1. § A rendelet célja, hogy Bogyiszló Község Önkormányzata által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások igénybevételének szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról.

2. § (1)¹ A rendelet hatálya kiterjed a) Bogyiszló Község Önkormányzata közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, hontalanokra, valamint a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre; b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban. Szt.) 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Bogyiszló község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte; c) az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira; d) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Bogyiszló Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Szt., valamint a külön jogszabályokban foglalt - és e rendeletben nem említett - szociális illetve szociális jellegű egyéb ellátásokra.

3. § (1) A szociális ellátás iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A (2) bekezdés kivételével a kérelmet Bogyiszlói Polgármesteri² Hivatalba kell benyújtani.

(2) Az e rendeletben szabályozott, a társulás keretében fenntartott Tolnai Családsegítő Központ - a továbbiakban: családsegítő központ - által biztosított szociális alapszolgáltatások esetében, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

4. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell csatolnia.

(2) A jogosultsági feltételek megállapításához szükséges bizonyítékok körét az Szt, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, és e rendeletnek az egyes ellátási formákra vonatkozó rendelkezései szabályozzák.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli vagy természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálatát a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a kérelmezőnél helyszíni szemlét kell elrendelni.

(2) Nem kell helyszíni szemlét tartani, ha a kérelmező életkörülményeit a képviselő-testület, a polgármester, ³vagy a jegyző - a továbbiakban együtt: önkormányzat - szociális ellátás iránti eljárásban hat hónapon belül vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(3) Az önkormányzat külön megkeresés útján köteles beszerezni a kérelmező jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a becsatolt igazolás, illetve nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz.

6. §⁴ A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § (1) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása, elsősorban fizetési számlára utalással, vagy - a hatáskört gyakorló döntése esetén - házipénztári kifizetéssel történik.

(2) A rendszeresen megállapított települési támogatást havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, míg az eseti ellátást a döntés jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül kell kifizetni, vagy átutalni a közműszolgáltató részére.

(3) Az alábbi⁵ létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy ellátása esetében a döntést követő azonnali kifizetés rendelhető el:

(3a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez

(3b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére

(3c) a gyógyszerkiadások viseléséhez

(3d) (3d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás mérséklése vagy elengedése kizárólag a fél írásos kérelemére történhet.

7/A. §⁶ Különös méltánylást érdemlő helyzetben a polgármester, a Pénzügyi Bizottság és a Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyben az e rendeletben foglaltaktól az ügyfél javára eltérhet.

8. § (1) A jogosult részére e rendelet alkalmazásában

(2)⁷ Bogyiszló Község Önkormányzata az Szt-ben és az e rendeletben szabályozott feltételek esetén

(3) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében a) az étkeztetés; b) a házi segítségnyújtás; c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás; d) a családsegítés.

(4) A települési támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható.

(4a)⁸ A Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője – feladatkörében – a szociális ellátásra való jogosultság elbírálása céljából az előkészítő eljárás keretében ellenőrzi a támogatást igénylő személyek jogosultsági feltételeinek meglétét. Az ellenőrzés során helyszíni ellenőrzést végezhet, amely tapasztalatait környezettanulmányban (jegyzőkönyvben) rögzíti.

(4b)⁹ Amennyiben a Polgármesteri Hivatalnak a környezettanulmány lefolytatása során tudomására jut, vagy hivatalos tudomása van arról, hogy a kérelmező életkörülményei a támogatás iránti kérelemhez csatolt jövedelemnyilatkozatban foglaltakkal ellentétesek, a támogatás folyósítása ügyében hozott döntés meghozatalához a hivatal felhívatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető.

(4c)¹⁰ Ha a (4b) bekezdésben szabályozott ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a támogatást igénylő, illetőleg a támogatásban részesülő személy a támogatásra nem jogosult, az ellenőrzést végző köteles a támogatás elutasítására, csökkentésére, megvonására, visszatérítésére javaslatot tenni.

(5) A képviselő-testület a települési támogatásra, az étkeztetés ellátásokra, a temetés céljára adott kölcsönre, a 30.000.- Ft-ot meg nem haladó mértékéig, kölcsönként nyújtott települési támogatásra vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(6)¹¹

9. § (1)¹² A lakhatási célú települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A polgármester kérelemre a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a hulladékszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakhatás céljára települési támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(3) A lakhatás céljára adott települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

10. § (1) A kérelem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását.

(2) A lakhatási célú települési támogatás megállapításához a) a villanyáram-, a víz-, és a gázfogyasztásra, valamint a csatornahasználatra és hulladékszállításra vonatkozó utolsó havi szolgáltatói számlák, b) lakás-, vagy albérleti szerződés bemutatása vagy másolatának csatolása szükséges.

11. § (1)¹³ Lakhatási célú települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A lakhatási célú települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arány száma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás a) (2) bekezdés a) - c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

12. § (1) A lakhatási célú települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450.- Ft.

(2) A lakhatási célú települési támogatás esetében elismert lakásnagyságba) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m² , b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m², c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m² , d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m², e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

13. § (1)¹⁴ A lakhatási célú települési támogatás egy hónapra jutó összege

(2)¹⁵ A (2) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: J-0,5 TM = 0,3-NYM x0,15/NYM, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig a szociális vetítési alap összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(3) Ha a 20. § (1) bekezdés szerinti egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változik, a változás időpontjától a lakhatási célú települési támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

14. § (1) A lakhatási célú települési támogatást 12 hónapra kell megállapítani.

(2) A kérelmezőt a lakhatási célú települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

15. § (1) Amennyiben a kérelemmel érintett lakásra vonatkozóan szolgáltatási hátralék áll fenn, vagy a lakásban előrefizetős gáz- vagy villanyáram-szolgáltatást mérő készülék működik, a lakhatási célú települési támogatást kizárólag természetbeni ellátásként lehet megállapítani.

(2) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakhatási célú települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a fogyasztói és fogyasztási helyre vonatkozó azonosító adatokat.

(3) A polgármester a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakhatási célú települési támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig -elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

16. § (1) Lakhatási célú települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) A lakhatási célú települési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.

(3) Az (1) bekezdése alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

17. § (1)¹⁶ Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az e rendelet 5. § (3a)-(3d) bekezdésében meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt. A rendkívüli települési támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(2)¹⁷ Rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege, nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegét.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(4)¹⁸ A polgármester a Szt. 45. § (4) - (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, rendkívüli települési támogatást állapít meg annak a személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások, vagy a gyermek/ek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

18. § (1)¹⁹ Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege 15.000.-Ft, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, és a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított támogatás iránti kérelemhez - melyet legkésőbb a temetést követő 30 napon belül kell benyújtani - mellékelni kell a kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, vagy annak - a hivatal által - hitelesített másolatát, jövedelemigazolást és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) Nem részesülhet az (1) bekezdésben meghatározott támogatásban az a személy, akinek a hozzátartozóját az önkormányzat köztemetésben temettette el.

19. § (1)²⁰ A polgármester eseti gyógyszerkiadás csökkentésére szociális támogatást állapíthat meg gyógyszerutalvány formájában azon személy részére; a) aki egy-egy betegsége miatt jelentkező magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni, és b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 130 %-át, feltéve, ha kérelmező háziorvosa a felírt gyógyszer sürgős kiváltását javasolja.

(2) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kiváltandó recepteket, illetve a család jövedelemigazolásait.

(3) Az eseti támogatás összege megegyezik a sürgősségi gyógyszer árának összegével, de nem haladhatja meg az 5.000.- Ft-ot.

(4) A megállapított támogatás a gyógyszertár részére kerül átutalásra.

20. § (1) Rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható. A polgármester természetben nyújtott rendkívüli települési támogatást biztosíthat élelmiszerutalvány formájában annak a személynek, aki megfelel a 17. §-ban foglalt feltételeknek.

(2) Az élelmiszer vásárlására kijelölt szolgáltatóval az önkormányzat előzetesen megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jogosult jelentkezésekor az általa bemutatott élelmiszerutalványra jogosító határozat bemutatása alapján biztosítják számára a szükséges élelmiszert a határozat szerinti összegben.

21. § (1) A polgármester a köztemetést az Sztv. 48. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg és biztosítja.

(2)²¹ A polgármester a köztemetés költségeit részben vagy egészben elengedheti, ha a temetésre kötelezett személy saját ingatlannal nem rendelkezik, és kérelmező illetve családja egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alapot.

22. § (1)²² A polgármester temetési kölcsönben részesítheti azt, aki az elhunyt személy eltemettetésére köteles lenne ugyan, de arra anyagi helyzete miatt nem képes, feltéve, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150 % -át, egyedülálló esetén a 200 % -át.

(2) A temetés céljára adott kölcsönt a kérelmező nevére szóló temetkezési szolgáltatásról szóló számla alapján az önkormányzat fizeti meg a temetkezési szolgáltató részére.

(3) A temetés céljára adott kölcsön összege nem haladhatja meg a 150.000 forintot.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, vagy annak - a hivatal által - hitelesített másolatát, jövedelemigazolást és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A temetés céljára adott kölcsönről szóló határozatban rendelkezni kell az első törlesztő részlet fizetésének esedékességéről, a törlesztő-részletek nagyságáról, valamint arról, hogy amennyiben kérelmező a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a fennálló tartozást egy összegben kell visszafizetni. A temetés céljára adott kölcsön összegét egy év alatt kell visszafizetni.

22/A. § (1) A polgármester hivatalból természetbeni juttatásban részesítheti azt a tárgyévben 70 éves, illetve idősebb, bogyiszlói lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen is Bogyiszlón élő személyt, aki az e rendeletben szabályozott támogatási formák valamelyikére a támogatás évében jogosult volt, vagy családjában van nyugdíjra, illetve bármilyen más szociális ellátásra jogosult személy.

(2) A csomag tartalma minden rászoruló időskorú számára azonos összetételű és azonos értékű.

(3) A csomag értéke a rászoruló időskorúak számától és az Önkormányzat anyagi helyzetétől függően, a költségvetési rendeletben ezen célra elkülönített keretösszeg alapján kerül megállapításra.

(4) A csomagok kiosztásáról a polgármester gondoskodik, mely - átvételi elismervény ellenében - december 1. és december 24. közötti időszakban történik.

23. §²⁴ (1) A szociálisan rászorulók részére a települési támogatás a téli fűtéshez természetbeni ellátásként, tűzifa-támogatásként is nyújtható az erre a célra a tárgyévi költségvetésben rendelkezésre álló előirányzat erejéig.

(2)²⁵ A tűzifa-támogatás annak a szociálisan rászorulónak nyújtható, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme a szociális vetítési alap összegének 170 százalékát, egyedül élő esetén 400 százalékát nem haladja meg, és akinek esetében az alábbi körülmények legalább egyike fennáll:

(3)²⁶ A támogatás elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a személyt, aki a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – települési támogatásra jogosult (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülők), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő kérelmezők szociális célú tűzifa támogatásban részesülnek a mindenkori rendelkezésre álló tűzifa erejéig.

(5) Azonos jogosultsági feltételekkel rendelkező kérelmezők esetében a kérelmek a beérkezés sorrendjében kerülnek elbírálásra.

(6)²⁷ A tűzifa-támogatás mértéke családonként nem lehet kevesebb 1, és nem lehet több 5 erdei köbméternél. A kiszállított tűzifa csak saját célra használható fel. Amennyiben a jogosult a jelen rendelet alapján részére biztosított tűzifát értékesíti, vagy utólag megállapításra kerül, hogy azt nem arra jogosult igényelte és kapta, köteles a részére ingyenesen biztosított tűzifa beszerzési árának, valamint a kiszállítás költségének visszafizetésére.

(7) A tűzifa-támogatás ugyanazon lakásban lakók esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8)²⁸ A támogatás iránti kérelem november 1. és január 31.²⁹ között nyújtható be az erre rendszeresített formanyomtatványon³⁰.

(9)³¹ Nem jogosult a támogatásra a kérelmező azon ingatlan vonatkozásában, amelyben életvitelszerűen nem lakik. A jogosultság és a kérelemben foglaltak valóságtartalma az eljárás során környezettanulmánnyal ellenőrizhető.

(10)³² Az Önkormányzat a támogatásban részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

24. § Az önkormányzat a Szt. szerinti szociális alapszolgáltatások közül (a továbbiakban: szociális szolgáltatás) a) az étkeztetést önállóan, b) a családsegítést, a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a társulásban fenntartott Tolna Város Családsegítő Központja (a továbbiakban: családsegítő központ) útján biztosítja.

25. §³³ (1) A személyes gondoskodás megállapítása iránti kérelmet a 24. § a) pontjában meghatározott ellátás esetén a polgármesterhez címezve, a 24. § b) pontjában meghatározott ellátások esetén a családsegítő központ intézményvezetőjéhez címezve kell benyújtani.

(2) Az ellátás iránti kérelemről a 24. § a) pontjában meghatározott ellátás esetén a polgármester, a 24. § b) pontjában meghatározott ellátások esetén a családsegítő központ intézményvezetője dönt.

(3) A szociális szolgáltató külön eljárás nélkül nyújthat ellátást annak a személynek, akinek a kért szolgáltatás hiánya életét vagy test épségét veszélyezteti, különösen, ha az igénylő egyedül élő és önmaga ellátásában segítségre szorul.

(4) Külön eljárás keretében biztosítható az ellátás, ha az igénybe vevő

26. § A szociális szolgáltatás után fizetendő térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell megfizetni.

26/A. §³⁴ (1) Az étkezés térítési díjánál méltányosságból a Polgármester a térítési díj 50%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet állapíthat meg különösen akkor, ha a kérelmező életkörülményeiben az alábbi kedvezőtlen változás következett be:

(2) A díjkedvezmény vagy díjmentesség a fél kérelmére az (1) bekezdés a-f pontjainak fennállásáig adható.

27. §³⁵ A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről a szolgáltató és az ellátott megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza

28. §³⁶ A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás megszűnésének és megszüntetésének eseteire, valamint módjaira az Szt. 100-104. §-aiban foglaltak az irányadók.

29. §³⁷ (1) Az étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az étkeztetés jogosultsági feltételeinek elbírálása alapján ellátásban kell részesíteni azt, aki

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot, fogyatékosság, pszichiátriai betegség és szenvedélybetegség tényét házi orvosi, illetve szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

(4) A szociális étkeztetésről az Önkormányzat vásárolt szolgáltatással gondoskodik. Az étkeztetés igénybe vehető helyben történő fogyasztással, elvitellel, és házhoz szállítással. (5) Az étkeztetés házhoz szállítással kizárólag akkor igényelhető, amennyiben a szociálisan rászorult személy mozgáskorlátozott, valamint fekvő betegsége folytán ápolásra szorul.

30. § Az önkormányzat az Szt. 63. § szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról a társulásban fenntartott családsegítő központ útján gondoskodik.

31. § A jelző rendszeres házi segítségnyújtásról, - mely a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás, - az önkormányzat a házi segítségnyújtást végző, családsegítő központ útján gondoskodik.

32. § A családsegítő szolgáltatásról, - melynek célja a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése, - az önkormányzat a családsegítő központ útján gondoskodik.

33. §⁴⁰ (1)⁴¹ A szociális étkeztetés intézményi térítési díja bruttó 905,-Ft/nap, a szolgáltatási önköltség 1.245,-Ft/nap, a szociális diétás étkeztetés intézményi térítési díja bruttó 1.390,-Ft/nap, a szolgáltatási önköltség pedig bruttó 1.731,-Ft/nap.

(2) Az Önkormányzat a szociális étkeztetés szállítási költségét saját terhére biztosítja az étkezésben résztvevők jövedelmi helyzetétől függetlenül.

(3)⁴²

34. §^{43 44}A házi segítségnyújtásért és a jelző rendszeres házi segítségnyújtásért a gesztor önkormányzat rendeletében foglalt térítési díjat kell fizetni.

35. § (1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális támogatás, mely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer adott évi fordulójához csatlakozott települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok által a hallgatóknak adományozottszociális ösztöndíjból, továbbá az önkormányzati ösztöndíj alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiegészített Intézményi támogatásból áll.

(2) Az önkormányzat az ösztöndíj rendszer keretében támogatni kívánja azokat a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgatókat, valamint felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizetteket, akik szociálisan hátrányos helyzetben élnek, ezért tanulmányaik folytatása nehézségekbe ütközik.

(3) az Önkormányzat Képviselő-testülete a Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat keretében elosztható ösztöndíj összegét évente a költségvetési rendeletében elkülönítve állapítja meg.

(4) A Bursa Hungarica pályázat két részből áll:

36. § (1) Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő - testülete Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, amelynek feladata a szociális szolgáltatástervezési koncepció, valamint az aktív korúak ellátásban részesülök közfoglalkoztatásával összefüggő terv véleményezése.

(2)⁴⁷ A Szociálpolitikai Kerekasztal létszám 15 fő, tagjai: Bogyiszló Község Polgármestere, Bogyiszlói Polgármesteri Hivatal Jegyzője, Pénzügyi és Jogi Bizottság tagjai, Kistarisznya Óvoda Vezetője, Petőfi Sándor Művelődési Ház Közösségi tér művelődésszervezője, Bogyiszlói Polgármesteri Hivatal igazgatási ügyintézője Tolna Megyei Kormányhivatal Tolna Járási Hivatal Munkaerőpiaci Pont vezetője, Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Központ vezetője, Szekszárdi Rendőrkapitányság Tolnai Rendőrőrs Őrsparancsnoka, Bogyiszlói Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Bogyiszlói Általános Iskola igazgatója, Bogyiszlói Polgárőr Egyesület elnöke, Háziorvosok, Védőnő, Falugondnok.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal elnökét az alakuló ülésen a kerekasztal jelenlévő tagjainak többségi szavazatával választják meg.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülést tart, tagjai határozzák meg működésének rendjét.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal működése során az ügyviteli feladatokat a Hivatal látja el.

(6) A Szociálpolitikai Kerekasztal feladatait és működésének szabályait e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

37. §⁴⁹ (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv.-ben foglaltak az irányadóak.

(3) E rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvében foglaltaknak.

(4) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelet hatályát veszíti.