeg u.12. sz. üzletközpont

beépített terület

1 519

478/1

35

Vasút utca

Közterület

230

1602/3

19156

Zagytér

beépítetlen terület

243 411

1611

1550

Zagytér

beépítetlen terület

8 863

1612

7856

Zagytér

beépítetlen terület

94 233

4. melléklet8

A versenyeztetési eljárás szabályai

I. rész

Általános szabályok

1. Versenyeztetési eljárás

Versenyeztetési eljárás alkalmazása esetén a pályázati eljárás szabályai szerint kell eljárni.

2. E szabályzat alkalmazásában

2.1. Pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati felhívás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.

2.2. Nyílt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

2.3. Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket - megfelelő határidő kitűzésével - közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

2.4. Ajánlattételi felhívás: az ajánlatkérő nyilvánosan, vagy meghívás útján felhívást tesz közzé az önkormányzat vagyonának hasznosítására.

2.5. Kiíró (ajánlatkérő): a jelen rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetőleg a tulajdonosi jogok gyakorlójától kapott felhatalmazás alapján a Polgármester.

2.6. Ajánlattevő (pályázó, licitáló): aki a versenyeztetési eljárás során a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz, a felhívás alapján licitál.

II. rész

A pályázati eljárás

3. A pályázati eljárás típusai:

3.1. A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet.

3.2. Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha a hasznosítani kívánt vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítás hatékonyságát elősegítő feladatok megoldása ezen feltételeket teljesíteni képes gazdasági szereplők részvételét teszi szükségessé.

4. A pályázati eljárás kiírása, meghirdetése:

4.1. A pályázatot jelen szabályzat 2.5. pontjában meghatározott kiíró írhatja ki.

4.2. A pályázati felhívást közzé kell tenni a kiíró döntésében foglaltak szerint:

a) az Önkormányzat internetes honlapján ( www.balatonmariafurdo.hu ), valamint

b) a kiíró döntésétől függően más helyen és módon.

4.3. Zártkörű pályázati eljárásról a kiíró az érintetteket a pályázati felhívás megküldésével postai és/vagy elektronikus úton értesíti.

4.4. Zártkörű pályázati eljárás esetén lehetőség szerint legalább három gazdasági szereplőnek kell megküldeni a pályázati felhívást.

4.5. A pályázati felhívásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kiíró megnevezését;

b) a pályázati eljárás célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű)

c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;

d) szükség esetén a kiíró által elfogadható minimumárat, az alkalmazható fizetési módot;

e) a hasznosítás feltételeit;

f) a pályázat benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;

g) a pályázatok felbontásának helyét és időpontját;.

h) a pályázatok elbírálásának szabályait, szempontrendszerét;

i) a pályázati eljárással kapcsolatos további információszerzés lehetőségének megjelölését;

j) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.

4.6. Abban az esetben, ha a pályázat benyújtására nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be pályázatot, a kiíró Képviselő-testület nevében a polgármester új benyújtási határidőt állapíthat meg és az új benyújtási határidőre tekintettel módosított- egyebekben változatlan tartalmú – pályázati felhívást közzéteszi, amelyről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja. Az ilyen módon ismételten közzétett új pályázati eljárás elbírálására az eredi pályázat kiírója jogosult.

4.7. a kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő előtt visszavonni, de erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni;

5. A pályázati eljáráson való részvétel feltételei

A pályázatok elbírálása során csak a pályázati felhívásban meghatározott időben és módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.

6. A pályázatok érvényességi feltételei, az ajánlati kötöttség

6.1. A pályázatokat zárt borítékban, egy eredeti és egy másolati példányban kell a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő alatt, a pályázati felhívásban meghatározott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel benyújtani.

6.2. A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), természetes személy pályázó esetén személyes adatait, elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím)

b) a megajánlott ellenszolgáltatást (vételár, bérleti díj, stb.)

c) hozzájárulónyilatkozatát a személyes adatai kezeléséhez.

6.3. A benyújtott pályázathoz kérhető (a felhívásban jelezni kell):

a) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói engedély, vagy Igazolás az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételről hiteles másolatát;

b) ha a pályázó jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a pályázónak a beadáshoz képest 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy annak hitelesített másolatát, valamint aláírásra jogosult képviselőjének eredeti aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát.

6.4. A pályázó ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 30 napig kötve van. A pályázó ajánlati kötöttségétől szabadul, amennyiben a kiíró ezen időponton belül írásban közli, hogy pályázatát nem nyilvánította nyertessé, vagy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánította.

6.5. A pályázó ajánlati kötöttsége a pályázatának benyújtása napjától kezdődik.

7. A pályázatok átvétele, bontása

7.1. A pályázat a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat beadására nyitva álló határidőig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel időpontját rá kell vezetni a pályázatot tartalmazó borítékra, egyúttal igazolni kell átvétel tényét.

7.2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 15 napon belül nyilvánosan történik. Nyilvános bontáson a kiíró képviselője a kiíró által meghívott személyek, valamint a pályázók, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.

7.3. A nyilvános bontáson a Polgármestert az által kijelölt, Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat alkalmazottja vagy hivatali köztisztviselő képviseli.

7.4. A pályázatok nyilvános bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell a pályázatot benyújtók nevét, székhelyét (lakóhelyét), a pályázatban megajánlott ellenszolgáltatást, azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

7.5. A pályázatok felbontásáról az önkormányzatot képviselő személy feljegyzést készít, melyben rögzíti:

a) a bontás helyét és pontos idejét;

b) a pályázat tárgyát;

c) az önkormányzatot képviselő jelenlévő személyek nevét; aláírását

d) az ajánlatadók nevét és székhelyét;

e) a beérkezett ajánlatok számát, a kötelező tartalmi elemek megfelelőségét;

f) a beérkezés sorrendjében az ajánlatok felsorolását; az ajánlatadó megnevezését, címét, a benyújtás pontos idejét, módját (személyes/postai), a megajánlott ellenszolgáltatás pontos összegét;

g) a jelenlévő ajánlatadók vagy meghatalmazottjaik aláírását

8. A pályázatok értékelése:

8.1. A felbontott pályázatokat a bontást követő 15 napon belül formai és tartalmi szempontból a Polgármester által kijelölt személy megvizsgálja, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indoklással együtt a kiíró részére előterjeszti.

8.2. A pályázat étékelésében nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak:

a) közeli hozzátartozója;

b) munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján a felettese, vagy alkalmazottja;

c) más szerződéses viszonyban foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja;

d) tulajdonosa, tagja vagy vezető tisztségviselője - amennyiben a pályázó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma.

8.3. A pályázat értékelésében részt vevő köteles haladéktalanul a kiírónak bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi vita esetén a kiíró dönt.

8.4. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázatok értékelésének céljára használhatják fel.

9. Hiánypótlás

a) A kijelölt pályázatot értékelő személyek az ajánlatok felbontása után telefonon vagy e-mailben felvilágosításokat kérhetnek a pályázókról annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.

b) A kijelölt bírálatban részt vevők kérdéseiket, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban rögzítik. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

10. Érvényesség, eredményesség

10.1. Érvénytelen a pályázat, ha:

a) a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;

b) a megvásárolni kívánt vagyon (vagyonrész) mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte

c) ha a megajánlott vételár a minimum árat nem éri el;

d) a pályázó nem nem vállalt ajánlati kötöttséget;

e) a pályázat az előző esetekben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;

f) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson.

10.2. Eredménytelen az eljárás, ha:

a) a pályázati eljárás során nem nyújtottak be érvényes pályázatot;

b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek;

c) a kiíró indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítja.

10.3. Eredményes az eljárás, ha a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelő legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a 10.2. c) pontban foglalt esetet.

11. A döntés

11.1. A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró dönt - ha a pályázati felhívás másképp nem rendelkezik - a bontástól számított 30 napon belül. A határidőt a kiíró egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket tájékoztatni kell.

11.2. A pályázatok közül összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni.

12. A pályázat eredményének közlése

A kiíró a döntését követően a pályázati eljárás eredményét haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül, írásban közli valamennyi pályázóval.

13. A szerződés megkötése

13.1. A kiíró a pályázati eljárás nyertesével, ennek meghiúsulása esetén a soron következő legelőnyösebb ajánlatot tett helyezettel köthet szerződést.

13.2. A pályázati eljárás nyertese az, akit a kiíró döntésében nyertesnek nyilvánított.

13.3. A szerződést a kiíró döntését követő 30 napon belül meg kell kötni.

III. rész

A strandi szabad terület bérbeadásának szabályai

14. Az Önkormányzat tulajdonában lévő strandokon lévő terület bérbeadására az alábbi szabályok vonatkoznak.

ba) a hasznosításra meghirdetett terület megjelölését,

bb) a folytatható tevékenységet,

bc) a minimális bérleti díjat,

bd) a jelentkezés határidejét

be) a jelentkezési űrlapot.

a) A Képviselő-testület minden év legkésőbb április 30-ig a megállapítja a hasznosítható strandi szabadterületek tekintetében végezhető tevékenységeket, és a minimális bérleti díjat, melyet a Polgármester hirdetményként közzétesz.

b) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

14.1. A strandi szabadterületek bérletére vonatkozó kérelmeket legkésőbb minden év május 20-ig kell benyújtani a Polgármesterhez. Amennyiben ezen határidőig az engedélyezett helyek mindegyikére nem érkezett be jelentkezés, a Polgármester a beérkezések sorrendjében köthet szerződést, mindaddig amíg az egyes tevekénység betöltődik.

14.2. Amennyiben egy-egy tevékenységre többen jelentkeznek, úgy a legelőnyösebb ajánlatot tevővel kell szerződést kötni.

14.3. Ha a liciteljárás nyertese a tárgyalást követően bejelenti, hogy a területet nem kívánja igénybe venni, úgy a liciteljáráson részt vett következő legmagasabb bérleti díjat felajánló – az általa felajánlott bérleti díjon – jogosult a bérleti szerződés megkötésére. Amennyiben minden ajánlattevő visszalép új hirdetményt kell közzétenni.

14.4. A bérleti szerződés azzal köthető meg, aki a liciteljárás feltételeinek megfelelt, és a lefolytatott eljárás során a legnagyobb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.

14.5. A licit nyertese a bérleti díjat a szerződésben foglalt időszakra vonatkozóan arra tekintet nélkül is köteles megfizetni, hogy a bérleményt ténylegesen használta-e.

1

A 9. § (2) bekezdése a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 24. § (2) bekezdése a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 24. § (3) bekezdése a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 24. § (3a) bekezdését a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

5

Az 1. melléklet a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 5.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 2. melléklet a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 5.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 3. melléklet a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 5.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 4. mellékletet a Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 5.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdése iktatta be.