Szigetbecse Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §

(1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése:              Szigetbecse Község Önkormányzat (a    

                                                                                   továbbiakban: önkormányzat)

(2)   Az önkormányzat székhelye:                                 2321 Szigetbecse, Petőfi S. u. 34.

(3)   Az önkormányzat önálló jogi személy.

(4)   Az önkormányzat illetékességi területe:                  Szigetbecse község közigazgatási területe,                   beleértve a bel, és külterületeket.

(5)  A közös önkormányzati hivatal hivatalos

      elnevezése:                                                                       Szigetbecsei Közös Önkormányzati Hivatal

                                                                                   (a továbbiakban: közös önkormányzati            hivatal)

(6)  A közös önkormányzati hivatal székhelye:              2321 Szigetbecse, Petőfi S. u. 34.

(7)   A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatal szervezeti tagozódását, feladatait és működésének szabályait határozattal állapítja meg.

(8)   Az önkormányzat honlapjának címe:                     www.szigetbecse.hu

       3. §

Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat a jelképek használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

4. §

(1) Az önkormányzat lapja a Szigetbecsei Krónika, amely 1999. III. negyedévtől, kéthavonta jelenik meg.

2. Az önkormányzat lapját a képviselő-testület tagjai, a lakosság, a bizottságok nem képviselő tagjai, és az önkormányzati intézmények térítésmentesen kapják.
3. Az önkormányzat lapja tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, amely a lakosság széles körét érinti és minden fontos községi eseményt.

(4)  Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és öt évenként be kell köttetni. 

(5)   Az önkormányzati lap terjesztését, hirdetési díjának meghatározását önálló önkormányzati rendelet szabályozza.

II. fejezet

Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei

5. §

1. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat az Mötv.13. §-a, valamint más törvény határoz meg.
2. Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi-, személyi- és technikai feltételek biztosítottak.
3. Az ellátott feladatok szakfeladat szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában – a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján – a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben, az éves költségvetésben – fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalnia a képviselő-testületnek.
5. A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza. 
   

6. §

1. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat- és hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.
2. A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, a bizottságaira és társulásaira hatáskört ruházhat át és azt visszavonhatja, az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, azt beszámoltathatja.

Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.

3. A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
   

III. fejezet

A képviselő-testület és szervei

Önkormányzati képviselők

7. §

1. Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a 6 települési önkormányzati képviselő, akik névsorát az I. függelék tartalmazza.
2. A képviselő az Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles

1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

       b) köteles előzetesen írásban, vagy szóban – az ülést megelőzően legalább egy nappal korábban - bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén, a megjelenésben tervezhetően akadályoztatva van,

3. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
4. kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.
   

Bizottságok

8. §

1. A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Ügyrendi- és Közbiztonsági Bizottságot 3 taggal,
2. Pénzügyi-, Műszaki- és Fejlesztési Bizottságot 3 taggal,
3. Oktatási-, Művelődési-, Egészségügyi- és Szociális Bizottságot 5 taggal,
4. Sport-, Ifjúsági-, Környezetvédelmi- és Üdülőhelyi Bizottságot 3 taggal.

2. A tagokat és a bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg. A tagok névsorát a II. függelék tartalmazza.
3. A bizottságot annak elnöke képviseli.
4. A képviselő-testület az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat a 3. melléklet szerint határozza meg.
5. A bizottságok feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése. A döntéselőkészítő feladata körében a bizottságok jogosultak:

1. bármely ügyet a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,
2. az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testület elé terjeszteni,
3. felkérni a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére,
4.  külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni.

6. A napirend tárgya szerint illetékes bizottság állásfoglalásának ismertetésével kell a képviselő-testület elé terjeszteni a rendeletek elfogadásával, - módosításával, - hatályon kívül helyezésével kapcsolatos előterjesztéseket.

A polgármester, az alpolgármester

9. §

A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., továbbá a köztisztviselőkre vonatkozó helyi rendelet határozzák meg.

10. §

1. A polgármester feladatai az Mötv. 67. §-a alapján:

1. a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;
2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
6. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati alkalmazottak tekintetében;
7. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

2. A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során

1. képviseli az önkormányzatot,
2. szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
3. segíti a képviselők munkáját,
4. gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
5. gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről,
6. támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket,
7. kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, az országgyűlési képviselőkkel, más település önkormányzatával, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.

3. A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó minden ügyben, ha azt törvény nem tiltja.
4. A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyben, ha azt törvény nem tiltja.
5. A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat az Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság gyakorolja[J1] .
6. A polgármester ügyfélfogadási ideje[J2] : hétfő 14,00 – 18,00 óra.

11. §

1. A képviselő-testület tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
2.   Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.
3. A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.
4. Az alpolgármester ügyfélfogadási ideje[J1] :

A jegyző, az aljegyző

12. §

1. A közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei (a továbbiakban: polgármesterek) pályázat alapján – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján – határozatlan időre nevezik ki a jegyzőt.
2. A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésben meghatározott feladatokat:

1. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
2. gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
3. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
4. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságainak ülésén;
5. jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
6. évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
7. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
8. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
9. dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
10. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

13. §

1. A polgármesterek a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt neveznek ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
2. A jegyzőt - távolléte esetén – teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
3. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásának módjáról a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere dönt a polgármesterek egyetértésével.
   

A Közös Önkormányzati Hivatal

14. §.

A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek általános és részletes feladatait a Szigetbecsei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

Társulások

15. §

1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb   megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
2. A társulás célja és rendeltetése:

1. társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása,
2. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása,
3. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
4. a lakosság szélesebb körének a közügyekbe való bevonása,
5. a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

3. A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
   

IV. fejezet

Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat kapcsolata

16. §

1. A képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület ülésein.
2. A nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködés kereteit külön megállapodás rögzíti, melyet a képviselő-testület határozattal fogad el.
3. Az Együttműködési Megállapodást az III. függelék tartalmazza.
   

V. fejezet

A képviselő-testület és a bizottságok működése

Ülések összehívása

17. §

1. A képviselő testület évente legalább 6 alkalommal tart rendes ülést, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart.
2. A képviselő-testület az ülését székhelyén, a közös önkormányzati hivatal üléstermében tartja, azonban esetenként – a napirend jellegéből adódóan – az más helyszínre is összehívható.
3. Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester hívja össze és vezeti. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják. A meghívó kiküldése történhet személyesen, levélszekrénybe dobva, vagy e-mailen.
4. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi- és Közbiztonsági Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
5. Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület azonnal összehívható telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete előtt kell átadni a meghívót és a mellékleteit.
6. A határozatképtelenség esetén a testületi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt testületi ülés napirendjébe új pontok is felvehetők. Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat a következő soros testületi ülésen, annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.
7. A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, továbbá, ha

1. fegyelmi büntetés kiszabásáról-,
2. összeférhetetlenség kimondásáról-,
3. méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha
4. a zárt ülés tartását az érintett kérte.
   

Nyilvánosság

18. §

1. A képviselő-testület-, valamint a bizottságok ülései nyilvánosak.
2. Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a meghívónak a hirdetőtáblára történő kifüggesztésével, illetve az önkormányzat honlapján való közzétételével annak kiküldése napján, illetve az ülés összehívásának napján.
3. A képviselő-testület-, valamint a bizottságainak üléseire a község önszerveződő közösségeinek, helyi civil szervezeteinek képviselőjét a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásához esetileg, tanácskozási joggal kell meghívni. Az önszerveződő közösségekről, helyi civil szervezetekről a közös önkormányzati hivatal – a bemutatott alapító okiratuk és működési célkitűzéseik alapján – tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat honlapján történő közzététellel.
4. Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit a tevékenységüket érintő napirendek képviselő-testületi-, és bizottsági tárgyalásához – tanácskozási joggal – meg kell hívni.
5. A különböző szakmai kamarákat a tevékenységi körüket érintő előterjesztésekről – annak megküldésével – előzetesen tájékoztatni kell.
6. A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek

1. az önkormányzat honlapján történő közzététele, valamint
2. a Szigetbecsei Krónikában való megjelentetése.
   

A Képviselő-testület ülésének menete

19. §

1. A képviselő-testületi ülés menete:

1. A levezető elnök az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét.
2. Javaslatot tesz a jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyv hitelesítői személyére.
3. Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a meghívó kiküldése után érkezett sürgősségi indítványok tárgyalására és a tárgyalás sorrendjére.
4. A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról.
5. A levezető elnök napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát.
6. Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.
7. A levezető elnök – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsájtja a határozati javaslatokat, rendeleteket.
8. A szavazás az egyik kéz magasba tartásával manuálisan történik.
9. Az elnök kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat.
10. Az elnök a napirendi pontok megtárgyalását követően tájékoztatást ad a legutóbbi testületi ülés óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, majd berekeszti az ülést.

2. A levezető elnök jogai és kötelességei az ülés során:

1. folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti,
2. biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót,
3. az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja,
4. tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor,
5. az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti,
6. megtagadja a szót a további hozzászólást kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elfogadja,
7. indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a vita lezárását a vita 30. percétől, erről a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt,
8. figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
9. rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
10. figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarása esetén a terem elhagyására is kötelezheti. Kivételes esetben rendőri intézkedést kezdeményezhet a rendzavarás megszüntetése érdekében, melyről a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt,

3. A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a soron következő ülés napirendjébe. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
4. A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek – távolléte esetében az aljegyzőnek – szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
5. A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
6. A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelten fontos ügyeket két fordulóban - előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.
7. Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre.
   

Előterjesztés

20. §

1. Előterjesztésnek minősül:

1. a határozati javaslat,
2. a rendelettervezet,
3. a beszámoló,
4. a tájékoztató.

2. Az előterjesztés megtételére jogosultak:

1. a képviselő-testület bizottságai,
2. a polgármester,
3. a képviselő-testületi tag,
4. a jegyző,
5. az önkormányzati fenntartású intézmény vezetője.

3. A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
4. A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnökei, a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel, vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.
5. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgy pontos meghatározását,
2. az előterjesztő nevét,
3. az előkészítésben résztvevők megnevezését,
4. az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos ismertetését,
5. utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az adott előterjesztéshez kapcsolódnak,
6. a korábban hozott kapcsolódó döntéseket – amennyiben a képviselő-testület által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,
7. egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
8. a hozandó döntés indokainak ismertetését.

6. A lakosság széles körét érintő kérdésekben – ha az előterjesztésre legalább 3 hónap rendelkezésre áll – hatásvizsgálatot kell készíteni a döntések várható következményeiről, amit az előterjesztésben be kell mutatni, be kell számolni a közzétett rendelettervezetekre érkezett lakossági jelzésekről és egyéb szervek véleményéről.
   

Döntéshozatal

21. §

1. Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata – szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:

1. a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához,
2. a községrendezési terv elfogadásához,
3. alapítvány létrehozásához, hitelfelvételhez,
4. kitüntetéshez,
5. helyi népszavazás kiírásához,
6. amit az önkormányzat rendeletében minősített többségű elfogadáshoz köt.

2. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás szavazófülkében, urna igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.
3. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselő-testület tagjainak több mint fele azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
4. A név szerinti szavazás során az elnök felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok – a nevük felolvasását követően – „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
5. Amennyiben az Mötv. szerint az érintett hozzájárulása szükséges a nyílt testületi ülés tartásához – a testületi ülés kezdetéig – az érintettet írásban nyilatkoztatni kell, hogy beleegyezik-e a napirend nyílt ülésen való tárgyalásába.
   

22. §

1. A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
2. A bizottsági ülést össze kell hívni:

1. a képviselő-testület döntése alapján,
2. a polgármester indítványára,
3. legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.

3. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
4. A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosít, és az érintett ezt kéri. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
   

Jegyzőkönyv

23. §

1. A képviselő-testület üléséről 3[J1]  2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

1. az első példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni,
2. a második példány a munkapéldány, mely a közös önkormányzati hivatal irattárába helyezendő
3. valamint 15 napon belül elektronikus úton  meg kell küldeni a Pest Megyei Kormányhivatal részére,

2. a A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

1. a távolmaradt képviselők nevét,
2. az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,
3. a polgármester esetleges intézkedéseit,
4. a hitelesítő aláírásokat.

3. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

1. a meghívót,
2. a kiküldött-, és kiosztott anyagokat (előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat),
3. a jelenléti ívet,
4. a névszerinti szavazás jegyzékét,
5. a 20. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot,
6. a kihirdetett rendeletet.

24. §

1. A bizottság üléséről 2 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza.
2. A bizottsági jegyzőkönyvet a 21. § (1) bekezdés a) - c) pontjai szerint kell kezelni, továbbítani.
   

VI. fejezet

A képviselő-testület döntései

25. §

1. A képviselő-testület normatív határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos arab sorszámokkal kell ellátni.
2. A határozat megjelölése tartalmazza a határozat sorszámát az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölést a következők szerint:

„1/2013. (III. 30.) képviselő-testületi határozat”

3. A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:

1. a képviselő-testület döntését,
2. a szükséges intézkedéseket,
3. a végrehajtásért felelős megnevezését,
4. a végrehajtás határidejét.

4. A testületi határozatokról a jegyző betűrendes és időrendes nyilvántartást vezet. A határozatokat elfogadásukat követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5)   Nem minősül normatív határozatnak, így nem kell sorszámozással ellátni az ügyrendi         kérdésekben hozott döntéseket (napirend elfogadása, döntés szavazás módjáról, döntés személyes érintettségről).

26. §

(1)   Önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

       a)  a polgármester,

       b)  a települési képviselők,

       c)  az önkormányzat bizottságai,

       d)  a jegyző,

       e)  erre irányuló népi kezdeményezés.

(2)   A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki megbízza az illetékes bizottságot és a jegyzőt a rendelettervezet szakmai előkészítésére, majd a képviselő-testület elé terjeszti azt. A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.

(3)   A képviselő-testület megbízhatja bármely bizottságát a rendelettervezet előkészítésével. A rendelettervezetet a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelettervezet előkészítésében részt vesznek a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársai. Szükség esetén a képviselő-testület szakértőt is felkérhet a rendelettervezet előkészítésére.

(4)   A rendelet 8 napon belül történő kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

(5)   A kihirdetett rendeletet a község honlapján kötelező közzétenni.

VII. fejezet

Közmeghallgatás, lakossági fórumok

27. §

(1)   A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt          lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2)   Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.

(3)   A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

28. §

(1)  A képviselő-testület - szükség szerint - lakossági fórumot szervez:

       a)  a lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,

       b)  a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

       c)  a közvetlen tájékoztatásra,

       d)  közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2)   Fontosabb lakossági fórumok:

       a)  falugyűlés,

       b)  állampolgári közösségek rendezvényei,

       c)  érdekegyeztető tanácskozás,

       d)  hatósági közmeghallgatás (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § alapján).

VIII. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

29. §

A képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

IX. fejezet

Önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatai

30. §

A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi- és Közbiztonsági Bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

X. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

31. §

A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

32. §

A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.

33. §

A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

XI. fejezet

Záró, vegyes rendelkezések

34. §

(1)  Ez a rendelet a kihirdetését követő naptól lép hatályba.

(2)   Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szigetbecse Község Önkormányzata Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 7/2013 (VI.5) számú rendelete.

                  Takács András                                                         Jancsó Emőke

                    polgármester                                                                 jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2014. november 12-én kihirdetve a Szigetbecsei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján.

                                                                                                   Jancsó Emőke

                                                                                                         jegyző