Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014.(IV.11.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 09. 21

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014.(IV.11.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

2022.09.21.

Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat megnevezése és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Segesd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7562 Segesd, Szabadság tér 1.

(3) Az önkormányzat jelképei a község címere és zászlaja. A község jelképeire, azok használatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(4) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

2. § Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:

a) Romániában Esztelnek községgel,

b) Horvátországban Ferdinándovac községgel.

2. Az önkormányzat feladatai és azok ellátásában résztvevők

3. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 1. melléklet 1 tartalmazza.

(2)2 A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet 3, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet 4 és a Többcélú Társulásra átruházott feladat- és hatásköröket az 4. melléklet tartalmazza. A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete 5 tartalmazza.

(3) A képviselő-testület kölcsönös érdek alapján együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzattal, biztosítja számára a megállapodás szerinti működési feltételeket. Az együttműködési megállapodást az 5. melléklet 6 tartalmazza.

(4) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében a közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. A működés általános szabályai

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) Az ülések típusai: alakuló ülés, rendes ülés és rendkívüli ülés.

4. Az alakuló ülés

5. § (1)7 A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül hívja össze.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,

b) a képviselők eskütétele,

c) a polgármester eskütétele,

d) a polgármester programjának ismertetése,

e) a polgármester illetményének megállapítása,

f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének meghatározása.

5. A rendes ülés

6. § (1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente, július 1-től augusztus 15-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

6. A rendkívüli ülés

7. § (1) A képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni:

a) a képviselők egynegyedének indítványára,

b) bármely bizottság indítványára,

c) a Somogy Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) kezdeményezésére.

(2)8 Az üléstervtől eltérő ülésre vonatkozó – az (1) bekezdés a) – b) szerinti – indítványt a polgármesternél kell benyújtani, ebben meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést igénylő napirend tárgyalása érdekében. Ebben az esetben, valamint az (1) bekezdésben foglalt esetekben a javasolt napirendek – kivéve a rendelet-tervezeteket – előzetes bizottsági véleményezés nélkül is tárgyalhatók a képviselő-testület ülésén.

7. A munkaprogram, ülésterv

8. § (1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági cselekvési programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

(2) A képviselő-testület az éves üléstervét, a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogadja el.

(3) Az ülésterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(4) Az ülésterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.

8. A képviselő-testület ülésének összehívása, meghívója

9. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.

(3) A meghívót és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 3 nappal megkapják azzal, hogy a határidőbe a kézbesítés napja nem számít bele.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,

c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

(5) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.

(6) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.

9. A meghívottak

10. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

e) a helyi társadalmi szervezetek vezetőit a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalására.

(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá:

a) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

b) a körzeti megbízott rendőröket,

c) akiket a polgármester indokoltnak tart.

(3) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot;

a) a meghívónak és az előterjesztéseknek a község honlapján történő elhelyezésével, továbbá

b) a helyi televízió útján kell értesíteni.

10. Az ülések nyilvánossága

11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

11. Határozatképesség

12. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

12. A napirend

13. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(3) A képviselő-testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(4) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:

a) a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,

b) 10 millió forintot meghaladó mértékű költségvetés-átcsoportosítást, vagy költségvetés-módosítást eredményező javaslat,

c) az Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, létesítő okiratának módosítása,

d) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,

e) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,

f) rendeletalkotás vagy módosítás.

14. § (1) A napirendet a képviselő-testület vita nélkül határozza meg.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) első napirendi pontként tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,

b) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

c) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

d) berekeszti az ülést.

(3) Kétfordulós tárgyalást kell tartani a költségvetési rendelet elfogadásánál.

13. A tanácskozás rendje

15. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

b) felszólítja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

14. A vita

16. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó - a kérdések és a vita előtt - az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,

b) a bizottsági elnökök vagy megbízottjaik előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),

c) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,

d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.

(2) A bizottsági elnökök és a hozzászólók legfeljebb:

a) rendeletalkotásnál 15 percben,

b) egyéb napirendi pontnál 10 percben,

c) második hozzászólás esetén 5 percben kaphatnak szót.

(3) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

a) a vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

b) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

15. Személyes érintettség

17. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3)9 A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Pénzügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

16. Összeférhetetlenségi eljárás

18. §10 A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Pénzügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottságának adja át kivizsgálásra. A bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.

17. A döntések meghozatala

19. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a képviselő-testület dönt.

(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

b) a képviselő-testület valamely bizottságának kezdeményezésére,

c) a képviselők egynegyedének indítványára, amennyiben az erre irányuló kezdeményezést az ülés napját megelőző napon 16 óráig a polgármesternek benyújtották.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

20. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket abc sorrendben) a szavazólapra fel kell írni. A jelen lévő képviselőknek a szavazásban kötelezően részt kell venniük. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név alatti „igen”, „nem” és „tartózkodom” szó mellett elhelyezett körben, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen a szavazat, ha a képviselő a szavazólapon nem jelölte meg, hogy „igen”-nel, vagy „nem”-mel kíván-e szavazni, vagy esetleg attól tartózkodni kíván, továbbá, ha több választ jelölt be.

(4) Érvénytelen a szavazólap:

a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,

b) ha nincs lebélyegezve,

c) ha kitöltése ceruzával történt.

(5) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

21. § (1) A javaslat elfogadásához a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlevő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

a) döntés helyi népszavazás, népi kezdeményezés tárgyában,

b) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

c) önkormányzati kitüntetés és elismerő címek adományozásához,

d) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez,

e) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez,

f) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, elcserélése, bérbeadása, más önkormányzat részére történő átadása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba, vállalkozásba vagy alapítványba történő bevitele, hitel vagy kötvény fedezetéül történő felhasználása ügyében,

g) költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához.

(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

18. Az ülések jegyzőkönyve

22. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,

b) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláció véleményét, és a képviselő-testület döntését,

c) a napirenden kívül felszólaló nevét, felszólalása lényegét,

d) az elhangzott bejelentések lényegét.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülésre szóló meghívó,

b) az előterjesztések és azok mellékletei,

c) végleges rendeletek,

d) aláírt szerződések,

e) a jegyző törvényességi észrevétele,

f) a névszerinti szavazás névsora,

g) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

h) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,

i) a jelenléti ív.

(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.

(5) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

19. A közmeghallgatás és a lakossági fórum

23. § (1) A képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól az érdekelteket a hivatal hirdetőtábláján, illetve a község honlapján kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 10 nappal.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára a rendelet 25. §-ban foglalt előírások vonatkoznak.

III. Fejezet

A képviselő-testület döntései

20. A rendelet

24. § (1) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél alapelveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) települési képviselők,

b) bizottságok,

c) polgármester, alpolgármester, jegyző,

d) helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,

e) a választópolgárok, népi kezdeményezés útján.

(3)11 A rendelet-tervezetet (a továbbiakban: tervezet) és annak indoklását a jegyző készíti elő. A tervezetet – megvitatás céljából – meg kell küldeni a Pénzügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottságnak, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes állandó bizottságnak. A tervezetet indoklással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményezés során felvett, de a tervezetben fel nem vett javaslatokról – utalva a mellőzés indokaira is.

(4) A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményezést a hivatal folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása mellett – a polgármester határozza meg.

(5) A rendelet-tervezetet lehetőség szerint társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak papír alapú vagy elektronikus levél formájában.

(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

25. § (1)12 A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a község honlapján történő megjelenéssel valósul meg. Ebben az esetben a kihirdetés napja, a honlapon való megjelenés napja.

(3) Ugyancsak a község honlapján kell megjelentetni a hatályos helyi rendeletek mindenkori egységes szerkezetbe foglalt szövegét.

21. A határozat

26. § (1)13 A határozatokat az IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét. A végrehajtásért felelősek lehetnek:

a) polgármester, alpolgármester

b) bizottság elnöke,

c) jegyző.

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

IV. Fejezet

A képviselő-testületi anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok

22. A képviselő-testületi anyagok általános szabályai

27. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

a) napirend előtti felszólalás,

b) előterjesztés,

c) beszámoló,

d) tájékoztató,

e) képviselői indítvány,

f) interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján – az e)-f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének előkészítéséről. A benyújtáskor – az e)-f) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló határidőre.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti anyagok esetén a felszólalások tárgyát, annak tartalmára egyértelműen utaló módon írásban kell benyújtani.

23. Az előterjesztés

28. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;

b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

24. A beszámoló

29. § (1) A beszámoló benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak. A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

(2) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

25. A tájékoztató

30. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a község életével kapcsolatos jelenségek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni:

a) a jogszabályok ismertetését,

b) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,

c) a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,

d) a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,

ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.

(3) Tájékoztató benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.

26. Indítvány

31. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2. napon.

(3) A képviselői indítvány vonatkozhat

a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,

b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a képviselő-testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, vagy a feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.

27. A kérdés és az interpelláció

32. § Az első napirendi pont tárgyalása során a képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, az aljegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő vagy kérdést intézhetnek.

33. § (1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés.

(2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

34. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció címét és szövegét,

c) az interpelláló sajátkezű aláírását.

(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

V. Fejezet

A képviselő-testület szerveire, tagjaira és az önkormányzati tisztségviselőkre vonatkozó szabályok

28. A polgármester

35. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújtható be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.),

c) ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a polgármester döntést hozhat az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével,

d) képviseli az önkormányzatot,

e) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

f) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

(3)14 A társadalmi megbízatású polgármester munkarendjét figyelembe véve, a polgármester munkaideje a következők szerint kerül meghatározásra. A polgármester hetente kettő napon, hétfőn és pénteken látja el feladatait. Hetente hétfői napokon fogadóórát tart 8.00-12.00-ig.

29. Az alpolgármester

36. § (1)15 A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a Pénzügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester, a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

30. A jegyző és az aljegyző

37. § (1) A jegyző vezeti a hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a) személyesen vagy megbízottja útján legalább heti két alkalommal ügyfélfogadást tart,

b) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésén,

e) a határozathozatal előtt – törvénysértés gyanúja esetén - törvényességi észrevételt tesz,

f) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja.

(2) A jegyző további feladatai:

a) ellátja a jogszabályban előírt és hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői, az aljegyző és az ügyviteli feladatokat ellátó dolgozók tekintetében,

c) szervezi a hivatal jogi felvilágosító munkáját,

d) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

(3) Az aljegyző a feladatait a jegyző által elkészített munkaköri leírásban foglaltak szerint látja el.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátása, helyettesítéssel valósul meg.

31. A települési képviselő

38. § (1) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 3 munkanapon belül köteles érdemi választ adni,

c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

d) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,

e) a képviselő-testület az alpolgármesternek, települési képviselőnek, a bizottságok elnökeinek, tagjainak - a törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,

b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,

d) a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése,

e) kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) személyes érintettség bejelentése,

g) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.

32. A képviselő-testület bizottságai

39. § (1)161718 A képviselő-testület állandó bizottsága és létszáma: Pénzügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottság (rövidítése: PSZÜB), 5 fő képviselő-testületi tag. A bizottság feladatait az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza. A bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület nyílt szavazással választja meg.

(2)19 A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztásukat követően, a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

40. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök megválasztásáig az ülést a korelnök hívja össze.

(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie. Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 15 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan az SZMSZ 11. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

41. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(2) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően kétévente beszámol a képviselő-testületnek.

42. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.

(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet.

(4) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

a) a bizottság feladatát,

b) a bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,

c) a bizottság megállapításait,

d) a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását,

e) a vizsgálattal érintett észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira,

f) szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.

33. A közös önkormányzati hivatal

43. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Ötvöskónyi és Beleg községek képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt működtet.

a) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal

b) A közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban: hivatal) székhelye: 7562 Segesd, Szabadság tér 1.

c) A hivatal megalakításának időpontja: 2013. január 1.

(2) A hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a hivatalt alapító megállapodás rögzíti. E megállapodás tartalmazza:

a) a hivatal elnevezését, címét, jogállását,

b) a hivatal létszámát,

c) belső szervezeti felépítését,

d) alapvető feladatait, ezen belül: az önkormányzatok képviselő-testületeinek működésével kapcsolatos feladatokat, a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat,

e) a hivatal köztisztviselőinek munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét,

f) a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét,

g) a jegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait,

h) a polgármesterek egyetértési jogának gyakorlását,

i) a hivatal fenntartásával kapcsolatos költségek viselésének megosztását.

(3) A hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

a) a jegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, összeférhetetlenség megállapításáról, fegyelmi büntetés kiszabásáról, kártérítési felelősség megállapításáról,

b) a hivatal szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról, módosításáról minősített többségű szavazással,

c) a hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,

d) a hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról.

34. A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása

44. § A hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez, döntései előkészítéséhez és azok végrehajtásához az alábbi segítséget adja:

a) a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítése (meghívók készítése, kiküldése),

b) jegyzőkönyvek helyszíni vezetése, majd elkészítése,

c) határozati kivonatok elkészítése és kézbesítése,

d) a nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi döntéseivel kapcsolatos feladatok ellátása, segítség nyújtás a költségvetésük tervezéséhez, végrehajtásához.

35. A társulások

45. § A képviselő-testület, társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az SZMSZ 7. melléklete 20 tartalmazza.

36. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

46. § A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre kizárólag a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartásával kerülhet sor.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

37. Az önkormányzat vagyona

47. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:

a) a forgalomképtelen törzsvagyon körét,

b) az önkormányzat üzleti vagyonát,

c) a tulajdonjog átruházás szabályait,

d) a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.

(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

38. Az önkormányzat költségvetése

48. § (1) A képviselő-testület a község mindenkori éves költségvetését helyi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei:

aa) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

ab) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő alapos elemzése,

ac) bevételi források, azok bővítésének lehetőségei,

ad) kiadási szükségletek meghatározása,

ae) szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,

af) várható döntések hatásainak előzetes elemzése.

b) A második forduló főbb elemei:

ba) a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetét,

bb) a költségvetési tervezet tartalmazza: bevételi forrásokat; a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként); a felújítási előirányzatokat célonként; a fejlesztési feladatokat feladatonként; az általános és a céltartalékot.

39. Az önkormányzat gazdálkodása

49. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben feladatai:

a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatósága részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) "leigényli" a címzett és céltámogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,

h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület módosíthatja.

40. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

50. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről.

41. A belső ellenőrzés rendje

51. § (1) Az önkormányzat köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. Segesd Község Önkormányzata a belső ellenőrzési tevékenységet önállóan végzi. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat a jegyző látja el.

(2) A belső ellenőrzési tevékenység az önkormányzaton belül, külső megbízott útján kerül ellátásra.

(3) A belső ellenőrzést végző személy a tevékenységét

a) az önkormányzat és intézményeitől funkcionálisan elkülönülve végzi

b) együttműködve a jegyzővel

c) jelentéseit közvetlenül a polgármesternek küldi meg.

(4) A belső ellenőr funkcionális (szervezeti és feladatköri) függetlenségét az önkormányzat biztosítani köteles, különösen az alábbiak tekintetében:

a) az éves ellenőrzési szerv kidolgozásának véleményezése, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével,

b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,

c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása,

d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése,

e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.

A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

(5) A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység

a) bármely helyiségébe beléphet,

b) számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,

c) kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

(6) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél:

a) államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve

b) személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.

52. § (1) A belső ellenőrzési tevékenység során:

a) szabályszerűségi,

b) pénzügyi,

c) rendszer ellenőrzéseket és

d) teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve

e) informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint

f) az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat és az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani.

(2) A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá a Segesd Község Önkormányzata Belső Ellenőrzési Kézikönyve szerint végzi.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

53. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

54. § A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Mötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.

55. § Hatályát veszti

a) Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete,

b) Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 4/2012. (IV.1.) önkormányzati rendelete.

c) Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 13/2012. (VI.23.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

Segesd Község Önkormányzata által ellátott kötelező- és önként vállalt feladatainak jegyzéke

1. Egészségügyi ellátás

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Háziorvosi ellátás

Fogorvosi alapellátás (ellátási szerződéssel)

Alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (társulási megállapodás alapján)

Védőnői ellátás

Iskola-egészségügyi ellátás

Köztisztasági és településtisztasági feladatok

Rovar- és rágcsálómentesítési feladatok

2. Szociális ellátás

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Köztemetés

Települési támogatás

Közfoglalkoztatás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Közétkeztetés

Támogató szolgáltatás

Tanyagondnoki szolgáltatás

Közösségi pszichiátriai ellátás

Szociális étkeztetés (társulási megállapodás útján)

BURSA Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázat

Házi segítségnyújtás (társulási megállapodás útján)

Temetési kölcsön

Nappali ellátás (társulási megállapodás útján)

Családsegítés (társulási megállapodás útján)

3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Gyermekjóléti szolgáltatás (társulási megállapodás útján)

Gyermekek átmeneti gondozása

Gyermekek napközbeni ellátás (családi napközi, bölcsőde-társulási megállapodás útján)

Gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal kapcsolatos feladatok

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos feladatok

4. Közművelődési, közgyűjteményi, kulturális feladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Könyvtári ellátás biztosítása

Helyi közművelődés feltételeinek biztosítása, a helyi közművelődési tevékenység támogatása

Közművelődési intézmény biztosítása

Kulturális örökség védelme

rendezvények szervezése, lebonyolítása, kulturális programok támogatása

múzeum működésének támogatása

5. Környezetvédelmi feladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Környezeti állapot figyelemmel kísérése, adatnyilvántartás- és szolgáltatás teljesítése

Környezetvédelmi feladatok

Környezetvédelmi Program készítése

Környezetvédelmi feladatok megoldása, együttműködés a környezetvédelmi feladatokat ellátó szervezetekkel

Környezeti állapot értékelése, lakosság tájékoztatása

Állat-egészségügyi feladatok
Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok meghatározása

Katasztrófavédelem

6. Kommunális feladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés

Ár- és belvízvédekezés

Helyi vízkárelhárítás

Belvízmentesítés

Csatornázás

Közvilágítás

Köztemető fenntartása és üzemeltetése

Helyi közutak fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése

Közterületeken járművel történő várakozás biztosítása

Közterületek kialakítása és fenntartása

Hulladékgazdálkodás

Helyi középületek akadálymentesítése

7. Településfejlesztési és területrendezési feladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Településfejlesztési koncepció készítése, Integrált Településfejlesztési Stratégia készítése

Településrendezési feladatok ellátása:
- helyi építési szabályzat készítése és karbantartása
- településszerkezeti terv készítése és karbantartása

az épített környezet emberhez méltó esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme

8. Idegenforgalom és nemzetközi kapcsolatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

testvérközségi kapcsolatok szervezése, külföldi önkormányzatokkal való együttműködés, ezeken belül:
programok, rendezvények, látogatások szervezése, együttműködés kialakítása

9. Köznevelési feladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

10. Sport feladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Helyi sportfejlesztési koncepció meghatározása és annak megvalósítása

Együttműködés a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel

Önkormányzat tulajdonát képező sportlétesítmények fenntartása és működtetése

Iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtése

Iskolai sportkörök működéséhez, vagy ezek feladatait ellátó diáksport egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételek biztosítása a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerinti

11. Egyéb feladatok

Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Kataszteri nyilvántartás vezetése

Esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatok

Választási bizottságok tagjainak megválasztása

Kitüntetések, elismerő címek adományozása

Nemzeti ünnepekhez kapcsolódó megemlékezések szervezése

települési nemzetiségi önkormányzat támogatása

2. melléklet21

A képviselő-testület által a Pénzügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök

1. Gyermekek napközbeni ellátását, étkeztetését nem biztosító intézményvezetői intézkedés határozattal történő elbírálása.

2. A települési létfenntartási támogatás, az elemi kár elhárításához kapcsolódó támogatás, a települési gyermeknevelési támogatás a gyermek iskoláztatásához kapcsolódó támogatás kivételével, valamint a gazdálkodást segítő támogatás elbírálása.

3. A társadalmi megbízatású polgármester esetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokhoz kapcsolódó jogosítványokat.

3. melléklet

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

1. Az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű polgármesteri keret felhasználása.

2. Dönt a tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételéről.

3. A polgármester eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekben.

4. Dönt a sporttal összefüggő megállapodások, együttműködési szerződések előkészítésével, nemzetközi sportkapcsolatok kialakításával, a sporttevékenységre alakult és a nem sportcélú társadalmi szervezetekkel való együttműködésre vonatkozólag.

5. Elbírálja a születési temetési támogatást.

6.22 A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. § - 49. §- alapján lefolytatja a településképi bejelentési eljárást és hatósági bizonyítványt állít ki a rendeltetésváltozásról.

4. melléklet

A Többcélú Társulásra átruházott feladat- és hatáskörök

1. Egészségügyi ellátás

1.1. központi ügyelet,

1.2. sürgősségi betegellátás.

2. Szociális ellátás, valamint család-gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátása

2.1. családsegítő-, gyermekjóléti szolgálat és házi segítségnyújtás ellátása,

2.2. bölcsődei ellátás,

2.3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

2.4. támogató szolgálat,

2.5. közösségi pszichiátriai ellátás,

2.6. idősek nappali ellátása,

2.7. idősek bentlakásos otthona.

3. Kistérségi területfejlesztés.

5. melléklet23

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. amely létrejött egyrészről Segesd Község Önkormányzata (képviseli Bencze Imre alpolgármester, székhely: 7562 Segesd, Szabadság tér 1., bankszámlaszám: 67000021-11028017-00000000, adószám: 15398587-2-14, KSH statisztikai számjel: 15398587-8411-321-14, törzskönyvi azonosító szám: 398589) továbbiakban Önkormányzat,

2. másrészről a Segesd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat (képviseli Széll Árpádné elnök, székhely: 7562 Segesd, Szabadság tér 1., bankszámlaszám: 67000021-11028794-00000000, adószám: 15783907-1-14, KSH statisztikai számjel: 15783907-8411-371-14, törzskönyvi azonosító szám: 783903) továbbiakban Nemzetiségi Önkormányzat között, az alulírott helyen és időben, a következő feltételekkel.

3. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § alapján Segesd Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és a Segesd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) együttműködésének szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik. A megállapodás jogi háttérszabályozása:

3.1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,

3.2. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény,

3.3. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.),

3.4. az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.),

3.5. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet,

3.6. a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény.

4. A megállapodás célja, hogy a felek meghatározzák a Nemzetiségi Önkormányzat tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításának módját, működésével kapcsolatos végrehajtási, gazdálkodási feladatok ellátásának rendjét.

5. A megállapodás részletesen tartalmazza az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat együttműködését meghatározó alábbi szabályokat, azaz:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása, működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátása [80. § (1)-(2) bekezdés],

b) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, a nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, felelősök és határidők kijelölésével [80. § (3) bekezdés a) pont],

c) a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatos, helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, felelősök konkrét kijelölését [80. § (3) bekezdés b) pont],

d) a kötelezettségvállalás szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségekre [80. § (3) bekezdés c) pont],

e) a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályait, a belső ellenőrzés, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjét, az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket [80. § (3) bekezdés d) pont].

I. A személyi feltételek biztosítása

6. Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges személyi feltételeket, melynek keretében a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) kijelölt köztisztviselője, ügykezelője látja el.

7. A közreműködőként kijelölt és szakmailag illetékes köztisztviselők feladatai:

a) a testületi ülések előkészítésével kapcsolatos meghívók, előterjesztések elkészítése, a hivatalos levelezések elkészítésével és postázásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása a Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában, illetve a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően.

b) a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével, továbbításával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása a jogszabályi előírások, határidők betartásával,

c) a testületi döntések előkészítése, a testületi döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatok ellátása.

8. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a Hivatal szakmailag illetékes ügyintézői végzik, munkaköri leírásukban foglaltaknak megfelelően.

9. A Hivatal jegyzője vagy az általa megbízott aljegyző az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben jogszabálysértést észlel.

II. A tárgyi feltételek biztosítása

10. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi feltételeket a következők szerint biztosítja:

a) biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint, munkaidőben harminckét órában ingyenes használati jogot a 7562 Segesd, Szabadság tér 1. szám alatti Önkormányzat irodai helyiségére vonatkozóan,

b) a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez, a testület tagjainak feladatellátásához térítésmentesen biztosítja az irodaszereket, viseli a postaköltséget,

c) biztosítja a Községházán a vezetékes telefon használatát.

11. A Nemzetiségi Önkormányzat használatában lévő irodahelyiség berendezési tárgyairól a Hivatal nyilvántartást vezet. A leltározást kétévente, illetve minden elnökváltásnál végre kell hajtani. A Nemzetiségi Önkormányzat testülete felelős a használatába adott vagyontárgyakért.

III. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatok

12. A Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásról a Hivatal nemzetiségi ügyekkel foglalkozó pénzügyi munkatársa gondoskodik, aki a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett végzi feladatait.

13. A költségvetés elkészítésének és jóváhagyásának rendje:

13.1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése

a) A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyzőt a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően azonnal – közli a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.

b) A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését költségvetési határozatban állapítja meg, amelyet az Áht. 26. § (1) bekezdésében, valamint az Ávr. 29. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell elkészíteni.

c) A jegyző által elkészített költségvetési határozat tervezetet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

d) Az elfogadott költségvetés alapján a Hivatal elkészíti és a Magyar Államkincstárnak megküldi a Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetéséről szóló információszolgáltatást.

e) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete, a szabályszerűségért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felel.

f) A Nemzetiségi Önkormányzat évente, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

13.2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

a) Amennyiben a Nemzetiségi Önkormányzat a költségvetésében meghatározott eredeti előirányzatához képest többletbevételt ér el, bevételi kiesése következik be, vagy a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást kíván végrehajtani, a Nemzetiségi Önkormányzat köteles módosítani a költségvetésről szóló határozatát. Az elnök által kezdeményezett módosító határozat tervezetét a Hivatal állítja össze, azt a következő ülésen az elnök terjeszti a testület elé.

b) A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásokról a Hivatal naprakész nyilvántartást vezet.

13.3. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási rendje

a) A költségvetési információ szolgáltatásának rendje, beszámolási kötelezettség: Az adatszolgáltatás a Magyar Államkincstár által biztosított nyomtatványok, elektronikus űrlapok, elektronikus nyomtatványkitöltő programok segítségével, az Áht., és az Ávr. szabályai szerint történik.

b) A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli szabályok szerint éves elemi költségvetési beszámolót (zárszámadást) kell készíteni, melyet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hagy jóvá.

c) A zárszámadás elkészítésére és elfogadásának rendjére a költségvetés elkészítésére vonatkozó szabályok az irányadóak azzal, hogy a Hivatal nemzetiségi ügyekkel foglalkozó munkatársa által elkészített zárszámadási határozatot a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.

d) A Nemzetiségi Önkormányzat a zárszámadási határozattal egy időben megállapítja pénzmaradványát, szükség esetén módosítja költségvetési határozatát.

e) A Nemzetiségi Önkormányzat időközi költségvetési jelentést köteles készíteni a Magyar Államkincstár részére, melye a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hagy jóvá. Az időközi költségvetési jelentést a jegyző készíti el az Ávr.-ben meghatározott határidőig.

f) A Nemzetiségi Önkormányzat az eszközök és források alakulásáról negyedéventer időközi mérlegjelentést köteles megküldeni a Magyar Államkincstár részére, melyet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hagy jóvá. Az időközi mérlegjelentést a jegyző készíti el a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven nagyon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően.

g) A Nemzetiségi Önkormányzat adatot szolgáltat a Stabilitási tv. 2. §-a szerinti államadósságról, államadósság mutató számításáról, és az Európai Unió felé teljesítendő évközi költségvetési és adósságállományi monitoring jelentésről.

h) A Nemzetiségi Önkormányzat számviteli rendszerére vonatkozó szabályozás, működtetésének rendje a Hivatal Számviteli Politikájában kerül meghatározásra, az abban meghatározott szabályokat kell alkalmazni a könyvvezetés során.

i) A Nemzetiségi Önkormányzatnak a költségvetési év első félévi gazdálkodásáról június 30.-i fordulónappal féléves, az egész évi gazdálkodásról december 31.-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie.

j) Az elnök a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15.-ig, háromnegyedévi helyzetéről november 30.-ig írásban tájékoztatja a Nemzetiségi Önkormányzat testületét.

13.4. A költségvetési gazdálkodás szabályai

13.4.1. Felelősségi rend

13.4.1.1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlájának nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az adatok szükség szerinti, a megállapodásban illetve a hatályos jogszabályokban megjelölt határidők szem előtt tartásával történő aktualizálásáért felelős:

a) a települési önkormányzat részéről Tóth Anita vezető-tanácsos.

b) a nemzetiségi önkormányzat részéről Széll Árpádné elnök.

13.4.1.2. A Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a jegyző által írásban felhatalmazott személy jogosult. A kötelezettségvállalásról a Hivatal naprakész nyilvántartást vezet.

a) A Nemzetiségi Önkormányzat nevében szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket az elnök, írásban jelöli ki.

b) Az érvényesítést a Hivatal e feladattal megbízott, pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselői végezhetik.

c) A nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatos ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok felelősségi rendje: Utalványozó: Széll Árpádné elnök, Széll Alexandra elnök-helyettes; Pénzügyi ellenjegyző: Peti Boglárka főelőadó; Érvényesítő: Tóth Anita vezető-tanácsos; Szakmai teljesítés igazolása: Széll Árpádné elnök, Széll Alexandra elnök-helyettes.

d) A Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettsége kifizetését a Hivatal teljesíti. A Hivatal által kezelt, a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából készpénz legfeljebb 50.000 Ft összeghatárig fizethető ki, a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének 3 nappal a kifizetést megelőzően az operatív gazdálkodási feladatokat végző köztisztviselőhöz eljuttatott írásbeli kérelmére. Az 50.000 Ft feletti készpénzben történő kifizetésére a jegyző engedélyével kerülhet sor.

13.4.2. A nemzetiségi önkormányzat pénzellátása

a) A Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmat a Segesd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata elnevezésű, M7 Takarék Szövetkezetnél vezetett 67000021-11028794-00000000 számú pénzforgalmi számláján bonyolítja. A számla felett kizárólag a számlavezető pénzintézet által elfogadott aláírás bejelentőn felsorolt személyek rendelkezhetnek.

b) Általános működési támogatásban a Nemzetiségi Önkormányzat a mindenkori költségvetési törvényben foglalt feltételek alapján részesül. A támogatás összegét a Magyar Államkincstár utalja a nemzetiségi önkormányzat számlájára.

c) A feladatalapú támogatásban a Nemzetiségi Önkormányzat a mindenkori költségvetési törvényben foglalt feltételek alapján részesül. A támogatás összegét a Magyar Államkincstár utalja a nemzetiségi önkormányzat számlájára.

d) Ha a Nemzetiségi Önkormányzat év közben megszűnik, a megszűnést követő hónap 1-jétől nem illeti meg sem az általános működési, sem a feladatalapú támogatás.

13.4.3. Belső ellenőrzés

a) A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszert kialakítani, működtetni. A Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a jegyző felelős.

b) A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzését a Hivatal belső ellenőre végzi. A Hivatal a belső ellenőrzést megbízási szerződés alapján teljesíti. Belső ellenőrzésre az éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak alapján kerül sor.

13.5. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség

13.5.1. A Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételét, az adószámát, illetve a fizetési számláját érintő intézkedések megtétele tekintetében a Hivatal köztisztviselője jár el.

A Nemzetiségi Önkormányzat adataiban bekövetkező változásról a bejelentési kérelem benyújtásával, a módosítást tartalmazó okirat csatolásával a törzskönyvi adat keletkezésétől, illetve változásától számított 8 napon belül a Magyar Államkincstár felé bejelentést kell tenni.
13.5.2. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő pénzforgalom önálló fizetési számlán bonyolódik.
A Nemzetiségi Önkormányzat elnökét és az általa meghatalmazott személyt a banki aláírás bejelentés szerint a fizetési számla feletti rendelkezési jogosultság illeti meg.
13.5.3. A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait az Önkormányzat nyilvántartásain belül, azoktól elkülönítetten vezeti.

IV. Záró rendelkezések

14. A szerződő felek kijelentik, hogy a jövőben az éves költségvetési beszámoló és az éves költségvetési terv elkészítése során jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.

15. A szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, minden év január 31. napjáig felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.

16. Az együttműködési megállapodást Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 201/2019. (X. 25.) önkormányzati határozatával, míg a Segesd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete 115/2019. (X. 25.) számú határozatával hagyta jóvá.

17. Jelen együttműködési megállapodás elfogadásával hatályát veszti a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testülete által a 6/2014. (IV.11.) önkormányzati rendelet 5. melléklete, továbbá a Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2015. (IV. 30.) önkormányzati határozatával elfogadott együttműködési megállapodás, valamint a Segesd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete 10/2015. (IV. 13.) számú határozatával elfogadott együttműködési megállapodás.

18. Az együttműködési megállapodást Segesd Község Önkormányzatának Polgármestere az 1/2021. (I. 11.) számú polgármesteri határozatával, míg a Segesd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Elnöke az 1/2021. (I. 11.) számú elnöki határozatával felülvizsgálta.

19. Az együttműködési megállapodást Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 8/2022. (I. 26.) önkormányzati határozatával, míg a Segesd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Elnöke a 4/2022. (I. 20.) számú határozatával felülvizsgálta és az 1. pontját, a III. fejezet 2.4.1.2. c) pontját, valamint a IV. fejezetet módosította.

20. Az együttműködési megállapodást Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 134/2022. (VII. 25.) önkormányzati határozatával, míg a Segesd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 69/2022. (VII. 27.) számú határozatával felülvizsgálta és módosította.

21. Bencze Imre polgármester

22. Széll Árpádné elnök

6. melléklet a 6/2014. (IV.11.) önkormányzati rendelethez24

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET PÉNZÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGÁNAK FELADATAI

1. A bizottság véleményezi:

1.1. Az önkormányzat költségvetési koncepcióját, valamint az önkormányzat költségvetéséről és annak módosításáról szóló előterjesztéseket.

1.2. Az önkormányzat gazdálkodásának első féléves és háromnegyed éves helyzetéről szóló tájékoztatót, valamint a zárszámadásról szóló rendelettel kapcsolatos előterjesztést, az éves pénzmaradvány felhasználására és felosztására vonatkozó javaslatot.

1.3. A rövid- és hosszú lejáratú hitelek felvételére vonatkozó javaslatot.

1.4. A helyi adók bevezetésére vagy módosítására vonatkozó javaslatot.

1.5. A költségvetési tartalék felhasználására vonatkozó javaslatot.

1.6. Az ágazati fejlesztési koncepciókat, szakmai programokat.

1.7. A képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezetet.

2. A bizottság javaslatot tesz:

2.1. És állást foglal a tevékenységi területéhez tartozó intézményvezetők vonatkozásában a képviselő-testület munkáltatói jogkörébe tartozó döntések tekintetében /kinevezés, munkaviszony megszüntetés, bérfejlesztés, jutalmazás, kitüntetés, fegyelmi ügyek/.

2.2. A polgármester jutalmazására.

3. A bizottság ellenőrzést végez:

3.1. Ellenőrizheti a Pénzkezelési Szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését, megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli.

3.2. Ellenőrzi a jóváhagyott költségvetést, az önkormányzati vagyon törvényes és célszerű felhasználását.

3.3. Ellenőrzi a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását, szükség szerint módosító indítványt terjeszt elő. Az SZMSZ és módosítása csak a bizottság véleményével együtt terjeszthető a képviselő-testület elé.

3.4. Ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület és a bizottságok tevékenységével kapcsolatos munkáját.

4. A bizottság állást foglal:

4.1. Az intézmények pénzmaradványának visszaadásáról.

4.2. Az intézmények beruházásairól, felújításairól.

4.3. Az intézmények kihasználtságának a vizsgálatáról, ennek függvényében költségvetésük módosításáról.

4.4. Az önkormányzati intézmények ellenőrzési tervéről, beszámolójáról.

4.5. A tevékenységi területét illetően intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés, közfeladat önkéntes felvállalása kérdésében.

5. A bizottság további feladatai:

5.1. Közreműködik az önkormányzat vagyonának nyilvántartásba vételében.

5.2. Pénzügyi kihatású előterjesztés a bizottság előzetes állásfoglalásával terjeszthető a képviselő-testület elé.

5.3. Elemzi az egészségügyi, szociális ellátottság helyzetét, figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok helyzetét. Ezekre vonatkozóan javaslatokat dolgoz ki.

5.4. Vizsgálja - esetenként szakértők bevonásával - a hatáskörébe tartozó intézmények szakmai tevékenységét.

5.5. Az átruházott hatáskörök gyakorlása.

5.6. Ellátja a képviselő-testületi ülésen a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőket.

5.7. Megvizsgálja és javaslatával a képviselő-testület elé terjeszti a képviselő-testület döntése elleni törvényességi észrevételt.

5.8. Az önkormányzati tisztségviselői és képviselői összeférhetetlenségi ügyekben előterjesztést tesz a képviselő-testületnek.

5.9. Szervezi a helyi népszavazás előkészítését és lebonyolítását.

5.10. Figyelemmel kíséri és véleményezi az önkormányzat által kötött szerződéseket, társulást létesítő megállapodásokat és az önkormányzat jogvitáit.

5.11. Elvégzi a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos teendőket.

5.12. A társadalmi megbízatású polgármester esetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokhoz kapcsolódó jogosítványokat.

5.13. Közreműködik a község rendjének, tisztaságának fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásában, koordinálja, ellenőrzi az ezzel kapcsolatos tevékenységet.

5.14. Lefolytatja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását.

5.15. Ellátja a közterületek elnevezésével kapcsolatos előkészítő feladatokat.

5.16. Javaslatot tesz a település fejlesztését, komfortosabbá tételét szolgáló tevékenységekre, ellenőrzést folytat le e tekintetben.

7. melléklet

A képviselő-testület társulás útján ellátott feladatai25


Társulás neve


Ellátott feladat


Létrehozás időpontja


Elfogadó határozat száma

Rinyamenti Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás

Társulási megállapodás szerint

2004. július 1.

62/2004./VI. 22./

Mecsek Dráva Önkormányzati Társulás

hulladékgazdálkodás

2003. június 27.

63/2003./VI. 27./

Marcali Kistérségi Többcélú Társulás

hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

2017. október 1.

122/2017. (V. 23.)

8. melléklet26

A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök

1. Dönt az eseti és rendszeres települési gyógyszertámogatás, a települési temetési támogatás, a települési gyermeknevelési támogatáson belül a gyermek iskoláztatásához kapcsoló támogatás, a települési lakhatási támogatás, a települési ápolási támogatás, a temetési kölcsön és a köztemetés megállapításával összefüggő kérdésekben.

1

Módosította a 3/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelet 3. §-a 2015. február 25. napjával.

2

Kiegészítette a 3/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2015. február 25. napjával.

3

Módosította a 3/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet 4. §-a 2015. február 25. napjával. Módosította a 19/2015. (IX. 24.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2015. szeptember 24. napjával.

4

Módosította a 3/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet 5. §-a 2015. február 25. napjával.

5

Módosította a 19/2015. (IX. 24.) önkormányzati rendelet 2. §-a 2015. szeptember 24. napjával.

6

Módosította a 27/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a 2014. október 27. napjával. Módosította a 12/2015. (V. 8.) önkormányzati rendelet 2. §-a 2015. május 8. napjával. Módosította az 1/2017. (I. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2017. január 25. napjával. Hatályos 2017. január 26. napjától. Módosította az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2018. január 26. napjával. Hatályos 2018. január 27. napjától. Módosította a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2018. február 16. napjával. Hatályos 2018. február 17. napjától. Módosította a 2/2019. (I. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2019. január 30. napjával. Hatályos 2019. január 31. napjától. Módosította a 13/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelet 4. §-a 2019. október 29. napjával. Módosította az 1/2021. (I. 12.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2021. január 12. napjával. Hatályos 2021. január 13. napjától.

7

Módosította a 12/2015. (V. 8.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2015. május 8. napjával.

8

A 7. § (2) bekezdése a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

9

A 17. § (3) bekezdése a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

10

A 18. § a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

11

A 24. § (3) bekezdése a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

12

Módosította a 13/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2019. október 29. napjával.

13

Módosította a 13/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a 2019. október 29. napjával.

14

Kiegészítette a 27/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2014. október 27. napjával. A 35. § (3) bekezdése a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

15

A 36. § (1) bekezdése a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

16

Módosította a 17/2017. (VII. 20.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2017. július 20. napjával. Hatályos 2017. július 21. napjától. A 39. § (1) bekezdése a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

17

Módosította a 13/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelet 3. §-a 2019. október 29. napjával.

18

Módosította a 27/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet 3. §-a 2014. október 27. napjával.

19

A 39. § (2) bekezdése a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

20

Módosította a 13/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelet 6. §-a 2019. október 29. napjával.

21

A 2. melléklet a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg.

22

A 3. melléklet 6. pontját a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IX. 20.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. melléklet 1. pontja iktatta be.

23

Az 5. melléklet a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdés - 3. mellékletével megállapított szöveg.

24

A 6. melléklet a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 7. § (4) bekezdés - 4. mellékletével megállapított szöveg.

25

Kiegészítette a 13/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelet 6. §-a 2019. október 29. napjával.

26

A 8. melléklet a Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 7. § (5) bekezdés - 5. mellékletével megállapított szöveg.