HAJDÚDOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATI

KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

35/2014. (XI. 06.) önkormányzati rendelete

Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk 2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete - az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint határozza meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1) Az Önkormányzat megnevezése: Hajdúdorog Város Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: Hajdúdorog, Tokaji út 4. sz.

(3) Államháztartási szakágazati besorolása: 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú

kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

2.§

(1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat címere: Álló, halfarkú tárcsapajzs vörös mezejének zöld udvarán aranyos fejű és lábú fekete tüskéjű sün halad jobbra, felette balról benyúló, vágott, ezüst páncélzatú jobb kar, markában ezüst pengéjű, arany markolatú szablyát tart, melyre fekete varkocsú és bajuszú levágott török fej van tűzve. A páncélos kar hajlata fölött, a pajzs köldökében ötszirmú arany heraldikai rózsa lebeg. A pajzsfő jobb oldalán hatágú arany csillag, a bal oldalán telő ezüst holdsarló látszik.

A pajzs felső élén vörös bélésű, arany szegélyű és rostélyú ezüst tornasisak helyezkedik el, nyakában arany szalagon arany gyűrűvel.

A zafírokkal és rubinnal ékesített ötágú (három levél között két gyöngy) nyitott, arany sisakkoronából ezüst kettőskereszt növekszik, tőle jobbra illetve balra egy-egy aranyos kopja dől meg, rajta kétszárnyú nemzeti (vörös-ezüst-zöld) zászlóval.

A foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany.

(3) Az Önkormányzat zászlója: Színe kék, fehér azonos nagyságú sávozásban. A városi zászló közepén Hajdúdorog címere van elhelyezve.

(4) Az Önkormányzat pecsétje: köralakú, benne körfelirat – „Városi Önkormányzati Képviselő-testület Hajdúdorog” – helyezkedik el, középen a Magyar Köztársaság címere.

3.§

(1) A címer használatának rendje:

 A címert használni lehet:

a.) az Önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumi bélyegző; pecsétnyomó esetén legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű, megfelelő körirattal ellátva;

b.) az Önkormányzat zászlaján és annak változatain;

c.) az Önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal által kibocsátott levelezésen;

d.) az Önkormányzat által kiadott díszokleveleken, díszpolgári címet viselők arany pecsétgyűrűjén, megbízóleveleken, emléklapokon, Hajdúdorog Városáért Emlékérmen;

e.) a Városháza épületének bejáratánál, dísztermében és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben;

f.) az Önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban;

g.) az Önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával;

h.) a városba vezető utak mellett lévő táblán;

i.) a helyi újságon;

j.) Egyéb helyeken a város érdekében, érdekével összhangban történő használata a polgármester előzetes engedélyével. Az engedély vagy meghatározott időpontban vagy visszavonásig szólhat. A címer használata ingyenes. A kiadott engedélyekről, az érvényesség időtartamáról és a bejelentésekről nyilvántartást kell vezetni.

k.) Az Önkormányzat címerével ellátott körpecsétet az Önkormányzat és más bel-, illetve külföldi Önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor használható.

(2) a) Az Önkormányzat címerének használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező megnevezését, címét,

2. a címer előállításának és felhasználásának célját és módját,

3. az előállítani, illetve használni kívánt mennyiséget,

4. a terjesztés vagy forgalomba hozatal módját,

5. a címerhasználat időtartamát,

6. a címerhasználatáért felelős személy nevét.

          b) A kérelemhez mellékelni kell a címerrel díszített kiadvány vagy tárgy mintáját vagy méretarányos rajzát.

         c) Kérelmek elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül nyújthatók be.

(3) Az Önkormányzat címerének használatára vonatkozó engedélynek tartalmazni kell:

a) a felhasználásra jogosított megnevezését, címét,

b) az engedélyezett felhasználás céljának megjelölését,

c) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének az időtartamát,

d) a felhasználással kapcsolatos esetleges egyéb kikötéseket.

(4)  A címer-gyártás és forgalmazás jogát az önkormányzat magának tartja fenn.

(5)

A zászló használatának rendje: A zászló lobogó formájában is használható. A zászló, vagy annak méretarányos változatai használhatók:

a.) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt;

b.) a város életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval együtt;

c.) a Képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén;

d.) nemzeti, megyei, illetőleg helyi gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt;

e.) minden, a várossal összefüggő vagy az Önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

(6) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,

b) a Képviselő-testület által adományozott okleveleken,

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumon

d) az önkormányzat nevében vállalt kötelezettségvállalási dokumentumon.

(7) A Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalban és Hajdúdorog Város Önkormányzata intézményeiben, valamint az intézményvezetők irodájában jól látható helyen – a Görög Katolikus Hitéhez Leghűségesebb Városhoz méltóan – kihelyezésre kerül a hármas kereszt.

4.§

Az Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címet, s egyéb elismerést, díjakat adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb elismeréseket, díjakat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

II. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

5.§

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátáshoz, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(3) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

(4) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

a) Képviselő-testülete, annak felhatalmazására

b) bizottsága

c) polgármester

d) és a helyi népszavazás hozhat.

6.§

(1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével – a polgármester feladata.

III. fejezet

Települési önkormányzat

Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

7.§

(1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal, jegyző és a társulások látják el. A GAMESZ és a hozzátartozó részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmények a részükre kijelölt szakmai feladatok végrehajtásában vesznek részt.

(2) Az Önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

a.) településfejlesztés, településrendezés Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő- testület GAMESZ keretein belül;

b.) településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása) Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ keretein belül;

c.) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ és a hozzá tartozó részben önálló intézmények, Mészáros Károly Városi Könyvtár, Görög Demeter Művelődési Ház, Hajdúdorogi Egyesített Napközi Otthonos Óvodák, Kalkuttai Teréz Anya Általános Iskola, Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Görögh Péter Szociális Központ, valamint a Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola útján;

d.) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás) Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ keretein belül;

e.) óvodai ellátás Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő- testület GAMESZ, Hajdúdorogi Egyesített Napközi Otthonos Óvodák keretein belül;

f.) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ-hez tartozó részben önálló intézmények, Mészáros Károly Városi Könyvtár, Görög Demeter Művelődési Ház, Hajdúdorogi Egyesített Napközi Otthonos Óvodák, Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Görögh Péter Szociális Központ valamint a Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Kalkuttai Teréz Anya Általános Iskola útján;

g.) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Görögh Péter Szociális Központ útján;

h.)lakás- és helyiséggazdálkodás Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő- testület GAMESZ keretein belül;

i.) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ keretein belül;

j.) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ, Hajdúdorogi Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal keretein belül;

k.) sport, ifjúsági ügyek Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ és a hozzá tartozó részben önálló intézmények, Mészáros Károly Városi Könyvtár, Görög Demeter Művelődési Ház, Hajdúdorogi Egyesített Napközi Otthonos Óvodák, Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Görögh Péter Szociális Központ valamint a Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Kalkuttai Teréz Anya Általános Iskola útján;

l.) nemzetiségi ügyek Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ-hez tartozó részben önálló intézmények, Mészáros Károly Városi Könyvtár, Görög Demeter Művelődési Ház, Hajdúdorogi Egyesített Napközi Otthonos Óvodák, Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Görögh Péter Szociális Központ, valamint a Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Kalkuttai Teréz Anya Általános Iskola útján;

m.) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában a Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ keretein beül;

n.) víziközmű-szolgáltatás Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt. útján és szennyvízelvezetés – tisztítás Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt. és a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. keretein belül.

(3)  Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(4) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását a Mötv. 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

1. ellátása nem sérti más település érdekeit,

2   nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

3.  megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

  4.  ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(5) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottság és a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külön szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(6) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(7) Önként vállalt feladat:

a.) mezőőri szolgálat, Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatala keretein belül;

b.) helytörténeti emlékek gyűjtése és gondozása, a Görög Demeter Művelődési Ház Helytörténeti Gyűjtemény, Tájház valamint a Mészáros Károly Városi Könyvtár Közgyűjteményi keretein belül;

c.) zeneiskola működtetése Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola keretein belül;

d.) mozi üzemeltetés, a Görög Demeter Művelődési Ház keretein belül;

e.) növénytermesztés, a Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ keretein belül;

f.) fürdő- és strandszolgáltatás, Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ keretein belül;

g.) Bölcsődei ellátás a Görögh Péter Szociális Központ útján;

h.) ezen feladatok megvalósításába bevonja a civil szervezeteket, társadalmi önszerveződéseket.

(8) A Képviselő-testület által jóváhagyott önként vállalt feladatok pénzügyi fedezetét biztosítani kell az éves költségvetésben a Képviselő-testület által meghatározott mértékben.

(9) Önkormányzat által kötelezően ellátandó és vállalt tevékenységeinek kormányzati funkció szerinti besorolása:

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

031030            Közterület rendjének fenntartása

041232            Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

106020            Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107060            Egyéb szociális pénzbeli ellátások, támogatások

103010            Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátása

107060            Egyéb szociális természetbeni és pénzbeli ellátások

104051            Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

061030            Lakáshoz jutást segítő támogatások

084032            Civil szervezetek programtámogatása

045120            Út, autópálya építése

063020            Víztermelés,- kezelés,- ellátás

052020            Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

081061            Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

106010            Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

016010            Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020            Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

016080            Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

091140            Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091220            Köznevelési intézmény 1-4 évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

092120            Köznevelési intézmény 5-8 évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

072111            Háziorvosi alapellátás

062020            Településfejlesztési projektek és támogatásuk

041237            Közfoglalkoztatási mintaprogram

045130            Híd, alagút építése

900060            Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek

900070            Fejezeti és általános tartalékok

036020            Jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés, kárenyhítés, kárpótlás

018010            Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

082092            Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

102030            Idősek, demens betegek nappali ellátása

104042            Gyermekjóléti alapszolgáltatás

8.§

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

Ennek megfelelően és azon túlmenően a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.) az önkormányzati rendeletalkotás,

b.) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

c.) helyi népszavazás kiírása, önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

d.) a gazdasági program a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a Képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítványi forrás átvétele és átadása,

e.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

f.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

g.) intézmény alapítása,

h.) közterület elnevezése, emlékműállítás,

i.) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

j.) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása,

k.) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről,

l.) megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,

m.) amit a törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,

n.) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés,

o.) főállású polgármester esetében a Képviselő-testület hozzájárulás adása szükséges ahhoz, hogy -  a főállású polgármester az alábbi tisztségeket  betöltse:

o/1.vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja

o/2.gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója)

o/3.szövetkezet tisztségviselője

o/4.alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője,

p.) vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

 (2)     a) A Képviselő-testület az 1. sz. mellékletben foglaltak szerinti hatásköreit a polgármesterre, a 2. sz. mellékletben

rögzített hatásköreit a Pénzügyi, Gazdasági és Közfoglalkoztatási Bizottságra ruházza át.

b) A polgármester, valamint a Képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen – a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül – a Képviselő-testülethez  lehet fellebbezést benyújtani.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéséről, azok eredményeiről évente legalább egyszer számot ad a Képviselő-testületnek.

IV. fejezet

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület összehívása

9.§

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő. A képviselők névjegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza. A testület szükség szerint - általában havonta – de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(2) A Képviselő-testület ülését félévente üléstervben kell ütemezni, melyet a jegyző állít össze.

Az ülésterv tartalmazza:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) napirendjét,

c) napirendek előadóját,

d) meghatározza azokat a témákat, amelyekhez bizottsági véleményezés szükséges,

e) a napirendek előkészítéséért felelősöket.

(3) Az ülésterv-tervezet összeállításához javaslatot kell kérni a Képviselő-testület tagjaitól, a polgármestertől, alpolgármestertől, a Képviselő-testület bizottságaitól, jegyzőtől.

(4) Az ülésterv tervezetének benyújtásakor tájékoztatást kell adni a tervezetbe fel nem vett javaslatokról is.

(5) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legkésőbb 5 nappal megkapják. A meghívó kifüggesztendő a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára is. Az ülés előtt legkésőbb 5 nappal az ülés előterjesztései – a zárt anyag kivételével- olvashatók legyenek a város honlapján.

(6) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat,

b) a Képviselő-testületi ülés anyaga elektronikus formában történő megtekintésének, letöltésének helyét.

A meghívót a polgármester írja alá.

(7) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, a polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább ¼-ének vagy a Képviselő-testület bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára az alábbiak szerint:

a) a rendkívüli ülésre szóló meghívót és előterjesztés(eke)t az ülést megelőzően legalább 24 órával el kell juttatni a képviselőkhöz, az ülésre meghívottakhoz,

b) a települési képviselőket a rendkívüli ülés időpontjáról telefonon is értesíteni kell,

c) katasztrófa, rendkívüli állapot esetén bármilyen értesítési mód alkalmazható,

d) a sürgősség elfogadásáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(8) A Képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testületet a korelnök hívja össze.

(9) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat, polgármesteri jelentést a zárt ülés anyagának kivételével meg kell küldeni a városi könyvtárnak a Képviselő-testület tagjainak történő megküldéssel azonos időben, ahol azokba az érdeklődő választópolgárok betekinthetnek.

(10) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a város:

a) települési képviselőit,

b) díszpolgárait,

c) a napirend tárgya szerint illetékes bizottságának nem képviselő tagjait,

d) jegyzőjét,

e) aljegyzőjét,

f) országgyűlési képviselőjét,

g) Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, továbbá

h) a napirenddel érintett gazdálkodó és egyéb szervezet, a gazdasági kamarák helyi szervezete, valamint a napirenddel érintett bíróságon bejegyzett önszerveződő közösségek képviselőit,

i) lakói közül azokat a személyeket, akik a megyei közgyűlés tagjai,

j) a kisebbségi önkormányzat elnökét,

k) akit a polgármester és/vagy a Képviselő-testület bizottsága megjelöl.

(11) A Képviselő-testületi ülés írott anyagát papír alapon kell megküldeni a települési képviselőknek és külső bizottsági tagoknak, Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal meghívottainak. Azon települési képviselők és külső bizottsági tagok, akik a választási ciklus megkezdésekor, illetve jelen rendelet hatálybalépésekor írásban, digitális formában való kiküldést kérik, a testületi és/vagy bizottsági anyagot CD adathordozóra másolva, vagy e-mail-en keresztül kapják meg, papír alapon nem. A rendeletben meghatározott további meghívottak papír alapon kapják meg a meghívót, az anyagot pedig CD adathordozóra másolva. A rendelet hatálybalépésekor is kell tenniük írásbeli nyilatkozatot a települési képviselőknek és külső bizottsági tagoknak.

(12) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

A többi meghívottat tanácskozási jog illeti meg. A tanácskozási joggal résztvevők részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell. A napirend tárgyára tekintettel tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket és a polgármesteri jelentést kell megküldeni.

A Képviselő-testület ülése

10.§

(1) a) A Képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről hang- és videofelvétel készül, melyet közvetít a kábeltelevízió. A hang- és videofelvételt készítők akadályoztatása esetén a Képviselő-testület – minősített többséggel – dönthet arról, hogy helyi szolgáltató rögzítse az ülésen elhangzottakat, történteket.

b) A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

c) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyv gyorsírással is készülhet.

(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart illetőleg tarthat.

(3) A Mötv. 46.§ (3) bekezdésében felsoroltak vesznek rész a zárt ülésen.

(4) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén pedig a korelnök.

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a.) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét

b.) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát

c.) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról

d.) napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat

e.) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a Képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel így dönt

f.) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre megszakítja vagy a Képviselő-testület egyetértésével berekesztheti. Ebben az esetben az ülést 7 napon belül folytatni kell.

(6) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. A Képviselő-testület tagjai javaslatot tehetnek a napirendben felsorolt előterjesztések tárgyalási sorrendjét illetően.

Az előterjesztés

11.§

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Rendelettervezet és rendelet módosítás benyújtása csak írásban történhet. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a Képviselő-testület egyszerű többséggel engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei a határozati javaslat:

a.) az előterjesztés felépítése

1. a tárgy pontos meghatározása

2. az előkészítésben résztvevők megnevezése

3. annak megjelölése, hogy a Képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott, és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása

4. mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltűntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést;

b.)az előterjesztés megállapításain alapuló feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek:

1. kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz

2.t örvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás feltételeit

3. ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat

4. meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst vagy felelősöket

5. meg kell jelölni a végrehajtási határidőt.

Amennyiben határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnali” megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett.

(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést – törvényességi szempontból – ilyenkor is a jegyző észrevételezi.

(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét.

Sürgősségi indítvány

12.§

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a.) Sürgőségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.

Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a tanácsnok, a kisebbségi szószóló, a jegyző, az aljegyző és a polgármester ellenjegyzésével az önkormányzat intézményei.

b.) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt az első napirendként tárgyalja.

A tanácskozás rendje, szavazás

13.§

(1) Az ülés menete:

1. tájékoztató a két ülés között történt fontosabb eseményekről,

2. a napirendek elfogadása,

3. tájékoztató a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról,

4. a napirendek tárgyalása, döntéshozatal,

5. interpellációk, kérdések, bejelentések, felvetések.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a.)az előadó a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,

b.)az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 4 perc. Ugyanazon napirend keretében, egy települési képviselő több alkalommal is szót kaphat, de az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

Bármikor szót kérhet a képviselő

a) ügyrendi kérdésben és

b) ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni.

Ezekben az esetekben a hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc.

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a Képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja. Azokat az előterjesztéseket, amelyeket a Képviselő-testület, illetve a Képviselő-testület bizottsága a napirendje közé felvett a Képviselő-testület, vagy a Képviselő-testület bizottsága egyszerű többségének döntésével lehet visszavonni.

(6) A vita lezárására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

14.§

(1)   A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

(2)       A testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

a.)a feladat- meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról

b.)interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(3)  a) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

     b) A Képviselő-testület azon tagjától, aki a (3) bekezdés a) pontban foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, egy havi tiszteletdíjának 5%-a megvonásra kerül.

 (4) Minősített többség, 5 fő egybehangzó szavazata szükséges:

a.) önkormányzati rendeletalkotáshoz,

b.) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működtetésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

c.) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,

d.) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

e.) intézmény alapításához,

f.) a települési képviselő kizárásához,

g.) zárt ülés elrendeléséhez,

h.) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

i.) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

j.) sürgősségi indítvány elfogadásához,

k.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

l.)  hitelfelvételhez.

 (5) A Képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(6)    A titkos szavazás szavazólapon, szavazóhely és urna igénybevételével történik.

       A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, tárgyát, kezdetét és végét,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(7) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a.) azt a törvény írja elő

b.) a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több, mint fele szavazatával támogatja.

(8) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.

(9) A név szerinti szavazást mindig jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

15.§

(1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Hajdúdorog Város Önkormányzata ……/201.. (…… hó ….. nap) KT. számú határozat

(2) A testületi határozatokról a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

Kérdés, interpelláció

16.§

(1) a.) Kérdés: a köz érdekében tett, az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

    b.) Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. Zárt ülésen tett interpellációra zárt ülésen kell válaszolni.

(3) A megkérdezett a kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni. Ha a kérdező a választ nem fogadta el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A képviselő a Képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a

a.) polgármestertől

b.) alpolgármestertől

c.) az önkormányzati bizottságok elnökeitől

d.) a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(5) Az interpellációt lehetőleg írásban, az ülést megelőzően 3 nappal korábban kell benyújtani a polgármesternél.

(6) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.

(7) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

(8) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

A tanácskozás rendjének fenntartása

17.§

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy sértő kifejezéseket használ

b.) ismételt figyelmeztetést követően a nem települési képviselő hozzászólótól megvonhatja a szót

c.) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához, illetve a Képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít

d.) ismételt figyelmeztetést követően a rendbontó hozzászóló terhére 1.000.- Ft székbírság kiszabását javasolhatja alkalmanként.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót. Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester a jelen lévő rendbontó, nem települési képviselő személyeket a terem elhagyására is kötelezhet.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

18.§

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.

(2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli,

b) egy példányt évente kötetbe kell kötni, és el kell helyezni a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztályán.

A jegyzőkönyvet egy példányban elektronikusan a Nemzeti Jogszabálytárba, a Képviselő-testület ülését követő 15 napon belül meg kell küldeni.

A nyílt ülés jegyzőkönyvét fel kell tölteni az önkormányzati honlapra a Képviselő-testület ülését követő 30 napon belül.

(4) A Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(5) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv. 52.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.

(6) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(7) A Képviselő-testület üléséről készült videofelvételt és hangfelvételt meg kell őrizni.

(8) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

V. fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

19.§

(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

20.§

(1)   Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők

b) az önkormányzati bizottságok elnökei

c) polgármester

d) alpolgármester

e) jegyző

(2) A rendelettervezet előkészítése:

a.) A tervezetet a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselői a jegyző vezetésével készítik el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt külső szakértő is. Szakértő bevonásával jegyző tesz javaslatot.

b.) A Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(3) A tervezet véleményezése:

A tervezet a jegyző véleményével együtt, megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni, erre az ülésre szükség szerint a tervezet előkészítésében részt vett külső szakembereket is meg lehet hívni.

(4) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 8 napig közszemlére kell bocsátani, a város honlapjára fel kell tölteni attól a naptól kezdődően, amikor a Képviselő-testület részére megküldik, amelynek megtörténtéről a lakosságot a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell. A rendelettervezettel kapcsolatban észrevétel tehető, amelyet írásban a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalba, vagy a jegyzo@hajdudorog.hu e-mail címre kell eljuttatni, a közszemlére bocsátás időtartama alatt. A rendelettervezetre beérkező észrevételekről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(5) Az önkormányzati rendelettervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

a.) A jegyző az előkészítést és a véleményezést követően a rendelettervezetet indoklással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és a véleményezés során felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

b.) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

c.) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezését.

d.) Az önkormányzati rendeletben, a záró rendelkezéseket követően szereplő dátum a rendelet elfogadásának időpontjával egyezik meg.

e.) Az önkormányzati rendelet elfogadását követően, a rendelet eredeti példányán fel kell tüntetni a kihirdetés dátumát (a kihirdetési záradékot) az alábbiak szerint:

Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Kelt ……………….. , ………. év ……… hó …….nap

                                                                                                       …………………………….

                                                                                                                           jegyző

21.§

(1) Az önkormányzati rendeletet a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni 15 napig történő közzététellel.

(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása

22.§

(1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) A jegyző két évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, ennek eredményéről előterjesztést készít, és azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

VI. fejezet

A települési képviselő, a tanácsnok

23.§

(1) A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a Képviselő-testület előtt – a Mötv. 1. melléklete szerinti szöveggel – esküt tesz és erről okmányt ír alá.

(3) A képviselő főbb jogai:

a.) Legkésőbb a Képviselő-testület ülése előtt, írásban, a polgármesternél kezdeményezheti rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát.

b.) A Képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől. Ezen felvilágosításkérésre az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

c.) Az írásban is benyújtott hozzászólás és a vélemény rögzítése tekintetében a Mötv. 32. § (2) c) pontjában foglaltakat kell irányadónak tekintetni.

d.) Tanácskozási joggal bármely nyilvános vagy zárt Képviselő-testületi bizottsági ülésen részt vehet, valamint javasolhatja a polgármesternek a Képviselő-testületi ülésre és/vagy a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a Képviselő-testület, bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.

e.) Kezdeményezheti a Képviselő-testület bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntésének Képviselő-testület általi felülvizsgálatát.

f.) Megbízás alapján lehetősége van a Képviselő-testület képviseletére.

g.) A polgármestertől a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást írásban igényelheti, akinek erre 15 napon belül érdemi választ kell adnia.

h.) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, akinek erre 30 napon belül érdemi választ kell adnia.

i.) A testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól, és az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg írásban a város polgármesteréhez benyújtott kérelemre és ez alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

j.) A Képviselő-testületi és a bizottsági üléseken használhatja a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert, melyek használatának valamennyi költségére az önkormányzat a költségvetési rendeletben biztosít fedezetet.

k.) A Képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult. Amennyiben a képviselő önkormányzati bizottsági elnöke, vagy annak tagja, vagy tanácsnok, akkor számára magasabb összegű tiszteletdíj is megállapítható. A tiszteletdíj megállapítása során érvényesülnie kell a Mötv. 35. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

a.) Köteles megjelenni a testületi üléseken, valamint részt venni a Képviselő-testület munkájában és a döntéshozatali eljárásban.

b.) Eskütételét követően három hónapon belüli részvétel a kormányhivatal által szervezett képzésen.

c.) Köteles részt venni azon bizottság (bizottságok) tevékenységében, amelybe a testület megválasztotta.

d.) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választó bizalmára.

e.) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

f.) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

g.) Személyes érintettség bejelentése.

h.) Megválasztásától számított 30 napon belül köteles felvételét kérelmezni a köztartozásmentes adózói adatbázisba, valamint a felvételre irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a Képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét.

i.) Megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni, amelyhez a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is köteles csatolni. Amennyiben a vagyonnyilatkozat-tételt elmulasztja akkor – annak benyújtásáig – települési képviselői tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat. Valótlan tartalmú vagyonnyilatkozat benyújtása esetén az erre az időszakra a települési képviselőnek az önkormányzat által megküldött tiszteletdíjat a települési képviselő köteles visszafizetni az önkormányzat részére 60 napon belül. A képviselői vagyonnyilatkozat tartalma nyilvános. A képviselő hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata nem nyilvános, azt nem kell közzétenni a város honlapján.

j.) Összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozatát az Ügyrendi és Szociális Bizottság számára kell benyújtania.

(5) A Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíjának 0%-a megvonásra kerül. Ismételt kötelezettségszegés esetében a megvonás újra megállapítható.

23/A. §

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett további személyek köre

(1)

Az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján kétévente kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni az önkormányzati, költségvetési intézmények vezetői.

(2)

Az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjának eb) alpontja alapján kétévente kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testület állandó bizottságainak nem települési képviselő tagjai is.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukhoz kötelesek a velük közös háztartásban élő hozzátartozó (a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is) vagyonnyilatkozatát is mellékelni.

 23/B. §

A méltatlanság

(1) A méltatlanságra vonatkozóan a Mötv. 38. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

VII. fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

24.§

(1) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A Képviselő-testület állandó, ideiglenes vagy eseti bizottságot hozhat létre. A testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hoz létre. Amennyiben a feladatok mennyisége indokolja, minősített többségi szavazattal állandó bizottságát e rendelet egyidejű módosításával megbonthatja, vagy összevonhatja.

Állandó bizottságok:

a.) Pénzügyi, Gazdasági és Közfoglalkoztatási Bizottság

b.) Ügyrendi és Szociális Bizottság

c.) Kulturális, Ifjúsági és Köznevelési Bizottság

(3) A bizottságok:

a.) Döntenek:

1.a Képviselő-testület által a Szervezeti és Működési Szabályzatban és más önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörökben.

b.) Előkészítik:

1.a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,

2.a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket.

c.) Javaslatot tesztnek:

1. a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére beérkező pályázatok elbírálására,

2. félévente a Képviselő-testület üléstervének előkészítése, illetve tárgyalása során a következő félévben megtárgyalandó gazdasági és egyéb tárgyú előterjesztésekre,

3. szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével kapcsolatos testületi döntésekre.

d.) Véleményezik:

1. a középtávú fejlesztési koncepciók elfogadására vonatkozó javaslatokat,

2. a testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,

3. az önkormányzat éves pénzügyi tervének, költségvetésének szakterületüket érintő részét,

4. a szakterületükhöz tartozó gazdasági társaságok, intézmények szakmai munkáját.

e.) Együttműködnek:

1. az önkormányzat más bizottságaival, a polgármesterrel, az alpolgármesterrel, a jegyzővel és a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal illetékes osztályával,

2. a szakterületükön működő intézményekkel, gazdasági társaságokkal és civil szervezetekkel.

f.) Ellenőrzik:

1. a Képviselő-testületi és bizottsági döntések előkészítését, végrehajtását,

2. a szakterületükhöz tartozó intézmények működését.

g.) Beszámolnak:

1. a bizottság által végzett ellenőrzések tapasztalatairól,

2. a bizottság éves tevékenységéről, döntéseiről és azok végrehajtásáról.

(4) A bizottságok működésére irányadó közös szabályok:

a.) A bizottságok ülését a bizottságok elnökei hívják össze, melyen valamennyi települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet. A bizottsági ülések anyagát a bizottság tagjain kívül valamennyi települési képviselőnek és a jegyzőnek ki kell küldeni az ülés előtt legalább 3 nappal. A bizottság zárt ülésének anyagát a bizottság tagjainak és a jegyzőnek kell megküldeni. Az ülésre szóló meghívóban fel kell tüntetni, hogy a zárt ülés anyaga a Képviselő-testület többi tagja részére a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalban rendelkezésére áll, illetve megtekinthető.

b.) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, valamint a zárt ülés betartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

c.) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról, a működési, technikai feltételei biztosításáról – a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal útján – a jegyző gondoskodik.

d.) A bizottságaik üléseiről – az ülést követő 3 napon belül – jegyzőkönyv vagy hivatalos feljegyzés készül, amit a bizottság elnöke és egy tagja hitelesít.

e.) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Az együttes bizottsági ülésen mindegyik bizottság esetén külön-külön kell a határozatképességet vizsgálni és külön-külön hoznak határozatot.

(5) A bizottságok tagjainak nevét és a bizottsági feladatkörök meghatározását az 4. sz. melléklet tartalmazza.

A tanácsnok

25.§

(1) A Képviselő-testület, a polgármester vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat.

VIII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző

A polgármester

26.§

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A tisztség betöltésének módját a Képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy alkalommal a polgármester egyetértésével megváltoztathatja. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

A Képviselő-testületnek illetve a bizottságoknak az önkormányzati hatósági ügyben az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kell eljárnia.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(4) A polgármester a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében

a.) segíti a települési képviselők munkáját,

b.) összehívja és vezeti a testület ülését,

c.) képviseli az önkormányzatot,

d.) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e.) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

f.) – a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – Képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a.) Indítványozhatja a bizottság összehívását.

b.) Felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(6)  A polgármester a Mötv. 68.§ (3) bekezdésének felhatalmazása alapján dönt az alábbi halaszthatatlan ügyekben:

-   vis maior esetén 500. 000 Ft-ig átcsoportosíthat az önkormányzat költségvetésén belül a kiemelt előirányzatok között.

(7) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján döntést hozhat a Mötv. 42. §-ába nem tartozó minden ügyben, amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést és azt törvény nem tiltja.

Alpolgármester

27. §

(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választhat, egy fő alpolgármestert a települési képviselők közül, egy fő alpolgármestert pedig a nem települési képviselők közül.

(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat. Közülük a polgármester bízza meg az általános helyettesét. A Képviselő-testület tagjain kívülről választott alpolgármester a polgármestert a Képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, viszont a Képviselő-testületi üléseken tanácskozási joggal részt vehet.

(3) Az alpolgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

Jegyző, Aljegyző

28.§

(1)       A polgármester – pályázat alapján - az Mötv. 82.§ (1) bekezdésnek megfelelően határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.  A polgármester pályázat alapján a jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint határozatlan időre kinevezheti az aljegyzőt.

(2)       A jegyző és aljegyzői munkakör egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetén a város polgármestere jogosult írásbeli megbízást adni a helyettesítésre a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalban dolgozó közszolgálati tisztviselőnek a jogkörök meghatározásával.

IX. fejezet

A Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal

29.§

(1)  A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Hivatal a következő belső szervezeti egységekre tagozódik:

a) Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztály

b) Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztály

c) Belső ellenőrzés

d) Pénzügyi Osztály

(3) A Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal feladatait és működési rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza.

X. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

Lakossági fórumok

Helyi népszavazás népi kezdeményezés

30.§

(1) A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

Lakossági fórumok

31.§

a) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

b) A közmeghallgatásra a Szervezeti és Működési Szabályzat Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályai érvényesek kivéve:

a) a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc,

b) a polgármester a közmeghallgatáson tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevő részére megadja a szót.

(1) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, a tárgyalásra kerülő tárgykörökről a városháza hirdetőtábláján tájékoztatást kell adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal, valamint a Hajdúdorogi Újságban a közmeghallgatást megelőző hónapban megjelenő számában.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(4) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIV. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

XI. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

32.§

(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a Képviselő-testület megállapítja:

a.) A törzsvagyon forgalomképtelen vagontárgyak körét.

b.) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

c.) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelennek minősített törzsvagyonát.

d.) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát.

(2) A Képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egyszer a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

33. §

A Képviselő-testület által ellátandó kiemelt gazdálkodási feladatok

(1)    Kizárólagosan a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik a testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra a gazdasági program elfogadása. A gazdasági program helyileg meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - az önkormányzat által teljesítendő kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen a az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket,

A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Képviselő-testület, alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

A gazdasági programot a Képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

(2) A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek és a Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze.

 A polgármester a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és a koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia.

A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény biztosítja az önkormányzatok részére a költségvetési év kezdetétől a helyi költségvetési rendelet megalkotásáig terjedő átmeneti gazdálkodási időszak rendeleti úton történő szabályozását, de nem teszi azt kötelezővé.

Ha a költségvetési rendeletet a Képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, akkor jogában áll külön rendelettel szabályozni a közbeeső időszak gazdálkodását, amelyben felhatalmazást ad a polgármesternek az önkormányzat bevételeinek folyamatos beszedésére és kiadásainak fedezésére, illetve meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a polgármester a rendelet keretein belül. Meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát is. A felhatalmazás érvényessége a költségvetési rendelet hatálybalépésével megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételekről és teljesített kiadásokról elszámolt adatokat a költségvetési rendeletbe be kell illeszteni.

Ha az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályának lejártáig a Képviselő-testület nem állapítja meg az adott évre vonatkozó költségvetési rendeletet, úgy az előbbiek szerint kell eljárni.

Ha a Képviselő-testület a költségvetési év kezdetéig nem alkotta meg az adott évre szóló költségvetési rendeletét és az átmeneti időszakra sem rendelkezett, vagy az erre vonatkozó rendelkezése már hatályát veszítette, akkor a polgármester jogosult az önkormányzatot megillető bevételek hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. Az ilyen módon folytatott gazdálkodásról a Képviselő-testület előtt el kell számolni és a beszedett bevételeket, valamint a teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe be kell illeszteni.

(4)

Az éves költségvetési rendelettervezet elkészíttetése, megvitatása és a költségvetési rendelet megalkotása.

Az önkormányzat költségvetési rendelettervezete különösen az alábbiakat tartalmazza:

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

A költségvetés előterjesztésekor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:

a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és

d) a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban.

A jegyző feladata a költségvetési rendelettervezet egyeztetése a költségvetési szervek vezetőivel és ennek írásban történő rögzítése. A polgármester a költségvetési koncepcióhoz hasonló módon véleményezteti a költségvetési rendelettervezetet is a Képviselő-testület bizottságaival, majd a véleményezésekkel együtt a rendelettervezetet a Képviselő-testületnek benyújtja a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig.

(5)

Költségvetési előirányzat-módosítások végrehajtása.

Költségvetési előirányzat-módosítás az előirányzattal rendelkező költségvetési szerv részére megállapított kiadási, bevételi, kiemelt és részelőirányzat, illetve a költségvetési létszámkeret növelése, vagy csökkentése.

A költségvetés bevételi, illetve kiadási főösszegének változatlansága mellett, egyidejű előirányzat-csökkentéssel és növeléssel végrehajtható változtatás költségvetési átcsoportosításnak minősül.

Az előirányzat-módosítás, - átcsoportosítás nem irányulhat előirányzat - módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatok jóváhagyott céltól eltérő csökkentésére.

A települési önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó hozzájárulásainak és támogatásainak előirányzatait módosítani kell, ha az önkormányzat évközben feladatot, illetve intézményt önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy átvesz.

(6)

Évközi és év végi tájékoztatások a költségvetési gazdálkodás adatairól.

A polgármester a gazdálkodás I. félévi adatairól és a három-negyedéves adatairól tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tájékoztatók tartalmazzák a költségvetési előirányzatokhoz viszonyított teljesítési mutatókat.

Az éves szintű költségvetés végrehajtásáról készített beszámolót az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény előírásainak megfelelően kell összeállítani, vagyis a zárszámadást az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni a Képviselő-testület részére is.

A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.

34. §

Gazdálkodási felelősség

(1)

A gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2)

A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, annak kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

35. §

A gazdálkodás ellenőrzése

(1) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

(2) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(3) A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(4) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

Felterjesztési jog

36.§

(1) A Képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat:

a.) Tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet.

b.) Javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.

(3) A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

XII. fejezet

Záró rendelkezések

37.§

(1)   E rendelet az Európai Unió joganyagával ellentétes rendelkezéseket nem tartalmaz.

(2)   Ez a rendelet a kihirdetését követő második napon lép hatályba.

(3) Hatályát veszti a Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1999. (VI. 01.) KT. rendelet és azt módosító KT. és önkormányzati rendeletek.

Hajdúdorog, 2014. október 30.