Mélykút

Nagyközségi Önkormányzat

27/2003. (X.31.) sz. rendelete^[1]

A nagyközség helyi építési szabályzatáról

Mélykút Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. Tv. 13.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Az előírások hatálya

1. §

(1)^[2] A rendelet hatálya Mélykút város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2)^[3] Az (1) bekezdés szerinti területen építési tevékenységet folytatni

a) az OTÉK előírásai,

b) az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint,

      c^[4]) a rendelet és annak 1. mellékletét képező szabályozási tervlapok (Vé-1-2/M, Vé-3/M2, Vé-4/M2, Vé-5/M2, Vé-6/M2, Vé-7, Vé-8, Vé-9 és a Vé-I/M, Vé-II/M, Vé-III/M2, Vé-IV/M2, Vé-V/MU2), valamint

d) a 2. mellékletét képező Régészeti lelőhely táblázat

szerint szabad.

Szabályozási elemek

2. §

A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

Ezek az elemek a következők:

1. Közigazgatási határ,
2. Beépítésre szánt és nem szánt területek határa,
3. Szabályozási vonalak,
4. Területfelhasználási egység határa,
5. Területfelhasználási és övezeti besorolás.

Beépítésre szánt területi határ

3. §

(1) Beépítésre szánt területen az 1.§ (2) bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli

kivonás és a részleges közművesítés végrehajtása után lehet engedélyezni.

Rendeltetési övezetek

4. §^[5]

Az 1. § (1) bekezdés szerinti tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába. Ezen belül a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

         a)  lakóterület – „Lk” és „Lf” jelű,

         b)  Településközponti vegyes – „Vt” jelű,

   c)  gazdasági terület – „Gk”, „Gi” és „Gi1” jelű

   d)  Különleges terület – „K” jelű

A beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:

         a)  közlekedési és közmű terület – „Kö” jelű,

         b)  zöldterület – „Z” és „Zv” jelű,

         c)  erdőterület – „E” és „EV” jelű,

         d)  mezőgazdasági – „MT” és „MF” jelű,

         e)  vízgazdálkodási terület – „V” jelű

Beépítésre szánt területek előírásai

5. §

(1)^[6] A beépített és beépítésre szánt területek határát a Vé-1-2/M, Vé-3/M2, Vé-4/M2, Vé-5/M2, Vé-6/M2, Vé-7, Vé-8, Vé-9 és a Vé-I/M, Vé-II/M, Vé-III/M2, Vé-IV/M2, Vé-V/MU2 tervek tüntetik fel.

(2)^[7] Beépítésre kijelölt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (elő-közművesítés) el kell végezni.

(3)^[8] Belterületen fekvő építési telken előírt közműellátás:

1. villamos-energia közüzemi vagy közcélú szolgáltatása,
2. ivóvíz közüzemi vagy közcélú szolgáltatása,
3. közüzemi szennyvízelvezetés, ha gyűjtőcsatornára csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló alkalmazandó,
4. a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatása.

(3a)^[9]     Külterületen fekvő építési telken előírt közművekre irányadó előírások:

1. villamos-energia közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, ha a szükséges kapacitás a hálózatról vételezhető, egyébként alternatív energiaforrás is alkalmazható,
2. ivóvíz közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 100 méteren belül lehetséges, egyébként egyedi megoldás is alkalmazható,
3. közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó, kivéve a vízminőség-védelmi terület által érintett földrészleteket, melyeken belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását; amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe,
4. a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, ha az kiépített, egyébként telken belüli elszikkasztás is alkalmazható.

(4) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).

(5)^[10] A beépítés mértéke maximum 70 %, szociális, oktatási, egészségügyi és igazgatási intézmények bővítése esetén.

Építési övezetek

6. §.

(1)^[11] A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi, építési övezeteket jelöli ki:

1. Lk – Kisvárosi lakóterület,
2. Lf – Falusias lakóterület,
3. Vt – Településközpont vegyes terület,
4. Gk – Gazdasági – kereskedelmi – szolgáltató övezet,
5. Gi, Gi*, Gi1 – Gazdasági – ipari övezet,
6. K – Különleges terület.

(2)^[12]

(3)^[13]

(4)^[14] Az övezetekben a telek közterülettel, közúttal határos határán kerítés építése kötelező, kivétel ez alól az Lk 14 és Vt 03 építési övezetek építési telkei, továbbá az Lk 12 és Lk 13 jelű építési övezetek építési telkei, amennyiben a zártsorú beépítés az első ütemben nem valósul meg. Az Lk, Lf, Vt jelű övezetekben az azbesztcement hullámlemez használata a telek homlokvonalán nem megengedett.

Lk jelű építési övezet előírásai

7. §

(1) Az Lk jelű Kisvárosi lakóövezet területén a kialakult, kisvárosias beépítést figyelembe véve jellemzően lakóházak, valamint az OTÉK 12.§ (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

a) A telek területének min. 20%-át talajszinten növényzettel kell borítani

b) Hátsókert: min.6,00 m.

c) A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max.: 3,50 m,

    gerincmagassága max.: 5,50 m lehet.

d)^[15]

(2) Az övezet 12 jelű területén:

a)^[16] Beépítés: zártsorú, utcavonalon álló. A zártsorú beépítés két ütemben is megvalósítható. Amennyiben a telek zártsorú beépítése nem egy ütemben valósul meg, úgy az első ütemre vonatkozó építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt elvi építési keretengedélyt kell beszerezni. Az elvi építési keretengedély iránti kérelemnek a zártsorú beépítésre kell vonatkoznia, különösen a telek beépíthetőségének, az építmény elhelyezhetőségének és az építmény kialakításának tisztázása céljából, egyértelműen jelölve a megvalósítás tervezett ütemezését.

b)^[17] A beépítés mértéke: max. 60%.

c) Építménymagasság: min. 4,50 m, max. 6,00m.

d) Teleknagyság új telek esetén: min. 500 m²

e) Állattartási épület max. 12,00 m² -es építhető.

(3) Az övezet 13 jelű területén:

a)^[18]   Beépítés: zártsorú, kialakult előkertes. A zártsorú beépítés két ütemben is meg-valósítható. Amennyiben a telek zártsorú beépítése nem egy ütemben valósul meg, úgy az első ütemre vonatkozó építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt elvi építési keretengedélyt kell beszerezni. Az elvi építési keretengedély iránti kérelemnek a zártsorú beépítésre kell vonatkoznia, különösen a telek beépíthetőségének, az építmény elhelyezhetőségének és az építmény kialakításának tisztázása céljából, egyértelműen jelölve a megvalósítás tervezett ütemezését.

b)^[19]   A beépítés mértéke: max. 60%.

c)   Építménymagasség: max. 4,50 m

d)   Teleknagyság új telek esetén: min. 370 m²

e)   Állattartási épület nem építhető

            f)   Különálló épület nem építhető.

(4)  Az övezet 14 jelű területén:

            a) Beépítés: szabadon álló és utcavonalon álló

            b)^[20] A beépítés mértéke: max. 45%.

            c) Építménymagasság: max. 7,50 m.

            d) Teleknagyság új telek esetén: min. 500 m²

            e) Állattartási épület nem építhető.

(5)  Az övezet 15 jelű területén:

            a) Beépítés: oldalhatáron álló és utcavonalon álló

            b)^[21] A beépítés mértéke: max. 45%.

            c) Építménymagasság: 4,50 m, max. 6,00 m.

            d) Teleknagyság új telek esetén: min. 600 m²

            e) Állattartási épület max. 12,00 m²-es építhető.

(6) Az övezet 16 jelű területén:

            a) Beépítés: oldalhatáron álló előkertes

            b)^[22] A beépítés mértéke: max. 45%.

            c) Építménymagasság: 4,50 m, max. 6,00 m.

            d) teleknagyság új telek esetén: min. 600 m²

            e) Állattartási épület max. 12,00 m² -es építhető.

Lf jelű építési övezet előírásai

8. §

(1) az Lf jelű Falusias lakóövezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 14.§.(2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetőek el.

            a) A beépítés mértéke: max. 30 %.

            b) Hátsókert: min. 6,00 m.

            c) A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani

            d) A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m,

                gerincmagassága max. 5,50 m.

            e)^[23]

(2)^[24] Az övezet 21 jelű területén:

            a) Beépítési mód: utcavonalon-, és oldalhatáron álló, úgy hogy az épület utcai

     homlokzatának 50%-a az utcavonalon kell hogy álljon.

            b) Teleknagyság új telek esetén: min 800 m²

            c) Építménymagasság: max. 6,00 m.

A 1040., 1041., 1043., 1083., 1085., 1088., 1089., 1090. hrsz-ú építési telkeken a 7 m-es előkertes beépítés is megengedhető.

(3) Az övezet 22 jelű területén:

            a) Beépítési mód: 5,00 m előkertes, oldalhatáron álló.

            b) Teleknagyság új telek esetén: min. 800 m²

            c) Építménymagasság: max. 6,00m

            d)^[25] Tömör kerítés nem létesíthető.

(4) Az övezet 23 jelű területén:

            a) Beépítési mód: 10,00 m előkertes, oldalhatáron álló.

b) Teleknagyság új telek esetén: min. 800 m²

            c) Építménymagasság: max. 4,50 m.

            d) Tömör kerítés nem létesíthető.

(5) Az övezet 24 jelű területén:

            a) Beépítési mód: 10,00 m előkertes, szabadonálló.

            b) Teleknagyság új telek esetén: min. 1500. m²

            c) Építménymagasság: max. 7,50 m.

            d) Kerítés építése nem kötelező.

Vt jelű építési övezet előírásai

9. §

(1)^[26] A Vt jelű Településközpont – vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató – kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el. A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépjármű. parkolóhelyeket telken belül, vagy a gépjármű várakozóhelyek megváltásáról szóló helyi rendelet alapján a telekkel közvetlenül szomszédos önkormányzati kezelésű közút területén kell elhelyezni.

(2) Az övezet 01 jelű területén:

            a) Beépítés: zártsorú utcavonalon álló

            b)^[27] A beépítés mértéke: max. 80  %.

            c)^[28] Építménymagasság: max. 7,50 m

            d) Teleknagyság új telek esetén: min. 600 m²

            e) Állattartási épület nem létesíthető.

(3) Az övezet 02 jelű területén:

            a) Beépítési mód: oldalhatáron- és utcavonalon álló.

            b)^[29] A beépítés mértéke: max. 60 %.

            c)^[30] Építménymagasság: max. 6,50 m

            d) Teleknagyság új telek esetén: min. 600 . m²

            e) Állattartási épület nem létesíthető.

(4) Az övezet 03 jelű területén:

            a) Beépítési mód: szabadon álló előkertes

            b)^[31] a beépítés mértéke: max. 60 %.

            c) Építménymagasság: max. 7,50 m.

            d) Teleknagyság új telek esetén: min. 600 m²

            e) Állattartási épület nem létesíthető.

Gk jelű építési övezet előírásai

10. §

A Gk jelű övezet területe nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú nagyobb védőtávolságot nem igénylő, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál, a 253/1997(XII.20) Korm. rend. 18. §/1/ bek. és /2/ bek. 1.,2. pontja valamint a 19. §/1/ bek. és /2/ bek. 1.,2.,3.,4.,5. pontja szerint:

a)^[32] A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gk. parkolóhelyeket telken belül, vagy a gépjármű várakozóhelyek megváltásáról szóló helyi rendelet alapján a telekkel közvetlenül szomszédos önkormányzati kezelésű közút területén kell elhelyezni,

      b)   Az övezet telkein a fő-, és kiszolgáló-létesítmények szabadon állóan helyezhetők el,

c)^[33] A beépítés mértéke a telekterület 50%-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.

      d)^[34] A teleknagyság: új telek kialakítása esetén min. 1500 m², kialakult telek beépíthető, ha területe eléri a 800 m² nagyságot

      e)   Előkert: 5,0 m

      f)   Oldalkert: min. 6,00 m.

      g)   Hátsókert: min. 6,00 m

h)^[35] A telek hátsó kertjének 6,0 m és előkertjének 5,0 m szélességében fásítási kötelezettsége van a telektulajdonosnak, amennyiben ezt más hatósági előírás nem tiltja. Ezért a telken megépült épület használatbavételi engedélye csak a fásítás elkészülte után adható ki.

i)^[36]

Gi és Gi1 jelű építési övezet előírásai

11. §^[37]

(1)^[38] A Gi, Gi* és Gi1 jelű övezet területe nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari és logisztikai épületek, a külterületen; környezetszennyezést nem okozó mezőgazdasági nagyüzemek elhelyezésére szolgál, - mely övezetbe tartoznak a külterületen már meglévő majorközpontok (állattartási telepek) ill. mezőgazdasági üzemek is. Az övezetben az OTÉK 20 §, /5/  bekezdésben felsorolt építmények is elhelyezhetők.

      a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gk. parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges.

      b) Az övezet telkein a fő-, és kiszolgáló-létesítmények szabadon állóan helyezhetők el.

      c)^[39] Az építménymagasság: max. 7,50 m, de Gi* övezetben a telek beépíthető területének legfeljebb egyharmadán megengedett a max. 15,00 m építménymagasság, ha a rendeltetéshez feltétlenül szükséges technológia megköveteli.

      d) A beépítés mértéke a telekterület 50 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min.

          25%-a növényzettel borított legyen.

      e) A teleknagyság: kialakult, ill. új telek kialakítása esetén min. 2000  m²

      f) A telek utcai homlokvonala: kialakult, ill. új telek kialakítása esetén min. 25,0 m

      g)^[40] Előkert: Gi, Gi*: min. 10,0 m

                        Gi1: min. 4,0 m

      h) Oldalkert: min. 6,0 m

      i) Hátsókert: Gi, Gi*: min. 10,0 m

      j) Állattartási létesítmény létesítése esetén be kell tartani az ide vonatkozó rendeletekben a szomszédos övezetekre előírt védőtávolságokat.

k) A Gi1 övezetben új telek kialakításánál beültetési kötelezettség terheli a tulajdonost: előkertben, oldalkertben és hátsókertben előnevelt fasor ültetése.

   l) A Gi1 övezet új telkeit úgy kell kialakítani, hogy a k) pontban előírt beültetési kötelezettség biztosítható legyen.

m)^[41]

 (2) A telkek hátsó kertjének és előkertjének 10,0 m szélességben 2 fasor beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak.

K jelű különleges területek

12. §

(1) A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 24. §.a tartalmazza.

(2) A különleges területeken épületek elhelyezése szabadon álló módon 5,00 m elő-, 5,00 m

oldal-, és 6,00 m hátsókert biztosításával lehetséges.

(3) Egy telken több épület is elhelyezhető.

(4) Különleges területekre tartozó létesítmények:

            a) Ks jelű sportpálya:

                        Szintterület: max. 0,2

                        Beépítettség: max. 5%

                        Építménymagasság: max. 4,50 m.

            b) Kv jelű vízmű terület:

                        Szintterülete-sűrűség: max. 0,2

                        Beépítettség: max. 10%

                        Építménymagasság: max. 4,50 m

            c) Kt jelű temetőterület:

                        Szintterület-sűrűség: max. 0,2

                        Beépítetsség: max. 2%

                        Építménymagasság: max. 4,50 m

            d) Kf jelű fürdő-strandterület:

                        Szintterület-sűrűség: max. 0,25

                        Beépítettség: max. 20 %

                        Építménymagasság: max. 7,50 m

Beépítésre nem szánt területek előírásai

Közlekedési területek

13. §

(1) A Kö jelű közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26. §-a tartalmazza.

(2) A terv szerint kijelölt védőtávolságok biztosítása szükséges:

            a) 55. sz. fő forgalmi út: 100-100 m

            b) 55. sz. fő forgalmi út tervezett elkerülő szakasza: 100-100 m

            c) 5312. sz összekötőút: 50-50 m

            d) 5502. sz összekötőút: 50-50 m

            e) tervezett gyűjtőút utcaszélessége: 20,00 m

            f) tervezett lakóút utcaszélessége: 16,00 m, - egyoldalas beépítés esetén: 14,00 m

            g) külterületen a gazdasági területeken áthaladó utak szabályozási szélessége: 20,00 m

(3)^[42] A terv szerint kijelölt, meglévő utcákban tervezett gyűjtőút esetén minimum 15,0 m szabályozási szélesség biztosítása szükséges.

(4)^[43]

Zöldterületek

14. §

(1) Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §-a tartalmazza.

(2) A Z jelű közparkokat és a Zv helyi védettségű közparkot a szabályozási terv jelöli.

(3) Közparkokat más célra igénybe venni tilos.

(4) Utcafásításra, pótlásra ill. cserére javasolt fafajok: ezüsthárs (Tilia argentea), ostorfa (Celtis

occidentalis), csörgőfa (Koelreutéria paniculata), virágos és magas kőria (Fraxinus ornus, Fraxinus excelsior) és vérszilva (Prusnus cerasifera „Nigra”)

(5) A városközpont értékes faállományát, a jelenlegi állapotnak megfelelően meg kell tartani

és területén intenzív parkművelést és fenntartást kell folytatni.

(6) A telektulajdonos a telke előtti zöldsávot gondozni köteles, - a telekhatárától az útburkolat

széléig.

(7)^[44] A nagyobb, 10 gk. férőhelyet meghaladó, parkoló felületeket 4 parkolóhelyenként 1 db előnevelt nagy lombkoronájú fával kell beültetni.

Erdőterületek

15. §

(1) Az „E” jelű erdőterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 28. §-a tartalmazza.

Az E jelű erdő és az Ev jelű védőerdő területeket a szabályozási terv jelöli:

            a) A területet más célra igénybe venni tilos,

            b) A területen intenzív erdő fenntartást kell folytatni.

            c) A meglévő erdőterületet jelenlegi állapotában kell megőrizni.

MT és MF jelű mezőgazdasági területek

16. §

(1) Az MT jelű mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a

tartalmazza.

(2) A külterületen az MT jelű mezőgazdasági terület tanyás övezet.

(3) Az MT jelű, tanyás gazdaságok övezetének területén az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesek:

a) Az építmények elhelyezéséhez legalább 400 m², legfeljebb a földrészlet területének 30-ával azonos méretű, művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.

b) Az építési hely az ingatlan határaitól legalább 6,0 m távolságban lehet, (szabadon álló beépítés).

c) A tanyaudvar beépítési módja kötetlen, beépítettsége nem haladhatja meg a 30 %-ot

d) A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi-táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedjen.

            e) A lakóépület szimmetrikus nyeregtetővel épülhet. Az építménymagasság max.   7,50 m, a tetőidom 30⁰-45⁰ közötti hajlásszögű szimmetrikus nyeregtető lehet.

(4)^[45] Az MF jelű mezőgazdasági terület a távlatban gazdasági, üdülő-, és humán célú településfejlesztési célokra van tartalékolva, ezért ezen a területeken az építkezés nem megengedett, kivéve a közműfejlesztési beruházásokat.

(5) A Tt jelű területek Természeti területek:

(6) A Tt jelű területek jellegét, jelenlegi terület és művelési ág felhasználását megváltoztatni

nem lehet. A területen az ettől eltérő tevékenységhez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulása szükséges. Ezeken a területeken építmény elhelyezése nem engedélyezhető. A területek határától 50,0 m-en kívül lehet csak épületet, trágyatárolót, komposztálót elhelyezni és műtrágyázást végezni. Ezeken a részeken birtok-központ (OTÉK 29. §. 5-8. bek.) nem alakítható ki.

Vízgazdálkodási területek

17. §^[46]

(1) A város területén az ADUVÍZIG vagyonkezelésében, az állam kizárólagos tulajdonában lévő csatorna a Kígyós-főcsatorna (hrsz.: 0105, 0109, 0119, 0128, 0144/1, 0149), melynek mindkét partja mentén 10-10 m széles sávot kell szabadon hagyni, ill. biztosítani a csatorna kezelése érdekében és 10,0-15,0 m között csak ideiglenes jellegű létesítmény helyezhető el.

(2) Az ADUVÍZIG vagyonkezelésében lévő, egyéb vizek és közcélú vízilétesítmények kategóriájába tartozó csatornák, melyekre a (2) bekezdésben szereplő előírások érvényesítendők:

1. Bandilaposi-csatorna (hrsz.: 0118)
2. Sárilaposi-csatorna (hrsz.: 0101)
3. Tehermentesítő-csatorna (hrsz.: 093,0144/2, 0154, 0155/4, 0155/5, 0155/6)
4. Marsaltelepi-csatorna (hrsz.: 0150, 0184/1, 0184/2)
5. Marsaltelepi-II. csatorna (hrsz.: 0187)
6. Marsaltelepi-csatorna 1. mellékág (hrsz.: 0179)

(3) Nem az ADUVÍZIG vagyonkezelésében lévő, csatornák, melyek partélétől számított 4,0 m-en belül nem helyezhető el építmény, 4,0-10,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény helyezhető el:

1. Csirkés-csatorna
2. Csorbalaposi-csatorna

Környezetvédelem

Levegőtisztaság védelem

18. §

(1)^[47] Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni.

(2)^[48]

(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.

(4)^[49]

(5)^[50]

(6) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.

(7) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, ill. technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az első fokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(8)^[51]

(9) Avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos Önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos.

Zajvédelem

19. §

(1)^[52] Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport, stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás tervezése, létesítése, üzembe helyezése, meglévő bővítése, felújítása, korszerűsítése, építési munka végzése esetén be kell tartani a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló mindenkor hatályos rendelet követelményeit.

(2) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítást kell kérni.

(3)^[53] Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról

szóló, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló mindenkor hatályos rendelet követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.

(4)^[54] A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni

és megépíteni, hogy teljesüljenek a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló mindenkor hatályos rendelet belső terekre vonatkozó követelményei.

(5)^[55] A város területén úgy kell munkahelyet létesíteni, hogy teljesüljenek a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelmények.

Talaj és vízvédelem

20. §.

(1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni, ill. a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.

(2) Külterületen, szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – vonatkozó előírások betartásával – közműpótló (szikkasztó) – is létesíthető, mely esetben a 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A szenny-, és csapadékvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni.

(4) A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélynek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvízét a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.

(5) Talaj- és talajvízszennyezést okozó szabadtéri tevékenységet csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni, a lefolyó vizeket csak a megfelelő előkezelés után lehet a befogadóba juttatni.

(6) A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.

(7)^[56]

(8)^[57]

(7)^[58] A város területe a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint az érzékeny besorolású területek közé tartozik.

(8)^[59] A város területének a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme szempontjából történő megítélése a MePAR rendszeren alapul. A rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által meghatározott előírásokat kell irányadónak tekinteni.

(9)^[60] Mezőgazdasági tevékenységet nitrát-érzékeny területen a vonatkozó országos rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint végezhető.

Hulladékkezelés

21. §

(1) A szabályozási területen levő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan

határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.

(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybeveendő településtisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.

(3) A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban az 1995. évi LIII. és a 2000. évi XLIII. törvény valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.

(4) A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.

(5) Hulladékgazdálkodási szempontból az Országos Hulladékgazdálkodási és a Regionális Hulladékgazdálkodási tervekkel összhangban kidolgozásra kerülő települési Hulladékgazdálkodási Tervet (2000. évi XLIII. törvény VI. fejezet) kell irányadónak tekinteni.

Épített környezet védelme

22. §.

(1) Műemléki védettség alatt álló Mü jelű épület:

      a) Rk. Templom: Petőfi tér (2. Hrsz.)

A kijelölt Műemléki területen, a műemléket körülvevő térfalakon bármilyen engedélyhez kötött tevékenység esetén előzetes elvi Építési engedélyt kell beszerezni.

(2) Helyi védettség alá kell helyezni az alábbi Hv jelű épületeket:

       a) Polgári házak:              Bercsényi u. 886 hrsz.

                                                           Tópart 179 hrsz.

                                                           Pacsirta u.1113 hrsz.

                                                           Rákóczi u. 1010 hrsz.

                                                           Templom u. 849; 848 hrsz.

                                                           Új u. 441 hrsz.

       b) Falusi jellegű házak:    Új u. 458/1 hrsz.

                                                           Tópart 18; 25; 33; 48 hrsz.-ok

                                                           Széchenyi u. 160 hrsz.

       c)^[61] Védett házsor, utcakép: Petőfi tér 712/1, - 713, -714, - 715/1, - 716/1 hrsz.-ok.

A felsoroltak eredeti homlokzati kialakításának, homlokzati magasságának és tetőformájának megváltoztatása nem megengedett.

Helyi jelentőségű védett természeti területek

23. §

(1) Helyi védettségű területek az alábbiak, melyek jellegét megváltoztatni nem lehet és azt a

jelenlegi állapotukban kell megőrizni:

            a) a Zv jelű Petőfi téri templomkert,

            b) ^[62]

Természeti területek

24. §.

(1) A szabályozási tervében jelölt Tt jelű Természeti területeken a művelési ág nem változtatható meg, melyek a következő hrsz-ú területrészek: 090-b, - 092/2 b, - 094 b, - 102/2 a,b – 0104/3 b, - 0106 d, - 0286, - 0288/1, - 0290, - 0327, - 0328/1, /2, /4, /6, /7.

(2) Az igazgatási terület szabályozási tervén jelölt Tt jelű természeti területeken az 1996. évi LIII. törvény 21. §-ban foglaltak az irányadóak.

 (3)  Kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény értelmében minden olyan esetben, amikor a település kül-, és belterületen jelentős földmunkával járó munkákra kerül sor, ezt megelőzően jelenteni kell a megyei Múzeumi Szervezetnek.

(4) Az állattartási követelményekkel kapcsolatban a mindenkori hatályos helyi Állattartási rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

Régészeti lelőhelyek védelme

25. §^[63]

(1)^[64] A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyekkel érintett, a 2. mellékletben helyrajzi számmal megjelölt telkek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.

(2) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a 2001. évi LXIV. törvény szerint régészeti érdekű területek.

(3)^[65]

Védőterületek, védősávok

26. §

(1) A védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. §-a, továbbá a jelen rendelet 13. § (2) előírásai tartalmazzák.

(2) Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőtávolságot saját telken kell biztosítani és kialakítani.

(3) Külterületen a közművek részére az alábbi védőterületeket – biztonsági övezetet – kell biztosítani:

     a)^[66] elektromos légvezeték             20 kV: 10,0 – 10,0 m

     b)^[67] vízelvezető csatorna:               17. § szerint

     c)^[68] FGSZ Zrt. szénhidrogénvezeték – GOÜ:   szabályozási terven bejegyzett

(4) A tervezett szennyvíztisztító telep körül 300 m védőtávolságot kell biztosítani.

(5)^[69] A szabályozási tervben “rendszeresen belvízjárta terület” -ként megjelölt földrészleteken minden új épület tervezése, építése, valamint meglévő épület alsó padlószintjének süllyesztése geotechnikai jelentés alapján történjen. Új lakóépület huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeinek padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ennek hiányában a csatlakozó terep szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön.

Egyéb rendelkezések

27. §

(1) A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott útmagasságok figyelembe vételével kell megállapítani.

(2) Építési korlátozás áll fenn a 1712/1, - 2042/1, /2, - 2085 hrsz. telkeken az utcanyitások biztosítása érdekében.

(3) Építési tilalom áll fenn a 1431, - 2063 hrsz. telkeken az utcanyitások biztosítása érdekében.

(4) A településkép javítása érdekében az 1997. évi LXXVIII. törvény 29. §. (3) pontban foglaltakat kell alkalmazni a helyrehozatali kötelezettségnél. A helyrehozatali határidő 90 nap.

Záró rendelkezések

28. §.

Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a községrendezésről szóló 2/1978. (XII.21.) tr. számú rendelet, és az azt módosító 1/1983. (V.26.) tr. számú rendelet.

Mélykút, 2003. október 31.

          Gelányi János sk.                                                                      Nagy János sk.

            Polgármester                                                                                  jegyző

1. melléklet a 2/2004.(II.1.) Ör.sz. rendelethez^[70]

1.^[71] Belterület szabályozási tervét a Vé-1-2/M, Vé-3/M2, Vé-4/M2, Vé-5/M2, Vé-6/M2, Vé-7, Vé-8 tervlapok tartalmazzák.

2. Öregmajor szabályozási tervét a Vé-9 tervlap tartalmazza.

3.^[72] Igazgatási terület szabályozási tervét a Vé-I/M, Vé-II/M, Vé-III/M2, Vé-IV/M2, Vé-V/MU2. tervlapok tartalmazzák.

2. melléklet a 2/2004.(II.1.) Ör.sz. rendelethez^[73]

Régészeti lelőhely táblázat