Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Kiskunmajsa Város Önkormányzat valamennyi állandó bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiskunmajsa Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

2. Az önkormányzat székhelye: 6120 Kiskunmajsa Fő u. 82.

3. Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.kiskunmajsa.hu

4. Az önkormányzat hivatalos közösségi portálja: www.facebook.com/kiskunmajsavaros

5. Az önkormányzat hivatalos elektronikus képviselő-testületi rendszere: Kiskunmajsa Város Önkormányzat EDtR-MikroVoks rendszere.

6. Az önkormányzat hivatalos lapja a Majsai Közlöny

7. Az önkormányzat jogi személy. Feladatait és hatáskörét a képviselő-testület látja el, illetve gyakorolja. Az önkormányzati jogok ellátására, gyakorlására feljogosított szervezet: Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület). A Képviselő-testület tagjainak száma: 11 fő, tagjainak névsorát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

8. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy

esetenként erre más személyt is felhatalmazhat. 

2. §

1. Az önkormányzat jelképeit (zászló, címer, pecsét, és az egyéb önkormányzati jelképek) és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

2. A Képviselő-testület a helyi kitüntető címek és szakmai kitüntetések alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

3. §

Az Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn az alábbi városokkal:

a) Gyergyószentmiklós (Románia),

b) Bad Schönborn (Németország),

c) Lommatzsch (Németország),

d) Lubliniec (Lengyelország)

e) Topolya (Szerbia). 

II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖRE

4. §

Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10-17. §, valamint 21. § (1) bekezdése szerinti valamint az ágazati törvények szerinti kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket, saját hatáskörben eldönti a feladatok ellátásának módját.

5. §.

1. A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

2. A Képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

3. A Képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

4. Az önkormányzat alaptevékenységeit, szakmai alapfeladatait a 6. melléklete tartalmazza.

6. §.

Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

1. a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
2. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület munkaterve

7. §

(1) A Képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében félévenként munkatervet határoz meg.

(2) A munkatervet a polgármester minden év június, illetve december hónapjában terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. az ülések tervezett időpontját,
2. az egyes napirendek tárgyát.

(4) A Képviselő-testület munkatervének végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

8. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.

(2) A képviselő-testületi ülések típusai:

1. alakuló ülés,
2. rendes ülés,
3. rendkívüli ülés,
4. közmeghallgatás.

A Képviselő-testület alakuló ülése

9. §

(1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

1. a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,
2. a képviselők eskütétele,
3. a polgármester eskütétele,
4. a polgármester programjának ismertetése,
5. a polgármester illetményének megállapítása,
6. az alpolgármester megválasztása, eskütétele, tiszteletdíjának megállapítása.

(2) Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Képviselő-testület rendes ülése

10. §

A Képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján – július és augusztus hónapok kivételével – havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap utolsó csütörtökén rendes ülést tart a Konecsni György Kulturális Központ emeleti tánctermében.

A Képviselő-testület rendkívüli ülése

11. §

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.

A közmeghallgatás

12. §

(1) A Képviselő-testület eseti döntése alapján évente szükség szerint, de legalább egy       alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat  kell alkalmazni.

(3) Közmeghallgatáson a jelenlévők kizárólag közügyekben, maximum 5 perc időtartamban szólhatnak hozzá.

(4) Közmeghallgatás alapján a polgármester a hozzászólásokat értékeli, és kijelöli azt a fórumot (személyt), amely (aki) a felszólalások tartalmát megvizsgálja, és a szükséges intézkedést megteszi.

A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása és meghívója

13. §

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós

akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülésének összehívására, vezetésére az

Ifjúságnevelési, Közművelődési, Jogi és Sport Bizottság elnöke jogosult.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését, az ülés minőségét (alakuló, rendes, rendkívüli).

(4) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal a Képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni.

(5) Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést megtartani vagy folytatni, úgy a polgármester legkésőbb 8 napon belül újra összehívja a Képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint napirendi pontokat tartalmazza, melyek közül a határozatképtelenség miatt nem tárgyalt napirendi pontokat elsőként kell megtárgyalni.

(6) A Képviselő-testület üléséről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, önkormányzat honlapján valamint a helyi médiumokban történő közzétételével tájékoztatni kell.

(7) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján) történik.

(8) A rendkívüli testületi ülésre szóló írásbeli meghívót az ülés előtt legalább 12 órával kell kézbesíteni. A kézbesítésre bármilyen (telefon, fax, e-mail stb.), rövid úton történő értesítési mód igénybe vehető.

(9) A rendkívüli testületi ülésre szóló írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja. 

A meghívottak, tanácskozási jog

14. §

(1) A Képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni:

a.) a jegyzőt, aljegyzőt,

b.) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

c.) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi

d.) akiket a polgármester és a Képviselő-testület indokoltnak tart meghívni.

(2) Tanácskozási jog (esetenkénti) illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a.) az önkormányzati intézmények vezetőjét,

b.) a napirendek előkészítőit,

c.) a 7. sz. melléklet szerinti kiskunmajsai székhellyel bejegyzett önszervező közösségek képviselőit, azon napirendi pont tekintetében mely a közösség tevékenységét érinti.

d.) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

(3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

Az ülések nyilvánossága

15. §

(1) A Képviselő-testület zárt ülést a az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben tart, illetve tarthat, egyéb esetekben ülései nyilvánosak.

(2) Azon esetekben, amikor a zárt ülés tartását a Mötv. a Képviselő-testület döntésétől teszi függővé, a zárt ülés tartását az alábbi személyek kezdeményezhetik:

a) a polgármester,

b) bármely képviselő,

c) a Képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző.

(3) A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek, a sajtó képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhatnak helyet, eszközeiket a kijelölt helyen helyezhetik el, és az ülés rendjét, tanácskozást nem zavarhatják. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Amennyiben a hallgatóság az ülés nyilvánosságára vonatkozó előírásokat nem tartja be vagy az ülést zavarja, a polgármester a konkrét személyt vagy - ha annak személye nem állapítható meg - a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(4) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani.

(5) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülés tart.

(6) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(7) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(8) A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve azt ne tekinthessék meg.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK VEZETÉSE

Az ülés vezetése

16. §

A polgármester az ülés, a viták vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében:

1. összehívja, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést,
2. megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, számba veszi a távollévőket,
3. javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére,
4. a szó megadása, megtagadása, megvonása, ha az engedély nélkül történik és zavaró, vagy sértő, etikátlan, képviselőhöz méltatlan.
5. tárgyalási szünetet rendelhet el,
6. felszólalási joga van az ülésen bármikor,
7. javaslatot tesz a napirendekre, a napirendet elfogadtatja, a napirendi pont tárgyalását elnapoltatja, javaslatot tehet a napirendi pontok összevont tárgyalására,
8. napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, majd szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményt és kimondja a döntést,
9. hozzászóláskor megadja, illetve az k) pontban meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében; a testületi ülésen történő hozzászólások e szabályzatban meghatározott időtartamának túllépését a polgármester engedélyezheti, ha az, az érdemi tárgyalást elősegíti.
10. figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
11. figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót az érintett személytől,
12. az ülés rendjét biztosítja, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy berekesztheti,
13. a Képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
14. határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti.

V. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE

Határozatképesség

17. §

(1) A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét.

(2) A Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselők több mint fele (6 fő) jelen van.

(3) A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.

(4) Ha a Képviselő-testület ülése a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.

Napirend

18. §

(1) A Képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a Képviselő-testület egyszerű többséggel megállapítja.

(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását, új napirend felvételét, melyekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(3) A polgármester valamennyi előterjesztést, míg az előterjesztő a saját előterjesztését a napirend elfogadásáig visszavonhatja.

(4) A Képviselő-testület ülésének összehívása után keletkezett ügyekben sürgősségi indítvány terjeszthető elő.

19. §

A napirendet a Képviselő-testület általában az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:

1. beszámoló lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
2. rendelet-tervezetek,
3. határozati-javaslatot tartalmazó előterjesztések,
4. egyebek.

Előterjesztés

20. §

(1) A Képviselő-testület üléseinek napirendjére fel kell venni az előterjesztésnek minősülő, a Képviselő-testület ülését megelőzően 8 nappal, a polgármesterhez benyújtott előterjesztéseket:

1. rendelet-tervezetet,
2. határozati javaslatot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előterjesztésre jogosult

1. a polgármester és az alpolgármester,
2. a képviselő,
3. a Képviselő-testület bizottságának elnöke,
4. a jegyző,
5. önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
6. a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői,
7. azon egyéb rendészeti és közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
8. bizottsági referens,
9. akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(3) Kötelezően írásos előterjesztés készítendő a következő ügyekben:

1. Önkormányzati rendeletalkotás.
2. Az önkormányzat alapvető jelentőségű szervezeti és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása, szervezeti és működési formák megszüntetése.
3. Helyi népszavazás kiírása.
4. Önkormányzati jelképek meghatározása.
5. Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, zárszámadása.
6.   Fejlesztési koncepciók.
7. A településrendezési program és rendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek.
8. Önkormányzati intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése.
9.   Az önkormányzat által benyújtandó pályázatok.
10.   Vagyonhasznosítással kapcsolatos előterjesztések.

Nem önálló indítványok

21. §

A napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok:

1. módosító vagy kiegészítő javaslat,
2. bizottsági vélemény:

Az előkészítésért felelős bizottság az előterjesztéshez, valamint az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat is értékelő véleményt nyújthat be a Képviselő-testületnek. A véleménynek tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

Módosító vagy kiegészítő javaslat

22. §

1. Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a polgármester, a képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző szóban vagy írásban módosító vagy kiegészítő javaslattal élhet. A javaslatot indokolással kell ellátni.

2. A törvényességi vizsgálatra tekintettel az írásbeli javaslatot legkésőbb az ülést megelőző napig, szóbeli javaslatot a vita bezárásáig lehet előterjeszteni.

3. Ha a javaslat az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).

4. A javaslatnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lenni. A nem szabályszerű javaslatot a polgármester visszautasíthatja.

5. Rendelet-tervezet vonatkozásában Képviselő-testületi ülésen módosító javaslatot csak az előterjesztő tehet. 

Sürgősségi indítvány

23. §

(1) Az ülés összehívása után keletkezett ügyekben a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a képviselők egynegyede rendkívüli napirendi pont soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az új napirendi pontra vonatkozó előterjesztést a Képviselő-testület felveszi napirendjére.

(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az

1. előterjesztés benyújtásának elmaradása mulasztásos jogszabálysértést eredményezne, vagy
2. a Képviselő-testület által megállapított határidő elmulasztását eredményezné, vagy
3. önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
4. pályázat benyújtása, elbírálása, véleményezése vagy a projekt eredményes megvalósítása miatt indokolt.

(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 12 órával lehet benyújtani a polgármesternek.

(5) A sürgősen tárgyalandó ügyek előterjesztései - ha a Képviselő-testület tagjai véleményének megismerése és a döntésbe való beépítése az ülésezés során is biztosítható – a Képviselő-testület ülésén előzetes bizottsági véleményezés nélkül is tárgyalhatók. A költségvetési rendelet elfogadása vagy módosítása esetében a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményezése kötelező.

(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

Beszámoló

24. §

(1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a testület valamely határozatának végrehajtásáról, az önkormányzat és szervei tevékenységéről készíthető írásban.

(2) A beszámoló elfogadásáról a testület határozatot hoz.

Tájékoztató

25. §

(1) A tájékoztató olyan információk testület elé terjesztését jelenti, amelyek önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.

(2) Tájékoztatót az előterjesztésre jogosult személyek nyújthatnak be.

(3) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz.

(4) A tájékoztatóhoz hozzászólni a képviselő egy alkalommal 2 percben jogosult.

A tanácskozás rendje

26. §

(1) A Képviselő-testületi ülésen a meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt.

(2) A Képviselő-testületi ülésen a polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek is. 

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt azon meghívottak, akiket valamely napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal, melyhez meghívásuk kapcsolódik. 

Felszólalás a Képviselő-testületi ülésen

27. §

A felszólalások típusai:

1. hozzászólás,
2. kérdés.

Hozzászólás

28. §

(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, a tárgyban meghívott szakértő jogosult.

(2) A napirendi ponthoz való hozzászólásra a polgármesternél kell jelentkezni.

A hozzászólók sorrendjét – a jelentkezők sorrendjében – a polgármester határozza meg. A polgármester elsőbbséggel adja meg a szót az előterjesztőnek.

(3) A napirendhez hozzászólni a tanácskozási joggal rendelkezőknek három alkalommal lehet, először 5 percre, majd 2-2 percre, illetőleg ezen túl a képviselőt személyes érintettsége esetén megilleti a válaszadás joga.

(4) Az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkezők napirendi pontonként egy esetben, legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(5) Az előterjesztő, a polgármester és a jegyző - ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni - bármikor hozzászólhatnak.

(6) A napirendi pont vitáját a polgármester, jegyző vagy az előterjesztő foglalja össze. A napirendi pont előterjesztőjét megilleti a zárszó joga.

(7) Az időtartamok betartását a MikroVoks rendszer felügyeli.

Kérdés

29. §

(1) Kérdés minden olyan felvetés vagy tudakozódás, melyben a képviselő az önkormányzat működésére, eljárási rendjére vonatkozóan tesz észrevételt, javaslatot.

(2) Kérdést a képviselők az előterjesztésre jogosultakhoz intézhetnek a feladatkörükbe tartozó ügyekben.

(3) A kérdést - amennyiben az érinti a tárgyalt napirendet, vagy ügyrendhez kapcsolódik -  bármely képviselő, bármikor feltehet.

(4) A kérdést - amennyiben az nem érinti a tárgyalt napirendet - az „egyebek” napirend keretében, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban lehet a kérdezetthez előterjeszteni.

(5) A kérdezett – lehetőség szerint – a testületi ülésen szóban, de legkésőbb 30 napon belül írásban köteles válaszolni. A válasz felett vita nem nyitható. 

Szünet

30. §

A polgármester – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 30 perc lehet.

A képviselő-testületi vita

31. §

(1) A polgármester a napirendi pontok felett külön-külön vitát nyit.

(2) Indokolt esetben a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztés vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester – miután megkérdezi, hogy kíván-e még arra jogosult kérdést feltenni, vagy hozzászólni a napirendi ponttal kapcsolatosan – a vitát bezárja.

(4) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

Rendfenntartás

32. §

(1) Az ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:

a) Figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet, ha eltér a tárgyalt témától       vagy ezen rendeletnek a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi. A polgármester       figyelmeztetésének eredménytelensége után az érintettől megvonhatja a szót. Az időkeret túllépése esetén a           MikroVoks automatikusan leveszi a hangot.

b) Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,             másokat sértő megfogalmazást használ. A rendreutasított képviselőtől megvonhatja a szót, egyúttal javaslatot         tehet a Képviselő-testületnek, hogy a képviselőt jegyzőkönyvben róják meg. A javaslatról a Képviselő-testület           felszólalás és vita nélkül határoz.

c) Rendreutasíthatja a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket.

d) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely annak folytatását lehetetlenné teszi, az ülést - az általa     meghatározott időre - félbeszakíthatja.

e) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy          azokkal vitába szállni nem szabad.

Személyes érintettség

33. §

(1) A Képviselő-testület döntéséből kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét, a kizárásról a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Nem kell a kizárásról dönteni, ha az érintett képviselő bejelenti, hogy nem vesz részt a szavazásban.

(2) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra a Mötv.-ben meghatározottak az irányadók.

(3) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 3 hónapra 25%-kal csökkenti. A csökkentésről a Képviselő-testület dönt.

VI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT DÖNTÉSEI,

A DÖNTÉSHOZATAL SZABÁLYAI

A szavazás rendje

34. §

(1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után alkot rendeletet, vagy hoz határozatot.

(2) Szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet. A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz külön csatolhatja.

(3) A polgármester a napirend során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(4) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító és kiegészítő javaslatokról, majd a rendelet-tervezet, vagy határozat egészéről dönt.

Egyszerű többséggel szavazás

35. §

(1) Önkormányzat döntéseit számítógéppel segített, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, a jelenlévő képviselők többségével - a 36. §.-ban foglaltak kivételével - a Mötv.-ben foglaltaknak megfelelően hozza. Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet, de a tartózkodás is megengedett. A szavazás eredményét a jegyzőkönyv rögzíti.

(2) A szavazást segítő számítógép meghibásodása esetén a szavazás kézfelemeléssel történik, és a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételni.

(4) A képviselő kérheti szavazatának név szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben

Minősített többséggel való szavazás

36. §

(1) A megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének többségével meghozott minősített szavazattöbbség szükséges az Mötv. 50. § rendelkezésében foglalt döntésekhez.

(2) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon felül

a.) gazdasági társaság alapításához, megszűntetéséhez, átalakításához,

b.) alapítvány, közalapítvány létrehozásához, vagy ahhoz, való csatlakozáshoz, annak megszűntetéséhez,

c.) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítéséhez, valamint pénzbeli és apport        befektetése társaságokba,

d.) hitel felvételéhez, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtásához,

e.) kezesség vállaláshoz, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlásához,

f.) az önkormányzati költségvetést terhelő, a beszerzési szabályzatban meghatározott összeg feletti pénzügyi             kötelezettségvállaláshoz, mely saját forrás biztosítását igényli, illetve ezen döntéseknek a visszavonásához,

g.) a Kiskunmajsa város díszpolgára, Kiskunmajsa városért, Kiskunmajsa város tiszteletbeli polgára, Kiskunmajsa        sportjáért, Kiskunmajsa város közszolgálatáért címek adományozásához.

Titkos szavazás

37. §

(1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a polgármester vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Háromtagú szavazatszámláló bizottság jár el, amelyet a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választ tagjai közül. Borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke vagy helyiség és urna igénybevételével történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja és külön jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét, amelyről Képviselő-testületnek jelentést tesz.

Névszerinti szavazás

38. §

(1) A Képviselő-testület név szerint szavaz, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben, valamint „a közbeszerzésekről szóló törvény” 22.§ (5) bekezdésében meghatározott esetben ha a közbeszerzési eljárást lezáró döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület tagja javasolhatja a névszerinti szavazást az (1) bekezdésben megjelölteken túl is a szavazás megkezdése előtt. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Nyílt szavazás esetén legalább 5 képviselőnek a szavazás előtt benyújtott javaslatára névszerinti szavazást kell tartani.

(4) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők, „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást tartani nem lehet. Szavazás közben a szavazatot indokolni tilos.

A Képviselő-testület döntései, a döntések fajtái, jelölésük,

kihirdetésük és közzétételük módja

39. §

(1) A Képviselő-testület döntései:

a.) önkormányzati rendelet,

b.) önkormányzati határozat.

Az önkormányzat rendeletei

40. §

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotásánál a „jogalkotásról szóló törvényben”, valamint a „jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendeletben” foglaltak az irányadóak. A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel.)

(2) A hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról, és egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztéssel történik meg. A lakosság tájékoztatása az egységes szerkezetű önkormányzati rendeletekről www.kiskunmajsa.hu honlapon való megjelenítésével történik. A rendelet más médiumban is közzétehető.

Az önkormányzat határozatai

41. §

(1) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozat meghozatalának időpontját (év, hó, nap megjelöléssel.)

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A normatív határozatok kihirdetésének és közzétételének módja megegyezik 40.§ (3) bekezdésében foglaltakkal.

(4) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(5) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről,

b) napirend elfogadásáról,

c) az ügyrendi kérdésekről,

d) titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottság létrehozásáról,

e) kizárásról,

f) szavazás módjának meghatározásáról,

g) kérdésre adott válasz elfogadásáról, ha a válasz egyidejűleg feladat meghatározását nem jelenti,

h) átruházott hatáskörben végzett tevékenységről szóló beszámoló elfogadásáról.

A jegyzőkönyv

42. §

(1) A Képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A nyílt ülés jegyzőkönyvét 2 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a Városi Könyvtárnak.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyve 1 irattári példányban készül.

(4) A nyílt és zárt ülés jegyzőkönyvét a törvényben meghatározott határidőben el kell juttatni, elektronikusan a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak.

(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve a Mötv. 52.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza továbbá:

a) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

b) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,

c) az ülésen történt fontosabb eseményeket,

(6) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A Képviselő-testület bármely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat, szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni. Az érintett képviselő a vita lezárását megelőzően szóban, dönthet arról, hogy véleményét, hozzászólását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe.

(7) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben mennyien szavaztak igennel, mennyien nemmel, mennyien tartózkodtak.

(8) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) jelenléti ív,

c) írásos előterjesztések,

d) képviselői indítványokat,

e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,

f) a jegyző törvényességi észrevétele,

g) a névszerinti szavazásról készült névsor.

h) titkos szavazási jegyzőkönyv egy példánya,

i) az elfogadott rendelet.

(9) A jegyzőkönyvet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül a két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá, akiket a Képviselő-testület saját tagjai közül választ meg a Képviselő-testület ülésének elején.

(10) A nyílt ülés jegyzőkönyve az önkormányzat honlapján is megtekinthető.

43. §

(1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni, polgármesteri hivatal titkárságán, ügyfélfogadási időben.  

(2)  A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület titkos iratként kezeli.

(3) A zárt ülések előterjesztéseit – az elektronikus kézbesítés során is csak az előterjesztés készítői és a Képviselő-testület zárt ülésén részvételi joggal rendelkezők jogosultak megismerni – az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy azok tartalmáról illetékteleneknek nem adhatnak felvilágosítást. A polgármester figyelmezteti az ülés résztvevőit az ügyben elhangzott információk bizalmas kezelésére, az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. A zárt ülésen a média képviselői nem lehetnek jelen.

(4) Zárt ülésen hozott döntés közérdekű, nyilvános adatait a polgármester az önkormányzat honlapján nyilvánosságra hozza.

VII.  Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK, AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI, AZOK JOGÁLLÁSA, FELADATAI

Az önkormányzati képviselő

44. §

(1) A képviselőt a törvényben és a szabályzatokban foglalt jogok megilletik és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(4) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl – köteles

a) előre bejelenteni, ha a testületi vagy bizottsági ülésen nem tud megjelenni - a bejelentést képviselő-testületi             ülésről való távolmaradás esetén a polgármesternek, bizottsági ülésről történő távolmaradás esetén pedig a             bizottság elnökének, vagy referensének kell megtenni az ülés előtt 3 órával, ez a bejelentés a távollét igazolását       szolgálja; az ülésen tájékoztatást kell adni a bejelentett távollévőkről és a távollét igazolt vagy igazolatlan voltáról -

b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a Képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét megóvni,

c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(5) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29. §-ában meghatározottak szerint szűnik meg.

(6) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza. Az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerinti bizottságnak az Ifjúságnevelési, Közművelődési, Jogi és Sport Bizottságnak kell tekinteni.

(7) Az önkormányzati képviselő méltatlanságának kimondásával kapcsolatos szabályok az Mötv. 38. §-a tartalmazza.

(8) Az önkormányzati képviselő képviselői munkája során mindenkor Kiskunmajsa érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. Kiskunmajsa jó hírnevének megőrzése kötelezettsége. Kiskunmajsa érdekeivel ellentétesen sem magánéletében, sem mindennapi munkája során nem cselekedhet.

Képviselői tiszteletdíjak

45. §

(1) Az önkormányzati képviselőket a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. § szerint megállapított illetményalap (továbbiakban: illetményalap) 2 szeresének megfelelő összegű tiszteletdíj (alapdíj) illeti meg havonta.

(2) Ha a képviselő bizottságnak is tagja, az alapdíj 25 %-ának megfelelő összegű havi tiszteletdíj is megilleti az alapdíjon felül (bizottsági tiszteletdíj). Ha a képviselő több bizottságnak is tagja, akkor maximum az alapdíj 45 %-ának megfelelő tiszteletdíj illeti meg.

(3) A bizottságok nem képviselő tagjait az alapdíj 25 %-ának megfelelő összegű bizottsági tiszteletdíj illeti meg havonta.

(4) A bizottsági elnököket az alapdíjon felül az alapdíj 50 %-ának megfelelő összegű tiszteletdíj illeti meg havonta. Ha a képviselő több bizottságnak is elnöke vagy az elnökség mellett több bizottságnak is tagja maximum az alapdíj 90 %-ának megfelelő tiszteletdíj illeti meg. A tanácsnokokra a tiszteletdíj halmozódás szabályai a bizottsági elnökökkel azonos módon vonatkoznak.

(5) Az a képviselő, aki a képviselő-testületi és bizottsági ülésen való megjelenési kötelezettségét megszegi és háromhavonta két alkalommal igazolatlanul marad távol a képviselő-testületi és bizottsági ülésekről, annak tiszteletdíja a következő hónap első napjától számított három hónapon keresztül 25 %-kal csökken.

(6) A tiszteletdíjakat a polgármesteri hivatal számfejti, és havonta bankszámlára utalja át.

Polgármester

46. §

(1) A polgármester főállású tisztségviselő. A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

1. segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
2. meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
3. kapcsolatot tart a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel
4. fogadóórát tart,
5. nyilatkozik a sajtónak,
6. együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település                            önkormányzataival,
7. ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
8. fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit,
9. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(4) A polgármester dönthet a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyben:

- az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatt intézkedést kell hozni.

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

1. indítványozhatja a bizottság összehívását,
2. biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,
3. ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.

(6) A megválasztott polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök, az alpolgármesterek illetményére, illetve tiszteletdíjára megválasztásukkor a polgármester tesz javaslatot.

Alpolgármester

47. §

(1) A Képviselő-testület –a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időszakára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő foglalkoztatási jogviszonyban álló (főállású) alpolgármestert választ saját tagjai közül, továbbá 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert nem a képviselő-testület tagjai közül választ.

 (2) Az alpolgármesterek feladat és hatáskörét a polgármester határozza meg, – melyet a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának függeléke tartalmaz – munkájukat a polgármester irányításával látják el.

A Képviselő-testület bizottságai

48. §

(1) A bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a Képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.

(2) A Képviselő-testület által meghatározott körben a bizottság dönt, azonban a bizottság által hozott döntéseket a Képviselő-testület felülvizsgálhatja.

(3) A Képviselő-testület által bizottságaira átruházott feladatokat, valamint a bizottságok további feladatait e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(4)  A bizottságok működési szabályaikat az e rendelet 5. számú mellékletében szabályozottakon túl saját maguk határozzák meg. 

49. §

  A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság

b) Esélyegyenlőségi és Szociális Bizottság

c) Ifjúságnevelési, Közművelődési, Jogi és Sport Bizottság

50. §

(1) A bizottságok tagjainak száma bizottságonként minimum 3 fő, maximum 9 fő. A bizottságok személyi összetételét a függelék tartalmazza.

(2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet bármely képviselő.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait – referensi rendszerben –  a polgármesteri hivatal látja el. A bizottsági referens személyének kijelölésére – az adott szakterület köztisztviselői közül – a jegyző jogosult.

A bizottságok személyi összetétele

51. §

A bizottságok személyi összetételéről az egyeztetéseket, a választást követően azonnal meg kell kezdeni, és legkésőbb 30 napon belül a végleges javaslatot a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

52. §

A bizottságok általános feladatai:

1. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése,
2. a Képviselő-testület munkatervéhez javaslattétel,
3. valamely előterjesztész sürgős tárgyalásának kezdeményezése,
4. bizottsági vélemény,
5. a képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése,
6. a feladatkörükbe utalt előterjesztések elkészítése,
7. mindazon hatásköröknek az ellátása, melyeket törvény, vagy az önkormányzat a bizottság hatáskörébe utal.

A bizottságok ülése

53. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az alelnök, annak távollétében a jelenlévő legidősebb bizottsági tag – hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság üléseinek összehívása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 60. § és 44. §-a alapján történik.

54. §

(1) A bizottság ülésének határozatképességénél a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell figyelembe venni. A bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.

(2) A kizárás szabályait a bizottsági döntéshozatalban is alkalmazni kell a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény  60. § és 49. §-a alapján.

(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

55. §

A bizottságok működésének költségeiről a költségvetésben kell elkülönítve gondoskodni.

Ideiglenes bizottság

56. §

A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat e bizottságokra is értelemszerűen alkalmazni kell.

Munkacsoportok

57. §

(1) A polgármester a feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. Összetételére, működésére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok.

(2) A munkacsoport nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok, így rá önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek. Feladatait és működésének rendjét, megbízatása időtartamára létrehozásakor a polgármester állapítja meg.

(3) A munkacsoportnak elnöke a munkacsoport tagjai által megbízott személy. 

Jegyző

58. §

(1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

1. tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok                     változásairól,
2. tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
3. gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
4. biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
5. a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás                   formájában,
6. rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha          jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
7. gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
8. évente május 31-ig beszámol a Képviselő-testületnek a polgármesteri hivatal előző évi munkájáról, az ügyintézés    menetéről.

Aljegyző

59. §

Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

A jegyzőt és az aljegyzőt egyidejű akadályoztatásuk és távollétük esetén a - legfeljebb 6 hónapra - Szervezési és Igazgatási Osztály vezetője helyettesíti.

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szabályai

60. §

(1) Az önkormányzati képviselő és a polgármester az Mötv. 39. § (1) bekezdése alapján megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Ugyanezen szabály vonatkozik a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársra, valamint gyermekre is.

(2) A vagyonnyilatkozatot a képviselő és a polgármester, a bizottság nem képviselő tagja (továbbiakban: képviselő) illetőleg hozzátartozóik két példányban kötelesek elkészíteni. A vagyonnyilatkozat valamennyi oldalát köteles annak kitöltője aláírni, illetve valamennyi oldalára rávezetni a vagyonnyilatkozat készítésének dátumát. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a képviselő, illetve a polgármester is aláírja.

(3) A vagyonnyilatkozat tételre köteles képviselő nyilatkozat kitöltésével jelzi az Ifjúságnevelési, Közművelődési, Jogi és Sport Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság), hogy hány vele közös háztartásban élő személyt érint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

(4) A nyilatkozatot a képviselő visszajuttatja az aljegyzőnek, aki a Bizottság elnökének felhatalmazása alapján átveszi a képviselői nyilatkozatokat, és ezzel egyidejűleg átadja a képviselő számára a megfelelő számú vagyonnyilatkozat kitöltésére alkalmas nyomtatványt.

(5) A nyilatkozattételre köteles képviselő valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek a vagyonnyilatkozathoz külön felhatalmazást csatol, amelyben felhatalmazza a Bizottságot, hogy a rájuk vonatkozó vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben személyes adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(6) A kitöltött vagyonnyilatkozatot és a felhatalmazást a képviselő átadja az aljegyzőnek, aki a Bizottság elnökének felhatalmazása alapján a vagyonnyilatkozatok átvételét külön nyomtatványon, írásban igazolja a képviselő számára, továbbá a képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot a polgármesteri hivatal pecsétjével látja el, oly módon, hogy annak megsérülése nélkül az ne legyen felnyitható.

(7) A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosak, amelyekbe bárki betekinthet, ha a betekintést írásban kéri a jegyzőnél. A kérelem alapján a jegyző köteles 8 napon belül lehetőséget biztosítani a betekintésre a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében. A betekintést kérőn kívül, legalább két személynek jelen kell lennie a betekintéskor, akik közül az egyik minden esetben a Bizottság elnöke, a másik pedig az aljegyző vagy a Bizottság referense. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(8) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén az Mötv. 39. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(9) A képviselői vagyonnyilatkozatok leadásáról és az azokba történő betekintésekről, a Bizottság referense nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozatok leadásáról készült nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: a nyilatkozatot adó képviselő neve, a hozzátartozókról szóló nyilatkozat, valamint a vagyonnyilatkozat átadásának időpontja.

(10) Az átadott vagyonnyilatkozatok biztonságos őrzéséről a Bizottság gondoskodik, a polgármesteri hivatalban elhelyezett tűzbiztos lemezszekrényben, amelynek kulcsát az aljegyző őrzi.

(11) A Képviselő-testület alakuló ülését követően a megszűnt mandátumú képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát az aljegyző a képviselő kérelmére - a Bizottság elnökének felhatalmazása alapján -  visszaadja a vagyonnyilatkozat tételre köteles képviselő részére az átvételt rögzítő igazolás ellenében. Azon megszűnt mandátumú képviselők vagyonnyilatkozatainak biztonságos őrzéséről, amelyeket az arra jogosultak nem vesznek át továbbra is a Bizottság gondoskodik a (10) bekezdésben megjelölt módon mindaddig, amíg az arra jogosultak át nem veszik saját, illetve hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait.

(12) A Bizottság, valamint az aljegyző - saját eljárásuk körében - felelnek azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat az arra jogosult személyeken kívül más ne ismerhesse meg.

Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

61. §

(1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Mötv. 39. § (4) bekezdése alapján a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Nincs helye eljárás lefolytatásának, ha a kezdeményező bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan.

(2) Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásban nem vehet részt a Bizottság azon tagja, akivel szemben, illetve a hozzátartozójával szemben az eljárást kezdeményezték.

(4) Ha a munkaviszonyból, illetve egyéb jogviszonyból származó jövedelme, ismert törvényes forrásból származó jövedelme a vagyongyarapodásra magyarázatot nem ad, a Bizottság a vagyonnyilatkozatok összevetésének napjától számított tizenöt napon belül ellenőrzési eljárást folytat le.

(5) Az ellenőrzési eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(6) Az ellenőrzési eljárás célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. A Bizottság feladatkörében eljárva:

• a nyilatkozattételre köteles képviselőt, a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársat és gyermeket,            valamint más személyeket meghallgathat,
• szakértőt rendelhet ki,
• más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.

(7) A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot adó meghallgatásának a megkísérlése kötelező.

(8) Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésén a Képviselő-testületet. A jogkövetkezmények levonása a Képviselő-testület feladata.

VIII. Fejezet

A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSE

62. §

(1) A polgármesteri hivatalban a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének segítését, döntéseinek dokumentálását a jegyző által megbízott köztisztviselő végzi.

(2) A polgármesteri hivatal szervezeti egységei – feladat és hatáskörükbe tartozó ügyekben – segítik a nemzetiségi önkormányzat munkáját. A nemzetiségi önkormányzat elnökét soron kívül fogadják és részére a szükséges felvilágosítást, szakmai tájékoztatást, valamint a szükséges segítséget megadják.

(3) A Képviselő-testület a nagyobb részben a Roma Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonában, kisebb részben Kiskunmajsa Város Önkormányzatának tulajdonában lévő 834/A/1hrsz alatt felvett ingatlan azon részét, amely a tulajdonát képezi, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára használatba adja térítésmentesen, amely ingatlanon a Roma Nemzetiségi Önkormányzat irodát működtet.

(4)  Kiskunmajsa Város Önkormányzata vállalja, hogy az éves költségvetésében meghatározott „önkormányzati támogatás” címen megjelölt összeg mértékéig – esetleg e felett, anyagi lehetőségeitől függően – a továbbiakban is támogatja a helyi nemzetiségi önkormányzat működését.

(5)  Kiskunmajsa Város Önkormányzata a Roma Nemzetiségi Önkormányzat irodájának működéséhez pénzügyi keretet biztosít, a nemzetiségi önkormányzat költségvetésében. 

63. §

(1) A Kiskunmajsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata testületi munkájának működéséhez szükséges helyiséget – amennyiben az a Kiskunmajsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat irodájában nem oldható meg – a polgármesteri hivatal épületén belül, előzetes egyeztetést követően biztosít.

(2) Kiskunmajsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéséhez szükséges jegyzőkönyvek elkészítését, valamint döntések dokumentálását a jegyző által megbízott köztisztviselő végzi. Ezen túlmenően a testületi működéshez szükséges postai, kézbesítési sokszorosítási feladatok ellátásához szükséges költségek fedezetére, a Képviselő-testület támogatást nyújt.

(3) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátását a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya végzi – gazdálkodó szervezet.

(4) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat felkérése alapján Kiskunmajsa Városi Önkormányzata a jegyző közreműködésével vállalja, hogy az önkormányzatnál és intézményeinél belső ellenőrzési feladatokat ellátó külső szerv útján segítséget nyújt a Kiskunmajsa Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat által nyújtott támogatások felhasználásának, és a megállapodásban rögzítettekkel összhangban állásának kontrollálásához, illetve elszámolásához.

IX. Fejezet

POLGÁRMESTERI HIVATAL

64. §

(1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal.

(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Polgármesteri Hivatal ügyrendje tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével – a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) A Polgármesteri Hivatallal kapcsolatos főbb rendelkezéseket a Polgármesteri Hivatal ügyrendje, valamint Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

X. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS

65. §

(1) A helyi népszavazás részletes szabályait a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) tartalmazza.

(2) Az Nsztv. 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján a választópolgárok helyi népszavazást kezdeményezhetnek.

X. fejezet

Záró rendelkezések

66. §

1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2013. (V. 08.) önkormányzati rendelet.

3. A rendelet mellékletei

1. 1. melléklet: A Képviselő-testület tagjainak névsora
2. 2. melléklet: A Bizottsági tagok névsora
3. 3. melléklet: A polgármesterre átruházott képviselő-testületi hatáskörök
4. 4. melléklet: A bizottságokra átruházott képviselő-testületi hatáskörök a bizottságok feladatkörei
5. 5. melléklet: A Képviselő-testület bizottságainak Működési Szabályzata
6. 6. melléklet: Az önkormányzat tevékenységének kormányzati funkciói
7. 7. melléklet: A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívandó önszerveződő közösségek névsora és     tevékenységi körük

Kiskunmajsa, 2015. április 7.

Ábrahám-Fúrús András                                                  Dr. Tóth-Péli Emőke

       polgármester                                                                      jegyző

A rendelet kihirdetve:

Kiskunmajsa, 2015. április 7.

                                                                                      Dr. Tóth-Péli Emőke 

                                                                                                    jegyző