Nádasdladány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 44. §-45. §-ában, 48. § (2)-(4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésben, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. §-ában, 57. § (1)-(2) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 68. § (2)-(3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés d) pontjában,

a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:

I.Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nádasdladány Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat

1. székhelye, pontos címe: 8145. Nádasdladány, Petőfi S. u. 1.  
2.  törzsszáma: 727442
3. adószáma: 15727440-2-07
4. KSH statisztikai számjele: 15727440-8411-321-07,
5. költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla száma: 1173600615362955.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Nádasdladány Község  közigazgatási területe.

(4)  Az Önkormányzat szervei

a) a polgármester

b) a Pénzügyi Bizottság

c) a Szociális és Egészségügyi Bizottság

d) az Ügyrendi Bizottság

e) a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal)

f) a jegyző,

g) a társulás.

(5) Az Önkormányzat feladatai ellátása érdekében tagja a

1. a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulásnak,
2. a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak,
3. a Nádasdladány Sárkeszi Intézményi  Társulásnak.

(6) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét Nádasdladány Község Önkormányzat képviselő-testületének a Nádasdladány Község címeréről, zászlajáról szóló 9/2000. (VII. 19.) önkormányzati  rendelete tartalmazza.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

3. § A  helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat a képviselő-testületnek a Nádasdladány Község Díszpolgára cím adományozásáról szóló 3/2003. (III. 18.) önkormányzati rendelete és a Nádasdladányért emlékérem díj adományozásáról szóló 4/2003. (III. 18.) önkormányzati rendelete határozza meg.

4. § Az önkormányzat széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása a képviselő-testület feladata.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

5. § A képviselő-testület az  Önkormányzat – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt  - feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével –az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

6. § Az Önkormányzat az Mötv. 13. §-ában meghatározott helyben biztosítható feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:

a ) a település egészét érintő egészséges ivóvízellátásról a vízi közmű üzemeltetőjével kötött szolgáltatási szerződés keretében,

b) az óvodai nevelésről a Nádasdladány Sárkeszi Köznevelési Intézményi Társulás által fenntartott Általános Művelődési Központ útján,

c) az egészségügyi alapellátásról

ca) a házi és házi gyermekorvosi ellátásra kötött feladat-átvállalási szerződések útján,

cb) az iskola-egészségügyi ellátás megszervezésével,

cc) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás fenntartásával,

cd) a védőnői szolgálat működtetésével,

d) szociális, gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásról: a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Székesfehérvári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ Intézmény útján,

e) a közvilágításról a közvilágítási rendszer üzemeltetése tárgyában kötött szolgáltatási szerződés útján,

f) a köztemető fenntartásáról a temetőgondnok foglalkoztatásával és az egyházakkal történő együttműködés útján,

g) egyéb településüzemeltetési feladatok, valamint a környezet egészségügyi feladatok ellátásáról közfoglalkoztatás megszervezésével, vállalkozási szerződés keretében,

h) kulturális szolgáltatások biztosításárólaNádasdladány-Sárkeszi Köznevelési Intézményi Társulás által fenntartott Általános Művelődési Központ útján,

i) hulladékgazdálkodásról a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás útján,

j) nemzetiségi ügyek ellátásáról a hivatal útján.

7. §  (1) Az Önkormányzat az Mötv. 13. § (1)  bekezdésén túlmenően a következő önként vállalt feladatként támogatja a település társadalmi szervezeteit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a  feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás  felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz tartozó költségvetési forrásokat.

8. § Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik

a) a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulással,

b) Fejér Megyei Önkormányzattal,

c) Fejér Megyei Területfejlesztési Tanáccsal,

d) Fejér Megyei Pénzügyi Alappal,

e) Városkörnyéki Pénzügyi Alappal,

f) Polgárdi város,

g) Sárkeszi község

       önkormányzatával.

(2) A koordináció keretében közvetlen cél a fejlesztési tervek, koncepciók, intézkedési tervek kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

9. § Az együttműködés keretében a rendelet 8. §-ában meghatározott szervek esetében a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatok ellátása a polgármester feladata.

10. §  (1) A képviselő-testület

a) a polgármesterre ruházza a

aa) Nádasdladány Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület használat szabályairól és díjáról szóló 10/2013. (VIII. 9.) önkormányzati rendeletében meghatározott hatáskörök gyakorlását,

ab) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 6/2012.(XI.14.) önkormányzati rendeletének 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határkörének gyakorlását,

ac) önkormányzati címer kereskedelmi és reklámcélú használatának a Nádasdladány Község címeréről, zászlajáról szóló 9/200. (VII. 19.) önkormányzati  rendelet szerinti engedélyezését

b) a jegyzőre ruházza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 6/2012.(XI.14.) önkormányzati rendeletének 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határkörének gyakorlását,

c) a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés bb) pontjában meghatározott hatásköreinek gyakorlását.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

11. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint ülésezik.

(3) A képviselő-testület – rendkívüli ok kivételével – július 1. és augusztus 31. között nem ülésezik.

(4) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44. §-ában  meghatározott esetben

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi.

(5) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint a (4) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

12. § (1) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja. Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a testület elé minden év január 31-ig.  

(2) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések tervezett időpontját a hónap megnevezésével,

b) az adott ülésen tárgyalandó napirendi pontokat,

c) a napirendi pont előterjesztőit és az előzetes véleményezésben résztvevő bizottságok megnevezését

d) a közmeghallgatás időpontját.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. 

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan – 30 napot meghaladóan – akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

14. § (1) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

3. Amennyiben a képviselő-testület az elfogadott napirendek tárgyalását 20.00 óráig nem fejezi be, a már tárgyalt napirend határozathozatalát követően a levezető elnök javaslatot tehet az ülés elnapolására a képviselő-testületnek.

15. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik, amelyhez – elektronikus úton - mellékelni kell az írásos előterjesztéseket. Zárt tárgyalású napirendi pontra vonatkozó írásos előterjesztést papír alapon csak a képviselők és a jegyző kapják kézhez.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) Az írásos előterjesztésnek általában tartalmaznia kell: 

a) az előterjesztés tárgyát,

b) a képviselő-testületi ülés időpontját,

c) az előterjesztés készítőjének megnevezését,

d) a tényállást,

e) annak áttekintését, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden, s ha igen milyen döntés született,

f) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

g) az előterjesztő megnevezését,

h) a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet,

i) a határidőt, a végrehajtásért felelős megnevezését,

i) szükség szerint azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

5. A (2) bekezdés d)-f) pontjában foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban is kiegészítheti.

16. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

17.§ (1) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(2) A meghívót meg kell küldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) az aljegyzőnek,

d) a Hivatal  belső szervezeti egységei vezetőinek,

e) az önkormányzati intézmények vezetőinek a feladatkörükbe tartozó, valamint a feladatkörüket érintő képviselő-testületi előterjesztések tárgyalásakor,

f) egyéb, a településen működő, vagy más a tárgyalandó napirend kapcsán érintett gazdasági vagy társadalmi szervezet képviselőjének

g) mindazoknak, akiknek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

18. § A meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg

1. valamennyi napirendi pont tekintetében

1. a jegyzőt,

ab) az aljegyzőt,

ac) a rendeletben meghatározott tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit,

2. tevékenységi körükben a 17. § (2) bekezdés e), f), g) pontjában meghatározottakat.

19. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára 15 napon belül, valamint

b) azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okból is szükség van.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(3) Indokolt esetben lehetőség van a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben,

c) egyéb szóbeli meghívással.

(4) Szóbeli meghívás esetében – lehetőség szerint – biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

20. § A képviselő-testületi ülés meghívóját a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára és a község hirdetőtábláira is ki kell függeszteni a lakosság tájékoztatása érdekében. A meghívó lakossággal történő ismertetésére egyéb tájékoztatási mód is felhasználható.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

21. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről és a két ülés között történt fontosabb eseményekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, megtett intézkedésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

22. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

 (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

23. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítőket – maximum 2 főt – az ülésen jelen lévő  képviselő-testületi tagok közül kell választani. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(3) A képviselő-testület a zárt ülés elrendeléséről határozattal dönt.

4. Választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy  tárgyalásakor a polgármester legkésőbb a képviselő-testületi ülésen, a napirend tárgyalását megelőzően tájékoztatja az érintettet az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zár ülés tartásának lehetőségéről. Az érintett a zárt ülés tartására irányuló kérelmét  az ülést megelőzően írásban, a képviselő-testület ülésén, pedig az ülésről készült jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával kérheti.

24. § (1) Az ülés levezető elnöke minden napirendi pont felett köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.

3. Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre.

4. A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a mindenkori levezető elnök adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

5. A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel határozathozatal nélkül – hozzászólási jogot ad a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.

25. § (1) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, annak elutasítása esetén, az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

26. § (1) A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az Önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésén köteles azt jelezni a Képviselő-testület felé

27. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

28. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének, legalább 4 képviselőnek az egybehangzó szavazata szükséges

a) az Mötv. 42. § 1-2, 5-7. pontjában  foglalt esetben,

b) polgármester elleni kereset benyújtásához,

c) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

d) az önkormányzat tulajdonáról való rendelkezéshez,

e) 5 millió Ft-nál nagyobb összegű hitelfelvételhez,

f) testületi hatáskörök átruházásához,

g) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

h) helyi népszavazás kiírásához.

29. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el

1. az Mötv. 48. § (3) bekezdésében,
2. a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 22. § (5) bekezdésében

    meghatározott esetben.

3. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ, ami „igen”, „nem”, „tartózkodom” lehet, a névsorban rögzíti. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.”

30. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2)  bekezdésében meghatározott esetekben. A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság vesz részt. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság tagjai nincsenek jelen a képviselő-testület ülésén, akkor a jelenlévő képviselők választásával kell a bizottságot 3 főre kiegészíteni.

31. § (1) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos bélyegzőjével kell ellátni.

(2) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

3. Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

(4) Érvénytelen a szavazat, ha:

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívára szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét vagy több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.

32. § (1) Az Ügyrendi Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és időpontját,

b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket,

c) a szavazás eredményét.

(3) A jegyzőkönyvet  a 30. § (2) bekezdésében meghatározott személyek írják alá.

33. § (1) A képviselőnek joga van a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Továbbiakban: Ötv.) 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani. A képviselő az ülés előtt 3 nappal a kiküldött napirendi ponthoz kapcsolódó kérdéseit is megküldheti írásban a polgármesternek.

4. Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

5. Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

34. § (1)  A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. A rend fenntartása érdekében a polgármester

1. figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy  akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
2. ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
3. rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
4. javaslatot tehet a képviselő-testületi ülés határozott időre történő félbeszakítására, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(3) A félbeszakított testületi ülést a polgármester 3 munkanapon belüli időpontra szóban hívja össze.

4.A képviselő-testület döntései

35. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról,

d) az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatról.

36. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

37. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját év, hó, nap megjelöléssel.

(2) A határozatok jelölése a következő formában történik:

„Nádasdladány Község Önkormányzata Képviselő-testülete

  ...../..... (..... .....)  határozata”

38. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.

39. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a helyi képviselő,

b) a tárgy szerint illetékes bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző.

 (2) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

2. Az önkormányzati rendeletet a jegyző a megalkotásától számított 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki és azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.  

40. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

 (3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

3. A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

5. A jegyzőkönyv

41. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1)  bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a távolmaradt képviselők nevét, igazolt vagy igazolatlan távollét megjelölését.

2. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

3. A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

42. § (1) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

(3) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt meg kell küldeni az Mötv. 50. § (2)  bekezdésében meghatározott szervnek.

d) egy példányt a községi könyvtárnak kell továbbítani.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat

6. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv 1 példányát.

43. § (1) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett  – az e rendelet 23. § (1) bekezdésében meghatározott módon választott – jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.

Amennyiben a testületi ülésen a jegyző akadályoztatása miatt az aljegyző vesz részt, a jegyzőkönyvet – mint jegyzőkönyv tartalmáért felelős – az aljegyző is aláírja.

(2) Az Mötv. 53. § (3)  bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a polgármesteri hivatalban őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3)A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

A települési képviselő

44. § (1) A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d) írásban vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud megjelenni, vagy megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

e) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

f) bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy képviselő a személyes érintettségét egy adott napirendi pont tárgyalásánál nem jelezte, akkor a polgármester a napirendi pont újbóli beterjesztéséről dönthet, és a képviselő figyelmét felhívja arra, hogy a jövőben bejelentési kötelezettségét ne mulassza el.

(3) A települési képviselők névsorát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai, a bizottságok működése

45. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.

46. §  (1) A képviselő-testület állandó bizottságai

a) a Pénzügyi Bizottság,

b) az Ügyrendi Bizottság,

c) a Szociális és Egészségügyi Bizottság.

2. A Pénzügyi Bizottságnak 5 képviselő és 2 nem képviselő bizottsági tagja van. A Szociális és Egészségügyi Bizottságnak 3 képviselő és 2 nem képviselő bizottsági tagja van. Az Ügyrendi Bizottságnak 3 képviselő tagja van. A bizottsági tagok névsorát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

3. A képviselő-testület a bizottság képviselő tagjai közül elnököt és alelnököt választ.

4. Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságokon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.

5. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

47. § A képviselő-testület elé csak a témában érintett bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

1. általános és részletes rendezési tervek,
2. költségvetési javaslatok és a végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámolók tervezete, zárszámadás,
3. helyi adózás bevezetése,
4. a helyi piactartás rendjének meghatározása,
5. önkormányzati vagyonnal való rendelkezés, hitelfelvétel,
6. minden olyan közszolgáltatás lakossági és közületi díjának megállapítása, melyet törvény a képviselő testület hatáskörébe utal,
7. a település rendjéről szóló intézkedések és szabályok megállapítása,
8. közigazgatási terület rendjének meghatározása,
9. lakáscélú hitelek odaítélése,
10. a szociális igazgatás és szociális ellátás szabályai,
11. lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló előterjesztés,
12. az SZMSZ és annak módosítása.

48. § (1)  A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke – a munkaterv szerint - hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést az alelnök hívja össze és vezeti. Együttes akadályoztatás esetén az ülés összehívása és vezetése a korelnök feladata.

(3)A bizottságot az Mötv. 65. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni

1. a képviselő-testület döntése alapján,
2. a bizottsági tagok 50%-ának indítványára.

4. A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

5. A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.

49. § Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

50. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által az ülésen választott egy bizottsági tag  írja alá. Amennyiben a bizottság ülését az elnök akadályoztatása miatt az alelnök hívta össze és vezette úgy az alelnök feladata a jegyzőkönyv aláírása.

(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

(3) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

51. § Az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat kezelő Bizottság

1. figyelemmel kíséri a szavazások lebonyolítását,
2. a képviselő-testület működésével összefüggő ügyrendi kérdésben állást foglal, továbbá az ügyrendi feladatokat lebonyolítja és ellenőrzi,
3. vizsgálja az összeférhetetlenségi ügyeket,
4. javaslatot tesz rendeletek megalkotására, módosítására,
5. a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás és ellenőrzés keretében

ea) előkészíti a nyomtatványokat, azokat határidőben eljuttatja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek részére,

eb) gondoskodik a vagyonnyilatkozatok határidőben történő átvételéről,

ec) gondoskodik a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról, megfelelő helyen történő tárolásáról,

ed) folyamatosan figyelemmel kíséri ezen témakörben a határidők pontos betartását, és a teljesítés elmulasztása esetén a szükséges intézkedést megteszi az érintettel szemben,

ee) felhívja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett figyelmét a vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos előírások teljesítésére,

6. ellátja a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott feladatot,
7. a képviselő testület titkos szavazása esetén szavazatszámláló bizottságként jár el.

52. § A Pénzügyi Bizottság

                   a) ellenőrzi a költségvetési előirányzatok teljesítését,

b) véleményezi az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, a belépés, az összeolvadás, a kilépés és a megszűnés indokoltságát,

c) véleményezi és ellenőrzi az önkormányzati intézmény alapítását, összevonásának és megszűnésének indokoltságát,

d) véleményezi önkormányzati alapítvány létesítését, megszűnését,

e) javaslatot tesz hitelek felvételére, illetve véleményezi az erre irányuló javaslatokat,

f) végzi azokat a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, amelyekkel a testület esetenként megbízza,

7. javaslatot tesz a kommunális és közüzemi díjak mértékére, közterület használati, bérleti, használati díjak, tarifák összegére,

h) kidolgozza és a képviselő-testület elé benyújtja a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 4/A. § (1)  bekezdése szerinti javaslatot,

i) véleményezi és ellenőrzi

         ia) a költségvetési beszámolókat, az önkormányzat gazdasági programját,

                        ib) a jövőre vonatkozó pénzügyi tervek költségvetési előirányzatait,

                        ic) az éves költségvetési terveket, azok végrehajtását,

                        id) az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását

  ie) az önkormányzat pénzalapjához a bevételi források körét, a részesedés mértékét meghatározó, ezekkel kapcsolatos előterjesztéseket,

                        if) az önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységeket,

10.  ellenőrzi az önkormányzat vagyonával való gazdálkodást,
11.   véleményt nyilvánít az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 24. § (1) bekezdésében meghatározott költségvetési koncepció egészéről, a tervezett bevételek és kiadások nagyságáról és teljesíthetőségéről,
12. közreműködik a vállalkozás-barát környezet kialakításában, javaslatot tesz az ezt elősegítő és szükséges intézkedések megtételére.

53. §  A Szociális és Egészségügyi Bizottság

1. figyelemmel kíséri és ellenőrzi a község egészségügyi ellátottságát, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátást végző háziorvosi fogorvosi szolgálat működését, a közegészségügyi helyzetét, valamint a település köztisztasági állapotát,
2. dönt a képviselő-testület által átruházott szociális és gyermekvédelmi juttatásokat érintő hatáskörében,
3. javaslatot tesz a közegészségüggyel, gyermekvédelemmel kapcsolatos fejlesztésekre, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására,
4. előkészíti, véleményezi a feladatkörét érintő rendelettervezeteket,
5. feltárja és számba veszi a községben a feladatkörét érintő problémákat, javaslatokat tesz azok megoldására,
6. végzi a képviselő testület által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, a jegyző, aljegyző

6. A polgármester

54. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

55. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,

f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,

g) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

h) fogadóórát tart,

i) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(3) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképtelensége, vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó ügyben, ha azt törvény nem tiltja.

4. (4) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - dönthet a  két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította - amennyiben  a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg.

5. A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

56. § A képviselő-testület a polgármestert megillető szabadság kiadásáról – a polgármester előzetes bejelentése alapján - határozattal dönt. Kivételesen indokolt esetben a képviselő-testület a szabadság igénybevételét utólag is engedélyezheti.

57. § A polgármester munkáját a képviselő-testület évenként 1 alkalommal értékeli (szeptember hónapban) és ennek kapcsán tárgyalja a jutalmazását is.

7. Az alpolgármester

58. § (1) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.  

(2) Az alpolgármestert a képviselő-testület titkos szavazással választja a 29. § - 31. §-ban meghatározottak szerint azzal az eltéréssel, hogy az alakuló ülésen a képviselőkből választott 3 tagú bizottság jár el szavazatszámláló bizottságként.

(3) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról legalább havonta, vagy szükség szerint beszámol a polgármesternek.

9. A jegyző, aljegyző

59. § A jegyző az Mötv. 81. § (3)  bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

e) ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

f) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

60.§ (1) Az aljegyző kinevezését az Mötv. 82. § (1)  bekezdése szabályozza. Az aljegyző a jegyző távolléte esetén ellátja a jegyző helyettesítését.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Csoportvezetője látja el.

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

61. § (1) A képviselő-testület hivatalának

1. hivatalos elnevezése: Polgárdi Közös Önkormányzati Hivatal
2. székhelye: 8154. Polgárdi, Batthyány u. 132.
3. kirendeltsége: 8145. Nádasdladány, Petőfi S. u. 1.

(2) A hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és a képviselő-testület határozatával elfogadott Működési Szabályzat szerint végzi. A hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A hivatalon belüli kiadmányozás rendjét – feladat- és hatáskörén belül – a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

VIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

10. A közmeghallgatás

62. § (1) A képviselő-testület – a költségvetésében meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

(2) A képviselő-testület és bizottságai ülésén tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg

a) Amatőr Futball Club Nádasdladány

b) Nádasdladányi Polgárőrség

c) Nyugdíjas Klub

d) Nádasdladányi Környezetvédelmi Egyesület.

63. § (1) A képviselő-testület általános közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

64. §. (1) A közmeghallgatás helyéről és idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell. A hirdetményt - legalább a közmeghallgatás előtt 5 nappal - a Polgármesteri Hivatal és a település hirdetőtábláin kell kifüggeszteni, valamint az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. 

(2) A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

65. § A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

66. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében falugyűlést hívhat össze. A falugyűlésre a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A falugyűlésen kialakult állásfoglalásról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

11. Helyi népszavazás

67. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a települési választópolgárok 20 %-a.

2. A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi napszavazást, ha azt az (1) bekezdésben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

3. Az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor a választási iroda vezetője az aláírásgyűjtő ívre rávezeti, hogy a helyi népszavazás kiírásához hány db aláírásra van szükség.

68. § (1) A képviselő-testületnek a helyi népszavazás elrendeléséről szóló határozatát a Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és a község honlapján is meg kell jeleníteni.

69. § A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre az aláírásgyűjtők képviselőit tanácskozási joggal a polgármester hívja meg. 

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

70 . § (1) Ez a rendelet 2014. február 1-én lép hatályba

(2) Hatályát veszti:

a) Nádasdladány község Önkormányzata képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2004. (I. 22.)  önkormányzati rendelete (továbbiakban: rendelet)

b) a rendelet módosításáról szóló

ba) 9/2004. (IV. 15.),

28.  9/2005. (X. 13.)

bc)16/2006. (X. 13.),

bd) 10/2008. (VIII. 29.),

be) 3/2010. (II. 12.),

bf) 6/2010. (X. 18.),

bg) 7/2010. (XI. 25.),

bh) 10/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete,

c)Nádasdladány község Önkormányzata képviselő-testületének a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 2/2004. (I. 22.) önkormányzati rendelete.

Varga Tünde                                                                              dr. Pahola Tünde

 polgármester                                                                                       jegyző