Felgyő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Felgyő Községi Önkormányzat

(2) Az Önkormányzat székhelye: 6645 Felgyő, Széchenyi út 1.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Felgyő Községi Önkormányzat Képviselő- testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal

                                                                         Felgyői Kirendeltsége

(5) Az önkormányzat működése Felgyő Község közigazgatási területére terjed ki.

(6) Az önkormányzat bélyegzői

kör alakú, benne a Magyarország címerével ellátott,

"Felgyő Községi Önkormányzat *Csongrád Megye*" körfelirat található.

(7) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

- a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
- a képviselő-testület által adományozott oklevelekben,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

(8) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható

a) Felgyő Község Polgármestere *Csongrád Megye*,

b) Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője.

Feladat- és hatáskörök

2. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 1. melléklet tartalmazza.

3.§ (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42.§-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

(2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja.  A képviselő-testület által a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatásköröket 2. melléklet tartalmazza.

4.§ (1) A képviselő-testület a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül egyes szociális és gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról társulásban gondoskodik.

(2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi és a fogorvosi ellátást vállalkozásokkal kötött megállapodás alapján biztosítja.

2. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

A képviselő-testület működése

5.§  A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 7 fő. A tagok névsorát 1. függelék tartalmazza.

6.§ (1) A képviselő-testület munkaterv alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet. A munkatervet éves időszakra kell készíteni, melynek képviselő-testület elé terjesztése a polgármester feladata.

(2) A munkaterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a képviselő-testület bizottságának elnökétől,

c) a jegyzőtől,

d) az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.

(3) A polgármester a munkaterv javaslat előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatairól is tájékoztatja a képviselő-testületet.

7.§ (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét,

b) az előterjesztő, közreműködő megjelölését.

A képviselő-testület ülései

8.§ (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(2) A rendes ülést –esetleges nyári szünet kivételével-havonta tart. Az ülést lehetőleg a hónap utolsó csütörtökén kell összehívni.

(3) Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, vagy a képviselők egynegyedének, vagy valamely bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni és indokolni az ülés napirendjét, valamint javaslatot kell tenni az ülés időpontjára. Indítvány esetén az abban megjelölt időpontra kell összehívni az ülést. Az ülésen az indítványban nem szereplő napirendi pont is tárgyalható.

(4) Ünnepi ülést a képviselő-testület az ere irányuló külön döntése alapján tart.

A képviselő-testület összehívásának rendje

9. § (1)A képviselő-testületi ülést a polgármester hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, időpontját

b) fő napirendi pontokat

(2) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat és a rendelet tervezetet.

(3) A képviselő-testületi ülésen történő előterjesztés kiosztására csak a polgármester engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a képviselő-testülettel ismertetni köteles.

(4) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők.

(5) A képviselő-testület ülésének meghívóját és elektronikus anyagát az ülés előtt legalább 5 nappal kell megküldeni az érintettek részére.

(6) A képviselő-testületi ülés időpontjáról a település lakosságát a hirdetőtáblán való előzetes kifüggesztésével kell tájékoztatni.

(7) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. telefon) is összehívható. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni.

(9) A képviselő-testületi ülésre – a képviselő-testület tagjain kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni

a) a napirend szerint érintett szervezetek képviselőit, polgármesteri hivatal köztisztviselőit

b) annak a bizottságnak a nem képviselő tagját, akit a bizottság elnöke javasol.

c) a jegyzőt és

d) akiket a polgármester, a jegyző vagy a képviselő-testület indokoltnak tart.

(10) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(11) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a bizottságok nem képviselő tagjait,

b) a jegyzőt,

c) akit a polgármester meghívott

(12) Tanácskozási jog illeti meg a napirendi pont előadóját a tárgyalt napirend tekintetében.

Az ülések nyilvánossága

10. § A képviselő-testület ülésének nyilvánosságát a Mötv. 46. § (1) bekezdése határozza meg.

11. § (1) A képviselő-testület zárt ülésének szabályait a Mötv. 46. §. (2) bekezdése szabályozza.

(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában rögzített esetekben zárt ülés elrendelését a polgármester és bármely képviselő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A Mötv.46. § (2) bekezdés b) pontja vonatkozásában az állásfoglalást igénylő személyi ügy minden olyan ügy, amelynek során felmerült adat, vagy adatok összefüggése bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható, az adatból, adatokból az érintettre vonatkozó következtetés vonható le, illetve az állásfoglalás meghozatal az érintett jogát vagy jogos érdekét érinti. Állásfoglalást igénylő személyi ügy esetén legkésőbb a napirend tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatja a zárt ülés tartásának lehetőségéről és nyilatkozattételre szólítja fel az érintettet. Amennyiben az érintett nyilatkozatának beszerzésére nincs mód, abban az esetben zárt ülés tartását kell elrendelni.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja vonatkozásában üzleti érdeknek minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Az üzleti érdek sérelmét abban az esetben kell vélelmezni, amennyiben az ajánlattevő erre vonatkozó kérelmet fogalmaz meg az ajánlata benyújtásakor. Amennyiben a képviselő-testület nem látja indokoltnak a zárt ülés elrendelését, abban az esetben egyszerű szótöbbséggel dönt a napirendi pont nyílt ülésen történő tárgyalásáról.

Határozatképesség

12. § (1) A képviselő-testületi ülésének határozatképességére a Mötv. 47. § (1) bekezdése irányadó.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra, a rendkívüli ülést másnapra azonos napirendi ponttal ismételten össze kell hívni.

Képviselő-testület üléseinek vezetése

13. §  A képviselő-testületi ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti az ülését. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatásának minősül, ha 30 napot meghaladó időtartamra igazolatlanul, ismeretlen helyre távozott, és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben a döntéshozatal halaszthatatlan.

14. §  Az ülés vezetőjének feladatai és jogkörei különösen:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelés,

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése,

c) napirendi javaslat előterjesztése,

d) az ülés rendjének és tárgyszerűségének biztosítása,

e) javaslattétel a hozzászólások korlátozására,

f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására

g) szavaztatás és a szavazás eredményének megállapítása.

15. § (1) A képviselő-testület a napirend elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A napirendi pontok sorrendje általában: rendelet tervezet, munkatervben szereplő napirendi pontok, határozati javaslat, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, egyéb napirendi pontok, közérdekű bejelentések, kérdés, javaslat.

(3) A képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét – indokolt esetben megváltoztathatja.

(4) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület működése vagy döntése jogszabálysértő, ezen kötelezettségének teljesítése érdekében, - amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni – a jegyzőnek a szavazás előtt szót kell adni.

Napirend elnapolása

16. § (1) A napirendi pont egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolási javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz, egyben rendelkezik az újratárgyalás határidejéről is.

(2) A napirendi pont elnapolása esetén a képviselő-testület az ülés vezetője, vagy bármely képviselő javaslatára az adott napirendi pontot előzetes bizottsági tárgyalásra adhat át.

Előterjesztés

17. § (1) A képviselő-testületi ülésen előterjesztő lehet a polgármester, jegyző, képviselő, a képviselő-testület bizottsága, illetve az általuk felkért személy.

(2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra. Írásban benyújtott előterjesztésnél a határozati javaslatot is írásban kell benyújtani. Szóbeli előterjesztésnél a határozati javaslatot szóban is be lehet nyújtani, azonban a (4) bekezdés b) pontját ebben az esetben is be kell tartani.

(4) Az előterjesztés főbb elemei:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét; tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményét), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést indokolják; az előterjesztő nevét, aláírását.

b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

(5) Tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(6) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára bármely előterjesztést előzetes bizottsági tárgyalásra utalhat, vagy visszaadhat.

Sürgősségi indítvány

18. § (1) A képviselő-testület - a polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt a sürgősségi indítvánnyal beterjesztett előterjesztés tárgyában.

(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani.

c) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják.

Önálló indítvány

19. § (1) A képviselő a képviselő-testület feladat-és hatáskörébe tartozó ügyben önálló indítványt terjeszthet elő. Az önálló indítványt a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal lehet a jegyzőhöz írásban beterjeszteni. Az indítványba meg kell jelölni annak tárgyát, címzettjét, a benyújtás szükségességének rövid indokolását, s a témában a képviselő-testület döntéséhez szükséges határozati javaslatot.

(2) Az önálló indítványt a jegyző köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni, és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület – az előterjesztés esetleges felszólalása után – vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

Kérdés, interpelláció

20. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén - lehetőleg a napirendek lezárása után:

a) a polgármestertől,

b) alpolgármestertől,

c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,

d) a jegyzőtől.

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyről az az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpellációt kezdeményező nevét

b) azt a személyt, akihez az interpelláció szól

c) az interpelláció tárgyát.

(5) Az interpellációt kezdeményező képviselő az interpellációt az ülésen szóban, legfeljebb 2 perc terjedelemben előadja.

(6) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(7) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.

(8) A képviselő-testület ülésén a kérdésre és az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.

Ha a testület nem fogadja el a kérdésre, illetve az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

Képviselő-testületi vita, döntés meghozatala

21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat szavaztatja meg.

(10) Amennyiben az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokhoz kiegészítések, módosítások kerültek a képviselő-testületi ülésen, abban az esetben az ülés vezetője a határozati javaslat szövegszerűen kiegészített, módosított, a döntés minden lényegi pontját tartalmazó változást bocsátja szavazásra.

(11) Ha képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

Határozathozatal

22. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg határozatait. Az egyszerű szótöbbség az ülésen jelenlevő képviselők több mint felének egybehangzó „igen” szavazatát jelenti. Amennyiben a képviselők „nem” szavazat egyenlő arányban áll az „igen”szavazatokkal úgy a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Újra szavazás esetén, amennyiben szavazategyenlőség van, úgy a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület a Mötv.46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. Erről a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, stb.) biztosításáról.

(4) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, és urna igénybevételével történik.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

(6) Név szerinti szavazást rendelhet el a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára. Az indítványról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(7) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelen lévő képviselők pedig a nevük elhangzását követően "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja, és a szavazás eredményéről az ülés vezetőjét tájékoztatja. Az eredményt az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazás eredményét rögzítő névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell mellékelni.

(8) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

23. § Minősített többség szükséges a – Mötv. 50. §-ban foglaltakon kívül  a következő döntésekhez:

a) Az Önkormányzat vagyonával való rendelkezéshez

b) Alapítvány létrehozásához,

c) Hitelfelvételhez,

d) Kitüntetéshez és elismerő cím adományozásához,

e) Helyi népszavazás kiírásához,

f)  Titkos szavazás elrendeléséhez

g) A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához hatáskör visszavonásához

Jegyzőkönyv

24. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző mellett a jelen lévő képviselők közül a képviselő- testület által az adott ülésre vonatkozóan választott kettő fő képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

(2) A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) az ülés meghívóját,

b) a jelenléti ívet,

c) az előterjesztéseket,

d) az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet,

e) az egyéb írásos indítványokat,

f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

g) név szerinti szavazás eredményét rögzítő névsort.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal, Felgyői Kirendeltsége kezeli. A hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.

(5) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal, Felgyői Kirendeltségénél ügyfélfogadási időben betekinthet. A betekintési igényt 5 munkanappal korábban jelezni kell a jegyzőnél.

(6) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:       .../20..... (hó, nap )Kvt. sz. hat.

(7) A határozatok kivonatait az érintettek részére a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

(8) A határozat kivonatait a jegyző hitelesíti.

(9) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

Tanácskozás rendjének fenntartása

25. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik, ennek során:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt napirendi témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít.

c) Ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a az ülést vezetőjének összehívására folytatható.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

Rendeletalkotás

26. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkothat.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a képviselő

c) az állandó bizottság,

d) a jegyző

(3) A rendelet tervezet szakmai előkészítése és indoklása a jegyző feladata.

(4) A rendelet tervezetet csak az illetékes bizottsági tárgyalás után lehet a képviselő-testület elé terjeszteni. A bizottságok csak a feladatkörükbe tartozó rendelet tervezeteket kötelesek véleményezni.

(5) A jegyző (a polgármester, a bizottságok elnökei) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az élőkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(6) A Képviselő-testület elrendelheti a lakosság széles körét érintő rendelet tervezet közmeghallgatás keretében való előzetes ismertetését is.

(7) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni.

(8) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal, évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Felgyő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

.... . ..../20.... .. (... .......... hó ... ... nap) önkormányzati rendelete

(9) A rendelet kihirdetése a Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal, Felgyői Kirendeltsége hirdetőtábláján való kifüggesztés útján történik. A kihirdetés napjának a kifüggesztés napját kell érteni, melyet az rendelet eredeti példányán záradékként fel kell tüntetni.

(10) Az önkormányzati rendeletek szükség szerinti felülvizsgálatáról és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

3. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, közmeghallgatás, lakossági fórum

27. § (1) A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A képviselő-testület falugyűlések szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra.

(5) A falugyűlés előkészítése, megszervezése és vezetése a polgármester feladata. A szervezési és lebonyolítási feladatok ellátásában a képviselők és a képviselő-testület bizottságai működnek közre.

(6) A falugyűlés tapasztalatairól, az elhangzott javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő ülésén.

4. Fejezet

Képviselő

28. § (1) A képviselőt az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselő-testület hivatalától igényelhet képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

(3) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a polgármester vagy a jegyző erre 8 napon belül köteles érdemi választ adni.

(4) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(5) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(6) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki

a) a távollétét előzetesen bejelentette, vagy

b) utólag igazolja.

(7) A települési képviselő köteles

a) evékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.

b) Olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

c) Felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

d) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig.

e) Kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

f)  A személyes érintettségét bejelenteni

g) Külön jogszabály szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

VI. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

29. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

- Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-tételi  és Rendészeti Bizottság    5 fő

      - Szociális, Oktatási és Sport Bizottság                                    5 fő

(3) A bizottságok feladatait a 3. melléklet tartalmazza. A bizottságok személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza

(4) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot (ad-hoc bizottság) meghatározott időre és meghatározott feladat elvégzésére hozhat létre. A ideiglenes bizottság tagjait a képviselő-testület választja meg minősített többséggel.

Az ideiglenes bizottság legfeljebb 5 tagból állhat, a bizottsági tagok több mint a felét a képviselő-testület tagjaiból kell megválasztani. A nem képviselő tagok személyére a polgármester tesz javaslatot.  Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(5) A települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de elnök egyszerre csak egy állandó bizottságban lehet.

(6) A bizottságok nem képviselő tagjait a bizottság munkája során a képviselőkkel azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

A bizottságok működése

30. § (1) A bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.

(3) A bizottság ülését össze kell hívni:

a) a képviselő-testület döntése alapján,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok több mint a felének indítványára.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó- ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben a Képviselő-testület.

(6) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megőrizni.

(7) A bizottság nem képviselő tagja köteles a képviselőre meghatározott esküt tenni.

(8) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(9) A bizottság működésére az Mötv. 60.- 61.§-ai az irányadók.

(10) A bizottság működéséhez szükséges feltételeket, az ügyviteli feladatokat a jegyző a polgármesteri hivatal útján biztosítja, illetve látja el.

(11) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül.

VII. Fejezet

Polgármester, alpolgármester

31. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

32. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület, valamint a Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal, Felgyői Kirendeltsége működésével kapcsolatos alapvető feladatait az Mötv.67.§-a tartalmazza.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatait az Mötv.61.§-a tartalmazza.

33. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A megválasztáshoz minősített többség szükséges.

(2) A képviselő-testület  a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. Az alpolgármester részére a Képviselő-testület is adhat feladatot határozat formájában.

(4) Az alpolgármester díjazásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület határozatban dönt.

VIII. Fejezet

Jegyző

34. § (1) Az érintett települések polgármesterei – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző főbb feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg.

(3) A jegyzőt távolléte esetén a Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatában megjelölt személy helyettesíti.

IX. Fejezet

Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal

35. § (1) A Képviselő-testület Tömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közösen egységes hivatalt hoz létre Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2)       A Képviselő-testület a Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal Felgyői Kirendeltségének munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a jegyző javaslata és a polgármester előterjesztése alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal Felgyői Kirendeltségében a heti munkaidő 40 óra. A munkaidő megszakításával a köztisztviselő számára a munkaidőn belül naponta 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az általános munkarend szerint a napi munkaidő hétfőtől csütörtökig 7,30 órától 16,00 óráig, pénteken 7,30 órától 13,30 óráig tart.

b) Ügyfélfogadást az alábbiak szerint kell tartani:

Hétfő, Kedd, Szerda: 8,00 órától 12,00 óráig és 13,00 órától 16,00 óráig

Csütörtök: nincs ügyfélfogadás

Péntek: 8,00 órától 12,00 óráig

(3)  A Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza. A jegyző által – a polgármesterek egyetértésével – összeállított Szervezeti és Működési Szabályzatot a Képviselő-testületek hagyják jóvá.

X. Fejezet

Társulás

36. § Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt, mely társulások megnevezését a 3. függelék tartalmazza.

XI. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

37. § (1) A vagyonnal való gazdálkodás alapelveit az Mötv., valamint nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7-10. §-a tartalmazza.

(2) A gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(4) A képviselő-testület az éves költségvetését rendeletben állapítja meg.

(5) Az önkormányzat a vagyonáról szóló szabályokat rendeletben állapítja meg.

(6) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását ezen rendelet 4. függeléke tartalmazza.

Záró rendelkezések

38. § (1) E rendelet 2014. október 27-én 18:00 órakor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti működési szabályzatáról szóló 8/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 14/2011.(VIII.29.) önkormányzati rendelet, valamint a 9/2012.(IX.27.) önkormányzati rendelet.

            Horváth Lajos                                                                             Dr. Faragó Péter

            polgármester                                                                                     jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem: 2014. október 27-én 18:00 órakor

Dr. Faragó Péter

       jegyző