1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nemesvámos Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 8248 Nemesvámos, Fészek u. 7.

(3) Az önkormányzat hivatala és annak székhelye: Nemesvámosi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) 8248 Nemesvámos, Fészek u. 7.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A jelképek leírását és azok használatának rendjét az önkormányzat jelképeiről és a településnév használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra - anyagi lehetőségeitől függően, az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja a helyi közügyek körében önként vállalt feladatok anyagi fedezetét.

(2) Önként vállalt feladatok különösen:

4. § Az önkormányzat kormányzati funkciók szerint besorolt alaptevékenységét az 1. melléklet tartalmazza.

5. §² A képviselő-testület által a képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre és a jegyzőre átruházott önkormányzati hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

6. § Az átruházott hatáskör címzettje a hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.

7. §³ A döntések előkészítéséről, végrehajtásáról, továbbá a Képviselő-testület és a bizottságok működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételekről a jegyző - a hivatal útján - gondoskodik.

8. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 7 fő.

9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 ülést tart. A testületi ülések ütemezését a munkaterv tartalmazza.

(2) Az éves munkaterv tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év decemberében hoz döntést.

(4) A munkaterv tartalmazza:

10. § A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti ülést, ideértve a közmeghallgatást is, és rendkívüli ülést tart.

11. § (1) A képviselő-testület a munkaterv szerinti üléseit általában szerdai napokon 15 órai kezdettel a hivatal földszinti tanácskozó termében tartja.

(2) Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, az ülés a településen belül másik helyszínen is megtartható.

(3) A képviselő-testület a nyilvános ülésen lehetőséget ad az érdeklődők részvételére, akik a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A nyilvános ülésen megjelent érdeklődők az ülés rendjét nem zavarhatják.

(4) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára a mindenkor hatályos információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

12. § (1) Ha a körülmények indokolják a képviselő-testület rendkívüli ülést tart.

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő ügyek esetén a polgármester bármikor rendkívüli ülést hívhat össze.

13. § A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívására a korelnök jogosult. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze, a tisztség betöltetlensége esetén a korelnök.

14. § (1) A képviselő-testület tagjait meghívóval kell az ülésre összehívni.

(2) A meghívó tartalmazza:

(3) A meghívót a polgármester írja alá.

(4) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt öt nappal kell a helyi önkormányzati képviselők (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) és a meghívottak részére eljuttatni.

(5) A jegyző a képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről az ülés tervezett időpontja előtt öt nappal tájékoztatja lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján.

(6) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a lakosságot legalább tíz nappal korábban kell tájékoztatni.

(7) A képviselő-testület sürgős döntést igénylő esetben írásos meghívó nélkül - telefonon, szóbeli vagy elektronikus üzenet útján - is összehívható. Az érdekelteket az ülés időpontjáról és napirendjéről legalább egy nappal az ülés napját megelőzően értesíteni kell.

(8)⁴ A képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra.

(9) A határozatképtelen testületi ülést a polgármester nyolc napon belül köteles összehívni, ugyanazon napirend tárgyalására.

15. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2)⁵ A meghívót nyomtatott formában kell kézbesíteni az önkormányzati képviselők részére. Az írásos előterjesztések kézbesítésére elektronikus úton, igény esetén számítástechnikai adathordozón kerül sor, a meghívó kézbesítésének napján.

(3) Az önkormányzati képviselők és a jegyző valamennyi napirendi pont írásos előterjesztését megkapják. Az (1) bekezdés b), d), e), g) pontjában meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik, az f) pont szerint meghívottak részére írásos előterjesztést nem kell kézbesíteni.

16. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, a határozati javaslat, a beszámoló, a tájékoztató, a szerződés-tervezet, a megállapodás-tervezet és a szabályzat.

(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.

(3) A rendelet-tervezetet, a szerződés-tervezetet, a megállapodás-tervezetet, a szabályzatot és a beszámolót kizárólag írásban lehet előterjeszteni.

17. § (1) Rendeletalkotást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.

(2) A rendelet-tervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.

18. § (1) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(2) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:

19. § Az írásbeli előterjesztés főbb tartalmi elemei:

20. § (1) A költségvetési rendelet végrehajtását érintő előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a Pénzügyi Bizottság véleményezésével lehet benyújtani.

(2) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésekhez mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését. Ennek hiányában a javaslatról érvényes döntés nem hozható.

21. § (1) Az írásbeli előterjesztéseket a törvényesség biztosítása érdekében a jegyző ellenőrzi.

(2) Az írásbeli előterjesztéseket a jegyző részére legkésőbb a tervezett ülést megelőző hatodik napon át kell adni.

22. § Az ülés napirendi pontjának előterjesztője lehet:

23. § A nyilvános ülésre benyújtott előterjesztések önkormányzat honlapján történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.

24. § (1) Az önkormányzati képviselő – legkésőbb az ülést megelőző nyolc nappal – a polgármesternél önálló képviselői indítványt terjeszthet elő.

(2) Az önálló képviselői indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát, szövegét, az előterjesztő aláírását.

25. § (1) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.

(2) Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:

26. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülés vezetésére a korelnök jogosult.

(2) Akadályoztatásnak minősül az is, ha kizárási ok merül fel a polgármester vagy az alpolgármester személyére vonatkozóan.

27. § A polgármester az ülés megnyitása előtt megállapítja a képviselő-testület határozatképességét vagy annak hiányát, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távolmaradókat. A képviselő-testület határozatképesnek minősül, ha az ülésen a tagjainak több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

28. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai:

(2) A polgármester vitavezetési feladatai:

29. § A napirend tárgyalása előtt a jegyző beszámol a képviselő-testület lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról.

30. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti a szó, aki a vita előtt szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez. A kiegészítés időtartama az öt percet nem haladhatja meg.

(3) A napirendi pont előterjesztőjéhez a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal résztvevő kérdést intézhet, amelyre az előterjesztő köteles válaszolni.

(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Egy-egy felszólalás időtartama a tíz percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester a szót megvonhatja.

(5) A vita során a képviselő-testület tagjai a hozzászólásuk részeként az előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatot tehetnek.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, az önkormányzati képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

31. § (1) A felszólalások után a polgármester a vitát lezárja.

(2) A polgármester a vita lezárása után – a döntéshozatal előtt - szót ad a jegyzőnek, ha az javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja. A képviselő-testület először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti döntési javaslatról szavaz.

(4) A minősített többséget igénylő döntések esetében a módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.

32. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Az ülés a polgármester összehívására folytatódik.

(2) Ha valamelyik önkormányzati képviselő a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy bármelyik önkormányzati képviselőt sértő kifejezést használ, vagy más módon a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendreutasítja. Amennyiben az ülésen ezt követően ismételten a rendreutasítására kerül sor, az az önkormányzati képviselő kötelezettség-szegésének minősül, amit a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(3) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődők rendzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, az ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett (1)-(3) bekezdésben meghatározott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy az intézkedések miatt vitába bocsátkozni nem lehet.

33. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől felvilágosítást (a továbbiakban: interpelláció) kérhet a feladatkörükbe tartozó ügyben.

(2) Az interpelláció legkésőbb az ülést megelőző második munkanap 8 óráig a polgármesterhez és a jegyzőhöz írásban is benyújtható.

(3) Az írásban benyújtott interpelláció tartalmazza:

(4) Ha az interpelláló nincs jelen az ülésen és távolmaradását előzetesen indokolva nem jelentette be, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Előzetesen bejelentett, indokolt távolmaradás esetén az interpelláció előterjesztésére a soron következő képviselő-testületi ülésen van lehetőség.

34. § (1) A képviselő-testületi ülésen az interpelláció tárgyalására a napirend tárgyalását követően kerül sor. Az önkormányzati képviselő az interpellációt legkésőbb annak tárgyalásáig visszavonhatja.

(2) Amennyiben az interpelláló az írásban benyújtott interpellációt szóban is ismerteti, az 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. Ha az interpelláló az írásban megküldött interpelláció tartalmától eltér, a polgármester jogosult tőle a szót megvonni.

(3) Az interpellációra a képviselő-testületi ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(4) Az interpellációra adott válasz után az interpelláló önkormányzati képviselőnek legfeljebb 3 perc időtartamban viszontválaszra van joga – írásban adott válasz esetén a soron következő képviselő-testületi ülésen – és nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor a polgármester javaslata alapján érdemi vizsgálatot rendelhet el. Az érdemi vizsgálat lefolytatásával megbízhatja a polgármestert, állandó bizottságát, vagy az e célból létrehozott eseti bizottságot.

(6) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatát hatvan napon belül kell lefolytatni az interpelláló önkormányzati képviselő bevonásával.

(7) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában az érdemi vizsgálatról készült jelentés alapján, a soron következő testületi ülésen, az interpellációt benyújtó önkormányzati képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban ismertetett véleményének meghallgatása után, vita nélkül dönt.

35. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz a feladat-és hatáskörükbe tartozó ügyben kérdést intézhet.

(2) A kérdésre az ülésen szóban, vagy az ülést követő tizenöt napon belül írásban kell érdemi választ adni.

(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

36. § A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítése mellett alakszerű, számozott határozat nélkül dönt:

37. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges a következő esetekben:

38. § (1) A képviselő-testület tagjai „igen” vagy „nem” szavazattal szavaznak. A szavazás során tartózkodni nem lehet. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok összeszámlálását az ülés vezetője végzi, aki köteles a szavazást egy alkalommal bármelyik önkormányzati képviselő kérésére megismételtetni abban az esetben, ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel.

(3) Választás, kinevezés, vezetői megbízás esetén, amennyiben több jelölt van, a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy önkormányzati képviselő „igen” szavazatot csak egy jelöltre adhat.

39. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, amelyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat. Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármelyik önkormányzati képviselő indítványozhatja.

(2) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 fős eseti bizottságot hoz létre. A képviselő-testület a bizottság létrehozásáról számozott, alakszerű döntést hoz.

(3) A bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, amelyeken a 38. § (3) bekezdés szerinti személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „igen” és „nem” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és az önkormányzat hivatalos bélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazó helyiség és urna igénybevételével történik.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

40. § (1) A szavazás lebonyolítását végző eseti bizottság a titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza:

(2) A titkos szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testületi ülésen.

(3) A titkos szavazással hozott döntést a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben számozott, alakszerű határozatba kell foglalni.

41. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt eseteken kívül a 37. § szerinti döntésekhez, amennyiben a név szerinti szavazást bármelyik önkormányzati képviselő javasolja és legalább még egy önkormányzati képviselő csatlakozik a kezdeményezéshez.

(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a jelenlévő önkormányzati képviselők nevét, akik a nevük elhangzásakor „igen” vagy „nem” szavazatot adnak.

(3) A jegyző a képviselő-testület névsorát tartalmazó íven a név mellett feltünteti az önkormányzati képviselő szavazatát, majd átadja a névsort a polgármesternek.

(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

(5) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvben és a jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

42. § (1) Az önkormányzati rendelet szövegének megszerkesztéséről, a rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el.

(3) Az önkormányzati rendeletet a megalkotásától számított három munkanapon belül a hivatal földszinti hirdetőtábláján tíz napig történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja a hirdetőtáblán történő elhelyezés napja.

(4) A rendeletet az önkormányzat honlapján a kihirdetés napján közzé kell tenni.

(5) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző a hivatal útján nyilvántartást vezet és gondoskodik a rendeleteknek az önkormányzat honlapján történő folyamatos közzétételéről.

43. § A képviselő-testület normatív határozatát a 42. § (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kell közzétenni.

44. § A képviselő-testület egyedi határozatainak megjelölése naptári évenként 1-től kezdődően folyamatos arab számmal történik. A határozatszám után „/” jellel elválasztva arab számmal kell megjelölni az évszámot. Az évszám után zárójelben az ülés hónapját római számmal, napját arab számmal, majd a zárójel után a „számú határozat” kifejezést kell feltüntetni.

45. § (1) A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

(2) Amennyiben a képviselő-testületi ülést nem a polgármester vezette, a jegyzőkönyvet az a személy is aláírja, aki az ülés vezetését ellátta.

(3) Amennyiben a jegyző nem vett részt az ülésen, a jegyzőkönyvet az őt helyettesítő köztisztviselő is aláírja.

46. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

(2)⁶ A jegyzőkönyvet naptári évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámozással kell ellátni és mellékleteivel együtt lapozhatóan össze kell fűzni.

(3) Ha valamely melléklet nem alkalmas a lefűzésre, akkor a jegyzőkönyv számával ellátva a jegyzőkönyvhöz csatolva kell őrizni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a hivatal őrzi. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján megtekinthető.

47. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére, tartalmára, mellékleteire, lefűzésére és őrzésére a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A zárt ülés jegyzőkönyvének elkészítésével egyidejűleg, a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének biztosítása érdekében, a zárt ülésen hozott döntésekről összefoglalót kell készíteni.

(3) A zárt ülésen hozott döntésekről készült összefoglalót a hivatalban és az önkormányzat honlapján lehet megtekinteni.

48. § A közmeghallgatás jegyzőkönyvére a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

49. § Az önkormányzati képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül megillető jogosítványok:

50. § Az önkormányzati képviselő kötelezettségei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül:

50/A. §⁷ (1) A tiszteletdíjat egy hónapra meg kell vonni a képviselőtől, ha két egymást követő testületi vagy bizottsági ülésen előzetes bejelentés nélkül, igazolatlanul nem vesz részt.

(2) A képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről való távolmaradás akkor tekinthető igazoltnak, ha azt a képviselő az ülést megelőzően alapos indokkal a polgármesternek vagy bizottsági elnöknek bejelenti. Alapos indoknak kell tekinteni, ha a hiányzásra

(3) A tiszteletdíj megvonására vonatkozó előterjesztést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

51. § Amennyiben az önkormányzati képviselő a képviselő-testület döntéshozatalakor a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a polgármester javaslatára az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíját megvonhatja.

52. §⁸ (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának biztosítása érdekében állandó vagy ideiglenesen működő eseti bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai:

(3) A Pénzügyi Bizottság tagjainak száma 5 fő, ebből 2 fő nem önkormányzati képviselő. A Nemesvámosi Települési Értéktár Bizottság tagjainak száma 5 fő, valamennyien önkormányzati képviselők.

(4) Az állandó bizottságok tagjainak névjegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

53. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök feladatait a bizottság legidősebb önkormányzati képviselő tagja látja el.

(2) Az elnök köteles a bizottságot összehívni:

(3)⁹ A bizottsági ülésre szóló nyomtatott meghívót legalább öt nappal az ülés előtt ki kell küldeni. Sürgős döntést igénylő esetben a bizottsági ülés írásos meghívó nélkül is összehívható, legalább kettő nappal az ülés időpontja előtt.

(4)¹⁰ Az írásos előterjesztések kézbesítésére elektronikus úton, igény esetén számítástechnikai adathordozón kerül sor, a meghívó kézbesítésének napján.

(5) A polgármester tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén.

54. § A bizottság ülésére szóló meghívón szereplő napirendi javaslaton túl a bizottság tagjai más napirend tárgyalását is kezdeményezhetik. A napirend elfogadásáról a bizottság vita és számozott határozat nélkül dönt.

55. § A bizottság minősített többséggel hoz döntést:

56. § A bizottság határozatának megjelölése naptári évenként 1-től kezdődően folyamatos arab számmal történik. A határozatszám után „/” jellel elválasztva arab számmal kell megjelölni az évszámot. Az évszám után zárójelben az ülés hónapját római számmal, napját arab számmal, majd a zárójel után a bizottság rövid megjelölését és a „határozat” kifejezést kell feltüntetni.

57. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, valamint a 2. mellékletben felsorolt átruházott hatáskörébe tartozó feladatokon kívül a Pénzügyi Bizottság végzi:

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó megbízatások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza. A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával járó adminisztrációs feladatokat a hivatal közreműködésével látja el.

59. § A Nemesvámosi Települési Értéktár Bizottság feladata:

60. § A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv lefűzésére, őrzésére a 46. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni

61. § (1) A bizottságok a tevékenységükről a képviselő-testület munkaterve szerint beszámolnak a képviselő-testületnek.

(2) Az eseti bizottság a feladata végrehajtásával megszűnik.

62. § (1) A polgármesteri tisztség betöltése főállásban történik.

(2) A polgármester általában szerdai napokon 9 és 12 óra között, illetve előzetesen egyeztetett időpontban tart ügyfélfogadást.

(3) A polgármester feladata különösen:

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, az alpolgármester tisztség betöltetlensége esetén a korelnöknek adja át a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései szerint.

63. § (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ az önkormányzati képviselők közül. A képviselő-testület nem választ olyan alpolgármestert, aki nem tagja a képviselő-testületnek.

(2) Az alpolgármester előzetesen egyeztetett időpontban fogadóórát tart a hivatalban.

(3) A képviselő-testület az alpolgármester számára heti 2 napon 4 órában állapítja meg a munkarendet.

64. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Veszprémfajsz Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen, Nemesvámos székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.

65. § (1) A jegyző általános feladata a törvényesség, jogszerűség biztosítása.

(2) A jegyzőnek a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken való részvételi jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének, működésének észlelése esetén jelzési kötelezettségére, a Magyarország helyi önkormányzatairól szólótörvény rendelkezései az irányadóak. Jogszabálysértés észlelése esetén a jegyző köteles az érintetteket tájékoztatni arról, hogy a tevékenységük, döntésük miért jogszabálysértő. Lehetőség szerint javaslatot tesz arra, hogy milyen módon lehet a jogszabálysértést megszűntetni.

(3)¹⁴ A jegyző hétfőn 13:00 órától 15:00 óráig, szerdán 8:00 órától 12:00 óráig tart ügyfélfogadást, előzetes bejelentkezés alapján.

(4)¹⁵ A jegyzői munkakör betöltetlensége, vagy a jegyző tartós – legalább 3 heti – akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a jegyző által megbízott, megfelelő végzettséggel rendelkező ügyintéző látja el.

66. § (1) A hivatal hivatali struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(2) A hivatal fenntartásának költségeit az önkormányzatok a hivatal létrehozására megkötött megállapodásukban foglaltak szerint viselik.

67. § (1) A képviselő-testület a munkaterv szerint évente egy közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson résztvevők jelentkezésük sorrendjében szólalhatnak fel.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű bejelentéseket, véleményeket, javaslatokat, kérdéseket a polgármester vagy az általa felkért személy a közmeghallgatáson megválaszolja. A közmeghallgatáson rögtön meg nem válaszolható ügyek esetén az érintett írásban kap tájékoztatást. Az egész települést érintő ügyekben a képviselő-testület hirdetmény útján tájékoztatja a lakosságot.

68. § (1) A képviselő-testület – amennyiben azt szükségesnek tartja – döntéshozatala előtt, a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése érdekében lakossági fórumot hív össze.

(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról, tárgyáról a polgármester az önkormányzat hirdetőtábláin, honlapján elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a lakosságot. A hirdetményt legalább hét nappal a lakossági fórum időpontja előtt kell közzétenni.

69. § Az önkormányzat a romániai Tusnád településsel testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint.

70. § Ez a rendelet 2015. szeptember 23-án lép hatályba.

71. § Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 15/2014. (XI. 5.) önkormányzati rendelet.