1. § E rendelet célja, hogy a lakhatás biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza az önkormányzat lakásgazdálkodását oly módon, hogy

2. § (1) E rendelet szabályozza

(2) E rendelet hatálya Csongrád Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, egyedülálló fogalmak meghatározásánál ”A Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény 4. § a./, b./, c./, d./, i./, j./, l./ pontjaiban meghatározottak az irányadók.

(2)³

(3) A jogos lakásigény mértékének felső határa

4. § A lakás és helyiségbérlettel kapcsolatos jogokat az alábbi szervek gyakorolják:

5. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérbe adható

6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, megüresedett szociális bérlakásokra – hasznosítására vonatkozó egyéb elképzelés hiányában a lakás megüresedését követő 15 napon belül - a polgármester pályázatot ír ki.

(2) A pályázati felhívást a helyi újságban, televízióban, a város honlapján (www.csongrad.hu), valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja, és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 15 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírás Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

(4) A pályázatot kizárólag az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A pályázat kizárólag abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha az 1. számú melléklet szerinti, hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon, a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelő módon, helyen és határidőben nyújtották be.

(5) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani.

7. § (1) A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:

(2) A pályázatot érvénytelennek kell tekinteni

(3)⁹

(4)¹⁰ A pályázat nyerteséről a polgármester és a szociális ügyekért felelős bizottság dönt soron következő ülésén. A bizottsági ülést követő 3 napon belül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre a pályázó nyertes neve.

(5)¹¹ Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, úgy a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani.

(6) Amennyiben érvényes pályázat nem került benyújtásra, a lakásra új pályázatot kell kiírni.

(7)¹² A pályázat kiírója (a polgármester) a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

8. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett, helyreállított összkomfortos, vagy komfortos lakás bérbeadása szociális helyzet alapján történő bérbeadására - amennyiben hasznosításra vonatkozó egyéb elképzelés nincs - a polgármester pályázatot ír ki.

(2) A pályázati felhívást a város lapjában, a televízióban, a város honlapján (www.csongrad.hu), valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 15 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírás Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

(4) Pályázatot a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A pályázat kizárólag abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha a 2. számú melléklet szerinti, hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon, a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelő módon, helyen és határidőben nyújtották be.

(5) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani.

9. § (1) A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:

(2) A pályázatot érvénytelennek kell tekinteni

(3)¹⁶

(4)¹⁷ A pályázat nyerteséről a polgármester és a szociális ügyekért felelős bizottság dönt soron következő ülésén. A bizottsági ülést követő 3 napon belül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre a pályázó nyertes neve.

(5)¹⁸ Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, úgy a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani.

(6) Amennyiben érvényes pályázat nem került benyújtásra, a lakásra új pályázatot kell kiírni.

(7)¹⁹ A pályázat kiírója (a polgármester) a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

10. § (1)²⁰ Az önkormányzat tulajdonában lévő, helyreállításra szoruló megüresedett szociális bérlakások felújítása érdekében - amennyiben azok hasznosítására vonatkozó egyéb elképzelése az önkormányzatnak nincs, - a hivatal haladéktalanul beszerzi az önkormányzat által megbízott szakember véleményét arra vonatkozóan, hogy a helyreállításhoz milyen munkálatok elvégzése szükséges. Az önkormányzat által megbízott szakember köteles szakvéleményét 15 napon belül a hivatal rendelkezésére bocsátani oly módon, hogy abban a helyreállításhoz szükséges munkálatok részletes felsorolása meghatározásra kerül az elvégzendő munkák számlaköteles költségvetésének és anyag költségének megjelölésével.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyreállításra szoruló,megüresedett szociális bérlakásokra a polgármester pályázatot ír ki.

(3) A pályázati felhívást a város lapjában, a televízióban, a város honlapján (www.csongrad.hu), valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 15 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírás Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

(5) A pályázatot a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A pályázat kizárólag abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha az a 3. számú melléklet szerinti hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon, a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelő módon, helyen és határidőben nyújtották be. Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot, minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani.

11. § (1) A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:

(2) A pályázatot érvénytelennek kell tekinteni

(3)²⁶

(4)²⁷ A pályázat nyerteséről a polgármester és a szociális ügyekért felelős bizottság dönt soron következő ülésén. A bizottsági ülést követő 3 napon belül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre a pályázó nyertes neve.

(5)²⁸ Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, úgy a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani.

(6)²⁹ Amennyiben érvényes pályázat nem került benyújtásra a lakásra új pályázatot kell kiírni. A pályázat kiírója (a polgármester) a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

(7) A pályázati kiírásban felsorolt helyreállítási munkák elvégzését az önkormányzat által megbízott szakember ellenőrzi. Ezt követően kerül sor a bérleti szerződés megkötésére.

(8)³⁰ A lakásbérleti jogviszony 5 éven belül történő megszűnése esetén, a lakás állapotfelmérését követően a bérlő az általa beköltözés előtt elvégzett értéknövelő beruházás addig meg nem térült ellenértékére igényt tarthat, melyet a bérlő részére a lakás leadását követő 30 napon belül kell kifizetni kivéve, ha a lakásbérleti jogviszony megszűnésére a bérlőnek felróható okból került sor.

12. § A megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére akkor adható bérbe, ha vállalja a megüresedett lakrész – a saját lakrészével azonos – mértékű lakbérének megfizetését.

13. § (1) A piaci feltételekkel a költségelven bérbe adható lakásokat, a helyben szokásos módon meg kell hirdetni (városi lapjában, televízióban, a város honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján). A pályázat általános feltételeit a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdésében rögzített feladatai ellátásához szükséges szakemberek letelepedése, megtartása érdekében dönthet úgy, hogy közérdekből e lakások közül ad bérbe:

(3) Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe, a helyiségbérlet szabályai szerint, a Képviselő-testület döntése alapján.

14. § (1) A költségelvű bérlakásokat a bérleti jogviszony lejártát megelőző legalább 60 nappal a 13 §-ban írt módon meg kell hirdetni.

(2) Minden olyan költségelvű lakás, amely központi forrás felhasználásával épült, csak pályázat útján hasznosítható.

(3) A pályázati kiírás szabályaira irányadó a rendelet 4. sz. melléklete.

15. § (1) Ha a bérlőkijelölési, vagy bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás ürül meg, a jogosult köteles gondoskodni a lakás bérlőjének kijelöléséről. Amennyiben ennek 15 napon belül nem tesz eleget, a kieső bérleti díjat és a lakást terhelő összes költséget a bérlőkijelölésre jogosult szervnek meg kell téríteni, a lakás megüresedésétől kezdődően az önkormányzat részére.

(2) Bérlőkijelölési joggal érintett lakás esetén a bérlővel kizárólag a kijelölő által közölt feltételekkel köthető meg a szerződés.

(3) Egyszeri, illetve többszöri bérlőkiválasztási jog megszerzése kétoldalú megállapodással történhet, amelyet az Önkormányzat és a bérlőkiválasztásra jogosult szerv köt egymással.

16. § A lakástörvény 23. § (4) bekezdése alapján, az elemi kár, vagy egy lakás megsemmisülése esetében a lakás használóját – elsősorban – az önkormányzat e célra kijelölt szükséglakásában történő ideiglenes elhelyezés illeti meg, lakbérfizetés mellett.

17. § (1)³² Amennyiben a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák elvégzése szükségessé teszi, hogy a bérlő átmenetileg kiköltözzön a lakásból, úgy e lakás tekintetében a felek közötti jogviszony szünetel. A bérbe adó köteles a szünetelés időtartamára egy másik lakást felajánlani a bérlő részére, amely lakás az együttlakó személyek számára is figyelemmel, megfelel a bérlő lakásigényeinek. A szünetelés időtartama igazodik a beruházás szükséges időtartamához, e tekintetben a felek kötelesek megállapodást kötni.

(2) Önkormányzati lakás lebontása esetén a bérlő a család létszámának megfelelő, az előzővel megegyező komfortfokozatú lakásra, illetve pénzben ellenértékre tarthat igényt (Ltv. 27. § /1/-/2/ bek, továbbá jelen rendelet rendelkezései szerint).

18. § A garzonlakáshoz jutás feltételeit a külön rendelet tartalmazza.

19. § A szociális intézménybe beutalt személy, ha előzőleg önkormányzati bérletéről pénzbeli térítés ellenében mondott le, az intézményből való 5 éven belül történő elbocsátásakor a lakásigényének megfelelő, beköltözhető állapotú lakásra tarthat igényt, térítés ellenében a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével, a felvett pénzbeli térítés visszafizetése mellett.

20. § (1) A bérleti szerződést – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – legfeljebb 1 + 4 év időtartamra kell megkötni. A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles „A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint életvitelszerűen a lakásban lakni. Ennek megszegése felmondási oknak minősül.

(2) A bérlő a lakásból való két hónapot meghaladó indokolt távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére 8 napon belül bejelenteni. A bérlő bejelentési, igazolási kötelezettségét és a mulasztás jogkövetkezményeit a szerződésnek tartalmaznia kell. A bérlőnek a távollét okát igazolnia kell.

(3)³³ A bérlő a bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbítását a bérleti jogviszony időtartamának lejárta előtt, legkésőbb 2 hónappal kérelmezheti. A bérleti jogviszony meghosszabbításáról, annak határidejéről, a mulasztás jogkövetkezményeiről a Szociális és Lakásügyi Iroda írásban tájékoztatja a bérlőt.

(4)³⁴ A (3) bekezdés szerinti határidőben benyújtott kérelem esetén a bérleti jogviszonyt a polgármester egy alkalommal – kivételt képeznek a 2023.10.01. napját megelőzően bérleti jogviszonnyal rendelkezők – legfeljebb 5 évvel az alábbi feltételek együttes fennállása esetén hosszabbítja meg:

(5)³⁵ Rendkívüli élethelyzetben a képviselő-testület a 20. § (4) bekezdésében rögzített időtartam lejártát követően a lakásbérleti jogviszonyt legfeljebb további két évvel meghosszabbíthatja.

(5a)³⁶ Ha a bérlő, illetve a vele együtt lakó személyek egy főre jutó havi jövedelme meghaladja 7. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített jövedelemhatárt, részére piaci lakbért kell megállapítani legfeljebb 5 év időtartamra. Ezt követően a bérlőnek saját magának kell a további lakhatásáról gondoskodnia.

(6) Amennyiben a bérlő a meghosszabbításra vonatkozó határidőt saját hibájából eredendően nem tartotta be, és mulasztását hitelt érdemlően nem tudja igazolni, úgy 30 napon belül köteles a bérleményből kiköltözni és a lakhatásáról saját maga gondoskodni.

(7)³⁷ A bérbeadó a határozott idejű lakásbérleti jogviszonyt átminősítheti határozatlan idejű jogviszonnyá, ha a bérlő vagy a vele közös háztartásban élő - Ptk. szerinti- közeli hozzátartozója vagy élettársa mozgáskorlátozott személy és akadálymentesítési támogatást kíván igénybe venni a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Kormányrendeletben foglaltak szerint. A határozatlan idejű bérleti jogviszony a mozgássérült személy elhalálozásával megszűnik, ezt követően a lakásbérleti jogviszony folytatása az arra jogosult személy részére határozott időre kerül megkötésre.

21. § (1) Akiknek a lakásbérleti szerződése határozatlan időre szól, szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyait 3 évente felül kell vizsgálni e rendelet 7. §-ban foglaltak szerint. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a bérlő szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján jogosult a bérlakásra, a bérleti jogviszonyát továbbra is fenn kell tartani.

(2) Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a bérlő szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján már nem jogosult a bérlakásra, a lakásbérleti szerződést módosítani kell, számára piaci lakbért kell megállapítani, e rendelet 13. § alapján.

23. § Az e rendeletben szabályozott eljárásokban az ügyfélnek küldött iratokat hivatalos irat formájában kell közölni. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett, vagy a meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt „nem veszi át”, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekintetni.

24. § (1)

(2) A hozzájárulás nem tagadható meg a Lakástörvény 29. § /6/ bekezdésében rögzítettek esetén, kivéve a 29. § /7/ bekezdésében írtakat.

(3) A hozzájárulás megtagadható a Lakástörvény 29. § /4/ bekezdésében rögzítettek szerint.

(4) Ha a határozatlan idejű bérlő az önkormányzattól azonos, vagy kisebb szobaszámú lakást kér, kérelme teljesíthető pénzbeli térítés mellett, a megüresedő lakások függvényében.

(5) A (3) bekezdés esetén alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosításakor a bérlő jogosult a lakások éves lakbére közötti különbözet kétszeresének megfelelő térítésre, akkor, ha a lakást üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja a bérbeadónak. A lakás leadásáig a volt bérlőt terheli a korábbi lakás lakbére és egyéb járulékos költségei is. A lakások közötti különbözet értékét a lakás leadását követő naptól számított 30 napon belül ki kell fizetni.

(6) Önkormányzati lakásbérlemények cseréje esetén a határozatlan idejű bérlővel továbbra is határozatlan idejű, míg a határozott idejű bérlővel továbbra is határozott idejű bérleti szerződés köthető az előző lakásra szóló bérlet időtartamáig.

(7) Amennyiben a bérlő a részére felajánlott második cserelakást sem fogadja el, nincs lehetősége lakáscserére.

25. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés – a Lakástörvény előírásain túl – nem köthető.

(2) A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatásánál a lakástörvény 32. §. /3/ bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a bérleti jogviszony folytatására több azonos jogcímű jogosult van, akiknek a tulajdonában beköltözhető lakásingatlan nincs, velük – kérelmükre – bérlőtársi szerződés köthető.

26. § (1)³⁹ A bérbeadó a lakások rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, az éves ellenőrzési tervben foglaltak szerint, évente egy alkalommal ellenőrzi. Nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentés esetén előzetes értesítés nélkül is végezhető ellenőrzés.

(2) A bérlő köteles tűrni a bérbeadó igazolt képviselője általi ellenőrzést.

(3) Az 1. ponton túli rendkívüli káresemény, hibafeltárás, -elhárítás, illetőleg veszélyhelyzet fennállása miatt az ellenőrzést tűrni, valamint a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzését is köteles biztosítani a bérlő.

(4) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(5) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, albérletbe adta, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

27. § (1) Szociális alapon bérbe adott lakást csak lakás céljára lehet használni.

(2) A bérlő köteles az 5. sz. mellékletben foglalt bérleti díjat megfizetni.

(3) A bérlő továbbá köteles

(4) A bérlő a bérleti szerződés megkötésekor vállalja az előrefizetős – kártyás – mérőóra felszereltetését 1 hónapon belül.

(5) Azon bérlő, aki érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik, e rendelet hatályba lépését követő egy hónapon belül köteles felszereltetni az előrefizetős mérőórát.

(6) Az Önkormányzat az általa megfizetett közös költségnek a lakás használatával összefüggő részét áthárítja a bérlőre és azt a lakbérrel együtt kiszámlázza.

(7) A kizárólag önkormányzati tulajdonú, társasháznak nem minősülő, több lakást tartalmazó ingatlanok közös helyiségeinek használatával összefüggésben felmerülő közüzemi díjakat a bérlők egyenlő arányban, évente kiállított számla alapján kötelesek megfizetni.

28. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekszik és a bérlő egyúttal vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését.

(2) Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt meg nem térült értéknövelő beruházásai ellenértékére, amelyet a bérlő részére legkésőbb a bérlet megszűnését követő 1 éven belül ki kell fizetni.

(3)⁴¹ Lakás korszerűsítés céljából történő nyílászárócsere (kizárólag ablak) esetén a felek a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően abban is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat viseli az ablakok cseréjével, pótlásával kapcsolatos költségek 50 %-át

(4)⁴² A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére vonatkozó megállapodás tartalma tekintetében a bérbeadó nem korlátozza magát, arról szabadon állapodik meg a bérlővel.

29. §⁴³ A bérlő a szerződés megszűnésekor köteles a lakást tiszta, rendezett állapotban (legalább minden helyiség tisztasági meszelését követően) visszaadni a bérbeadónak. A felek akár a szerződéskötéskor, akár a megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a – Lakástörvény 91/A §-ában megjelölt – lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

30. § (1) Az önkormányzati bérlakást használó személyek – a jogcím nélküliség kezdő napjától - a lakás használatáért 2 hónapig a lakásra megállapított lakbér összegét kötelesek fizetni: A 3. hónaptól kezdődően a lakásra megállapított lakbér kétszeresét, a 6. hónaptól a háromszorosát kötelesek használati díjként megfizetni.

(2) Önkényes beköltöző a beköltözés napjától lakáshasználati díjként a havi lakbér ötszörösét köteles megfizetni.

(3) Különösen méltányolandó esetben (betegség, tartós munkanélküliség) – kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat – a bérbeadó ettől eltérően is határozhat.

(4) A bérlő halála esetén, ha a Lakástörvény alapján nincs arra jogosult, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, az örökösöknek a halál időpontját követő 2 hónapon belül a lakást ki kell üríteni, és átadni a bérbeadó részére.

(5) Az örökösök, mint jogcím nélküli lakáshasználók, az (1) bekezdés szerinti díjat kötelesek a lakás használatáért fizetni.

31. § A bérlő a lakástörvényben megjelölt kivételeken túl, az önkormányzati bérlakásba csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be azzal a feltétellel az élettársát, a testvérét, illetve a féltestvérét, életvitelszerűen a lakásban lakó gyermeke házastársát, hogy a bérbeadó a nevezettek elhelyezéséről a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor nem gondoskodik. A hozzájárulás megadása előtt figyelembe kell venni a lakás nagyságát, a 3. §. (3) bekezdésében meghatározott lakásigénynek megfelelően.

32. § (1) Határozatlan időtartamú lakásbérleti jogviszonynak a Lakástörvény 23. §. (3) bek. alapján cserelakás biztosítása nélküli megszűnése esetén a pénzbeli térítés mértéke, mely magában foglalja a korábban befizetett használatbavételi díj összegét:

(2) A határozatlan idejű bérlet esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakásról történt lemondást követően

(3) Az (1) bekezdésben szereplő esetekben a pénzbeli térítési díj a lakás üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő leadását követő 30 napon belül fizethető ki.

(4) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradt személy másik lakásban történő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(5)⁴⁶ A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a bérlő, másik lakásba kerülhet bérleti jogviszony keretében, vagy pénzbeli térítésben részesül. A pénzbeli térítés mértéke a lakás éves bérleti díjánál nagyobb összeg nem lehet. Pénzbeli térítés a lakás átadása feltételével kerül kifizetésre a bérlő részére.

33. §⁴⁷ Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a szociális ügyekért felelős bizottság javaslatára, a polgármester hozzájárulást adhat az albérletbe adáshoz.

34. § (1) A mindenkor érvényes lakbérek mértékét jelen rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(2) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg.

(3) A módosított lakbér közlésére irányadó eljárás a Lakástörvény 6. §. (1)-(2) bekezdése.

(4)⁴⁸ Lakbértámogatás szabályozását ”A települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználásának ellenőrzéséről” szóló 10/2020.(II. 21.) tartalmazza.

35. § (1) A költségelvű lakások bére nem lehet kevesebb az adott bérlakásra eső üzemeltetési, fenntartási és felújítási költség összegénél. Ezen lakbér éves összege az építést követő első évben nem lehet kevesebb, mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2 %-a. A költségelvű lakások bérének mértéke, azonos komfortfokozat mellett is, eltérő lehet az ingatlan fekvése szerint.

(2) Ha az önkormányzat piaci alapon ad bérbe lakást, annak bérét úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak, figyelemmel a lakásfenntartással, üzemeltetéssel, felújítással összefüggésben kimutatható költségekre.

36. § (1) A lakbért külön számla ellenében a tárgyhó 15. napjáig kell a bérbeadó részére megfizetni.

(2) A különszolgáltatások díját – többek között a lakásra eső társasházi közös költséget – a lakbérrel egyidőben kell megfizetni.

37. § (1) Vegyes tulajdonú társasházak esetében a vízfogyasztás megállapítása a lakásközösség döntése alapján lakás/főre számított mennyiség is lehet, ha annak lakásonkénti szétosztását a közösség képviselője elvégzi. A megosztás alapján a főmérőn és mellékmérőn mért vízmennyiség különbsége fizetendő.

(2) A közüzemi díj fizetési kötelezettség elmulasztásakor a bérleti díj nem fizetése esetére e rendelet vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Többlakásos ingatlanok esetén a közös szennyvízakna ürítésének költségét lakásonként kötelesek a bérlők fizetni, a megosztás arányát a bérlők közös megegyezéssel határozzák meg, ennek hiányában a költséget egyenlő arányban viselik.

38. § (1) Az önkormányzati helyiségek bérbeadása (Lakástörvény 91/A § 12. pont) nyilvános pályázat, árverés útján történhet, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat, illetve az önkormányzat intézményei használatába adott helyiségeket, amelyekre a vagyonrendelet szabályai az irányadóak. A pályázati, árverési eljárás szabályait a „Csongrád város önkormányzat vagyonhasznosítási, -fejlesztési versenyszabályzatáról és beruházásairól” szóló külön rendelet tartalmazza.

(2)⁴⁹ A pályázat, árverés alól – ha a helyiség minimum éves bérleti díja a 2 millió Ft-ot és/vagy a helyiség forgalmi értéke a nettó 20 millió Ft-ot nem haladja meg – a Városgazdasági, Ügyrendi-és Összeférhetetlenségi Bizottság mentesítést adhat, ha

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a bérleti jogviszony meghosszabbítása esetén is alkalmazni kell.

(4) A helyiségbérletre vonatkozó szerződés csak határozott időre köthető, időtartama maximum 10 év.

39. § (1) A helyiségek minimum bérleti díjait a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(2) A minimum bérleti díjaktól lefelé (beleértve az ingyenességet is) a Képviselő-testület a vagyonrendelet 6. §-ának (6) bekezdésében foglalt esetekben és módon térhet el.

40. § Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy cseréjéhez, albérletbe adásához hozzájárulás adható, ha a bérlő a bérleti jogért a szerződéskötéskor pénzbeli térítést fizetett.

41. § (1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, bérleti jog szünetelésével, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatosan a lakásokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(2) A nem lakás célú helyiségek bérleti ügyeinek intézésében közreműködő a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési és Üzemeltetési Irodája.

42. § (1) A Képviselő-testület dönthet úgy, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lakást elidegenítésre kijelöl abban az esetben, ha:

(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakások elidegenítése esetén, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg

(3) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet a (2) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni.

(4) Elidegenítés esetén figyelemmel kell lenni a lakástörvény 50. § rendelkezésére.

43. § A lakásingatlanok forgalmi értéke megállapításának alapja a szakértői értékbecslés, amelynek tartalmaznia kell

44. § (1)⁵⁰ A pályázat, árverés alól – ha a helyiség minimum éves bérleti díja a 2 millió Ft-ot és/vagy a helyiség forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot nem haladja meg – a Városgazdasági, Ügyrendi-és Összeférhetetlenségi Bizottság mentesítést adhat, ha

(2) Az árverés további lebonyolítására a 15/2005. (IV.27.) Ökt. számú rendelet 10. §, valamint a szerződés megkötésére ugyanezen rendelet 11. §, elővásárlási jog esetén 12. §-ában rögzítettek érvényesek.

45. § (1) Ha a lakást elővásárlási jogra jogosult bérlő, vagy bérlőtársak vásárolják meg, akkor

(2) Ha a lakást nem elővásárlási jog jogosult személy vásárolja meg, a vételárra részletfizetés nem adható.

46. § (1) Részletre történő vásárlás esetén a kamat mértéke a Ptk. rendelkezései alapján meghatározott mértékű kamat.

(2) Ha az elővásárlási jog jogosultja az (1) bekezdés szerinti időszakban a havonta esedékes törlesztőrészlet fizetésével késedelembe esik, vagy a vállalt határidőre a teljes vételárat nem fizeti meg, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmes kamatot kell fizetni.

47. § (1) Részletfizetéssel történő vétel esetén

(2) E rendelet alapján megvásárolt lakás megterhelhető

48. §⁵¹ Önkormányzati lakás elidegenítéséből származó bevétel felhasználásáról mindenkor a képviselő-testület dönt. A befolyó bevételt elkülönített számlán kell kezelni, annak végleges felhasználásáig.

49. §⁵² (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás célú helyiségek csak a képviselő-testület egyedi döntése alapján, a vagyonrendelet szabályai szerint idegeníthetők el.

(2) Önkormányzati tulajdonú, nem lakáscélú helyiség elidegenítése szerinti vételár nem lehet alacsonyabb az ingatlanforgalmi értékbecslés által megállapított, helyben aktuális piaci ingatlanforgalmi értéknél.

(3) Elővásárlási joggal érintett, illetve ezen joggal nem terhelt, nem lakáscélú helyiség eladása esetén a vételár legalább 50 %-át a szerződéskötést követő 30 napon belül kell megfizetni, míg a további 50 % megfizetésére egy éven belüli részletfizetés adható.

50. § A jelen rendelet mellékleteiben rögzített adatokat a hivatal, valamint e rendelet alapján döntésre és intézkedésre jogosult más szervek, az adatvédelmi törvény előírásai szerint kezelik és használják fel.

51. § (1) E rendelet 2016. január 01. napján lép hatályba.

(2)⁵³

(3) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (III.29.) Ökt. rendelet.

(4) A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.