Az alakuló ülés

8.§ (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. (2) Az alakuló ülést a   

      polgármester hívja össze és vezeti.

9.§ (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők részére.

10.§ A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert és bizottsági tagokat választ, és meghatározza tiszteletdíjukat.

A képviselő-testület működése

11.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.

(2) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

a)  a képviselő-testület bizottságától,

b)  a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől, c)  a jegyzőtől,

d)  az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.

(3) A polgármester a munkaterv javaslat az előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.

12.§  (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év november

30-ig a képviselő-testület elé terjeszti. (2) A munkaterv tartalmazza:

a)  a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét, b)  az előterjesztő, közreműködő megjelölését.

13.§  A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és a község honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

14.§  A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15.§  (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját

             és írásos előterjesztéseit.

                 (2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. telefon) is összehívható.

          (3) A   képviselő-testület   elé   kerülő   napirendi   pontok   írásban   és   szóban   is előterjeszthetők. A  

               minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.

16.§ (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a

            napirendek előterjesztőit.

             (2) A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain kívül – meg kell hívni:

a) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét, c) a község díszpolgárait,

d.) akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyaláshoz elengedhetetlenül szükséges

17.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az

           alpolgármester vezeti.

         (2) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége,

            illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó ás Ellenőrző Bizottság elnöke

            hívja össze és vezeti.

      (3) A képviselő-testület ülését vezető személy:

      a)  megállapítja az ülés határozatképességét, b)  előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

c) napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

          (4) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő tag aláír.

          (5) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület

              ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

         (6)  Határozatképesség esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület

          számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan 

          történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek

          tárgyalási sorrendjének módosításáról.

7. A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül, számozás nélküli határozattal dönt.
   

18.§  (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.

(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.

19.§  (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) polgármester b) jegyző

c) képviselő-testület tagja

d) képviselő-testület bizottsága

 e) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke

 f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

20.§  Az előterjesztés két részből áll:

a)  Első rész:

a) a téma meghatározása,

b) előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismertek ismertetése, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntés, annak eredménye, a döntés szempontjából új körülmények, információk ismertetése,

3. az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák, d) az előterjesztést készítő megnevezése, aláírása.

b)  Második rész:

a) határozati javaslat,

b) a végrehajtásért felelős személy megnevezése, c) a határidő megjelölése.

21.§  (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

(2) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzik. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.

(3) Azt a felszólalót, aki napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

22.§ (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő- testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz. (4) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott

véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

(4) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel.

23.§ (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

(2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő

határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

(4) Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazására a Möt. 68.§ (1)

bekezdésben foglalt szabályok vonatkoznak.

24.§  (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő- testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy – személyes érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessenek.

25.§  A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni.

Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

26.§ A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

27.§ Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.

28.§ Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

29.§  (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

a)  figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b)  rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi;

       c)  ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d)  ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe;

(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő

     nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.

         (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

  (4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását  lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17.§ (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.

  (5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

           30.§  A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

            31.§  A képviselő-testület azon tagjától, aki a Möt. 49.§ (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem

                    tesz eleget, egy havi tiszteletdíja, illetve illetménye megvonásra kerül.

            32.§  A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a)  a napirend meghatározásáról, b)  az ügyrendi kérdésekről,

c)  képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,

d)  napirend tárgyalásának lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról.

33.§  (1) Titkos szavazás az Möt. 48.§ (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos  szavazásról –  önkormányzati képviselői indítványra -  a  képviselő-testület dönt.

(2) A titkos szavazást a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.

      (4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(5) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)  a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét, b)  a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,

c)  a szavazás során felmerült körülményeket, d)  a szavazás eredményét,

e)  a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.

(6) A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.

34.§  (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazás tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Möt. 48.§ (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.

     (2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor

„egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

35.§  (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

     (2) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.

     (3) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.

      (4) Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

       (5) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

36.§  Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a)  képviselő-testület tagja;

b)  képviselő-testület bizottsága;

c)  jegyző;

d)  települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

37.§ (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

      (2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.

38.§  (1)  Társadalmi egyeztetésre kell  bocsátani az  önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását 

               (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a)  a fizetési kötelezettségekről

b)  a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról

c)  szervezet és intézmény alapításáról d)  helyi adókról

            szóló rendelet tervezetet.

      (3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

a)  ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

b)  ha  azt  magasabb  rendű  jogszabály  vagy  a  kormányhivatal  által  előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,

c)  ha az egyeztetés Szuha Község Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

39.§  (1) A társadalmi egyeztetés formái:

a)  a rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal Szuha Község Önkormányzat hivatalos honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés,

b)  a polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más – különösen indokolt esetben, szükség esetén - formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

(3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.

(4) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelet tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

46.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság.

      (2) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét a 3. számú függelék tartalmazza.

          (3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság személyi összetételét a 4. számú függelék

              tartalmazza.

          (4) A képviselő-testület és a bizottság, vagy a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a

              polgármester biztosítja.

47.§ A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

48.§  (1) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A

                    bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

(2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(3)  A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

49.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag

            hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.

    (2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

     50.§  A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági

              tagságának megszűnése után is fennáll.

51.§  (1) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő- testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.

52.§  (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.

(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

IV. fejezet

A  NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

55.§  A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

56.§ (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX törvény (továbbiakban: Njt.) 81.§-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.

(3) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez az Njt. 81.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

(4) A nemzetiségi önkormányzat a (2) – (3) bekezdésben meghatározott jogát az Njt.

83.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.

(5) Az Njt. 80.§-ban foglalt kérdések tekintetében az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodást az 5 számú függelék tartalmazza.

57.§  (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzat működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.

(2) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tekintetében a vagyon használatára vonatkozó együttműködési megállapodásban foglaltak vagyontárgyak tekintetében, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítani kell nemzetiségi önkormányzat használati jogát, azonban ez nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

(3) A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:

a)  az önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatát,

b)  költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.

V. fejezet

A  POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

59.§  (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester főbb feladatai:

a)  a település fejlődésének elősegítése,

b)  a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

c)  az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d)  az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

g) a  lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,

h)  az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése, i) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

j)    maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban, a külön rendeletben meghatározottak szerint,

k) a képviselő-testület működési  feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

l) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,

m) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

n)  a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

60.§  Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

61.§  (1) A jegyző főbb feladatai:

a)  vezeti a Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,

VII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ALAPJAI

64.§ (1) Az önkormányzat a Möt., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

X. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

68.§  (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Mátramindszent Községi Önkormányzat képviselő-testületének  a  szervezeti  és  működési  szabályzatról  szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete.