ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a.) az önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletre;

b.) az önkormányzat tulajdonában álló belterületi földrészlet, vagy építmény közhasználatra átadott részére;

c.) az önkormányzat tulajdonában álló közutak, járdák nem közlekedési célú igénybe vételére;

d.) az a.) – c.) pontokbanmeghatározott ingatlanokon mobil és inmobil felépítményekre és berendezésekre, valamint azok használatára;

e.) az önkormányzat tulajdonában álló közparkolókra, ha azokat nem parkolási célból veszik igénybe.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a.) a piacokra,

b.) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. Törvény és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. Törvény hatálya alá tartozó közterület-használatra.

 ​

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2.§

(1) E rendelet alkalmazásában

a.) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 2.§ 13. pontjában meghatározott ingatlan;

b.) közterület-használat: az a.) pontban meghatározott ingatlanoknak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi  LXXVIII törvény 54.§ (1), (4) és (7) bekezdéseiben foglalt szabályok szerint használata;

c.) forgalmon kívül helyezett jármű: hatósági engedéllyel nem rendelkező olyan gépjármű, amely a közúti forgalomban csak hatósági engedéllyel és jelzéssel vezet részt.

d.) jármű tárolás: forgalmi engedéllyel rendelkező, vagy forgalmi engedély nélküli jármű egy helyben tartása, amennyiben annak időtatama meghaladja a 120 órát;

e.) ideiglenes alkalmi árusítás: ünnepekhez kötődő rendezvények és társadalmi esetmények idején 20 napot meg nem haladó  ideig tartó közterületi árusítás pl. karácsonyi, szilveszteri termékek, fenyőfa értékesítése, illetve halottak napjához kapcsolódó virág és kegytárgy és édesség, helyi termék árusítás;

f.) ideiglenes, idényjellegű árusítás: az időszakonként megismétlődő szezonális termékek közterületi árusítása, például: zöldség, gyümölcs, növény, virág, könyv árusítás;

g.) kitelepült árusítás: a közterülettel határos üzletek közterületen történő árusítása, mely árusító hely az üzlet homlokzati síkjától mért két méter széles terület nagyságot nem haladja meg;

h.) vendéglátóipari egységek kitelepült árusítása:  a közterülettel határos vendéglátóipari egységek közterületen történő árusítása, illetve a sétáló utcán erre a célra kialakított terület.

 ​

3.§

(1)A közterület rendeltetésétől eltérően csak közterület-használati engedéllyel használható.

(2) Nem kell közterület-használati engedély:

a.)a közúti közlekedés irányításának céljára szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

b.)tüzelő, építőanyagok, továbbá építéshez szükséges segédeszközök közterületen történő tárolásához, ha az a 24 órás időtartamot nem haladja meg,

c.)az önkormányzat vagy fenntartása alatt lévő intézmény által szervezett rendezvényekhez,

mellékútvonalon történő ideiglenes jellegű járműtároláshoz, amennyiben a tárolás időtartama a 30 napot nem haladja meg.”

d.)közterületen elhelyezett állandó hirdető-berendezésekre, hirdetményekre,

e.)az önkormányzat vagy a fenntartása alatt lévő intézmény építési beruházásával kapcsolatos f.)építőanyagoknak, továbbá az építéshez szükséges segédeszközök közterületen történő tárolásához, illetve elhelyezéséhez.

(3)Az önkormányzat, vagy fenntartásában működő intézmny által szervezett rendezvény esetén a rendezvény megkezdése előtt 72 órával az intézményvezetőt bejelentési kötelezettség terheli. A bejelentési kötelezettség nem mentesíti az intézményvezetőt az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek megszerzése alól.

(4) A sétáló utca területén vendéglátó-ipari tevékenység végzése céljából, a kijelölt területre, közterület-használati engedély alapján az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet kitelepülni:

a) a kijelölt területen környezethez illő, kulturált vendégfogadásra alkalmas bútorzatot, – fából, vagy fémből készült asztalok, székek -  növényzetet és szemetest kell biztosítani,

b) a kijelölt közterület folyamatos takarítása, tisztántartása,

c) udvarias kiszolgálás,               

d) amennyiben a közterület-használati engedély tartalmazza, úgy jogosult környezethez illő megállító táblát elhelyezni.

4.§

(1) Nem adható árusításra vonatkozó közterület-használati engedély az üzlettel nem rendelkező kereskedőnek:

a.)a város közúthálózatához tartozó alábbi közterületekre: Hősök tere, Táncsics tér,

b.)a Pataki utca, Kossuth utca, Kazinczy utca járdaszakaszaira és zöldsávjaira,

c.)a Mártírok útja Csalogány utca és a Petőfi utca közötti szakaszán,

d.)a széphalmi Kazinczy-kert előtti járdaszakaszra,

a.)a Kossuth Lajos Gimnázium és a Piarista Kollégium előtti közterületre.

(2)A városközpontban megállító tábla kihelyezése TILOS, kivéve a (3) bekezdésben felsorolt közterületeket és az önkormányzat, valamint intézményei által elhelyezett megállító táblákat.

(3) A városközpontban az alábbi közterületeken helyezhető el engedély alapján megállító tábla:

a.)a Táncsics tér torkolatánál,

b.)a Hősök terén a Tourinform Iroda előtt,

c.)a Hősök tere 10 szám előtt,

d.)a Sétáló utca területén.

Közterület-használat engedély iránti kérelem

6.§

(1)A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2)Az engedély iránti kérelemnek, illetve bejelentésnek tartalmaznia kell:

a.)az engedélyt kérő nevét és állandó lakó- (telep-) helyének címét,

b.)a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni,

c.)a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d.)a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói engedély, működési engedély) másolatát, kivéve az 4.§ (1) bekezdését.

(3) Az engedély iránti kérelemhez árusító pavilon, és szolgáltatás biztosítására irányuló berendezés, szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak (figyelmeztető és tájékoztató táblák, tartóoszlopok stb.) esetében csatolni kell 1:1000, vagy 1:500 méretű helyszínrajzot, amely tartalmazza a meglévő létesítményeket, köztárgyakat, a közművek nyomvonalait, továbbá a tervezett létesítményt.

(4) A közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén a kérelemnek a (2)-(3) bekezdéseiben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:

a.)a közút érintett szakaszának keresztszelvényét,

b.)a forgalomkorlátozás, vagy indokolt esetben a forgalomelterelés tervét,

c.)az igénybevételért felelős személy nevét és címét.​

Közterület-használat engedélyező hatóság és a szakhatóságok közreműködése

7.§

(1) A közterület-használat engedélyezése, és a közterülettel kapcsolatos egyéb hatósági ügyek a jegyző hatáskörébe tartoznak.

(2) Ha a közterület használata építési engedélyhez kötött, az építési munkával kapcsolatos építési engedélyt a közterület-foglalási engedély nem pótolja – az építési engedély megadásáról az illetékes első fokú építésügyi hatóság határoz.

 ​

8.§

(1)Élelmiszer forgalmazásával kapcsolatos közterület-használati engedély megadásához a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szerencsi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, valamint az élelmiszerellenőrzés és állategészségügyi hatóság

(2)A szakhatóságok hozzájárulását az engedélyező hatóság szerzi be a kérelemző költségviselése mellett.​

Az engedély megadása

9.§

Az engedély megadása során figyelembe kell venni Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Településszerkezeti Tervét, Építési Szabályzatát, és Szabályozási Tervét, a városképi és műemlékvédelmi előírásokat, valamint egyéb helyi rendeletben, illetve a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket.​

10.§

Az engedélynek tartalmaznia kell:

a.)az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep-) helyének címét,

b.)a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű,

c.)a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d.)az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

az engedély megszűnése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

e.)közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.

f.)az engedélynek tartalmaznia kell a munka-, baleset-, és egészségvédelmi előírások betartására való kötelezést,

g.)mindazon feltételeket, melyeket az engedélyező szükségesnek tart.

11.§

Az engedély megadása, illetve megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a.)a kérelmezővel,

b.)az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

c.)élelmiszerárusítás esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szerencsi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Szakigazgatási Szervével és az élelmiszerellenőrző és állategészségügyi hatósággal,

d.)a közterület-felügyelettel,

e.)a közterület-használati díj befizetésének érdekében a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályvezetővel.

A közterület-használati engedély érvénye

12.§

(1)A közterület-használati engedély

a.)meghatározott idő leteltéig,

b.)a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg

c.)a visszavonásig érvényes.

(2)A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényessége megszűnik.

(3) Meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.

13.§

(1) A közterület-használatot az Építéshatósági és Városüzemeltetési Osztály Közterület-felügyelet köteles ellenőrizni, a szükséges intézkedéseket megtenni, továbbá a jogosulatlan vagy nem rendeltetésszerű közterület-használatot jelezni az engedélyezőnek.

(2) A közterület-használati engedélyekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az engedély számát, az engedélyes nevét, az engedélyezett időtartamot, a közterület-használatát, célját, a közterület-használat díját.

A közterület-használati díj

14.§

(1)A közterület-használati díj a díjövezet és a közterület használat célja figyelembe vételével kerül megállapításra.

(2)A közterület-használati díjövezetek megnevezését az 1., az ezek alapján meghatározott használati díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza.

(3)A közterület-használati díjszabást jelen rendelet 2. mellékletében szereplő díjtételek alapulvételével kell megállapítani, de úgy, hogy annak legkisebb összege 1000 Ft legyen.

(4)A díjkötelezettség megállapítása során:

a)a létesítmények által elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használatához szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni,

b)amennyiben az elfoglalandó terület nagysága nem állapítható meg (például: előtetőnél, napvédő ponyvánál), úgy a hirdetési felületet közterületbe nyúló felületként kell számításba venni,

c)minden töredék négyzetméter teljes négyzetméternek számít,

d)amennyiben a közterület-használati díj mértéke hónap, illetve hét naptári egységre kerül megállapításra, úgy a közterület-használati díj összegének megállapításánál minden megkezdett hónap, illetve hét egész hónak, illetve egész hétnek minősül.

15.§

(1)A közterület-használati díjat az engedélyes

a.)éves folyamatos használat esetén negyedévenként előre,

b.)havi és napi használat esetén az engedélyező határozat kézhezvétele előtt, banki átutalással vagy  átutalási postautalványon köteles megfizetni.

(2)A fizetendő közterület-használati díjak beszedéséről a közterület-használati díj befizetésének ellenőrzéséről és behajtásáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya útján gondoskodik.

(3)A Polgármesteri Hivatal költségvetési számlájára befolyó közterület-használati díjat elsősorban a közterület-fenntartás és tisztántartás színvonalának javítása érdekében kell felhasználni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

16.§

(1)A közterület-használati díj megfizetése alól mentes a

a.)sport-, kulturális vagy jótékony célú rendezvény szervezője,

b.)közművek (elektromos, gáz-, távfűtő-, távközlési-, víz és csatornázási művek, valamint a köztisztasági szerveknek) a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése esetén, kivéve, ha ezen létesítmények a közúton és járdán nyernek elhelyezést,

c.)a Magyar Posta postai levélszekrény elhelyezése esetén,

d.)a szobrok, emlékművek, dísz-kutak, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezője,

e.)a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területet igénybe vevő,

f.)az utak, járdák, kerékpárutak építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatos munkák végzője.

g.)a Sétáló utca területén vendéglátóipari tevékenység kitelepülése esetén.

(2)Az (1) bekezdésben felsorolt mentességek nem vonatkoznak az adott céltól eltérő kísérő tevékenység közterület-foglalásaira.

(3)A közterület-használati díjak az önkormányzat jelen rendelet 1. mellékletében I. számmal jelölt díjövezeti kategória által meghatározott területeket kivéve - kérelemre - 50 %-kal mérsékelhetők - az B-A-Z Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve által a 67 %-ot elérő, vagy meghaladó mozgáskorlátozott személyek esetében.

(4)Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések a közterület-használati engedély beszerzése alól nem mentesítenek.

A közterület-használat megszüntetése, az engedély megvonása

17.§

(1)A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani.

(2)Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig ismételt felszólításra nem tesz eleget.

(3)Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(4)Ha a közterület-használat a (2) vagy (3) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

18.§

(1)Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételként ezt előírták.

(2) A téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

(3) Ha a közterületet a használó nem állítja helyre a használat megszűnése után, úgy az egyéb jogkövetkezményeken túl költségére az engedélyező hatóság a helyreállítást elvégeztetheti.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

19.§

(1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

(2)Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően, az engedély nélküli, vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj kétszeresének megfizetésére kell kötelezni.

(3)Ha a közterület engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelmére - a hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (3) bekezdésben említett következmények alól.

Záró rendelkezés

20.§

(1)Jelen rendelet 2015. január elsején lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 7/2004.(III.22.) önkormányzati rendelet.

(3) Jelen rendelet az állampolgárok szélesebb körét érinti, ezért annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.