Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (VI.17.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2019. 07. 06

Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (VI.17.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2019.07.06.

Kővágószőlős község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 9. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el:

l. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Kővágószőlős község közigazgatási területére (a továbbiakban: a település területe) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

2. Fogalommeghatározások

2. §

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet előírásai és a szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire:

a)irányadó telekhatár

b)megszüntető jel

(3) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

a)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető.

b)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető.

c)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

d)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

e)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó épületmagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti épületmagassággal történhet.

(4) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

4. Közterület alakítására és a közterületen elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások

4. § (1) Közterület alakítása

a)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

b)Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

(2) Közterületen elhelyezhető építmények

a)Árusítópavilon legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető. A pavilont a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni.

b)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település belterületén, illetve külterületén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető.

5. A kulturális örökség védelmére vonatkozó előírások

5. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)A település területén található országos műemléki védelem alatt álló építmények, és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

b)A melléklet szerinti védett építményeket és azok műemléki környezetét a SZT tünteti fel.

c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)A település területén található, különböző fokú régészeti védelemmel érintett ingatlanok felsorolását a 6. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.

b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(3)

6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

6. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a)Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2) A település országos ökológiai hálózathoz tartozó területeit, valamint egyedi tájértékeit a 7. melléklet sorolja fel és a SZT ábrázolja. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen a külön jogszabályokban előírtak szerint kell eljárni.

(3) Tájképvédelmi területen a kialakult tájhasználat, a hagyományos telekfelhasználás és beépítési módok megőrzendők. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozott figyelmet kell fordítani.

(4) Fa és cserje a település területén a 3. függelékben rögzített előírások betartásával telepíthető.

(5) Építés miatt kivágásra kerülő fát pótolni kell. A fapótlás módját a 3. függelék figyelembevételével kell meghatározni.

7. Környezetvédelmi előírások

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 4. függelék tartalmazza)

7. § (1) Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére. Meglévő övezetek területein – a külön jogszabályban rögzítettekhez igazodva - a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével és 500 m3/év mennyiséget meghaladó háztartási szennyvíz esetén vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

b)A betartandó sugárvédelmi határértékeket a 4. függelék tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

8. Tűzvédelmi rendelkezések

8. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

9. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

9. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

10. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások

10. § (1) E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

Településrendezési kötelezések

Beültetési kötelezettség

A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésben a közérdekű környezetalakítás céljából a 2. függelékben felsorolt ingatlanok területére az építési övezeti és övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a 2. függelékben rögzített határidőre elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.

(2) A 8. mellékletben felsorolt területekre építési tilalom vonatkozik.

11. Építési engedélyezés általános szabályai

11. § (1) A szabályozási terven lehatárolt, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen - amennyiben az építési tevékenység az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabályban előírt látványterv készítési kötelezettség alá esik - a 290 mBf feletti területen történő építési tevékenység esetén az épület tájbaillesztését az épület színezését is bemutató színes fotómontázzsal kell igazolni. A fotómontázs alapjául szolgáló fotó a település egy olyan magaspontjáról készüljön, ahonnan az építési tevékenységgel érintett telek és a mögötte, felette lévő táji környezet (a mecseki erdőség, a Jakab-hegy) is érzékelhető.

(2) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetén a szabályozási terven lehatárolt, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen – az országos területrendezési tervről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján - a 290 mBf feletti területen történő építési tevékenység esetén az épület tájbaillesztését az épület színezését is bemutató látványtervvel kell igazolni. A látványtervet olyan színes fotómontázsba kell illeszteni, amely fotómontázs alapjául szolgáló fotó a település egy olyan magaspontjáról készül, ahonnan az építési tevékenységgel érintett telek és a mögötte, felette lévő táji környezet (a mecseki erdőség, a Jakab-hegy) is érzékelhető.

12. Építés általános szabályai

12. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.

(2) A terepszint alatti építmények

a)Terepszint alatti építmény a következő esetekben nem létesíthető:

aa)műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok esetén

ab)más építmények és nyomvonalas létesítmények veszélyeztetése esetén

ac)kisvárosias lakóterületen

e)Lakó- és vegyes területen utcáról nyíló támfalgarázs nem építhető.

(3)

(4)

ll. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

13. A beépítésre szánt területek

13. § (1) A település beépítésre szánt területei a következők:

a)lakóterület

aa)kisvárosias lakóterület - Lk

ab)falusias lakóterület - Lf

b)vegyes terület

ba)településközpont terület - Vt

bb)intézményi terület - Vi

c)gazdasági terület

ca)kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz

cb)ipari terület - Gip

d)különleges beépítésre szánt terület

da)temető területe – K-T

db)hulladékkezelő, -lerakó területe – K-Hull

dc)egyéb, helyi sajátosságot hordozó területek

dca)idegenforgalmi célú terület – K-Id

dcb)római villa romja – K-Rv

dcc)volt vizimalom környezete – K-M

(2) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával

d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.

14. Kisvárosias lakóterület - Lk

14. § (1) Kisvárosias lakóterületen az OTÉK szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az OTÉK 1. melléklet 86. a )-e) és j) pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az „Lk” jelű építési övezetben

a)Az épületek közötti utak és zöldfelületek közhasználatúak.

b)Új lakóépület az építési övezetben nem építhető.

c)A kialakult lakásszám a meglévő magastetős épületek tetőterének kialakult tetőkontúron belül beépítésével növelhető.

d)A kialakult épületmagasság nem növelhető.

e)Az építési övezetben új épület a SZT-n jelölt építési helyen belül, az ott jelölt rendeltetéssel építhető.

f)Sorgarázs építésének feltételei:

fa)Sorgarázson belüli garázsszám legalább 5 db

fb)Legkisebb telekterület 50m2

fc)Legnagyobb beépítettség 60%, de legfeljebb 300 m2 beépített alapterület

fd)Legnagyobb épületmagasság 3,5 m

fe)

ff)

fg)

fh)

g)Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű épület építésének feltételei

ga)Legkisebb telekterület 250 m2

gb)Legnagyobb beépítettség 60%, de legfeljebb 150 m2 beépített alapterület

gc)Legnagyobb épületmagasság 4,5 m

gd)

15. Falusias lakóterület - Lf

15. § (1) Falusias lakóterületen az OTÉK szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az OTÉK 1. melléklet 86. szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.

(3)

(4) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az „Lf-K” és az „Lf-K-B” jelű építési övezetben

a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)nyeles telek nem alakítható ki

c)legkisebb telekterület 800 m2

d)legkisebb utcai telekszélesség 16 m

e)beépítési mód az utcasoron kialakult beépítési módhoz illeszkedjen

f)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2

g)legnagyobb épületmagasság 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)

h)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez illeszkedjen

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz illeszkedjen

k)legkisebb zöldfelület OTÉK szerint

(5) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az „Lf- 1” és az „Lf-1-B” jelű építési övezetben

a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)nyeles telek nem alakítható ki

c)legkisebb telekterület 900 m2

d)legkisebb utcai telekszélesség 18 m

e)beépítési mód oldalhatáron álló

f)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2

g)legnagyobb épületmagasság 4,50 m

h)legkisebb előkert 5 m ,

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)az utcai telekhatártól számított 60 m-es területsáv építhető be, de a legkisebb hátsókert legalább 6 m legyen

k)legkisebb zöldfelület OTÉK szerint

(6) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az „Lf- 2” és az „Lf-2-B” jelű építési övezetben

a)építési telkenként legfeljebb 2 épület építhető

b)nyeles telek nem alakítható ki

c)legkisebb telekterület 1200 m2

d)legkisebb utcai telekszélesség 20 m

e)beépítési mód szabadonálló

f)legnagyobb beépítettség 20%, de legfeljebb 300 m2

g)legnagyobb épületmagasság 4,50 m

h)legkisebb előkert 5 m

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)az utcai telekhatártól számított 40 m-es területsáv építhető be, de a legkisebb hátsókert legalább 6 m legyen

k)legkisebb zöldfelület 50%

(7) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az „Lf-3-B” jelű építési övezetben

a)építési telkenként legfeljebb 4 épület építhető

b)nyeles telek nem alakítható ki

c)legkisebb telekterület 1200 m2

d)legkisebb utcai telekszélesség 20 m

e)beépítési mód szabadonálló

f)legnagyobb beépítettség 10%, de

fa)lakóépület legfeljebb 150 m2 bruttó alapterülettel,

fb)vendégház(ak) épületenként legfeljebb 80 m2 bruttó alapterülettel,

fb)gazdasági épület és garázs összesen legfeljebb 100 m2 bruttó alapterülettel

építhető,

g)legnagyobb épületmagasság 4,50 m,

h)legkisebb előkert 10 m,

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint,

j)legkisebb hátsókert 10 m,

k)legkisebb zöldfelület 60%

16. Településközpont terület - Vt

16. § (1) Településközpont területen az OTÉK szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az OTÉK 1. melléklet 86. szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2) A településközpont terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.

(3)

(4) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások

a)nyeles telek nem alakítható ki

b)legkisebb telekterület 500 m2

c)legkisebb utcai telekszélesség 12 m

d)beépítési mód zártsorú

e)legnagyobb beépítettség 80%

f)legnagyobb épületmagasság 5,50 m

g)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez illeszkedjen

h)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

i)legkisebb hátsókert 0 m

j)legkisebb zöldfelület OTÉK szerint

17. Intézményi terület - Vi

17. § (1) Intézményi területen az OTÉK szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az OTÉK 1. melléklet 86. a )-e) és j) pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2) A intézményi terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.

(3)

(4) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Vi” és a „Vi-B” jelű építési övezetben

a)nyeles telek nem alakítható ki

b)legkisebb telekterület 2000 m2

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 40%

e)legnagyobb épületmagasság 5,50 m

f)legkisebb előkert 5,50 m

g)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

h)legkisebb hátsókert 6 m

i)legkisebb zöldfelület 40%

18. Kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz

18. § (1) A kereskedelmi szolgáltató területen az OTÉK 19. § (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

a)környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,

b)irodaépület,

c)üzemanyagtöltő,

d)sportépítmény,

e)az OTÉK 1. melléklet 86. a )-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.

(3) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gksz- 1” és a „Gksz-1-B” jelű építési övezetben

a)legkisebb telekterület 2000 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 60%

e)legnagyobb épületmagasság 6,00 m

f)legkisebb előkert 0 m ,

g)legkisebb oldalkert 8 m

h)legkisebb hátsókert 10 m

i)legkisebb zöldfelület 20%

(4) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gksz-2-B” jelű építési övezetben

a)legkisebb telekterület 2500 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 40 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 60%

e)legnagyobb épületmagasság 7,50 m

f)legkisebb előkert 0 m ,

g)legkisebb oldalkert 6 m

h)legkisebb hátsókert 10 m

i)legkisebb zöldfelület 20%

k)az építési telkek beépítésekor a területet keresztező MOL termékvezeték biztonsági övezetét figyelembe kell venni.

(5) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

d)A fapótlás szabályait a 3. függelék tartalmazza.

e)A növényesítést a 2. függelék szerinti határidőre kell elvégezni.

19. Ipari terület - Gip

19. § (1) A település területén található ipari területek környezetre jelentős hatást gyakorló területek (Gip-Z) és egyéb területek (Gip-E).

(2) Ipari területen lakás nem helyezhető el.

(3) Az ipari területek övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.

(4) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-ZK-B” jelű építési övezetben

a)legkisebb telekterület kialakult

b)legkisebb utcai telekszélesség kialakult

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 30%

e)legnagyobb épületmagasság 9 m

f)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

g)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

h)legkisebb hátsókert OTÉK szerint

i)legkisebb zöldfelület 40%

(5) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-Z1” és a „Gip-Z1-B” jelű építési övezetben

a)legkisebb telekterület 3500 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 50 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 30%

e)legnagyobb épületmagasság 10,50 m

f)legkisebb előkert 0 m

g)legkisebb oldalkert 10 m

h)legkisebb hátsókert az épület hátsókertre néző beépítési magasságának mértéke, de legalább 10 m

i)legkisebb zöldfelület 40%

(6) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-Z2-B” jelű építési övezetben

a)legkisebb telekterület 2500 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 35 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 30%

e)legnagyobb épületmagasság 25 m

f)legkisebb előkert 0 m

g)legkisebb oldalkert 6 m

h)legkisebb hátsókert az épület hátsókertre néző beépítési magasságának mértéke, de legalább 10 m

i)legkisebb zöldfelület 40%

(7) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-EK” és a „Gip-EK-B” jelű építési övezetben

a)legkisebb telekterület Golgota területén 1000 m2 , egyéb területen 2000 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 25 m

c)beépítési mód az utcasoron kialakult állapothoz illeszkedve szabadonálló, oldalhatáron álló vagy zártsorú

d)legnagyobb beépítettség 50%

e)legnagyobb épületmagasság Golgota területén 7,25 m, egyéb területen szabadonálló beépítés esetén 8,50 m, oldalhatáron álló és zártsorú beépítés esetén 7,50 m

f)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

g)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

h)legkisebb hátsókert OTÉK szerint

i)legkisebb zöldfelület 25%

(8) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-E1-B” jelű építési övezetben

a)legkisebb telekterület 2500 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 40 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 60%

e)legnagyobb épületmagasság 8,50 m

f)legkisebb előkert 0 m

g)legkisebb oldalkert 10 m

h)legkisebb hátsókert az épület hátsókertre néző beépítési magasságának mértéke, de legalább 10 m

i)legkisebb zöldfelület 25%

(9) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-E2-B” jelű építési övezetben

a)legkisebb telekterület 1500 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 25 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 50%

e)legnagyobb épületmagasság 25 m

f)legkisebb előkert kialakult állapot szerint, ennek hiányában 5 m

g)legkisebb oldalkert 6 m

h)legkisebb hátsókert 10 m

i)legkisebb zöldfelület 25%

(10) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

a)Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

d)A fapótlás szabályait a 3. függelék tartalmazza.

e)A növényesítést a 2. függelék szerinti határidőre kell elvégezni.

20. Különleges beépítésre szánt területek - K

20. § (1) Különleges beépítésre szánt területen az egyes építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2) A különleges beépítésre szánt területek övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.

(3) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)A „K-T” jelű építési övezet temetkezési célra, valamint a fő funkcióhoz köthető rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál

aa)legkisebb telekterület 2500 m2

ab)beépítési mód szabadon álló

ac)legnagyobb beépítettség 10%

ad)legnagyobb épületmagasság 4,50 m , ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

ae)legkisebb előkert 10 m

af)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ag)legkisebb hátsókert 10 m

ah)legkisebb zöldfelület 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni

ai)

b)A „K-Id” jelű építési övezet az idegenforgalom növelését célzó rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál

ba)az építési övezetben elhelyezhető a falusi és a borturizmushoz köthető épület, szálláshely szolgáltató épület, valamint az ezt kiszolgáló gazdasági funkciójú épületek, vagy épületrészek, továbbá lakóépület

bb)legkisebb telekterület 2500 m2

bc)beépítési mód szabadon álló

bd)legnagyobb beépítettség 40%, de épületenként legfeljebb 180 m2 beépített alapterület

be)legnagyobb épületmagasság 5,0 m

bf)legkisebb előkert 5 m

bg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

bh)legkisebb hátsókert 6 m

bi)legkisebb zöldfelület 40%.

c)A „K-Id-B” jelű építési övezet az idegenforgalom növelését célzó rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál

ca)az építési övezetben elhelyezhető szálláshely szolgáltató épület, valamint az ezt kiszolgáló funkciójú épületek, vagy épületrészek

cb)legkisebb telekterület 2500 m2

cc)beépítési mód szabadon álló

cd)legnagyobb beépítettség 10%, de épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület

ce)legnagyobb épületmagasság 4,0 m

cf)legkisebb előkert 5 m

cg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ch)legkisebb hátsókert 6 m

ci)legkisebb zöldfelület 70%.

d)A „K-Hull-B” jelű építési övezet hulladékgazdálkodási célra, valamint a fő funkcióhoz köthető rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál

da)legkisebb telekterület 2500 m2

db)beépítési mód szabadon álló

dc)legnagyobb beépítettség 40%

dd)legnagyobb épületmagasság 4,50 m

de)legkisebb előkert 8 m

df)legkisebb oldalkert 8 m

dg)legkisebb hátsókert 8 m

dh)legkisebb zöldfelület 40%

di)A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. Az öshonos és honos fafajok felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.

dj)Az építési telkek telekhatárai mellett a kialakult épületállományhoz igazodva legalább 8 m szélességű, háromszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

dk)A fapótlás szabályait a 3. számú függelék tartalmazza.

e)A „K-Rv” jelű építési övezetbe a műemlék római villa és környezete tartozik.

Az építési övezetben bárminemű építési munkát végezni a külön jogszabályok figyelembevételével, az illeszkedés szabályai szerint szabad.

f)A „K-M-B” jelű építési övezetbe a volt vizimalom és környezete tartozik.

fa)Az építési övezetben egy, legfeljebb egylakásos lakóépület és gazdasági épületek építhetők.

fb)legkisebb telekterület 1500 m2

fc)beépítési mód oldalhatáron álló

fd)legnagyobb beépítettség 15%

fe)legnagyobb épületmagasság gazdasági épület esetén 6,50 m , lakóépület esetén 4,50 m

ff)legkisebb előkert 5 m

fg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

fh)legkisebb hátsókert 3 m

fi)

fj)épületszélesség legfeljebb 9 m

fk)A területet keresztező árkok folyamatos karbantartásáról a mindenkori tulajdonosnak gondoskodni kell.

21. A beépítésre nem szánt területek

21. § A település beépítésre nem szánt területei a következők:

(1) közlekedési és közműterület

a)közúti közlekedési terület - KÖu

b)kötöttpályás közlekedési terület - KÖk

(2) zöldterület

a)közkert - Zkk

(3) erdőterület

a)védelmi erdő - Ev

b)gazdasági erdő - Eg

(4) mezőgazdasági terület

a)kertes mezőgazdasági terület – Mk

b)általános mezőgazdasági terület – Má

(5) vízgazdálkodási terület - V

(6) természetközeli terület - Tk

(7) különleges beépítésre nem szánt területek

a)sportolási célú terület – Kb-Sp

b)egyéb, helyi sajátosságot hordozó területek

ba)rekreációs célú terület – Kb-Re

bb)római villa körüli védősáv – Kb-Rvz

22. Közlekedési és közműterület - KÖ

22. § (1) A közúti közlekedési területek - KÖu

a)A közúti közlekedési területek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.

b)Közlekedési terület fásítása

ba)A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

bb)Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat (ld. 3. függelék) kell alkalmazni.

bc)Utcai fasor a 3. függelék figyelembevételével telepíthető.

bd)Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolók az OTÉK előírásai szerint fásítandók.

(2) A kötöttpályás közlekedési területek – Kök - felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.

(3) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások

a)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.

b)Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.

c)Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.

d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.

(4) Közművekre vonatkozó előírások

a)Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.

b)A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél és kialakításánál a faluképi megjelenésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

(5) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.

23. Zöldterület - Z

23. § (1) A település zöldterületei közkertek - Zkk.

(2) A közkertek területére vonatkozó általános előírások:

a)Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal történhet.

b)Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

c)Az öntözés lehetőségét biztosítani kell.

d)A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.

e)Az övezetben épület nem építhető.

(3) A meglévő közkertek felújítása, valamint a tervezett közkertek kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.

(4) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.

24. Erdőterület - E

24. § (1) A településen található erdőterületek gazdasági – „Eg”, „Eg-B” és védelmi - „Ev-B” jelű erdők.

(2) Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)

cb)legnagyobb épületmagasság 7,0 m

d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m , a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m

db)

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(3) Építési lehetőségek védelmi (Ev) erdőben

a)Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.

25. Kertes mezőgazdasági terület - Mk

25. § Az „Mk” és az „Mk-B” jelű övezetben bármilyen építmény az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

(1) A kialakítható telek

a)legkisebb területe 1000 m2,

b)legnagyobb területe 3000 m2,

c)legkisebb szélessége 18 m.

(2) A tájvédelmi körzet határától számított 50 m-es területsávban építmény nem helyezhető el, ökológiai hálózattal érintett telken lakóépület nem építhető.

(3) 340 mBf felett

a)a 340 mBf szintvonal fölé építmény, építményrész nem nyúlhat,

b)legkisebb zöldfelület 80%.

(4) Amennyiben a tervezett építmény, építményrész 290 mBf és 340 mBf között helyezkedik el,

a)a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,

b)a 720-1500 m2 területű, szántó, gyep, rét, legelő, fásított terület művelési ágú telken épületet elhelyezni nem szabad,

c)a 720- 1500 m2 területű telken szőlő, kert, gyümölcsös és zártkerti művelés alól kivett művelési ág esetén 1 db gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el a következő előírások betartásával:

ca)legnagyobb beépítettség 5%,

cb)legnagyobb épületmagasság 4,00 m, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,00 m,

d)az 1500 m2-nél nagyobb területű, az 1691/21 hrsz.-ú úttól nyugatra fekvő telken építmény a következő előírások betartásával építhető:

da)telkenként legfeljebb 2 épület, ezen belül legfeljebb 1 db lakóépület építhető

db)legnagyobb beépítettség 5%, de gazdasági épület, présház legfeljebb 80 m2 beépített alapterülettel, lakóépület legfeljebb 120 m2 beépített alapterülettel építhető,

dc)zártkerti művelés alól kivett művelési ág esetén lakóépület 3000 m2 telekterület felett helyezhető el,

dd)szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén lakóépület 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 5%-os beépítettség felét nem haladhatja meg,

de)legnagyobb épületmagasság 4,50 m, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m,

e)az 1500 m2-nél nagyobb területű, az 1691/21 hrsz.-ú úttól keletre fekvő telken építmény a következő előírások betartásával építhető:

ea)telkenként legfeljebb 2 épület, ezen belül legfeljebb 1 db lakóépület építhető

eb)legnagyobb beépítettség 3%, de gazdasági épület, présház legfeljebb 80 m2 beépített alapterülettel, lakóépület legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel építhető,

ec)zártkerti művelés alól kivett művelési ág esetén lakóépület 3000 m2 telekterület felett helyezhető el,

ed)szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén lakóépület 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.

ee)legnagyobb épületmagasság gazdasági épület esetén 4,0 m, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m, lakóépület esetén 4,50 m, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,00 m,

f)beépítési mód szabadonálló

g)legkisebb előkert 5 m, de a határoló út tengelyétől számítva legalább 8 m,

h)legkisebb oldalkert OTÉK szerint,

i)legkisebb hátsókert 6 m,

j)legkisebb zöldfelület 80%,

k)közterület felőli kerítés

ka)a határoló út tengelyétől legalább 5 m-re helyezhető el,

kb)élősövény, vagy növényzettel befuttatott áttört anyagú legyen,

kc)magassága legfeljebb 1,80 m.

(5) Amennyiben a tervezett építmény, építményrész 290 mBf alatt helyezkedik el,

a)a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,

b)a 720-1500 m2 területű, szántó, gyep, rét, legelő, fásított terület művelési ágú telken épületet elhelyezni nem szabad,

c)a 720- 1500 m2 területű telken szőlő, kert, gyümölcsös és zártkerti művelés alól kivett művelési ág esetén 1 db gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el,

d)1500 m2 telekterületet meghaladó területű telken telkenként legfeljebb 2 épület, ezen belül legfeljebb 1 db lakóépület építhető,

e)a beépíthető telek legnagyobb beépítettsége 8%, de gazdasági épület, présház legfeljebb 80 m2 beépített alapterülettel, lakóépület legfeljebb 120 m2 beépített alapterülettel építhető,

f)szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén, valamint zártkerti művelés alól kivett telken lakóépület 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 8%-os beépítettség felét nem haladhatja meg,

g)legnagyobb épületmagasság 4,50 m, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m,

h)beépítési mód szabadonálló

i)legkisebb előkert 5 m, de a határoló út tengelyétől számítva legalább 8 m,

j)legkisebb oldalkert OTÉK szerint,

k)legkisebb hátsókert 6 m,

l)legkisebb zöldfelület 70%,

m)közterület felőli kerítés

ma)a határoló út tengelyétől legalább 5 m-re helyezhető el,

mb)élősövény, vagy növényzettel befuttatott áttört anyagú legyen,

mc)magassága legfeljebb 1,80 m.

(6) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

26. Általános mezőgazdasági terület - Má

26. § Az „Má” és az „Má-B” jelű övezetben bármilyen építmény az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

(1) A kialakítható telek

a)legkisebb területe 1500 m2,

b)legkisebb szélessége 18 m.

(2) A tájvédelmi körzet határától számított 50 m-es területsávban építmény nem helyezhető el, ökológiai hálózattal érintett telken lakóépület nem építhető.

(3) 340 mBf felett

a)a 340 mBf szintvonal fölé építmény, építményrész nem nyúlhat,

b)legkisebb zöldfelület 80%.

(4) Amennyiben a tervezett építmény, építményrész 290 mBf és 340 mBf között helyezkedik el,

a)a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,

b)a 720-1500 m2 területű, szántó, gyep, rét, legelő, fásított terület művelési ágú telken épületet elhelyezni nem szabad,

ca)legnagyobb beépítettség 5%,

cb)legnagyobb épületmagasság 4,00 m, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,00 m,

d)az 1500 m2-nél nagyobb területű, az 1691/21 hrsz.-ú úttól nyugatra fekvő telken építmény a következő előírások betartásával építhető:

da)telkenként legfeljebb 2 épület, ezen belül legfeljebb 1 db lakóépület építhető,

db)legnagyobb beépítettség 5%, de gazdasági épület legfeljebb 80 m2 beépített alapterülettel, lakóépület legfeljebb 120 m2 beépített alapterülettel építhető,

dc)zártkerti művelés alól kivett művelési ág esetén lakóépület 3000 m2 telekterület felett helyezhető el,

de)legnagyobb épületmagasság 4,50 m, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m,

e)az 1500 m2-nél nagyobb területű, az 1691/21 hrsz.-ú úttól keletre fekvő telken építmény a következő előírások betartásával építhető:

ea)telkenként legfeljebb 2 épület, ezen belül legfeljebb 1 db lakóépület építhető

eb)legnagyobb beépítettség 3%, de gazdasági épület legfeljebb 80 m2 beépített alapterülettel, lakóépület legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel építhető,

ec)zártkerti művelés alól kivett művelési ág esetén lakóépület 3000 m2 telekterület felett helyezhető el,

f)beépítési mód szabadonálló

g)legkisebb előkert 10 m, de a határoló út tengelyétől számítva legalább 13 m,

h)legkisebb oldalkert OTÉK szerint,

i)legkisebb hátsókert 10 m,

j)legkisebb zöldfelület 80%,

k)közterület felőli kerítés

ka)a határoló út tengelyétől legalább 5 m-re helyezhető el,

kb)élősövény, vagy növényzettel befuttatott áttört anyagú legyen,

kc)magassága legfeljebb 1,80 m.

(5) Amennyiben a tervezett építmény, építményrész 290 mBf alatt helyezkedik el, az övezet 6605 sz. - 66136 sz. úttól északra eső részén

a)a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,

b)a 720-1500 m2 területű, szántó, gyep, rét, legelő, fásított terület művelési ágú telken épületet elhelyezni nem szabad,

c)a 720- 1500 m2 területű telken szőlő, kert, gyümölcsös és zártkerti művelés alól kivett művelési ág esetén 1 db gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el,

d)1500 m2 telekterületet meghaladó területű telken telkenként legfeljebb 2 épület, ezen belül legfeljebb 1 db lakóépület építhető,

e)a beépíthető telek legnagyobb beépítettsége

ea)gyep, rét és legelő művelési ágú telek kivételével 3%,

eb)gyep, rét és legelő művelési ágú telek esetén 3%, de legfeljebb 120 m2 beépített alapterület,

f)lakóépület építési lehetősége

fa)zártkerti művelés alól kivett művelési ág esetén lakóépület 3000 m2 telekterület felett helyezhető el, az ea) szerinti beépítettséggel, de legfeljebb 120 m2 beépített alapterülettel,

fb)szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén lakóépület 3000 m2, egyéb művelési ág esetén – a zártkerti művelés alól kivett művelési ág kivételével - 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg,

fc)fásított terület művelési ág esetén lakóépület nem építhető,

g)legnagyobb épületmagasság 4,50 m, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m,

h)beépítési mód szabadonálló

i)legkisebb előkert 5 m, de a határoló út tengelyétől számítva legalább 8 m,

j)legkisebb oldalkert OTÉK szerint,

k)legkisebb hátsókert 6 m,

l)közterület felőli kerítés

la)a határoló út tengelyétől legalább 5 m-re helyezhető el,

lb)élősövény, vagy növényzettel befuttatott áttört anyagú legyen,

lc)magassága legfeljebb 1,80 m.

(6) az övezet 6605 sz. - 66136 sz. úttól délre eső részén

a)a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,

b)a 720-1500 m2 területű, szántó, rét, legelő, fásított terület művelési ágú telken épületet elhelyezni nem szabad,

c)a 720- 1500 m2 területű telken a c) pontban felsoroltaktól eltérő művelési ágú telken 1 db gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el, legfeljebb 10%-os beépítettséggel,

d)az 1500 m2-t meghaladó területű telken

da)országos ökológiai hálózattal való érintettség esetén vagy tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen gyep, rét és legelő művelési ágú telek kivételével a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, gyep, rét és legelő művelési ágú telek esetén 3%, de legfeljebb 150 m2 beépített alapterület,

db)országos ökológiai hálózattal nem érintett, illetve tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen kívüli esetekben a megengedett legnagyobb beépítettség 10%,

e)szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén lakóépület 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 20.000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg, de legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű lehet,

f)legnagyobb épületmagasság

fa)gazdasági épület esetén 8,50 m lehet,

fb)lakóépület esetén 4,50 m lehet,

g)beépítési mód szabadonálló

h)legkisebb előkert 10 m, de a határoló út tengelyétől számítva legalább 15 m,

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint,

j)legkisebb hátsókert 10 m,

k)közterület felőli kerítés

ka)a határoló út tengelyétől legalább 6 m-re helyezhető el,

kb)élősövény, vagy növényzettel befuttatott áttört anyagú legyen,

kc)magassága legfeljebb 2,50 m.

(7) Az általános mezőgazdasági terület

a)6605 sz. - 66136 sz. úttól északra eső részén birtokközpont nem alakítható ki,

b)6605 sz. - 66136 sz. úttól délre eső részén birtokközpont vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ az alábbi feltételekkel alakítható ki:

ba)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK előírásai szerint alakítható ki és építhető be.

bb)Különálló lakóépület, szálláshely jellegű épület és vendéglátó épület épületmagassága legfeljebb 5,0 m lehet.

bc)A birtokközpont határai mentén a településrendezési kötelezésekről szóló 2. sz. függelék alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A telkek belső növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

(8) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(9) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

27. Vízgazdálkodási terület - V

27. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, tavak, vízmű területek).

(2) A „V- 1” és a „V-1-B” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(3) A „V- 2” és a „V-2-B” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a)szabadonálló álló beépítési mód

b)OTÉK szerinti beépítettség

c)legfeljebb 4,0 m épületmagasság

e)legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert

(4) A „V- 3” jelű övezet a horgásztavak területe. Az övezetben a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a)szabadonálló beépítési mód

b)3%, de legfeljebb 300 m2 beépítettség

c)épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület

d)legfeljebb 4,5 m épületmagasság

f)legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és hátsókert

g)a medervonaltól számított 10 m széles parti sávban csak vízkárelhárítási, vagy a tó kialakításához és működtetéséhez szükséges technológiai jellegű építmény helyezhető el.

28. Természetközeli terület - Tk

28. § (1) Az OTÉK szerinti természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.

(2) A természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.

29. Különleges beépítésre nem szánt terület - Kb

29. § (1) A „Kb-Sp” jelű terület sportolási célra szolgál, ahol a fő funkcióhoz köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a)beépítési mód szabadonálló

b)legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti

c)legnagyobb épületmagasság 5,50 m

d)legkisebb előkert 10 m

e)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

f)legkisebb hátsókert 10 m

(2) A „Kb-Re” és a „Kb-Re-B” jelű terület rekreációs célra szolgál, ahol a természeti adottságokat kihasználva vízfelület, továbbá a szabadidő hasznos eltöltését célzó funkciók építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a)beépítési mód szabadonálló

b)legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti

c)legnagyobb épületmagasság 4,50 m

d)legkisebb előkert 10 m

e)legkisebb oldalkert 10 m

f)legkisebb hátsókert 10 m

h)a medervonaltól számított 10 m széles parti sávban csak vízkárelhárítási, vagy a tó kialakításához és működtetéséhez szükséges technológiai jellegű építmény helyezhető el.

(3) A „Kb-Rvz” és a „Kb-Rvz-B” jelű terület a római villát övező védősáv.

a)Az övezetben építmény nem helyezhető el.

b)A területet zöldfelületként kell kezelni. A telepíthető növényzet elsődlegesen gyep, vagy a régészeti lelőhelyet nem bolygató, alacsony gyökérzetű növényállomány.

(4) A „Kb-B” jelű terület a megszüntetett uránbányászat utómunkálataihoz köthető funkciójú épületek és műtárgyak elhelyezésére szolgál.

a)beépítési mód szabadonálló

b)legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti

c)legnagyobb épületmagasság 5,50 m

d)legkisebb előkert 5 m

e)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

f)legkisebb hátsókert 6 m

lII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) Ez a rendelet 2014. június 18.-án lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított 13/2000. (Xll.15.) és 8/2004. (V.15.) Ök. rendeletek hatályukat vesztik.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. Ügyfél kérelmére e rendelet előírásai folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.

1. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez

SZ-1 SZABÁLYOZÁSI TERV

(A melléklet szövegét a(z) 1 melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez

SZ-2 SZABÁLYOZÁSI TERV

(A melléklet szövegét a(z) Kővágószőlős HÉSZ egységes 2019.07.07. 2.melléklet Model (1).pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

3. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez

SZ-3 SZABÁLYOZÁSI TERV

(A melléklet szövegét a(z) Kővágószőlős HÉSZ egységes 2019.07.07. 3.melléklet Model (1).pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

4. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez

SZ-4 SZABÁLYOZÁSI TERV

(A melléklet szövegét a(z) 4 melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)