TISZAKÉCSKE VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2014. (II.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL, A VAGYON FELETTI TULAJDONJOG GYAKORLÁSÁRÓL

Hatályos: 2014. 03. 01- 2014. 07. 31

Vagyonrendelet

TISZAKÉCSKE VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2014. (II.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL, A VAGYON FELETTI TULAJDONJOG GYAKORLÁSÁRÓL1

2014.03.01.

Tiszakécske Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

1. A rendelet hatálya kiterjed Tiszakécske város Önkormányzatának tulajdonában álló
a. ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),
b. a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, illetve a közhasznú tagságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb részesedésekre (továbbiakban: portfolió vagyon).
2. A rendeletet alkalmazni kell az önkormányzatra, az önkormányzat vagyonkezelőire, hasznosítóira, az önkormányzat nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervekre, az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon használóira, és az önkormányzat szerveire.
3. Külön önkormányzati rendelet rendelkezik:
a. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások hasznosításának és értékesítésének,
b. a közterületek használatának részletes szabályairól.

2. Az önkormányzat vagyona

2. § Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

3. §

1. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképesség alapján lehet:
a. forgalomképtelen,
b. korlátozottan forgalomképes,
c. forgalomképes.
2. A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba, társulásba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy elidegenítése semmis, az elidegenítésre vonatkozó szerződés érvénytelen.
3. A korlátozottan forgalomképesnek valamint a forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba, társulásba vitelét, egyéb hasznosítás feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
4. Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben át kell vezetni a kialakult ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően, a Kormányrendeletben meghatározott határidőben.
5. Az önkormányzati vagyon új vagyontárggyal történő gyarapodása esetén, amennyiben annak forgalomképességéről törvény nem rendelkezik, a képviselő-testület dönt annak besorolásáról.

3. Az önkormányzat üzleti vagyona

4. §

1. Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
2. Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

4. A vagyontárgyak besorolása

5. § Egyes vagyontárgyak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, üzleti vagyonná nyilvánításáról a képviselő-testület dönt.

5. A vagyongazdálkodási terv

6. §

1. A vagyongazdálkodási terv, amelyet minden évben a költségvetési koncepció részeként október 31.-ig a képviselő-testület elfogad, tartalmazza az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket.
2. Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.

6. Tulajdonosi jogok gyakorlása

7. § (1) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület és átruházott hatáskörben a testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott bizottságai, valamint a polgármester gyakorolja.

(2) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselő-testület rendelkezései szerint a képviselő-testület hivatala, vagy a képviselő-testület által megbízott természetes, vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak, ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződés szerinti teljesítés feltételeit folyamatosan figyelemmel kísérni.

8. §

1. A képviselő-testület a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével rendelkezik az önkormányzati vagyon szerzéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba viteléről és elidegenítéséről.

9. § (2) Az önkormányzati intézményekre bízott önkormányzati vagyon bérbeadásáról, valamint egyéb - a tulajdonjog változásával és a vagyon megterhelésével nem járó - hasznosításról az intézmény vezetője dönt.

10. § (1) Közüzemi feladatokat ellátó gazdasági társaság, a költségvetési intézmény vezetője a rábízott önkormányzati vagyont tulajdonjog változással nem járóan, az alapfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül ideiglenes jelleggel a (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel bérbe adhatja.

(2) A bérbeadás önkormányzati intézmény esetén legfeljebb 1 éves időtartamra terjedhet ki, és a bérbeadó a jogügyletről 8 napon belül köteles a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottságot írásban tájékoztatni. Az 1 éven túli, valamint az ismételt bérbeadáshoz a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság és a szakmailag illetékes bizottság hozzájárulására van szükség.

(3) Haszonbérbeadás esetén a szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni. Belterületi ingatlanok esetében a szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési tervet figyelembe kell venni. Külterületi ingatlan bérbeadási díját a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság határozza meg.

11. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti és e rendeletben nem szabályozott egyéb rendelkezési jog a képviselő-testületet illeti meg.

(2) A képviselő-testület által alapított gazdasági társaság a bevitt, használatában lévő vagy rábízott önkormányzati vagyonnal – a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az Alapító okirat szerinti tevékenység keretén belül - önállóan gazdálkodik.

12. § (1) A forgalomképes vagyontárgy vállalkozáscélú megszerzéséről, továbbá az elidegenítésről, megterhelésről, gazdasági társaságba bevitelről, bérbe-, illetve használatba adásáról, vagy a tulajdoni viszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével a képviselő-testület dönt.

(2) Az átmenetileg szabad pénzeszközök 1 éven belüli lekötése céljából történő értékpapír vásárlás és értékesítés a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) Az ingó és ingatlan vagyon megszerzéséről és elidegenítéséről, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel:

0 - 100.000,- Ft-ig


100.001- 500.000,- Ft-ig


500.001,- Ft

egyedi forgalmi értékhatárig az intézmény vezetője, illetve nem intézményi használatú önkormányzati vagyon esetén a polgármester

egyedi forgalmi értékhatárig a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság


egyedi forgalmi értékhatár felett a Képviselő-testület

7. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

13. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

1. A forgalmi érték megállapításának módja:

a. Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában igazságügyi ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján.
b. A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár.
c. A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár.
d. Ingatlanok nyílt licites eljárás vagy zárt borítékos pályázat útján történő értékesítése, hasznosítása vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése.
e. A várhatóan 1 millió forint nettó értéket meg nem haladó ingatlanok, vagy a várhatóan 500.000,-Ft nettó értéket meg nem haladó mezőgazdasági ingatlanok esetén a Polgármesteri Hivatal indoklással alátámasztott értékelése.
f. A követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra.
(3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén az értékesítést végző szerv köteles a teljes vagyontárgy értéke alapján meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.
(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(5) A vagyontárgyak együttes értékesítésének, vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása azonos személy részére történik.

8. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

14. § (1) Az önkormányzat a vagyonát, annak változásait és értékét a hatályos jogszabályok alapján köteles nyilvántartani, az előírt adatszolgáltatást teljesíteni és az ingó vagyonáról leltárt készíteni.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) A jegyző köteles a vagyonnyilvántartásnak folyamatos karbantartásáról, a számviteli nyilvántartás és a vagyonkataszter egyezőségéről gondoskodni.

(4) Az intézmények használatában lévő vagyon nyilvántartása, leltározása a vagyon használójának kötelessége.

(5) A nem intézményi használatban lévő vagyon nyilvántartása, leltározása a Polgármesteri Hivatal feladata.

9. Tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes feladatok

15. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használat, illetve hasznosítási jogának átengedése 2.000.000,- Ft egyedi értékhatár felett nyilvános pályázat útján történik.

(2) A pályázati eljárás lefolytatása a polgármesteri hivatal feladatát képezi. A pályázati felhívás megjelentetése a helyi sajtón keresztül és a városháza hirdetőtábláján történik, valamint a 5.000.000,- Ft egyedi értékhatár feletti vagyontárgy pályáztatása esetén egy megyei napilapban is, a 20.000.000,- Ft értékhatár felett egy országos napilapban is kötelező megjelentetni.

(3) Az önkormányzat a tulajdonában álló vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

A képviselő-testület jognyilatkozatait - e körben - a polgármester teszi meg. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságban a tulajdonosi jogot gyakorló személyt (személyeket) a képviselő-testület választja.
(4) A Képviselő-testület a tulajdon gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a Polgármesteri Hivatal útján látja el, illetve erre gazdasági társaságot alapíthat, vagy természetes, illetve jogi személyekkel, továbbá ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságaival megállapodhat.
(5) A hatáskörrel rendelkező bizottságok véleményüket a polgármester kérésére a szükséges dokumentumok biztosításától számított 4 héten belül kötelesek meghozni.
(6) Az önkormányzat vagyoni helyzetének változásáról éves vagyonmérleget kell készíteni, amely a mindenkori költségvetési rendelet melléklete.

16. § (1) Az Önkormányzat követeléséről a hatályos költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés értékhatáráig a Polgármester, a kisösszegű követelések értékhatára és annak tízszeres összege között a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság egyéb esetekben a képviselő-testület mondhat le, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít.

(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben -vagy egészben - követeléséről:

a. csődegyezségi megállapodásban
b. bírói egyezség keretében
c. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d. a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e. ha a követelés aránytalan költségráfordítással érvényesíthető.

10. Az önkormányzati vagyon kezelésének szabályai

10.1. Vagyonkezelői jog alapítása

17. § (1) Önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan ellenérték fejében vagy az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel ingyenesen vagyonkezelésbe adható.

(2) A vagyonkezelői jog – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(3) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott eszmei hányadok szerint – több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket, megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.

(4) Az önálló vagyonelemek külön-külön és összességükben is vagyonkezelésbe adhatók.

(5) Vagyonkezelői jogot kizárólag Képviselő-testület alapíthat.

11. Záró rendelkezések

18. §

1. E rendelet 2014. március 01. napján lép hatályba.
2. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon rendelkezik.
(3) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a Tiszakécske Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló Tiszakécske Város Képviselő-testületének 17/2013. (VII.25.) önkormányzati rendelete.
1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2014. március 2. napjával.