Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, valanmint 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei

1. §
   

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Kajárpéc Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: Kajárpéc

Pontos címe: 9123 Kajárpéc, Kossuth Lajos utca 2.

(3) Az Önkormányzat hivatalos web-címe: www.kajarpec.hu

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(5) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Kajárpéci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(6) A Hivatal székhelye: 9123 Kajárpéc, Kossuth Lajos utca 2. (a továbbiakban: Székhely)

(7) Illetékességi területe: Kajárpéc község közigazgatási területe.

(8) A Hivatal kirendeltséget működtet Sokorópátka és Tényő településen, amelynek hivatalos elnevezése: Kajárpéci Közös Önkormányzati Hivatal Sokorópátkai Kirendeltsége valamint Kajárpéci Közös Önkormányzati Hivatal Tényői Kirendeltsége

2. §

(1) A Képviselő-testület jelképeit, címereit és zászlaját külön rendeletben szabályozza.

(2) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, Önkormányzat, Székhely hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

• Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
  
• Kajárpéc Községi Önkormányzat
• Kajárpéci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyző
• Kajárpéci Közös Önkormányzati Hivatal Kajárpéc 
  

(3) A Képviselő-testület pecsétjét kell használni:

• a Képviselő-testület által adományozott okleveleken,
• az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
  

3. §
   

A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

4. § 

(1) Külföldi önkormányzatokkal való együttműködésről szóló megállapodás a Képviselő-testület nem átruházható hatáskörébe tartozik.

(2) A nemzetközi kapcsolat felvétele vagy megszüntetése tárgyában a Képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

II. fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

5. §

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) Az Önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket.

(3) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

• a helyi népszavazás hozhat.
  
• Képviselő-testülete, annak felhatalmazására
• bizottsága,
  
• a polgármester. 
  

6. §

Feladatok és hatáskörök

(1) A Képviselő-testület saját feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködhet a megyei Önkormányzattal és más önkormányzatokkal. A koordináció keretében közreműködik a megyei tervek, elképzelések kidolgozásában, egyeztetésében a helyi érdekek és elképzelések érvényesítése érdekében. A kapcsolattartás a polgármester feladata.

(2) Az Önkormányzat tagja a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulásának. A kapcsolattartás a polgármester feladata.

(3) Az önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségének tevékenységét, együttműködik közösségeikkel, különösen a Kajárpécért Egyesület, Kajárpéci Hagyományőrzők Egyesülete, Kajárpéci Polgárőr Egyesület, Kajárpéci Lovasklub Egyesület, Kajárpéci Sportegyesület.

7. §

Törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján Kormányrendelet kivételesen a polgármestert államigazgatási hatáskörrel ruházhatja fel.

III. fejezet

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

Az önkormányzat feladata, hatásköre

8. §

(1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13. § (1) bekezdése alapján :

• településfejlesztés, településrendezés;
• településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
• a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
• egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
• környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
• óvodai ellátás;
• kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
• szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
• lakás- és helyiséggazdálkodás;
• a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
• helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
• honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
• helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
• a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
• sport, ifjúsági ügyek;
• nemzetiségi ügyek;
• közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
• helyi közösségi közlekedés biztosítása;
• hulladékgazdálkodás;
• víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
  

A Képviselő-testület kötelezően ellátandó feladatairól - lehetőség szerint - önálló önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:

• ellátása nem sérti a község érdekeit,
  
• nem tartoznak más szervek kizárólagos feladat - és hatáskörébe,
• megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását,
• az ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik. 
  

Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben - fedezete biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

(3) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 42. § (1) bekezdésében foglaltak.

(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladatokat a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskörökről a polgármester a soron következő Képviselő-testületi ülésen beszámol.

(6) A Képviselő-testülettől kapott hatáskör tovább nem ruházható át. Az átruházott hatáskörök gyakorlására a Képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. 

(7) A polgármester, valamint a bizottságok önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen, a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(8) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól lehet kérni. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

9. §

(1) A Képviselő-testület a megválasztott települési képviselőkből és a polgármesterből áll.

(2) A Képviselő-testület tagjainak a száma 7 fő /a polgármester és 6 fő települési képviselő/. A Képviselő-testület tagjainak névsorát és lakcímét a 1. számú függelék tartalmazza. 

(3) A Képviselő-testület ülései: alakuló, rendes és rendkívüli ülés.

(4) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, a polgármester eskütételéig vezeti az alakuló ülést.

Alakuló ülésen:

• A választási bizottság elnöke beszámol a választás eredményéről és átadja a megbízólevelet a megválasztott polgármesternek és a települési képviselőknek.

• A megválasztott polgármester és képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek, az eskütételről a polgármester és a képviselők esküokmányt írnak alá.

• A polgármester javaslatára a Képviselő-testület saját tagjai sorából - titkos szavazással - megválasztja az alpolgármestert.

• A Képviselő-testület dönt a polgármester illetményéről és az alpolgármester tiszteletdíjáról, valamint a megválasztott képviselők tiszteletdíjáról.

• A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások és a vagyonnyilatkozat tételei kötelezettséggel járó feladatok lebonyolítására állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot választ.

(5) Rendes testületi ülés összehívására a munkatervben foglaltaknak megfelelően, de legalább évente hat alkalommal kerül sor. A Képviselő-testület üléseit Hivatal Székhelyének hivatalos helyiségében tartja. Célszerűségi szempontból kihelyezett ülés is tartható.

(6) Rendkívüli ülést a polgármester a Képviselő-testület 1/4-ének (2 főnek), vagy bizottságának indítványára - az ügy fontosságára való tekintettel - a rendkívüli ülés összehívására okot adó tárgysorozat megjelölésével 24 órán belül is összehívhat bármilyen értesítési mód útján.

(7) Együttes ülés a Képviselő-testület más település Képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat. A Képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(8) Amennyiben az együttes testületi ülés helyszíne Kajárpéc, akkor az együttes ülést a polgármester vezeti.

(9) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő Képviselő-testületek külön-külön megállapított határozatképessége figyelembevételével kell megállapítani.

(10) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítésére az együttes ülésen résztvevő képviselők közül esetenként megválasztott két hitelesítő írja alá.

(11) Közmeghallgatás: A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatással egybekötött ülést tart. A közmeghallgatás helyszínéről alkalmanként a polgármester dönt.

10. §

(1) A Képviselő-testület ülését az ülés helyének, idejének, kezdési időpontjának és a napirend tárgyának, előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval a polgármester hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület telefonon is meghívható. A meghívóhoz csatolni kell az e rendelet 15. § szerinti írásbeli előterjesztéseket.

(3) A Képviselő-testület összehívását indítványozhatja:

• Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője,
  
• népi kezdeményezés. 

(4) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és tárgyáról a község lakosságát az Önkormányzati és a községi hirdetőtáblákon keresztül a meghívó kifüggesztésével kell értesíteni.

(5) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt az Önkormányzati és a községi hirdetőtáblákon nyilvánosságra kell hozni.

(6) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

• a község önkormányzatának képviselőit,
• a jegyzőt,
• a napirend előadóját,
• intézmények vezetőit.
  

A Képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve

11. §

(1) A polgármester programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkaterv elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről a jegyző közreműködésével a polgármester gondoskodik.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

• a Képviselő-testület tagjaitól,
• a jegyzőtől,
• az intézmények vezetőitől
  

A beérkezett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv összeállításakor nem vették figyelembe.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

• a testületi ülések tervezett időpontját,
• a napirendek címét, előadóját,
• a közmeghallgatást is igénylő napirendeket.

(5) A munkatervet minden év január 31-éig fogadja el a Képviselő-testület.

A Képviselő-testületi ülések nyilvánossága, zárt ülés

12. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság - nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat, a tanácskozást nem zavarhatja, nem rendelkezik tanácskozási és szavazati joggal. Az ülés idején tartózkodni köteles bármilyen megnyilvánulástól.

(2) Az ülést vezető elnök hozzájárulásával a hallgatóság kérdést intézhet, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat.

(3) A Képviselő-testület:

• zárt ülést tart az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdésének a.); b.); c.) pontjai esetén.
• zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett, és szakértő vesz részt. Estenként meghatározható, hogy mikor kötelező az érintett meghívása.
• zárt ülésen hozott közérdekű határozatot a levezető elnök nyilvános ülésen kihirdeti.
• zárt ülésen készült jegyzőkönyvbe csak a zárt ülés résztvevői, valamennyi képviselő, napirend előadója, továbbá a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak hivatalos megbízottja tekinthet bele.

(4) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester és jegyző adhat a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.

Az ülésvezetés szabályai

13. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a Képviselő-testület összehívását és az ülés vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(3) A polgármester munkáját a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal a jegyző segíti.

(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

• megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint hívták össze,
  
• megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a testületi ülés határozatképességét, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollévő Képviselő-testületi tagokat, az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet,
• jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két testületi ülés között történt fontosabb eseményekről,
• ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat,
• előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirendről a testület határoz,
• javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását,
• a napirend tárgyalása során megadja a szót, illetve megvonja, felszólít a tárgyra térésre, az ülést félbeszakítja, javaslatot tesz a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
• napirendi pontonként megnyitja, lezárja és összefoglalja a vitát,
• napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
• biztosítja a képviselők interpellációs és felvilágosítás kérési jogát,
• berekeszti az ülést. 

(5) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek során:

• 
  
• figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót,
• rendre utasítja azt, aki a képviselőkhöz méltatlan magatartást tanúsít,
• rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító - nem képviselő - jelenlévőket.

(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem szabad.

Az előterjesztés

14. §

(1) A Képviselő-testület tárgyalási anyagaként szóbeli és írásbeli előterjesztések szolgálnak. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak közvetlen az ülés előtti kiosztását.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek tárgyalásakor. A kizárólagos hatásköröket a 9. § /4/ bekezdése tartalmazza az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján.

(4) Előterjesztés benyújtására jogosult:

• a polgármester;
• az alpolgármester;
• a Bizottságok elnökei;
• a települési képviselő;
• a jegyző;
• a napirend előadója;
• a Képviselő-testület által felkért előadó.

(5) Előterjesztés csak a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

• Az előterjesztés első része tartalmazza: 
  

aa.) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi Képviselő-testületi döntésekre,

ab.) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac.) az előkészítésben részt vevő bizottság, szakértő, közigazgatási szerv véleményét,

ad.) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és indokolják a döntést,

ae.) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következmények ismertetését.

• Az előterjesztés második része tartalmazza :
  

ba.) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb.) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

Sürgősségi indítvány

15. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

A napirend vitája

16. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

• az előadó ismerteti az előterjesztést, illetve az írásos napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
• az előadóhoz a testület tagjai, tanácskozási joggal rendelkező résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre a vitát megelőzően az előadó köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezők sorrendjében kerül sor. A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására, a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet, ami felett a testület vita nélkül, egyszeri szótöbbséggel határoz.

(3) Napirend előtti felszólalásra az ülést vezető elnöknél bármely képviselő kérhet engedélyt. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a határozathozatal előtt a jegyzőnek kell átadni a szót, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(7) Először a módosító, kiegészítő indítványokról döntenek - az elhangzás sorrendjében - majd a határozati javaslatról.

Jegyzőkönyv hitelesítők választása

17.  §

A jegyzőkönyv hitelesítők személyére (2 fő) a polgármester tesz javaslatot. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.

Döntéshozatal

18. §

(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 49. § alapján a  Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselők kötelesek bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett, vagy bármelyik képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, a szavazás formája kézfelemelés.

(4) A minősített többséget igénylő javaslatok esetén a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

(5) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvényekben meghatározott előírásokon túl

• titkos szavazás elrendeléséhez,
• hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,
• az Önkormányzat tulajdonába kerülő, vagy az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítéséhez,
• az Önkormányzat tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen vagyontárgyak forgalomképessé minősítéséhez,
• az Önkormányzat vagyonát érintő minden olyan döntéshez, ahol a vagyonmozgás nagyságrendje, illetve a vagyoni értékű jog értéke az Önkormányzat intézmények nélküli tárgyévi költségvetésének 5 %-át meghaladja,
• a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
• önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek, valamint díszpolgári cím adományozásához,
• önkéntes közfeladat vállalásához,
• helyi népszavazás kiírásához.

(6) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott titkos szavazás elrendeléséről a testületi ülés vezetője vagy bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület dönt.

(7) Titkos szavazást kell tartani a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdésében meghatározott estekben.

(8) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(9) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(10) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• a szavazás helyét és napját,
  
• a szavazás idejének kezdetét és végét,
• a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
• a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,
• a szavazás során tett intézkedéseket,
• a szavazás eredményét. 

(11) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével a Képviselő-testület részére tájékoztatást ad.

(12) A titkos szavazással hozott döntést a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt:

• törvény előírja,
• a Képviselő-testület egynegyede indítványozza.

(14) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.

(15) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(16) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a testületi ülés vezetőjének. A szavazás eredményét a testületi ülés vezetője hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(17) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni egy alkalommal.

Interpelláció, kérdés

19. §

(1) A Képviselő-testület tagjai az ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökeihez interpellációt, kérdést terjeszthetnek elő.

(2) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat hatásköreinek ellátásával, szervezési- és ellátási feladataival, illetve az önkormányzat irányítása, felügyelete alatt álló intézményekkel.

(3) Az interpellációt a Képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után lehet beterjeszteni, amelyre az ülésen, vagy az ülést követő 15 napon belül kell választ adni az interpellálónak, a válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válaszadás elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt erről a Képviselő-testület.

(4) Ha a válaszadás vizsgálatot igényel, akkor az interpelláció kivizsgálásába be kell vonni az indítványtevőt is. A vizsgálat lefolytatásával a Képviselő-testület megbízhatja a tisztségviselőket.

(5) Kérdés minden olyan önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalma közé.

(6) A megkérdezett a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni, válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

(7) Kérdés és arra adott válasz esetében határozat-hozatalra nem kerül sor.

A jegyzőkönyv

20. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.

(2) Jegyzőkönyv készítésekor mindazokat a tartalmi és formai szempontokat érvényesíteni kell, amelyek hitelesen visszaadják az ülésen történteket, és bizonyítják, hogy az ülésen eleget tettek a törvényességi követelményeknek.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv két példányban készül.

(4) A jegyzőkönyvet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell elkészíteni, mely tartalmazza:

• 
  
• a testületi ülés helyét, időpontját;
• a határozatképességet, az ülés megnyitását;
• a megjelent és távol maradt önkormányzati képviselők nevét;
• a tanácskozási joggal részt vevők a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, az érdeklődők számát;
• a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
• az előterjesztéseket;
• az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét, napirendi pontonként szóbeli kiegészítést, a kérdések, hozzászólások, válaszok tömör megfogalmazását;
• a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
• a döntéshozatalban résztvevők számát;
• a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
• a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
• a határozathozatal módját a szavazás számszerű eredményét;
• a hozott döntéseket, a határozat szó szerinti szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt.

(5) A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(6) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

• a jelenléti ívet,
  
• a meghívót,
• az írásos előterjesztéseket,
• d) a végleges rendeleteket,
• az aláírt szerződéseket,
• a települési képviselő kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,
• az érintett nyilatkozatát személyi ügyének tárgyalási formájáról,
  
• a jegyző jelzési kötelezettségének következtében törvényességi észrevételét,
• a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet. 

(7) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről film- vagy hangfelvétel készülhet. A felvételek megőrzése, tárolása, az adatvédelmi szabályok betartása a felvételt készítő feladata.

(8) A testületi ülés egyes részeiről a Képviselő-testület tagjának indítványára szó szerinti szövegváltozat készíthető. Ebben a kérdésben a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(9) A jegyzőkönyvet a polgármester (a Képviselő-testület ülését levezető alpolgármester) 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyző írja alá.

(10) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak és lehetőség szerint megjelentetni Kajárpéc község honlapján.

(11) A jegyző biztosítja, hogy az előző Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének tartalmát a Képviselő-testület a következő ülésen megismerje. Ennek alapján az érintett képviselő megteheti a jegyzőkönyvvel kapcsolatos esetleges megjegyzését, melyet mellékelni kell ahhoz.

(12) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban kell elhelyezni.

(13) A jegyzőkönyveket ügyfélfogadási időben - zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - a polgárok a Hivatal Székhelyének hivatalos helyiségében megtekinthetik.

V. fejezet

Az önkormányzat rendelkezései

21. §

(1) A Képviselő-testület döntései:

• rendelet,
  
• határozat. 

(2) A Képviselő-testület által alkotott rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszám megjelölésével kell ellátni a következők szerint:

• A Képviselő-testület által alkotott rendeletének jelzése: 
  

Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ........../...........év (.......hó......nap) önkormányzati rendelete.

A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

A megjelölés magába foglalja az önkormányzat megnevezését, a rendelet számát, elnevezését és címét.

• A Képviselő-testület által alkotott határozatának jelzése .
  

Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ......../………..év (..…..hó…...nap) határozata.

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

(3) A Képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól az Önkormányzat nyilvántartást vezet.

(4) A Képviselő-testület határozatát - a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül - meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, a végrehajtásban érintett személyeknek, szerveknek és képviselőknek. A végrehajtásért a jegyző a felelős.

Az önkormányzat rendelet alkotása

22. §

(1) A Képviselő-testület - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására a feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben rendeletet kell alkotni.

(3) A Képviselő-testület rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a polgármester
  
• az alpolgármester
• a települési képviselő
• a Bizottságok
• a jegyző
• a helyi székhelyű vagy a településen működő civil szervezet képviselője
• a választópolgárok, népi kezdeményezés útján 

(4) A Képviselő-testület elhatározhatja rendelet kétfordulós tárgyalását.

(5) A Képviselő-testület által alkotott rendelet Kajárpéc község illetékességi területén mindenkire kötelező.

Rendelet-tervezet előkészítése

23. §

(1) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítését a jegyző végzi, aki ennek keretében

• minden olyan tevékenységet elvégez és elvégeztet, amely biztosítja, hogy a testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön,
  
• megszervezi a rendelet-előkészítésben résztvevők munkamegosztását,
• gondoskodik a rendelet-tervezetre vonatkozó vélemények és észrevételek összesítéséről,
• Az adminisztrációs munka megszervezése,
• biztosítja a Képviselő-testület által meghatározott elvi célok érvényesülését,
• részt vesz a rendelet-tervezet Képviselő-testület előtti vitájában. 

(2) A rendelet-tervezet előkészítésére a Képviselő-testület szakértőt vagy más közreműködőt is felkérhet.

(3) A lakosság széles körét érintő rendeletek tervezetét legalább 5 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

A tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

24. §

(1) A jegyző által előkészített rendelet-tervezeteket a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezetet az előterjesztésbe foglalt vagy külön szövegezett indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, egyidejűleg tájékoztatni kell a Képviselő-testületet az előkészítés és a véleményegyeztetés során felvetett javaslatokról, utalva az esetleges mellőzés indokaira.

(3) A Képviselő-testület a részletes tárgyalás során részletenként /paragrafusonként/, a költségvetésről szóló önkormányzati rendelet-tervezetet pedig fejezetenként tárgyalja.

(4) Az önkormányzati rendelet elfogadásához minősített többség /a megválasztott képviselők több mint a felének/, 4 főnek egybehangzó szavazata szükséges.

A rendelet közzététele, kihirdetése

25. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2) A Képviselő-testület rendeletét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A Képviselő-testület rendeletét meg kell küldeni a képviselőknek.

(4) A rendeletet a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles kihirdetni. A kihirdetés a Hivatal Székhelyének hirdetőtábláján valamint a honlapon történik, melynek megtörténtét rá kell vezetni az irattári példányra.

(5) A kihirdetés tényéről tájékoztatni kell a lakosságot hirdetőtáblán.

(6) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az érintett személyek, szervek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

(7) A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek folyamatos karbantartásáról. Ennek érdekében kezdeményezi a rendeletek módosítását, illetve hatályon kívül helyezését.

VI. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

26. §

(1) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

Ügyrendi Bizottság: 3 fő

(3) A bizottság összetételét a Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza, feladat - és hatáskörét a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) Csak képviselő tagja lehet az Ügyrendi Bizottságnak.

(5) Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálata, nyilvántartása és ellenőrzése.

(6) A polgármester, alpolgármester, Hivatal Székhelyének dolgozója sem elnöke, sem tagja nem lehet bizottságnak. A bizottság elnöke és tagjainak több mint a fele csak települési képviselő lehet.

(7) A bizottság tagjainak megválasztásához, felmentéséhez, visszahívásához minősített többség szükséges.

(8) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság határozatképességére és határozat-hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(9) A bizottságok a belső működési szabályaikat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között maguk állapítják meg.

(10) A képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes teendőit a képviselő-testület annak megalakításakor határozza meg. Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók.

(11) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá és egy tagja írja alá az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 60. §-a alapján.

(12) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Hivatal Székhelye gondoskodik.

VII. fejezet

A települési képviselő jogállása

27. §

(1) A települési képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben, valamint e rendeletben rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A települési képviselő jogai:

• részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, a döntésben, a végrehajtás szervezésében, ellenőrzésében,
  
• megbízás alapján képviselheti a testületet,
• a Hivatal Székhelyétől igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,
• saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,
• sürgős azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Hivatal Székhelyének intézkedését, melyre a Hivatal Székhelyének érintett köztisztviselője 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(3) A települési képviselő főbb kötelezettségei:

• a képviselő köteles a képviselő-testületi ülésén megjelenni, annak munkájában tevékenyen részt venni. Akadályoztatása esetén távolmaradását előzetesen a polgármesternek bejelenteni,
• olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
• felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
• köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati titkot, valamint köteles megtartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló szabályokat,
• kapcsolattartás a választópolgárokkal illetve különböző lakossági közösségekkel,
• köteles a személyes érintettséget a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot bejelentenie,
• a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.

(4) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

(5) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő testületi ülésen a jogszabályban meghatározottak szerint esküt tesz.

A polgármester

28. §

(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő, a helyi önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a határozatképesség, döntéshozatal szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően /az alakuló ülésen/ esküt tesz a képviselők előtt.

(3) A polgármester választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszonyára, illetményére vonatkozó általános szabályokat a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény valamint az Ügyrendi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület határozza meg. A munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja

(4) A képviselő-testület a polgármester részére költségtérítést állapít meg, melynek mértékét külön határozza meg.

(5) A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. A polgármester a vele szemben felmerülő személyes érintettséget 8 napon belül, illetve a képviselő-testületi döntés esetén azonnal köteles bejelenteni a testületnek.

(6) A képviselő-testület tagja fegyelmi eljárást kezdeményezhet a polgármesterrel szemben, ennek elrendeléséhez minősített többség, legalább 4 képviselő igen szavazata szükséges.

29. §

(1) A polgármester fő feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

• képviseli az önkormányzatot,
  
• összehívja és vezeti a testületi ülést,
• szervezi a településfejlesztést,
• biztosítja a testület demokratikus működését, a széleskörű nyilvánosságot,
• támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,
• felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,
• gondoskodik a képviselők tájékoztatásáról és segíti munkájukat. 

(2) A polgármesternek a bizottságokkal összefüggő főbb feladatai:

• indítványozhatja a bizottság összehívását,
  
• felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha annak tartalma ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület következő ülésén határoz. 

(3) A polgármesternek a Közös Önkormányzati Hivatallal, mint az önkormányzat hivatalával összefüggő fontosabb jogosítványai Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 67. §-a alapján:

• a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a Hivatal Székhelyét,
  
• a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal Székhelyének feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
• dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, eljár hatósági jogkörében, valamint egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
• a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be Hivatalt létrehozó Képviselő-testületek együttes ülésére a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
• a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
• gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,
• gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, továbbá az önkormányzattal munkajogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében. 
  

Az alpolgármester

30. §

(1) A képviselő-testület - saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3) Az alpolgármesterre irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat /pl: testületi ülés összehívása/ az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyen hatásköröket sem a képviselő-testület, sem pedig a polgármester nem ruházhat át.

A jegyző

31. §

(1) A polgármester Sokorópátka község polgármesterével és Tényő község polgármesterével közösen, pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2) A jegyző felett a munkáltatói jogokat a Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei a jogszabályban foglaltak szerint gyakorolják. Az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző felett Kajárpéc község polgármestere gyakorolja.

(3) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túl:

• gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a Bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,
  
• ellátja a Képviselő-testület, a Bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
  
• ellátja az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését;
• köteles biztosítani a belső ellenőrzés feladatellátásának függetlenségét és szabályos működtetését;
• rendszeresen ügyfélfogadást tart;
• rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a Bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
• javaslatot tesz az Önkormányzat rendeletei és határozatai módosítására, kiegészítésére azok európai uniós jogharmonizációja érdekében;
  
• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
• ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, eljár hatósági jogkörében;
• ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

(4) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester által megbízott jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, lehetőség szerint a Hivatal foglalkoztatottai állományában lévő köztisztviselő látja el.

(6) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint létrehozott Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján a Hivatalt létrehozó önkormányzatok Képviselő-testületei határozzák meg, amelyet a Hivatal Ügyrendje tartalmaz.

VIII. fejezet

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI hivatal

32. §

(1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a Képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testületével és Tényő Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen Hivatalt működtet.

(2) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét a Hivatalt létrehozó megállapodás, a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Ügyrendje rögzíti.

(3) A Hivatal Székelyén dolgozóinak munkarendje 40 óra, mely tartalmazza a napi 30 perces munkaközi szünetet. A Hivatal Székhelyének ügyfélfogadási idejét a 4. számú mellékletben állapítja meg.

(4) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői munkaköröket e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(5) A Hivatal munkájáról és működéséről a jegyző évente egy alkalommal – a Képviselő-testületek munkaterveiben meghatározott időpontban – beszámol.

IX. fejezet

A társulások

33. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amely céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.

X. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

34. §

A képviselő-testület helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről külön önkormányzati rendeletet alkot.

XI. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Közmeghallgatás

35. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) Állandó jellegű közmeghallgatási napirend:

• a következő évi költségvetés elkészítése,
  
• településrendezési terv jóváhagyásának elkészítése.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatás helyszínéről a 10. § (7) bekezdése rendelkezik.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról, a megyei Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Hivatalhoz való megküldéséről a jegyző gondoskodik.

XII. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

36. §

(1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatban a tulajdonosi jogokat a képviselőtestület gyakorolja.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonáról, vagyonával történő gazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

Ebben a rendeletben kell megállapítani:

• a forgalomképtelen, vagyontárgyak körét,
  
• a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3) A képviselő-testület gazdálkodása az államháztartási rendszer része. A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, és az államháztartásról szóló törvény keretei közt gazdálkodik.

(4) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

(5) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

• A költségvetési rendelet tárgyalásának első fordulójában a Képviselő-testület elé kell terjeszteni : 
  

aa.) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

ab.) önkormányzat részére kötelezően előírt és a szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése,

ac.) a bevételi források, kiadási szükségletek, gazdaságos és célszerű megoldásainak meghatározása,

ad.) igények és célkitűzések egyeztetése,

ae.) szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása.

• A költségvetési rendelet tárgyalásának második fordulójában a Képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetet, amely tartalmazza Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján és a az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján : 
  

ba.) a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat,

bb.)a felújítási előirányzatokat célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként,

bc.) az önálló és részben önálló önkormányzati intézmények költségvetését külön szakfeladaton,

bd.) az általános és céltartalékot,

be.) a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban.

(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési intézmények vezetőivel egyezteti,

(5) A képviselő-testület felelős az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért, a polgármester pedig a gazdálkodás szabályszerűségéért.

(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal Székhelye látja el. E körben különösen:

• 
  
• jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, megküldi a Magyar Államkincstár részére,
  
• beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
• gyakorolja az önkormányzat által működtetett intézmények tekintetében a bérgazdálkodási jogkört,
• gondoskodik az önkormányzatok által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
• biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, ezen belül a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja saját számlarendjét,
• biztosítja az önkormányzati ingatlan-nyilvántartási kataszter vezetését,
• az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten, valamint a házipénztáron keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi - működési kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(7) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(8) Saját intézménye pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el a Hivatal útján. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

(9) A Szervezeti és Működési Szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza az Önkormányzat kormányzati funkcióit.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

37. §

(1) Ez a Szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Szabályzat mellékleteinek és függelékeinek a folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg Kajárpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007.(IX.4.) rendelete hatályát veszíti.