1. § E rendelet hatálya kiterjed Dég község közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

2. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az Szt. 4. §-a szerint kell értelmezni, ahol az Szt. nem tartalmaz meghatározást, ott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény értelmező rendelkezése az irányadó.

3. § A települési támogatás a települési önkormányzat képviselő-testülete által nyújtott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátás.

4. § A települési önkormányzat képviselő-testülete a személyes gondoskodás körében a következő szociális alapszolgáltatásokat az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás (a továbbiakban: Társulás) keretén belül biztosítja:

5. § (1) A 3. §-ban meghatározott települési támogatás kérelmekről – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - átruházott hatáskörben a képviselő-testület Szociális- és Egészségügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) dönt.

(2) A lakásfenntartási célú települési támogatás iránti kérelmekről átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

6. § A köztemetéssel kapcsolatos ügyekben átruházott hatáskörben a képviselő-testület Bizottsága jár el.

7. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmeket – a 4. §-ban foglalt kivétellel - a Dégi Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani a megfelelő formanyomtatványon.

(2) Az önkormányzati hatáskörbe tartozó rendkívüli települési támogatás iránti kérelem formanyomtatványt e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A kérelmekhez csatolni kell a formanyomtatványon feltüntetett nyilatkozatokat és igazolásokat, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

8. § (1) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 45 napon belül ismételten benyújtott kérelemre települési támogatás nem állapítható meg.

(2) A Bizottság a rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

9. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátásokra nem jogosult az a személy, aki az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.

(2) Az Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában azt az ingatlant kell a személy által lakottnak, illetve mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárműnek tekinteni, amelyet a Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bekezdése meghatároz.

(3) A vagyoni helyzet vizsgálatakor háztartásonként egy, a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő személygépjárművet lehet mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárműnek tekinteni.

10. § (1) A települési támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles tájékoztatni az ellátást megállapító szervet.

(2) A tájékoztatási kötelezettség megszegése, illetve a támogatás rosszhiszemű és jogtalan igénybevétele esetén az ellátást megállapító szerv megszünteti a jogosult valamennyi települési támogatását.

(3) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

11. § (1) A települési támogatás kifizetéséről, annak utalásáról a Hivatal pénzügyi ügyintézője gondoskodik a bizottsági, jegyzői határozat alapján.

(2) A támogatás folyósítása a döntéshozataltól számított 10 napon belül történik.

(3) A települési támogatásokkal kapcsolatos bizottsági, jegyzői határozatokat a Hivatal szociális ügyintézője köteles megfelelő határidőben a pénzügyi ügyintéző rendelkezésére bocsátani.

12. § Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben egyebekben az Szt. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. § A Bizottság rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére

14. § (1) Rendkívüli települési támogatásként eseti segély állapítható meg annak a személynek, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülélő esetében 150%-át.

(2) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező megélhetése valamely előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van, vagy alkalmi többletkiadása keletkezik.

(3) Az eseti segély egyszeri összege minimum 3000 forint, maximum 10000 forint.

15. § (1) Rendkívüli települési támogatásként gyermekvédelmi segély állapítható meg annak a személynek, aki gyermeke hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul, a támogatást gyermekének megtartásához, gyermeke fogadásának előkészítéséhez, gyermeke iskoláztatásához, vagy egyéb a gyermeknevelés kapcsán felmerülő rendkívüli, alkalmanként jelentkező többletkiadáshoz kéri és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülélő esetében 150%-át.

(2) A gyermekvédelmi segély egyszeri összege minimum 3000 forint, maximum 10000 forint.

16. § (1) Rendkívüli települési támogatásként temetési segély állapítható meg annak a személynek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülélő esetében 300%-át.

(2) A temetési segély feltétele, hogy az elhunyt személy utolsó bejelentett lakóhelye Dég település legyen, valamint az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó kérelmező személy is bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a településen, továbbá közte és az elhunyt személy között hozzátartozói viszony álljon fenn.

(3) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt temetési segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 90 napon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A temetési segély összege 50000 forint.

17. § (1) Rendkívüli települési támogatásként vis maior segély állapítható meg annak a személynek, aki rendkívüli, vis maior élethelyzetbe kerül, így különösen, ha háza egészében vagy részben összeomlik, háza, lakása részben vagy egészében leég, háza tetőszerkezete leszakad, lakását, házát elönti a víz.

(2) A vis maior segély egyszeri összege 100000 forint.

18. § (1) A jegyző lakásfenntartási célú települési támogatást állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, ház vagy lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) A támogatás a villanyáram-, víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához való hozzájárulásként, természetbeni szociális ellátásként, közvetlenül a szolgáltatóhoz kerül utalásra.

(3) Lakásfenntartási célú települési támogatásra jogosult az a személy, aki lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkezik, feltéve, hogy háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

19. § (1) A lakásfenntartási célú települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

(2) Ha a háztartás

(3) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) A lakásfenntartási célú települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.

(5) A lakásfenntartási célú települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

(6) A támogatás egy hónapra jutó összege

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM=(0,3-J-0,5NYMx0,15)/NYM, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.századra kerekítve kell meghatározni.

20. § (1) A lakásfenntartási célú települési támogatás iránti kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A lakásfenntartási célú települési támogatás megállapításához

(3) A lakásfenntartási célú települési támogatásra való jogosultságot egy évre kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a támogatás a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától illeti meg.

(5) A lakásfenntartási célú települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.

(6) A jegyző a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási célú települési támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(7) Az adatszolgáltatást a rendelet 3. melléklete szerinti formátumban kell teljesíteni, és tartalmaznia kell

(8) A lakásfenntartási célú települési támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

(9) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási célú települési támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(10) Ha a lakásfenntartási célú települési támogatás folyósításának időtartama alatt támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik vagy szolgáltatóváltás történik, a szolgáltató és a fogyasztó közti elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti.

21. § Nem jogosult lakásfenntartási célú települési támogatásra az a személy, aki részére az Szt. 2015. február 28. napján hatályos rendelkezései szerint megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága fennáll.

22. § (1) Ha a lakásfenntartási célú települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a jegyző teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(2) A lakásfenntartási célú települési támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

23. § (1) A lakásfenntartási célú települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) A (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit akkor, amennyiben az albérlet illetve a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeinek 18. § (2) bekezdésében foglalt rezsiköltségei egyértelműen mérhetőek, kimutathatóak.

24. § (1) A települési önkormányzat az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(2) A települési önkormányzat a megtérítési kötelezettség alól kérelemre, a köztemetés költségeinek 50%-áig, vagyis részben mentesíti azt az eltemettetésre köteles személyt, aki egyedül élő és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, vagy nem egyedül élő és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

25. § Az étkeztetést a Társulás a Dégi Általános Művelődési Központ Bóbita Óvodájának konyhájáról biztosítja.

26. § (1) Az Szt. 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján életkora miatt szociálisan rászorult az a személy, aki a 62. életévét betöltötte és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdés b) pontja alapján egészségi állapota miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

(3) Az Szt. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján fogyatékossága miatt szociális rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki Magyar Államkincstár által kiadott igazolás szerint fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Az Szt. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján pszichiátriai betegsége miatt illetve az Szt. 62. § (1) bekezdés d) pontja alapján szenvedélybetegsége miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti vagy bentlakásos intézeti ellátásban nem részesül és önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegséget a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

(5) Az Szt. 62. § (1) bekezdés e) pontja alapján hajléktalansága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni, aki az éjszakáit Dég község közterületén vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. Ezen jogosultsági feltételt a kérelmező saját nyilatkozatával igazolja.

27. § Az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglalt szociális rászorultság mellett a jogosultság megállapításának további feltétele, hogy

28. § (1) A 4. § a)-b) és d) pontja szerinti személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénylése a Társulás helyben dolgozó munkatársa útján történik.

(2) A 4. § c) pont szerinti személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatást a Társulás helyben, a családsegítő útján biztosítja.

29. § (1) Dég Község Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott célkitűzések és feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A kerekasztal tagjai:

30. § A kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

31. § A rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

32. § (1) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 6/2009. (IV.15.) önkormányzati rendelet.

(2) Dég Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 15/2013. (XII.16.) önkormányzati rendeletének 1. melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.