Algyő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §‑ában, 32. § (1) bekezdés b.) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §‑ában, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy az Algyő Nagyközség közigazgatási határain belül élő személyek számára meghatározza az Algyő Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő egyes szociális támogatások formáit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Algyő Nagyközség közigazgatási területén:

a.) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b.) a település közigazgatási területén élő bevándorolt és letelepedett személyekre,

c.) a hontalanokra,

d.) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre,

e.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III törvény (a továbbiakban: Szt.) 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre.

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekre.

3. §

E rendelet szabályozza Algyő Nagyközségben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli ás természetbeni ellátások egyes formáit, igénybevételük feltételeit, az egyes támogatások mértékét, a szociális ellátásokra való jogosultság megszűnési módjait.

4. §

A szociális feladat-és hatáskörök gyakorlását az Algyő Nagyközség Önkormányzatának az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI.06.) önkormányzati rendelete, valamint e rendelet rögzíti.

5. §

Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) szociális rászorultság esetén a jogosult számára pénzbeli vagy természetben ellátásként

a.) rendkívüli települési támogatást,

b.) temetés céljára nyújtható települési támogatást,

c.) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás (továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás),

d.) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtható települési támogatást (továbbiakban: helyi ápolási díj),

e.) gyógyszerköltséghez nyújtható települési támogatást (továbbiakban: gyógyszerszükséglet támogatás),

f.) köztemetést,

g.) adósságkezelési szolgáltatást,

h.) hulladékszállítási díjkedvezményt,

i.) karácsonyi csomagot

állapít meg.

II. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

6. §

(1) A jogosultság megállapításakor

a.) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b.) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagá kell figyelembe venni azzal, hogy a b.) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(2) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egy havi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(3) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata, különösen: munkáltató által kiállított nettó átlagkereset igazolás, fizetési jegyzék, postai feladóvevény, nyugdíjszelvény, pénzintézeti igazolás, ellátást folyósító szerv határozata, adóbevallás, NAV igazolás.

(4) A jövedelemigazolás ellenőrzése céljából a szociális hatáskört gyakorló szerv az illetékes NAV felé megkereséssel élhet, valamint a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásait igénybe veheti.

(5) Kiadások igazolására elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata, különösen: közüzemi díj igazolására a szolgáltató által kiállított számla, a közüzemi számla befizetését igazoló csekkszelvény vagy átutalásról szóló pénzintézeti igazolás, albérleti díj igazolására albérleti szerződés vagy a szállásadó írásbeli nyilatkozata, közös költség összegének bizonyítására a közös képviselő igazolása, a gyermektartásdíj összegének igazolására a jogosult nyilatkozata, gyógyszerköltség bizonyítására a gyógyszertár által kiállított igazolás a gyógyszerköltségről, gyógyszerszükséglet igazolására a háziorvos által kiállított tételesen felsorolt gyógyszerigazolás.

(6) Ha a szükséges okmányok, igazolások nem állnak rendelkezésre és azok beszerzése nehézségekbe ütközik, illetve hosszabb időt vesz igénybe, vagy életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az ügy azonnali intézkedést igényel, elfogadható a kért adatokra vonatkozóan a kérelmező írásban tett nyilatkozata. Ebben az esetben az irányadó időszakra forrásonként és személyenként kell a nyilatkozatokat megtenni.

(7) Az (6) bekezdésben foglalt esetben a határozathozatalt követő 8 napon belül intézkedni kell a szükséges igazolások 15 napon belüli becsatolása iránt, vagy 15 napon belül ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozatok valódiságáról.

(8) Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges az illetékes Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével (a továbbiakban: Munkaügyi Kirendeltség) való együttműködés tényének igazolása.

(9) Alkalmi munkából származó jövedelem alkalmi munkavállalói könyvben, a munkáltató bejegyzéseivel, nyilatkozattal igazolható.

(10) A kérelmező vagyoni-, szociális-, lakáskörülményeinek tisztázása, valamint lakókörnyezete rendezettségének vizsgálata érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítése rendelhető el. Készítésében az Algyő Nagyközség Önkormányzat Egyesített Szociális Intézménye családgondozó szakemberei is részt vehetnek.

(11) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményei a kérelem beadását megelőző egy éven belül vizsgálva voltak és nem utal semmilyen körülmény azokban lényeges változásra.

(12) Amennyiben az eljárás lefolytatása során, a helyszínen készített környezettanulmány a kérelemben foglaltakkal ellentétes, vagy a kérelem indokaként illetve a becsatolt jövedelemigazolással ellentétben a környezet és az életvitel más jövedelemforrást is feltételez, a kérelmet el kell utasítani.

(13) Rendszeres támogatás esetén, ha a szociális hatáskört gyakorló szerv rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott adatok, illetve a felülvizsgálat alkalmával közölt adatok ellentétesek, a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

(14) Ha a kérelem e rendelet alapján kivételes méltányosságból nyújtható ellátás megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmény fennállásának hitelt érdemlő igazolását.

(15) Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a kérelmező az általa kért ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben lehetséges, az ellátást részére meg kell állapítani.

(16) A Képviselő-testület által biztosított települési támogatások esetében, az e rendeletben nem szabályozott, de jogosultsági feltételként előír fogalmak meghatározására, az Szt. 4. §-ában szabályozott értelmező rendelkezéseket kell használni.

7. §

A megállapított ellátások felülvizsgálatához szükséges okiratokat a jogosultnak a támogatást megállapító határozatban foglaltak szerint, külön felhívás nélkül kell benyújtania. Az okiratok benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését vonja maga után, ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.

8. §

(1) A pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátás jogosultságát a szociális hatáskör gyakorlója ellenőrizheti. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, eseti ellátási formánál az igénybevételt követő 3 hónapon belül végezhet ellenőrzést.

(2) A szociális ellátásban részesülőnek az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie.

(3) Az együttműködés hiánya vagy az ellátásban részesülő rosszhiszemű magatartása, mely a jogosulatlan igénybevételt eredményezi, az ellátás megszüntetését, vagy az igénybevételt eredményezi, az ellátás megszüntetését vagy az igényelt ellátás visszakövetelését vonhatja maga után.

9. §

A ténymegállapítás napjától meg kell szüntetni a rendszeres ellátás folyósítását:

a.) ha az ellátásban részesülő szándékosan valótlan adatot közölt, vagy olyan körülményt hallgatott el, amely figyelembevételével nem lett volna jogosult a támogatásra,

b.) ha az ellátásban részesülő nem tett eleget az Szt. 9. §-ában meghatározott értesítési kötelezettségének,

c.) ha a jogosultság feltételei megszűntek, illetve megváltoztak.

10. §

(1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítéséről, elengedéséről, a részletfizetés engedélyezéséről az Szt. 17. §-ának figyelembevételével, a hatáskörök gyakorlói döntenek.

(2) Amennyiben a visszafizetendő összeg meghaladja az ellátásban részesülő jövedelmének 50 %-át, kérelmére legfeljebb 12 hónapra részletfizetés engedélyezhető.

(3) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenérték, és a kamat összegét – kötelezett kérelmére szociális és anyagi helyzetére tekintettel – méltányosságból

- 50.000,- Ft alatt a hatáskört gyakorló

- 50.000,- Ft felett a képviselő-testület

elengedheti vagy mérsékelheti, illetve részletfizetést engedhet.

(4) A méltányosság indokait az erről szóló határozatban részletezni kell.

11. §

(1) E rendelet szabályaitól méltányosságból, különösen indokolt esetben el lehet térni, ha e nélkül a kérelem elutasítása:

a.) a kérelmező vagy családtagja életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, vagy

b.) a kérelmező és családját súlyos nélkülözésnek tenné ki, vagy

c.) következtében közüzemi szolgáltatást megszüntetnének, vagy korlátoznának, vagy

d.) a kérelmező egyéb körülményeire – különösen gyermekei egészséges nevelkedésére – tekintettel súlyosan méltánytalan lenne.

12. §

(1) A szociális ellátások iránti kérelmek – az e célra rendszeresített nyomtatványon – postai úton vagy ügyfélszolgálati időben személyesen nyújthatók be Algyő Nagyközség Polgármesteri Hivatalában.

(2) A kérelmeket ellátásonként, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az e rendeletben meghatározott mellékletekkel és nyilatkozatokkal kell benyújtani. A nyomtatványok papír alapon a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Csoportjánál, elektronikus formában Algyő Nagyközség honlapján (www.algyo.hu) elérhetőek.

13. §

A Képviselő-testület az Szt. rendelkezései által részére megállapított hatáskörét a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás vonatkozásában a Jegyzőre-, valamennyi egyéb ellátás vonatkozásában a Polgármesterre ruházza át.

III. FEJEZET

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Rendkívüli települési támogatás

14. §

(1) Rendkívüli települési támogatás annak a személynek nyújtható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások, illetve a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Életet, testi épséget veszélyeztető állapot elhárítása céljából, illetékességre és hatáskörre tekintet nélkül biztosított rendkívüli települési támogatást a rászoruló lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól vissza kell igényelni.

15. §

(1) Rendkívüli települési támogatás kérelemre, vagy hivatalból állapítható meg, alkalmanként vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában. Természetbeni ellátást lehet megállapítani különösen élelmiszervásárlásra, tüzelővásárlásra, tandíjra, közüzemi díjakra, gyermekétkeztetési díj térítésre, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásra.

(2) Rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható kizárólag gyógyászati segédeszköz, közüzemi díjak céljára és elemi kár, illetve temetés esetén. A kölcsön összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. A kölcsön nyújtására és annak visszafizetésére vonatkozó megállapodást a polgármester és a kérelmező írja alá. A kölcsön visszafizetésére 6 hónapnál hosszabb időtartam nem állapítható meg.

(3) Nem részesíthető kölcsönben az, aki az (1) bekezdésben foglaltaknak egyébként megfelel, de:

-       korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza,

-       nem rendelkezik a (4) bekezdésben meghatározott olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a visszafizetésre.

(4) A visszafizetést garantáló jövedelemforrásnak kell tekinteni a munkabért, rendszeres családi támogatást, GYED-et, GYES-t, tartásdíjat, nyugellátást, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátást, az árvaellátást, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át eléri.

(5) Kölcsön az együttlakó családtagok esetén csak egy fő részére állapítható meg évente.

(6) Újabb kölcsönt csak az előzőleg vállalt kötelezettség teljesítése után kaphat a kérelmező.

(7) Amíg a támogatott vállalt kötelezettségét nem teljesíti, újabb rendkívüli települési támogatásban nem részesíthető.

16. §

(1) Alkalmanként rendkívüli települési támogatás adható:

a.) az egyedül élő személynek, amennyiben jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét, illetve a (2) bekezdésben szabályozott esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát,

b.) a családban élő személynek, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét, illetve a (2) bekezdésben szabályozott esetekben az öregségi nyugdíj minimum mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem haladja meg,

c.) az a)-b) pontban meghatározott személyek az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti vagyonnal nem rendelkeznek,

d.) az a)-b) pontban meghatározott összeghatároktól a 11. §-ban foglaltaknak megfelelően, méltányosságból, a kérelmező javára, az egy főre jutó havi jövedelem számításánál, legfeljebb 10%-kal el lehet térni.

(2) Alkalmankénti rendkívüli települési támogatás nyújtható különösen

a.) gyógyszertámogatásként, gyógyászati segédeszközként, fizikoterápiás kezelés támogatásaként, illetve egészségügyi biztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, ha a kérelmező közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik;

b.) gyermeknevelési költségekre, különös tekintettel a beiskolázás, tankönyv és tanszervásárlás kiadásaira;

c.) közüzemi szolgáltatóknál fennálló hátralékok rendezéséhez, amennyiben a tartozás az 50.000,- Ft-ot nem haladja meg és a szolgáltató a kérelmezővel kötött megállapodásban elfogadta a részletfizetést;

d.) akinek a jövedelme létfenntartásához nem elégséges, illetve alkalmankénti jelentős kiadásai következtében (pl. tüzelővásárlás, fűtési számla stb.) anyagi segítségre szorul;

e.) súlyos krízishelyzet megoldásához (munkahely elvesztése, jövedelemcsökkenés, törlesztő részlet emelkedése stb.);

f.) vagyonbiztosítással nem rendelkezőnek, akinek elemi csapás (árvíz, talajvíz, tűzvész, stb.) következtében ingatlana, ingósága oly mértékben rongálódott meg, hogy létfenntartása átmenetileg veszélyeztetetté vált;

g.) az időjárási előrejelzések szerint várhatóan hosszabb ideig fennálló szélsőségesen hideg időjárás miatt életveszéllyel fenyegető helyzetben lévő részére.

(3) Az alkalmankénti rendkívüli települési támogatás összege legalább 2.000,- Ft, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A (2) bekezdés f.) pontjában szabályozott esetben a támogatás összege legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a tízszerese.

Temetés céljára nyújtható települési támogatás

17. §

(1) Temetés céljára nyújtható települési támogatás állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A temetés céljára nyújtható települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés tényét igazoló eredeti számlaösszesítőt.

(2) Temetés céljára nyújtható települési támogatásra jogosult az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg és az Sztv. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában foglaltak szerinti vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A temetés céljára nyújtható települési támogatás mértéke az alábbi jövedelemkategóriák szerint alakul:

                              Nyugdíjminimum                                  testtemetés                               hamvasztás

háromszorosának 50 %-áig               35.000,- Ft                                 21.000,- Ft

háromszorosának 60 %-áig               27.000,- Ft                                 18.000,- Ft

háromszorosának 70 %-áig               24.000,- Ft                                 15.000,- Ft

háromszorosának 80 %-áig               21.000,- Ft                                 12.000,- Ft

háromszorosának 100 %-áig             15.000,- Ft                                    9.000,- Ft

4) Nem állapítható meg temetés céljára nyújtható települési támogatás

a.) ha az elhunyt köztemetett volt,

b.) annak, aki a kérelmet a temetést követő fél éven túl terjesztette elő.

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás

18. §

(1) Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan rászoruló személyek, háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás – a kérelmező választását függően –

a.) a villanyáram fogyasztási díjához,

b.) a víz- és csatornahasználati díjhoz,

c.) a gáz fogyasztási díjához,

d.) a távhőszolgáltatáshoz,

e.) a szemétszállítás díjhoz,

f.) a lakbér költséghez vagy az albérleti díjhoz,

g.) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez,

h.) a közös költséghez

vehető igénybe.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(5) A helyi lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a.) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b.) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c.) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d.) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e.) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(6) Ha a háztartás

a.) a.)-c.) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b.) d.) vagy e.) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.

(9) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a.) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b.) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c.) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d.) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e.) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(10) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a.) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b.) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a.) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2.500,- Forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100,- Forintra kerekítve kell meghatározni.

(11) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó legmagasabb összege: 6.000,- Ft.

(12) A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(13) Helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(14) Helyi lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a kérelmező köteles kérelméhez csatolni az általa lakott lakás nagyságát igazoló hivatalos iratot, ennek hiányában a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik a lakás nagyságáról.

(15) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. Az ellátás megállapításának kezdő napja, a kérelem benyújtását követő hónap első napja.

(16) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított helyi lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik, a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani, és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(17) A határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz kerül megállapításra, továbbá fel kell tüntetni

a.) a támogatott szolgáltatás szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek, a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot,

b.) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adatot.

(18) A lakásfenntartási támogatással támogatott szolgáltatást a szolgáltató a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

(19) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre.

(20) Azon személy részére, akinél készülék működik, a lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

(21) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(22) Ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(23) A kérelmező személy, aki lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatásra válik jogosulttá, a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

a.) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a hulladékszállítást végző szolgáltató céggel kötött szerződés alapján,

b.) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközt, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat saját maga elvégzi, a szabadban lévő tárgyak tárolása rendezett,

c.) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, gyommentesítése,

d.) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét-és gyommentesítése, síkosság mentesítése,

e.) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea.) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak szennyeződéstől mentesek,

eb.) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

f.) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

g.) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(24) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követően, illetve a jogosultság fennállása alatt, a lakókörnyezet rendezettségéről helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatásával kell meggyőződni.

(25) Ha a lakókörnyezet az (24) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, 5 napos határidő kitűzésével fel kell hívni a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén kell meggyőződni.

(26) Aki lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás nem állapítható meg, illetve a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatásra való jogosultsága tárgyhó utolsó napjával megszűnik, ha az (24) bekezdésben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget. Az ügyfél e cselekedetével együttműködést nem vállalónak minősül.

(27) Amennyiben a helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (24) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás iránti kérelmet.

(28) Nem jogosult lakásfenntartási támogatásra

a.) az a személy, család, aki a (24) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek – környezettanulmánnyal bizonyíthatóan – nem felel meg,

b.) aki munkanélküli és nem regisztráltatta magát a Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségén,

c.) aki a közfoglalkoztatást nem vállalja, vagy közfoglalkoztatása saját hibájából, vagy a munkáltató által történő felmondással szűnt meg.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtható települési támogatás

19. §

(1) A helyi ápolási díj a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtható települési támogatás.

(2) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(3) A helyi ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelem nyomtatványon a tartós betegségről kiállított háziorvosi igazolást.

(4) Nem állapítható meg a helyi ápolási díj, ha:

a.) az ápolóval közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum másfélszeresét,

b.) az ápoló öröklési, tartási, életjáradéki szerződés alapján vállalta az eltartott gondozását, ápolását,

c.) az ápoló részére a járási hivatal ápolási díjra való jogosultságot állapíthatott meg.

(5) A családi jövedelemszámításnál az ápolási támogatást igénylő személynek a kérelem benyújtását megelőzően keresőtevékenységből származó jövedelmét figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben a keresőtevékenység az ápolási tevékenység miatt szűnt meg.

(6) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.

(7) Nem jogosult helyi ápolási díjra a hozzátartozó, ha

a.) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b.) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,

c.) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d.) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(8) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a.) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b.) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c.) az ápolt személy meghal,

d.) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e.) a (7) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(9) Az ápolt személy halála esetén a települési támogatásként folyósított ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő első hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(10) Az ápolási támogatásra jogosult ápoló az ápolttal szemben ápolási kötelezettségét az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

a.) az ápolt személyt tartózkodási helyén naponta gondozza,

b.) gondoskodik az egészségügyi ellátások igénybevételéről (az ápoltat egészségügyi intézménybe kíséri, szállítja, szükség esetén orvost hív, gyógyszereit kiváltja, az orvosi utasításnak megfelelően kiadagolja, az alapvető házi ápolási feladatokat elvégzi, stb.),

c.) gondoskodik az ápolt élelmezéséről, tisztálkodásáról,

d.) az ápolt lakását és ruházatát rendben tartja,

e.) gondoskodik szükség esetén az ápolt személy oktatási, szociális intézménybe, rehabilitációs foglalkoztatásra történő elszállításáról,

f.) lehetővé teszi az ápolás körülményeinek ellenőrzését az erre feljogosítottak számára.

(11) A helyi ápolási díj havi összege a nyugdíjminimum 80%-a, mely egy év időtartamra állapítható meg.

(12) Az ellátás megállapításának kezdő napja, a kérelem benyújtását követő hónap első napja.

(13) A helyi ápolási díj folyósítása a jogosult részére történik, a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(14) A helyi ápolási díjat kérelmező személy, illetve a helyi ápolási díjat megállapító szerv az ellátás folyósításának időtartama alatt az igazolás felülvizsgálatát kérheti.

Gyógyszerköltséghez nyújtható települési támogatás

20. §

(1) Gyógyszerköltséghez nyújtható települési támogatás a szociálisan rászorult személy részére, az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) Gyógyszer hozzájárulás állapítható meg annak a személynek, akinek a havi rendszeres gyógyszerköltségének, vagy gyógyászati segédeszköz költségének térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 15 %-át eléri vagy meghaladja, feltéve, hogy a

a.) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

b.) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nyújtható

a.) rendszeres gyógyszerszükséglet támogatására, vagy

b.) akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatására.

(4) A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás ugyanazon személy esetében csak egy jogcímen állapítható meg.

(6) A (3) bekezdés b.) pontjában meghatározott támogatást ugyanazon személy egy naptári évben csak egy alkalommal veheti igénybe. A (3) bekezdés a.) pontjában megállapított támogatást egy évre kell megállapítani.

(7) A (3) bekezdés a.) pontjában szabályozott támogatás megállapításánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, társadalombiztosítási támogatásba befogadott egy havi rendszeres gyógyszerköltségét, vagy gyógyászati segédeszköz költségét lehet figyelembe venni.

(8) A havi rendszeres gyógyító ellátáshoz szükséges, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket a kérelem nyomtatványhoz mellékelt orvosi igazoláson, a háziorvos igazolja.

(9) A háziorvosi igazoláson fel kell tüntetni kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, az egészségi állapot fenntartásához, gyógyításához szükséges, társadalombiztosítási támogatásba befogadott, rendszeresen szedett gyógyszerek havi adagját, vagy a gyógyászati segédeszköz megnevezését, valamint az orvos pecsétjét.

(10) A háziorvos által felírt, társadalombiztosítási támogatásba befogadott havi rendszeres gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költségének összegét, a gyógyszertár igazolja.

(11) Az éves gyógyszerkeret akkor állapítható meg, ha a háziorvos igazolása alapján, a gyógyszerszükséglet időtartama a 6 hónapot meghaladja.

(12) A gyógyszertámogatás mértéke:

a.) a (3) bekezdés a.) pontjában meghatározott gyógyszerkeret összege havi: 6.000 Ft,

b.) a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott évi gyógyszerkeret összege: 15.000 Ft.

(13) A gyógyszertámogatás folyósítása a jogosult részére történik, a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(14) A jogosult a gyógyszertámogatás gyógyszerre, ill. gyógyászati segédeszközre való ráfordítását minden hónap 20. napjáig a vásárlást igazoló számla benyújtásával a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Csoportjánál igazolja.

(15) A számla benyújtásának elmulasztása, ill. a gyógyszertámogatásnak a háziorvos által nem igazolt gyógyszerre, ill. gyógyászati segédeszközre való fordítása a gyógyszertámogatás folyósításának megszüntetését vonja maga után.

(16) Egy családban egyidejűleg legfeljebb két személy részére állapítható meg a (3) bekezdésben foglalt gyógyszertámogatás. Harmadik személy részére a támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha az első két személy jogosultsága lejárt.

(17) A gyógyszertámogatásra benyújtott kérelem esetében meg kell vizsgálni, hogy a járási hivatalnál ugyanazon kérelmezőre tekintettel nincs-e folyamatban közgyógyellátás megállapítása iránti eljárás, vagy rendelkezik-e érvényes közgyógyellátási jogosultsággal.

(18) Ha megállapításra kerül, hogy a járási hivatalnál az ellátás megállapítása iránti eljárás folyamatban van, úgy a járási hivatal döntéséig az eljárást fel kell függeszteni.

(19) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy, akinek az Szt. 50. § (1), vagy (2) bekezdése alapján, közgyógyellátási jogosultságát megállapították. Erről a tényről a kérelem nyomtatványon kérelmezőnek nyilatkoznia kell.

IV. FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK

Köztemetés

21. §

(1) Az elhunyt személynek közköltségen történő eltemettetéséről (továbbiakban: köztemetés) kell gondoskodni, ha Algyő Nagyközség közigazgatási területén hunyt el és nincs vagy nem lelhető fel a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésében foglalt, eltemettetésre köteles személy, illetve a temetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A köztemetésről lakossági bejelentés vagy hivatalból történő jelzés alapján kell intézkedni. A köztemetést az elhalt személy hozzátartozója vagy a temetésre köteles személy is kezdeményezheti.

(3) A köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél kell bejelenteni, vagy hagyaték, illetve hagyatéki eljárás hiányában a temetésre kötelezett személyt (személyeket) a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni.

(4) Közköltségen történő eltemettetés esetén a helyben szokásos legolcsóbb temetést lehet igénybe venni.

Adósságkezelési szolgáltatás

22. §

Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.

23. §

(1) Az adósságkezelési tanácsadás a szociálisan rászorul személyek részére nyújtott, lakhatás megőrzésének elősegítésére szolgáló ellátás, amely a felhalmozódott adósságok kezelésével valósul meg.

24. §

(1) Adósságcsökkentési támogatásban részesülhet az a személy vagy család, akinek

a.) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a rendeletben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

b.) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.

(2) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át, és összege legfeljebb 300.000.-Ft lehet.

(3) A (6) bekezdésben foglalt adósságtípusok közül azokat lehet figyelembe venni, amelyek azoknál az adósságot kezelő szolgáltató szerveknél állnak fenn, amelyekkel az Önkormányzat keret-megállapodást írt alá vagy a szolgáltató felé kiadott igazolás alapján a szolgáltató a kérelmezőt fizetéskönnyítési kedvezményben részesíti.

(4) A (3) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell:

a.) az adósnak a rendelet értelmében adósságkezelési támogatás feltételeinek történő megfelelését,

b.) az önkormányzat által az adósnak nyújtandó támogatás mértékét,

c.) az adós vállalását a 25% önerő megfizetésének módjáról.

(5) A keret- megállapodásnak tartalmaznia kell:

a.) a szolgáltató szerv hozzájárulását a fizetés halasztásához,

b.) a szolgáltató szerv által vállalt kedvezményeket (pld. ingyenes óravisszakötés, járulékok, kamat elengedése, a végrehajtás felfüggesztése),

c.) a szolgáltató szerv kötelezettségét arról, hogy haladéktalanul értesíti az Önkormányzatot és a Családsegítő Szolgálatát, amennyiben az adós a részletfizetési megállapodásnak nem tesz eleget.

(6) Az adósságtípusok közül az adósságkezelésbe bevont adósságtípusok:

a.) vezetékes gázdíj tartozás,

b.) áramdíjtartozás,

c.) távhő-szolgáltatási díjtartozás,

d.) víz és csatornahasználati díjtartozás.

25. §

(1) Az adósságcsökkentési támogatásnál figyelembe vehető bármilyen minőségű lakhatás céljára szolgáló helyiség, vagy helyiségcsoport.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás szempontjából figyelembe vehető lakás alapterületek a következők:

(3) Egy lakásból álló családi ház esetén az alapterület 20 m²-rel meghaladhatja az egy háztartásban lakó személye létszáma szerint (2) bekezdésben meghatározott mértéket.

(4) Adósságcsökkentési támogatásra jogosult az, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem

a.) egyedül élő esetében, a nyugdíjminimum kétszeresét,

b.) kettő és több személyes háztartás esetében a nyugdíjminimum másfélszeresét nem haladja meg

továbbá, aki legalább 25%-s önrész megfizetését vállalja.

(5) Az önrész megfizetése történhet:

a.) egy összegben, vagy

b.) legfeljebb 18 havi részletben, az adós vállalásától függően, mely az adósságkezelési tanácsadó javaslata alapján egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(6) A támogatás folyósításának időtartama megegyezik az (5) bekezdés alapján vállalt önrész megfizetésének időtartamával.

26. §

(1) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet

a.) Egy háztartáson belül bármelyik nagykorú személy benyújthatja. Az adósságcsökkentési támogatás csak az egyik kérelemre állapítható meg, függetlenül a lakásban, egy háztartásban élő személyek számától.

b.) A háztartásban élő személyek egyikének az adott lakás tulajdonosának, bérlőjének, vagy haszonélvezőjének kell lennie.

(2) A kérelem, az arra rendszeresített formanyomtatványon, az Igazgatási és szociális csoportnál, vagy a Családsegítő Szolgálatnál nyújtható be. Amennyiben a kérelem a Családsegítő Szolgálatmál kerül benyújtásra, az adósságkezelési tanácsadó a kérelmet véleménnyel láthatja el.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a.) a jövedelem nyilatkozatot,

b.) jövedelemről és rendszeres ellátásokról szóló igazolást,

c.) lakás alapterületét, lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot vagy annak másolatát,

d.) kérelmező nyilatkozatát az adósságkezelési tanácsadáson való részvételről és a vállalt, legalább 25%-os önrész megfizetéséről, annak idejéről,

e.) a közüzemi szolgáltató igazolását az adósság összegéről és keletkezésének időszakáról,

f.) a hitelezők és az adós adósságkezelési szolgáltatásban való részvételre kötött megállapodást,

g.) a kérelmező nyilatkozata az adatvédelem feloldásáról.

(4) A kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani. A jogosultság a kérelem elbírálásának hónapjától áll fenn.

(5) Adósságcsökkentési támogatás folyósításának ideje alatt ezen a címen újabb jogosultságot megállapítani nem lehet.

(6) A Polgármester határozattal dönt az adósságcsökkentési támogatásról, annak összegéről, a részletfizetés idejéről. Rendelkezik a hitelezővel történő részletfizetési megállapodás megkötésének határidejéről, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel kötelezettségéről.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakon felül a határozatnak tartalmaznia kell:

a.) a kérelmező (adós) személyi adatait,

b.) a kérelmező háztartásnak havi nettó összjövedelmét (azt, hogy a jövedelmek miből tevődnek össze),

c.) egy főre jutó jövedelmet,

d.) a háztartás tagjainak számát,

e.) a lakás alapterületét,

f.) az adósság összegét,

g.) az adós fizetési kötelezettségéhez igazodó utalási módot,

h.) a szerződésszegés jogkövetkezményeit,

i.) az adósságkezelési tanácsadás igénybevételének kötelezettségét,

j.) a részletfizetési megállapodás határidejének elmulasztásából eredő jogkövetkezményekről való tájékoztatást,

k.) az adósságcsökkentési támogatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatás megállapítását.

(8) Az adósságcsökkentési támogatás keretében meghozott határozatról az adósságot kezelő szerv és a Családsegítő Szolgálat értesül.

(9) Az adós, a részletfizetési megállapodást, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles megkötni az adósságot kezelő szolgáltató szervvel.

(10) A részletfizetési megállapodás birtokában az adósságcsökkentési támogatás folyósítását el kell rendelni.

(11) A részletfizetési megállapodás hiányában a végrehajtást felfüggeszti, a felfüggesztésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napot követően, az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló határozatot.

27. §

(1) Az adós az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt, de legalább 12 hónapig adósságkezelési tanácsadás formájában együttműködni köteles.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat biztosítja. Az adósságkezelési tanácsadás keretében az adós családnak vagy a személynek

a.) tájékoztatást, javaslatot, tanácsadást biztosít,

b.) az adóssal megkötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően vállalt kötelezettségek teljesítését figyelemmel kíséri,

c.) a fizetési nehézség megszüntetésére, áthidalására – felfüggesztés mellett – szakmailag indokolt módszerek kialakítását és bevezetését javasolja,

d.) az adósságkezelési támogatás megszüntetésének okát, a jogosultságot érintő változást írásban jelzi,

e.) szakmai fórummal a szolgáltatás hatékonyságát elősegíti.

A szolgáltatás vezetője az éves adósságkezelési munkáról, a tapasztalt tendenciákról tájékoztatást ad.

(3) Az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az adós köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálatot az adósságkezelési tanácsadás megkezdése érdekében.

28. §

(1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a.) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b.) az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti, illetőleg

c.) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést – számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

(4) Az adós által jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett, a már kifizetett adósságcsökkentési támogatást a jegybanki alapkamattal megemelt összegben az adósnak legfeljebb olyan összegű törlesztő részletekben kell visszafizetnie az Önkormányzat részére, mint amilyen részletekben a támogatás kifizetésre került.

Hulladékszállítási díjkedvezmény

29. §

(1) 70. életévüket betöltött személyek 70 %-os támogatásban részesülhetnek a jövedelem vizsgálatával és annak ellenőrzésével, hogy az adott lakcímen a kedvezményezetten és házastársán vagy élettársán kívül más személynek bejelentett lakó, illetve tartózkodási helye nincs. Jövedelem értékhatár a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének kétszerese.

(2) 62. életévtől a 69. életévet betöltött személyek 50 %-os támogatásban részesülhetnek a jövedelem vizsgálatával és annak ellenőrzésével, hogy az adott lakcímen a kedvezményezetten és házastársán vagy élettársán kívül más személynek bejelentett állandó lakó, illetve tartózkodási helye nincs. Jövedelem értékhatár a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszerese.

(3) 50 %-os támogatásban részesülhetnek azok a rokkantnyugdíjasok, akik I. és II. csoportú rokkantságukat igazolják, a jövedelem vizsgálatával és annak ellenőrzésével, ha az adott lakcímen a kedvezményezetten és házastársán vagy élettársán kívül más személynek bejelentett lakó, illetve tartózkodási helye nincs. Jövedelem értékhatár a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszerese.

(4) Támogatásban részesülnek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott egyedülálló személyek, a jövedelem vizsgálatával és annak ellenőrzésével, ha az adott lakcímen a kérelmezőn kívül más személynek bejelentett lakó, illetve tartózkodási helye nincs. A jövedelem értékhatára a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosa.

(5) 75. életévüket betöltött személyek a hulladékszállítási díj 100 %-ának megfelelő mértékű támogatásban részesülhetnek annak ellenőrzésével, hogy az adott lakcímen a kedvezményezetten és házastársán vagy élettárs kívül más személynek bejelentett lakó, illetve tartózkodási helye nincs.

30. §

(1) A hulladékszállítási díjkedvezményekre irányuló kérelmeket, évközben folyamatosan be lehet nyújtani.

(2) A díjkedvezményekre való jogosultság, a feltételek teljesülése esetén tárgyévre kerül megállapításra.

(3) A díjkedvezményekre való jogosultság, az évközben benyújtott kérelmek esetében a kérelem benyújtását követő negyedévtől kerül megállapításra.

Karácsonyi csomag

31. §

(1) A karácsonyi csomag a (2) bekezdésben meghatározott személyek részére tartós élelmiszercsomag formájában nyújtott természetbeni támogatás.

(2) Tartós élelmiszer csomagra pályázhat, aki:

a.) 65. életévét betöltötte, és jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének háromszorosát, és adott lakcímen a pályázón és házastársán vagy élettársán kívül más személynek bejelentett lakó-, illetve tartózkodási helye nincs,

b.) fogyatékosságát szakorvosi iratokkal tudja igazolni, és jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének háromszorosát, és önálló életvitelre segítséggel képes,

c.) családjában 3 vagy annál több gyermeket nevel, és a család összjövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének négyszeresét,

d.) a családjában legalább egy gyermeket nevel, és a család összjövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát.

(3) Beérkezési sorrend alapján 200 db tartós élelmiszer csomag kerül kiosztásra az önkormányzat karácsonyi ünnepségén.

(4) Háztartásonként egy csomag pályázható és adható.

(5) Aki a pályázati feltételeknek megfelel, de az adott évben karácsonyi csomagban a (3) bekezdésben meghatározott létszámot meghaladó pályázat beérkezése miatt nem részesül, a következő naptári évben karácsonyi csomagban részesül, amennyiben a pályázati feltételeknek ismételten megfelel.

(6) A pályázatot az arra rendszeresített formanyomtatványon Algyő Nagyközség Polgármesteri Hivatalának Szociális és Igazgatási Irodájában kell beadni.

(7) A pályázat benyújtásának határideje: a pályázati év szeptemberének első napja.

(8) A pályázat elbírálását megelőzően az önkormányzat környezettanulmány útján ellenőrizheti a pályázó adatait, életkörülményeit.

(9) A pályázatok elbírálásának határideje: a pályázati év novemberének 30. napja, melynek eredményéről az önkormányzat a pályázót írásban értesíti.”

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. §

(1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Algyő Nagyközség Képviselő-testületének az egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 17/2011. (VIII.04.) önkormányzati rendelete.

(3) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági ápolási díj, 2015. március 1. napjától települési támogatásként folyósított ápolási díjként, az Szt., valamint Algyő Nagyközség Képviselő-testületének az egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 17/2011. (VIII.04.) rendelete 2015. február 28-án hatályos feltételei szerint, a jogosultság fennállásáig tovább folyósítható, azzal, hogy a folyósított ellátás 2015. március 1. napjától szolgálati időre, valamint egészségbiztosítási ellátásra nem jogosít.

(4) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az Szt. 42.§ (1)-(2) bekezdése, valamint a 2015. február 28-án hatályos méltányossági ápolási díjra vonatkozó R. 14. §-a alapján a Képviselő-testület felülvizsgálja.

(5) A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a települési támogatásként folyósított ápolási díjat, amennyiben a jogosultsági feltételek nem állnak fenn a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(6) Az ápolt személy halála esetén a települési támogatásként folyósított ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő első hónap utolsó napjával kell megszüntetni.