Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I. 14.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 17 17:40Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I. 14.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
Győrzámoly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:
Az önkormányzat és feladatai
1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe, jelképei, külső-, belső kapcsolatai
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Győrzámoly Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2)2 Az önkormányzat székhelye: 9172 Győrzámoly, Rákóczi út 45.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.
(3) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei – a Szervezeti és Működési Szabályzat és más önkormányzati rendelet eltérő rendelkezései hiányában – Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületét illetik meg.
(4)3 A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Győrzámolyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). Székhelye: 9172 Győrzámoly, Rákóczi út 45.
2. § (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírását, lenyomatát és használatuk rendjét az 1. melléklet tartalmazza.
3. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
4. § (1) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.gyorzamoly.hu
(2) A honlap tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott adatokat.
(3) Az önkormányzat lapjának címe „Rólunk és Falunkról”, mely megjelenik évente legalább 3 alkalommal. A kiadvány a településen élők számára térítésmentesen biztosított.
5. § Az önkormányzat testvértelepülése: Székelyszentkirály – Sâncrai, Románia
2. Az önkormányzat feladatvállalása
6. § (1)4 Az önkormányzat a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében működik.
(3)6 A képviselő-testület – figyelemmel az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglalt kötelezően ellátandó feladatokra, valamint az Mötv. 10. § (2) bekezdésére - a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően - éves költségvetésében, önkormányzati rendeletben, egyedi határozatban meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(4)7 Az önkormányzat e rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező feladatain túlmenően - a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntése alapján - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.
(5)8 Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:
a) civil társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek támogatása,
b) hátrányos helyzetű diákok tanulmányi ösztöndíj támogatása (Bursa Hungarica ösztöndíj),
c) a belföldi és nemzetközi kapcsolatok ápolása,
d) helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,
e) önkormányzati rendelet alapján szabályozott - nem alanyi jogon járó - szociális ellátások (tűzifa) biztosítása,
f) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
(6)9 A képviselő-testület a jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott feladat- és hatásköreit a polgármesterre és a jegyzőre ruházza át.
(7)10 A képviselő-testület jelen rendelet 3. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira átruház.
A képviselő-testület működése
3. A képviselő-testület szervezete
7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A névjegyzéket az 1. függelék tartalmazza.
(2)11 A képviselő-testület bizottságainak elnevezése:
a) Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság); Székhelye: 9172 Győrzámoly, Rákóczi út 45.
b) Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális és Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság); Székhelye: 9172 Győrzámoly, Rákóczi út 45.
(3)1213 Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei:
a) a polgármester,
b) a Pénzügyi Bizottság,
c) az Ügyrendi Bizottság,
d)14
e) a jegyző,
f) a Hivatal,
g) a Kunszigeti Gyermekellátó Társulás és a
h) a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
útján biztosítja.
4. A képviselő-testület ülései
8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tarthat.
(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 8 testületi ülést tart.
(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben a (2) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(4) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat, napirendi pontokat,
c) az előterjesztő megnevezését.
(7) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.
(8) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.
(9) A lakosságot a képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 2 nappal, rendkívüli ülés, valamint a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összehívása esetén legalább 4 órával korábban tájékoztatja.
(10) A tájékoztatás módja:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára és
b) a meghívó megjelentetése az önkormányzat honlapján.
5. Alakuló ülés
9. § (1) Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.
(2) Az alakuló ülés megnyitása után a választási bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről.
(3)15 A képviselők a választási bizottság elnökének előolvasására esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
(4) A képviselő-testület az alakuló ülésén először a jogszabályban meghatározott kérdésekben dönt, ezt követően az ülésre az általános szabályok az irányadóak.
(5) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján – legkésőbb a soron következő ülésén – megválasztja az alpolgármestert, a bizottságok elnökeit, tagjait.
(6) Az alpolgármester a polgármester előolvasására esküt tesz.
6. A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása, vezetése
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot.
(3) Az ülést az indítvány beérkezését követő 15 napon belüli időpontra a polgármester köteles összehívni.
(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a (2) bekezdésében foglalt eseten kívül:
a) pályázattal kapcsolatos képviselő-testületi döntéshez,
b) határidős feladat végrehajtására,
c) rendkívüli élethelyzetben, a testület hatáskörébe tartozó olyan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna.
11. § (1) A testületi ülést elektronikus úton, meghívóval kell összehívni, amit legkésőbb az ülést megelőző 5. napon kell kiküldeni a képviselő-testület tagjai részére. A határidőt napokban kell érteni, a határidő számításnál kezdő napnak a küldés napját kell tekinteni és az ülés időpontja tekintendő az 5. napnak.
(2) Rendkívüli testületi ülés elektronikus úton vagy telefonon is összehívható úgy, hogy időpontja és napirendje az ülést megelőző 8 órával korábban megismerhető legyen a képviselők által. A rendkívüli testületi ülés napirendjére a meghívóban szereplő napirendeken túl további napirend nem vehető.
(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőt. A meghívót a polgármester írja alá.
(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:
a) a település képviselőit,
b) a jegyzőt,
c) akiket a polgármester vagy a képviselők javasolnak, vagy akik jelenléte a napirend alapos, szakszerű megtárgyalásához indokolt.
12. § (1) Az ülést az ülésvezető nyitja meg.
(2) Az ülésvezető ellátja a következő feladatokat:
a) megnyitja az ülést,
b) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, számba veszi az igazoltan távollevő képviselőket, a határozatképességet az ülés időtartama alatt vizsgálja,
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére (2 fő),
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére, és annak elfogadására,
e) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) vezeti a vitát: a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre megadja a szót, összefoglalja a vitát, az indítványokat szavazásra bocsátja, a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás számszerű eredményét, ismerteti a napirend tárgyában meghozott döntést,
e) szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti;
f) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
g) figyelmezteti a hozzászólót, hogy mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel;
h) hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólás időtartamának korlátozását, vagy lezárja a vitát;
i) a képviselő-testületi ülés rendjét fenntartja, rendzavarás esetén megteszi a szükséges intézkedést,
g) bezárja az ülést.
13. § A határozatképtelen ülést a polgármesternek 5 napon belül, változatlan napirenddel kell összehívnia. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára. A meghívó kiküldésére a 11. § (1) bekezdés szabályai érvényesek. Amennyiben a határozatképtelenség miatt elmaradt ülésen határidőhöz kötött ügyről, vagy olyan kérdésről kellett volna dönteni, hogy a döntés elmaradása helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ülés újbóli összehívására a 11. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal, hogy az előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
7. A napirendekhez kapcsolódó iratok
14. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet tervezet,
b) a határozati javaslat,
c) az egyéb döntést igénylő javaslat
d) a beszámoló,
e) a tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselők,
d) a jegyző.
(3) Kizárólag írásban nyújthatóak be az alábbi előterjesztések:
a) a költségvetés rendelet módosítása,
b) beszámoló az önkormányzat gazdálkodásáról,
c) gazdasági program,
d) társulás létrehozása, társuláshoz csatlakozás vagy abból kilépés kérdése.
(4) Az előterjesztés a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető, amennyiben a képviselő-testület az ülés napirendjére azt felveszi.
(5)16 Kizárólag a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) az éves költségvetés rendelet-tervezete, az évközi költségvetési rendeletmódosítások tervezete,
b) a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezet.
(6)17 Kizárólag a Pénzügyi Bizottság által benyújtható előterjesztés:
a) a vagyongazdálkodás alapelvei.
8. A napirendi pontok tárgyalására vonatkozó általános szabályok
15. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) az ülés napirendjének megállapítása
b) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,
c) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
d) határozathozatalt nem igénylő ügyek.
(2) A napirendi pontok tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével - a polgármester beszámol:
a) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik,
b) amennyiben van lejárt határidejű képviselő-testületi határozat, akkor annak végrehajtásáról,
c) amennyiben átruházott hatáskörben járt el, akkor az általa hozott intézkedésekről.
(3) Amennyiben az ülés napirendjén nyilvános és zárt ülésre tartozó napirendi pontok is szerepelnek, a zárt ülést lehetőség szerint a nyilvános ülést követően, annak folytatásaként kell tartani.
(4) A képviselő-testület az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott tárgyalási sorrendtől polgármesteri vagy képviselői javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni.
16. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő által előterjesztett határozati javaslat ismertetése,
b) az előterjesztő által tett kiegészítés,
c) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,
d) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,
e) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
f) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
g) módosító javaslatok megtétele,
h) döntés a módosító javaslatokról,
i) döntés az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
17. § Az ülésvezető, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással a napirendi pont előterjesztője egyetért, a képviselő-testület vita nélkül határoz, és megjelöli a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
9. Hozzászólások
18. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.
(2) A napirendi ponthoz a képviselő és a polgármester időkorlát nélkül teheti meg hozzászólását.
(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
a) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.
(4) Ha a Képviselő-testület a hozzászóláshoz a hozzájárulását megadta, a hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni. A hozzászólótól a polgármester megvonja a szót a (3) bekezdésben foglaltak alapján.
10. Zárt ülés
19. § (1) A képviselő-testület az Mötv.-ben szabályozott módon és esetekben tart zárt ülést, illetve rendelhet el zárt ülést.
(2) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a jegyzőnek,
c) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személynek,
d) a kormányhivatal vezetőjének, törvényességi ellenőrének.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érintett, vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője és törvényességi ellenőre, a jegyző, az ülésen történt részvétele esetén a Hivatal ügyintézője, továbbá részvétele esetén a szakértő tekinthet be.
(4) A betekintés helye: a jegyző irodája, ideje: munkaidő alatt.
(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni, őrizni.
11. A döntéshozatali eljárás
20. § (1) Az ülésvezető a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra.
(2) A módosító indítványt a szavazás megkezdése előtt előterjesztője visszavonhatja.
(3) Minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához:
a) hitel felvétel,
b) gazdasági társasághoz való csatlakozás és abból való kiválás,
c) helyi közügy önálló megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás,
d) kitüntetés adományozása,
e) testületi hatáskörök átruházása.
21. § Amennyiben nincs meg a döntéshez szükséges egyszerű vagy minősített többségű szavazat, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után, a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(3)18 Ha a képviselő-testület a (2) bekezdésben szabályozott eljárásában újból sem hoz támogató döntést, vagy két egymást követő alkalommal határozatképtelenség miatt nem hoz döntést, akkor a polgármester dönt - kivéve az Mötv. 42. §-ában meghatározott eseteket - amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség. A polgármester a döntéséről a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad.”
22. § Amennyiben a képviselő-testület tagja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
23. § (1) Szavazni csak személyesen lehet, „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” szavazattal.
(2) A titkos szavazás kivételével a szavazás nyílt szavazással történik:
a) kézfelemeléssel vagy
b) név szerinti szavazással.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv-ben meghatározott esetben, valamint legalább két képviselő indítványára az alábbi esetekben:
a) az éves költségvetés jóváhagyásáról,
b) a helyi adók megállapításáról,
c) a településrendezési terv jóváhagyásáról,
d) önkormányzati vagyon elidegenítéséről vagy megterheléséről,
e) hitelfelvételről és kötvény kibocsátásról,
f) intézmény alapításáról és megszűntetéséről,
(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, és a képviselők nevük elhangzása után igennel, nemmel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak. A polgármester az ABC sorrend szerint szavaz. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti.
(3) A polgármester a név szerint leadott szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét kihirdeti. A névszerinti szavazásról készült listát a polgármester és jegyző írja alá, és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
24. § (1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt a törvény lehetővé teszi, a polgármester és bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Titkos szavazás esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon történik.
(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó a szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet egyértelműen megállapítani.
(4) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatóak.
(6) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai írnak alá. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
12. Tanácskozási jog
25. § (1)19 A képviselő-testületi és bizottsági ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás) –
a) a jegyzőnek
b) a Győrzámolyi Tündérrózsa Óvoda és Bölcsőde vezetőjének az intézményt érintő napirendi pontban,
c) a Győrzámolyi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójának az intézmény érintő napirendi pontban,
d) a pályázóknak az őket érintő napirendi pontban,
e) a Hivatal ügyintézőinek a szakterületüket érintő napirendi pontban,
f)20 a településen működő, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetőinek, tevékenységi körükben, melyek: a Győrzámolyi Sportegyesület, a Győrzámolyi Kézilabda Club, a Győrzámolyi Polgárőr Egyesület, a Szigetközi Junior Kendo Klub, a Tündérrózsa Alapítvány, a Győrzámolyi K4 Vízisport Egyesület, a Győrzámolyi Kosárlabda Egyesület.
13. Az ülés rendjének fenntartása
26. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében:
a) megadja a szót az előterjesztőnek, a hozzászólóknak,
b) figyelmezteti azt, aki a tárgyalt témától eltér, vagy kifejezései a tanácskozást sértik, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,
c) rendreutasíthatja a rendzavarót,
d) ismételt rendzavarás esetén 5 percre felfüggeszti a tanácskozást és a rendbontót – kivéve az önkormányzati képviselőt – a terem elhagyására utasíthatja,
e) valamennyi olyan intézkedést megtesz, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.
A képviselő-testület döntései
14. A rendelet
27. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) az önkormányzati képviselő;
b) a polgármester;
c) a jegyző.
(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.
(3) Az önkormányzati rendeletet a Hivatali hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(4) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.
15. A határozat
28. § (1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) a határozat számát,
c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
d) a „határozata” kifejezést,
e) a határozat címét.
(3) A határozat megjelölésének formája: „Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I. 1.) számú határozata a képviselő-testület 2015. évi munkatervéről”
(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a képviselő-testület döntését,
b) a végrehajtásra szolgáló határidőt,
c) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(5)21 E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(6) A jegyző gondoskodik az önkormányzati határozatok nyilvántartásáról, a határozatok érintettekkel való közléséről.
16. A képviselő-testületi ülések dokumentálása
29. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv tartalmát az Mötv. 52. (1) bekezdése határozza meg.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:
a) a jelenléti ív;
b) a meghívó;
c) előterjesztések anyagai;
d) a rendelet
e) írásban benyújtott hozzászólás, indítványok, kérdések;
f) név szerinti szavazásról készült névsor, titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.
(3) A jegyzőkönyvbe és annak mellékletét képező előterjesztésekbe való betekintést – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével- a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A nyilvános ülés jegyzőkönyve a Hivatalban munkaidőben tekinthető meg.
(4) A jegyzőkönyveket évenként csoportosítva a jegyző kezeli.
(5) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül a képviselő-testület tagjai közül esetenként megválasztott két hitelesítő írja alá.
A képviselő jogai és kötelezettségei
30. § (1) A települési-képviselő:
a) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) köteles felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint az egyes feladatok megoldásában;
d) köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
e) köteles bejelenteni, amennyiben a döntéshozatalban személyesen érintett.
(2)22 A képviselő a jegyzőnél írásban kezdeményezheti önkormányzati rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
31. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.
(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél vagy a jegyzőnél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.
(3) A távolmaradó képviselők nevét a jegyzőkönyv tartalmazza.
A képviselő-testület bizottságai
17. A bizottság jogállása az állandó bizottságok és az eseti bizottság
32. §23 (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére három állandó bizottságot hoz létre.
(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.
(3) A testület által létrehozott állandó bizottságok:
a) Pénzügyi Bizottság
b) Ügyrendi Bizottság
c)24
(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(5)25 A (3) bekezdésben meghatározott bizottságok 5 tagból állnak: 3 fő választott képviselő, 2 fő külső tag. A bizottsági tagok névjegyzékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(6) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(7) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság tevékenysége során azonosak.
33. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.
(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
(3) Az eseti bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik. Megszűnik az eseti bizottság a benne lévő tagok megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, a képviselő-testület feloszlása vagy feloszlatása esetén is.
18. A bizottságok működése
34. § (1) Az állandó és eseti bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülés összehívására a 11. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A bizottság határozatképességére, határozat hozatalának módjára a testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(4)26 A bizottság munkáját az elnök irányítja, aki a megfelelő fórumokon képviseli a Bizottságot. Az elnök helyettesítését távolléte vagy egyéb akadályoztatása esetén a másik választott képviselő tag látja el.
(5)27 A bizottság elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik a polgármester felé a bizottság munkájáról.
(6)28 A bizottság feladata ellátása érdekében szükség szerint ülésezik. A bizottság döntéseiről annak elnöke, akadályoztatása esetén a másik képviselő tagja adhat tájékoztatást.
(7)29 A bizottság a tevékenységéről a képviselő-testület rendes ülésén beszámol.
A tisztségviselők
19. A polgármester
35. §30 (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) jutalmazás,
b) összeférhetetlenség kimondása,
c) fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
d) anyagi felelősség megállapítása.
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül az alpolgármester gyakorolja a következőket:
a) a képviselő-testület döntését követően a kinevezési okirat elkészíttetése és aláírása,
b) szabadságok kiadása, engedélyezése,
c) javaslattétel a képviselő-testület részére a polgármester bérének és egyéb juttatásainak, jutalmának megállapítására.
(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza. Részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(5) A polgármester lemondását az alpolgármester, ezen tisztség betöltetlensége esetén az ülés vezetésére kijelölt képviselőnek adja át.
(6) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázat benyújtása,
b) a pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
c) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,
d) folyamatban lévő beruházások esetén a kivitelezés során felmerülő halaszthatatlan döntések meghozatala.
e) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
f) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet,- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha annak elhárítása miatti intézkedést kell hozni.”
20. Az alpolgármester
36. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a képviselő-testület tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, teljesíti a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízatásokat és azokról beszámol.
20/A.31 A polgármesteri biztos
36/A. § (1) A polgármester az önkormányzati szervezet fejlesztése és támogatása érdekében jogosult polgármesteri biztos megbízására.
(2) A polgármesteri biztost a polgármester megbízólevéllel bízza meg, melyben rögzíti a megbízatás idejét. A polgármesteri biztos e tevékenységének ellátása során utasítást kizárólag a polgármestertől kaphat, tevékenységének ellátásról beszámolási kötelezettséggel a polgármesternek tartozik.
(3) A polgármesteri biztos tanácsokkal és útmutatásokkal segíti a polgármester tevékenységét, eljárása során a polgármester hatáskörének elvonására nem jogosult.
(4) A polgármesteri biztos tevékenységét díjazás nélkül látja el, ugyanakkor jogosult az Önkormányzat által biztosított és tevékenységét segítő technikai eszközök, helyiségek igénybevételére.
(5) A polgármesteri biztos megbízatását a megbízólevél átadását követő képviselő-testületi ülésen a polgármester köteles bejelenteni.
A polgármesteri hivatal, kinevezett tisztségviselők
21. A jegyző
37. § (1) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásának keretében:
a) a polgármester irányításával és a Hivatal közreműködésével előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja az önkormányzati képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
d) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről.
(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti rendelet alkotását,
b) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével, kihirdetésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.
(4) A jegyző egyéb feladatai:
a) megszervezi a Hivatal munkáját,
b) gondoskodik a Hivatal ügyintézőinek rendszeres továbbképzéséről,
c) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.
(5) A jegyző a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szerint tart ügyfélfogadást.
(6)32 A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - a polgármester – a jegyző javaslatát figyelembe véve –elsősorban a Hivatal köztisztviselői közül gondoskodik a megfelelő szakmai ismerettel és végzettséggel rendelkező helyettes megbízásáról.
(7) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
22. A Polgármesteri Hivatal
38. § (1) A Hivatal egységes közigazgatási szervezetet képez, nem tagozódik.
(2) A Hivatal szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, az ellátandó feladat- és hatásköreit, valamint ügyrendjét önálló dokumentumként, a képviselő-testület által jóváhagyott hivatali Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata
23. Közmeghallgatás
39. § (1) A képviselő-testület évente egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol az önkormányzat és intézményei működéséről, adott évi feladatairól, a következő évre vonatkozó céljáról, fejlesztési elképzeléséről. A jegyző beszámol az önkormányzat gazdasági helyzetéről, továbbá az intézmények vezetői tájékoztatást adnak az intézményekben folyó munkáról. Ezt követően a jelenlévők közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a képviselőkhöz.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot 5 nappal előbb szükséges értesíteni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(6) Amennyiben a közérdekű kérdés, vagy a javaslat az ülésen nem válaszolható meg, vizsgálat után a képviselő-testület soron következő ülése elé kell terjeszteni. A képviselő-testület döntéséről a kérdezőt, illetve a javaslattevőt tájékoztatni kell.
24. Lakossági fórumok
40. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére, az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a község egészét, vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.
(3) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti. A fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.
(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről a Hivatal hirdetőtábláján, illetőleg az önkormányzat honlapján elhelyezett hirdetményben kell tájékoztatni a lakosságot.
25. Együttműködés a település önszerveződő közösségeivel
41. § (1) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.
(2) A településen működő, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetői, tevékenyégi körükben a nyilvános képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, az őket érintő napirendi pontoknál.
26. Helyi népszavazás kezdeményezése
42. § A képviselő-testület a helyi népszavazáshoz szükséges választópolgárok számát önálló rendeletben szabályozza.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
43. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg a Magyarország költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvény alapján.
(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(3) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a törzsvagyon körébe tartozó fogalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról és az üzleti vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
Záró rendelkezések
44. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Győrzámoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2003. (VII. 9.) önkormányzati rendelet és annak módosításai.
(3) A Szervezeti és Működési Szabályzathoz az alább felsorolt mellékletek és függelékek tartoznak:
Módosításokkal egységes szerkezetben
Az 1. § (2) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 31.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 31.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdését a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (4) bekezdését a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (5) bekezdését a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (6) bekezdését a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be. A 6. § (6) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (7) bekezdését a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től. A 7. § (2) bekezdés záró szövegrésze a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 31.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja szerint módosított szöveg. A 7. § (2) bekezdés záró szövegrésze a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 31.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja szerint módosított szöveg. A 7. § (2) bekezdés záró szövegrésze a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (X. 31.) önkormányzati rendelete 2. § e) pontja szerint módosított szöveg. A 7. § (2) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. február 18-tól.
Módosította a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től.
A 7. § (3) bekezdés d) pontját a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. február 18-tól.
Beiktatta a 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. február 18-tól.
Beiktatta a 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. február 18-tól.
Módosította a 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. február 18-tól.
Módosította a 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. február 18-tól.
Módosította a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től. A 25. § (1) bekezdés f) pontja a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től.
Beiktatta a 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. február 18-tól.
Módosította a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től.
A 32. § (3) bekezdés c) pontját a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (5) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Beiktatta a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től.
Beiktatta a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től.
Beiktatta a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től.
Beiktatta a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től.
Beiktatta a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2020. július 1-től.
A 20/A. alcímet (36/A. §-t) a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
Módosította a 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. február 18-tól.
Módosította a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től. Az 1. melléklet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 6/2016. (III. 8.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. március 9-től.
Módosította a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től. A 2. melléklet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 15/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. október 24-től. A 3. melléklet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.