Tiszadorogma Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

5/2014. (XI.28.) önkormányzati Rendelete

Tiszadorogma Község Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tiszadorogma Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogalkotó hatáskörében eljárva és  Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában és  a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 53.§-ban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

1. Az Önkormányzat elnevezése, székhelye, feladatai

1.§. (1)Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Tiszadorogma Község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat)

(2)Az önkormányzat székhelye: 3466. Tiszadorogma,Arany J. u. 21. 

Az önkormányzat illetékességi területe: megegyezik a település közigazgatási területével.

2.§  Az önkormányzat feladatait, ellátási kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.(Mötv.) határozza meg. 

   II.  Együttműködés

1. Társulások

3.§ (1)Az önkormányzat feladatai hatékony, gazdaságos és célszerű megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására, annak segítésére irányulnak.

(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az Önkormányzat nyilvántartásában szerepelnek.

3. A képviselő-testület

1. A képviselő-testület működése

4.§ (1) A képviselő-testület évente legalább 6, a munkatervben meghatározott ülést tart. Az ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet és a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával felszólalhat. 

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. Az anyagok megküldése a képviselők és a bizottsági tagok részére papíralapon történik.

(3) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni az önkormányzat hivatalában.

(4) A polgármester rendkívüli testületi ülést hív össze a képviselők egynegyedének vagy a bizottság napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 2 órával is kiküldhető a meghívó. A meghívásra bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(5) A Képviselő-testület üléseire – az előterjesztések megküldésével – tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt.

(6) A Képviselő-testület üléseire meghívót kell küldeni azon személyeknek és szervezetek képviselőinek, akik jelenléte a napirend tárgyalásánál a polgármester megítélése szerint szükséges.

5.§(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Mötv. alapján elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót, a gazdasági programot.

(2) A gazdasági program tervezetét a polgármester készíti el és  terjeszti a képviselő-testület elé.

6.§(1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a)  a testületi ülések tervezett időpontját,

b)  az egyes ülések napirendi pontjainak felsorolását,

c)  a napirendek előadóit,

 (4) A munkaterv-tervezetbe fel kell venni a Mötv-ben és egyéb jogszabályokban kötelezően előírtakat, a képviselő-testület saját határozatával előírtakat, valamint a képviselő-testület bizottsága által javasoltakat.

2. A képviselő-testület ülésének vezetése

7.§(1)A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti az ülést.

(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

1. a képviselő-testület határozatképességének megállapítása
2. napirend elfogadása
3. zárt ülés bejelentése
4. napirendenként:

da) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó  megadása,

db)a vita összefoglalása,

dc)az indítványok szavazásra való feltevése,

dd)határozati javaslatok szavaztatása,

de)a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df)a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése

5. a rend fenntartása
6. ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása, a szavazás eredményének kihirdetése
7. időszerű kérdésekről tájékoztatás
8. tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről
9. az ülés bezárása.

(3) A képviselő-testület határozatképességének szabályait a Mötv. tartalmazza.

3. A vita és a döntéshozatal módja

8.§(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal  meghívottak kérdést intézhetnek.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(3) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(4) A jegyző a jogszabálysértő működést az ülés alatt bármikor, a jogszabálysértő döntést a szavazás előtt jelzi a képviselő-testület felé.

(5) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(6) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott esetekben.

 (7) Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, úgy a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

9.§(1)A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

2)Az eredmény kihirdetése előtt a nem szavazók figyelmét fel kell hívni a szavazatuk hiányára. A felhívás után nyilatkoznak arról, hogy nem kívánnak szavazni, vagy pótolják az elmaradt szavazást. A nem szavazókat a határozatképesség szempontjából jelen lévő képviselőnek kell tekinteni.

3)A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, a szavazástól tartózkodók számát és végül a teremben tartózkodó de a döntéshozatalban részt nem vevők számát.

10.§.(1)A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el, ha azt

- jogszabály előírja

- a polgármester kezdeményezi

- legalább két képviselő indítványozza

(2) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

11. §.(1)A Képviselő – testület

1. kitüntetés, elismerő oklevél adományozásáról,
2. valamint jogszabályban meghatározott esetekben  titkos szavazást tart.

(2)Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot. A Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazás tartásáról.

(3)A  titkos szavazást a Jogi – Ügyrendi Bizottság  tagjai bonyolítják.

(4)A titkos szavazás eredményét a Bizottság állapítja meg. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet a Bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője ír alá.

4. A felvilágosítás kérés szabályai

12.§(1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármesterektől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában –írásban-felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, ill. problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, ill. valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 munkanappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

5. Előterjesztés

12.§(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület  ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:

a)   tájékoztató

b)   beszámoló

1. rendelet-tervezet
2. határozat-tervezet

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, ill. az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendelet-alkotással összefüggő napirend.

13.§  Az előterjesztések tartalmi elemei:

a)   az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása

b)   a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk

c)   a téma ismertetése

d)   a jogszabályi háttérbemutatása

3. anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása
4. egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt
5. határozati javaslat.

14.§ Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

6. A képviselő-testület döntései

15.§(1) A képviselő-testület döntései:

a) határozat (egyedi és normatív)

b) rendelet.

16.§(1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

17.§(1)A képviselő-testület Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében  meghatározott esetekben rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását a képviselő, az alpolgármester, a bizottság, a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél.

(3) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4)A képviselő-testület egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra, a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 8 napig közszemlére bocsáthatja, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

18.§

(1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(2) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja:

      a) az Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

7. Jegyzőkönyv

19.§(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a Mötv. 52.§ (1) bekezdés szerinti tartalommal. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és 1 fő képviselő –hitelesítő- írja alá.

(2) Valamely képviselő kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

(3) Zárt ülés esetén rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót

b) a jelenléti ívet

c) az írásos előterjesztéseket

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet.

(5) A jegyzőkönyvbe való betekinthetőségről, valamint a jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

IV.A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő

1. A polgármester és az alpolgármester

20.§(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának helyettesítésére saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

2. A települési képviselő

21.§(1) A települési képviselő jogait, kötelezettségeit az Mötv. szabályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő köteles:

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(3) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(4.) A képviselőtestület tagjainak névsorát a szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.

3. A képviselők és a polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozata

22.§ A képviselők és a polgármester, alpolgármesterek, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, valamint gyermek vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát a Jogi - Ügyrendi  Bizottság végzi.

VI. A képviselő-testület bizottságai

23.§(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

- Jogi-Ügyrendi  Bizottság 3 fővel , melynek mindhárom tagja képviselő.

(3) Az önkormányzati bizottság tagjainak jegyzékét jelen rendelettel elfogadott szabályzat 2.sz.függeléke tartalmazza.

(4) A Bizottság feladatait a szabályzat 1. melléklete tartalmazza

(5) A képviselő-testület indokolt esetben – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, ill. az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

24.§(1) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor

a) dönt a bizottság elnevezéséről

b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról

c) meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

25.§(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül a Mötv-ben szabályozott tartalommal. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, valamint a bizottság által kijelölt tagja írja alá.

 (2) A bizottság tevékenységéről – a képviselő-testület munkaterve szerint – beszámol a képviselő-testületnek.

VII. Az önkormányzati hivatal és a jegyző

26.§(1) A Képviselő –testület közös önkormányzati hivatalt hozott létre Mezőcsát, Ároktő és Hejőpapi települések Képviselő –testületeivel.

(2) A közös hivatal elnevezése: Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal

(3)A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti felépítéséről, munkarendjéről, ügyfélfogadási rendjéről annak Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal igény és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

(5) Tiszadorogma Község Képviselő-testülete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. szerinti elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önkormányzati hatósági ügyben nem biztosítja.

27.§(1) A Közös Önkormányzati  Hivatalt a jegyző vezeti és ellátja a Mötv. 81.§ (3) bekezdés szerinti feladatokat.

   VIII. Az önkormányzat gazdasági alapja, az önkormányzat vagyona

1. Az önkormányzat vagyona ,költségvetése, gazdálkodásának ellenőrzése

28.§ Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

29.§(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

 (2) Az önkormányzat alaptevékenységét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

IX. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

30.§(1)A helyi népszavazást a képviselő-testület köteles kitűzni, ha azt a polgármesternél a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi.

(2) A választópolgárok 10 %-ának aláírása esetén köteles a képviselő-testület a népi kezdeményezést napirendre tűzni.

(3) A jegyző az aláírásgyűjtő íven a hitelesítéskor feltünteti e rendelet alapján szükséges aláírások számát.

(4) A helyi népszavazás kiírását és eredményét tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírásgyűjtők képviselőjét, képviselőit.

(5)A népi kezdeményezés tárgyalására – tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit.

(6) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai:

1. a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, ill. közérdekű javaslatokat tehetnek,
2. a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal,
3. a közmeghallgatást a polgármester vezeti,
4. a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

X. Záró rendelkezések

30.§(1) Ez a rendelet (továbbiakban: SZMSZ) kihirdetését követő. napon lép hatályba.

 (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszadorogma község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011.(III.31.)önkormányzati rendelete.

Tóth Zoltán sk                                                                                  Rákosi Ildikó  sk.

polgármester                                                                                       aljegyző