Etyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés a), d) és g) pontjaiban, a 134/E. §-ban, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában, 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott egyes szociális ellátásokról a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet (továbbiakban: Rendelet) hatálya kiterjed Etyek Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc.tv.) 3. § (1)-(2) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott természetes személyekre.

Általános eljárási rendelkezések

2. §

(1) A rendkívüli települési támogatás megállapítása során a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester, és a települési támogatás megállapítás során a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Bizottság jár el.

(2) A támogatások megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani az e rendelet mellékletét képező kérelem formanyomtatványon (1.-2.-3.-4. számú melléklet).

(3) E rendelet alkalmazásában a fogalmak használatánál a Szoc.tv. 4. §-ában foglalt fogalmakat kell érteni a jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység esetében. A közeli hozzátartozó és a hozzátartozó fogalmán a Ptk. 8: 1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában foglaltakat kell érteni.

(4) A települési támogatás megállapítása kérelemre történik kivéve a 7. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt rendkívüli települési támogatás esetében, amely biztosításának hivatalból is helye van. 

(5) A települési támogatást egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani. A folyósítás módjáról a döntést hozó a támogatást megállapító határozatban rendelkezik.

(6) A készpénzben megállapított települési támogatás a jogosult kérelemben tett nyilatkozatától függően banki átutalás útján, postai úton kerül kifizetésre vagy a jogosult készpénzben a Polgármesteri Hivatal pénztárában veheti át. Amennyiben a jogosult a kérelemben a kifizetés módjáról nem nyilatkozik, vagy a házipénztárból a támogatás összegét nem veszi fel a megállapított támogatást postai úton fizeti ki a Polgármesteri Hivatal a jogosult részére.

(7) A Polgármesteri Hivatal a megállapított támogatások felhasználását nem ellenőrzi. 

(8) Az ebben a szakaszban meghatározott támogatásokra vonatkozóan a különös eljárási rendelkezések az adott támogatásoknál kerülnek meghatározásra.

3. §

(1) Az e szakaszban meghatározott támogatások közül a rendkívüli települési támogatás mellett a 10. §, 11. §, 12. § és 13. §-okban foglalt települési támogatások igénybe vehetőek.

(2) A rendkívüli települési támogatás formái közül egy időben, egy családon belül kizárólag egy támogatás állapítható meg.

4. §

(1) A települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:

   a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelmező és családtagjai, a 10. §-ban foglalt esetben a háztartás tagjai a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó keresetéről szóló munkáltatói igazolást, bérjegyzéket,

   b) álláskeresési támogatásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényét, illetve a folyósító szerv határozatát,

  c) a társadalombiztosítás keretében folyósított támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, illetve a folyósító szerv igazolását,

   d) vállalkozónál lezárt adóév esetében a NAV illetékes igazgatóságának igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, még le nem zárt adóév esetén a könyvelő igazolását a kérelem beadását megelőző 12 hónap nettó jövedelméről,

   e) egyéb – nem havi rendszerességgel szerzett - jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi és anyagi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a kérelmet megelőző egy évre vonatkozó havi átlagos nettó jövedelméről,

   f) a gyermek elhelyezéséről, vagy gyámrendelésről szóló határozatot,

  g) érvényes személyazonosító igazolványt, vagy a személyazonosságot igazoló más érvényes okmány másolatát az eredeti okmány bemutatása mellett,

   h) lakcímkártya másolatát az eredeti okmány bemutatása mellett,

   j) nagykorú gyermek esetében iskolalátogatási igazolás,

   k) az e rendeletben a különböző támogatásokról szóló rendelkezésekben meghatározott egyéb igazolásokat.

(2) A kérelmező és családtagjai, a 10. §-ban foglalt esetben a háztartás tagjai az egy főre jutó jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

5. §

(1) Amennyiben a hatóság a kérelem elbírálása során vitatja a benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának valódiságát, megkeresi:

  a. az állami adóhatóságot,

  b. a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

  c. az igazolást kiállító szervet,

  d. a munkáltatót,

  e. elrendeli környezettanulmány készítését, illetve elfogadja a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a gyermekjóléti         központ, a védőnő, továbbá a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslatát, környezettanulmányát is.

6. §

(1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatások megtérítésének elrendelése esetén a döntést hozó a Szoc.tv. 17. § szerint jár el.

(2) A Rendelet által nem szabályozott kérdésekben a Szoc.tv. és annak végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Rendkívüli települési támogatás

7. §

(1) A Polgármester kérelemre vagy a (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetben hivatalból rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) A támogatás iránti kérelmet a Rendelet 1. számú mellékleteként rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A döntést hozó támogatást annak állapít meg, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, amelyből adódóan önmaga illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásai miatt anyagi segítségre szorul.

(4) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

   a) családot ért elemi kár (többek között: szél, belvíz, árvíz, tűz, robbanás vagy hó okozta kár),

   b) kérelmező vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó bűncselekmény sértettjévé vált,

   c) ha a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó a kérelem beadását megelőző egy éven belül legalább két alkalommal alkalmanként három napot meghaladó kórházi fekvőbeteg ellátásban részesült,

   d) önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és ebből adódóan alkalmanként jelentkező többletkiadása keletkezik,

   e) kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó halála.

8. § 

(1) A 7. § (4) bekezdés b)-e) pontjában foglalt esetben a döntést hozó rendkívüli települési támogatást annak a személynek állapít meg:

  a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb    összegének 150 %-át,

  b) egyedülálló kérelmező, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, vagy ha a családban magasabb összegű  családi pótlékkal rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

és a 7. § (3) bekezdése szerint a létfenntartása veszélyeztetett.

(2) A 7. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem benyújtásának határideje az elhunyt közeli hozzátartozó halálának időpontját követő 60 nap. A határidő elmulasztása jogvesztő. 

9. §

(1) A döntést hozónak a támogatás összegének megállapítása során mérlegelni kell a kérelmező életkörülményeit, életviszonyait, jövedelmi és vagyoni helyzetét, valamint a kérelem beadásáig nyújtott támogatások mértékét.

(2) A rendkívüli települési támogatás mértéke a 7. § (4) bekezdés

   a) az a) pontja esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 300 %-a,

   b) a b) és c) pontjai esetén legfeljebb 10.000,- Ft,

   c) a d) pontja esetén legfeljebb 5.000,- Ft,

   d) az e) pontja estén a kérelmező által benyújtott és a Hivatal által elfogadott temetési számlák 10 %-a, maximum           20.000,- Ft.

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzettől függően – csatolni kell a 4. §-ban foglaltakon felül:

  a) a 7. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás esetén az elemi kár tényét megállapító szakértői (tűzoltóság, biztosító és egyéb hatóság, vagy szerv) véleményt,

  b) a 7. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás esetén a nyomozóhatóság által kiállított közokiratot,

  c) a 7. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás esetén az egészségügyi intézmény által kiállított kórházi zárójelentéseket,

  d) a 7. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatás esetén az önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és ebből adódóan alkalmanként jelentkező többletkiadását alátámasztó iratot, nyilatkozatot,

  e) a 7. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a halotti anyakönyvi kivonat másolatát – kivéve ha a haláleset Etyek közigazgatási területén következik be -, és a kérelmező nevére kiállított temetési számlák másolatát az eredeti számla bemutatása mellett.

(4) A rendkívüli települési támogatás a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kerül elbírálásra, és a 2. § (6) bekezdésben foglaltak szerint kerül kifizetésre.

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás 

10. § 

(1) A Bizottság kérelemre, a kérelmező és a háztartás tagjai által lakott ingatlan

   a) közüzemi díjai (különösen a villanyáram-, a víz- és gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, tüzelőanyag költségei, a csatornahasználat, a szemétszállítás díja),

   b) közös költség,

   c) lakbér, vagy albérleti díj viseléséhez

a kérelem benyújtásától számított egy évre, havonta folyósítandó rendszeres pénzbeli támogatást állapít meg.

(2) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(3) A Bizottság kérelemre eseti jelleggel egy fűtési szezon időtartamon belül, mely október 15. és április 15. közötti időszakra esik legfeljebb két alkalommal kizárólag természetben nyújtandó tűzifa támogatást állapít meg ugyanazon kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó részére. A természetben nyújtott tűzifa támogatás megállapítása esetében a szállítási költség az Önkormányzatot terheli. A természetben nyújtott tűzifa mennyiségéről (q) a megállapító határozatban kell rendelkezni. Kérelmezőnként maximum 5 q tűzifa nyújtható.

(4) A támogatás iránti kérelmet a Rendelet 2. számú mellékleteként rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában (szolgáltatónak történő közvetlen kifizetéssel, vagy előre fizető mérő használata útján), és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását veszélyezteti.

(6) A támogatás igénybevételére jogosult az a személy,

   a) akinek a háztartásában egy főre jutó rendszeres havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének 200 %-át,

   b) egyedülálló, vagy egyedül élő kérelmező, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, vagy ha a kérelmező    háztartásában magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  összegének 250 %-át

és a háztartás tagjai egyikének sincs a Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyona.

(7) A támogatás nyújtásának további feltétele, hogy a kérelmező az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint lakik:

a) a magántulajdonú ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője, vagy

b) az önkormányzati bérlakás bérlője.

(8) A támogatást a döntést hozó ugyanazon ingatlan esetén csak egy jogosult részére állapít meg, függetlenül a lakásban élő személyek, és háztartások számától. Külön ingatlannak kell tekinteni az egy ingatlanon belül a külön bejáratú, külön mérőórával felszerelt, továbbá a bíróság által megosztott ingatlanrészeket.

(9) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy kérelmező, vagy a háztartásban élő a nevére szóló közüzemi számlával, illetve bérleti szerződéssel igazolja a lakhatást legnagyobb mértékben veszélyeztető kiadási költséget.

(10) A támogatás mértéke havi 2.000,- Ft-tól 5.000,- Ft-ig terjed. A támogatás mértékét a Bizottság a kérelem elbírálásakor a kérelmező életkörülményei, jövedelmi helyzete, életviszonyai alapján állapítja meg. A támogatás nyújtásának módjáról az előre fizetős mérő alkalmazásáról a Bizottság a támogatás megállapításakor dönt. 

Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

11. § 

(1) A Bizottság kérelemre, évente két alkalommal a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerkiadások/gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatást állapít meg,

  a) amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének 250 %-át,

  b) egyedülálló, vagy egyedül élő kérelmező, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, vagy ha a családban  magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-  át

és a kérelmező a Szoc.tv. alapján érvényes közgyógyellátással nem rendelkezik.

(2) A támogatás mértéke a háziorvos által kiállított igazolásba foglalt gyógyszerköltség alapján legfeljebb alkalmanként 5.000,- Ft, szakorvos által kiállított igazolás alapján legfeljebb alkalmanként 8.000,- Ft.

(3) A támogatás iránti kérelmet a Rendelet 2. számú mellékleteként rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A kérelemhez csatolni kell a háziorvos vagy szakorvos igazolását a gyógyszerköltségről. 

Gyermekek rászorultsága okán nyújtott támogatás

12. §

(1) A Bizottság gyermek rászorultságára tekintettel gyermekszámtól függetlenül legfeljebb évente két alkalommal támogatást nyújt a gyermeke hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szoruló olyan személyeknek:

  a) akinek családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével az egy főre számított havi  jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

  b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, ha a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek  figyelembe vételével az egy főre számított jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200  %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás iránti kérelmet a Rendelet 3. számú mellékleteként rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A támogatás egyszeri összege, rászorultsághoz igazodva, 5.000,- forinttól a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj minimum összegének maximum 100 %-ig terjedhet.

(4) A támogatást akkor kell természetbeni ellátás formájában nyújtani, ha a kérelem

  a) nevelési, oktatási intézmény tandíjának,

  b) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj-, illetve egyéb ellátás térítési díjának, vagy

  c) díjhátralék kifizetésének átvállalására irányul.

(5) A támogatás iránti kérelemhez a rendelet 5. § (1) és (2) bekezdésében felsoroltakon kívül csatolni kell egyedülálló szülő esetén a gyermekelhelyezésre vonatkozó bírósági döntést, vagy a gyermekelhelyezésre vonatkozóan a gyámhivatal előtt kötött megállapodást.

(1) Kérelemre vagy hivatalból a Polgármester a Szoc.tv. 48. §-a alapján gondoskodik Etyek település közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről. 

(2) A Polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben mentesíti, ha:

  a) a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével az egy főre számított havi  jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

  b) egyedül élő esetén havi rendszeres jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem  haladja meg.

(3) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén egészben mentesíti.

(4) Különös méltánylást érdemlő körülmények akkor állnak fenn, ha az eltemettetésre köteles személy igazolja, hogy a temetés költsége létfenntartását veszélyezteti, így:

  a) a családban saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével az egy főre jutó havi jövedelem az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

  b) egyedül élő esetén havi rendszeres jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem  haladja meg.

(5) A támogatás iránti kérelmet a Rendelet 4. számú mellékleteként rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és azokért fizetendő térítési díjakról

14. §

(1) Az Önkormányzat a Szoc.tv. 57. § (1) bekezdésében rögzített szociális alapszolgáltatások, valamint a Gyvt. 15.§ (2) bekezdésében rögzített személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül a Segítő Kéz Szociális Alapszolgáltató Intézmény (továbbiakban: Intézmény) bevonásával biztosítja

a)         az étkeztetést, 

b)         a házi segítségnyújtást, 

c)         a családsegítést,

d)        a nappali ellátást,

e)         családi napközit,

f)         gyermekjóléti szolgáltatást.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet szóban vagy írásban az intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

(3) A kérelem jóváhagyása esetén az intézményvezető a kérelmezővel az (1) bekezdés a), b), d), e) szolgáltatások igénybevételére megállapodást köt. A megállapodás megkötésére a Szoc.tv. 94/C §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt a), b), d) és e) pontokban foglalt szolgáltatások térítési díjátt a Rendelet 5-8. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az Intézményvezető az ingyenes ellátás megállapításánál a Szoc.tv. 114. § (3) bekezdését alkalmazza.

(6) A Polgármester a kérelmező létfenntartását veszélyeztető helyzetére tekintettel, illetve különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb 50 %-kal (a kérelmező házastársának halála, súlyos betegség, egyéb nehéz életkörülmények) csökkentheti a térítési díj összegét. A Polgármester a kérelmező létfenntartását súlyosan veszélyeztető helyzetére tekintettel határozattal elengedheti a térítési díj megfizetését.

(7) A Rendelet 5-8. számú mellékletét képező személyi térítési díjat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni.

(8) A (1) bekezdésében meghatározott ellátás megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult, illetve hozzátartozójának kezdeményezése alapján a megegyezés szerinti időpontban,

c) ha a jogosult az ellátást kettő hónapon át nem veszi igénybe,

d) a határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható,

e) jogosult, illetve hozzátartozójának kezdeményezése alapján a megegyezés szerinti időpontokban,

f) a jogosult halálával,

g) felmondással.

(9) A megállapodás felmondására a Szoc.tv. 101. § (1)-(2) bekezdését, és a szociális szolgáltatások intézményi térítési díjainak felülvizsgálatára a Szoc.tv. 115. § (1) bekezdését kell alkalmazni. 

(10) Az intézményvezető részéről történő megállapodás felmondása esetén a döntésre irányuló fellebbezésekre a Szoc. tv. 101. § (4)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.

(11) Az ellátás megszüntetésnek időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

 15. §  

(1) Az intézmény vezetője jelen rendeletben meghatározott eljárási rend nélkül köteles házi segítségnyújtásban részesíteni azt a személyt, akinek a gondozásáról ápolási díj keretében gondoskodtak, de az ápoló elhalálozott vagy ápolási kötelezettségét igazolhatóan nem teljesíti.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni szükséges az ellátást igénylő – valamint a 14. § (1) bekezdés e) pontja esetében az ellátást kérő szülők - vonatkozásában az alábbiakat:

  a) személyazonosító okmányának, és lakcímkártyájának másolatát, az eredeti okmányok bemutatása mellett,

  b) a kérelmező jövedelméről szóló igazolást vagy nyilatkozatot;

  c) a TAJ-számot,

  d) a havi kiadásait igazoló számlákat, szerződéseket,

  e) nyilatkozatot a tartására kötelezett és képes személy hiányáról,

  f) orvosi igazolást.

(3) Ha a kérelmező jövedelme egyéni vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolással, míg a rendszeres nyugellátást az azt folyósító szerv által kiadott tárgyévi igazolással kell bizonyítani.

(4) A kérelmező által benyújtott jövedelemigazolások mellett az Intézményvezető jogosult a kérelmek megalapozottságát környezettanulmány elvégzésével vizsgálni.

(5) Amennyiben a környezettanulmány alapján megállapításra kerül, hogy a kérelmező a Szoc.tv., valamint a Rendeletben foglaltak alapján nem tekinthető szociálisan rászorultnak, az intézményvezető a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet elutasítja.

(6) Az intézményi térítési díj megfizetésének átvállalására a Szoc.tv. 117/B. §-át kell alkalmazni

(7) Ha az ellátást igénylő vitatja az Intézményvezető szociális ellátás igénybevételével kapcsolatos döntését, a döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesternél a döntés felülvizsgálatát kérheti. A polgármester határozattal dönt a felülvizsgálati kérelemről. A fenntartó döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

16. §

(1) Az Intézmény étkeztetés keretében munkanapokon napi egyszeri meleg ételt biztosít a szociálisan rászorult kérelmezőknek. 

(2) Étkezésre jogosult az a

     a) 65 év alatti személy, aki

                   aa) rendszeres pénzellátásban (Szoc.tv. 4.§. (1) bekezdés i.) pont), vagy

ab) aktív korúak ellátásában részesül,

és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

    b) 65 év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

    c) hajléktalan,

(3) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

    a) mozgásában korlátozott,

    b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

    c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,

    d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg és fekvőbeteg kórházi kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(4) A kérelmező egészségi állapotát szakorvos, illetve orvos szakértő által kiadott szakvélemény alapján, vagy a háziorvos által kitöltött 9/1999. (XI.24.) számú SzCsM Rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon igazolja.

(5) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat a Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Házi segítségnyújtás

17. §

(1) A házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(2) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díjait a Rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

Családsegítés

18. §

(1) A családsegítés a szociális, mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet okán nyújt segítséget a rászoruló személyek, családok számára.

(2) A Családsegítő Szolgálat veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet.

Nappali ellátás

19. §

(1) A nappali ellátás a rászorultak részére napközbeni tartózkodást és étkezést (ebéd), társas kapcsolatokat, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítését biztosítja.

(2) A nappali ellátásra rászorultnak kell tekinteni, aki 18. életévét betöltötte, és egészségi állapota vagy idős kora miatt mentális és szociális támogatásra szorul, és önmaga ellátására csak részben képes.

(3) Az Intézmény nappali ellátás keretében Idősek Klubját működtet.

(4) A nappali ellátásért fizetendő intézményi térítési díjakat a Rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

Családi Napközi

20.§

(1) A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek Gyvt.-ben rögzített napközbeni ellátásának családias körülmények között biztosított formája. 

(2) A családi napközi szolgáltatás a működési nyilvántartásban foglalt korosztályú gyermekek számára biztosítja az életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és foglalkoztatást.

(3) A személyi térítési díj megállapításánál a gyermekek napközbeni ellátása esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem 50 %-át.

(5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a gyermeket, ha a térítési díj fizetésére kötelezett törvényes képviselő jövedelemmel nem rendelkezik.

(6) A családi napközi ellátásért fizetendő intézményi térítési díjakat a Rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

Gyermekjóléti szolgáltatás

21. §

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan gyermekeknek és családtagjaiknak nyújtott speciális személyes szociális ellátás, amelynek célja, hogy elősegítse a gyermekek testi és lelki egészségének megőrzését, családban történő nevelkedését, valamint megelőzze a gyermek veszélyeztetettségét, segítséget nyújtson a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésében. 

(2) A gyermekjóléti szolgálat a településen észlelő jelzőrendszert működtet.

Záró rendelkezések

22. §

(1) Ez a rendelet 2015. június 1. napján lép hatályba. 

(2) Hatályát veszti az Etyek Nagyközség Önkormányzata pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, a köztemetésről valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet.

(3) A Rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.

          dr. Ivanyik Andrea                                                                Garaguly Tibor     

                     jegyző                                                                               polgármester

Kihirdetési záradék:

A rendeletet 2015. június 1. napján kihirdetésre került.

                                                                                                         dr. Ivanyik Andrea                   

                                                                                                                 jegyző