Ősi Község Önkormányzatának Képviselő–testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Ősi Község Önkormányzata, az önkormányzat székhelye: 8161 Ősi, Kossuth L. u. 40.  

(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet Ősi Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(3) Illetékességi területe: Ősi község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.osikozseg.hu.

2. §

(1) Az Önkormányzat lapja a „MI ÚJSÁGUNK”, amelyet a Képviselő-testület az önkormányzati munka nyitottabbá tétele és a megbízható információáramlás érdekében alapított és ad ki. Az Önkormányzat lapja kéthavonta jelenik meg, szerkesztéséről a Szerkesztő Bizottság gondoskodik.

(2) A lap tartalmazza:

a) a Képviselő-testület főbb döntéseit, az önkormányzati tevékenységgel kapcsolatos tájékoztatásokat,

b) az önkormányzati intézmények és a települési közszolgáltatásokat nyújtó szervezetek közleményeit - a lakosság széles körét érintő -, valamint

c) a helyi rendezvényekre vonatkozó információkat. 

(3) Az Önkormányzat lap térítésmentes.

(4) Az Önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítva a település történetét feldolgozó, kutató munkához.

2.  Az önkormányzat jelképei, kitüntetései

3. §

(1) Az Ősi Önkormányzat a községi hagyományokra támaszkodva helyi jelképeket: községi zászlót, címert és pecsétet alapított.

(2) Ősi község zászlaja: 2:1 arányú fekvő téglalap, amelynek első harmada kék, a többi sárga. A címer a zászlón úgy helyezkedik el, hogy a zászló és a pajzs hasítási vonala egybeesik.

(3) Ősi község címere: álló háromszögű pajzs arannyal és kékkel hasított mezejének pajzsláb vonalában hullámos, színváltó pólya felett a jobboldali mezőben kék szőlőfürt lebeg, a baloldaliban jobbra fordult természetes gólya jobb lábát felemelve a pólyán áll.

(4) Ősi község pecsétje kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Ősi község címerének kontúrrajza, melyet kétoldalról és felülről nagybetűs körirat övez: ŐSI KÖZSÉG PECSÉTJE.

(5) A községi jelképek alapítása és használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

4. §

Az Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címet, Ősi NÍVÓDÍJ-at és Ősiért emlékérmet adományoz. A díszpolgári cím adományozására, Nívódíj és egyéb elismerésekre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

3. A képviselő-testület működése

5. §

(1) Az önkormányzati jogokat a község lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló Képviselő-testület útján, vagy közvetlenül, a népszavazáson való részvétellel gyakorolja.

(2) A képviselő-testület létszáma 6 fő. A képviselő-testület névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, társulás) látják el.

6. §

(1) A Képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladatokat és hatásköröket. Az Önkormányzat főbb feladatait, ezen belül a kötelező és az önként vállalt feladat- és hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat, mint törzskönyvi szerv alaptevékenység keretében ellátott feladatainak kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület hatásköreit - figyelemmel Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései szerint – a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre átruházhatja.

(4) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

7. §

(1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek

a) a települési képviselők

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) az önkormányzati intézmények vezetői,

d) Ősi községben működő társadalmi, érdekképviseleti szervezetek vezetői és

e) a jegyző.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell

a) az ülések időpontját, helyét,

b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét (külön előadó esetén annak megnevezését),

c) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen tárgyalják,

d) a közmeghallgatás(ok) időpontját, napirendjét és

e) a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.

(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév utolsó ülésnapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a testületi ülés állandó meghívottjainak és

d) a munkatervben érintett előadóknak. 

4.  A  képviselő-testület ülése

8. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

9. §

(1) A képviselő-testület

a) alakuló (Mötv. 43. §),

b) rendes és

c) rendkívüli

      ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása, tartós távolléte esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) Akadályoztatásnak, tartós távollétnek minősül

a) 60 napot meghaladó távollét és

b) az előre nem meghatározható idejű betegség.

10. §

A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv. 43. §-a szerint tartja meg.

11. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, éves munkatervében meghatározottak szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) Az ülés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A képviselő-testületi ülés helye az Ősi Polgármesteri Hivatal tanácsterme. A képviselő-testület indokolt esetben más helyszínen is tarthat ülést.

(4) A képviselő-testület ülését a hónap utolsó csütörtöki munkanapjára, 17.00 órai kezdettel kell összehívni.

(5) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzőekben meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

12. §

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a korábban benyújtott pályázatokról.

13. §

(1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) legalább két képviselő vagy

b) a képviselő-testület bizottságának

írásos indítványára.

(3) A (2) bekezdésében meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell

a) a rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait, illetve a képviselő-testület bizottságának e tárgyban hozott döntését,

b) a határozat-tervezetet,

c) az ülés napirendjére, helyére, időpontjára vonatkozó javaslatot és

d) a települési képviselők sajátkezű aláírását.

(4) A polgármester a (2) bekezdés szerinti ülést lehetőleg az indítványban megjelölt időpontban, de ha az indítvány túl rövid időpontra szól, legkésőbb a benyújtástól számított 5 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(5) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(6) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

(7) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a rendkívüli ülést saját hatáskörében hívja össze.

14. §

(1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével – a rendkívüli ülés az (1) bekezdésen foglaltakról eltérő módon és időben, telefonon, elektronikus úton is összehívható és a határozati javaslatokat az ülés előtt kioszthatók.

5. Az előterjesztések rendje, tartalmi, formai követelményei

15. §

(1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet-tervezet

b) a határozati javaslat és

c) a beszámoló.

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés tárgyát, a képviselő-testületi ülés időpontját,

c) a tényállást,

d) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

e) az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,

f) a határozat-, és rendelet-tervezetet,

g) szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelős és a határidő megjelölését és

h) azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

(4) A (3) bekezdés c) – e) pontjaiban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.

16. §

(1) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult

a) a polgármester

b) a képviselő-testület tagja,

c) a témakör szerint illetékes bizottság,

d) a jegyző, valamint

e) a témakörben érintett önkormányzati intézmény vezetője.

(2) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a képviselő-testület ülésére.

(3) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

6. A képviselő-testület összehívása

17.  §

(1) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testületi ülés előtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni.

(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.

(3) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirend pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölését.

(4) Ha az ülés előkészítése során ismert, hogy a vonatkozó törvényi rendelkezés alapján zárt ülés elrendelése kötelező, illetve szükségessé válhat, akkor ezt a tényt - megjelölve a jogszabályi hivatkozást - a meghívón közölni kell.

18. §

(1) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a képviselő-testület állandó bizottságainak nem képviselő tagjait,

c) a jegyzőt, aljegyzőt,

d) a napirendi pontok előadóit,

e) az önkormányzati intézmények vezetőit, a feladatkörükbe tartozó, illetve feladatkörüket érintő képviselő-testületi előterjesztések tárgyalására és

f) mindazokat – különös figyelemmel az ősi székhellyel bejegyzett civil szervezetek vezetőire, amennyiben azok az adott napirend tárgyalásánál érintettek -, akiknek meghívását a polgármester  indokoltnak tartja.

(2) A meghívottakat a képviselő-testület ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg.

(3) A képviselő-testület üléséről, annak időpontjáról és a napirendi pontokról a község lakosságát (a nyilvánosságot) a meghívónak a polgármesteri hivatalban és a községi hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével kell értesíteni. A nyilvános ülés meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket a település honlapján is közzé kell tenni.

7. A képviselő-testületi ülés napirendjei

19. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendje előzetesen a 7. § szerinti éves munkatervben kerül meghatározásra.  

(2) A polgármester, a jegyző vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi napirendi javaslat). A javaslatot indokolni kell.

(3) A sürgősségi napirendi javaslat kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadásával dönt.

(4) A sürgősségi napirendi javaslat határozat-, rendelet-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(5) A sürgősségi napirendi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára, a polgármester legalább 15 perces szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

20. §

(1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

21. §

(1) A munkatervben szereplő, a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt az ülést megelőzően 10 nappal kell a polgármesternél, írásban beterjeszteni. A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 19. § (2)-(5) bekezdéseiben foglalt, sürgősségi napirendi javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, és az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok

a) a rendelet-tervezetek és

b) határozati javaslatok

lehetnek.

8. Kérdés, interpelláció, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések, napirend előtti felszólalás

22. §

(1) E rendelet 8. alcímének vonatkozásában:

a) kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás és

b) interpelláció: az érdemi önkormányzati ügyekben a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérés.

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetve valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Az interpellációt a polgármesternél, az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani. Az írásban beterjesztett interpellációra a megkérdezettnek – amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel – a testületi ülésen választ kell adnia. Ha a kérdésre a testületi ülésen érdemi válasz nem adható, vagy azt a képviselő nem fogadja el, úgy arra az érdemi választ 15 napon belül írásban kell a képviselő részére megküldeni, melyről a következő testületi ülésen szóban is tájékoztatást kell adni.

(4) Az interpellációt az indítványok között napirenden belül utolsóként kell megtárgyalni.

(5) Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van lehetősége.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, ha azt nem fogadja el arról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) A települési képviselőnek a kérdést az ülés megkezdéséig írásban, vagy az ülésen szóban terjesztheti elő, amelyre a megkérdezettnek az ülésen válaszolnia kell. A testületi ülésen a kérdés felvetésére legfeljebb 2 perc áll a kérdező rendelkezésére. A kérdésre adott válasz tájékoztatás, amely nem igényli a kérdező által történő elfogadást, valamint a válasszal kapcsolatban viszontválaszra nincs lehetőség.

23. §

(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen napirend előtt, önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, vagy bejelentéssel élhet.

24. §

(1) Napirend előtti felszólalásra az ülés elnökeként eljáró polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő egy ízben, két-két percre kaphat szót.

(4) Napirend előtti felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

9. A képviselő-testület tanácskozási rendje

25.  §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (4 fő) jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Határozatképtelenség esetén, ha mód van rá, fél óra időtartamig határozathozatal nélkül ülésezik a Képviselő-testület, és eközben kísérletet tesznek a határozatképesség megteremtésére. További határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) Amennyiben az ülés közben válik határozatképtelenné a képviselő-testület az elnökeként eljáró polgármester az ülést berekeszti és 8 napon belüli időpontra, a nem tárgyalt napirendekkel, újból összehívja.

26. §

(1) Az ülés elnöke

a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi a távollévőket és ismerteti a bejelentett távollét okát,

b) javaslatot tesz folyamatos sorrendben a jegyzőkönyv hitelesítők személyére, akiket a Képviselő-testület tagjai közül jelöl ki. A folyamatos sorrendtől akkor kell eltérni, ha a képviselő munkája, vagy egyéb vonatkozású érdekeltségi köre a napirendhez kapcsolódik, ebben az esetben Őt kell jegyzőkönyv hitelesítőnek javasolni. A jelölésről a Képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel dönt.

c) és lehetőséget ad a napirend előtti felszólalásra és interpellációra,    

d) előterjeszti és elfogadásra szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot, javaslatot tesz az ülés napirendjére, ezen belül a munkatervtől eltérő napirendek tárgyalására, célszerűség esetén javaslatot tesz a tárgyalási sorrend megváltoztatására, melyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

e) félbeszakíthatja, bezárja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét és

f) általános vitavezetési feladatokként

fa) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát

fb) megadja, vagy megtagadja a szót,

fc) megvonja a szót, vagy felszólít a tárgyra térésre,

fd) elrendeli a szavazást,

fe) megállapítja a szavazás eredményét és

ff) kimondja a határozatot.

10.  A tárgyra térésre felhívás, és a szó megvonása, rendfenntartás

27. §

(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

28. §

(1) Ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá e rendelet tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A képviselő-testületi ülésen résztvevő állampolgárok sem a napirendekhez, sem azon kívül nem kaphatnak szót. Ezen szabály megsértése esetén az érintettet az elnök figyelmeztetésben részesíti, ismételt esetben felszólítja a terem elhagyására. Amennyiben ez sem jár eredménnyel a 26. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az ülések rendjének fenntartásáért a polgármester a felelős. E jogkörében:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja a tárgyszerűségre,

b) a polgármestert az – ülés-vezetésével kapcsolatos tevékenységét – ülés közben bírálni nem lehet,

c) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,

d) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, továbbá

e) a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.

(4) A polgármester a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett (3) bekezdésben felsorolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(5) A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

29. §

Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést félbeszakíthatja. Ha ez nem vezet eredményre, elhagyja a tanácstermet, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik.

11. Az előterjesztés tárgyalásának részletes vitavezetési szabályai, felszólalás ügyrendi kérdésben

30. §

(1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.

(2) Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, akik az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, illetve a vita lezárásáig, átdolgozásra visszakérheti.

(3) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(4) A képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti a polgármester által a bizottság részére kiadott, valamint a munkatervben meghatározott előterjesztésekkel kapcsolatos bizottsági ajánlást, és a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(5) Az előterjesztés módosító javaslatot bármely települési képviselő, a képviselő-testület, a polgármester, és a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot indokolni kell.

(6) Ha az előterjesztés rendelet, vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, vagy a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(7) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, ill. visszavonhatja.

31. §

(1) A kérdések, válaszok, módosító javaslatok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirend vitáját.

(2) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(3) Az ülés elnöke – indokolt esetben – a képviselő további felszólalásának engedélyezését megtagadhatja. Ilyen esetben a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(4) Az ülés elnöke, indokolt esetben, a hozzászólások időtartamát korlátozhatja, valamint kezdeményezheti a napirend vitájának időbeli korlátozását. Ez utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(6) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

32. §

(1) Az ülés elnöke a felelősségteljes döntéshozatal feltételeinek biztosítása céljából 22.00 órakor az ülés további folytatásának kérdését szavazásra bocsátja.

(2) Amennyiben a testület az ülés további folytatását elutasítja, javaslatot tesz a testületi ülés folytatásának időpontjára, vagy az elmaradt napirendek soron következő ülésen történő tárgyalására.

33. §

(1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet és javaslatot tehet (ügyrendi javaslat).

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek hozzászólás engedélyezhető.

(3) A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

12. A képviselő-testület döntései

34. §

(1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, valamint az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntésén túl:

a) önkormányzati jelképekkel kapcsolatos ügyekben,

b) kitüntetések, és elismerő címek meghatározásához, adományozásához,

c) fegyelmi ügyekben hozott döntésekhez,

d) Képviselő-testület hatáskörébe utalt díjazások meghatározásához,  

e) általános és részletes rendezési terv jóváhagyásához,

f) hitel felvétele és kötvény kibocsátásához,

g) testületi hatáskör átruházásához,

h) helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés kiírásához,

i) rendkívüli közmeghallgatás és egyéb lakossági fórum kiírásához, szervezéséhez,

j) gazdasági program elfogadásához,

k) titkos szavazásra vonatkozó indítvány elfogadásáról,

l) forgalomképtelen vagyontárgy terület felhasználási kategóriájának, művelési ágának rendeltetésének megváltoztatásához,

m) vagyontárgyainak elidegenítéséhez, megterheléséhez, lekötéséhez, hasznosításához, működtetéséhez,

n) önként vállalt közfeladat felvállalásához, és megszüntetéséhez és

o) közbeszerzési eljárás lezáró döntéshez. 

35. §

(1) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(2) A képviselő-testület először – benyújtásul sorrendjében- a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt. A polgármester a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A több változatban előterjesztett javaslatokról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

36. §

(1) A képviselő-testület döntéseit, az e rendeletben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza meg.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kért, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása utána részszavazások nem ismételhetők meg.

(3) Szavazategyenlőség keletkezésekor a szavazást a testületi ülésen egyszer meg kell ismételni.

(4) A megismételt szavazáson kialakult szavazategyenlőség esetén a javaslatot, előterjesztést elutasítottnak kell tekinteni.

(5) A Polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés 15 napon belüli ismételt megtárgyalását.   

37. §

(1) Nyílt szavazás esetén, legalább 2 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani. Egyéni képviselői kezdeményezés esetén a nyílt szavazásról a képviselő-testület dönt, vita nélkül.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készük, melyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

38. §

(1) Titkos szavazást a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő kezdeményezheti az Mötv-ben meghatározott esetekben. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben is, ha azt jogszabály elrendeli.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(5) A szavazást lebonyolító bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazást lebonyolító bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztséget,

c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint

e) a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

39. §

Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

40. §

A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

c) a tájékoztatás tudomásulvételéről és

d) interpellációra adott válasz elfogadásáról. 

13. Határozatok végrehajtása, ellenőrzésük

41. §

(1) A Képviselő-testület által hozott határozatot kivonatban meg kell küldeni a határozatban érintetteknek.

(2) A határozatok végrehajtásáért mindenkor a megjelölt személy a felelős - a megadott határidő szerint. A végrehajtásról a határidő lejártát követő ülésen kell számot adni.

(3) Több felelős esetén a végrehajtást - koordinálással - a felsorolásban első helyen szereplő végzi.

(4) A több évre meghatározott feladatok végrehajtásáról minden év első ülésén a polgármester átfogó tájékoztatást ad, a felelősök jelentése alapján.

(5) Amennyiben a végrehajtást a felelős intézkedési körén kívül eső körülmény akadályozza, azt haladéktalanul, de a határidő lejárta előtt köteles jelezni a jegyzőnek.

42. §

A határozat nem megfelelő végrehajtása vagy mulasztás esetén a polgármester kezdeményezheti a szükséges felelősségre vonást.

14. A képviselő-testület döntéseinek jelölése

43. §

(1) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől kezdődően külön-külön folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozatok jelölése tartalmazza:

a) az „Ősi Község Önkormányzat Képviselő-testülete” megjelölést

b) határozat sorszámát arab számmal,

c) a „/”jelet,

d) a határozat közzétételének évét arab számmal,

e) zárójelben a határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal és

f) a határozat kifejezést.

(2) Nem kell sorszámmal ellátott, alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntést, a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben, ilyen esetben is rögzíteni kell.

44. §

Önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során - az alábbi sorrendben -

a) az „Ősi Község Önkormányzat Képviselő-testülete” megjelölést

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét

foglalja magában.

15. Az önkormányzati rendeletalkotás

45. §

(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzati bizottságok elnökei,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) a helyi társadalmi szervezetek,

g) a tárgykörben érintett érdekvédelmi szervek és

h) a lakosság. 

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt.

46. §

(1) A rendelet-tervezet testületi döntésre történő előkészítése, jogszabálysértés elkerülése érdekében való átvizsgálása a jegyző feladata. A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa (csoportja) készíti el. A tervezet előkészítésébe be kell vonni:

a) a Képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottságát és

b) a kezdeményezőket.

(2) A tervezet előkészítésébe bevonható külső szakértő is.   

(3) A rendelet-tervezetet megvitatás céljából, a tárgy szerint érintett bizottságok elé kell terjeszteni. A vélemény kialakítása együttes bizottsági ülésen is történhet.

(4)   A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:

a) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályokkal,

b) a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre,

c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein,

d) feladatkörében törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendelet alkotása esetén, hogy a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel,

e) rendelet-tervezet szerinti szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van,

f) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését és

g) a szabályozási javaslat megfelel-e az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.

(5) Az előkészítés után a  rendelet-tervezetet indokolással és a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt kell a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(6) A rendelet-tervezetet - a szabályozási tárgytól függően - a polgármester vagy a jegyző terjeszti elő testületi vitára. Egyidejűleg tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(7) A rendelet hatályba lépésének idejét a jogalkotásról szóló törvény szabályainak megfelelően kell megállapítani.

47. §

(1) A döntést követően a rendelet hiteles szövegezéséről, szerkesztéséről, kihirdetéséről, a tájékoztatás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző, a rendelet megalkotását követő három munkanapon belül gondoskodik, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel.

(3) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet közzé kell tenni a település honlapján, és nyomtatott formában hozzáférhetővé kell tenni a település könyvtárában.

(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

(5) A rendeletek nyilvántartását a jegyző vezeti.

48. §

(1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester, jegyző indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól. Egy-egy „ágazat” Képviselő-testület előtti beszámoltatásának része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának (érvényesülésének) ellenőrzését a Képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalhatja.

(2) A jegyző ciklusonként legalább két alkalommal gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről előterjesztést készít a Képviselő-testület számára.

16. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

49. §

(1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában foglalt rendelkezések szerint – az ülésről készült hangfelvétel alapján - kell jegyzőkönyvet készíteni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(2) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét kell a jegyzőkönyvbe foglalni. A képviselő véleményét – kérésére – rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

50. §

(1) A jegyzőkönyv egy példányát - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - a Községi Könyvtár részére meg kell küldeni, ott hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődő állampolgárok számára.

(2) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét közzé kell tenni a település honlapján is.

(3) Az ülésekről készült jegyzőkönyvek egy-egy példányát a jegyző bekötteti. A beköttetésig kezeléséről, a kapcsolódó határozat- és rendelet-nyilvántartások folyamatos vezetéséről gondoskodik.

(4) A zárt ülésekről készített jegyzőkönyvek a nyilvános ülések jegyzőkönyveitől külön kerülnek bekötésre, kezelésükről a jegyző gondoskodik. Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester, a jegyző adhat az érintett személyek részére. Ennek során nem sérthetik meg a személyiségi jogokat, érdekeket, illetve a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

51. §

A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel visszahallgatását igény szerint biztosítani kell, és kérésre a hangfelvételről - a zárt ülés kivételével - másolatot kell készíteni, és azt át kell adni. A Képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt a jegyzőkönyv hitelesítésének időpontjáig kell megőrizni.

17. A lakossággal való kapcsolattartás formái

52. §

(1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) közmeghallgatás és

b) lakossági fórum. 

(2) A polgármester a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumot hívhat össze.

(3) A közmeghallgatás, lakossági fórum idejéről, helyéről, tárgyáról a lakosságot, legalább 15 nappal korábban hirdetmények útján tájékoztatni kell.

53. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra az Mötv. rendelkezései az irányadók

(2) Közmeghallgatást kell tartani:

a) az éves költségvetés elfogadása

b) jelentős értékű vagyon elidegenítése

c) rendezési terv jóváhagyása, módosítása és

d) helyi adók szabályozásának átfogó módosítása előtt. 

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arra a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

(4) Ha a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvényi rendelkezések szerint kell eljárni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

54. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(3) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

18. A Képviselő-testület tagjainak jogállása és felelőssége

55. §

(1)  A települési képviselő jogaira és kötelességeire az Mötv. rendelkezései az irányadók, ezen szabályzatban foglalt kiegészítésekkel.

(2) A települési képviselő az Mötv-ben  foglalt kötelezettségein túl köteles lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni.

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat – a 27-28. §-okban foglaltakon túl - a Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan  megjelenni és

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni.

56. §

(1) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. tartalmazza.

(2) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatos szabályokat az Mötv. tartalmazza. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos eljárásról a képviselő-testület külön szabályzatot fogad el.

(3) Az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, összeférhetetlenségi eljárás lefolytatása, és a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése, az Ügyrendi Bizottság feladata.

57. §

(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselőt megillető tiszteletdíjat legfeljebb 25 %-kal, maximum 3 havi időtartamra csökkentheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

58. §

(1) A képviselő képviselői munkája során a Polgármesteri Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

(2) A képviselőket képviselői munkájuk ellátása érdekében a polgármester, a jegyző, az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal dolgozói soron kívül fogadjak.

19. A képviselő-testület bizottságai

59.  §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság     (2 + 1 fő),

b) Pénzügyi Bizottság     (2 + 1 fő),

c) Kulturális és Sport Bizottság (2 + 1 fő) és

d) Szociális Bizottság (2 + 1 fő).

(3) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

60. §

(1) A  bizottság  feladatkörében:

a) véleményezi az Önkormányzat éves költségvetési rendelet-tervezetének szakterületüket érintő részét, javaslatot tesz szükség szerint annak évközi módosítására,

b) véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő, az adott bizottság szakterületét érintő részét és

c) előkészíti, vagy véleményezi a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket. 

(2) A bizottságok előkészítő munkáját a képviselő-testület éves munkaterve határozza meg.

(3) A bizottságok részletes feladatkörét a 4. melléklet, a bizottsági tagok névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(4) A bizottságok évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.

61. §

(1)   A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmai szervezet képviselőjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvényben és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

62. §

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései alapján az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételére kötelezettek.

20. A bizottság működése

63. §

(1) A bizottság működésére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottságok megalakulásuktól számított 30 napon belül megalkotják és elfogadják ügyrendjüket, melyben meghatározzák a bizottság működésének rendjét.

(3) A bizottság tagja:

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein és

b) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését, mely napirend tárgyalására legkésőbb a bizottság legközelebbi ülésén kerül sor.

(4) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) a képviselő-testületi ülésen ismerteti a bizottság döntését és

e) jogosult a bizottság által tárgyalt napirendhez szakértő meghívására. 

(5) A bizottságok évente a feladatkörük ellátásához szükséges számú ülést tartanak.

64. §

(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A meghívót legkésőbb az ülést megelőző 3. napon ki kell küldeni, a kapcsolódó előterjesztésekkel együtt.

(2) A bizottságot a bizottság elnöke összehívja, ha a polgármester, az alpolgármester, vagy a bizottság tagjainak 1/3-a a napirend megjelölésével a bizottság ülésének összehívását kezdeményezi. Az elnök a bizottság ülését a kezdeményezés benyújtásától számított 3 napon belül összehívja. Az Mötv. rendelkezései az irányadóak arra az esetre, ha a polgármester indítványozza a bizottsági ülés összehívását.

(3) Az ülés meghívóját az ülés összehívásával egyidejűleg ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdetőtábláján, továbbá meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján. Az előterjesztés annak kiküldésével egyidejűleg meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert, képviselő-testület tagjait, a jegyzőt.

(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására, a bizottsági jegyzőkönyv tartalmára az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(6) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

21. A polgármester, alpolgármester

65. §

(1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztségre vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

(3) A polgármester Mötv-ben meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart és

e) nyilatkozik a sajtónak.

(4) A polgármester dönthet – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekbe:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár és

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha annak elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

66. §

A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi.

22. A jegyző, aljegyző

67. §

(1) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző jogállására az Mötv-ben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A jegyző – Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli – kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól.

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról, valamint

h) törvényességi szempontból átvizsgálja a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, törvényességi észrevételeket tesz a döntés-előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában.

(4) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel, az önkormányzat holnapján történő megjelenítéssel.

68. §

(1) A polgármester - a Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján – a jegyző javaslatára – aljegyzőt nevez ki.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyző helyettesítését az aljegyző végzi.

69. §

A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület más önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának jegyzőjét bízza meg.

23. A társulás

70. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekébe társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és már települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.

(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások:

a) Várpalota Kistérség Többcélú Társulása és

b) Közép-duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulás.

(3) Várpalota Kistérség Többcélú Társulásán keresztül ellátott feladatok:

a) szociális alapszolgáltatások:

    aa) családsegítés és

    ab) házi segítségnyújtás,

b) gyermekjóléti szolgálat

c) belső ellenőrzés és

d) háziorvosi ügyelet.

(4) Az önkormányzat a Közép-duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társuláson keresztül hulladékgazdálkodási feladatait látja el.

24. A Képviselő-testület hivatala

71. §

(1) Ősi Község Önkormányzata önálló polgármesteri hivatalt tart fenn. A Hivatal neve: Ősi Polgármesteri Hivatal. Székhelye: 8161 Ősi, Kossuth L. u. 40.

(2) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A Hivatal további feladat- ás hatásköreit, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által, a vonatkozó jogszabályok – különösen az Mötv. 67. § d) pontjának figyelembe vételével – megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzatot a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

25. Az Önkormányzat vagyona, gazdálkodása

72. §

(1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, illetve külön rendeletben határozza meg.

(5) Az önkormányzat intézményeinek belső ellenőrzéséről Várpalota Kistérség Többcélú Társulása útján gondoskodik.

26. Záró rendelkezések

73. §

(1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszíti Ősi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ősi Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (X. 27.) önkormányzati rendelete.

(3) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

b) 1. melléklet: Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai,

c) 2. melléklet: Az Önkormányzat, mint törzskönyvi szerv alaptevékenység keretében ellátott feladatainak kormányzati funkciók szerinti besorolása, és

a) 3. melléklet: Ősi Község Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendeleteiben átruházott hatáskörök jegyzéke és

d) 4. melléklet: A Képviselő-testület bizottságainak feladatköre.

(4) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

a) 1. függelék: Ősi Község Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai és

b) 2. függelék: Bizottsági tagok névjegyzéke .

(5) A függelékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

Ő s i, 2015. január 29.

                            Kotzó László                                    Andrásiné Marton Mónika

               polgármester                                              aljegyző