Erdőbénye község Önkormányzatának Képviselőtestületének 6/2014 (XI.26.. önkormányzati rendelete
Erdőbénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelete a Képviselő testület Szervezeti és Működési szabályzatáról
Hatályos: 2014. 11. 27- 2022. 12. 24Erdőbénye község Önkormányzatának Képviselőtestületének 6/2014 (XI.26.. önkormányzati rendelete
Erdőbénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelete a Képviselő testület Szervezeti és Működési szabályzatáról
Erdőbénye Község Önkormányzata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk /1/ bekezdés d./ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Az önkormányzat elnevezése
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Erdőbénye község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat) Székhelye: 3932. Erdőbénye, Kossuth u. 31.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Erdőbénye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ( a továbbiakban Képviselő-testület) Székhelye: 3932. Erdőbénye, Kossuth u. 31.
(3) Az önkormányzat címere: Erdőbénye község címere egyenes, címerpajzsa csücskös talpú pajzs, melynek kék mezőjében Sárkányölő Szent György lovas képe. A pajzs fölött ezüst színű sisak és korona, amit körbe ölel az arany, ezüst kék és piros sisakdísz, tetején arany színű koronával, alul a pajzs alját követő ívelt formában rendezett ERDŐBÉNYE felirat.
(4) Az önkormányzati jelképet használja az önkormányzat helyi ünnepségeken, egyes épületein, tanácskozó helyiségében, és ott, ahol erről a képviselő-testület külön dönt.
(5) Erdőbénye önkormányzata elismeri a díszpolgári címet. A képviselő-testület a község díszpolgárává avatja, aki kiemelkedő tevékenységet végzett a község érdekében.
(6) A díszpolgár személyére magánszemély, közintézmény tehet javaslatot, a címre javasolt személy tevékenységének részletes indokolásával.
(7) A díszpolgári cím odaítéléséről a képviselő-testület titkosan szavaz, minősített többség szükséges a megállapításhoz.
A képviselőtestület
2. § 1. A Képviselő-testület tagjainak száma: 6+1 (polgármester) fő /A Képviselő-testület névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza/
2. A Képviselő-testület kötelezően ellátandó, valamint önként vállalt feladatai jegyzékét a 2. függelék tartalmazza.
3. A Képviselő-testület által bizottságaira, polgármesterre átruházott hatásköröket jelen rendelet 33. §-a tartalmazza.
4. A polgármester, az önkormányzati képviselővel szemben kezdeményezett összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálásra, az Ügyrendi Bizottságnak adja át.
5. A képviselő vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyet az Ügyrendi Bizottság tart nyilván és ellenőriz.
A képviselő-testület ülései
3. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselőtestület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(3) Az ülés helye: 3932. Erdőbénye, Kossuth u.31. ( a Képviselő-testület székhelye) Abban az esetben, ha valamely fontos ok ( helyszín megtekintése, stb.) ezt szükségessé teszi, az elnök saját, vagy bármely képviselő, vagy bizottság javaslatára a (3) bekezdéstől eltérő más helyszínre is összehívhatja az ülést. A jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályokat ebben az esetben is maradéktalanul be kell tartani.
(5) A (2) bekezdés szerinti tartós akadályozatásnak minősül – a szabadság igénybevétele kivételével – a 30 napot meghaladó távollét.
4. § 1. A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket, és határozati javaslatokat.
2. A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell megküldeni.
3. A Képviselőtestület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.
4. A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) a helyi civil szervezetek vezetőit,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét
e) akiket a polgármester és a Képviselő-testületi indokoltnak tart.
4a. A c./-d./ pont szerinti szervezetek, közösségek képviselőit csak a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalásra kell tanácskozási joggal meghívni.
5. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.
Az alakuló ülés
5. § (1) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója
b) önkormányzati képviselők eskütétele
c) polgármester eskütétele
d) polgármesteri program ismertetése
e) polgármester illetményének megállapítása
f) alpolgármester megválasztása
g) alpolgármester eskütétele
h) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
i) bizottságok tagjainak megválasztása
1. Az alakuló ülésen a polgármester illetményére, költségátalányára a korelnök tesz javaslatot.
Rendes ülés
6. § 1. A Képviselőtestület az évente elfogadott munkaterve szerint 12 rendes ülést tart. A rendes ülést munkanapokon kell megtartani.
Rendkívüli ülés
7. § 1. A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja, amennyiben arra a döntés meghozatalára vonatkozó idő rövidsége miatt szükség van.
2. Amennyiben az ülés összehívására a települési képviselők ¼-ének, vagy a Képviselőtestület bizottságának indítványára kerül sor, úgy az indítványnak tartalmaznia kell:
A képviselő-testületi ülés elnöke és jogköre
8. § (1) A polgármester a képviselőtestület ülését;
a) a./ összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,
b) b./ megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve az igazolatlanul távollévőket.
(2) A polgármester/elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés vezetése,
b) a szó megadása, megtagadása,
c) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,
e) az ülés félbeszakítása,
f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
g) javaslattétel napirendek összevont ill. elkülönített tárgyalására,
g) a levezető elnök a vitára bocsátott kérdés tárgyalásakor csak a vita berekesztése, az ülés félbeszakítása esetén, illetve a határozathozatalt követően szünet elrendelése ill. az ülés berekesztése után hagyhatja el az üléstermet. Rendkívüli esemény esetén (vendég érkezése, egészségügyi ok) félbeszakításnak, illetve szünet elrendelésének van helye.
(3) A polgármester/elnök vitavezetési feladatai:
(3a) napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát,
(3b) b./ szavazást rendel el
(3c) c./ megállapítja a szavazás eredményét
(3d) d./ kimondja a határozatot.
(4) A polgármester/elnök egyéb feladatai, jogköre:
a) a./ megilleti a felszólalási jog a képviselőtestület ülésén bármikor,
b) b./ az ülés rendjének biztosítása,
c) c./ tájékoztatást ad - amennyiben nem a polgármester vezeti az ülést, akkor nevében - az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
Tárgyra térés, a szó megvonása
9. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja hogy térjen a tárgyra. A felszólításnak tartalmaznia kell, hogy annak eredménytelensége esetén az elnök a felszólalótól megvonja a szót.
(2) Az elnök a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót.
Az ülés félbeszakítása
10. § (1) Ha a képviselőtestület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja.
(2) A félbeszakítás időtartama nem haladhatja meg a 30 percet, kivéve, ha a rend helyreállításához indokoltan hosszabb idő szükséges.
Napirendi pontok tárgyalásának elnapolása
11. § (1) Az elnök, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.
(2) Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselőtestület vita nélkül határoz és határozatában meghatározza a napirend tárgyalásának határidejét.
(3) Amennyiben az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet az elnapolás kérdését az elnök vitára bocsátja. A testület ezt követően hozza meg határozatát, melyben a napirend tárgyalásának határidejét megjelöli.
Vita bezárása
12. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja. Nem zárható be a vita, ha olyan képviselő kíván hozzászólni, aki az adott napirendi pont vitájában még nem kapott szót, vagy az előterjesztő szóbeli kiegészítés előtt kapott csak szót.
(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselőtestület e kérdésben vita nélkül határoz.
Rendfenntartás
13. § (1) Ha valamely jelenlévő felszólalása során a képviselőtestület tekintélyét vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasíthatja.
(2) Ha az elnök felszólalása során a testület tekintélyét, vagy bármely képviselőt sértő kifejezést használ, abban az esetben a sértett, a képviselőtestület tekintélyének sérelme esetén bármely képviselő a Képviselőtestülethez fordulhat. A Képviselőtestület az elnököt határozatban figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartástól. A továbbiakban az elnökre a rendfenntartás szabályai ugyan úgy vonatkoznak, mint bármely képviselőre.
(3) Az elnök a rendfenntartás érdekében tett - a szabályzatban meghatározott- intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.
(4) Ha az /1/ bekezdés szerinti rendre utasítás eredménytelen, az elnök javaslatot tesz a képviselőtestületnek, hogy a képviselőt határozatban rója meg.
(5) A javaslatról a képviselőtestület felszólalás és vita nélkül határoz.
(6) Ha valamely jelenlévő zavarja meg a tárgyalás rendjét az elnök először rendreutasítja, ismételt rendzavarás esetén – szükség szerint az ülés félbeszakításával – a rendzavaró tárgyalóteremből való eltávolításáról gondoskodik. A rendreutasításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést.
Távollét
14. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselőtestület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.
(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki:
a) a./ engedéllyel, (maximálisan évi 3 rendes ülés)
b) b./ betegség miatt volt távol.
Munkaterv
15. § (1) A Képviselőtestület rendes üléseit a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig határozattal elfogadott munkatervben foglaltak szerint tartja.
(2) A munkaterv tartalmazza:
(3) Az ülések tervezett, előre ismert napirendi pontjait, előterjesztőjét ( hónap szerint),
(4) A testületi ülések hét napjai szerinti meghatározását,
(5) A testületi ülések általános kezdési időpontját.
Napirendre vétel
16. § (1) A Képviselőtestület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
(1a) rendeleti javaslatok,
(1b) határozati javaslatok,
(1c) beszámolók,
(1d) tájékoztatók,
(1e) felvilágosítások,
(1f) indítványok, javaslatok,
(1g) polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti eseményekről.
17. § (1) A képviselőtestület üléseinek napirendjére fel kell venni az előterjesztésnek minősülő, továbbá a Képviselőtestület, a Képviselőtestület bizottsága, a polgármester és a jegyző által előzetesen javasolt:
a) rendeleti javaslatot,
b) határozati javaslatot,
c) beszámolót,
d) és tájékoztatót.
(2) A rendeleti javaslat csak írásbeli lehet, s lehetőség szerint a határozati javaslatok is írásban készüljenek.
(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és ezek jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatot
e) és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.
Beszámolók
18. § (1) A munkatervben szereplő időben vagy a testület határozata alapján a határozatban megjelölt időpontban az alábbi szervezetek írásban beszámolni kötelesek:
a) - a bizottságok évente – munkaterv szerint – a végzett munkáról, a hatáskörükbe tartozó szervezeteknél folytatott ellenőrzések tapasztalatairól,
b) - az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői évente az intézmény működéséről,
c) - a költségvetési rendeletben támogatást kapott nem önkormányzati fenntartású (civil) szervezetek képviselői, mely beszámoló része a támogatás felhasználását tartalmazó, iratokkal (pénzügyi dokumentummal) alátámasztott pénzügyi beszámoló,
d) - jogszabályban beszámolásra kötelezett szervezetek.
(2) A beszámoló elfogadásáról a testület határozatot hoz. Amennyiben a beszámolót a testület nem fogadta el, határozatot hoz a beszámoló újbóli előterjesztésének időpontjára. Ezzel egyidőben – pénzügyi támogatást kapott szervezet esetében – határoz a pénzügyi támogatás folyósításának felfüggesztéséről.
Felszólalás a képviselőtestület ülésén
19. § A felszólalások típusa:
a) napirend előtti felszólalás,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) napirendhez kapcsolódó felszólalás.
Felszólalás az ügyrendhez
20. § A tárgyalt napirendet érintő kérdésben bármelyik képviselő, bármikor szót kérhet és javaslatot tehet, a képviselőtestület javaslat felett vita nélkül határoz.
Napirendhez kapcsolódó felszólalás
21. § (1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülés elnökénél kell kézfelemeléssel jelentkezni.
(2) Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az előterjesztő, a polgármesteri hivatal napirendjében érintett dolgozója, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak.
22. § (1) A hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét - az elnök határozza meg.
(2) Ha a képviselő a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Ez esetben viszonválasznak és vitának helye nincs.
(3) A felszólalások során a korábban tett módosító javaslatot annak előterjesztője visszavonhatja.
(4) Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga, melyben összefoglalja az elhangzottakat. Amennyiben módosító javaslat hangzott el, azok támogatásáról ill. elutasításáról indokoltan nyilatkozik. Nem kell arra a módosító javaslatra reagálni, melyet annak előterjesztője a zárszót megelőzően visszavont.
Rendeletalkotás
23. § A polgármesternél rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) bármely képviselő,
b) bármely bizottság.
24. § (1) az önkormányzat rendeletét a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni.
(2) A kihirdetett önkormányzati rendeletet közzé kell tenni:
(3) az önkormányzat honlapján
(4) a helyi újságban.
(5) A szavazás rendje
25. § (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A szavazás előtt a jegyző jelzi, ha véleménye szerint az elfogadni tervezett rendelettervezet, vagy határozati javaslat jogszabályt sért
(3) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozat, rendelet egészéről dönt a testület.
26. § 1. Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet.
2. Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, úgy a polgármester szünet elrendelése után újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
3. Ha a Képviselőtestület a (2) bekezdésben szabályozott eljárásban újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen ismételten napirendre kell tűzni, feltéve, hogy a döntésre:
1) törvényi kötelezettség, vagy
2) szerződésből eredő kötelezettség teljesítése miatt van szükség.
Név szerinti szavazás
27. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani
1. bármely képviselő indítványára,
2. bármely bizottság indítványára.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a jelenlévő képviselők nevét ( ABC sorrendben ). Az a képviselő, akinek a nevét felolvassák, értetően „igen” vagy „nem” kifejezéssel nyilvánítja ki véleményét.
Titkos szavazás
28. § (1) A titkos szavazás elrendelésére indítványt tehet:
1. az ülés elnöke
2. bármely képviselő,
3. bármely bizottság.
(2) A szavazás borítékba helyezett az önkormányzat bélyegzőjével ellátott szavazólapon, szavazófülke (ill. külön helyiség) és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének része.
(3) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.
(4) A szavazni akként lehet, hogy a szóban feltett kérdésre a képviselő olvashatóan „igen” vagy „nem” kifejezést ír. Amennyiben más alternatívák közül kell választani, akkor az alternatíva – Ügyrendi Bizottság által meghatározott – számát ill. jelét kell a szavazólapon feltűntetni.
(5) Az Ügyrendi Bizottság a 1. függelék alapján összeállított névjegyzék aláírása után átadja a szavazólapokat, majd a szavazás befejeztével összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, erről a képviselőtestületnek jelentést tesz.
A jegyzőkönyv
29. § (1) A képviselőtestület üléséről hangfelvétel, valamint kettő példányban jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv elválaszthatatlan melléklete a meghívó, jelenléti ív, az írásbeli előterjesztések, rendelettervezetek, határozati javaslatok, módosító javaslatok és egyéb beadványok.
Határozatok nyilvántartása
30. § 1. A Képviselőtestület által hozott határozatok nyilvántartásának vezetéséről a jegyző gondoskodik.
1. A határozatokat évente, az év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
1. A határozat megjelölése tartalmazza a határozat sorszámát, elfogadásának évét, hónapját, napját.
1. A Képviselőtestület jegyzőkönyvben rögzített, de számozatlan határozattal dönt,
1. ügyrendi kérdésekben,
2. képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok elfogadásáról,
3. név szerinti szavazás elrendeléséről.
Nyilvánosság
31. § A Képviselőtestület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntés előkészítése során a lakossági vélemények megismerésére, falugyűlést hív össze, évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
Az önkormányzat bizottságai
32. § (1) A Képviselőtestület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
(1a) Ügyrendi Bizottság 3 fő
(1b) Pénzügyi Bizottság 5 fő
(1c) Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság 5 fő
33. § (1) A bizottságok tagjainak számát és összetételét a 3. függelék tartalmazza.
(2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet bármelyik képviselő.
(3) Ügyrendi Bizottság:
1. Állást foglal a Képviselő – testület illetve a bizottságok működését érintő ügyrendi kérdésekben.
2. Állásfoglalást alakít ki a minden az önkormányzat működését, feladat és hatáskörét érintő jogi megítélést illető kérelemben.
3. Véleményezi az Önkormányzat vagyoni kérdésében hozandó határozati javaslatokat.
4. Bonyolítja a képviselő – testület hatáskörében tartozó titkos szavazással történő választásokat.
5. A Képviselő – testület alapokmányaként funkcionáló SzMSz-t, annak szükség szerinti módosítását előkészíti és a képviselő – testület elé terjeszti.
6. Nyilvántartja és kezeli a vagyonnyilatkozatokat.
7. kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést,
8. javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására
(4) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság
1. figyelemmel kíséri a költségvetési rendeletben meghatározott bevételi és kiadási tételek teljesülését,
2. évente pénzügyi ellenőrzéseket végez a képviselőtestület hivatalánál és annak intézményeinél, munkaterve szerint,
3. ellenőrzi a támogatást kapott helyi civil szervezeteknél a támogatás pénzügyi felhasználását, a hiányosságokat a testület felé írásban jelzi,
4. ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselőtestület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti,
5. véleményezi az önkormányzatnál és intézményeinél az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámoló tervezeteit,
6. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
7. ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,
8. a bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő testülettel haladéktalanul közli, ha a képviselő testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek,
9. az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok állagának figyelemmel kisérése, javaslattétel a velük kapcsolatos fenntartási, felújítási munkákra,
10. ingatlan értékesítés esetén javaslattétel az eladási ár megállapítására, a helyszíni bejárást
11. részt vesz az általános és részletes településrendezési, vízrendezési, hulladékgazdálkodási terv előkészítésében,
12. javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására,
13. javaslatot tesz a képviselői és bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítására,
14. javaslatot tesz a képviselői tiszteletdíj megvonására,
15. évente beszámol a munkájáról, valamint a hatáskörébe tartozó intézményeknél végzett ellenőrzésekről,
16. véleményezi a költségvetésben elhatárolt építéssel kapcsolatos fejlesztési, felújítási feladatok tervezését, végrehajtását. Rendszeresen figyelemmel kíséri a beruházások megvalósítását,
17. Véleményezi a költségvetésről szóló valamint a zárszámadási rendeletet, a pénzmaradvány elszámolását,
18. A képviselő – testületi előterjesztés előtt véleményezi a jövő évi költségvetési koncepciót illetve állásfoglalást készít az önkormányzat gazdasági programjáról.
19. Véleményezi az önkormányzat és intézményei gazdálkodásáról szóló első és harmadik negyedéves beszámolót.
20. Véleményezi az intézményben végzett pénzügyi ellenőrzések tapasztalatait, javaslatokat fogalmazhat meg a takarékos gazdálkodás érdekében, részt vesz az ellenőrzések végzésében.
21. Véleményt mond, állásfoglalást ad a képviselő – testület számára minden pénzügyi vonzattal járó önkormányzati döntés megelőzően
22. Szükség szerint kezdeményezi együttes bizottsági ülés tartását.
(4a) Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság
1. dönt az átmeneti segélyek odaítéléséről,
2. közreműködik a lakosság szociális helyzetének javítását elősegítő, önként vállalt feladatok végrehajtásában,
3. figyelemmel kíséri művelődési és oktatási intézmények működését,
4. a költségvetés megállapításához javaslatot tesz a területét érintő feladatok ellátáshoz szükséges költségek tekintetében, különös tekintettel a civil szervezetek (művészi csoportok) tevékenységére,
5. segíti a gyermekek és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, Vizsgálja ezek megvalósítását, elemzi a meghatározó és befolyásoló tényezőket,
6. támogatja, felkarolja a művelődéssel, kultúrával kapcsolatos helyi kezdeményezéseket,
7. részt vesz a testnevelési és sport szervezési feladatok ellátásában.
8. évente beszámol a munkájáról, valamint a hatáskörébe tartozó intézményeknél végzett ellenőrzésről.
9. Közreműködik kulturális rendezvények megszervezésében, lebonyolításában
10. Véleményezi a rendezési tervet, fejlesztési tervet
11. Részt vesz a költségvetés készítésében a feladatát érintő szakfeladatoknál
12. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények vezetői tisztségére benyújtott pályázatokat, azokat szakmai szempontból rangsorolja és így tesz javaslatot a képviselő – testületnek a vezetői megbízásra
13. Véleményezi az oktatási intézmények pedagógiai programját, elfogadásra azt a képviselő – testület elé terjeszti.
14. Rendszeresen áttekinti a művelődési, oktatási intézményekben folyó oktató – nevelő munkát, a közművelődés helyzetét
34. § (1) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket
(2) A bizottságok üléseire tanácskozási joggal a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt és az önkormányzat hivatalának szakelőadóját meg kell hívni.
35. § (1) A képviselőtestület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az eseti bizottság megszűnik:
a) a feladatát elvégezte és jelentését a testület jóváhagyta,
b) a testület a bizottságot határozatával felosztatta,
c) a bizottság megalakítását kimondó határozatban megjelölt feltétel bekövetkezett, határidő eltelt.
A polgármester
36. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A megválasztott polgármester illetményét, a Ügyrendi Bizottság javaslatára, a Képviselőtestület állapítja meg.
(3) A polgármester az önkormányzat nevében bruttó 500.000 Ft egyedi értékig szerződéseket köt, kötelezettséget vállal, 500.000-1.000.000 Ft közötti szerződéskötéseknél előzetesen konzultálni köteles a Pénzügyi Bizottság elnökével.
Az alpolgármester
37. § A Képviselőtestület saját tagjai közül a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ, aki nem főállásban látja el a tisztségét.
A jegyző
38. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei által kinevezett jegyző a Közös Önkormányzati Hivatallal azonos ügyfélfogadási időben ügyfélfogadást tart.
(2) A jegyző köteles a Képviselőtestületnek jelezni, ha annak működése során jogsértést észlel.
39. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző akadályoztatása esetén az aljegyző, annak akadályoztatása esetén a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei- legfeljebb 6 hónap időtartamra- a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő közös önkormányzati hivatali köztisztviselőt, ennek hiányában a Tokaji Járás valamely más települési jegyzőjét bízzák meg a jegyzői feladatok ellátásával.
40. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Gondoskodik:
a) az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjéről,
c) gyakorolja a munkáltatói jogot a közös hivatal köztisztviselői tekintetében.
(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságának, és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
1. véleményezi a költségvetésben elhatárolt építéssel kapcsolatos fejlesztési, felújítási feladatok tervezését, végrehajtását.
2. Rendszeresen figyelemmel kíséri a beruházások megvalósítását,
3. Véleményezi a költségvetésről szóló valamint a zárszámadási rendeletet, a pénzmaradvány elszámolását,
4. A képviselő – testületi előterjesztés előtt véleményezi a jövő évi költségvetési koncepciót illetve állásfoglalást készít az önkormányzat gazdasági programjáról.
5. Véleményezi az önkormányzat és intézményei gazdálkodásáról szóló első és harmadik negyedéves beszámolót.
6. Véleményezi az intézményben végzett pénzügyi ellenőrzések tapasztalatait, javaslatokat fogalmazhat meg a takarékos gazdálkodás érdekében, részt vesz az ellenőrzések végzésében.
7. Véleményt mond, állásfoglalást ad a képviselő – testület számára minden pénzügyi vonzattal járó önkormányzati döntés megelőzően
8. Szükség szerint kezdeményezi együttes bizottsági ülés tartását.
Záró rendelkezések
41. § (1a) /Ezen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(1b) /E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 13/1995.(VIII.16). KT. számú rendelet