Pinnye község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

áLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §
   

1. A rendelet hatálya kiterjed Pinnye község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
2. A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, hivatal, jegyző) működési rendjére.

Önkormányzat hivatalos megnevezése

2.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pinnye község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 9481 Pinnye, Arany J. u. 15.

(3) Illetékességi területe: Pinnye község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Pinnye község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban képviselő-testület)

II. Fejezet

Az önkormányzat jelképei

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a bélyegző.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

4. §

A képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

5. §

 (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.

 (2) A törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátást nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi és technikai feltételek biztosítottak és jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat-és hatáskörébe. E feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre, bizottságára átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

A képviselő-testület és működése

6. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő és a polgármester, a megválasztott képviselők nevét és címét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az alakuló ülés összehívására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 43. §-ában foglaltak az irányadóak.

(3) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

  (4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. a képviselőket,
2. a jegyzőt,

(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan az illetékes országgyűlési képviselőt, a jegyzőt, az önkormányzati intézmények vezetőit, a községi székhellyel bejegyzett civil szervezetek vezetőit, akit a polgármester tanácskozási joggal meghívott.

(6) A 4. mellékletben felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottságai ülésein.

(7) Az képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A meghívót írásban, az előterjesztéseket elektronikus úton (e-mailben, interneten) kell kézbesíteni.

(8)   A képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton stb.) soron kívül is összehívható.

(9) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján kell tájékoztatni. A hirdetményt a község hirdetőtábláján és elektronikus honlapján kell közzétenni. A tájékoztatásnak tartalmazni kell: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzat elektronikus honlapján.

 (10) A rendkívüli ülést össze kell hívni:

a) a képviselők egynegyedének,

b) a képviselő-testület bizottságának,

c) a kormányhivatal vezetőjének indokot is tartalmazó írásbeli indítványára.

A képviselő-testület ülése

7. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülés tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben,

b) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46.§. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A képviselő- testület nyilvános üléséről a testületi munka zavarása nélkül bárki nyilvánosan hang- és képfelvételt készíthet. Az ilyen módon készült felvételek korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhatók.   

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a testületi ülést.

(6) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét,

(7) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

Az előterjesztés

8. §

(1) A képviselő-testület ülésére írásbeli előterjesztés készül.

a) A szóbeli előterjesztés esetén, lehetőleg az „egyebek”  napirendi pont keretében kell megtárgyalni.

(2) Az írásbeli előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa) a címet vagy tárgyat,

   ab) az előzmények ismertetését,

ac) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést s a döntést indokolják,

af) az előterjesztés készítőjének nevét, és beosztását.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét, részhatáridejét.

A sürgősségi indítvány

9. §

(1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.

b) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző.

c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

d) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.

A napirendek vitája, döntéshozatal

10. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

  a)  az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

  b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. 

(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre a bizottságnak átadja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(8) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozat döntésről.

(9) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(10) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén vizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

A névszerinti szavazás

11.§

(1) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor érthetően az „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavak használatával szavaznak.

(2) A név szerinti szavazásról kötelező külön jegyzőkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról a szavazást levezető elnök gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

A titkos szavazás

12. §

 (1) A képviselő-testület tikos szavazással dönthet az Mötv. 46.§ (2) bekezdésébe foglalt ügyekben.

 (2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzőkönyv feladata.

(3) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról – annak konkrét idejéről – azonnal dönteni kell.

Kérdés és interpelláció

13. §

(1) Kérdést az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a közös hivatal hatáskörbe tartozó bármely ügyben fel lehet tenni.

(2) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. A válaszadásnak lényegre törőnek kell lenni. Amennyiben összetett problémáról van szó 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után:

a) polgármestertől, alpolgármestertől,

b) az önkormányzati bizottság elnökétől

          c) a jegyzőtől

önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – de legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be lehet vonni.

(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.

(7) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

A tanácskozás rendje

14. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.

(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, sértő módon nyilatkozik

b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít

c) ismétlődő rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti a rendbontót.

  (3)   A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott intézkedés a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazható.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

Közmeghallgatás

15. §

 (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, az alábbi szempontok szerint:

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervek közérdekű kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetmény útján és az önkormányzat elektronikus honlapján kell tájékoztatni a lakosságot az időpont előtt legalább 5 nappal.

c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(2)    A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülésére vonatkozó szabályokat kell

        alkalmazni.

A jegyzőkönyv

16. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) képviselők és meghívottak nevét,

b) a tárgyalt napirendi pontokat,

c) a tanácskozás lényegét,

d) a szavazás számszerű eredményét

e) a hozott döntéseket,

f) az ülés helyét, időpontját,

g) a megjelent, a távol maradt képviselők nevét,

h) a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,

i) az elfogadott napirendet,

j) napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a hozzászólások rövid tartalmát,

k) a határozathozatal módját és érdemét,

l) a szavazás részletes eredményét és a meghozott határozat szövegét,

n) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,

o) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint,

p) az ülés bezárásának az időpontját.

r) polgármester és jegyző, valamint a két fő, az ülésen választott jegyzőkönyv hitelesítő képviselő aláírását.

(2) A jegyzőkönyv a tanácskozás lényegét rögzíti, nem tartalmazza szó szerint az egyes hozzászólásokat. Amennyiben a képviselő kéri, úgy külön kérésére szó szerinti hozzászólását az ülésen jegyzőkönyvbe diktálhatja, vagy írásban csatolhatja a jegyzőkönyvhöz.

(3) A testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyről a jegyző gondoskodik.

4. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

V. Fejezet

Az önkormányzati rendelet

17. §

(1) A képviselő-testület Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(4) A rendelet tervezet képviselő-testület által történő elfogadása:

a) A jegyző  – a polgármester egyetértése esetén - a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja:

a) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hivatala hirdetőtábláján, jól látható helyen el kell helyezni. Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat internetes honlapján folyamatos frissítéssel közzé kell tenni.

b) A jegyző gondoskodik arról is, hogy a hatályos rendeletek gyűjteményes formában is

megtalálhatóak legyenek, valamint hogy a Nemzeti Jogszabálytár adatbázisába is feltöltésre kerüljenek.

6. A képviselő-testület rendeletének megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a rendelet számát arab számmal, a határozathozatal évét, zárójelben a rendelet kihirdetésének napját, továbbá az „önkormányzati rendelet” kifejezést.
7. A rendeletet naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

A Képviselő-testület határozata

18.§

1. A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozathozatal évét, zárójelben meghozatalának napját, továbbá az „önkormányzati határozat” kifejezést.
2. A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.
3. A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek, érintetteknek.
4. A jegyző gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

VI. Fejezet

A települési képviselő

19. §

A települési képviselőt az Mötv. 32.§ (2) bekezdésében meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok

20.§

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság

(3) A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék, feladatát az 5. számú melléklet rögzíti.

(4) A képviselő-testület ideiglenes jelleggel – meghatározott szakmai feladat ellátására – bizottságot alakíthat.

A bizottságok működése

21. §

(1) A bizottság a feladatkörébe utalt ügyeket köteles megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.

(3) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást.

(4) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(5) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(6) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

    VIII. Fejezet

A tisztségviselők

22. §

(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatású polgármesterként látja el.

(2) A polgármester főbb feladatai:

a) a település fejlődésének elősegítése

b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás

c) alpolgármester irányítása, a képviselő-testület tagjainak munkájukban történő segítése

d) a demokratikus helyi közhatalom- gyakorlás érvényesülésének biztosítása

e) nyilvánosság megteremtése hely fórumok szervezése

f) lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, együttműködés kialakítása

(3) A polgármester további részletes feladat – és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

  (4)  A polgármester a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl

a) fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai képviselőit,

b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,

Az alpolgármester

23. §

(1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

24. §

(1) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.

(2) Az ülés vezetésére a jelen szabályzatban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester gyakorolja a polgármester jogkörét teljes körűen.

(4) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 90 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c) 90 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

(5) Minden egyéb esetben a polgármester a települési képviselők közül, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással jelölheti ki azt a személyt, aki őt önkormányzati ügyben képviselheti.

(6) A meghatalmazásban meg kell jelölni a képviseleti jogosultság körét, mértékét is időtartamát. A meghatalmazást csatolni kell mindazon intézkedések dokumentációjához, melyben a meghatalmazott a polgármester nevében eljárt.

(7) A polgármester által adott meghatalmazásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a meghatalmazott nevét, a meghatalmazás tárgyát, a meghatalmazás időtartamát.

IX. Fejezet

    A jegyző

25. §

 (1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően - nevezi ki a jegyzőt. A jegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a pénzügyi vezető látja el.

26. §

1. A jegyző vezeti a Sopronkövesdi Közös Önkormányzati Hivatalt, mint a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik, az önkormányzat működésével kapcsolatos Mötv. 81.§ meghatározott feladatok ellátásáról.
2. Köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
3. Előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja, rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a közös hivatal munkájáról.
4. A jegyző egyéb feladatai:

1. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatásköröket;
2. szervezi a közös hivatal jogi felvilágosító munkáját;
3. ellátja a közös hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
4. ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
5. véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
6. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
7. gondoskodik, az SzMSz mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról.
8. gondoskodik, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok közzétételéről.

5.  A jegyző a közös hivatalban részt vevő önkormányzatok hivatali kirendeltségein,  (Nagylózs, Pinnye, Röjtökmuzsaj) illetve az Ebergőci Önkormányzat hivatalában fogadóórát tart.

X. Fejezet

A Sopronkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal

27. §

1. A képviselő-testület Sopronkövesd, Röjtökmuzsaj, Nagylózs, Ebergőc önkormányzatokkal együtt közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyben a polgármesteri hivatal feladatait a közös hivatal látja el. A közös hivatal ellátja, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A közös hivatal elnevezése: Sopronkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 9483 Sopronkövesd, Kossuth u. 77.
2. A közös hivatal kirendeltséget tart fenn Nagylózs, Pinnye és Röjtökmuzsaj községekben, Ebergőc község önkormányzatával kapcsolatos feladatokat a Röjtökmuzsaji kirendeltség látja el.
3. A képviselő-testületek a polgármesteri hivatal irányítását döntéseiken keresztül látják el.
4. A közös hivatalt a jegyző vezeti.
5. A közös hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
6. A hivatal szervezeti és működési szabályzata e rendelet 3. függeléke.

28. §

1.  A közös hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testületek és a polgármesterek által meghatározott feladatokat.
2. A települési képviselő a közös hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve 15 napon belül érdemi választ adni.
3. A közös hivatal igény szerint köteles, az önkormányzat és a hivatal működésével, a    község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek.

29. §

A közös hivatalnál a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Közös Hivatali SZMSZ-e tartalmazza.  

XI. Fejezet

Az önkormányzati társulás

30. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

 (2) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások a rendelet 6. mellékletét képezik.

XIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályok

Az önkormányzat költségvetése

31. §

(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben dönt arról, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben módon látja el.

(2) A költségvetési rendeletet, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti el, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

Az önkormányzat vagyona

32. §

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont -, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.

(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

33. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai különösen:

a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre,

b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása,

c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.

(3) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

34. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A belső ellenőrzési feladatokat a jogszabályban meghatározott képesítési előírásokkal rendelkező ellenőr láthatja el. A feladat ellátására belső ellenőrzési megállapodás útján kerül sor.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

35. §

(1) E rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg, hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (II. 08.) önkormányzati rendelete.