1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szentkirályszabadja Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 8225 Szentkirályszabadja, Petőfi Sándor utca 12.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Szentkirályszabadja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése, székhelye: Szentkirályszabadja Község Önkormányzata Képviselő-testülete, 8225 Szentkirályszabadja, Petőfi Sándor utca 12.

(5) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Szentkirályszabadjai Polgármesteri Hivatal

(6) A Polgármesteri hivatal székhelye: 8225 Szentkirályszabadja, Petőfi Sándor utca 12.

2. § (1) Az önkormányzat illetékességi területe: Szentkirályszabadja község közigazgatási területe

(2) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(3) Az önkormányzat címere: piros doborpajzs, közepén ötágú aranykoronából kinövő arany kettőskereszt.

(4) Az önkormányzat zászlaja: fehér álló selyemzászló, közepén a címerrel, alatta arany betűkkel Szentkirályszabadja Község felirat, szélén nemzeti színű zsinórszegéllyel.

(5) A község pecsétje: körpecsét közepén a címerrel, körben Szentkirályszabadja Község pecsétje felirat.

(6) Az önkormányzat pecsétjét lehet használni:

3. § Az önkormányzat kitüntetései:

4. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat. Az önkormányzat által ellátott alapfeladatokat kormányzati funkciók szerint az 1. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat önként vállalt feladata a Szabadi Szó negyedévente megjelenő helyi újság kiadása és a vendégétkeztetés biztosítása.(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a Polgármesterre és bizottságaira átruházhatja. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.(3) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. (4) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat.A hatáskör átruházásról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A Képviselő-testület által át nem ruházható hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

5. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő; 6 fő képviselő és 1 fő Polgármester.

(2) A Képviselő-testület szükség, illetve a saját üléstervében foglaltak szerint, de évente legalább hat ülést tart, általában csütörtöki napokon. A Polgármester jogosult a meghatározottól eltérő napra is összehívni a Képviselő-testület ülését. A Polgármester a Képviselő-testület ülését az üléstervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(3) A Képviselő-testület a nyári ülésszünetét minden év július 1-től augusztus 1-ig terjedő időben határozza meg.

(4) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést – ezen belül közmeghallgatást - tart.

6. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint kell összehívni.

(2) A törvényben foglaltakon kívül a sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő ügyek esetén a Polgármester is hívhat össze rendkívüli ülést.

7. § (1) A Képviselő-testület éves ülésterv alapján dolgozik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) Az ülésterv elfogadásáról a Polgármester javaslatára a Képviselő-testület minden évben az első rendes ülésén határoz.

(3) Az ülésterv előterjesztésével egyidőben a Képviselő-testületet tájékoztatni kell az üléstervbe be nem került javaslatokról.

(4) Az ülésterv előkészítése és előterjesztése a Polgármester feladata.

(5) A tervezet előkészítése során javaslatot kell kérni

(6) Az üléstervhez a véleményeket, javaslatokat a Polgármesternél kell benyújtani.

8. § (1) Az ülésterv tartalmazza

(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy az ülésterv a község polgárai számára megismerhető legyen, erről a Polgármesteri Hivatali hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján történő elhelyezéssel kell intézkedni.

9. § (1) A Képviselő-testület üléseit a Polgármester, akadályoztatása esetén az Alpolgármester hívja össze.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi-Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával korábban kell kézbesíteni. Rendkívüli helyzetben az ülés előtt legalább 4 órával is kiküldhető a meghívó, ilyen esetben az írásbeli kézbesítés mellőzhető, bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azonban a sürgősség okát közölni kell.

(5) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak

10. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) Az (1) bekezdés (f) pontjában foglaltak alapján a Képviselő-testület üléseire csak azon pártok, egyesületek, társadalmi szervezet, önszerveződő közösségek vezetőit kell meghívni, amelyek a létrejöttüket igazoló bírósági végzés bemutatásával megalakulásukat a polgármesteri hivatalban bejelentették.

(3) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Az (1) bekezdés b)-h) pontjaiban foglaltak írásos előterjesztést kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyekhez meghívásuk kapcsolódik, illetve amelyik napirendi ponttal az általuk képviselt szervezet közvetlenül érintett.

11. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület összehívására, nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezési az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - a Polgármesteri Hivatalban a nyilvánosság számára hozzáférhető.

12. § (1) A Képviselő-testület ülését a Polgármester, akadályoztatása esetén az Alpolgármester vezeti. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi-Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A Polgármester feladatai a Képviselő-testület ülésének vezetésében:

(3) A Polgármester ülésvezetési feladatai:

(4) A Polgármester vitavezetési feladatai:

(5) A Polgármester a Képviselő-testület ülésén bármikor felszólalhat.

13. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A határozatképtelen Képviselő-testületi ülést ugyanazon napirendi pontok tárgyalására 8 napon belül ismételten össze kell hívni.

14. § (1) A települési képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki

(3) Az igazoltan távollevők nyilvántartásáról a jegyzőkönyvvezető gondoskodik.

15. § Az ülés napirendjére a Polgármester tesz javaslatot. A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

16. § (1) A Képviselő-testület e rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felveszi

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(3) A (2) bekezdésben fogalt tárgyalási sorrendtől a Képviselő-testület indokolt esetben eltérhet.

(4) A 9. § (4) bekezdésében megjelölt határnapot követően a Polgármester a napirendet kiegészítheti. A napirend kiegészítéséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

17. § (1)⁶ Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, továbbá a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottsága, a Polgármester, az Alpolgármester, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által előzetesen javasolt

(2) A Képviselő-testület ülésére előterjesztés írásban, vagy szóban kerülhet benyújtásra, illetve lehetnek tartalmi szempontból döntést, állásfoglalást igénylő valamint tájékoztató jellegű anyagok.

(3) A rendelettervezetet és határozati javaslatot tartalmazó előterjesztést alapesetben csak írásban lehet benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a Polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek a Képviselő-testületi ülésen történő kiosztását.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(5) A Képviselő-testület elé kerülő, tárgyalandó ügyek közül a kötelezően a bizottságok által tárgyalandó napirendek bizottsági állásfoglalással, előkészítéssel kerülhetnek a testület elé. A bizottság állásfoglalásával, előkészítésével nyújthatóak be az önkormányzat költségvetésére, zárszámadására illetve az önkormányzati vagyont, szervezeti és személyi ügyeket érintő előterjesztések valamint a rendelettervezetek.

(6) Az előterjesztést az ülést megelőzően legalább 5 nappal kell a jegyzőnek leadni, aki gondoskodik e-mailben történő kiküldéséről.

18. § (1) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a képviselők, amelyet az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell a Polgármesternél beterjeszteni.

(2) Az önálló indítványt a Polgármester a Képviselő-testületi ülésen napirendi pontként javasolhatja. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásának tényéről a Képviselő-testületet tájékoztatja és az elutasítást köteles megindokolni.

(3) A Polgármester (2) bekezdésben foglalt tájékoztatója alapján - az indítványt benyújtó képviselő kérésére - a Képviselő-testület vita nélkül határoz az indítvány napirendre vételéről.

(4) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány szövegét és az előterjesztő saját kezű aláírását.

(5) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok rendelettervezetek vagy határozati javaslatok lehetnek.

19. § (1) A képviselő a Képviselő-testületi ülésen - lehetőleg a napirend lezárását követően - önkormányzati ügyben a Polgármestertől, az Alpolgármestertől, az álladó bizottságok elnökeitől, jegyzőtől írásban vagy szóban felvilágosítást kérhet vagy magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthet elő.

(2) A képviselő az interpellációt az ülés megkezdéséig írásban benyújthatja, vagy interpellációs szándékát szóban jelezheti.

(3) Az interpellációra az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására az ülést megelőzően legalább 15 nappal került sor, úgy arra az ülésen érdemi választ kell adni. A válaszadás maximális időtartama 5 perc.

(4) Az interpellációra szóban adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpelláció a Képviselő-testületi ülésen szóban nem válaszolható meg, arra a választ 15 napon belül írásban kell megadni. Ebben az esetben az interpellációra adott válasz elfogadásáról a soron következő Képviselő-testületi ülésen kell nyilatkozni és szavazni.

(6) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület elutasítja, az anyag megtárgyalását az ügyben illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni. A bizottság(ok) a Képviselő-testületnek 30 napon belül ad(nak) választ.

20. § (1) Kérdés minden olyan az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, döntési, előkészítési felvetés vagy tudakozódás, amely tartalma, jellege szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjéhez.

(2) A képviselő a Képviselő-testületi ülésen kérdést intézhet

(3) A kérdésre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. A válaszadás maximális időtartama 3-5 perc. A kérdésre adott válasz után viszontválasznak nincs helye.

21. § Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok:

22. § (1) A meghívóval együtt előre kiküldött előterjesztéseken túl a Képviselő-testület, a Polgármester, a képviselők, az Alpolgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző előterjesztésében sürgősségi javaslatként megtárgyalhat közvetlenül az ülés előtt vagy az ülés ideje alatt kiosztásra kerülő vagy magán az ülésen szóban előterjesztett javaslatot. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt –lehetőség szerint - a Képviselő-testület ülését megelőző nap 12 óráig írásban a Polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Amennyiben a Polgármester a sürgősségi javaslatnak nem ad helyt, arról a Képviselő-testület a napirend előtt határozattal dönt.

(4) A sürgősségi javaslat elfogadása esetén a Képviselő-testület először a sürgősséggel elfogadott előterjesztés vagy önálló indítványt tárgyalja.

(5) Ha a Képviselő-testület az előterjesztés vagy az indítvány sürgősségét elutasítja, a napirendre vételről és a tárgyalás időpontjáról dönt.

23. § (1) A rendeleti javaslathoz és a határozati javaslathoz a Polgármester, az Alpolgármester, a képviselők, a bizottságok elnökei és a jegyző módosító indítványt tehetnek.

(2) A módosító indítványt indokolással kell ellátni.

24. § (1) Az előkészítésért felelős bizottság a rendeleti javaslathoz - ideértve az ezekhez benyújtott módosító indítványokat is - ajánlást nyújthat be a Képviselő-testületnek.

(2)⁸

25. § Az indítványt tárgyalásra és határozathozatalra alkalmas módon kell benyújtani. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a Polgármester elutasíthatja.

26. § (1) A Képviselő-testületi ülésen a képviselők tanácskozási és egyben szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg a 10. § a)-g) pontjaiban felsoroltakat.

(3) Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal, amelyhez meghívásuk kapcsolódik.

(4) A Polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot és indokolja, ha az eltér a meghívótól. A napirendet a Képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(5) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a Polgármester előterjesztésében – napirend előtt – dönt a Képviselő-testület lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, az előző ülésen elhangzott közérdekű kérdések, bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

(6) A Polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

27. § (1) A Képviselő-testület ülésén felszólalhat az, akinek a Polgármester szót ad.

(2) A felszólalások típusai:

28. § (1) Napirend előtti felszólalásra - a felszólalás tárgyának megjelölésével - bármely képviselő a Polgármestertől kérhet engedélyt.

(2) Ha a Polgármester az engedélyt megtagadja, arról a képviselő kérésére a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat.

(4) Vitának, határozathozatalnak helye nincs.

29. § A tárgyalt napirendhez kapcsolódó ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

30. § (1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra a Polgármesternél kell jelentkezni.

(2) A felszólalások sorrendjét - a jelentkezés sorrendjének figyelembe vételével - a Polgármester határozza meg. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirendi pont keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. A felszólalási időkeret túllépése miatt a Polgármester a felszólalótól a szót megvonja.

(3) Az előterjesztő, a polgármesteri hivatal napirendi ponttal érintett szakelőadója, a Polgármester, az Alpolgármester, a bizottságok elnökei és a jegyző egy napirendi pont keretében a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően több alkalommal is felszólalhatnak.

(4) A Polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5) A tanácskozási joggal, illetve a soron kívüli felszólalásra engedéllyel rendelkezők egy napirendi pont keretében egy esetben, legfeljebb 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

31. § (1) Vita közben a korábbi felszólalással, valamint a képviselő személyét érintő felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást a Polgármester engedélyezi. Ez esetben viszontválasznak és vitának helye nincs.

(2) A vita lezárására, a felszólalások időtartamának korlátozására a bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a felszólalásokra.

(3) Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga.

(4) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs a Polgármester a vitát lezárja.

(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

32. § (1) Azt a felszólalót, aki a tárgytól eltér a Polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) A Polgármester a felszólítás eredménytelensége esetén a felszólalótól a szót megvonhatja.

33. § (1) A Polgármester rendre utasítja azt a képviselőt, aki felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg a Képviselő-testület tanácskozási rendjére, szavazására vonatkozó szabályait egyébként megszegi.

(2) A Polgármester rendfenntartás érdekében tett, e rendeletben meghatározott intézkedései ellen felszólalásnak, azok visszautasításának, illetve azokkal való vitába szállásnak helye nincs.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglalt rendre utasítás eredménytelen, a Polgármester javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, a képviselő jegyzőkönyvben történő megrovására.

(4) A javaslatról a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

34. § (1) Az állampolgárok nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják.

(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a Polgármester rendre utasítja a rendzavarót.

(3) Ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.

(4) Ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítsége is igénybe vehető.

(5) A (3)-(4) bekezdésben felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

35. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz, mely döntést nyílt szavazással hoz meg.

(2) A Polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az előzetesen lebonyolított módosító és kiegészítő szavazások függvényében az eredeti határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.

(3) A képviselők „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a nyílt szavazásban illetve „tartózkodnak” a szavazástól. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az ellenszavazatot leadó képviselő kérelmére ellenszavazatának tényét név szerint kell a jegyzőkönyvbe belefoglalni. A „tartózkodás” szavazat a döntéshozatal során „nem” szavazatként veendő figyelembe.

(4) Szavazategyenlőség esetén a döntés elutasító döntésnek minősül.

36. § (1) A döntési javaslatok elfogadására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A képviselő-testületi döntések nyilvánosságára vonatkozóan (nyílt szavazás, titkos szavazás) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény arról rendelkezik. A minősített többség meglétére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

37. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a név szerinti szavazásról a Képviselő-testület vita nélkül – egyszerű többséggel - határoz.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a Polgármesternek.

(4) A szavazás eredményét a Polgármester állapítja meg és ismerteti a Képviselő-testület döntését. Szavazategyenlőség esetén a felvett kérdés (határozati javaslat) elutasításra kerül.

(5) A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

38. § (1) A titkos szavazás lehetőleg külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) A szavazásnál három tagú szavazatszedő bizottság jár el, amelynek tagjait a Polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg tagjai sorából.

(3) A szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, amelyről a Képviselő-testületnek jelentést tesz.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

(5) A szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság állapítja meg és ismerteti a Képviselő-testület döntését. Szavazategyenlőség esetén a felvett kérdés (határozati javaslat) elutasításra kerül.

39. § (1) A képviselő személyes érintettségére, az azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizáráshatóságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése irányadó.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Az e tekintetben kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő, amennyiben 3 alkalommal nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, bármely képviselő javaslata alapján a Képviselő-testület dönthet legalább egy havi megállapított tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának megvonásáról, csökkentéséről. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható

40. § (1) A jegyzőkönyv elkészítésére és a jegyzőkönyv aláírására Magyarország helyi ön-kormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:

a) sorszámát, jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, zárt)

b) az igazoltan vagy igazolatlanul távolmaradt képviselők névsorát;

c) az ülés megnyitásának időpontját;

d) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítását

e) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét;

f) külön indítványra a nemzetiségi véleményeket;

g) a Polgármester esetleges intézkedéseit;

h) az ülésen történt fontosabb eseményeket;

i) az ülésen elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokra adott válaszokat, és az azokkal kapcsolatos határozatokat;

j) az ülés bezárásának időpontját.

(3) Az ülésről szó szerinti jegyzőkönyv nem készül.

(4) A Képviselő-testület jegyzőkönyvébe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságokra, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(5) A képviselő és a tanácskozási joggal meghívott személy kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni, illetve a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

41. § (1) A jegyzőkönyv első példányához mellékelni kell:

(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl két - a képviselő-testületi ülésen részt vevő - képviselő hitelesít. A hitelesítők személyéről - a Képviselő-testületi ülés napirendjének megállapítását megelőzően - a Polgármester javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

42. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:

(2) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A képviselő-testületi határozat kiadmányát a képviselő-testületi ülés időpontjától számított 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős, illetve a határozatban foglaltakkal érintett személy(ek)nek, szerv(ek)nek.

43. § (1) A rendelettervezetet a jegyző készíti el. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes bizottság vagy külső szakértő is. A rendelettervezetet - ha azt nem a jegyző készítette a jegyző ellenjegyzésével - a Polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A Polgármester véleményezését követően az elfogadásra ajánlott rendelettervezet szövegét a jegyző megvitatás céljából eljuttatja az illetékes bizottság(ok) elnökéhez.

(3) A rendelettervezetet a Polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(4) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.

44. § (1) Az önkormányzati rendeletet a rendelet számának és elnevezésének a polgármesteri hivatali hirdetőtáblákon történő elhelyezésével kell kihirdetni. A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni és a hivatali példányon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. Az önkormányzati rendeletet közzé kell tenni a település hirdetőtábláin és a település honlapján, legkésőbb a kifüggesztés utolsó napjáig.

(2) A rendelet teljes szövege a polgármesteri hivatalban megtekinthető.

(3) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartása tartalmazza:

45. § (1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2)⁹

46. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(3) Az állandó bizottságok létszámát és összetételét a 3. melléklet, a bizottságok által ellátandó feladatok felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3a) A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokat, tevékenységeket a Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság végzi. A vagyonnyilatkozatok kezelésének, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait az 5. melléklet tartalmazza. A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság feladata a képviselő összeférhetetlenségének és méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.

(4) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentés Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. Ha a Képviselő-testület nem fogadja el a jelentést, dönt az ideiglenes bizottság további működéséről. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Az ideiglenes bizottság tagjainak titoktartására is a képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadóak.

47. § (1) A bizottságok tagjaira bármely képviselő tehet javaslatot. Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) Az ügyrendi feladatokat ellátó bizottságnak csak képviselő tagja lehet.

48. § (1) A bizottságok

(2) A Képviselő-testület kizárólag bizottság által benyújtandó előterjesztéseket nem határoz meg, a bizottsági állásfoglalással, előkészítéssel benyújtandó előterjesztések körét a 17. § (5) bekezdés tartalmazza.

49. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról, az előterjesztéseknek a bizottság tagjai részére való megküldéséről az ülés előtt legalább 4 nappal a bizottság elnöke a hivatalon keresztül gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat valamelyik bizottsági tag látja el.

(2) A bizottság ülését az elnök köteles összehívni

(3) Több bizottságot közösen érintő kérdések megtárgyalására összevont bizottsági ülés tartható. Az ülés vezetéséről a bizottsági elnökök állapodnak meg.

(4) A meghívó tartalmazza

(5) Bármelyik képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság következő ülése elé kell terjeszteni. E téma tárgyalásakor az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(6) A bizottság ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak. A zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

50. § (1) A bizottság határozatképességére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(2) Szavazni személyesen lehet. A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendelt döntés szerint vagy kézfelemeléssel vagy név szerint történik. Kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni. A bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza. A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók végül a szavazástól tartózkodók számát.

(3) Bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésre a bizottság vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a jelen lévő bizottsági tagok közül legalább két bizottsági tag írásban kéri, név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Név szerinti szavazás esetén a bizottsági tagok névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A bizottsági döntéshozatalból való kizáráshatóságra, az ülések nyilvánosságára, a bizottsági tagok titoktartási kötelezettségére, a határozatképességre és határozathozatalra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

51. § (1) A bizottsági jegyzőkönyv elkészítésére és a jegyzőkönyv aláírására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:

(3) Ha a bizottsági tag indoklással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével- betekinthetnek a bizottság előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

(5) A bizottság működésének költségeiről az önkormányzat költségvetésében elkülönítve kell gondoskodni.

52. § (1) A Polgármester a Képviselő-testület elnöke, megbízatását főállásban látja el.

(2) Amennyiben a Polgármester az összeférhetetlenségi ok megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget, a képviselő-testület ezzel kapcsolatos eljárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A Polgármester Képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai különösen:

53. § (1) A Polgármesternek a polgármesteri hivatali – az önkormányzati döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos – tevékenység meghatározásával, a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek, hatósági jogkörök ellátásával összefüggő jogaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A Polgármester az Alpolgármester, a költségvetési szervek vezetői esetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

(3) A Polgármester és az Alpolgármester fogadóóráit a 6. melléklet tartalmazza.

(4) A Polgármester lemondását Alpolgármester hiányában, a tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatás esetén a Pénzügyi-Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.

(5) A Polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek vagy az Alpolgármesternek, ezek hiányában a Pénzügyi-Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.

(6) A Polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett -Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott ügyek kivételével- dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek közül az alábbiakban:

54. § (1) Az Alpolgármester választására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Az Alpolgármester a Polgármester irányításával, társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Az Alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek.

(3) Az Alpolgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) Az Alpolgármesterrel szemben felmerülő összeférhetetlenségi ok megszűntésével kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Amennyiben az Alpolgármester az összeférhetetlenségi ok megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget, a Képviselő-testület ezzel kapcsolatos eljárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(5) A Polgármester tartós akadályoztatása esetén ellátja a Polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit, kivéve a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása munkáltatói jogokat.

(6) Tartós akadályoztatásnak minősül:

55. § Az Alpolgármester

56. § (1) A jegyzőnek:

(2) A jegyzőnek a bizottsági üléseken, a Képviselő-tesületi ülésen történő részvételével kapcsolatos jogosultságára, a Képviselő-testület, a bizottság, a Polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A Polgármesteri Hivatal hatósági tevékenységével kapcsolatosan hetente ügyfélfogadást tart.

(4) A jegyző:

(5) Jogállása: A jegyző kinevezése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. A Polgármester -pályázat alapján határozatlan időre- nevezi ki a jegyzőt.

(6) [1]

57. § A Polgármesteri Hivatal önálló jogi személy.

58. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, önszervező közösségek képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a Polgármesterhez, az Alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdést intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. E fórum lehetőséget biztosít a lakosság, a szervezetek közvetlen tájékoztatására. Elősegíti a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonásukat.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a nyilvánosságot legalább 15 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell tájékoztatni.

(4) A közmeghallgatást a Polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatás vezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen irányadók a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok.

59. § (1) Az önkormányzat vagyonával, bevételeivel, gazdálkodásával kapcsolatos szabályokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény határozza meg.

(2) Az Önkormányzat éves költségvetése alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, a költségvetési törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek mellett gazdálkodik. A Polgármester jogosult a költségvetési rendeletben meghatározott feltételekkel kötelezettséget vállalni, előirányzatot átcsoportosítani. Az önkormányzat szerveit a 7. melléklet tartalmazza.

60. § A Képviselő-testület a működéséhez kapcsolódó nyilvánosság biztosításáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik.

61. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A társulási ülésen az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzat tagja a Balatonalmádi Szociális Társulásnak. A társulás ellátja a gyermekjóléti szolgálat, a házi segítségnyújtás és az idősek nappali ellátása önkormányzati feladatokat.

(3) Az önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatokat az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás útján látja el.

(4) Az önkormányzat tagja továbbá a Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társulásnak, mely együttműködés keretében a belső ellenőrzési feladatok kerülnek ellátásra.

61/A. §¹⁰ (1) Az Önkormányzat a Szentkirályszabadjai Roma Nemzetiségi Önkormányzattal – a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott tartalommal – megkötött közigazgatási szerződés alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(2) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak a helyi önkormányzattal megegyező székhelyén havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja és viseli a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltséget és fenntartási költséget.

(3) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatala útján biztosítja az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket, és ennek keretében a Polgármesteri Hivatal

(4) A 39. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével a helyi önkormányzat viseli.

(5) A jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja – a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

62. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3.napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Szentkirályszabadja Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelet valamint a módosításáról szóló 14/2012.(IX.13.) és 12/2013.(VII.09.) önkormányzati rendeletek.