Fertőszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő Testületének 11/2015./(VI.30.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 07. 01- 2015. 09. 01Fertőszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő Testületének 11/2015./(VI.30.) önkormányzati rendelete
a Fertőszentmiklós Városi Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2015-07-01-tól 2015-09-01-ig
Fertőszentmiklós Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Fertőszentmiklós Városi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 9444 Fertőszentmiklós, Szent István u. 19.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Fertőszentmiklós Városi Önkormányzat Képviselő-testülete
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése:Fertőszentmiklósi Polgármesteri Hivatal
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Fertőszentmiklós város közigazgatási területe
(6) Az önkormányzat honlapjának címe: www.fertoszentmiklos.hu
2. §
(1) Az önkormányzat jelképei: A település címere, zászlója.
(2) A címer leírása és heraldikai értelmezése: A pecsét mezejében szemben álló torony, nyitott kapuval felette két egymás mellett levő ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas. A torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold.
(3) Fertőszentmiklós zászlajának leírása: piros-zöld mezőben középen az önkormányzat címere.
(4) Az önkormányzat, a képviselő-testület, polgármester, a polgármesteri hivatal hivatalos pecsétje: kör alakú pecsét, középen a Magyarország szentkoronás címere, a köríven a következő felirat:
-Fertőszentmiklós Városi Önkormányzat
-Fertőszentmiklós Város Képviselő-testülete
-Fertőszentmiklós Önkormányzat Polgármestere
-Fertőszentmiklósi Polgármesteri Hivatal
-Fertőszentmiklós Város Jegyzője
3.§
(1) A képviselő-testület hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn. A képviselő-testület nemzetközi kapcsolatot létesített a németországi Pleidelsheim és a szlovákiai Leopoldov települések képviselő-testületével.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete Fertőszentmiklós Város díszpolgára és városi kitüntető díjakat adományoz. Az adományozásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.
4.§
(1) Fertőszentmiklós Városi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkcióit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4) – (5) bekezdése tartalmazza.
(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
II. Fejezet
A képviselő-testület
1. A képviselő-testület alakuló ülése
5.§
(1) Fertőszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A képviselő-testület tagjainak (továbbiakban: képviselő) névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv. 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.
(3) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) elnöke tájékoztatást ad a választásokról és hivatalos eredményéről.
(4) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskütételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.
(5) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Mötv. 43. §-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.
2. A képviselő-testület ülésének rendje
6.§
(1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület szükség szerint – általában havonta – de évente legalább 8 alkalommal ülésezik.
(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek számát és tervezett időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza, amelytől a polgármester indokolt esetben eltérhet.
(4) A munkatervet a következő évre vonatkozóan minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő.
(5) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat
c) az előterjesztő megnevezését.
7.§
(1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet telefonon.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni a Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, és a napirendre vonatkozó javaslatot.
(4) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.
8.§
A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal dísztermében tartja. Célszerűségi szempontból kihelyezett ülés is tartható.
3. Az ülés összehívása
9.§
(1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása - a polgármester által – írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.
(2) A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó
b) a javasolt napirend sorrendjét
c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését
d) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására történő utalást.
(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy a képviselők azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A tanácskozási joggal meghívottaknak, és a részvételi joggal jelenlévőknek az ülés előtt legalább 3 nappal az ülés meghívóját meg kell küldeni.
(4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, az önkormányzat honlapján való megjelentetéssel az ülés előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell.
(5) A meghívót és az írásos előterjesztést elektronikus formátumban kell megküldeni a képviselő-testület tagjainak. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon is összehívható.
10.§
(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást
a) jegyző
b) a civil szervezet képviselője a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához
c) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.
4. Képviselő-testületi előterjesztések
11.§
(1) Előterjesztésnek minősül
a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,
b) a döntéshozatalra vonatkozó, az a) c) és d) pont alá nem tartozó javaslat,
c) a beszámoló, és
d) a tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület illetékes bizottsága, képviselő továbbá az önkormányzati hivatal külön jogszabály által feljogosított közszolgálati tisztviselője előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy képviselő-testületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében kerülhet a képviselő-testület elé.
(4) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a képviselő-testület elé. Kivételesen a képviselő-testület elé a polgármester, vagy a polgármester által felkért 11. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy - rendelettervezet kivételével – szóbeli előterjesztést is tehet.
(5) Ha az előterjesztést véleményező bizottság az előterjesztést nem támogatja, a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.
5. Beszámoló és tájékoztató
12.§
(1) Beszámoló
a) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
b) az interpelláció kivizsgálásáról, vagy
c) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető.
(2) A beszámolóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
13. §
(1) Tájékoztató
a) a polgármester, a bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,
b) valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról,
c) valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről, vagy
d) törvényben meghatározott esetben készíthető.
(2) A tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
(3) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz, melynél a felelős és a határidő nincs megjelölve.
6. Képviselő-testület ülésének vezetése
14. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során
a) megállapítja a jelen lévő képviselők számát, a testületi ülés határozatképességét, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselő-testületi tagokat, az ülés tartalma alatt folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet,
b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról
c) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről
d) előterjeszti az ülés napirendjét
f) napirend tárgyalása során megadja a szót, illetve megvonja, felszólít a tárgyra térésre, az ülést félbeszakítja, a napirendi pont tárgyalását elnapolja,
g) napirendi pontonként megnyitja, lezárja és összefoglalja a vitát,
h) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
i) biztosítja a képviselők interpellációs és felvilágosítás kérési jogát, melyet minden esetben a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyal a testület,
k) az ülést bezárja.
15. §
(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést az elnapolástól számított 8 napon belül ismételten össze kell hívni.
(3) Kivételesen – egyszerű szótöbbséggel – az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.
16. §
A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult
a) figyelmeztetni az előadót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, és a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, és a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
c) rendreutasítani azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
e) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót- kivéve az önkormányzati képviselőt- az ülésterem elhagyására utasítja.
7. A képviselő-testületi ülések napirendje
17. §
(1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
18. §
(1) Sürgősségi indítvány: minden olyan előterjesztés, amely az előzetesen meghirdetett napirendtervezetben az előterjesztések között nem szerepelt, de legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig a polgármesternél benyújtásra került, és az előterjesztő írásban kifejtett indoklással támasztja alá az előterjesztés sürgős tárgyalását.
(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:
a) sürgősségi indítvány nyújthat be:
- a jegyző
-alpolgármester
-választott bizottságok elnökei
-a képviselők egynegyede
b) sürgősségi indítvány elfogadásáról – a polgármester javaslatára- egyszerű szótöbbséggel sürgősségi tárgykörönként dönt a képviselő-testület. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület az első napirendként tárgyalja meg.
c) polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására,
d) ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendként kell kezelni, s a napirendi javaslatok elfogadásakor dönti el, hogy felveszi-e az ülés napirendjére és hányadik napirendként kerül tárgyalásra.
19. §
(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
8. A napirendi pont tárgyalása
20. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó ismerteti az előterjesztést, illetve írásos napirendhez vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama max. 10 perc. A polgármester először a bizottság elnökét kéri fel, hogy a tájékoztatást adjon az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról, arra nézve, hogy az ügy tekintetében az előterjesztéshez kapcsolódó észrevételeit mondja el.
b) A napirendi pont tárgyalása a kérdések felvetésével kezdődik. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó választ ad.
(2) A kérdések után következnek a hozzászólások. A vita során felszólalásokra jelentkezés sorrendjében kerül sor. Ha a képviselő-testület erről másként nem dönt, egy képviselő egy előterjesztéshez háromszor szólhat hozzá.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, ill. a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja. A napirend előadójának joga van a vitában elhangzott módosító, kiegészítő határozati javaslatokat befogadni.
(4) A válasz elhangzása után személyes megjegyzésre van lehetősége kettő percben annak a képviselőnek, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés után további viszontválasznak helye nincs.
(5) A polgármester összefoglalja a vita lényegét, melynek során tömören, összegezve, ki kell térnie az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati vagy rendeleti javaslatot érintő valamennyi felvetésre.
(6) A polgármester az összefoglaló után elsőként a módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.
21. §
(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve
bb) a határozat végrehajtásának időpontja
(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
22. §
A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
9. Szavazás
23. §
(1) A képviselő-testület döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással
b) titkos szavazással hozza.
(2) A nem név szerinti nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal részvevők számával.
(3) A polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően.
(4) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester abc névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozik.
(5) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(6) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi bizottság látja el.
(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.
(8) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye.
(9) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a képviselő-testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
10. Kérdés, interpelláció
24. §
(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, vagy bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.
(3) Interpelláció: az önkormányzati hatáskörbe tartozó a képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő, konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás kérés.
(4) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.
(5) Kérdést a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.
(6) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz vagy jegyzőhöz lehet intézni.
(7) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén vagy az azt követő rendes ülésen írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban megküldendő az interpelláló részére. A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről.
11. A képviselő-testület döntései
25. §
(1) A képviselő-testület a döntéseit a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken kívül az alábbi esetekben:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához
b) hatáskör átruházásáról, és átruházott hatáskörnek a képviselő-testület döntési jogkörbe vonásáról
c) hitelfelvételhez
d) az önkormányzati tulajdont és vagyoni értékű jogot érintő, 20 millió Ft-ot meghaladó vagyoni ügylethez
e) polgármesteri hivatal és az intézmények alapító okiratainak elfogadásához, módosításához.
26. §
(1) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni, a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A határozatok jelölése a következő formában történik:
…../…(……..) KT. határozat
(3) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
27. §
(1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Fertőszentmiklós Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ……/……(………) önkormányzati rendelete a ………………………..ról.
(3) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.
(4) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet egy példányát meg kell küldeni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
12. Jegyzőkönyv
28. §
(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.
(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(4) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat.
(9) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.
13. A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata
29. §
(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján , a város honlapján legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt tájékoztatni kell.
(3) A polgármester – a jegyző útján- köteles gondoskodni a közmeghallgatás tárgyi, dologi feltételeiről, annak zavartalan lefolytatásáról.
(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre, a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.
30. §
(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A fórum helyéről, idejéről az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot 15 nappal előbb a helyben szokásos módon kell tájékoztatni.
(3) A fórumot a polgármester vezeti. A lakossági fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal érdemi ügyintézőit.
(4) A fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) Az állampolgári közösségek önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak. A rendezvényekről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
(6) A képviselő-testület a lakossággal való szorosabb kapcsolattartás érdekében a képviselő-testület által meghatározott módon ad tájékoztatást a testület fontosabb döntéseiről, illetve a települést érintő közügyekről.
III. Fejezet
A települési képviselő
31. §
(1) A települési képviselő a képviselői munka ellátása során a városháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a polgármesteri hivatal vezetőjétől, munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.
(2) A települési képviselő – a Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
b) bejelenti a bizottság elnökének, ha annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) az e szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
32. §
(1) A települési képviselők juttatásait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása a Mötv. 29. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Mötv. 36. § - 37. §-ai tartalmazzák.
(4) A képviselői méltatlanságról szóló szabályokat a Mötv. 38. § (1) – (5) bekezdései tartalmazzák.
(5) A képviselő vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos kötelezettségét az Mötv. 39. § (1) – (5) bekezdései írják elő.
IV. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
33. §
A képviselő-testület szervei:
a) polgármester (alpolgármester)
b) a képviselő-testület bizottsága
c) jegyző
d) polgármesteri hivatal
e) társulás
14. A polgármester és az alpolgármester
34. §
(1) A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül választott tisztségviselő, megbízását főállásban látja el.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről az Mötv. 72. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi, méltatlansági eljárás szabályaira az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A polgármesteri tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 63. §, 69. § és 70, §-ban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.
35. §
A polgármester a Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart a polgármesteri hivatalban, az általa meghatározottak szerint hetente egy alkalommal
e) nyilatkozik a sajtónak.
36. §
A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
37. §
(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, több alpolgármestert választhat.
(2) A polgármesteri tisztség megüresedésekor , a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.
(3) Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.
(4) Az alpolgármester megbízatásának keletkezésére és megszűnésére a Mötv. 74-78. § előírásait kell alkalmazni.
15. A Képviselő-testület bizottságai
38. §
(1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) A képviselő-testület 3 állandó bizottságot hoz létre:
a) Ügyendi Bizottság: 3 fő képviselő testületi tagból áll,
b) Oktatási-Kulturális és Szociális Bizottság: 3 fő képviselő testületi tagból és 2 fő nem képviselő (külső) tagból áll,
c) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság: 4 fő képviselő testületi tagból és 3 fő nem képviselő (külső) tagból áll.
(3) A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályokat a rendelet 3. számú melléklete, a bizottságok feladat-, és hatáskörét a rendelet 4. számú melléklete, a bizottságok tagjainak felsorolását a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
39. §
A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
40. §
A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 40. §-a, továbbá az Mötv. 57. §-61. §-a határozza meg.
16. A jegyző
41. §
(1) A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző – egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl- kiemelt feladatai
a) a polgármester feladat meghatározásait figyelembe véve a képviselő-testületi és bizottsági ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése;
b) biztosítja az előterjesztések igazgatási, szakmai színvonalát és törvényességét, különös figyelemmel a rendelet-tervezetekre és a határozati javaslatokra,
c) a képviselő-testület és a bizottságok ülései vezetésének figyelemmel kísérése és jelzés, ha az eltér az SZMSZ és más jogszabály előírásaitól,
d) a képviselő-testület és a bizottságok üléseiről a jegyzőkönyv elkészíttetése, felelősség terheli a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek tartalmi hitelességéért;
e) önkormányzati rendelet alkotására és képviselő-testületi határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezés;
f) az önkormányzati rendeletek és a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásának előírásszerű vezetéséről történő gondoskodás, hatályosulásuk, végrehajtásuk megszervezése és folyamatos figyelemmel kísérése;
g) a polgármester és a bizottságok rendszeres tájékoztatása a munkájukat érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(4) A jegyzőt - tartós távollétet kivéve – a titkársági feladatokat ellátó köztisztviselő helyettesíti. Tartós távolléte esetén helyettesítéséről a polgármester gondoskodik egy másik település jegyzőjének megbízásával. Tartós távollétnek minősül a 45 napot meghaladó távollét.
17. A Polgármesteri Hivatal
42. §
A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik. A Polgármesteri Hivatal SzMSz-e tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.
18. A társulások
43. §
A Képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87-95. §-ainak rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
V. Fejezet
Helyi népszavazás kezdeményezése
44. §
(1) A Képviselő-testület köteles elrendelni helyi népszavazást, ha a város választópolgárainak 15 %-a írásban kezdeményezi.
(2) A helyi népszavazás elrendelésére és lebonyolítására A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.
VI. Fejezet
Az önkormányzat gazdasági alapjai
19. Az önkormányzat vagyona
45. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
(2) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról minden évben a közmeghallgatás keretein belül köteles tájékoztatni a lakosságot.
20. Az önkormányzat költségvetése
46. §
(1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző a pénzügyi vezető bevonásával készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi.
(4) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendeletet alkot, melynek előkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók.
21. Az önkormányzat gazdálkodása
47. §
(1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.
22. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
48. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr és könyvvizsgáló megbízásával gondoskodik.
(2) Az önkormányzat saját intézményeinek ellenőrzését a képviselő-testület a polgármesteri hivatal és a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság közreműködésével látja el.
Záró rendelkezések
49. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (VII.05.) önkormányzati rendelete valamint az azt módosító 12/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet.