Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (VI. 24.) önkormányzati rendelete
Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának 9/2014.(VI.24.) önkormányzati rendelete a köztisztaságról és a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről
Hatályos: 2014. 06. 24- 2022. 11. 28Kiskunlacháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (VI. 24.) önkormányzati rendelete
Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának 9/2014.(VI.24.) önkormányzati rendelete a köztisztaságról és a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről
I. Bevezető rendelkezések
1. § Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk 1 bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 18. §-ában, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 46. § (1) bekezdés c) pontja szerint meghatározott feladat-és hatáskörében eljárva, a következőket rendeli el:
II. Általános rendelkezések
2. § (1) A rendelet hatálya a település közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya a település közigazgatási területén kiterjed a magánszemélyekre, a jogi személyekre illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre.
(3) A rendelet hatálya kiterjed a települési hulladék (továbbiakban: hulladék) gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására, további kezelésére, valamint a környezetvédelmi feladatok ellátására.
3. § (1) Az Önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatait a társulási megállapodásban foglaltak szerint a Duna-Tisza Közi Térségi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás látja el.
(2) A helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója, bérlője, (továbbiakban együtt: ingatlanhasználó) az ingatlanon keletkező települési hulladék elhelyezését - a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott módon - a közszolgáltatás igénybevétele útján köteles biztosítani.
4. § (1) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet bejegyzett székhelyéül, telephelyéül, fióktelepéül is szolgál köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten kezelni és arra a közszolgáltatás igénybe venni.
(2) Az építési és bontási hulladékot a magánszemély ingatlanhasználó köteles - külön jogszabályokban meghatározottak betartásával - a települési hulladéktól elkülönítetten hulladékgyűjtő edényben gyűjteni, és a közszolgáltatóval elszállíttatni.
(3) Az építési és bontási hulladékot a gazdasági szervezet ingatlanhasználó - külön jogszabályokban meghatározottak betartásával – köteles a települési hulladéktól elkülönítetten hulladékgyűjtő edényben gyűjteni, melyet a közszolgáltatóval elszállíttathat.
5. § (1) A közszolgáltató, valamint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: NHKV) a hulladékgazdálkodási szolgáltatás biztosítása, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj beszedése, illetve behajtása érdekében a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás adatköre a Ht. 38. § (3) bekezdésben meghatározott adatkörre, valamint az igénybe vett hulladékgazdálkodási szolgáltatás tartalmára – így különösen a hulladékgyűjtő edényzet űrtartalmára, darabszámára, a szolgáltatás időbeli igénybevételére – terjed ki.
(3) Az ingatlanhasználónak a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást a változást követő 15 napon belül írásban be kell jelentenie a közszolgáltató és az NHKV felé. A bejelentett változásból adódó díjváltozás kizárólag a bejelentést követő időszaktól érvényesíthető.
(4) Tulajdonos változás esetén az ingatlan régi és új tulajdonosa 15 napon belül köteles e tényt a közszolgáltatónak és az NHKV-nak írásban bejelenteni.
(5) A korábbi tulajdonost a változás hónapjának utolsó napjáig terheli a fizetési kötelezettség.
(6) A bejelentés elmulasztása esetén a számlázás módosítása csak a bejelentést követő hónap első napjától kérhető.
(7) A közszolgáltató és az NHKV köteles az adatkezelés során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit, valamint az adatvédelmi szabályzatában meghatározott előírásokat megtartani.
(8) A közszolgáltató és az NHKV az ingatlanhasználó adatait a hulladékgazdálkodási szolgáltatás igénybevételére való kötelezettség fennállásáig, illetve ha az megszűnt addig, amíg a közszolgáltatási díj megfizetésre nem kerül, hátralék esetében a hátralék fennállásáig kezelheti.
III. Részletes rendelkezések
6. § (1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni:
a) az ingatlan előtti járda (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) továbbá a járda és az út közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztántartásáról, szemét- és gyommentesítéséről,
b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, gyommentesítéséről,
d) az ingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről,
e) a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
(2) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség az ingatlanhasználók között 50-50 %-ban oszlik meg.
(3) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek előtti járdaszakaszt, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet – az ingatlanhasználó köteles tisztán tartani.
(4) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési, szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani.
7. § (1) Az ingatlanhasználók a kerti hulladékot, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten kötelesek gyűjteni.
(2) Tilos a helyiségek és területsávok feltakarításából, felmosásából keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, a csapadékelvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni.
(3) A közterületen a gépjárművek mosása tilos!
8. § (1) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító kötelessége a fel- vagy lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani.
(2) Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület-használat során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolattal kell körül venni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni.
9. § Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.
10. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén naponta többször) síkosságtól mentesíteni.
(2) Hólerakást tilos elhelyezni:
11. § (1) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos!
(2) Közterületen lévő növények (fák, díszcserjék stb.) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos!
(3) A közterületen a fák gallyazásáról, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás az önkormányzat feladata.
(4) A parkosított füves területeket rendeltetésellenesen használni tilos!
(5) A gyermekjátszótéren, az ilyen jellegű parkokban ebeket sétáltatni még pórázon is tilos!
(6) Fákon, közterületeken álló építményeken, épületek falán, kerítéseken - a rendeltetésszerűen hirdetésre szolgáló berendezések kivételével - hirdetni, falragaszt vagy reklámot elhelyezni tilos! A falragaszokat ki nem jelölt helyen történő felragasztásáért a tevékenységet végző és a megrendelő - felelősségük megállapítása esetén - egyetemlegesen felelnek.
12. § (1) A közszolgáltató köteles a szabályozott rend szerint a települési hulladék folyamatos elszállításáról gondoskodni, továbbá a lakosságot a helyi sajtó, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblája, illetve a www.kiskunlachaza.hu weboldal igénybe vételével tájékoztatni a települési szilárd kezelésének szabályai megváltoztatásáról, illetőleg a fizetendő szolgáltatási díjról.
13. § (1) A közszolgáltató a települési hulladék elszállítását a következő gyakorisággal végzi:
14. § (1) A közszolgáltatást végző jármű személyzete az adott területen rendszeresített szabványos és azonosítóval ellátott hulladékgyűjtő edényben elhelyezett hulladékot szállítja el.
(2) A hulladékgyűjtő edényben nem szabad mérgező, robbanó, folyékony veszélyes hulladékot vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a szállítással foglalkozó dolgozó testi épségét vagy begyűjtése során a gépkocsi műszaki berendezésével rongálódást idézhet elő, és ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetet.
(3) Ha a szolgáltató dolgozói azt észlelik, hogy a hulladékgyűjtő edényben olyan anyagot, tárgyat helyeztek el, amelyek nem minősülnek háztartási hulladéknak, azt nem szállítják el.
(4) Ha a hulladékgyűjtő edény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve a tartályban lévő hulladékot úgy összepréselik, hogy emiatt a hulladékgyűjtő edényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, az ingatlanhasználó köteles a visszamaradt hulladékot kiüríteni és a hulladékgyűjtő edényt ismét használhatóvá tenni.
(5) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.
(6) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.
15. § (1) Az új építésű épület ingatlanhasználója a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő hó 1. napjától köteles a szolgáltatást igénybe venni és annak díját megfizetni.
(2) Épület elbontása esetén a bontási engedély jogerőre emelkedését követő hónap 1. napjától szűnik meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség, amelyet az ingatlanhasználó hitelt érdemlő módon igazolni köteles a közszolgáltatónak.
(3) Ha az épület életveszélyesnek minősül, és emiatt üresen áll, úgy az ingatlanhasználó az életveszély megállapítását követő hónap 1. napjától az életveszély megszüntetéséig mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.
(4) Az ingatlanhasználó az ingatlana igénybevételével kapcsolatos változást ennek bekövetkezése előtt a (3) bekezdésben meghatározott esetben az életveszélyesnek minősítéstől számított 5 napon belül köteles a közszolgáltatónak bejelenteni és azt hitelt érdemlő módon igazolni.
16. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele csak azon ingatlan esetében szüneteltethető, ahol a tulajdonos elhalálozott és az ingatlanban nincs állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező személy. Ez esetben a közszolgáltatás csak addig szüneteltethető, amíg a hagyatéki eljárás le nem zárul. A hagyatéki eljárás lezártát követő 30 napon belül az új ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónál bejelentkezni.
(2) Az (1) bekezdés esetkörét kivéve a 80 liter űrtartalmú edény közszolgáltatási díjának 50 %-át kell fizetnie annak az ingatlanhasználónak, ahol nem lakott az épület, és ennek tényéről, várható időtartamáról a szolgáltatás igénybevevője előzetesen írásban értesíti a közszolgáltatót. Az épület lakatlansága a polgármesteri hivatal által kiadott irattal igazolható, amely az adott tárgyévre érvényes.
(3) a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj fizetésénél az önkormányzat az alábbi kedvezményeket biztosítja az állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárok részére:
17. § (1) A jogosultsági feltételek hiányában igénybe vett kedvezményt haladéktalanul meg kell szüntetni, továbbá a kedvezményt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt a polgármester kötelezi az általa jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény összegének visszafizetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a kedvezmény jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható
18. § (1) A lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot lehet égetni.
(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot égetni tilos.
(3) A szabadban háztartási szemét égetése tilos.
(4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni, a tűz helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetést végzőnek ügyelnie kell arra, hogy az égetésből visszamaradó parázs őrizetlenül ne maradjon, az égetést követően erről meg kell győződni, illetve a parazsat vízzel le kell önteni.
19. § Kiskunlacháza közigazgatási területén az avar és kerti hulladék égetése tilos.
20. § (1) A Htv. 58. § (1) bekezdés alapján környezetvédelmi alapot hoz létre, melynek az önkormányzat környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése, valamint, hogy hatáskörében segítse a környezetvédelmi intézkedések végrehajtását, járuljon hozzá a környezeti ártalmak megelőzéséhez, a környezeti károk mérsékléséhez, ösztönözze a környezetszennyezés csökkentésére irányuló társadalmi tevékenységet, fejlessze a környezet minőségét, az egészséges életmódot.
(2) A Környezetvédelmi Alap bevételei:
a) Az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi birság teljes összege.
b) A területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a.
c) A környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része.
d) Az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege.
e) Környezetvédelmi célokra kapott támogatások.
f) Egyéb bevételek.
(3) Az önkormányzat bevételének környezetvédelmi célokra elkülönített összegét költségvetési rendeletben határozza meg.
(4) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag környezetvédelmi célokra lehet felhasználni. Az alap bevételei és év végi maradványai el nem vonhatóak, a következő költségvetési évre átvihetőek.
(5) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a képviselő-testület gondoskodik, a Környezetvédelmi Alap felhasználását az önkormányzat a zárszámadásáról szóló rendeletében hagyja jóvá.
Záró rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának köztisztaságról és a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 26/2013.(XII.19.) önkormányzati rendelete.