Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 6. § c) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontjának végrehajtása érdekében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

(1)     A rendelet célja

a)    Budakeszi lakosságának egészség-védelme a természeti környezet megóvásának eszközével;

b)    meglévő zöldterületek és zöldfelületek (a továbbiakban együtt: zöldfelületek) megszűnésének, terület-csökkenésének és károsodásának megelőzése; valamint a bekövetkezett károsodás enyhítése és megszüntetése;

c)    az élő növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) rongálásának és pusztításának megakadályozása;

d)    a kipusztult növény, illetve növényállomány pótlása;

e)    a zöldfelületek rendeltetésszerű használatának szabályozása.

(2)     Budakeszi Város közigazgatási területén minden tevékenységet – a rendelet céljának elérése érdekében – úgy kell gyakorolni, hogy az a zöldfelületeket a legkisebb mértékben terhelje, fennmaradásukat, fejlődésüket elősegítse.

A rendelet hatálya

2. §

(1)     A rendelet hatálya kiterjed:

a)    Budakeszi Város közigazgatási határán belül Budakeszi Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldfelületekre;

b)    a közhasználatú zöldfelületekre, függetlenül annak tulajdonosától, üzemeltetőjétől, bérlőjétől, haszonélvezőjétől vagy használójától;

c)    az önkormányzati tulajdonú erdőre;

d)    a védett kertekre;

e)    a helyi jelentőségű védett természeti területekre és értékekre, amennyiben más jogszabályok szigorúbb rendelkezést nem tartalmaznak;

f)    kiemelt közcélú területekre.

(2)     A rendelet hatálya nem terjed ki:

a)    az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálya alá tartozó külterületen lévő, erdőterületnek tekintendő földrészletekre;
b)    a természetvédelmi oltalom alatt álló területekre.

Értelmező rendelkezések

3. §

A rendelet alkalmazása szempontjából:
a)    Belterület: Budakeszi Város közigazgatási területének – jellemzően a történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – a Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Budakeszi Város helyi építési szabályzatában (a továbbiakban: HÉSZ) kijelölt része.
b)    Helyi jelentőségű védett természeti terület: az a terület, melyet a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányuló eljárásban az Önkormányzat annak nyilvánított.
c)    Játszótér: az az épített és zöldfelület, amelyen a gyermekek játékához szükséges játszótéri eszközöket szabályozott módon elhelyezik.
d)    Kiemelt közcélú terület: a HÉSZ-ben meghatározott terület, melynek jelentősége a Városban kiemelkedő.
e)    Közhasználatú zöldfelület: Budakeszi Város belterületén lévő minden közpark, közkert, játszó- és pihenőkert, valamint a közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület.
f)    Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
g)    Külterület: Budakeszi Város közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges célra szolgáló része.
h)    Zöldfelület: minden olyan felület, amelyet növényzet fed, függetlenül attól, hogy a település melyik terület-felhasználási egységén belül helyezkedik el.
i)    Zöldfelület tulajdonosa: a rendelet hatálya alá tartozó zöldfelületek ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa.
j)    Zöldterület: a település mikroklímájának javítására, szerkezetének tagolására, a település lakóinak felüdülésére szolgáló, nagyobbrészt növényzettel borított terület (beleértve a kerti burkolattal, valamint fásítással kialakított, pihenést szolgáló területet is).

II. FEJEZET

A ZÖLDFELÜLETEK VÉDELME ÉS HASZNÁLATA

A zöldfelületek védelme

4. §

(1)     A rendelet hatálya alá tartozó zöldfelületet csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni.

(2)     Megszüntetett zöldfelület helyett, ahhoz lehető legközelebb eső, új zöldfelületi teret kell kialakítani.

(3)     Amennyiben az új zöldfelületi tér kialakítása nem biztosítható, a megszüntetésre kerülő zöldfelület eszmei értékét az Önkormányzat számlájára meg kell fizetni.

(4)     A zöldfelület eszmei értékét szakértő bevonásával a Képviselő-testület Pénzügyi és Fejlesztési Bizottsága határozza meg. A zöldfelület eszmei értékének számításánál az ott található növények, berendezési és felszerelési tárgyak becsült értéke az irányadó.

(5)     A helyi jelentőségű védett természeti terület védelméről és természeti állapotának megóvásáról az Önkormányzat gondoskodik.

(6)     A zöldfelületek megóvása érdekében tilos:

a)    a növényzet és a zöldfelület egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak rongálása, elpusztítása, eltulajdonítása és károsítása;
b)    a zöldfelületen lévő növényekről engedély nélkül virágok, termés, stb. szedése, valamint a fák és a bokrok csonkítása;
c)    az élő fára plakát vagy más hirdetés kiragasztása, kiszegezése;
d)    a zöldterületeken élő állatok, védett madarak nyugalmának megzavarása, fészkeik rongálása és a fiókák elpusztítása.

A zöldfelületek használata

5. §

(1)     A zöldfelületeket, valamint azok építményeit, berendezéseit (térbútorait, hulladékgyűjtő edényeit, stb.) és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, a tulajdonos eltérő rendelkezése hiányában, mindenki ingyenesen használhatja.

(2)     A közterület tulajdonosa az állagmegóvás érdekében egyes közhasználatú zöldterületek és zöldfelület használatát tájékoztatási kötelezettség mellett az általa szükségesnek vélt időtartamra korlátozhatja.

(3)     A zöldfelületek rendeltetésszerű használatának érvényesítéséről és ellenőrzéséről annak tulajdonosa gondoskodik.

(4)     Ha a használat során a zöldfelület károsodása következik be, a használó köteles az általa okozott kárt megtéríteni.

(5)     A zöldfelület tulajdonosa ideiglenes jelleggel engedélyezheti a zöldterület rendeltetéstől eltérő használatát (rendezvények, ideiglenes árusítás, stb.), ha az a zöldterület állapotát visszafordíthatatlan módon károsan nem befolyásolja.

(6)     A zöldfelület eltérő használata során a használatra jogosult köteles saját költségére az ott található növényzet, építmények, berendezések és felszerelések védelméről gondoskodni.

(7)     A zöldfelületek jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló, a rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezése esetén a használat befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a növényültetési időszak végéig az eredeti állapot helyreállításáról az engedélyes saját költségén köteles gondoskodni. Az érintett zöldfelület regenerálódásának befejeződéséig új használati engedély nem adható.

(8)     Az engedélyezés során az Önkormányzat közterület-használat általános rendjéről, engedélyezéséről szóló rendeletének előírásait kell alkalmazni.

6. §

(1)     A közhasználatú zöldfelületeket, az azokon átvezető útvonalakat, a játszótereket mindenki saját felelősségére, a rendeletben, más jogszabályokban és a tulajdonos által meghatározott feltételek szerint használhatja.

(2)     A tulajdonos a zöldfelületeken elsődlegesen a növények fejlődését szolgáló feltételeket biztosítja, és ehhez igazodóan gondoskodik útvonalak, sétányok kialakításáról.

7. §

(1)    Járművel, kerékpárral csak a zöldfelületek erre a célra kijelölt útjain lehet közlekedni.
(2)    Zöldfelületeken reklámhordozót elhelyezni a közterület használatára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, a tulajdonos engedélyével és a szükséges hatósági engedélyek birtokában lehet.
(3)    A zöldfelületek használata során tilos:
a)    szemetelni, törmeléket zöldfelületen lerakni;
b)    közkifolyónál, kútnál járművet vagy szennyezett tárgyat mosni;
c)    szökőkutakban fürdeni vagy azok vizébe lépni;
d)    gyepfelületre, parkosított területre gépkocsival vagy más járművel rá- és behajtani, ott közlekedni, valamint parkolni;
e)    sót, sóshomokot vagy azokkal leszórt havat zöldfelületre lerakni;
f)    játszótérre állatot bevinni és beengedni, az Önkormányzat állattartásról szóló rendeletében foglalt kivételekkel;
g)    kutyaürülékkel a zöldfelületet szennyezni;
h)    zöldfelületen sátorozni;
i)    a zöldfelület fenntartását akadályozó tevékenységet folytatni;
j)    tartós közegészségügyi veszélyeztetést is okozó ideiglenes szálláshelyet létesíteni;
k)    a rendelet hatálya alá tartozó zöldfelületeken közművezetéket fektetni, kivéve a 14. § (1) bekezdésben foglaltakat.

IV. FEJEZET

ZÖLDFELÜLETEK FENNTARTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE

A zöldfelületek fenntartása

8. §

(1)    A zöldfelület tulajdonosának, kezelőjének, illetve üzemeltetőjének feladata a tulajdonában lévő zöldfelületek fenntartása. A fenntartási kötelezettség kiterjed a zöldfelületen elhelyezkedő épületekre, és a pihenést, testedzést szolgáló építményekre, valamint a berendezési és felszerelési tárgyakra.
(2)    A város belterületén lévő parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az Önkormányzat gondoskodik a Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft-n keresztül.
(3)    A zöldfelület tulajdonosa, kezelője, illetve üzemeltetője köteles az (1) bekezdésben foglalt feladata keretében:
a)    a pázsitos területeket öntözni, megfelelő gyakorisággal kaszálni, a kaszálékot összegyűjteni és elszállítani, valamint a szemetet összegyűjteni;
b)    a zöldfelületen lévő virágágyásokat beültetni, a növényeket ápolni és gyommentesíteni;
c)    a fasorokat gondozni, a fákról és a bokrokról a száraz növényrészeket eltávolítani, valamint a lehullott leveleket összegyűjteni és elszállítani;
d)    a fák szükséges növényvédő-szeres kezeléséről (permetezés) gondoskodni;
e)    a kipusztult, az elöregedett, valamint a testi épséget, a magán- és a közvagyont veszélyeztető növényeket eltávolítani és pótolni;
f)    a zöldfelületeken lévő utat karbantartani;
g)    a zöldfelületeken tavaszi nagytakarítást végezni;
h)    a játszótereken lévő tárgyakat karbantartani, a homokozókat tisztán tartani és a homokot rendszeresen frissíteni;
i)    a közkutakat és a szökőkutakat fenntartani, üzemeltetni;
j)    tömegközlekedési útvonalak esetében a forgalomtechnikai jelzések, a burkolatszegélyek és a padka határának láthatóságáról gondoskodni.

A zöldfelületek fejlesztése

9. §

(1)     Az önkormányzati tulajdonú közhasználatú zöldfelületek fejlesztéséhez, megóvásához és fenntartásához szükséges anyagi feltételeket az Önkormányzat a mindenkori költségvetésben biztosítja, anyagi lehetőségeinek függvényében.

(2)     Az Önkormányzat a zöldfelületek fenntartásának és fejlesztésének koncepciójáról az Integrált Településfejlesztési Stratégiában rendelkezik.

(3)     A zöldfelületek arányát – az Integrált Településfejlesztési Stratégiához igazodóan – folyamatosan növelni kell.

V. FEJEZET

ZÖLDFELÜLETEKEN VÉGZETT MUNKÁLATOK SZABÁLYAI

A közhasználatú zöldfelületeken lévő fás szárú növények kivágására irányuló engedély kiadásának általános szabályai

10. §

(1)    A közhasználatú zöldfelületeken lévő fás szárú növények (a továbbiakban: fák) kivágására jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel, a hatósági engedélybe (a továbbiakban: engedély) foglaltak alapján kerülhet sor.
(2)    Közterületen álló fa kivágása esetén a rendelet 1. számú melléklete szerinti fakivágási kérelmet kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályához. Az engedély iránti kérelemben közölni, illetve a kérelemhez mellékelni kell:
a)    a kivágás indokát;
b)    a kivágandó fa helyét, darabszámát, faját, törzskörméretét (cm-ben);
c)    a 80 cm törzskörméretnél nagyobb fa kivágása esetén a kivágás indokát megalapozó kertészeti szakvéleményt.
(3)    A kérelem benyújtását követő 5 napon belül helyszíni szemlére kerül sor, melynek keretében jegyzőkönyv és fényképfelvétel készül:
a)    a kivágandó fa elhelyezkedéséről és szemrevételezéssel megállapítható egészségi állapotáról;
b)    a földrészlet adottságai alapján előírható pótlási kötelezettség 11. § (3) bekezdés szerinti típusáról;
c)    a kérelmező 11. § (3) bekezdés szerinti pótlási kötelezettséggel kapcsolatos nyilatkozatáról.
(4)    Nem helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlan esetén a jegyző hivatalból beszerzi az érintett fával rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát.
(5)    Építési tevékenységgel összefüggésben közterületen álló fát kivágni csak indokolt esetben és az építési engedélyben foglaltaknak megfelelően szabad, az (1) bekezdésben meghatározott hatósági engedély birtokában.
(6)    A jegyző a fa kivágása iránti kérelmet elutasítja, ha:
a)    a kérelmező a fa pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott;
b)    a fa áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető; vagy
c)    az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.
(7)    A kérelem elbírálásának ügyintézési határideje a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdésében meghatározott általános ügyintézési határidő. A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fák kivágásának kérelmezése esetén az ügyintézési határidő negyvenöt nap.
(8)    A jegyző az eljárás megindításáról szóló értesítést öt napon belül hirdetményi úton, valamint a varoshaza.budakeszi.hu internetes oldalon is közzéteszi a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott ügyféli jogok biztosítása céljából. A kifüggesztés időtartama alatt az eljárás szempontjából ellenérdekű ügyfelek kérelmet adhatnak be az eljárásba történő bevonás céljából.
(9)    A kérelem elbírálása során törekedni kell a természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdekek figyelembe vételével a fokozatosság elvének érvényesítésére azzal, hogy főszabály szerint a fa gyérítése, visszavágása, illetve áthelyezése engedélyezhető. A fa kivágása iránti kérelem kiadása csak megfelelő súlyú, méltányolható érdek esetén lehet az eljárás célja. Ilyen érdek különösen a közvetlen balesetveszély elhárítása, a fa általános egészségi állapotának megromlása, a fa elhelyezkedése, növekedése miatt a környezetében fekvő járda, ingatlan, közművek rongálódásának veszélye.
(10)    A fakivágási engedély a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig érvényes.
(11)    Ha a kérelmező a fakivágási szándékától eláll, azt köteles haladéktalanul, írásban bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályán.

(12) Amennyiben a jegyző ügyintézési határidőn belül nem dönt a fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni.

A közterületen található fa kivágásához kapcsolódó
pótlási kötelezettség

11. §

(1)     Az engedély kiadása a kivágott fa pótlásának kötelezettségéhez kötött. A pótlásról a kérelmezőnek saját költségén kell gondoskodnia.

(2)     Az engedéllyel érintett fa kivágása a kérelmező saját költségére, a munka elvégzésére engedéllyel rendelkező vállalkozás közreműködésével lehetséges. A vállalkozás közreműködését a kérelmezőnek a saját nevére kiállított számlával kell igazolnia. A fakivágást úgy kell végezni, hogy az ne veszélyeztesse a közúti és gyalogos közlekedés biztonságát, valamint a környező épületeket, illetve közműveket.

(3)     Pótlási kötelezettséghez kötött fakivágás esetén a pótlás teljesíthető

a)    fapótlással; vagy

b)    pénzbeli megváltással a (10) bekezdés szerinti esetben; vagy

c)    részben fapótlással, részben pénzbeli megváltással a (10) bekezdés szerinti esetben.

(4)    A fapótlás mértéke engedélyezett fakivágás esetén a kivágandó fák össztörzskörméretének 1,2-szerese. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi a Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft. kertészeti szakirányú végzettséggel rendelkező munkavállalójának közreműködésével.

(5)     A fapótlást a kérelmezőnek kellő körültekintéssel kell elvégezni. A pótlás arányosságát és szakszerűségét a rendelet 2. számú mellékletét képező pótlási terv benyújtásával kell igazolni.

(6)     A fapótlás során figyelembe kell venni a hely és a talaj sajátosságait, az utcai fasorok egységes képének megőrzését és a városképi szempontokat. Előnyben kell részesíteni az őshonos fafajokat.

(7)    A 10. § (5) bekezdés szerinti építési tevékenységgel összefüggő fakivágás esetén a pótlás mértéke a kivágott fa össztörzskörméretének másfélszerese. A pótlás mennyiségéről és módjáról az építési engedélyben kell határozni.

(8)   A jegyző a kérelmezőt az eredeti állapot visszaállítását célzó fapótlásra kötelezi – figyelembe véve a föld- és légkábeleket- , ha a kivágással érintett fa

a)    fasorképző;

b)    speciális fajú.

(9)     A kérelmező a pótlásról a közterületen lévő fa kivágását követő 1 éven belül köteles gondoskodni. Nem tekinthető teljesítettnek a pótlási kötelezettség, ha a fa nem hajt ki az ültetéstől számított következő vegetációs időszak végéig. Ebben az esetben meg kell ismételni az ültetést.

(10)   Amennyiben a fa pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan nem jelölhető ki, a jegyző a kérelmezőt a (11) bekezdés szerinti kompenzációs intézkedés (pénzbeli megváltás) megtételére kötelezi.

(11)   A pótlási kötelezettség pénzben történő megváltása esetén a megváltás összege az engedélyben meghatározott ültetendő famennyiség mindenkori forgalmi átlagértéke az ültetési költséggel és 2 éves gondozási költséggel növelve.

(12)   A fakivágás akkor végezhető el, ha az engedélyes a kivágandó fa megváltási értékét az Önkormányzat erre kijelölt számlájára befizette.

A közterületen halaszthatatlan okból történt fakivágás bejelentésének
általános szabályai

12. §

(1)     Amennyiben közhasználatú zöldfelületen található fa kivágására élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból, illetve kárveszély elhárítása céljából került sor

a)    a kivágás tényét az azonnali intézkedést foganatosító 3 napon belül bejelenti a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának a rendelet 3. számú melléklete szerinti nyomtatványon;

b)    a jegyző a tulajdonost pótlásra kötelezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fakivágás esetén a fapótlás mértéke a kivágott fák össztörzskörméretének 0,7-szerese. A fapótlást a fakivágás helyszínén kell megvalósítani.

A közhasználatú zöldfelületen végzett tiltott tevékenység, valamint
a közterületen engedély nélkül végzett fakivágás szankciórendszere

13. §

(1)     A rendelet 4. § (6) bekezdésében, illetve 7. § (3) bekezdésében részletezett tiltott tevékenység végzése, továbbá közterületen 10. § (2) bekezdésben részletezett hatósági engedély nélküli fakivágás – a 10. § (12) bekezdés kivételével -, a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 36/2013. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 18. §-a alapján a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősül, elkövetője a hivatkozott rendelet 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott összegű közigazgatási bírsággal sújtható.

(2)     Az engedély nélküli fakivágás esetén a közigazgatási bírság megfizetésén túl az elkövető a fa megfelelő pótlására vagy a 11. § (11) bekezdésben meghatározottak szerint megállapított értékének megfizetésére is kötelezett.

a)    A bírság mértékét a kivágott fák össztörzskörméretének 2-szeresében kell megállapítani.

b)    Amennyiben az engedély nélkül kivágott fák darabszáma vagy törzskörmérete utólag nem állapítható meg, akkor a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat 60 cm törzskörmérettel kell figyelembe venni az a) pont szerinti fapótlás előírásánál.

c)    Amennyiben a benyújtott kérelem nélkül kivágott fa fasort alkotott, úgy a vélelmezett törzsátmérő meghatározásánál a fasort alkotó fák átlagos törzskörméretét is figyelembe kell venni.

A zöldfelületeken végzett munkák speciális szabályai

14. §

(1)     Közműveket fektetni a rendelet hatálya alá tartozó területeken akkor lehet, ha a közműfektetés más nyomvonalon nem oldható meg és a közműfektetést végző előzetesen megfelelő biztosíték kikötése mellett kötelezettséget vállal a helyreállításra határidő tűzése mellett. Amennyiben a kötelezett a határidőn belül a kötelezettségének nem tesz eleget, a helyreállítást - a kötelezett előzetes tájékoztatása mellett - terhére kell elvégezni.

(2)     Halasztást nem tűrő közfeladat ellátása érdekében (pl. csőtörés helyreállítása) kerül sor a rendeltetéstől eltérő használatra, a közfeladatot ellátónak vagy az igénybe vevőnek haladéktalanul értesítenie kell a tulajdonost, valamint gondoskodnia kell az eredeti állapot helyreállításáról.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. §

(1)     E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)     A hatálybalépéssel egyidejűleg a Budakeszi Város Önkormányzatának a zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 36/2006. (IX. 27.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszíti.