Bátmonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 23. alcím tekintetében a 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában eljárva a következőket rendeli el

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bátmonostor Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye: 6528 Bátmonostor, Zrínyi Miklós utca 1.

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

2. Az önkormányzat önként vállalt feladatai, a képviselő-testület összetétele, a polgármesterre átruházott hatáskörei

2.§ A képviselő-testület önként vállalt feladatról az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – dönt.

3.§ (1) A képviselő-testület létszáma hét fő, tagja a polgármester és a megválasztott hat települési képviselő.

(2) A képviselő-testület működése során a „Bátmonostor Községi Önkormányzat” feliratú, Magyarország címerével ellátott bélyegzőt használja.

(3) A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület működése

3. A képviselő-testület ülésének összehívása

4.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.

(2)Az ülés összehívására, az ülés időpontját megelőzően legalább öt nappal, írásbeli meghívót kell kiküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(3) A képviselő-testület ülésének helyét, kezdési időpontját és napirendjét a meghívónak a képviselő-testület hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztésével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), valamint az önkormányzat honlapján a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.

(4) Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a tevékenységi körükben érintett, bátmonostori székhellyel bejegyzett önszerveződő közösségek képviselőit.

(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívhatók mindazok a személyek, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester, illetve az előterjesztő szükségesnek tartja.

(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöke hívja össze és vezeti.

4. Előterjesztések

5.§ (1) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésekben előterjesztés benyújtására jogosult a képviselő, a polgármester, a Bizottság, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a jegyző.

(2) A képviselő-testület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásba kell foglalni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Az előterjesztéseket a képviselőknek elektronikus úton, - külön kérésre papír alakban - ; a zárt ülésen tárgyalandó ügyek anyagát külön zárt borítékban kell továbbítani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Kizárólag írásban terjeszthetők elő

a) a képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek;

b) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletek.

 (4) Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, ott milyen döntés született), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s indokolják a döntést.

b) A második rész tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

(5) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.

(6) Ha jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) bármely ügyben egyeztetési kötelezettséget ír elő, az előterjesztéshez csatolni kell a megjelölt személy, szerv vagy a Bizottság írásba foglalt véleményét vagy egyetértését.

5. A képviselő-testület tanácskozási rendje

6.§ (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.

(2) A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.

(3) Valamely kérdés napirendre tűzését a meghívó kézbesítésére vonatkozó időpontra is figyelemmel írásban vagy szóban kezdeményezheti a polgármesternél a képviselő, a Bizottság, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve elnöke és a jegyző.

(4) A meghívók kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő ügyek sürgősségi indítványként – a sürgősség tényének rövid indoklásával – az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, az ülést megelőző nap 15⁰⁰ óráig a polgármesternél nyújthatók be. Az ilyen indítványokat a polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, javaslatot kell tennie azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésük megtagadására.

(5) A napirendre tűzésről a képviselő-testület – szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után – vita nélkül határoz.

(6) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján vita nélkül dönt a napirendről, a lejárt határidejű határozatokról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről adott tájékoztató elfogadásáról.

(7) A polgármester az elfogadott napirendeknek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.

(8) A napirendi pont megvitatása előtt az előterjesztő az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előterjesztőnek a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(9) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(10) Valamely napirendi pont tárgyalása során a polgármester bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet rendelhet el.

(11) Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendi ponthoz hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát, illetve időtartamát korlátozhatja.

(12) A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(13) A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja, és szó szerint ismerteti a határozati javaslatot.

  7.§ Azoknak a napirendi pontoknak a tárgyalásán, amelyeken a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el, a zárt ülés megtartását bármely képviselő, a polgármester vagy a jegyző indítványozhatja.

6. Az ülés rendjének fenntartása

8.§ (1) A képviselő-testület ülése rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester az ülés rendjének biztosítása érdekében

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra meghatározott időtartamot, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,

b) rendre utasítja azt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,

c) a rendre utasított felszólalótól megvonja a szót,

d) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket,

e) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja.

7. Döntéshozatal

9.§ (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra. A szavazás előtt az előterjesztő nyilatkozik arról, hogy támogatja-e a módosító, illetve kiegészítő javaslatokat. Ezután a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatról kell dönteni. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(2) A képviselő-testület tagjai "igen"-nel vagy "nem"-mel szavazhatnak.

(3) Minősített többség szükséges:

a) a négymillió forint értékhatárt meghaladó hitel felvételéhez,

b) a négymillió forint értékhatárt meghaladó, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez.

(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történhet.

(5) A képviselő-testület – képviselői javaslatra – dönt a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazásnál a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak. A szavazás eredményét a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.

(6) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság eseti bizottság, elnökét és két tagját a képviselők közül kell választani. A titkos szavazás szavazólappal történik, a szavazólapok elkészítéséről, a szavazás lebonyolításáról – a jegyző közreműködésével – a szavazatszámláló bizottság gondoskodik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását.

(7) A szavazás eredményét az átadott jegyzőkönyv alapján a polgármester hirdeti ki.

(8) Határozatképtelenség esetén az elmaradt testületi ülést tizenöt napon belül össze kell hívni. Ebben az esetben az eredeti napirend is megváltoztatható.

8. A képviselő-testület döntései

10.§ (1) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.

(2) A rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

(3) A képviselő-testület rendeleteit a jegyzőkönyv elkészítése után az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(4) A határozatot meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek és annak, akit a határozat érint.

11. § (1) Rendeletalkotást a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a  Bizottság, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a jegyző kezdeményezhet.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület dönt a kezdeményezésről, elfogadása esetén azt a rendelet előkészítése céljából a jegyzőhöz továbbítja.

(3) A rendelet-tervezetet az egyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályok figyelembevételével a jegyző egyezteti a véleményezésre, javaslattételre jogosult szervekkel, és e szervek véleményével, javaslataival együtt a tervezetet a soron következő ülésen a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A rendeletet a megalkotásától számított tizenöt napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki a jegyző.

(5) A rendeletet a kihirdetéssel egy időben az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A rendelet a jegyzőnél hivatali időben megtekinthető.

(6) A hatályos rendeleteket egységes szerkezetben az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

12. § (1) A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(2) A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését, a határozatról értesítendők körét.

(3) A képviselő-testület működésével összefüggő, nem ügydöntő határozatokat, illetve a rész szavazások eredményét nem kell alakszerű határozatba foglalni, elegendő a szavazás eredményének rögzítése a jegyzőkönyvben.

9. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

13. § (1) A képviselő-testület üléséről az ülést követő tizenöt napon belül két példányban kell elkészíteni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet az aláírások mellett a képviselő-testület bélyegzőlenyomatával is el kell látni.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) az ülésre szóló meghívót,

b) az írásos előterjesztéseket és azok mellékleteit,

c) az ülésen elfogadott rendeletet,

d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet,

e) az aláírt esküokmányt,

f) a képviselői kérdésre adott írásbeli választ,

g) a jelenléti ívet.

(3) A jegyzőkönyv első példányát a jegyző köteles megőrizni, s évente, mellékleteivel együtt beköttetni. A második példányt, a mellékletekkel együtt az irattárban kell elhelyezni.

(4) A jegyzőkönyvek és mellékleteik – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – nyilvánosak, hivatali időben a jegyzőnél megtekinthetők.

10. Közmeghallgatás

14. § (1) A képviselő-testület évente egyszer, legalább hét nappal előre, a helyben szokásos módon meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A képviselő-testület a következő ülésén – a polgármester előterjesztésére – a közmeghallgatás során elhangzott és azonnal meg nem válaszolt közérdekű kérdést, hozzászólást, illetve kezdeményezést, javaslatot megvizsgálja és dönt a szükséges intézkedések megtételéről.

A képviselő, a képviselő-testület szervei

11. A települési képviselő

15. § (1) A képviselő, a törvényben garantált jogai és kötelezettségei mellett, a képviselő-testület zavartalan működésének biztosítása érdekében köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való részvételben akadályoztatva van. A képviselőt e kötelezettség elmulasztásáért hátrány nem érheti.

(2) A képviselő-testület, ha később bármely formában tudomást szerez arról, hogy a képviselő személyes érintettségének bejelentését a döntéshozatal előtt elmulasztotta, jegyzőkönyvbe foglalva, formális határozatban állapítja meg a képviselő személyes érintettségét az adott döntésnél, és azt, hogy a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. A képviselő-testület e határozatában a szavazás megismétléséről vagy az érintett döntés hatályon kívül helyezése mellett a napirendi pont újratárgyalásáról is dönthet, illetve a döntést változatlan formában hatályában tarthatja.

12. A képviselő-testület bizottságai

16. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati gazdálkodás felelős ellenőrzésére, ügyrendi kérdésekre, ötfős Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot választ. A Bizottság elnökét és két tagját a képviselők közül kell választani. A Bizottság főbb feladatai a törvényben meghatározottakon túl a következők:

a) véleményezi az önkormányzati intézmények alapítását, átszervezését és megszüntetését;

b) véleményezi az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait;

c) javaslatot tesz a polgármester illetményére és jutalmazására;

d) kezdeményezésre lefolytatja a jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos eljárást;

e) kivizsgálja a polgármester, a képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapításával kapcsola­tos kezdeményezést és erről jelentést készít a képviselő-testületnek;

g) elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.

(2) A képviselő-testület esetenként, speciális vagy egyedi feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság feladatát és létszámát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor állapítja meg. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani.

(3) A bizottság elnökére, tagjaira a képviselők és a polgármester tehetnek javaslatot.

(4) A bizottság működése során az ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

13. A polgármester

17. § A polgármester

a) tisztségét főállásban látja el;

b) illetményére a Bizottság tesz javaslatot;

c) képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

ca) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,

cb) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásából adódó feladatokat,

cc) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

cd) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

ce) együttműködik a nemzetiségi önkormányzattal, társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

cf) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

cg) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek;

14. Az alpolgármester

18. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester a polgármester tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében ellátja a polgármester feladatait.

15. A jegyző, aljegyző

19. § (1) A jegyző a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatok ellátása során

a) a szakmai és törvényességi követelményeknek megfelelően előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

b) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél vagy a működés során jogszabálysértést észlel;

c) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről;

d) vezeti a képviselő-testület közös hivatalát, megszervezi annak munkáját;

e) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

f) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(2) A jegyzőt tartós távolléte esetén a közös hivatal aljegyzője helyettesíti, a feladatait a jegyző által elkészített munkaköri leírásban foglaltak szerint látja el.

(3) A jegyző és aljegyző egyidejű tartós távolléte esetén a jegyző helyettesítéséről Vaskút Község polgármestere és Bátmonostor Község polgármestere a Vaskúti Közös Önkormányzati Hivatal megfelelő képesítésű köztisztviselőjének megbízásával gondoskodik.  

16. A Közös Önkormányzati Hivatal

20. § (1) Vaskút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Bátmonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 1-jével az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, a helyi nemzetiségi önkormányzatok feladat-ellátásának segítésére Vaskúti Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: KÖH) elnevezéssel költségvetési szervet alapít és tart fenn.

(2) A KÖH előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg az önkormányzatok igazgatás szerve. A működéséhez, fenntartásához szükséges előirányzatokat az önkormányzatok közösen határozzák meg.

(3) A KÖH az érintett önkormányzatok képviselő-testületei által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik és látja el feladatait.

21.  § A KÖH a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez, döntései előkészítéséhez és azok végrehajtásához az alábbi segítséget adja:

a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítése (meghívók készítése, kiküldése),

jegyzőkönyvek helyszíni vezetése, majd elkészítése,

határozati kivonatok elkészítése és kézbesítése,

a nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi döntéseivel kapcsolatos feladatok ellátása, segítség nyújtás a költségvetésük tervezéséhez, végrehajtásához.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

17. Az önkormányzat vagyona

22. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonával, a vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos előírásokat a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban, külön rendeletben állapítja meg.

18. Az önkormányzat költségvetése

23. § (1) A képviselő-testület költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető feladatfinanszírozása, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletében állapítja meg.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) A költségvetés tárgyalása egy fordulóban történik.

(4) A költségvetési rendelet tervezetét – az államháztartási törvényben meghatározott szerkezetben – a jegyző készíti elő és a saját intézményre vonatkozóan egyezteti az intézményvezetővel. Az előterjesztést a Bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi, a polgármester a Bizottság véleményét is csatolva terjeszti azt a képviselő-testület elé.

(5) A jegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendelet-tervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.

19. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

23. § (1) A képviselő-testület folyamatos tájékoztatási kötelezettség mellett felhatalmazza a polgármestert, hogy a jogszabályok előírásainak figyelembevételével az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy államilag garantált értékpapír portfoliójú nyílt végű alap szolgáltatásának igénybevételével történő befektetéséről saját hatáskörében döntsön.

(2) Az önkormányzat szabad pénzeszközeinek hat hónapot meghaladó időtartamú lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület dönt.

24. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a KÖH látja el. A KÖH ezzel összefüggő feladata különösen:

a) a nemzetgazdasági miniszter által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi jelentést, s megküldi a Magyar Államkincstár megyei igazgatósága részére,

b) a jogszabályok előírása szerint elkészíti a költségvetési hozzájárulások, a központosított előirányzatok, a címzett és céltámogatások, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatások igénylését és elszámolását,

c) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

d) gondoskodik az intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

20. Az ellenőrzés

25. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jegyző külön megállapodás alapján külső szolgáltató bevonásával gondoskodik. A polgármester az ellenőrzésről készült jelentést a Bizottsággal történt véleményeztetést követően jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.

A társulások

21. Együttműködési elkötelezettség, az együttműködés keretei

26. § (1) Az önkormányzat feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, valamely közszolgáltatás színvonalának javítása érdekében kész együttműködni más települési önkormányzattal, megyei önkormányzattal, nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Az együttműködés kereteit a törvény előírása szerinti konkrét társulási megállapodások rögzítik.

(3) Bátmonostor Községi Önkormányzat az alábbi társulásoknak a tagja:

a) Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás

b) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

c) Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás

d) Térségi Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás.

A nemzetiségi jogok érvényesülése

22. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal

27. § (1) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges – az önkormányzat tulajdonában lévő – vagyont a nemzetiségi önkormányzat használatába kell adni. Ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

(2) A jegyző a nemzetiségi önkormányzat működése tekintetében is ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket képviselő-testület működésével kapcsolatosan ellát, illetve kihirdeti a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló határozatát.

(3) A KÖH köteles a nemzetiségi önkormányzat működésével összefüggő ügyviteli, pénzügyi, gazdálkodási feladatokat ellátni.

(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat kérelmére köteles biztosítani, hogy

a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele – a magyar mellett – a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék;

b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a nemzetiség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak;

c) a helység- és utcaneveket megjelölő, a közhivatalok, a közszolgáltatást végző intézmények elnevezését feltüntető táblák feliratai, vagy ezek működésére vonatkozó közlemények – a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett – a nemzetiség anyanyelvén is olvashatók legyenek.

Helyi népszavazás

23. Helyi népszavazás kezdeményezése

28. § Helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezhet.

Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Bátmonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete.

Bátmonostor, 2015. október 28.

            Béleczki Mihály                                                        Tóth Istvánné

            polgármester                                                                   jegyző