Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Képviselő-testület Ügyrendi Bizottság, Pénzügyi Bizottság, valamint a Szociális Egészségügyi és Vallásügyi Bizottság véleményének kikérésével a következőt rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat jelképei

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: TOMPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Polgármesteri Hivatal megnevezése: Tompai Polgármesteri Hivatal.

2.  Székhelye: Tompa, Szabadság tér 3.
3. Illetékességi területe: Tompa város közigazgatási területe, beleértve a kül- és belterületeket.
4. Az önkormányzat jogi személy
5. Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét

Az önkormányzati jelképek leírását és azok használatának rendjét külön rendelet tartalmazza.

A tanácskozóteremben el kell helyezni a Magyarország és a város címerét.

6. A Képviselő-testület által létrehozott alapítvány „ Községünkért Alapítvány „A Képviselő-testület Szociális, Egészségügyi és Vallásügyi Bizottsága által létrehozott    „Segítség Alapítvány”.
7. Tompa Város Napja: július 1.
8. Tompa Város hivatalos honlapja: www.tompa.hu
9. Az önkormányzat hivatalos lapja: Tompai Élet.

2.§

1. Az önkormányzat tagja:        

1. Kiskunsági Víziközmű- Szolgáltató Kft-nek,
2. Halasi Többcélú Kistérségi Társulásnak,
3. Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének,
4. Felső Bácskai Vidékfejlesztési Egyesületnek,
5. BKM-i Katasztrófavédelmi Társulásnak,
6. BKM-i Polgárvédelmi Szövetségnek,
7. Banat-Triplex Confinium EGTC-nek,
8. Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásnak,
9. Csongrád Megyei Településtisztasági Kft-nek
10. Dél-Alföldi Ivóvízminőség - javító Konzorciumnak.

2. A város nemzetközi kapcsolatai:

Romániában Gyergyóújfalu községgel

Szerbiában Kelebija községgel

3. Az önkormányzat intézményei:

                                                    Bokréta Önkormányzati Óvoda

                                                    Művelődési Ház és Könyvtár

                                                    Polgármesteri Hivatal

4. Az intézmények tevékenységükről évente beszámolnak a Képviselő-testületnek.
   

1. Az önkormányzat feladat- és hatásköre
   

3. §

1. A képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX törvény (továbbiakban: Mötv.) keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
2. Az önkormányzat –figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően - az éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.
3. Az önkormányzat az előírt kötelező feladatain túl önként akkor vállalhat feladatot,

1. ha megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását,
2. ha az nem tartozik más szervek kizárólagos feladat és hatáskörébe,
3. ha az ellátásához rendelkezik a szükséges feltételekkel.

4. Az önként vállalt feladatok körét és mértékét a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
5. A Képviselő-testület ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként felvállalható feladatait a szabályzat 5. melléklete tartalmazza.
   

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

3. A MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

4. §

1. Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:

1. polgármester,
2. a Képviselő-testület bizottságai,
3. a Képviselő-testület hivatala,
4. jegyző,
5. Halasi Többcélú Kistérségi Társulás  látja el.

2. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
3. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a polgármesternek havonta kell beszámolót adni, a képviselő-testületnek és a jegyzőnek félévente.
4. Az átruházott hatásköröket a szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.
   

5. §

A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42.§-ában meghatározott hatáskörök.

4. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

6.§

1. A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, névsorát a 6. sz. melléklet tartalmazza.
2. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
3. A Képviselő-testületi ülések típusai:

• alakuló ülés,
• munkaterv szerinti ülés,
• rendkívüli ülés.       

4. A Képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülés időpontját és a napirendet is tartalmazó meghívónak a www.tompa.hu honlapon, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő közzétételével kell tájékoztatni a nyilvánosságot.
5. Ahol a jogszabály helyben szokásos közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a www.tompa.hu internetes portálon történő közzététel értendő.
6. A nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.
   

5. A KÉPVISELŐ- TESTÜLET ALAKULÓ ÜLÉSE

7. §

1. A Képviselő- testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.
2. Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.
3. Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről, a képviselők, és a polgármester az ülésen esküt tesznek. A polgármester ismerteti a programját, előterjesztése alapján megválasztja a bizottságait és bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
4. A polgármester javaslatára titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – alpolgármestert választ.
5. A titkos szavazás lebonyolítására képviselő-testület a megválasztott képviselőkből szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
6. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

6. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKATERV SZERINTI ÜLÉSE

8. §

1. A Képviselő-testület munkaterv alapján, de évente legalább 6 ülést, és egy alkalommal közmeghallgatást tart.
2. A Képviselő-testület ülései – eltérő jelzés hiányában – a hónap utolsó csütörtök 14.00 órakor kezdődnek.
3. Helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozóterem, lakosság szélesebb körét érintő témák megtárgyalásánál a Művelődési Ház és Könyvtár.
   

7.A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RENDKÍVÜLI ÜLÉSE

9.§

1. A polgármester a - Képviselő-testület munkatervétől eltérően - sürgős, halasztást nem tűrő esetekben rendkívüli testületi ülést hívhat össze.
2. Rendkívüli ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket sürgős esetekben legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.
3. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon keresztül is összehívható.
4. A Képviselő-testület rendkívüli ülését 15 napon belül össze kell hívni:

1. a polgármester
2. a települési képviselők ¼- ének
3. a Képviselő-testület állandó bizottsága
4. a Kormányhivatal vezetőjének
5. a jegyző indítványára.
   

8. ZÁRT ÜLÉS

10. §

1. A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46.§ (2) a) pontjában meghatározott esetekben.
2. A képviselő-testület zárt ülés tart, az Mötv. 46.§ (2) b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérelmére.
3.  A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv.46.§ (2) c) pontjában meghatározott esetekben, minősített többséggel.
4. A zárt ülésen az Mötv. 46.§(3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.
5. A közérdekű és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét nem lehet megtagadni zárt ülés tartása esetén sem.
6. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást /pl. sajtó részére / - az annak alapjául szolgáló érdekek és jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével - csak a polgármester és a jegyző adhat.
7. Zárt ülésen elhangzottak közül csak az hozható nyilvánosságra, amit a polgármester, és a bizottsági elnök a nyílt ülésen bejelent.
8. Zárt ülés elrendelésekor az ülésen részt vevők – a polgármesteri hivatal által kifejezetten a képviselő-testületi ülésen elhangzottak jegyzőkönyvvezése céljából működtetett rendszer kivételével – köteles a hang- és képfelvétel rögzítésére alkalmas eszközöket az ülésteremből eltávolítani vagy azokat kikapcsolni.
9. A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.
10. A zárt ülés dokumentumainak elektronikus úton és papíralapon történő megküldésekor is az érintettnek a zárt ülést követő 24 órán belül törölnie kell, illetve meg kell semmisítenie a zárt minősítésű dokumentumokat.
    

9. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKATERVE

                                                                          11.§

1. A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése az Ügyrendi Bizottság és a jegyző feladata, előterjesztése a polgármester feladata. A munkatervet legkésőbb a decemberi testületi ülésre kell előterjeszteni.
2. A munkaterv készítéséhez javaslatot tehet:

1. képviselők,
2. bizottságok tagjai,
3. önkormányzati fenntartású intézmények vezetői,
4. egyesületek, társadalmi szervek.

3. A munkaterv tartalmazza:

1. ülések tervezett időpontját,
2. a napirendek címét,
3. előadók nevét és beosztását,

4. A munkaterv tervezetét valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja.
5. A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján.
   

10. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA ÉS VEZETÉSE

12.§.

1. A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.
2. A polgármester akadályoztatása estén az ülést az alpolgármester hívja össze.

            A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

11. AZ ÜLÉS MEGHÍVÓJA

13. §

1. Az ülés meghívóját, a napirendek írásos előterjesztését, a határozati javaslatokat papíralapon vagy elektronikus úton kell - az érintettek kérésének megfelelően – megküldeni az ülés előtt legalább 3 nappal. A meghívót a polgármester írja alá.
2. A meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét,
2. kezdési időpontját,
3. javasolt napirendeket,
4. napirendek előterjesztőit.

3. A meghívóhoz mellékelni kell:

1. az előterjesztéseket,
2. határozati javaslatokat.

4. A képviselő-testületi és bizottsági tagok részére kiküldött meghívó és az előterjesztések egy időben a www.tompa.hu honlapon is olvashatók.
5. A képviselő-testületi nyílt ülésének jegyzőkönyve az ülést követő 15 napon belül jelenik meg a www.tompa.hu honlapon.
   

11. MEGHÍVOTTAK

14. §

1. A Képviselő-testület ülésére tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal – meg kell hívni:

1. választókerület országgyűlési képviselőjét
2. jegyzőt,
3. aljegyzőt,
4. csoportvezetőket,
5. polgármesteri hivatal kijelölt ügyintézőit,
6. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőjét,
7. napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit,
8. Tompai Városfejlesztési Kft. ügyvezetőjét,
9. a Tompán mindenkor bejegyzett pártok képviselőit,
10. mindazokat, akiknek jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester vagy bármelyik képviselő szükségesnek tart,
11. nemzetiségi önkormányzat elnöke.

2. A Képviselő-testület ülésein tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg az alább felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit:

1. Idősek Rozmaring Nyugdíjas Klubja,
2. Kék Szivárvány Egyesület,
3. Tompai Nagycsaládosok Egyesülete,
4. Tompai Polgárőr Egyesület,
5. Tompai Sportegyesület,
6. a „Segítség”, a „Községünkért Alapítvány” és a „Gyermekeinkért Ifjúsági Alapítvány” kuratóriumának elnöke,
7. „Szent Anna Templom megmentéséért Alapítvány” kuratóriumának elnöke,
8. Kapisztrán Szent János Egyházközösség képviselője.

3. Az (1) bekezdés b)-d) pontokban megjelölt személyek esetében a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. Az (1) bekezdés e)-j) pontjaiban megjelöltek esetében a meghívóhoz a tevékenységi körüket vagy személyüket érintő előterjesztéseket kell mellékelni. Az (1) bekezdés a) és k) pontjaiban megjelöltek részére kizárólag a meghívót kell megküldeni.
   

12.ELŐTERJESZTÉSEK

15.§

1. Előterjesztés a (2) bekezdésében megjelölt személy vagy szerv, szervezet által előzetesen javasolt, indokolt rendelet- vagy határozat-tervezet, tájékoztató, beszámoló.
2. Képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a jegyző, aljegyző
4. a képviselő-testület bizottságai,
5. a képviselő,
6. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben,
7. a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának elnöke, a gazdasági társaság tevékenységét, működését érintő ügyben,
8. a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyben,
9. az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a polgármester, a képviselő-testület a munkatervében vagy külön határozattal előterjesztés beterjesztésére kér fel vagy kötelez, továbbá akit jogszabály előterjesztés beterjesztésére kötelez.

3. Az előterjesztéseket a törvényesség biztosítása érdekében a jegyző és az aljegyző ellenőrzi és aláírásukkal látják el. A jegyző egyidejűleg  feltünteti, hogy a határozathozatal  az Mötv., valamint e rendelet vonatkozó előírásai alapján egyszerű vagy minősített többséget igényel.
4. Az előterjesztéseket legkésőbb 7 nappal az ülés előtt le kell  adni a jegyzőnek.
5. Az előterjesztéseket a bizottságok feladatkörükben meghatározottak szerint véleményezik. Bizottsági véleményezés nélkül előterjesztés csak rendkívül indokolt és sürgős esetben  terjeszthető a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezeteket minden bizottság véleményezi.
6. Az előterjesztés főszabályként írásban nyújtandó be. Az előterjesztésben követelmény

1. a tárgy pontos bemutatása,
2. az előkészítésben, a szakmai-törvényességi ellenőrzésben résztvevők megnevezése,
3. annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szerve foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen döntést hozott, milyen eredménnyel történt meg a döntés végrehajtása,
4. a hatályos szabályozás ismertetése, a tárgykört rendező jogszabályok ismertetése,
5. az esetleges alternatívák megjelölése, annak indokai, az előterjesztés célja,
6. mindazon körülmények, és információk feltüntetése, melyek indokolják a javasolt döntést, bemutatva a költségvetési és egyéb releváns hatásait.

7. A határozati javaslat:

1. konkrétan meghatározza a döntést,
2. ha a döntésnek, végrehajtásnak több módja is lehetséges, szükség szerint tartalmazza az alternatívákat,
3. rendelkezik az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
4. megjelöli a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét.

13. HATÁROZATKÉPESSÉG

16.§

1. A polgármester az ülés megnyitása előtt – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását.
2. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a megválasztott képviselők több mint fele /4 fő/ jelen van. A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri.
3. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.
4. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
   

14. KÉPVISELŐ-TESTÜLET NAPIRENDJE

17. §

1. A polgármester a napirend tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó előterjesztések tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
2. A polgármester a napirend  tervezetét szóban kiegészíti a meghívó kiküldése és az ülés napja közötti időben keletkezett indítványok illetve interpellációk napirendre vételére vonatkozó javaslatával.  A napirend megállapításáról vita nem nyitható.
   

15. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSKOZÁSI RENDJE

18.§

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
2. A polgármester az ülés vezetése során:

1. megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
2. megállapítja az ülés határozatképességét,
3. a jegyzőkönyv hitelesítéséhez megnevez 2 képviselőt,
4. javaslatot tesz az ülés napirendjére és azok tárgyalási sorrendjére, melyről a  

         Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz,

5. tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről,
6. beszámolót ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
7. tájékoztatást ad az előző Képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések              

        nyomán tett intézkedésekről,

8. havonta beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
9. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
10. napirendi pontonként szavazásra bocsájtja a határozati javaslatokat és kihirdeti    

         a határozatokat.

3. A polgármester jogosult az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tartalék keret terhére dönteni. A (2) bekezdés h) pontjában foglalt beszámoló a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen tartalmazza e bekezdés hatálya alá tartozó forrás felhasználásról szóló beszámolót is.
4. A polgármester ezen előterjesztés keretében tájékoztatja a képviselő-testületet a jóváhagyott ütemezés szerinti szabadsága kivételéről.
5. Polgármester javaslatára a képviselők egyetértésével a Képviselő-testület a bizottságokkal együttes ülést tarthat.
   

16. AZ ÜLÉS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA

19.§

1. Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
2. Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ha a felszólítás eredménytelen, a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.
3. Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
4. Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester, ha az ismételt figyelmeztetései nem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.
5. Nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
   

17. NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁS

20.§

1. Munkaterv szerinti ülésen napirend előtt bármely képviselő felszólalhat. Napirend előtt a napirenden nem szereplő, helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, indítványként terjeszthetők elő.
2. Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek.
3. A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, határozathozatalnak helye nincs, azonban a felszólalással érintett viszontválaszra jogosult.
4. A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.
   

18. A NAPIREND TÁRGYALÁSA

21.§

1. A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja új napirendi pont felvételét, a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az elnapolásról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.
2. A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket - külön vitát nyit.
3. A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét vagy készítőjét illeti a szó, a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.
4.  Ezt követően   a bizottságok elnökei ismertetik  az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági véleményt, állásfoglalást.
5. Ezután az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni. A kérdésekre adott válaszokat követően a polgármester vitát nyit.
6. A napirendben érintett állampolgároknak  a  polgármester a napirenden szereplő  ügyben   hozzászólási lehetőséget ad, amennyiben az állampolgár azt írásban, vagy szóban felszólalásának rövid tartalmát  a polgármesternek az ülés megkezdéséig, vagy annak szünetében jelezte.
7. A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak.
8. A felszólalások után a polgármester a vitát lezárja.
9. Az előterjesztést a  napirend előterjesztője, a szavazást megelőzően  bármikor visszavonhatja. Az előterjesztés napirendről való levételét  a szavazás előtt bármikor, bármely képviselő  indítványozhatja. Az  indítványról  a  képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.
10. Szavazás előtt a polgármester, vagy bármelyik képviselő  tárgyalási szünetet javasolhat (maximum  30 perc), a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel  dönt.
11. A vita során a képviselők a hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A polgármester az előterjesztett és a vitában elhangzott  javaslatokat  szavazásra bocsátja. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni.
12. Szavazásra bocsátáskor a javaslatot nem kell szövegszerűen ismertetni – elég csak arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem kell szövegszerűen ismertetni, ha a vitában elhangzott módosító javaslatok félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek. 
13. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
14. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Ha a javaslat nem kapja meg a jelenlevő települési képviselők több mint felének igen szavazatát, akkor elutasító döntés születik.
15. Ügyrendi kérdésekben a képviselő bármikor szót kérhet,  melyről képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.
16. Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával - ülésének lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
17. Ügyrendi kérdés:

1. napirend tárgyalásának elhalasztására vonatkozó javaslat,
2. szavazás módjára vonatkozó javaslat,
3. tanácskozás rendjének helyreállítására  javaslat,
4. polgármester rend fenntartása érdekében tett intézkedés kifogásolása,
5. speciális ügyrendi kérdés, ha a képviselő-csoport szünetet kér.
   

19. A SZAVAZÁS

22.§

1. A Képviselő. testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselők ” igen „ vagy „nem” szavazattal vesznek rész a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól.
2.  A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester a jegyző útján gondoskodik. Ha a     

          szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt a valamely képviselő kéri a 

           polgármester a szavazást megismételni köteles.

3. A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az ezzel kapcsolatos titoktartási kötelezettségekre.
4. Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A tikosság feltételeinek biztosítása a jegyző feladata.
5. Titkos szavazás az anyakönyvvezető irodájában urna igénybevételével és a szavazólapok borítékba helyezésével történik.
6. Titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

1. szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
2. a szavazás tárgyát,
3. a szavazást lebonyolító ügyrendi bizottság jelenlévő tagjainak nevét, tisztségét,
4. a szavazásra jogosultak számát,
5. a szavazáson megjelentek számát,
6. az urnában található szavazólapok számát,
7. érvényes szavazatok számát,
8. érvénytelen szavazatok számát,
9. a jelöltre, illetve a kérdésre leadott érvényes szavazatok számát,
10. aláírásokat    

3. Titkos szavazással hozott döntést határozatba kell foglalni.
4. A Képviselő-testület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet.

Név szerint szavazást kell elrendelni, ha törvény előírja. / Képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását./

5. Név szerinti szavazást a Képviselő-testület- bizottsági, polgármesteri, képviselői javaslatra - jelenlévő képviselők egynegyedének igen szavazata alapján rendeli el. A név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként külön-külön hitelesített névsor szerint olvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
6. A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelen lévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.
7. A Képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatóról, bejelentésről, állásfoglalásról határozatot nem hoz.
8. A szavazás során az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti – vagy módosítási javaslatokkal módosított – javaslatok felett kell dönteni. Szavazni az „igen”, „nem” és a „tartózkodom” formában lehetséges.

20. DÖNTÉSHOZATAL

23.§

1. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
2. Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl:

1.  gazdasági társaság létrehozása, vagy abba való belépés,
2. kitüntetés, Tompa Városért Díj, Tompa Városért Emlékérem, és a Szakmai kitüntető Díjjak adományozásához,
3. nem kötelező feladat önként vállalása, vagy az arról történő lemondás esetén,
4. alapítvány létrehozásához,
5. az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések meghozatalához,
6. testületi hatáskörök átruházásáról,
7. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához
8. zárt ülés elrendeléséhez,
9. a képviselő kizárásához.

3. A testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

1. napirendi pontokról,
2. lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
3. feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések, tájékoztatók elfogadásáról,
4. napirenden belül a végleges döntést megelőzően az un. részdöntések esetében.

A szavazatok összeszámlálása után a polgármester kihirdeti a döntést.

21. SZEMÉLYES ÉRINTETTSÉG

                                                            24. §

1. A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
2. Személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
3. A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálása az Ügyrendi Bizottság feladata. A Képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
   

22. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ELJÁRÁS

25.§

 A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület elé terjeszti.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

23. ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

26. §

1. A Képviselő-testület döntései:

1. önkormányzati rendelet,
2. határozat.

2. A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére továbbá törvény felhatalmazása alapján és annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
3. A rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. a települési képviselő,
4. Képviselő-testület bizottsága,
5. jegyző.

1. A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.
2. A rendelet-tervezetet a jegyző polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársával készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt külső szakértő is. A Polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetve szakértő készíti el.     
3. A rendelet-tervezetet megvitatás céljából a bizottságok ülésére kell előterjeszteni.
4. A város helyi építési szabályzatáról, – rendelet-tervezetet előzetesen lakossági / társadalmi / vitára kell bocsátani, vagy a testület döntése alapján közmeghallgatást kell tartani.
5. A rendelet- tervezetet a képviselő-testület elé az előkészítő bizottság, polgármester vagy a jegyző terjeszti elő annak indokolásával együtt.
6. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről minden esetben a Képviselő-testületet tájékoztatni kell az alábbi tartalommal:

1. Rendelet-tervezet címe
2. Társadalmi-gazdasági hatása
3. Költségvetési hatása
4. Környezeti, egészségi következményei
5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatása
6. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek
7. A rendelet megalkotása elmaradása esetén várható következmények.

10. A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
11. Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni, a rendeletek hatályosságáról a jegyző gondoskodik.
12. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző   gondoskodik. A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

13. Az önkormányzati rendeletet  egységes szerkezetben az önkormányzat   honlapján a kihirdetését követő 3 napon  belül meg kell jelentetni, valamint a Nemzeti Jogtár elektronikus felületére fel kell tölteni. Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A helyben szokásos kihirdetési mód: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés, ideje: 15 nap. A kihirdetés időpontjának  a  hirdetőtáblán  történő kifüggesztés napját kell tekinteni.
14. A rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.
15. A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint  a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 9.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
16. Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásért és annak tartalmáért a jegyző felelős.
    

24. A RENDELETEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN VALÓ RÉSZVÉTEL SZABÁLYAIRÓL

27. §

1. Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat a www.tompa.hu elektronikus elérhetőségen keresztül biztosítja.
2. A rendelettervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a véleményezésre jogosultaknak legalább 3 nap álljon rendelkezésre a tervezet megismeréséhez, a véleményük kifejtéséhez.
3. Nem vehető figyelembe a közerkölcsöt sértő, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedő és a név nélküli vélemény.
4. A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.
5. A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig történik, az adatvédelmi előírásokról az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell.
   

25. HATÁROZATOK

28. §

1. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni.
2. A nyilvántartásban: a döntések számát, tárgyát, végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
3. A határozatok kivonatait, az elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.

4. A határozatok végrehajtásáról a polgármester írásban vagy szóban beszámol a végrehajtást követő munkaterv szerinti  testületi ülésen.

1. A határozatokat  a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint  a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13.§-ban foglaltak szerint kell megjelölni.
   

IV. FEJEZET

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ANYAGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

26. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ANYAGOK

29. §

1. A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

1. napirend előtti felszólalás,
2. előterjesztés (határozat-tervezet, rendelet-tervezet, beszámoló, tájékoztató)
3. képviselői önálló indítvány,
4. sürgősségi indítvány,
5. kérdés, interpelláció.
   

27. ELŐTERJESZTÉS

30. §

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett Képviselő-testület vagy a bizottság által előzetesen javasolt rendelet és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató. A testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban készül.
2. Az előterjesztések főbb elemei a következők:

            Első rész: a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is a napirenden, s ha igen milyen döntés született és végrehajtásának eredménye.

            Második rész: határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll. Esetleges alternatív javaslatok bemutatása. Végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése. Határidő megjelölése.

3. Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben nem szükséges előterjesztést készíteni. Elegendő a jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat is.
4. A Képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésekben előterjesztések benyújtására jogosult:

1. polgármester,
2. az általa meghatározott feladatkörben az alpolgármester,
3. képviselő,
4. téma szerint illetékes bizottság,
5. jegyző,
6. feladatkörükben, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

5. A bizottsági ülés elé az előterjesztések előkészítésében, a /4/ bekezdésben megjelölt személyeken túl részt vesznek a polgármesteri hivatal illetékes dolgozói.
6. Az előterjesztéseket - a rendelet 3. számú mellékletében foglalt feladat- és hatáskörök figyelembevételével - a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi.
7. A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.
   

28. BESZÁMOLÓ

31. §

1. A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról, az interpelláció kivizsgálásáról, a Képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető írásban vagy szóban.
2. Beszámoló benyújtására a Képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek – polgármester, alpolgármester, bizottságok elnökei, jegyző, intézményvezetők – továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.
3. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.
   

29. TÁJÉKOZTATÓ

32. §

1. A tájékoztató olyan információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.
2. A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt.
   

30. KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY

33. §

1. Az előterjesztések alapján napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a képviselők, melyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább három nappal korábban írásban beterjeszteni. Az időkorláttól és az írásbeliségtől a polgármester eltérést engedélyezhet.
2. A polgármester az önálló indítványt a Képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolja. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról a Képviselő-testületet tájékoztatja és az elutasítást köteles megindokolni.
3. A tájékoztató alapján – amennyiben az indítványozó képviselő kéri – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel és vita nélkül dönt a napirendre vétel kérdésében.
4. A beterjesztésnek tartalmazni kell az önálló indítványt, előterjeszteni kívánó nevét, az indítványt előterjeszteni kívánó nevét, az indítvány szövegét és az előterjesztő saját aláírását.
5. A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok: rendeleti javaslatok és határozati javaslatok lehetnek.
   

31. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

34.§

1. Sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:

1. A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző napon írásban nyújtanak be a polgármesternél. Az időkorláttól és az írásbeliségtől a polgármester eltérést engedélyezhet. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: a polgármester, alpolgármester, képviselők, jegyző.
2. Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a Képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a Képviselő-testület ülését.
3. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására
4. Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendi pontként kerül megtárgyalásra.
   

32.KÉRDÉS

35. §

1. Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti és működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik a napirendi ponthoz.
2. Kérdésre a Képviselő-testület ülésén a megkérdezett köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
   

33.INTERPELLÁCIÓ

36. §

1. A képviselő a Képviselő-testület ülésén – a napirendek után szóban

1. polgármestertől,
2. alpolgármestertől,
3. bizottságok elnökeitől.
4. jegyzőtől,

           önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, interpellálhat.

2. Az interpellációt írásban, vagy kivételesen szóban az ülést megelőzően, de legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet a polgármesterhez benyújtani.
3. Az interpellációk ismertetésére és a válaszadásra a főnapirendek tárgyalása után kerül sor.
4. Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban, vagy - legkésőbb 15 napon belül - írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.
5. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ezt követően a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról, vagy a további intézkedésekről.
   

34. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET JEGYZŐKÖNYVE

37. §

1. A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
2. A testületi ülésekről kép és hangfelvétel is készíthető. A képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel nem selejtezhető.
3. A jegyzőkönyv főbb tartalmi és formai követelményei az alábbiak:

• rögzíti az ülés helyét és idejét,
• felsorolja az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét,
• számszerű meghatározást az ülés határozatképességéről,
• a javasolt és elfogadott napirendek felsorolását, címét, előadóját 
• az előterjesztéseket, az előadókhoz intézett kérdések és válaszok lényegét, valamint a kérdéseket feltevő és válaszoló nevét,
• a módosító, kiegészítő indítványokat, javaslatokat teljes egészében – de nem szó szerint – tartalmazni kell a jegyzőkönyvnek,
• a szavazás eredményét számszerűen szükséges rögzíteni, olyan részletezéssel, hogy hány képviselő szavazott igennel, nemmel, hányan tartózkodtak a szavazástól, illetve a kizárásokat,
• rendeletek, határozatok, szerződések, megállapodások teljes szövegét, kérdéseket, interpellációkat, bejelentéseket,
• interpellációkra válaszadás.

4. A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, melyhez mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet, jelenlévő ívet.
5. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá, valamint a két hitelesítő képviselő.
6. Az eredeti példányt a jegyző kezeli, elektronikusan az NJT programon keresztül a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak a mellékletekkel együtt az ülést követő 15 napon belül megküldi.

A második példány a jegyzőkönyvvezető munkapéldánya.

Az eredeti példányt évente be kell köttetni. A képviselő-testületi ülésről készült kép-és hanganyagot elektronikus formában tárolni kell. A nyílt ülés dokumentumai, jegyzőkönyvei a www.tompa.hu honlapon olvasható, valamint ügyfélfogadási időben a titkársági irodában megtekinthetők.

7. A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

          Tompa Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a közérdekű adatok megismerésének rendjére és eljárására a Tompa Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala a közérdekű adatok megismerésének rendjére vonatkozó eljárást tekinti irányadónak azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjén a polgármestert kell tekintetni.

8. Zárt ülésről külön hangfelvétel és külön jegyzőkönyv készül.

            A zárt ülésen hozott döntés nyilvános. A zárt ülés hanganyagát a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

35.KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

38.§

1. A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok a városban érdekelt szervezetek kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatáson felmerült problémák megoldásáról tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.      
2. Közmeghallgatás időpontjáról és helyéről – öt nappal előtte – hirdetőtáblán, illetve a www. tompa.hu honlapon a lakosságot tájékoztatni kell.
3. Közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveire irányadó szabályok.
4. Az eredeti példányt a jegyző kezeli, elektronikusan az NJT programon keresztül a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak a mellékletekkel együtt megküldi.A második példány a jegyzőkönyvvezető munkapéldánya.Az eredeti példányt évente be kell köttetni. A közmeghallgatás üléséről készült kép- és hanganyagot elektronikus formában tárolni kell.
   
5. Az egyéb lakossági fórumot a képviselő-testület vagy a polgármester hívja össze.
   

V. Fejezet

SZERVEZETI  SZABÁLYOK

36. A KÉPVISELŐ

39. §

1. A képviselők száma: 6 fő.
2. Képviselő a város egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Mötv 1. melléklete szerint esküt tesz.
3. A képviselő- tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
4. A képviselő főbb jogai:

1. Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
2. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a Képviselő-testület átruházott hatáskörben hozott döntését.
3. Hivataltól a polgármester és a jegyző útján igényelheti a képviselő munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
4. Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
5. A Képviselő-testület a képviselőnek, a bizottság elnökének, a bizottság tagjának, a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat állapít meg. A tiszteletdíj részletes szabályait külön rendeletben szabályozza.
6. Megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.

5. A képviselő főbb kötelezettségei:

1. köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában,
2. olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
3. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a lakosság önszerveződő közösségeivel,
4. felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
5. a tudomására jutott állami szolgálati, üzleti titok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
6. A Képviselő-testület és a képviselő-testület bizottsága zárt ülésre kiküldött előterjesztés, azok mellékletei, a zárt ülésen elhangzottak, az ott történtek közül, csak az hozható nyilvánosságra, amelyet a polgármester illetve a levezető elnök a nyílt ülésen bejelent. A zárt ülés papíralapú előterjesztéseit azok valamennyi mellékletét, valamint az elektronikusan küldött előterjesztéseket és mellékleteit a képviselő köteles megsemmisíteni 24 órán belül.
7. Személyes érintettség kötelező bejelentése képviselő-testületi és bizottsági ülésen.
   

37. A KÉPVISELŐ VAGYONNYILATKOZATA

40. §

Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozatát az önkormányzati hivatalban a Pénzügyi Bizottság elnökének igazolható módon adja át.

38.A KÉPVISELŐK DÍJAZÁSA, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE

        41. §

A külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj egésze a jogosultakat abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, valamint a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vettek. Amennyiben valamely ülésen nem, vagy az ülés idejének kevesebb mint felén voltak jelen, e tényt - a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva - a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek. A polgármester - átruházott hatáskörben - a képviselő adott hónapra eső tiszteletdíjának összegét annak 50%-ától100 %-áig terjedő mértékben csökkentheti. A hiányzás következményei alól a jogosult a polgármesterhez, valamint a bizottsági elnökhöz előzetesen megtett, alapos indokkal ellátott bejelentés esetén mentesül.

39.  KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI

42. §

1. A Képviselő-testület az önkormányzati törvényben kötelezően előírt Pénzügyi Bizottságon kívül a következő állandó bizottságokat hozza létre:

• Ügyrendi Bizottság,
• Szociális, Egészségügyi és Vallásügyi Bizottság.

2. A Képviselő-testület esetenként egy-egy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot is létrehozhat.
3. A bizottságok jegyzéke, elnökei és tagjai a 2. sz. mellékletben található.
4. A bizottságok részletes feladat és hatáskörét a 3. sz. melléklet tartalmazza.
5. A bizottságok létszáma 3 fő. A pénzügyi bizottság tekintetében 5 fő. A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, alpolgármester, a hivatal dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke.

A bizottságot a bizottság elnöke képviseli. A bizottság elnöki tisztség betöltetlensége, az elnök akadályoztatása, összeférhetetlensége esetén a bizottságot a bizottság képviselő tagja képviseli, illetve vezeti a bizottság ülését.

6. A bizottság összehívására, határozatképességére, és határozat hozatalára a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
7. Az ülést a bizottság elnöke legalább az ülést megelőző 3 nappal hívja össze. Meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb szükséges iratokat. A meghívó és az előterjesztések elektronikus úton vagy papíralapon- az érintett kérésének megfelelően - kerülnek megküldésre.

A rendkívüli bizottsági ülés halasztást nem tűrő, indokolt esetben – az ülés kezdését megelőzően legalább 24 órával – telefonon is összehívható.

8. A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.
9. A bizottságok azonos témakörben együttes ülést is tarthatnak.
10. A bizottság által tárgyalt  előterjesztésekkel kapcsolatos eljárási szabályok megegyeznek a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szabályaival.
11. A bizottsági üléseken tanácskozási joggal állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, és a bizottságban tagsággal nem rendelkező képviselő. A bizottság elnöke a napirendi pontok tárgyalásához bárkit meghívhat, aki véleményének megismerését az adott határozat meghozatalához szükségesnek tartja.
12. A bizottság döntésének végrehajtását a polgármester felfüggesztheti, ha az ellentétes a Képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
13. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
14. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság dönt.
15. A bizottságok ülése nyilvános. A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amennyiben az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
16. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket, szavazati arányt, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyveket a bizottság elnöke írja alá.
17. A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során, valamint döntési jogkörébe utalt ügyekben határozatot hoz. A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke.
18. A bizottságok jegyzőkönyvét a Polgármesteri hivatal készíti el. A jegyző, az ülést követő 15 napon belül – megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak a Képviselő-testület bizottságának üléséről készült jegyzőkönyvet.
19. A bizottságok tevékenységükről félévente beszámoló formájában tájékoztatást adnak a képviselő-testületnek. A ciklus utolsó évében pedig kötelesek beszámolni tevékenységükről a képviselő-testületnek.
20.  Átruházott hatáskörben hozott döntésükről valamint a feladat és hatáskörükbe tartozó ügyekben félévente adnak beszámolót.
21. A zárt ülés és a titkos szavazás képviselő-testületre megállapított szabályai a bizottságokra is vonatkoznak. A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat a témaköröket, amelyek előkészítését, véleményezését kéri a bizottságoktól.
22. A bizottsági elnökök a bizottsági ülésen hozott, napirendi pontokkal kapcsolatos döntésüket a képviselő-testületi ülésen szóban ismertetik a képviselő-testületnek.
23. A bizottság üléséről hangfelvétel készül.
24. A bizottságok a képviselő-testülettel együttes ülést is tarthatnak.
    

40. IDEIGLENES BIZOTTSÁGOK

43. §

1. A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármelyik képviselő kezdeményezésére ideiglenes bizottságot választhat.
2. Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.
3. Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére az állandó bizottságokra megállapított szabályok vonatkoznak, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek. Az ideiglenes bizottságnak képviselők, és külső szakértők is a tagjai lehetnek. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.
   

41. A POLGÁRMESTER

44. §

1. A polgármester Tompa Város Önkormányzatának vezetője, a Képviselő-testület elnöke. A polgármester megbízatását főállásban látja el.
2. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.
3. A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
   1. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
   2. feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
   3. segíti az önkormányzati képviselők, a bizottságok munkáját,
   4. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
   5. szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések és -szervezetek együttműködését,
   6. összehívja, és vezeti az ülést,
   7. képviseli az önkormányzatot,
   8. gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről,
   9. kapcsolatot tart a helyi pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel.
4. A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, és hatásköreit Képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. A Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

1. Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt,
2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
5. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
6. gyakorolja a munkáltatói jogokat a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó és az intézményi szervezetbe nem tartozó közalkalmazottak felett,
7. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, aljegyző tekintetében,
8. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

5. A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokkal kapcsolatos előkészítő, elemző munkát az Ügyrendi Bizottság végzi. Így jutalmának megállapítására, szabadság tervének elfogadására a bizottság tesz javaslatot.
6. A polgármester illetményét, költségtérítését a képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg.
   

42. ALPOLGÁRMESTER

45. §

1. A Képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
3. Az alpolgármester a feladatait a polgármester irányításával, annak távollétében, vagy akadályoztatása esetén a polgármesterrel egyeztetve látja el.
4. Az alpolgármesterek feladatkörét a polgármester határozza meg.
5. Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek.
6.  Az alpolgármester részt vesz:

• a gazdasági és közszolgáltatást végző szervezetekkel, vállalkozókkal, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
• a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
• a bizottságok munkájának segítésében,
• települési rendezvények szervezésében,
• kapcsolattartás a testvértelepülésekkel (Gyergyóújfalu, Kelebija).
  

43. JEGYZŐ

46.§

1. A polgármester pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
2. A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.
3. A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

1. előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
4. törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában. Köteles jelezni a Képviselő-testület a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
5. gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,
6. a jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak,
7. tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról.

4. Jegyző egyéb feladatai:

1. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
2. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
3. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
4. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét: gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. 

5. A polgármester a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására  - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki.
   

44. POLGÁRMESTERI HIVATAL

47. §

1. A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Tompai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
2. A polgármesteri hivatalt a polgármester iránymutatása mellett a jegyző vezeti.
3. A polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az államháztartási törvény szerint a hivatal jogi személy. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
4. A hivatalra vonatkozó részletes szabályokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
5. A hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságoknak.
6. A hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével a Képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különösen tekintettel azokban az esetekben, amikor a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
7. A képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
8. A hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott állami szolgálati, és üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség –az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A hivatal dolgozója minden olyan adatot, információt, és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja.
9. A köztisztviselőkre vonatkozó helyi szabályokat az éves költségvetési rendelet és a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.
   

45.  TÁRSULÁS

48. §

1. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések Képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
2. A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. helyi önkormányzati társulásira vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
3. A Képviselő-testület a rendelkezésre álló / szellemi és anyagi / eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok / közügyek / megoldására irányulnak.
   

VI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJA

46. AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

49. §

1. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet tartalmazza. Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
   

47. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET GAZDASÁGI PROGRAMJA

50.§

1. A képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül a választási ciklus idejére gazdasági programot fogad el.

A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

2. A gazdasági program végrehajtásáról a ciklus utolsó évében be kell számolni a képviselő-testületnek.
   

48. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE

51. §

1. Az önkormányzat költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

Az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

2. A Képviselő-testület a költségvetést önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartás végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
3. A Képviselő-testület költségvetésének elfogadásánál kétfordulós tárgyalási módot alkalmaz.

            Első forduló főbb elemei:

• a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési törvény tartalmának figyelembevétele
• az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés,

4. Ezen belül:

1. bevételi források,
2. azok bővítésének lehetőségei,
3. kiadási szükségletek, azok gazdaságos / törvényes keretek között mozgó / célszerű megoldásainak meghatározása,
4. az igények és célkitűzések egyeztetése,
5. a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,
6. várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

Második fordulóban – a jegyző  a  költségvetési rendelet-tervezetet egyezteti  a költségvetési szervek vezetőivel, azt írásba foglalja. A polgármester a tervezetet  az Érdekegyeztető Tanács  és a képviselő-testület állandó bizottságai elé terjeszti.

5. Az Érdekegyeztető Tanács és az állandó bizottságok véleményével a polgármester a költségvetési rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

49. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, ELLENŐRZÉSE

52. §

1. Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, szabályszerűségéért a polgármester felelős. Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:

1. A vonatkozó jogszabályok által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési  tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
3. biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül a vonatkozó jogszabályok által meghatározottak szerint – kialakítja saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
4. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
5. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát,
6. az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről,

2. Az önkormányzat költségvetése vonatkozásában a polgármester az intézményeknél az intézményvezető, - vagy az általuk írásban felhatalmazott személy – jogosult kötelezettségvállalásra, valamint utalványozásra.
3. A kötelezettségvállalás és az utalványozás csak pénzügyi ellenjegyzés mellett érvényes.
4. Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézményeknél / -, Bokréta Önkormányzati Óvoda, Művelődési Ház és Könyvtár / az önálló gazdálkodás feltételei nem biztosíthatók. A gazdálkodási és pénzügyi feladatokat a - Képviselő-testület által kijelölt – Polgármesteri hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el.
5. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
6. Az intézmény részére biztosított éves keretet csak a Képviselő-testület módosíthatja.
7. Mindezek azonban a költségvetési szerv jogi személyiséget és szakmai önállóságát nem érinti.
8. Az önkormányzat által működtetett intézmények a bankszámlájuk egyenlegével és a házipénztárból felvett ellátmányból gazdálkodhatnak.
9. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár ellenőrzi. Az önkormányzatnak nyújtott uniós és ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.
10. Saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület látja el. A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről megbízott belső ellenőr és a Polgármesteri Hivatal ellenőrzéssel megbízott dolgozója útján gondoskodik. Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a Képviselő-testület előző év december 31-éig hagyja jóvá.    
11. A Pénzügyi Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:

1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot, és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különösen tekintettel saját bevételekre, a vagyonváltozás / vagyonnövekedés, csökkenés / alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

12. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
13. Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait maradéktalanul közli a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az ÁSZ-nak.
14. A Pénzügyi Bizottság vizsgálatai során a költségvetési szervek belső kontrollrendszerét használja melyet a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével alkalmaz.

VII. FEJEZET

50. HELYI  NÉPSZAVAZÁS

53. §

A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a település választópolgárainak 25%-a.

VIII. FEJEZET

51. VEGYES RENDELKEZÉSEK

54. §

Kapcsolattartás szervezetekkel

(1)       A Képviselő-testület kapcsolatot tart a városban működő társadalmi és politikai szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, rendőrséggel, városban működő alapítványokkal.

A gazdálkodó szervezetektől, gazdaság társaságoktól, társadalmi szervezetektől tájékoztatót kér a várost érintő tevékenységükről.

(2)       A hatályos jogszabályok szerint a rendőrség évente ad beszámolót. 

 55.§

Kapcsolattartás a települési Nemzetiségi Önkormányzattal

(1)       Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése – különösen anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megvalósítása és megőrzése – érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2)       A nemzetiségi ügyekben eljáró alpolgármester rendszeres konzultációt tart a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel, elősegíti együttműködésüket, programjaik megvalósítását.

(3)       Képviselő-testület - a települési nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezésére - jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához éves költségvetésében meghatározza a települési nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont, a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével.

(4)       Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület a következő ülés napirendjére tűzi, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(5)       A Képviselő-testület által megbízott személy - települési nemzetiségi önkormányzatonként - a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével az önkormányzat költségvetésének összeállítása előtt áttekinti a települési nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait.

(6)       A települési nemzetiségi önkormányzat működéséhez az önkormányzat a mindenkori költségvetéséből az igényelt központi támogatást, lehetőségei szerint kiegészítve, forrásként biztosítja. Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala útján ellátja adminisztratív, valamint együttműködési megállapodás alapján pénzügyi és számviteli feladataikat. Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat elhelyezését a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével biztosítja.

(7) A képviselő-testület az együttműködésről megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzattal. A képviselő-testület a megállapodást minden év január 31-ig felülvizsgálja és határozattal fogadja el, 11. sz. melléklet tartalmazza 

IX. FEJEZET

52. Záró rendelkezések

56. §

Az önkormányzat által használt kormányzati funkciókódokat a 4. melléklet tartalmazza.

53. Hatályon kívül helyező rendelkezések

57. §

Hatályát veszíti Tompa Város Képviselő-testületének a Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelete.

54. Hatályba léptető rendelkezések

58. §

Ez a rendelet 2015. december 1. napján lép hatályba.