Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének

18/2014.(XI. 19.) önkormányzati rendelete

Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Esztergom Város Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.

2. § A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal

2. Hatáskör átruházás

3. § A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházását az 1. melléklet tartalmazza.

3. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései

4. § (1) Az önkormányzat Esztergom Város történelmi hagyományai iránti tisztelete jeléül az alábbi jelképeket határozza meg:

a) Esztergom címere;

b) Esztergom zászlaja;

c) Esztergom pecsétjei;

d) Szóembléma.

(2) Az Önkormányzat a következő kitüntetéseket határozza meg:

a) Esztergom Díszpolgára;

b) Pro Urbe Esztergom;

c) Az Esztergomi Közösségért;

d) Babits Mihály-díj „Esztergom Kultúrájáért”;

e) Korányi József-díj „Esztergom Sportjáért”;

f) Majer István-díj az „Esztergomi Nevelésért”

g) Dr. Jócsik Lajos-díj „Esztergom Tiszta, Zöld Környezetéért”;

h) Boldog Gizella-díj „Esztergom Testvérkapcsolataiért”;

i) Boldog Özséb-díj „Esztergom Hitéletéért”;

j) Dr. Gönczy Béla-díj az „Esztergomiak Gyógyításáért”;

k) Dr. Bády István-díj „Esztergom Szépítéséért”;

l) Einczinger Ferenc-díj „Esztergom Gyarapodásáért”;

m) Szabó Erna-díj „Esztergom Rászorulóinak Megsegítéséért”.

(3) Az önkormányzat a jelképek és kitüntetések leírásáról, illetve odaítélésük és használatuk rendjéről a kitüntetések adományozásáról szóló 47/2005. (XI. 9.) önkormányzati rendeletben rendelkezik.

4. Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

5. § (1) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai:

a) Bamberg (Németország);

b) Cambrai  (Franciaország);

c) Ehingen (Németország);

d) Espoo (Finnország);

e) Gniezno (Lengyelország);

f) Maintal  (Németország);

g) Párkány (Szlovákia);

h) Mariazell (Ausztria);

i) Canterbury (Nagy-Britannia)

(2) Térségi nemzetközi kapcsolatai: Ister-Granum EGTC

(3) A hazai és külföldi kiküldetés elrendelésére és engedélyezésére

1. a képviselő,
2. a bizottság, a részönkormányzat nem képviselő tagja,
3. a jegyző,
4. az intézményvezető, valamint
5. az Önkormányzat hazai vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggésbe hozható személy esetében

a polgármester jogosult.

5. A képviselő-testület gazdasági programja

6. § A gazdasági program tartalmazza:

1. a kötelezően ellátandó feladatok teljesítésének módját, fejlesztésének elképzeléseit;
2. a település lakosságának ellátása érdekében a közszolgáltatások szervezésének módját, fejlesztésének elképzeléseit;
3. a fentiek érdekében új intézmények, gazdálkodó szervezetek, társulások létrehozásával kapcsolatos konstrukciókat, átszervezések megoldásának elképzeléseit;
4. az önkormányzat gazdasági alapját, vagyonának gyarapítását, hasznosításának módját, bevételeinek növelését célzó intézkedéseket;
5. a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, továbbá a más önkormányzatokkal, szervezetekkel és régiókkal való együttműködés fő irányait, kapcsolatainak fejlesztését.

6. A Képviselő-testület munkaterve

7. § (1) A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző év december hónapban tartandó rendes képviselő-testületi ülésére terjeszti be.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor kötelező javaslattevők:

a) az alpolgármester,

b) a települési képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága.

(3) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot tehet:

a) nemzetiségi önkormányzatok elnökei;

b) a választókerület országgyűlési képviselője;

c) jegyző,

d) az önkormányzat közigazgatási területén belül működő civil szervezetek.

(4) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év november 20. napjáig juttatják el a polgármesternek.

8. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján, aki saját javaslattal is kiegészítheti azt. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a polgármester a figyelembe nem vett javaslatok indokairól.

(2) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,

b) a napirend előterjesztőjének neve,

c) annak a napirendnek a megjelölése, amelyet valamely bizottság nyújt be,

d) a napirend előkészítésében résztvevő megnevezése, és

e) a közmeghallgatás időpontja.

7. A képviselő-testület ülései

9. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik.

(2) A rendes ülés és a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Nagyterme. A közmeghallgatás hivatalos helyszíne: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Díszterme. Az alakuló ülést előre egyeztetett, külső helyszínen tartja a képviselő-testület.

8. A rendes ülés

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább 12 alkalommal tart rendes ülést.

(2) A képviselő-testületi ülés időtartama maximum 5 óra. Ezen időtartam leteltét követően a Polgármester az ülést berekeszti, és a következő munkanapon 9 órára a még nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalását folytatják.

9. Rendkívüli ülés

11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványt írásban vagy elektronikus formában a javasolt napirendi pont és az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni. Az Mötv. 44. §-ban rögzítetteken kívül a rendkívüli ülést a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli ülést a polgármester az arra vonatkozó előterjesztés átvételét követő nyolc napon belüli időpontra köteles összehívni.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülésére is alkalmazni kell a 10. § (2) bekezdésében foglaltakat.

10. Az ülés összehívása

12. § (1) A rendes ülések meghívóját a képviselő-testület tagjai részére az ülés előtt legalább 5 nappal el kell juttatni elektronikus formában. Az előterjesztéseket az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéssel és amennyiben a számítógépes állományok mérete lehetővé teszi, akkor elektronikus formában is el kell juttatni a képviselő-testület tagjai részére a meghívóval együtt, a zárt ülésen tárgyalt előterjesztések kivételével. A tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülés meghívóját szintén az ülés előtt 5 nappal kapják meg elektronikus formában.

(2) A rendkívüli ülésekre történő meghívás történhet írásban, szóban, elektronikus úton, olyan módon, hogy az ülés előtt legalább 2 nappal megkapják a képviselők, valamint a napirendi pontban érintett személyek, szervek képviselői.

(3) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a napirend témájától függően meg kell hívni:

a) a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjait,

b) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit,

c) az önkormányzati vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,

d) nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

e) a napirendi pontok készítőit,

f) akinek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

(4) A meghívó mellékletét képezi az előterjesztés, szükség esetén a kérelem, egyéb javaslat.

(5) A képviselő köteles

a) a részére előre előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni, 

b) előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni.

11. Előterjesztés

13. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztést a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselők tehetnek.

(3) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban, különösen indokolt esetben – melynek következtében a késedelem jelentős kárral, hátránnyal járna az önkormányzat számára - szóban nyújtható be. A határozati javaslatot abban az esetben is írásban kell benyújtani, amennyiben az előterjesztés szóbeli. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 10. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni.

(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzését követően, a feladat szerint hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalja meg.

(5) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztés a zárt ülés elrendelését követően kerül kiosztásra a képviselők részére, melyet a zárt ülés bezárását követően vissza kell szolgáltatniuk a Hivatalnak.

(6) A képviselő-testületi ülés meghívójával egyidejűleg kézbesített előterjesztéshez kapcsolódó módosító javaslatot legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 12 óráig lehet benyújtani a polgármesterhez.

(7) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab) az előkészítésben részt vevők nevét, véleményét,

ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

12. Sürgősségi javaslat

14.§ (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetőleg a jegyző javasolhatja a Képviselő-testületnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (a továbbiakban együtt: sürgősségi javaslat).

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendeletalkotási javaslat nem vehető napirendre.

(3)A sürgősségi javaslatot előterjesztés formájában a polgármesternél kell írásban benyújtani legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon tizenkét óráig.

3. A sürgősségi javaslatnak tartalmaznia kell a tárgyat, a határozati javaslatot, rövid indokolást, továbbá az előterjesztő nevét és aláírását.
4. Amennyiben a polgármester a javaslatnak nem ad helyt, akkor a Képviselő-testület vita nélkül dönt a sürgősség tárgyában.
5. Rendkívül indokolt esetben – melynek következtében a késedelem jelentős kárral, hátránnyal járna az önkormányzat számára  – a sürgősségi javaslat szóban is előterjeszthető. A határozati javaslatot egyidejűleg írásban kell benyújtani.

13. Az ülés vezetése

15. § (1) Az ülés összehívása és vezetése az Mötv. 65. §-a alapján történik.  A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Jogi, Etikai és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A polgármester, az alpolgármester, valamint a Jogi, Etikai és Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c) ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen hozott zárt ülési határozatokat a törvényben foglalt kivételtől eltekintve,

d) minden egyes napirend felett külön-külön nyit vitát vagy javasolhatja a napirendi pontok összevont tárgyalását,

e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

f) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat szavazásra bocsátja,

g) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(2) A polgármester, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(3) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést a polgármester elnapolja és az elnapolást követő 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalása céljából újból összehívja.

(4) Amennyiben az ülés a napirend tárgyalása közben válik határozatképtelenné, úgy a határozatképtelenség megállapításától számított tizenöt perc elteltével a polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülésen nem tárgyalt napirendi pontok a következő ülés napirendjére kerülnek.

(5) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja az ülés vagy a tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő munkaterv szerinti rendes testületi ülésen kell első napirendként felvenni.

(6) A polgármester írásban terjeszti a Képviselő-testület elé a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót.

14. A napirendek tárgyalása

16. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően kell válaszolni legfeljebb 3 percben.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A vita megkezdése előtt a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke legfeljebb három percben ismertetheti a bizottság álláspontját. Ezt követően a polgármester megnyitja a vitát, szólásra a számítógépes szavazórendszeren keresztül a polgármesternél lehet jelentkezni. A Képviselő az előterjesztéshez két alkalommal, legfeljebb 3 percben szólhat hozzá.

(4) Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően a polgármester elrendeli a szavazást.

(5) A döntéshozatalból kizárható a képviselő amennyiben a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és azt bármely képviselő bejelenti, az adott napirendet a következő képviselő-testületi ülésen újra kell tárgyalni.

(6) A szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelet-tervezetről, határozati javaslatról szavaz a képviselő-testület. Ha a döntés tervezetének ugyanazon részéhez több módosító indítványt is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

15. Ügyrendi javaslat

17. § (1) A képviselő a napirend megállapítása, valamint a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet. Ügyrendi javaslatot valamennyi képviselő, napirendenként egy alkalommal az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben tehet a határozathozatalig.

(2) A javaslat ügyrendi jellegéről a polgármester dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, illetőleg azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.

(4) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat csak akkor tehető, ha a hozzászólni kívánó képviselők már egyszer élhettek hozzászólási jogukkal. A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat elfogadása esetén, a testület további vita nélkül dönt az előterjesztésről.

16. Az Mötv. 32 § (2) bekezdés b) pontján kívüli kérdések szabályozása

18. § (1) A képviselő napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben egy alkalommal, két témában kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, önkormányzati intézmény vezetőjéhez, illetőleg a jegyzőhöz összesen kettő percben. A kérdéseket írásban kell benyújtani, legkésőbb a testületi ülés előtt két munkanappal.

(2) A kérdések megtárgyalására a nyilvános napirend végén, nyílt ülés keretében kerül sor. Az előzetesen írásban benyújtott kérdésre adott szóbeli válaszra két perc áll rendelkezésre. A kérdésre tizenöt napon belül írásban is lehet válaszolni. Az írásbeli választ minden képviselő részére meg kell küldeni.

17. A tanácskozás rendjének fenntartása

19. § (1) A tanácskozás rendjének biztosítása az ülést vezető kizárólagos feladata.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

a) figyelmezteti a felszólalót, amennyiben az a megengedett időkeretet átlépi, illetve eltér a tárgytól;

b) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a Képviselő-testület tekintélyét, valamely képviselő személyét vagy más személyt sértő kifejezést használ, illetőleg e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi;

c) megvonja a szót, amennyiben az a)-b) pontban nevezett intézkedései nem vezetnek eredményre;

d) ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót, képviselő és tanácskozási joggal meghívott személy kivételével;

e) az ülést maximum harminc perces időtartamra megszakítja, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi;

f) az ülést elnapolja, ha az e) pont alatt megnevezett intézkedése nem vezetett eredményre.

(3) A polgármesternek a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseivel kapcsolatban vita nem nyitható.

18. Az ülés nyilvánossága

20.§ (1) A választópolgárok a képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről és az előterjesztésekről - a zárt ülés anyaga kivételével - az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett és a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán kifüggesztett meghívóból értesülnek.

(2) Az ülés – figyelemmel az Mötv. 46.§ (2) bekezdésére – nyilvános, azon bárki részt vehet és a polgármester, illetőleg a képviselő indítványára a Képviselő-testület engedélyével felszólalhat. A Képviselő-testület vita nélkül, esetenként három percben engedélyezheti a felszólalást.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület elé kerülő napirendek írásos előterjesztéseibe. Ennek érdekében az írásos előterjesztéseket a rendes ülés napját megelőző öt naptári nappal, a rendkívüli ülés napját megelőző két naptári nappal a jegyző köteles az érdeklődök rendelkezésére bocsátani betekintés céljából.

19. Döntéshozatal

21. § (1) A képviselő-testület döntéseit határozat vagy rendelet formájában hozza.

 (2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő;

b) a polgármester;

c) az alpolgármester,

d) a bizottság elnöke,

e) a jegyző.

(3) A rendelet alkotási kezdeményezést a jegyzőnél kell benyújtani, legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 15 nappal korábban.

(4) A rendelet tervezet előkészítése a jegyző feladata, képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság részt vehet, amennyiben feladatkörét érinti.

b) A tervezetet megvitatás céljából az illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

c) A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(5) Amennyiben a képviselő az ülésen kezdeményezi rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát a képviselő-testület döntésével felveszi a következő rendes ülés napirendi pontjai közé. A rendelet tervezet előkészítésére az (4) bekezdésben foglaltak az irányadók. Határozat meghozatal kezdeményezése esetén a 13. § (3), (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítás miatt intézkedést kell hozni.

20. Nyílt, név szerinti és a titkos szavazás

22. § (1) A nyílt szavazás számítógépes szavazórendszer igénybevételével történik, ennek hiányában kézfelemeléssel.

(2) A települési képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

23. § (1) A képviselő – szavazás megkezdése előtt előterjesztett – ügyrendi javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül határoz a név szerinti szavazás elrendeléséről. A név szerinti szavazás esetén a jegyző a települési képviselők nevét betűrendben olvassa fel.

(2) A polgármester szavazatát mindig utolsóként adja le.

(3)  A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek. Az eredményt tartalmazó jegyzéket a polgármester és a jegyző aláírásával hitelesíti.

24. § (1) A zárt ülésen tárgyalható ügyekben az előterjesztő vagy bármely képviselő titkos szavazást kérhet.

(2) A titkos szavazás lebonyolítása számítógépes szavazórendszer igénybevételével történik, ennek hiányában az alakuló ülésen megválasztott szavazatszámláló bizottság közreműködésével.

(3) A szavazólap elkészítéséről a szavazatszámláló bizottság elnöke gondoskodik. A szavazólapot a lepecsételt urnába kell helyezni a titkos szavazáskor.

(4) A képviselő-testület tagjainak a nevét a polgármester felolvassa, majd a polgármestertől a szavazólapot átveszik a települési képviselők. A polgármester mindig utoljára veszi fel a szavazólapot.

(5) A szavazólap kitöltését követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően az szavazatszámláló bizottság tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvbe foglalja, melyet az elnöke ismertet a képviselő-testülettel.

21. Megismételt szavazás

25. § (1) Az ismételt szavazásra – okának felmerülését követően – haladéktalanul kerül sor, ha erről a képviselő-testület egyszerű többséggel határozatot hoz.

(2) A határozatról való döntéshozatalt abban az esetben kell újra tárgyalni:

1. nem volt egyértelmű, illetőleg világos a döntési javaslat tartalma,
2. az elfogadott döntés elemei ellentmondóak, illetőleg hiányosak.

(3) Egy alkalommal megismételt szavazást tarthat a Képviselő-testület abban az esetben is, amikor az önállóan vagy összevontan tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő döntési javaslat valamelyike nem kapta meg a szükséges többséget.

(4) A (3) bekezdés szerinti ismételt szavazást az előterjesztő kezdeményezheti, melyről a Képviselő-testület határoz.

(5) A megismételt szavazás során az összevontan tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő valamennyi döntési javaslatot napirendi pontonkénti bontásban kell szavazásra bocsátani.

22. A rendelet kihirdetése

26. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. Az önkormányzati rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.

23. Jogszabálysértés jelzése

27. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, és szerveinek ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület, és szervei működése jogszabálysértő.

(2) A jegyző észrevételét:

a) a döntést hozó szerv jegyzőkönyvéhez csatolja, vagy

b) a képviselő-testület ülésén a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy

c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság, társulás, részönkormányzat elnökének.

24. A jegyzőkönyv

28. § (1) A Képviselő-testület üléséről és a bizottsági ülésről hangfelvétel és írásos kivonatos jegyzőkönyv készül két példányban, melyeket a Hivatalban kell elhelyezni. A jegyzőkönyv elkészítéséről, megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A hangfelvételt meg kell őrizni.

(2) A jegyzőkönyv megtekinthető a Hivatalban, kirendeltségein és az önkormányzat hivatalos honlapján. Nyílt ülésről készült hangfelvétel meghallgatását – a technikai feltételekre tekintettel – a polgármester engedélyezi.
(3) A zárt ülésről külön kétpéldányos jegyzőkönyv készül, melybe a törvényben meghatározott személyek jogosultak betekinteni.

(4)  A jegyzőkönyvből történő másolat és kivonat adás rendjét a jegyző határozza meg.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztések, önálló képviselői indítványok, sürgősségi indítványok, módosító javaslatok,

d) a név szerinti szavazásról készült irat,

e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele.

25. Az önkormányzat szervei

29. § (1) Az önkormányzat szervei:

1. 1 főállású polgármester
2. 1 társadalmi megbízatású alpolgármester, akit a képviselők közül választanak,
3. 1 társadalmi megbízatású alpolgármester, akit nem a képviselők közül választanak
4. Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottság,
5. Városfejlesztési Bizottság,
6. Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság,
7. Közjóléti és Egészségügyi Bizottság,
8. Nemzetiségi Bizottság,
9. Környezetvédelmi, Köztisztasági és Közrendi Bizottság,
10. Jogi, Etikai és Ügyrendi Bizottság,
11. Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság,
12. Közbeszerzési Bizottság,
13. Esztergom-kertváros Településrészi Önkormányzata,
14. 1 jegyző,
15. 1 közös önkormányzati hivatal, és
16. a társulás.

(2) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt: Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulás, valamint a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás.

26. Bizottságok és a tanácsnok

30. § (1) A bizottságok felsorolását, létszámát és feladatait, valamint a tanácsnok feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Képviselő egyidejűleg legfeljebb három állandó bizottságnak lehet a tagja.

(3) Gazdasági társaság alapításával, átszervezésével vagy megszüntetésével kapcsolatos előterjesztést a Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottság nyújtja be.

27. A bizottságok működésének közös szabályai

31. § (1)  A bizottságok önálló munkatervet készítnek minden év február 15-ig.

(2) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – az elnökhelyettes helyettesíti, akit a bizottság saját képviselő-testületi tagjai közül választ.

(3) A bizottságok munkájába külső szakértőt vonhatnak be.

(4) A bizottságok napirendjéhez előterjesztők lehetnek a bizottságok tagjai és a tanácsnok.

(5) Az előterjesztést, a bizottság ülésének időpontját megelőzően legalább 2 nappal a bizottság elnökének kell benyújtani.

(6) Az előterjesztést szóban vagy írásban is előterjeszthető.

(7) Írásbeli előterjesztést kell készíteni:

a) rendeletalkotással,

b) költségvetési szerv alapítással, megszüntetéssel, átszervezéssel, és

c) társulás alakításával, megszüntetésével,

d) a bizottság hatáskörébe tartozó személyi kérdésekkel

kapcsolatos ügyekben.

32. § (1) A bizottság tanácskozási rendjére, döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről az ülést megelőző 3. naptól a bizottság elnöke tájékoztatást tesz közzé:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel.

28. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk

33. § A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk estére a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői referens látja el.

29. Közmeghallgatás

34. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 15 nappal a következő helyeken:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) a elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja, és 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

30. A városrészi fórum tartásának szabályai

35. § (1) A városrészi fórumot a polgármester hívja össze, legalább 150 választópolgár írásbeli kezdeményezésre. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.

(2) A városrészi fórum összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a Hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor a városrészi fórum összehívására.

(3)       A városrészi fórum napirendjére csak olyan kérdések vehetők fel, melyek a település egy részén tervezett ipari beruházás letelepedésével, a településrészen lévő közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosak.

(4) A városrészi fórumot a polgármester vezeti. 

(5) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat.

(6) Amennyiben több vélemény vagy hozzászólás nem érkezik, a polgármester összefoglalja röviden az elhangzottakat és a városrészi fórumot berekeszti.

31. A települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének biztosítása

36. § (1) Esztergom Város Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzatok működéséhez térítésmentesen helyiséghasználatot biztosít az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Gadányi terme, 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. szám alatti önkormányzati tulajdonú helyiségében.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat

a) gazdálkodásának végrehajtásával,

b) a testületi ülések előkészítésével, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítésével és postázásával,

c) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásával,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásával

kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.

(4) Az önkormányzat és az egyes nemzetiségi önkormányzatok (2) bekezdésben nevesített feladatok ellátására együttműködési megállapodást kötnek, melyet évente felülvizsgálnak.

32. A településrészi önkormányzat

37. § (1) A Képviselő-testület településrészi önkormányzatot hoz létre Esztergom-Kertváros Településrészi Önkormányzata elnevezéssel, 9 taggal.

(2) A településrészi önkormányzat elnökét és egy tagját a Képviselő-testület a településrész egyéni választókerületében mandátumot szerzett képviselők közül választja meg.

(3) A Képviselő-testület a településrészi önkormányzat további nem képviselő tagjait a településrészen élő választópolgárok közül választja meg.

(4) A településrészi önkormányzat évente két alkalommal településrészi fórumot köteles tartani, melynek célja a lakosság közvetlen tájékoztatása, a lakossági vélemények megismerése, a közérdekű javaslatok meghallgatása.

(5) A településrészi fórum helyéről és időpontjáról a fórum napját megelőzően tíz nappal tájékoztatni  kell a településrész lakosságát.

(6) A részönkormányzat működése során köteles e rendelet előírásait értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy munkarendjét maga határozza meg.

(7) A településrészi önkormányzatnak mindazon helyi közszolgáltatással kapcsolatos ügyekben véleményezési joga van, amelyek érintik a településrész lakosságát.

33. Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységei kormányzati funkció szerinti megjelölését a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Hatályát veszti:

1. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet,

2. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 48/2004.(XI.25.) önkormányzati rendelet,

3. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2005.(III.18) önkormányzati rendelet,

4. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 25/2005.(V.26.) önkormányzati rendelet,

5. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 38/2005.(IX.22.) önkormányzati rendelet,

6. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 55/2005.(XII.20.) önkormányzati rendelet,

7. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 38/2006.(VI.15.) önkormányzati rendelet,

8. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 44/2006.(VIII.11.) önkormányzati rendelet,

9. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 47/2006.(VIII.31.) önkormányzati rendelet,

10. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 59/2006.(X.10.) önkormányzati rendelet,

11. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 66/2006.(XII.14.) önkormányzati rendelet,

12. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 25/2007.(IV.24.) önkormányzati rendelet,

13. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 37/2007.(V.31.) önkormányzati rendelet,

14. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 84/2007.(XII.14.) önkormányzati rendelet,

15. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 43/2008.(VI.5.) önkormányzati rendelet,

16. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 52/2008.(VII.10.) önkormányzati rendelet,

17. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 62/2008.(X.1.) önkormányzati rendelet,

18. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2009. (IV.30.) önkormányzati rendelet,

19. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2010.(VI.30.) önkormányzati rendelet,

20. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 25/2010.(IX.3.) önkormányzati rendelet,

21. Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2010.(IX.22.) önkormányzati rendelet.

Romanek Etelka                                                                  Dr. Sarkantyu Lajos Adrián

  polgármester                                                                                       aljegyző                   

A rendelet kihirdetve: 2014. november 19.

Dr. Sarkantyu Lajos Adrián

aljegyző