Felsővadász község képviselő testületének 6/2013 (XII.16.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
Hatályos: 2014. 01. 15- 2014. 01. 15Felsővadász község képviselő testületének 6/2013 (XII.16.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
2014.01.15.
Homrogd község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bekezdés szerinti hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdése szerinti jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
I.FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
.
A rendelet hatálya
1. E rendelet hatálya Homrogd község igazgatási területére terjed ki.
2. Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 153/1997. (XII.20.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK előírásai), illetve a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
2. §
.
Belterületi határmódosítás
1. A szabályozás belterületi határvonalait és nagyságát a T – 2 és T – 3 jelű szabályozási terv jelöli ki.
2. A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja.
II.FEJEZET
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
3. §
.
A terv területének felhasználása
1. A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint
a. beépítésre szánt területek és építési övezetei
1. lakóterület, ezen belül
1. falusias lakóterület Lf
1. különleges terület K, ezen belül
1. mezõgazdasági üzemi területek
2. sport és rekreációs területek
3. temetõ területe
4. közmû területek
b. beépítésre nem szánt területek és övezetei
1. közlekedési és közmûterületek, ezen belül
1. közutak KÖu
2. erdõterület, ezen belül
2. védõerdõ Ev
3. korlátozott véderdõ Egk
4. gazdasági erdõ Eg
5. korlátozott gazdasági erdõ terület Egk
3. mezõgazdasági területek, ezen belül
3. általános mezõgazdasági terület Má
4. korlátozott mezõgazdasági terület Mák
4. vízgazdálkodási terület V, ezen belül
4.1 vízgazdálkodással összefüggõ területek
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.
4. §
.
Szabályozási elemek
1. A szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási tervek tartalmazzák.
2. A szabályozás elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.
3. Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti elõírások megtarthatók, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át.
5. §
.
Az építés engedélyezése
1. A területek felhasználása, beépítése és telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelõen engedélyezhetõ.
2. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület elõkészítés, tereprendezés, közmûvesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
3. A közmûvesítettség mértéke:
- a lakó- és a gazdasági területeket teljes közmûvesítéssel kell ellátni.
- a különleges területeket legalább részleges közmûvesítéssel kell ellátni
4. Az útszabályozással érintett telkeken az építési engedély kiadását megelõzõen a szabályozási szélesség megvalósítása érdekében a szabályozási terv szerinti méretben a telekalakítást el kell végezni.
6. §
.
A telekalakítás szabályai
1. A telekalakítás a szabályozási tervnek, a helyi építési szabályzat övezeti elõírásainak megfelelõen végezhetõ.
2. Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
3. A szabályozási terven jelölt belvízveszélyes területeken új építési telkek kialakítása csak az övezeti szabályozásban megadott feltételek teljesülése esetén a vízrendezés, terület elõkészítés elvégzése után lehetséges.
4. Kialakult teleknél, nem párhuzamos telekhatárok esetén a telekosztás akkor engedélyezhetõ a telekosztásra vonatkozó egyéb elõírások betartásával, ha a telek szélessége az övezetre elõírt legkisebb telekszélesség méretét az építési hely vonalában bárhol eléri vagy meghaladja.
III.FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
7. §
.
A területre vonatkozó általános elõírások
1. Az épületek az építési helyen belül a kötelezõ jellegû szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetõk.
2. Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetõk, ha a terepszinttõl számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
3. Lakóterületen az övezetre meghatározott minimális telekterület vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhetõ (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).
4. Tetõtér beépítés esetén csak egy hasznos tetõtéri építményszint létesíthetõ.
5. Ha a kialakult telek paraméterei nem felelnek meg az övezeti elõírásoknak, akkor a telekterület- a közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthetõ.
6. Az építési telkeken belül, a telek beépített területébe be nem számítandó módon az alábbi melléképítmények helyezhetõk el, a gépjármûvel való beközlekedés biztosítása (3 m) mellett.
elõ- és oldalkertben:
- közmû-becsatlakozási mûtárgy,
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal),
oldal- és hátsókertben:
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökõkút),
- kerti víz- és fürdõmedence, napkollektor,
- kerti épített tûzrakó hely, lugas,
- kerti szabadlépcsõ és lejtõ,
hátsókertben:
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökõkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ lefedés nélküli terasz),
- víz- és fürdõmedence, napkollektor,
- épített tûzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence,
- kerti tetõ, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- szabadlépcsõ és lejtõ,
- a mûemléki környezet kivételével legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
7. A lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetõek el az övezeti szabályoknak megfelelõen:
1. jármû- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló,
2. nyári konyha, mosókonyha, szárító,
3. tároló építmények (tüzelõanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csûr, pajta stb.),
4. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetõvé tesz,i
5. kisipari vagy barkácsmûhely, mûterem, kiskereskedelmi üzlet,
6. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
7. fûtés céljára szolgáló melléképület (kazánház),
8. pince, pince felépítménye.
8. Elõkertben melléképület, pavilon nem helyezhetõ el.
9. Az elõkertek méretét a szabályozási terv szerint, nem szabályozott területeken az OTÉK szerint kell meghatározni.
10. Az oldalkertek és hátsókertek méretére az OTÉK elõírásait kell alkalmazni.
11. Az építési vonalat a szabályozási terv szerint az alábbiak szerint kell alkalmazni: ÉV = kötelezõ építési vonal az utcai telekhatártól
³ ÉV ³ építési vonal a megadott határok között az utcai
telekhatártól számítva
ÉV ³ építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól
ÉV = K Kialakult építési vonal
12. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében
1. 12 méter telekszélesség alatt az épület csak telekhatárra helyezhetõ el.
2. Ha a telek szélessége eléri vagy meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, a mûemléki környezet területének kivételével szabadon álló épület építése is engedélyezhetõ az egyéb övezeti elõírások betartásával.
4. A lakóterületek saroktelkein – amennyiben a szomszédos közbensõ telek ikres beépítésre nem ad lehetõséget, és az építési hely szélességi mérete kevesebb, mint 8
m-, az utcai telekhatárok közül a hosszabb telekhatár és az építési vonal között az elõkert mérete 2 méterig csökkenthetõ. Országos fõúttal határos telkeknél az elõkert csökkentésére nincs lehetõség.
5. Ha a telek szélessége kisebb, mint 14 méter vagy ha a meglévõ beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet.
(13) A zöldterületi fedettség kötelezõen betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
14. Kialakult telek akkor is beépíthetõ az egyéb övezeti elõírások betartásával, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület, minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel.
15. Ha a telek meglévõ beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy az épület megtartható, de további bõvítésre engedély nem adható.
16. Ha a meglévõ épület kialakult építmény- és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke, az épület megtartható, de bõvítése csak az övezetre vonatkozó egyéb elõírások betartásával engedélyezhetõ.
17. Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az elõkert nagysága nem felel meg az elõírásoknak, az elõírásoktól eltérõ beépítési mód megtartható, de az épület csak a telekre vonatkozó egyéb építési elõírások betartásával és csak az építési helyen belül bõvíthetõ.
18. Az egyes épületek, építmények homlokzatmagassága (minden homlokzati oldalra vonatkoztatva) az övezetben szabályozott építménymagasság mértékétõl legfeljebb 1 m- rel térhet el.
(19) A lakóterületeken belül tiltott gazdasági tevékenységek listáját a 3. sz. melléklet tartalmazza.
8. §
.
A kialakult állapot értelmezése
1. Az egyes építési övezetekben megadott övezeti elõírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.
2. Kialakult telek akkor is beépíthetõ, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok, valamint a sajátos övezeti elõírások) betartásával elhelyezhetõ.
3. Ha a zónába esõ, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzõi az (1) bekezdésben rögzített elõírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi elõírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkákat, ill. telekalakítást végezni:
» ha a telek beépítettsége nem felel meg az elõírásoknak, a meglévõ épület felújítandó, de a beépítettség nem növelhetõ, és az épület(ek) magassági értelemben sem bõvíthetõk, kivéve a tetõtér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mellett megengedhetõ. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bek. elõírásait kell alkalmazni.
» ha a telek méretei nem felelnek meg az elõírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási terv alapján történõ közterületi határ-rendezést kivéve-tovább nem csökkenthetõk, és a telek beépíthetõ, ha az egyéb elõírások betarthatók.
» ha az építmény(ek) magassága meghaladja a megengedettet, a meglévõ építmények megtarthatók és bõvíthetõk, de a bõvítmény magassága nem haladhatja meg az elõírt értéket. Ha az építmény(ek) lebontásra kerül(nek) a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés elõírásait kell alkalmazni.
» ha az övezetben elõírt zöldfelületi mérték nem tartható a telek kialakult beépítettsége miatt, akkor a zöldfelület mértéke a „túlépítettség” mértékével csökkenthetõ.
4. Kialakult elõkert megtartható, amennyiben a telken lévõ épület megtartásra kerül.
5. A helyi értékvédelmi területen belül elhelyezkedõ területek saroktelkein csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.
9. §
.
Az illeszkedés szabályainak alkalmazása
1. Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik:
a. Elõkertek megállapítása
b. Hátsókertek megállapítása
c. Telekmegosztásnál az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározásánál
d. Kötelezõ építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül
e. Épület elhelyezés az építési helyen belül
f. Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az oldal-, és hátsókertre, valamint a tetõformára.
g. Az épületek homlokzati színezésének, tetõformájának és tetõhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.
h. Minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmû szabályozást
10. §
.
Falusias lakóterületek
2. A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
3. A falusias lakóterületen belül sportépítmény és üzemanyagtöltõ nem helyezhetõ el.
4. Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhetõ, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhetõ el
5. A lakóépületeket, melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi elõírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja..
6. A terménytárolás céljára használatos melléképületek építménymagassága legfeljebb 7.5 m lehet.
7. A falusias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítõ szabályok is betartandók:
1. Lakó és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhetõ el.
- Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak fõépülettel egybeépítve létesíthetõ.
- Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védõtávolságok betartandók.
2. Gazdasági és kert zóna
- Az utcai telekhatártól számított 20 métertõl 50 méterig terjedõ zóna.
- A melléképületek a kötelezõ oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetõk. Oldalhatárra melléképület csak a fõépülettel megegyezõ telekhatárra épülhet.
- Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthetõ. Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhetõ.
- Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhetõ el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
8. A 3000 négyzetméter feletti telekrészt a beépítettségi mérték kiszámításakor nem vehetõ figyelembe.
11. §
.
Különleges területek
1. A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.
2. A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:
a. Mezõgazdasági üzemi területek
b. Sport és rekreációs területek
c. Temetõ területek
d. Közmû területek
3. A különleges területek övezeti szabályozása:
a. Különleges mezõgazdasági üzemi területek övezete
A övezet,
besorolását tekintve mezõgazdasági üzemi terület (szõlészeti, borászati üzemi terület), amelyen belül, ha az állattartás és az egyéb gazdasági, ipari tevékenység együtt van jelen az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelõen fenntartható, ott újabb állattartó funkciók is elhelyezhetõk, amennyiben ahhoz az illetékes szakhatóságok hozzájárulásukat megadják.
A részben meglévõ, illetve tervezett övezetekben a telekalakítást elõsegítõ telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni.
b. Sport és rekreációs területek
1.
A övezet sport, rekreációs és idegenforgalmi,
a sport, rekreációs funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató, funkciók elhelyezésére szolgál.
c. Temetõ területek
A temetõ övezet, mûködõ vagy mûködésbe vonható temetõterület.
Az újonnan mûködésbe vont területek esetében 30 méter széles védõsávot kell kialakítani a telken belül.
d. Közmû területek
A
Védõtávolsága 500 méter.
Csak kiszolgáló épület építhetõ.
Kialakítása ágazati és környezetvédelmi elõírások szerint.
12. §
.
A beépítésre szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
alakítható legkisebb |
megengedett |
legna- |
||||
széles- |
mély- |
telek- |
zöld- |
|||||
Falusias lakóterület |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
O |
20 |
40 |
800 |
50 |
6,0* |
30 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(20) |
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
K |
SZ |
30 |
3.1 |
7,5 |
1500 |
K |
SZ |
30 |
4.1 |
7,5 |
5000 |
* - az építménymagasság eltérhet a terménytároló melléképületeknél max.7,5 m.
**- többszintes (háromszintû) növényállomány alakítandó ki
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
13. §
.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
1. A rendelet hatálya alá esõ területen lévõ közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
2. A település közterületein engedélyezhetõ eltérõ használat az alábbi lehet:
a. hirdetõ berendezés elhelyezése,
b. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d. szobor, díszkút, egyéb mûalkotások elhelyezése,
e. távbeszélõ fülke elhelyezése,
Homrogd község Szabályozási Terve Helyi Építési Szabályzat 14
f. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építõanyag- tárolás (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint),
g. zöldfelületek, fasorok,
h. játszótér,
i. közmûvek felépítményei,
j. egyéb az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
3. Az építési telkek közmûvesítését közterületrõl vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
4. A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történõ áthidalását is az akadálymentes közlekedés biztosítása céljából.
14. §
.
Közlekedési és közmûterületek
1. A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott
- KÖú jelzésû közterületei, melyek közlekedési és közmûlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak
2. A magánút csak közúthoz csatlakoztatható.
3. A község területén az úthálózat szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
4. A közlekedési és közmûterületeken a közlekedési létesítmények, a közmûvek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetõk el, ill. utcafásítás telepíthetõ.
5. Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
a. azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b. az ott összegyûlõ csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c. a közüzemi közmûvek megfelelõ elhelyezése, továbbá
d. a vonatkozó jogszabályokban elõírt feltételek, jellemzõk megvalósítása biztosítható legyen.
6. Az utak védõterületei az illetékes közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelõjének hozzájárulásával használható fel. A védõterületek nagysága az utak külterületi szakaszain az úttengelytõl mérve:
a. az alsóbbrendû országos közutak esetén 50-50 m,(ezen belül kerítés 20m-re, épület 30m-re helyezhetõ el).
b. A kiemelt külterületi kiszolgáló utak tengelyétõl mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhetõ el.
7. A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
a)
tervezett országos jelentõségû gyorsforgalmi út
A települést nem érinti.
b. országos fõút (I. és II. rendû) A települést nem érinti.
c. országos mellékút települési fõút
Szabályozása:
1. belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint
2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévõ jogi határokkal
Új fõút kiépítése esetén 30 méter
- az út építési területe min. 22 méter
- az út védõtávolsága 100 méter
d. helyi gyûjtõút, a települést nem érinti.
e. kiszolgálóút
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szabályozási szélessége tervezett utaknál 12 m, 5 m burkolat-szélességgel Meglévõ utaknál a kialakult állapot szerint, illetve a szabályozási terv szerinti értékek betartásával.
f. kiemelt külterületi kiszolgálóút
Szabályozása: Külterületen
- Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévõ jogi határokkal, illetve 6 méter
- Az út építési területe minimum 12 méter
- Az út védõtávolsága 25 méter
g. kerékpárút
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter. A Kossuth utca mentén halad.
i)
vegyes használatú gépjármûút
Szabályozása:
Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
j) közlekedési területen belüli köztér, melyet kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani.
Védett közterek esetén közterületi terv szerint.
Gyalogos forgalom számára fenntartott, korlátozott kiszolgáló gépkocsi forgalmat is biztosító, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri mûalkotásokkal gazdagított közlekedési terület.
Megvalósítás elõtt közterületi terv készítendõ, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közmûvekre. A különféle tervfajtáknak egyidõben kell készülni.
Korlátozott kiszolgáló gépjármûforgalom és parkolás lehetséges.
8. A tûzoltó gépjármûvek részére az elõírt fordulási sugár és két nyomsáv szélességû szilárd burkolatú út biztosítása szükséges
15. §
.
A közmûvesítés területei és létesítményei
1. A rendelet hatálya alá esõ területet teljes, de legalább részleges közmûvesítéssel kell ellátni. A közmûvesítés a beépítés feltétele.
2. Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közmûellátásának mértékét az 5. § tartalmazza.
3. Kialakult és újonnan kialakítandó építési övezetekben új telekbeépítések, felújítások és átépítések engedélyezése során a teljes közmûvesítettség közterleti biztosításáig megengedett a részleges közmûvesítettségnek megfelelõ ellátás.
4. Hírközlési torony, illetve átjátszó állomás beépítésre szánt területen belüli elhelyezéshez környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges.
5. Az egyes területfelhasználási egységekben:
a. A vezetékes ivó-, használati- és tûzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. A tûzcsapok a vonatkozó elõírásokban rögzített távolságokra telepítendõk.
b. A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétõl függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
c. A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerû csapadékcsatornával a településközpont területén zárt rendszerû csapadékcsatornával épüljön ki.
6. A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerû szennyvíztároló is engedélyezhetõ.
7. A közmûvek építésérõl, átépítésérõl és kiváltásáról az utak építése elõtt kell gondoskodni.
8. A közmûépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
9. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv elõírásainak megfelelõen szabad.
(10) A közüzemi közmûhálózatok és közmûlétesítmények - a vízellátás, csapadékvíz- elvezetés, földgázellátás, távközlés hálózatok létesítményei - csak közterületen vagy a szolgáltató saját telkén helyezhetõk el az ágazati és az övezeti elõírásoknak megfelelõen.
11. Közmûvek védõtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közmû üzemeltetõ hozzájárulásával lehet.
12. Közmûvezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a gazdaságos terület- felhasználást, a közmûvek elrendezésénél a területre elõírt fásítást figyelembe kell venni.
13. Utak, kerékpárutak, burkolt közterületek alatt elhelyezésre kerülõ közmûvek távlati fejlesztési lehetõségeit figyelembe kell venni.
(14) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közmûveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni
(15) Mûemléki környezetben az elektromos ellátást földkábelen keresztül kell biztosítani.
16. §
.
Zöldterületek
(1) A település közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark formában nem jelennek meg.
17. §
.
Erdõterületek
1. A település erdõterületeinek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tûnteti fel.
2. A településen található erdõterületek az erdõ rendeltetése szerint:
a) Védelmi rendeltetésû (védett vagy védõ) erdõ övezet
Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegû vezetékek, közmûépítmények, utak helyezhetõk el akkor, ha az erdõt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdõben nem helyezhetõ el.
1.
általános véderdõ övezet
2. Korlátozott véderdõ övezet Korlátozás okai:
- tervezett természeti terület
- térségi jelentõségû tájképvédelmi terület
Védõerdõben építmény nem helyezhetõ el.
Védett erdõben (lehatárolása a természeti védettség szerint) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.
b)
1.
Gazdasági erdõ övezet
A területen bármilyen építmény csak az erdõ rendeltetésének megfelelõ funkcióval, 100.000 m•-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes Igazgatóságának bevonásával helyezhetõ el a következõek szerint:
» a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,
» a beépítés legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal engedélyezhetõ,
» a beépítési mód szabadonálló. Az épületeket 10 m-es elõ-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni,
» a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.
» az épületek külsõ megjelenéséhez hagyományos építõanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követõ színezést kell használni.
2. Korlátozott gazdasági erdõ övezet Korlátozás okai:
- tervezett természeti terület
Védõerdõben építmény nem helyezhetõ el.
Védett erdõben (lehatárolása a természeti védettség szerint) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.
18. §
.
Mezõgazdasági területek
1. A mezõgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
2. A termõföldön történõ beruházásokat úgy lehet engedélyezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környezõ területeken a talajvédõ gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.
3. Mezõgazdasági területek besorolása: Általános mezõgazdasági terület, jele Má.
Korlátozott használatú mezõgazdasági terület,jele Mák
4. A mezõgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.
a. Általános mezõgazdasági terület övezetei
1. szántó
Az övezetben:
- A 720 m2-t el nem érõ területû telken építmény nem építhetõ.
- A 720 m2-t meghaladó telken 3%-os beépítettséggel elsõsorban a szántóföldi mezõgazdasági termelés, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhetõ el.
2.
gyep
Az övezetben csak a gyepgazdálkodáshoz vagy állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetõek el.
3.
szõlõ és gyümölcsös
Az övezetben:
- A 720 m2-t el nem érõ területû telken építmény nem építhetõ.
- A 720 m2-t meghaladó telken 3%-os beépítettséggel elsõsorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhetõ el.
a. Korlátozott használatú mezõgazdasági terület övezetei
Korlátozás okai:
- tervezett természeti terület
- térségi jelentõségû tájképvédelmi terület
1. szántó
Nem beépíthetõ.
2.
Védett gyepterület,nem beépíthetõ.
Beépítése kivételesen az általános gyepövezetben megadottak szerint, az illetékes nemzeti park eseti szakhatósági hozzájárulásával.
19. §
.
Vízgazdálkodási terület
1. A vízgazdálkodással összefüggõ V jelû területeket a terv jelöli ki.
1. élõvízfolyások medre és partja övezet
2. közcélú nyílt csatornák medre és partja
3. töltés
2. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelõ létesítmény helyezhetõ el.
3. A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges.
4. Belvízveszélyes területen épületet és építményt elhelyezni csak az illetékes vízügyi és a katasztrófavédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
IV.FEJEZET
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELÕÍRÁSAI
20. §
.
Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos elõírások
1. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.
2. Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthetõ, hogy a mûködés/tevékenység megkezdésének napjától kezdõdõen zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által elõírt zajkibocsátási határértéket.
3. Meglévõ közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelõ beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelõ tájolásával, illetve mûszaki intézkedésekkel biztosítani kell az elõírt zajterhelési határértékek teljesülését.
4. A zajtól védendõ helyiségekben, ill. a zajtól védendõ homlokzatok elõtt teljesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet mellékletei tartalmazzák.
5. A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külsõ környezeti zajtól védendõ homlokzata elõtt kell teljesülni.
6. Zajt, illetve rezgést elõidézõ új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külsõ zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.
7. Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendõ létesítményt csak mûszaki védelemmel lehet megépíteni.
8. A nyári idõszakban rendezett, maximum 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. § (4) bekezdése tartalmazza.
21. §
.
Természeti értékvédelem
1. A településen található természetvédelmi területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
2. A településen található helyi természeti védelem alá vont egyedi tájértékek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
V.FEJEZET
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELÕÍRÁSAI
22. §
.
Építészeti értékvédelem
3. A településen található országos védelem alatt álló mûemlékek jegyzékét és a mûemléki környezetet a tervvel összhangban a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
4. A külön önkormányzati rendelettel (helyi értékvédelmi rendelettel) jóváhagyott helyi védett épületek és feszületek jegyzékét, a helyi értékvédelmi terület határát,a helyi védelem alá vont terek,utcák,utcaképek,látványok jegyzékét, továbbá a helyi védelem alá vont kegyeli parkot a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
23. §
.
Mûemlékek, mûemléki környezet, és helyi értékvédelmi terület sajátos elõírásai
1. A mûemléki környezetben látható módon elhelyezett közmûvezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a mûemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.
2. A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókõ legyen szürke, antracit vagy homok színben.
3. A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) a mûemléki hatóság hozzájárulásával.
4. A mûemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni.
24. §
.
A mûemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken lévõ épületek kialakításának sajátos elõírásai
1. A területen az anyaghasználattal kapcsolatosan az alábbi elõírásokat kell betartani:
1. Lábazatképzés
- Kõ, mûkõ, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2. Falfelületek
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kõburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegû homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerûen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tetõ
- A tetõfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévõ környezethez illeszkedik) legyen.
- Nem alkalmazható fém tetõ héjalás, fémlemezfedés, cserepes fémlemezfedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetõrészletek kiegészítõ fedéseként)
Abban az esetben, ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemez fedés ( bádogfedés ), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy annak korszerû változatának ( cink lemez fedés ) megfelelõen.
- Nem alkalmazható hullámpala, mûanyag hullámlemez, mûanyag síklemez.
2. Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
1. Térarányok, utcaképek
- A homlokzaton a tetõfelületen önálló, álló tetõablak nem építhetõ.
- A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenõ homlokzati hangsúlyt adó tetõfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetõpárkánnyal.
- Fekvõ tetõablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhetõ.
- A felsorolt szabályok a mûemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
2. Homlokzati arányrendszer védelme
- A mûemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévõ épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak legfeljebb 1,0
méterrel lehet. Az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
- A meglévõ kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetõfelépítményeiben.
3. Tetõformák szabályozása
- Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésû övezetekben összetett tetõidomú magas tetõ építendõ utcára merõleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelõen vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással az illeszkedés szabályai szerint.
- A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetõforma összetett tetõidomú magastetõ, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetõfelépítménnyel meg lehet szakítani.
- Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetõkontyolást kell alkalmazni.
- Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetõt kell alkalmazni.
25. §
.
Régészeti területek
2. A településen található a régészeti területek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
3. Régészeti területen a meglévõ terepszinthez viszonyítva 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó minden tevékenység csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodája engedélyével végezhetõ.
26. §
.
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
1. A terv szerinti közlekedési és közmûterületek kialakítása érdekében az elõvásárlási jog és a kisajátítás jogintézményei alkalmazhatók.
2. A terven jelölt beültetési kötelezettség az építési telek esetében a tulajdonost, a közlekedési területen az út kezelõjét terheli.
3. A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elõvásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.
(4)
27. §
.
Útépítési és közmûvesítési hozzájárulás
1. Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közmûveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.
2. Az 1.) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.
3. Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
VI.FEJEZET
28. §
.
Záró rendelkezések
1. Jelen rendelet és a vele együtt alkalmazandó kül- és belterületi szabályozási tervek 2014. január 15. napjától lépnek hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
2. A hatálybalépést megelőzően érkeztetett és jogerősen el nem bírált ügyekben jelen rendelet akkor alkalmazható, ha a rendelet a kérelem tárgyára vonatkozóan kedvezőbb előírásokat tartalmaz.
Homrogd, 2013. december 16.
Dr. Juhász Imre Fürjesné Jadlóczki Dóra
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve.
Homrogd, 2013. december 16.
Fürjesné Jadlóczki Dóra
jegyző
Homrogd község Önkormányzat Képviselőtestületének
a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
Homrogd község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bekezdés szerinti hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdése szerinti jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
I.FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
.
A rendelet hatálya
1. E rendelet hatálya Homrogd község igazgatási területére terjed ki.
2. Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 153/1997. (XII.20.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK előírásai), illetve a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
2. §
.
Belterületi határmódosítás
1. A szabályozás belterületi határvonalait és nagyságát a T – 2 és T – 3 jelű szabályozási terv jelöli ki.
2. A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja.
II.FEJEZET
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
3. §
.
A terv területének felhasználása
1. A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint
a. beépítésre szánt területek és építési övezetei
1. lakóterület, ezen belül
1. falusias lakóterület Lf
1. különleges terület K, ezen belül
1. mezõgazdasági üzemi területek
2. sport és rekreációs területek
3. temetõ területe
4. közmû területek
b. beépítésre nem szánt területek és övezetei
1. közlekedési és közmûterületek, ezen belül
1. közutak KÖu
2. erdõterület, ezen belül
2. védõerdõ Ev
3. korlátozott véderdõ Egk
4. gazdasági erdõ Eg
5. korlátozott gazdasági erdõ terület Egk
3. mezõgazdasági területek, ezen belül
3. általános mezõgazdasági terület Má
4. korlátozott mezõgazdasági terület Mák
4. vízgazdálkodási terület V, ezen belül
4.1 vízgazdálkodással összefüggõ területek
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.
4. §
.
Szabályozási elemek
1. A szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási tervek tartalmazzák.
2. A szabályozás elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.
3. Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti elõírások megtarthatók, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át.
5. §
.
Az építés engedélyezése
1. A területek felhasználása, beépítése és telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelõen engedélyezhetõ.
2. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület elõkészítés, tereprendezés, közmûvesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
3. A közmûvesítettség mértéke:
- a lakó- és a gazdasági területeket teljes közmûvesítéssel kell ellátni.
- a különleges területeket legalább részleges közmûvesítéssel kell ellátni
4. Az útszabályozással érintett telkeken az építési engedély kiadását megelõzõen a szabályozási szélesség megvalósítása érdekében a szabályozási terv szerinti méretben a telekalakítást el kell végezni.
6. §
.
A telekalakítás szabályai
1. A telekalakítás a szabályozási tervnek, a helyi építési szabályzat övezeti elõírásainak megfelelõen végezhetõ.
2. Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
3. A szabályozási terven jelölt belvízveszélyes területeken új építési telkek kialakítása csak az övezeti szabályozásban megadott feltételek teljesülése esetén a vízrendezés, terület elõkészítés elvégzése után lehetséges.
4. Kialakult teleknél, nem párhuzamos telekhatárok esetén a telekosztás akkor engedélyezhetõ a telekosztásra vonatkozó egyéb elõírások betartásával, ha a telek szélessége az övezetre elõírt legkisebb telekszélesség méretét az építési hely vonalában bárhol eléri vagy meghaladja.
III.FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
7. §
.
A területre vonatkozó általános elõírások
1. Az épületek az építési helyen belül a kötelezõ jellegû szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetõk.
2. Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetõk, ha a terepszinttõl számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
3. Lakóterületen az övezetre meghatározott minimális telekterület vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhetõ (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).
4. Tetõtér beépítés esetén csak egy hasznos tetõtéri építményszint létesíthetõ.
5. Ha a kialakult telek paraméterei nem felelnek meg az övezeti elõírásoknak, akkor a telekterület- a közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthetõ.
6. Az építési telkeken belül, a telek beépített területébe be nem számítandó módon az alábbi melléképítmények helyezhetõk el, a gépjármûvel való beközlekedés biztosítása (3 m) mellett.
elõ- és oldalkertben:
- közmû-becsatlakozási mûtárgy,
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal),
oldal- és hátsókertben:
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökõkút),
- kerti víz- és fürdõmedence, napkollektor,
- kerti épített tûzrakó hely, lugas,
- kerti szabadlépcsõ és lejtõ,
hátsókertben:
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökõkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ lefedés nélküli terasz),
- víz- és fürdõmedence, napkollektor,
- épített tûzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence,
- kerti tetõ, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- szabadlépcsõ és lejtõ,
- a mûemléki környezet kivételével legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
7. A lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetõek el az övezeti szabályoknak megfelelõen:
1. jármû- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló,
2. nyári konyha, mosókonyha, szárító,
3. tároló építmények (tüzelõanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csûr, pajta stb.),
4. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetõvé tesz,i
5. kisipari vagy barkácsmûhely, mûterem, kiskereskedelmi üzlet,
6. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
7. fûtés céljára szolgáló melléképület (kazánház),
8. pince, pince felépítménye.
8. Elõkertben melléképület, pavilon nem helyezhetõ el.
9. Az elõkertek méretét a szabályozási terv szerint, nem szabályozott területeken az OTÉK szerint kell meghatározni.
10. Az oldalkertek és hátsókertek méretére az OTÉK elõírásait kell alkalmazni.
11. Az építési vonalat a szabályozási terv szerint az alábbiak szerint kell alkalmazni: ÉV = kötelezõ építési vonal az utcai telekhatártól
³ ÉV ³ építési vonal a megadott határok között az utcai
telekhatártól számítva
ÉV ³ építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól
ÉV = K Kialakult építési vonal
12. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében
1. 12 méter telekszélesség alatt az épület csak telekhatárra helyezhetõ el.
2. Ha a telek szélessége eléri vagy meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, a mûemléki környezet területének kivételével szabadon álló épület építése is engedélyezhetõ az egyéb övezeti elõírások betartásával.
4. A lakóterületek saroktelkein – amennyiben a szomszédos közbensõ telek ikres beépítésre nem ad lehetõséget, és az építési hely szélességi mérete kevesebb, mint 8
m-, az utcai telekhatárok közül a hosszabb telekhatár és az építési vonal között az elõkert mérete 2 méterig csökkenthetõ. Országos fõúttal határos telkeknél az elõkert csökkentésére nincs lehetõség.
5. Ha a telek szélessége kisebb, mint 14 méter vagy ha a meglévõ beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet.
(13) A zöldterületi fedettség kötelezõen betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
14. Kialakult telek akkor is beépíthetõ az egyéb övezeti elõírások betartásával, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület, minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel.
15. Ha a telek meglévõ beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy az épület megtartható, de további bõvítésre engedély nem adható.
16. Ha a meglévõ épület kialakult építmény- és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke, az épület megtartható, de bõvítése csak az övezetre vonatkozó egyéb elõírások betartásával engedélyezhetõ.
17. Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az elõkert nagysága nem felel meg az elõírásoknak, az elõírásoktól eltérõ beépítési mód megtartható, de az épület csak a telekre vonatkozó egyéb építési elõírások betartásával és csak az építési helyen belül bõvíthetõ.
18. Az egyes épületek, építmények homlokzatmagassága (minden homlokzati oldalra vonatkoztatva) az övezetben szabályozott építménymagasság mértékétõl legfeljebb 1 m- rel térhet el.
(19) A lakóterületeken belül tiltott gazdasági tevékenységek listáját a 3. sz. melléklet tartalmazza.
8. §
.
A kialakult állapot értelmezése
1. Az egyes építési övezetekben megadott övezeti elõírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.
2. Kialakult telek akkor is beépíthetõ, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok, valamint a sajátos övezeti elõírások) betartásával elhelyezhetõ.
3. Ha a zónába esõ, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzõi az (1) bekezdésben rögzített elõírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi elõírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkákat, ill. telekalakítást végezni:
» ha a telek beépítettsége nem felel meg az elõírásoknak, a meglévõ épület felújítandó, de a beépítettség nem növelhetõ, és az épület(ek) magassági értelemben sem bõvíthetõk, kivéve a tetõtér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mellett megengedhetõ. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bek. elõírásait kell alkalmazni.
» ha a telek méretei nem felelnek meg az elõírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási terv alapján történõ közterületi határ-rendezést kivéve-tovább nem csökkenthetõk, és a telek beépíthetõ, ha az egyéb elõírások betarthatók.
» ha az építmény(ek) magassága meghaladja a megengedettet, a meglévõ építmények megtarthatók és bõvíthetõk, de a bõvítmény magassága nem haladhatja meg az elõírt értéket. Ha az építmény(ek) lebontásra kerül(nek) a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés elõírásait kell alkalmazni.
» ha az övezetben elõírt zöldfelületi mérték nem tartható a telek kialakult beépítettsége miatt, akkor a zöldfelület mértéke a „túlépítettség” mértékével csökkenthetõ.
4. Kialakult elõkert megtartható, amennyiben a telken lévõ épület megtartásra kerül.
5. A helyi értékvédelmi területen belül elhelyezkedõ területek saroktelkein csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.
9. §
.
Az illeszkedés szabályainak alkalmazása
1. Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik:
a. Elõkertek megállapítása
b. Hátsókertek megállapítása
c. Telekmegosztásnál az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározásánál
d. Kötelezõ építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül
e. Épület elhelyezés az építési helyen belül
f. Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az oldal-, és hátsókertre, valamint a tetõformára.
g. Az épületek homlokzati színezésének, tetõformájának és tetõhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.
h. Minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmû szabályozást
10. §
.
Falusias lakóterületek
2. A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
3. A falusias lakóterületen belül sportépítmény és üzemanyagtöltõ nem helyezhetõ el.
4. Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhetõ, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhetõ el
5. A lakóépületeket, melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi elõírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja..
6. A terménytárolás céljára használatos melléképületek építménymagassága legfeljebb 7.5 m lehet.
7. A falusias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítõ szabályok is betartandók:
1. Lakó és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhetõ el.
- Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak fõépülettel egybeépítve létesíthetõ.
- Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védõtávolságok betartandók.
2. Gazdasági és kert zóna
- Az utcai telekhatártól számított 20 métertõl 50 méterig terjedõ zóna.
- A melléképületek a kötelezõ oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetõk. Oldalhatárra melléképület csak a fõépülettel megegyezõ telekhatárra épülhet.
- Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthetõ. Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhetõ.
- Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhetõ el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
8. A 3000 négyzetméter feletti telekrészt a beépítettségi mérték kiszámításakor nem vehetõ figyelembe.
11. §
.
Különleges területek
1. A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.
2. A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:
a. Mezõgazdasági üzemi területek
b. Sport és rekreációs területek
c. Temetõ területek
d. Közmû területek
3. A különleges területek övezeti szabályozása:
a. Különleges mezõgazdasági üzemi területek övezete
A övezet,
besorolását tekintve mezõgazdasági üzemi terület (szõlészeti, borászati üzemi terület), amelyen belül, ha az állattartás és az egyéb gazdasági, ipari tevékenység együtt van jelen az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelõen fenntartható, ott újabb állattartó funkciók is elhelyezhetõk, amennyiben ahhoz az illetékes szakhatóságok hozzájárulásukat megadják.
A részben meglévõ, illetve tervezett övezetekben a telekalakítást elõsegítõ telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni.
b. Sport és rekreációs területek
1.
A övezet sport, rekreációs és idegenforgalmi,
a sport, rekreációs funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató, funkciók elhelyezésére szolgál.
c. Temetõ területek
A temetõ övezet, mûködõ vagy mûködésbe vonható temetõterület.
Az újonnan mûködésbe vont területek esetében 30 méter széles védõsávot kell kialakítani a telken belül.
d. Közmû területek
A
Védõtávolsága 500 méter.
Csak kiszolgáló épület építhetõ.
Kialakítása ágazati és környezetvédelmi elõírások szerint.
12. §
.
A beépítésre szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
alakítható legkisebb |
megengedett |
legna- |
||||
széles- |
mély- |
telek- |
zöld- |
|||||
Falusias lakóterület |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
O |
20 |
40 |
800 |
50 |
6,0* |
30 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(20) |
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
K |
SZ |
30 |
3.1 |
7,5 |
1500 |
K |
SZ |
30 |
4.1 |
7,5 |
5000 |
* - az építménymagasság eltérhet a terménytároló melléképületeknél max.7,5 m.
**- többszintes (háromszintû) növényállomány alakítandó ki
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
13. §
.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
1. A rendelet hatálya alá esõ területen lévõ közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
2. A település közterületein engedélyezhetõ eltérõ használat az alábbi lehet:
a. hirdetõ berendezés elhelyezése,
b. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d. szobor, díszkút, egyéb mûalkotások elhelyezése,
e. távbeszélõ fülke elhelyezése,
Homrogd község Szabályozási Terve Helyi Építési Szabályzat 14
f. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építõanyag- tárolás (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint),
g. zöldfelületek, fasorok,
h. játszótér,
i. közmûvek felépítményei,
j. egyéb az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
3. Az építési telkek közmûvesítését közterületrõl vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
4. A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történõ áthidalását is az akadálymentes közlekedés biztosítása céljából.
14. §
.
Közlekedési és közmûterületek
1. A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott
- KÖú jelzésû közterületei, melyek közlekedési és közmûlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak
2. A magánút csak közúthoz csatlakoztatható.
3. A község területén az úthálózat szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
4. A közlekedési és közmûterületeken a közlekedési létesítmények, a közmûvek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetõk el, ill. utcafásítás telepíthetõ.
5. Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
a. azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b. az ott összegyûlõ csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c. a közüzemi közmûvek megfelelõ elhelyezése, továbbá
d. a vonatkozó jogszabályokban elõírt feltételek, jellemzõk megvalósítása biztosítható legyen.
6. Az utak védõterületei az illetékes közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelõjének hozzájárulásával használható fel. A védõterületek nagysága az utak külterületi szakaszain az úttengelytõl mérve:
a. az alsóbbrendû országos közutak esetén 50-50 m,(ezen belül kerítés 20m-re, épület 30m-re helyezhetõ el).
b. A kiemelt külterületi kiszolgáló utak tengelyétõl mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhetõ el.
7. A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
a)
tervezett országos jelentõségû gyorsforgalmi út
A települést nem érinti.
b. országos fõút (I. és II. rendû) A települést nem érinti.
c. országos mellékút települési fõút
Szabályozása:
1. belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint
2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévõ jogi határokkal
Új fõút kiépítése esetén 30 méter
- az út építési területe min. 22 méter
- az út védõtávolsága 100 méter
d. helyi gyûjtõút, a települést nem érinti.
e. kiszolgálóút
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szabályozási szélessége tervezett utaknál 12 m, 5 m burkolat-szélességgel Meglévõ utaknál a kialakult állapot szerint, illetve a szabályozási terv szerinti értékek betartásával.
f. kiemelt külterületi kiszolgálóút
Szabályozása: Külterületen
- Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévõ jogi határokkal, illetve 6 méter
- Az út építési területe minimum 12 méter
- Az út védõtávolsága 25 méter
g. kerékpárút
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter. A Kossuth utca mentén halad.
i)
vegyes használatú gépjármûút
Szabályozása:
Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
j) közlekedési területen belüli köztér, melyet kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani.
Védett közterek esetén közterületi terv szerint.
Gyalogos forgalom számára fenntartott, korlátozott kiszolgáló gépkocsi forgalmat is biztosító, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri mûalkotásokkal gazdagított közlekedési terület.
Megvalósítás elõtt közterületi terv készítendõ, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közmûvekre. A különféle tervfajtáknak egyidõben kell készülni.
Korlátozott kiszolgáló gépjármûforgalom és parkolás lehetséges.
8. A tûzoltó gépjármûvek részére az elõírt fordulási sugár és két nyomsáv szélességû szilárd burkolatú út biztosítása szükséges
15. §
.
A közmûvesítés területei és létesítményei
1. A rendelet hatálya alá esõ területet teljes, de legalább részleges közmûvesítéssel kell ellátni. A közmûvesítés a beépítés feltétele.
2. Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közmûellátásának mértékét az 5. § tartalmazza.
3. Kialakult és újonnan kialakítandó építési övezetekben új telekbeépítések, felújítások és átépítések engedélyezése során a teljes közmûvesítettség közterleti biztosításáig megengedett a részleges közmûvesítettségnek megfelelõ ellátás.
4. Hírközlési torony, illetve átjátszó állomás beépítésre szánt területen belüli elhelyezéshez környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges.
5. Az egyes területfelhasználási egységekben:
a. A vezetékes ivó-, használati- és tûzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. A tûzcsapok a vonatkozó elõírásokban rögzített távolságokra telepítendõk.
b. A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétõl függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
c. A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerû csapadékcsatornával a településközpont területén zárt rendszerû csapadékcsatornával épüljön ki.
6. A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerû szennyvíztároló is engedélyezhetõ.
7. A közmûvek építésérõl, átépítésérõl és kiváltásáról az utak építése elõtt kell gondoskodni.
8. A közmûépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
9. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv elõírásainak megfelelõen szabad.
(10) A közüzemi közmûhálózatok és közmûlétesítmények - a vízellátás, csapadékvíz- elvezetés, földgázellátás, távközlés hálózatok létesítményei - csak közterületen vagy a szolgáltató saját telkén helyezhetõk el az ágazati és az övezeti elõírásoknak megfelelõen.
11. Közmûvek védõtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közmû üzemeltetõ hozzájárulásával lehet.
12. Közmûvezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a gazdaságos terület- felhasználást, a közmûvek elrendezésénél a területre elõírt fásítást figyelembe kell venni.
13. Utak, kerékpárutak, burkolt közterületek alatt elhelyezésre kerülõ közmûvek távlati fejlesztési lehetõségeit figyelembe kell venni.
(14) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közmûveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni
(15) Mûemléki környezetben az elektromos ellátást földkábelen keresztül kell biztosítani.
16. §
.
Zöldterületek
(1) A település közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark formában nem jelennek meg.
17. §
.
Erdõterületek
1. A település erdõterületeinek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tûnteti fel.
2. A településen található erdõterületek az erdõ rendeltetése szerint:
a) Védelmi rendeltetésû (védett vagy védõ) erdõ övezet
Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegû vezetékek, közmûépítmények, utak helyezhetõk el akkor, ha az erdõt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdõben nem helyezhetõ el.
1.
általános véderdõ övezet
2. Korlátozott véderdõ övezet Korlátozás okai:
- tervezett természeti terület
- térségi jelentõségû tájképvédelmi terület
Védõerdõben építmény nem helyezhetõ el.
Védett erdõben (lehatárolása a természeti védettség szerint) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.
b)
1.
Gazdasági erdõ övezet
A területen bármilyen építmény csak az erdõ rendeltetésének megfelelõ funkcióval, 100.000 m•-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes Igazgatóságának bevonásával helyezhetõ el a következõek szerint:
» a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,
» a beépítés legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal engedélyezhetõ,
» a beépítési mód szabadonálló. Az épületeket 10 m-es elõ-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni,
» a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.
» az épületek külsõ megjelenéséhez hagyományos építõanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követõ színezést kell használni.
2. Korlátozott gazdasági erdõ övezet Korlátozás okai:
- tervezett természeti terület
Védõerdõben építmény nem helyezhetõ el.
Védett erdõben (lehatárolása a természeti védettség szerint) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.
18. §
.
Mezõgazdasági területek
1. A mezõgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
2. A termõföldön történõ beruházásokat úgy lehet engedélyezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környezõ területeken a talajvédõ gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.
3. Mezõgazdasági területek besorolása: Általános mezõgazdasági terület, jele Má.
Korlátozott használatú mezõgazdasági terület,jele Mák
4. A mezõgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.
a. Általános mezõgazdasági terület övezetei
1. szántó
Az övezetben:
- A 720 m2-t el nem érõ területû telken építmény nem építhetõ.
- A 720 m2-t meghaladó telken 3%-os beépítettséggel elsõsorban a szántóföldi mezõgazdasági termelés, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhetõ el.
2.
gyep
Az övezetben csak a gyepgazdálkodáshoz vagy állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetõek el.
3.
szõlõ és gyümölcsös
Az övezetben:
- A 720 m2-t el nem érõ területû telken építmény nem építhetõ.
- A 720 m2-t meghaladó telken 3%-os beépítettséggel elsõsorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhetõ el.
a. Korlátozott használatú mezõgazdasági terület övezetei
Korlátozás okai:
- tervezett természeti terület
- térségi jelentõségû tájképvédelmi terület
1. szántó
Nem beépíthetõ.
2.
Védett gyepterület,nem beépíthetõ.
Beépítése kivételesen az általános gyepövezetben megadottak szerint, az illetékes nemzeti park eseti szakhatósági hozzájárulásával.
19. §
.
Vízgazdálkodási terület
1. A vízgazdálkodással összefüggõ V jelû területeket a terv jelöli ki.
1. élõvízfolyások medre és partja övezet
2. közcélú nyílt csatornák medre és partja
3. töltés
2. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelõ létesítmény helyezhetõ el.
3. A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges.
4. Belvízveszélyes területen épületet és építményt elhelyezni csak az illetékes vízügyi és a katasztrófavédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
IV.FEJEZET
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELÕÍRÁSAI
20. §
.
Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos elõírások
1. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.
2. Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthetõ, hogy a mûködés/tevékenység megkezdésének napjától kezdõdõen zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által elõírt zajkibocsátási határértéket.
3. Meglévõ közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelõ beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelõ tájolásával, illetve mûszaki intézkedésekkel biztosítani kell az elõírt zajterhelési határértékek teljesülését.
4. A zajtól védendõ helyiségekben, ill. a zajtól védendõ homlokzatok elõtt teljesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet mellékletei tartalmazzák.
5. A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külsõ környezeti zajtól védendõ homlokzata elõtt kell teljesülni.
6. Zajt, illetve rezgést elõidézõ új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külsõ zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.
7. Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendõ létesítményt csak mûszaki védelemmel lehet megépíteni.
8. A nyári idõszakban rendezett, maximum 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. § (4) bekezdése tartalmazza.
21. §
.
Természeti értékvédelem
1. A településen található természetvédelmi területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
2. A településen található helyi természeti védelem alá vont egyedi tájértékek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
V.FEJEZET
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELÕÍRÁSAI
22. §
.
Építészeti értékvédelem
3. A településen található országos védelem alatt álló mûemlékek jegyzékét és a mûemléki környezetet a tervvel összhangban a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
4. A külön önkormányzati rendelettel (helyi értékvédelmi rendelettel) jóváhagyott helyi védett épületek és feszületek jegyzékét, a helyi értékvédelmi terület határát,a helyi védelem alá vont terek,utcák,utcaképek,látványok jegyzékét, továbbá a helyi védelem alá vont kegyeli parkot a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
23. §
.
Mûemlékek, mûemléki környezet, és helyi értékvédelmi terület sajátos elõírásai
1. A mûemléki környezetben látható módon elhelyezett közmûvezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a mûemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.
2. A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókõ legyen szürke, antracit vagy homok színben.
3. A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) a mûemléki hatóság hozzájárulásával.
4. A mûemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni.
24. §
.
A mûemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken lévõ épületek kialakításának sajátos elõírásai
1. A területen az anyaghasználattal kapcsolatosan az alábbi elõírásokat kell betartani:
1. Lábazatképzés
- Kõ, mûkõ, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2. Falfelületek
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kõburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegû homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerûen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tetõ
- A tetõfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévõ környezethez illeszkedik) legyen.
- Nem alkalmazható fém tetõ héjalás, fémlemezfedés, cserepes fémlemezfedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetõrészletek kiegészítõ fedéseként)
Abban az esetben, ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemez fedés ( bádogfedés ), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy annak korszerû változatának ( cink lemez fedés ) megfelelõen.
- Nem alkalmazható hullámpala, mûanyag hullámlemez, mûanyag síklemez.
2. Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
1. Térarányok, utcaképek
- A homlokzaton a tetõfelületen önálló, álló tetõablak nem építhetõ.
- A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenõ homlokzati hangsúlyt adó tetõfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetõpárkánnyal.
- Fekvõ tetõablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhetõ.
- A felsorolt szabályok a mûemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
2. Homlokzati arányrendszer védelme
- A mûemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévõ épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak legfeljebb 1,0
méterrel lehet. Az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
- A meglévõ kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetõfelépítményeiben.
3. Tetõformák szabályozása
- Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésû övezetekben összetett tetõidomú magas tetõ építendõ utcára merõleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelõen vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással az illeszkedés szabályai szerint.
- A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetõforma összetett tetõidomú magastetõ, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetõfelépítménnyel meg lehet szakítani.
- Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetõkontyolást kell alkalmazni.
- Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetõt kell alkalmazni.
25. §
.
Régészeti területek
2. A településen található a régészeti területek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
3. Régészeti területen a meglévõ terepszinthez viszonyítva 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó minden tevékenység csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodája engedélyével végezhetõ.
26. §
.
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
1. A terv szerinti közlekedési és közmûterületek kialakítása érdekében az elõvásárlási jog és a kisajátítás jogintézményei alkalmazhatók.
2. A terven jelölt beültetési kötelezettség az építési telek esetében a tulajdonost, a közlekedési területen az út kezelõjét terheli.
3. A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elõvásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.
(4)
27. §
.
Útépítési és közmûvesítési hozzájárulás
1. Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közmûveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.
2. Az 1.) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.
3. Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
VI.FEJEZET
28. §
.
Záró rendelkezések
1. Jelen rendelet és a vele együtt alkalmazandó kül- és belterületi szabályozási tervek 2014. január 15. napjától lépnek hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
2. A hatálybalépést megelőzően érkeztetett és jogerősen el nem bírált ügyekben jelen rendelet akkor alkalmazható, ha a rendelet a kérelem tárgyára vonatkozóan kedvezőbb előírásokat tartalmaz.
Homrogd, 2013. december 16.
Dr. Juhász Imre Fürjesné Jadlóczki Dóra
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve.
Homrogd, 2013. december 16.
Fürjesné Jadlóczki Dóra
jegyző
Homrogd község Önkormányzat Képviselőtestületének
a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
Homrogd község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bekezdés szerinti hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdése szerinti jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
I.FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
.
A rendelet hatálya
1. E rendelet hatálya Homrogd község igazgatási területére terjed ki.
2. Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 153/1997. (XII.20.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK előírásai), illetve a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
2. §
.
Belterületi határmódosítás
1. A szabályozás belterületi határvonalait és nagyságát a T – 2 és T – 3 jelű szabályozási terv jelöli ki.
2. A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja.
II.FEJEZET
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
3. §
.
A terv területének felhasználása
1. A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint
a. beépítésre szánt területek és építési övezetei
1. lakóterület, ezen belül
1. falusias lakóterület Lf
1. különleges terület K, ezen belül
1. mezõgazdasági üzemi területek
2. sport és rekreációs területek
3. temetõ területe
4. közmû területek
b. beépítésre nem szánt területek és övezetei
1. közlekedési és közmûterületek, ezen belül
1. közutak KÖu
2. erdõterület, ezen belül
2. védõerdõ Ev
3. korlátozott véderdõ Egk
4. gazdasági erdõ Eg
5. korlátozott gazdasági erdõ terület Egk
3. mezõgazdasági területek, ezen belül
3. általános mezõgazdasági terület Má
4. korlátozott mezõgazdasági terület Mák
4. vízgazdálkodási terület V, ezen belül
4.1 vízgazdálkodással összefüggõ területek
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.
4. §
.
Szabályozási elemek
1. A szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási tervek tartalmazzák.
2. A szabályozás elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.
3. Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti elõírások megtarthatók, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át.
5. §
.
Az építés engedélyezése
1. A területek felhasználása, beépítése és telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelõen engedélyezhetõ.
2. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület elõkészítés, tereprendezés, közmûvesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
3. A közmûvesítettség mértéke:
- a lakó- és a gazdasági területeket teljes közmûvesítéssel kell ellátni.
- a különleges területeket legalább részleges közmûvesítéssel kell ellátni
4. Az útszabályozással érintett telkeken az építési engedély kiadását megelõzõen a szabályozási szélesség megvalósítása érdekében a szabályozási terv szerinti méretben a telekalakítást el kell végezni.
6. §
.
A telekalakítás szabályai
1. A telekalakítás a szabályozási tervnek, a helyi építési szabályzat övezeti elõírásainak megfelelõen végezhetõ.
2. Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
3. A szabályozási terven jelölt belvízveszélyes területeken új építési telkek kialakítása csak az övezeti szabályozásban megadott feltételek teljesülése esetén a vízrendezés, terület elõkészítés elvégzése után lehetséges.
4. Kialakult teleknél, nem párhuzamos telekhatárok esetén a telekosztás akkor engedélyezhetõ a telekosztásra vonatkozó egyéb elõírások betartásával, ha a telek szélessége az övezetre elõírt legkisebb telekszélesség méretét az építési hely vonalában bárhol eléri vagy meghaladja.
III.FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
7. §
.
A területre vonatkozó általános elõírások
1. Az épületek az építési helyen belül a kötelezõ jellegû szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetõk.
2. Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetõk, ha a terepszinttõl számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
3. Lakóterületen az övezetre meghatározott minimális telekterület vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhetõ (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).
4. Tetõtér beépítés esetén csak egy hasznos tetõtéri építményszint létesíthetõ.
5. Ha a kialakult telek paraméterei nem felelnek meg az övezeti elõírásoknak, akkor a telekterület- a közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthetõ.
6. Az építési telkeken belül, a telek beépített területébe be nem számítandó módon az alábbi melléképítmények helyezhetõk el, a gépjármûvel való beközlekedés biztosítása (3 m) mellett.
elõ- és oldalkertben:
- közmû-becsatlakozási mûtárgy,
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal),
oldal- és hátsókertben:
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökõkút),
- kerti víz- és fürdõmedence, napkollektor,
- kerti épített tûzrakó hely, lugas,
- kerti szabadlépcsõ és lejtõ,
hátsókertben:
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökõkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ lefedés nélküli terasz),
- víz- és fürdõmedence, napkollektor,
- épített tûzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence,
- kerti tetõ, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- szabadlépcsõ és lejtõ,
- a mûemléki környezet kivételével legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
7. A lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetõek el az övezeti szabályoknak megfelelõen:
1. jármû- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló,
2. nyári konyha, mosókonyha, szárító,
3. tároló építmények (tüzelõanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csûr, pajta stb.),
4. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetõvé tesz,i
5. kisipari vagy barkácsmûhely, mûterem, kiskereskedelmi üzlet,
6. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
7. fûtés céljára szolgáló melléképület (kazánház),
8. pince, pince felépítménye.
8. Elõkertben melléképület, pavilon nem helyezhetõ el.
9. Az elõkertek méretét a szabályozási terv szerint, nem szabályozott területeken az OTÉK szerint kell meghatározni.
10. Az oldalkertek és hátsókertek méretére az OTÉK elõírásait kell alkalmazni.
11. Az építési vonalat a szabályozási terv szerint az alábbiak szerint kell alkalmazni: ÉV = kötelezõ építési vonal az utcai telekhatártól
³ ÉV ³ építési vonal a megadott határok között az utcai
telekhatártól számítva
ÉV ³ építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól
ÉV = K Kialakult építési vonal
12. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében
1. 12 méter telekszélesség alatt az épület csak telekhatárra helyezhetõ el.
2. Ha a telek szélessége eléri vagy meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, a mûemléki környezet területének kivételével szabadon álló épület építése is engedélyezhetõ az egyéb övezeti elõírások betartásával.
4. A lakóterületek saroktelkein – amennyiben a szomszédos közbensõ telek ikres beépítésre nem ad lehetõséget, és az építési hely szélességi mérete kevesebb, mint 8
m-, az utcai telekhatárok közül a hosszabb telekhatár és az építési vonal között az elõkert mérete 2 méterig csökkenthetõ. Országos fõúttal határos telkeknél az elõkert csökkentésére nincs lehetõség.
5. Ha a telek szélessége kisebb, mint 14 méter vagy ha a meglévõ beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet.
(13) A zöldterületi fedettség kötelezõen betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
14. Kialakult telek akkor is beépíthetõ az egyéb övezeti elõírások betartásával, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület, minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel.
15. Ha a telek meglévõ beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy az épület megtartható, de további bõvítésre engedély nem adható.
16. Ha a meglévõ épület kialakult építmény- és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke, az épület megtartható, de bõvítése csak az övezetre vonatkozó egyéb elõírások betartásával engedélyezhetõ.
17. Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az elõkert nagysága nem felel meg az elõírásoknak, az elõírásoktól eltérõ beépítési mód megtartható, de az épület csak a telekre vonatkozó egyéb építési elõírások betartásával és csak az építési helyen belül bõvíthetõ.
18. Az egyes épületek, építmények homlokzatmagassága (minden homlokzati oldalra vonatkoztatva) az övezetben szabályozott építménymagasság mértékétõl legfeljebb 1 m- rel térhet el.
(19) A lakóterületeken belül tiltott gazdasági tevékenységek listáját a 3. sz. melléklet tartalmazza.
8. §
.
A kialakult állapot értelmezése
1. Az egyes építési övezetekben megadott övezeti elõírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.
2. Kialakult telek akkor is beépíthetõ, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok, valamint a sajátos övezeti elõírások) betartásával elhelyezhetõ.
3. Ha a zónába esõ, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzõi az (1) bekezdésben rögzített elõírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi elõírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkákat, ill. telekalakítást végezni:
» ha a telek beépítettsége nem felel meg az elõírásoknak, a meglévõ épület felújítandó, de a beépítettség nem növelhetõ, és az épület(ek) magassági értelemben sem bõvíthetõk, kivéve a tetõtér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mellett megengedhetõ. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bek. elõírásait kell alkalmazni.
» ha a telek méretei nem felelnek meg az elõírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási terv alapján történõ közterületi határ-rendezést kivéve-tovább nem csökkenthetõk, és a telek beépíthetõ, ha az egyéb elõírások betarthatók.
» ha az építmény(ek) magassága meghaladja a megengedettet, a meglévõ építmények megtarthatók és bõvíthetõk, de a bõvítmény magassága nem haladhatja meg az elõírt értéket. Ha az építmény(ek) lebontásra kerül(nek) a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés elõírásait kell alkalmazni.
» ha az övezetben elõírt zöldfelületi mérték nem tartható a telek kialakult beépítettsége miatt, akkor a zöldfelület mértéke a „túlépítettség” mértékével csökkenthetõ.
4. Kialakult elõkert megtartható, amennyiben a telken lévõ épület megtartásra kerül.
5. A helyi értékvédelmi területen belül elhelyezkedõ területek saroktelkein csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.
9. §
.
Az illeszkedés szabályainak alkalmazása
1. Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik:
a. Elõkertek megállapítása
b. Hátsókertek megállapítása
c. Telekmegosztásnál az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározásánál
d. Kötelezõ építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül
e. Épület elhelyezés az építési helyen belül
f. Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az oldal-, és hátsókertre, valamint a tetõformára.
g. Az épületek homlokzati színezésének, tetõformájának és tetõhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.
h. Minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmû szabályozást
10. §
.
Falusias lakóterületek
2. A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
3. A falusias lakóterületen belül sportépítmény és üzemanyagtöltõ nem helyezhetõ el.
4. Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhetõ, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhetõ el
5. A lakóépületeket, melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi elõírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja..
6. A terménytárolás céljára használatos melléképületek építménymagassága legfeljebb 7.5 m lehet.
7. A falusias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítõ szabályok is betartandók:
1. Lakó és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhetõ el.
- Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak fõépülettel egybeépítve létesíthetõ.
- Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védõtávolságok betartandók.
2. Gazdasági és kert zóna
- Az utcai telekhatártól számított 20 métertõl 50 méterig terjedõ zóna.
- A melléképületek a kötelezõ oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetõk. Oldalhatárra melléképület csak a fõépülettel megegyezõ telekhatárra épülhet.
- Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthetõ. Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhetõ.
- Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhetõ el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
8. A 3000 négyzetméter feletti telekrészt a beépítettségi mérték kiszámításakor nem vehetõ figyelembe.
11. §
.
Különleges területek
1. A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.
2. A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:
a. Mezõgazdasági üzemi területek
b. Sport és rekreációs területek
c. Temetõ területek
d. Közmû területek
3. A különleges területek övezeti szabályozása:
a. Különleges mezõgazdasági üzemi területek övezete
A övezet,
besorolását tekintve mezõgazdasági üzemi terület (szõlészeti, borászati üzemi terület), amelyen belül, ha az állattartás és az egyéb gazdasági, ipari tevékenység együtt van jelen az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelõen fenntartható, ott újabb állattartó funkciók is elhelyezhetõk, amennyiben ahhoz az illetékes szakhatóságok hozzájárulásukat megadják.
A részben meglévõ, illetve tervezett övezetekben a telekalakítást elõsegítõ telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni.
b. Sport és rekreációs területek
1.
A övezet sport, rekreációs és idegenforgalmi,
a sport, rekreációs funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató, funkciók elhelyezésére szolgál.
c. Temetõ területek
A temetõ övezet, mûködõ vagy mûködésbe vonható temetõterület.
Az újonnan mûködésbe vont területek esetében 30 méter széles védõsávot kell kialakítani a telken belül.
d. Közmû területek
A
Védõtávolsága 500 méter.
Csak kiszolgáló épület építhetõ.
Kialakítása ágazati és környezetvédelmi elõírások szerint.
12. §
.
A beépítésre szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
alakítható legkisebb |
megengedett |
legna- |
||||
széles- |
mély- |
telek- |
zöld- |
|||||
Falusias lakóterület |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
O |
20 |
40 |
800 |
50 |
6,0* |
30 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(20) |
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
K |
SZ |
30 |
3.1 |
7,5 |
1500 |
K |
SZ |
30 |
4.1 |
7,5 |
5000 |
* - az építménymagasság eltérhet a terménytároló melléképületeknél max.7,5 m.
**- többszintes (háromszintû) növényállomány alakítandó ki
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
13. §
.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
1. A rendelet hatálya alá esõ területen lévõ közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
2. A település közterületein engedélyezhetõ eltérõ használat az alábbi lehet:
a. hirdetõ berendezés elhelyezése,
b. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d. szobor, díszkút, egyéb mûalkotások elhelyezése,
e. távbeszélõ fülke elhelyezése,
Homrogd község Szabályozási Terve Helyi Építési Szabályzat 14
f. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építõanyag- tárolás (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint),
g. zöldfelületek, fasorok,
h. játszótér,
i. közmûvek felépítményei,
j. egyéb az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
3. Az építési telkek közmûvesítését közterületrõl vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
4. A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történõ áthidalását is az akadálymentes közlekedés biztosítása céljából.
14. §
.
Közlekedési és közmûterületek
1. A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott
- KÖú jelzésû közterületei, melyek közlekedési és közmûlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak
2. A magánút csak közúthoz csatlakoztatható.
3. A község területén az úthálózat szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
4. A közlekedési és közmûterületeken a közlekedési létesítmények, a közmûvek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetõk el, ill. utcafásítás telepíthetõ.
5. Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
a. azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b. az ott összegyûlõ csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c. a közüzemi közmûvek megfelelõ elhelyezése, továbbá
d. a vonatkozó jogszabályokban elõírt feltételek, jellemzõk megvalósítása biztosítható legyen.
6. Az utak védõterületei az illetékes közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelõjének hozzájárulásával használható fel. A védõterületek nagysága az utak külterületi szakaszain az úttengelytõl mérve:
a. az alsóbbrendû országos közutak esetén 50-50 m,(ezen belül kerítés 20m-re, épület 30m-re helyezhetõ el).
b. A kiemelt külterületi kiszolgáló utak tengelyétõl mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhetõ el.
7. A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
a)
tervezett országos jelentõségû gyorsforgalmi út
A települést nem érinti.
b. országos fõút (I. és II. rendû) A települést nem érinti.
c. országos mellékút települési fõút
Szabályozása:
1. belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint
2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévõ jogi határokkal
Új fõút kiépítése esetén 30 méter
- az út építési területe min. 22 méter
- az út védõtávolsága 100 méter
d. helyi gyûjtõút, a települést nem érinti.
e. kiszolgálóút
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szabályozási szélessége tervezett utaknál 12 m, 5 m burkolat-szélességgel Meglévõ utaknál a kialakult állapot szerint, illetve a szabályozási terv szerinti értékek betartásával.
f. kiemelt külterületi kiszolgálóút
Szabályozása: Külterületen
- Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévõ jogi határokkal, illetve 6 méter
- Az út építési területe minimum 12 méter
- Az út védõtávolsága 25 méter
g. kerékpárút
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter. A Kossuth utca mentén halad.
i)
vegyes használatú gépjármûút
Szabályozása:
Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
j) közlekedési területen belüli köztér, melyet kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani.
Védett közterek esetén közterületi terv szerint.
Gyalogos forgalom számára fenntartott, korlátozott kiszolgáló gépkocsi forgalmat is biztosító, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri mûalkotásokkal gazdagított közlekedési terület.
Megvalósítás elõtt közterületi terv készítendõ, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közmûvekre. A különféle tervfajtáknak egyidõben kell készülni.
Korlátozott kiszolgáló gépjármûforgalom és parkolás lehetséges.
8. A tûzoltó gépjármûvek részére az elõírt fordulási sugár és két nyomsáv szélességû szilárd burkolatú út biztosítása szükséges
15. §
.
A közmûvesítés területei és létesítményei
1. A rendelet hatálya alá esõ területet teljes, de legalább részleges közmûvesítéssel kell ellátni. A közmûvesítés a beépítés feltétele.
2. Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közmûellátásának mértékét az 5. § tartalmazza.
3. Kialakult és újonnan kialakítandó építési övezetekben új telekbeépítések, felújítások és átépítések engedélyezése során a teljes közmûvesítettség közterleti biztosításáig megengedett a részleges közmûvesítettségnek megfelelõ ellátás.
4. Hírközlési torony, illetve átjátszó állomás beépítésre szánt területen belüli elhelyezéshez környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges.
5. Az egyes területfelhasználási egységekben:
a. A vezetékes ivó-, használati- és tûzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. A tûzcsapok a vonatkozó elõírásokban rögzített távolságokra telepítendõk.
b. A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétõl függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
c. A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerû csapadékcsatornával a településközpont területén zárt rendszerû csapadékcsatornával épüljön ki.
6. A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerû szennyvíztároló is engedélyezhetõ.
7. A közmûvek építésérõl, átépítésérõl és kiváltásáról az utak építése elõtt kell gondoskodni.
8. A közmûépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
9. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv elõírásainak megfelelõen szabad.
(10) A közüzemi közmûhálózatok és közmûlétesítmények - a vízellátás, csapadékvíz- elvezetés, földgázellátás, távközlés hálózatok létesítményei - csak közterületen vagy a szolgáltató saját telkén helyezhetõk el az ágazati és az övezeti elõírásoknak megfelelõen.
11. Közmûvek védõtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közmû üzemeltetõ hozzájárulásával lehet.
12. Közmûvezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a gazdaságos terület- felhasználást, a közmûvek elrendezésénél a területre elõírt fásítást figyelembe kell venni.
13. Utak, kerékpárutak, burkolt közterületek alatt elhelyezésre kerülõ közmûvek távlati fejlesztési lehetõségeit figyelembe kell venni.
(14) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közmûveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni
(15) Mûemléki környezetben az elektromos ellátást földkábelen keresztül kell biztosítani.
16. §
.
Zöldterületek
(1) A település közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark formában nem jelennek meg.
17. §
.
Erdõterületek
1. A település erdõterületeinek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tûnteti fel.
2. A településen található erdõterületek az erdõ rendeltetése szerint:
a) Védelmi rendeltetésû (védett vagy védõ) erdõ övezet
Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegû vezetékek, közmûépítmények, utak helyezhetõk el akkor, ha az erdõt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdõben nem helyezhetõ el.
1.
általános véderdõ övezet
2. Korlátozott véderdõ övezet Korlátozás okai:
- tervezett természeti terület
- térségi jelentõségû tájképvédelmi terület
Védõerdõben építmény nem helyezhetõ el.
Védett erdõben (lehatárolása a természeti védettség szerint) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.
b)
1.
Gazdasági erdõ övezet
A területen bármilyen építmény csak az erdõ rendeltetésének megfelelõ funkcióval, 100.000 m•-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes Igazgatóságának bevonásával helyezhetõ el a következõek szerint:
» a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,
» a beépítés legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal engedélyezhetõ,
» a beépítési mód szabadonálló. Az épületeket 10 m-es elõ-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni,
» a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.
» az épületek külsõ megjelenéséhez hagyományos építõanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követõ színezést kell használni.
2. Korlátozott gazdasági erdõ övezet Korlátozás okai:
- tervezett természeti terület
Védõerdõben építmény nem helyezhetõ el.
Védett erdõben (lehatárolása a természeti védettség szerint) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.
18. §
.
Mezõgazdasági területek
1. A mezõgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
2. A termõföldön történõ beruházásokat úgy lehet engedélyezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környezõ területeken a talajvédõ gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.
3. Mezõgazdasági területek besorolása: Általános mezõgazdasági terület, jele Má.
Korlátozott használatú mezõgazdasági terület,jele Mák
4. A mezõgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.
a. Általános mezõgazdasági terület övezetei
1. szántó
Az övezetben:
- A 720 m2-t el nem érõ területû telken építmény nem építhetõ.
- A 720 m2-t meghaladó telken 3%-os beépítettséggel elsõsorban a szántóföldi mezõgazdasági termelés, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhetõ el.
2.
gyep
Az övezetben csak a gyepgazdálkodáshoz vagy állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetõek el.
3.
szõlõ és gyümölcsös
Az övezetben:
- A 720 m2-t el nem érõ területû telken építmény nem építhetõ.
- A 720 m2-t meghaladó telken 3%-os beépítettséggel elsõsorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhetõ el.
a. Korlátozott használatú mezõgazdasági terület övezetei
Korlátozás okai:
- tervezett természeti terület
- térségi jelentõségû tájképvédelmi terület
1. szántó
Nem beépíthetõ.
2.
Védett gyepterület,nem beépíthetõ.
Beépítése kivételesen az általános gyepövezetben megadottak szerint, az illetékes nemzeti park eseti szakhatósági hozzájárulásával.
19. §
.
Vízgazdálkodási terület
1. A vízgazdálkodással összefüggõ V jelû területeket a terv jelöli ki.
1. élõvízfolyások medre és partja övezet
2. közcélú nyílt csatornák medre és partja
3. töltés
2. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelõ létesítmény helyezhetõ el.
3. A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges.
4. Belvízveszélyes területen épületet és építményt elhelyezni csak az illetékes vízügyi és a katasztrófavédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
IV.FEJEZET
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELÕÍRÁSAI
20. §
.
Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos elõírások
1. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.
2. Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthetõ, hogy a mûködés/tevékenység megkezdésének napjától kezdõdõen zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által elõírt zajkibocsátási határértéket.
3. Meglévõ közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelõ beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelõ tájolásával, illetve mûszaki intézkedésekkel biztosítani kell az elõírt zajterhelési határértékek teljesülését.
4. A zajtól védendõ helyiségekben, ill. a zajtól védendõ homlokzatok elõtt teljesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet mellékletei tartalmazzák.
5. A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külsõ környezeti zajtól védendõ homlokzata elõtt kell teljesülni.
6. Zajt, illetve rezgést elõidézõ új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külsõ zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.
7. Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendõ létesítményt csak mûszaki védelemmel lehet megépíteni.
8. A nyári idõszakban rendezett, maximum 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. § (4) bekezdése tartalmazza.
21. §
.
Természeti értékvédelem
1. A településen található természetvédelmi területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
2. A településen található helyi természeti védelem alá vont egyedi tájértékek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
V.FEJEZET
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELÕÍRÁSAI
22. §
.
Építészeti értékvédelem
3. A településen található országos védelem alatt álló mûemlékek jegyzékét és a mûemléki környezetet a tervvel összhangban a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
4. A külön önkormányzati rendelettel (helyi értékvédelmi rendelettel) jóváhagyott helyi védett épületek és feszületek jegyzékét, a helyi értékvédelmi terület határát,a helyi védelem alá vont terek,utcák,utcaképek,látványok jegyzékét, továbbá a helyi védelem alá vont kegyeli parkot a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
23. §
.
Mûemlékek, mûemléki környezet, és helyi értékvédelmi terület sajátos elõírásai
1. A mûemléki környezetben látható módon elhelyezett közmûvezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a mûemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.
2. A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókõ legyen szürke, antracit vagy homok színben.
3. A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) a mûemléki hatóság hozzájárulásával.
4. A mûemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni.
24. §
.
A mûemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken lévõ épületek kialakításának sajátos elõírásai
1. A területen az anyaghasználattal kapcsolatosan az alábbi elõírásokat kell betartani:
1. Lábazatképzés
- Kõ, mûkõ, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2. Falfelületek
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kõburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegû homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerûen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tetõ
- A tetõfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévõ környezethez illeszkedik) legyen.
- Nem alkalmazható fém tetõ héjalás, fémlemezfedés, cserepes fémlemezfedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetõrészletek kiegészítõ fedéseként)
Abban az esetben, ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemez fedés ( bádogfedés ), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy annak korszerû változatának ( cink lemez fedés ) megfelelõen.
- Nem alkalmazható hullámpala, mûanyag hullámlemez, mûanyag síklemez.
2. Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
1. Térarányok, utcaképek
- A homlokzaton a tetõfelületen önálló, álló tetõablak nem építhetõ.
- A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenõ homlokzati hangsúlyt adó tetõfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetõpárkánnyal.
- Fekvõ tetõablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhetõ.
- A felsorolt szabályok a mûemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
2. Homlokzati arányrendszer védelme
- A mûemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévõ épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak legfeljebb 1,0
méterrel lehet. Az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
- A meglévõ kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetõfelépítményeiben.
3. Tetõformák szabályozása
- Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésû övezetekben összetett tetõidomú magas tetõ építendõ utcára merõleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelõen vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással az illeszkedés szabályai szerint.
- A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetõforma összetett tetõidomú magastetõ, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetõfelépítménnyel meg lehet szakítani.
- Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetõkontyolást kell alkalmazni.
- Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetõt kell alkalmazni.
25. §
.
Régészeti területek
2. A településen található a régészeti területek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
3. Régészeti területen a meglévõ terepszinthez viszonyítva 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó minden tevékenység csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodája engedélyével végezhetõ.
26. §
.
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
1. A terv szerinti közlekedési és közmûterületek kialakítása érdekében az elõvásárlási jog és a kisajátítás jogintézményei alkalmazhatók.
2. A terven jelölt beültetési kötelezettség az építési telek esetében a tulajdonost, a közlekedési területen az út kezelõjét terheli.
3. A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elõvásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.
(4)
27. §
.
Útépítési és közmûvesítési hozzájárulás
1. Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közmûveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.
2. Az 1.) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.
3. Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
VI.FEJEZET
28. §
.
Záró rendelkezések
1. Jelen rendelet és a vele együtt alkalmazandó kül- és belterületi szabályozási tervek 2014. január 15. napjától lépnek hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
2. A hatálybalépést megelőzően érkeztetett és jogerősen el nem bírált ügyekben jelen rendelet akkor alkalmazható, ha a rendelet a kérelem tárgyára vonatkozóan kedvezőbb előírásokat tartalmaz.