Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, a 10.§ (1) bekezdésében, a 26. §-ában, a 48.§ (4) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében és a 134/E. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, a 29. §-ában, a 131. § (1) bekezdésében, a 162. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1.      A rendelet hatálya

1. §

(1)     E rendelet hatálya - ha jogszabály, vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik – a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel (továbbiakban: lakcím) rendelkező Szt. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyekre terjed ki.

(2)     E rendelet által nem szabályozott kérdésekben az Szt., a Gyvt. és ezek végrehajtására kiadott jogszabályok, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2.      Értelmező rendelkezések

2. §

(1)      E rendelet alkalmazásában:

1. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak, valamint e rendelet alapján nyújtott rendszeres gyógyszertámogatás, a betegápolási támogatás, a keresetpótló támogatás, a gyermeknevelési támogatás;

2. egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerinti személy, valamint gyermeket nevelő egyedülálló személy;

4. fogyasztási egység: az Szt. 33. § (2) bekezdésében meghatározott fogyasztási szerkezetet kifejező arányszám;

5. tartásra köteles hozzátartozó: Ptk. 4:196. §-ában meghatározott személy;

6. hozzátartozó: Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontban meghatározott személy;

(2)      Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Szt. 4. §-ában és a Gyvt. 5. §-ában meghatározottak az irányadóak.

3.      Hatásköri rendelkezések

3. §

(1)   A Képviselő-testület az e rendeletben, valamint az Szt.-ben, a Gyvt.-ben és e törvények végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladat- és hatásköreit - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a Polgármesterre ruházza át.

(2)   A Képviselő-testület hatáskörét e rendelet 8. § (2) és (3) bekezdésében, a 22. §-ában, a 34. § (1) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében, a 38. § (6) bekezdésében, az Szt. 17. § (5) bekezdésében foglalt esetekben a Képviselő-testület által kialakított bizottságok hatásköréről szóló önkormányzati rendeletében meghatározott, hatáskörrel rendelkező Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságra (továbbiakban: Bizottság) ruházza át.

(3)   A Képviselő-testület hatáskörét e rendelet a 40. § (6) bekezdésében, a 41. § (11) bekezdésében, a 47. § (3) bekezdésében foglalt esetekben a Képviselő-testület által kialakított bizottságok hatásköréről szóló önkormányzati rendeletében meghatározott, hatáskörrel rendelkező Közoktatási, Közművelődési, Sport- és Informatikai Bizottságra ruházza át.      

4.      Eljárási rendelkezések

4.§

(1)     Az e rendeletben szabályozott támogatások, ellátások iránti kérelmeket a (3)-(5) bekezdésekben foglaltak kivételével a Budapest II. kerületi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Szociális és Gyermekvédelmi Irodáján (továbbiakban: Szociális Iroda) és a Hivatal Lakosságszolgálati Csoportjánál lehet benyújtani az e célra rendszeresített, e rendelet mellékletét képező nyomtatványokon, az abban felsorolt kötelező mellékletek csatolásával személyesen vagy postai úton.

(2)     A gyermekek jogán nyújtott támogatások iránti kérelmet a szülő, a gyám, illetve törvényes képviselő nyújthatja be.

(3)     A hátralékkezelési támogatás és a keresetpótló támogatás iránti igényt a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Központjánál (továbbiakban: Családsegítő Központ) kell kezdeményezni.

(4)     A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybe vétele tekintetében a 34-38.§- ában foglaltak az irányadóak.

(5)     A gyermekek napközbeni ellátásának igénybevétele tekintetében az 40-47.§-ában foglaltak az irányadóak.

5. §

(1)     E rendelet által szabályozott támogatásokra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles megadni saját, a családja, a háztartásában élő személyek az Szt. 18. § a) és b) pontjában szereplő adatait, az igényelt ellátások jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, köteles nyilatkozni jövedelmi, vagyoni viszonyairól, tartásra köteles hozzátartozóiról, arról, hogy rendelkezik-e tartási,- életjáradéki,- illetve örökösödési szerződéssel. Felkérésre köteles a fentiekben megadott adatokat, nyilatkozatokat igazolni.

(2)     A kérelmező és családja kötelesek minden tőlük elvárhatót megtenni helyzetük javítása érdekében és elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből gondoskodni maguk és családjuk eltartásáról, továbbá kötelesek valamely jogszabály, szerződés által biztosított, vagy bíróság által megítélt rendszeres pénzellátásra szerzett joguk érvényesítése iránt eljárást kezdeményezni.

(3)     Amennyiben a kérelmező, vagy családtagja munkanélküli, köteles munkavállalása céljából az állami foglalkoztatási szervvel (továbbiakban: munkaügyi központ) vagy a Családsegítő Központtal a kapcsolatot felvenni, együttműködni és az együttműködésről megállapodást kötni.

(4)     A jogosultságot megalapozó élethelyzeteket komplexen kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy családot vagy háztartást nevesít e rendelet. A tényállás tisztázása céljából az Önkormányzat jogosult környezettanulmányt készíteni az önkormányzati intézmények bevonásával is, továbbá a tartásra köteles személy vagyoni, jövedelmi viszonyait is vizsgálni.

(5)     Amennyiben a kérelmező az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy a tényállás tisztázása céljából folytatott eljárást akadályozza, továbbá rosszhiszeműen tett nyilatkozatot, vagy valótlan adatot szolgáltatott, részére támogatás nem állapítható meg, vagy a már megállapított ellátást meg kell szüntetni.

(6)     A támogatások megállapításánál figyelemmel kell lenni a kérelmező és családja által az Önkormányzat által nyújtott egyéb igénybevett ellátásokra, támogatásokra is.

6. §

(1)   Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításánál az Szt. 10. § (2)-(6) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak.

(2)     A jövedelmek az alábbi dokumentumokkal igazolhatóak:

a)      nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kifizető szerv igazolása, vagy a felvett ellátást igazoló szelvény, banki igazolás, bankszámlakivonat az ellátások összegére vonatkozóan a folyósító szerv tárgyévre kiadott igazolásával együtt;

b)      alkalmazásban állók nettó jövedelméről munkáltatói igazolás;

c)      vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet az illetékes adóhatóság igazolása, illetve az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló – az igazolás kiadására jogosult általi – igazolás;

d)     munkanélküli ellátás az ellátást megállapító, illetve folyósító szerv igazolása, határozata,

e)      állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata;

f)       jövedelemmel nem rendelkező személy esetén, a munkaügyi központtal vagy a Családsegítő Központtal megkötött együttműködési megállapodás;

g)      ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény igazolása,

h)      az a)-g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(3)   Gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a gyermekek jogán nyújtott ellátások iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek elhelyezésére, felügyeletére, tartásdíjára vonatkozó bírósági ítéletet, vagy ezek iránti bírósági, gyámhatósági eljárás megindításáról szóló, illetve a tartásdíj összegéről kötött egyezséget tartalmazó okiratot. Indokolt esetben a Szociális Iroda elfogadhat a fentieken túli igazolási formákat.

5. Ellátások folyósításának és elszámolásának szabályai

7. §

(1)    A támogatásokat 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembe vételével.

(2)    Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a lakhatási támogatást, a rendszeres gyógyszertámogatást, a tervezett létfenntartási támogatást, a betegápolási támogatást, a keresetpótló támogatást és a gyermeknevelési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani. Ismételt kérelmet a megállapított támogatás lejártát követő hónaptól lehet benyújtani.

(3)     A pénzbeli támogatás kifizetését postai úton, vagy folyószámlára utalással a határozat meghozatalát vagy a határnap kitűzését követő 10 napon belül, a havi rendszerességgel adott támogatásoknál utólag minden hónap 5-éig kell utalni.

(4)     Egyedi esetben - amennyiben a körülmények indokolják - a Hivatal pénztárából a jogosultnak, vagy meghatalmazottjának is kifizethető a megállapított pénzbeli támogatás.

(5)     Az Szt. 7. §-a, valamint e rendelet 19. §-a és 24. §-a alapján megállapított támogatások részben vagy egészben Erzsébet-utalvány formájában is nyújthatóak.

(6)     Amennyiben a támogatásokban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult kéri az ellátás megszüntetését, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben folyósítani kell.

(7)     Az ellátásra jogosult halála esetén a haláleset hónapjára járó fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.

6. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése és egyéb követelésekkel kapcsolatos méltányossági eljárás

8. §

(1)   A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése tekintetében az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2)   Az (1) bekezdésben foglaltak szerint fennálló tartozás megtérítésével, továbbá az Szt. 48. § (4) bekezdésben meghatározott köztemetés költségének megtérítésével kapcsolatos méltányossági kérelmekről a Bizottság - a család szociális körülményeinek vizsgálatát követően - egyedileg dönt, figyelemmel az Szt. 17. § (5) bekezdésében foglaltakra.

(3)   A köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól nem adható mentesség, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. 

MÁSODIK RÉSZ

Pénzbeli és természetbeni ellátások

9. §

E rendelet szerint nyújtható szociális pénzbeli és természetbeni támogatások formái:

a) települési támogatások:

aa) lakhatási támogatás,

ab) hátralékkezelési támogatás,

ac) gyógyszertámogatás,

ad) betegápolási támogatás,

b) rendkívüli települési támogatások:

ba) létfenntartási támogatás,

bb) eseti gyermekvédelmi támogatás,

bc) temetési támogatás,

c) egyéb támogatások:

ca) keresetpótló támogatás,

cb) gyermeknevelési támogatás,

cc) védőoltás térítésmentes juttatása,

cd) helyi utazási bérlet támogatás,

ce) karácsonyi támogatás,

cf) 100. életévet betöltött személyek támogatása.

I. Fejezet

Települési támogatások

1. Lakhatási támogatás

10. §

(1)   A lakhatási támogatás a kérelmező által lakott - az Önkormányzat illetékességi területén lévő - lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz nyújtott hozzájárulás.

(2)   A lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások támogatható körébe tartozik: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás, a lakbér vagy albérlet, társasházi közös költség illetve a fűtés költsége.

(3)     Lakhatási támogatás annak a személynek állapítható meg, aki az érintett ingatlanban bejelentett lakcímmel rendelkezik, és életvitelszerűen ott tartózkodik, és

a)    a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetén a 280 %-át és a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik vagyonnal, vagy

b)   e rendelet szerint hátralékkezelési támogatásban részesül.

(4)   Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel a lakhatási támogatás egy hónapra megállapítható legmagasabb összege a lakásfenntartás költsége, de legfeljebb:

a) 6000 Ft, amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedülélő esetén a 200 %-át;

b) 4000 Ft, amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, egyedülélő esetén a 250 %-át;

c) 3000 Ft, amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a b) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem haladja meg a (3) bekezdésben foglalt mértéket.

(5)   Amennyiben a háztartás előrefizetős gáz vagy áramfogyasztást mérő készülékkel rendelkezik, a (4) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás havi összegét 10 %-kal magasabb összegben kell megállapítani.

(6)   Lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

11. §

(1)   A lakhatási támogatás a lakásfenntartás azon kiadásához nyújtható, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(2)   A lakhatási támogatás folyósítása elsősorban egy szolgáltatóhoz, vagy előrefizetős mérőóra feltöltéséhez kérelmezhető.

(3)   A lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított 12 hónapra állapítható meg, illetve a hátralékkezelési támogatás időtartamára.

2. Hátralékkezelési támogatás

12. §

(1)   Az önhibáján kívül hátralékot felhalmozó háztartás vagy személy (továbbiakban: hátralékos) részére a Családsegítő Központ javaslata alapján hátralékkezelési támogatás nyújtható.

(2)   Hátralékkezelési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki az általa lakott és ott lakcímmel rendelkező - az önkormányzat illetékességi területén lévő - ingatlan tulajdonosa, bérlője, haszonélvezője, vagy használója, akinek bérleti jogviszonya a bérleti díj meg nem fizetése miatt szűnt meg,

a) a hátraléka nem haladja meg a 300 ezer forintot és

b) akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetén a 280 %-át és

c) vagyonnal nem rendelkezik és

d) a lakás nagysága 1-2 személyes háztartás esetén a 75 m²-t, és minden további személy esetén 10-10 m²-el növelt mértéket nem haladja meg és

e) aki vállalja a hátralékkezelési támogatás körébe bevont, őt terhelő tartozás legalább 25 %-ának megfizetését egy összegben, vagy legfeljebb 12 havi részletekben, és

f) aki vállalja, hogy a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos számláit rendszeresen fizeti, és

g) aki a Családsegítő Központtal együttműködési megállapodást köt.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából hátraléknak minősül:

a) a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, táv-hőszolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási díjtartozás, valamint több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) a közös költség-hátralék,

c) a lakbérhátralék.

(4)   Hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5)   A hátralékkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogatásba bevont tartozás 75 %-át.

(6)   A hátralékkezelési támogatásra való jogosultság kezdő időpontja a Hivatalhoz beérkezett kérelem hónapjának első napja. A folyósítás feltétele a követelés jogosultjával kötött megállapodás, valamint az önrész egyösszegű, vagy részletfizetési megállapodás esetén a részletének befizetéséről szóló igazolás bemutatása.

(7)   A hátralékkezelési támogatás időtartama nem haladhatja meg a hátralékkövetelés jogosultjával kötött részletfizetési megállapodásban foglalt időtartamot, legfeljebb 12 hónapot, amely indokolt esetben egy alkalommal, 6 hónappal meghosszabbítható.

(8)   A megállapított támogatás a hátralékkövetelés jogosultja részére kerül folyósításra.

13. §

(1)   A Családsegítő Központ családgondozója a hátralékkezelési támogatás iránti igény benyújtását követően környezettanulmányt készít és elvégzi a teljes hátralékfelmérést, a fizetőképesség vizsgálatát és elkészíti a hátralékkezelésre vonatkozó részletes egyéni tervet. Az igény benyújtását követő 30 napon belül a Családsegítő Központ a kérelmet a hátralékkezelési támogatás megállapítására vonatkozó javaslatával együtt megküldi a Szociális Iroda részére.

(2)   A jogosult köteles a Családsegítő Központtal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak eleget tenni. Köteles havonta legalább egy alkalommal a családgondozóval személyesen találkozni és az aktuális önrész befizetését, valamint az adott havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos befizetett számláit bemutatni.

(3)   A Családsegítő Központ havonta tájékoztatja a Szociális Irodát a hátralékos önrészének, illetve a lakásfenntartás egyéb költségeinek befizetéséről.

(4)   A hátralékkezelési támogatást meg kell szüntetni, ha a hátralékos

a) az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, vagy

b) az önrészt vagy a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos számláit két egymást követő hónapban nem fizeti be.

(5)   Hátralékkezelési támogatás a (4) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 36 hónapon belül, egyéb esetben 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(6)   A Családsegítő Központ a hátralékkezelési támogatásban részesített családdal, személlyel a támogatás megszűnését követő további 6 hónapig utánkövetés céljából kapcsolatot tart.

3.  Gyógyszertámogatás

14.§

(1)     A gyógyszertámogatás az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó személyes gyógyszerszükséglet költségének csökkentése céljából biztosított támogatás azok részére, akik alanyi vagy normatív jogcímen nem jogosultak közgyógyellátásra.

(2)      A gyógyszertámogatás rendszeres vagy eseti formában nyújtható.

(3)   Rendszeres gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, akinek gyógykezelésének várható időtartama meghaladja a 3 hónapot, és a havi gyógyszerköltsége eléri a 3500 Ft-ot, és

a)    akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, vagy

b)   aki egyedülélő, vagy nyugdíjas és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, vagy

c)    aki 80. életévet a kérelem beadásának időpontjában betöltötte és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 420 %-át.

(4)   A rendszeres gyógyszertámogatás havi mértéke legfeljebb az igazolt havi rendszeres gyógyszerköltség

a)      90 %-a, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetén a 200 %-át,

b)      80 %-a, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülélő esetén a 250 %-át,

c)      70 %-a, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetén a 300 %-át,

d)     60 %-a, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülélő esetén a 350 %-át, vagy 80. életévet betöltött személy esetén a 420 %-át,

de egyik esetben sem haladhatja meg a 6 000 Ft-ot.

(5)   A rendszeres gyógyszertámogatás az orvos által igazolt kezelés időtartamáig, legfeljebb 6 hónap időtartamra állapítható meg.

15. §

(1)     Akut megbetegedésekből eredő gyógyszerszükséglethez eseti gyógyszertámogatás nyújtható annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át és az igazolt gyógyszerköltsége eléri az 1000 Ft-ot.

(2)     Az eseti gyógyszertámogatás megállapítható összege az igazolt eseti gyógyszerköltség, de legfeljebb 3000 Ft, és tárgyévben ugyanazon személy részére legfeljebb háromszor igényelhető.

16.§

(1)     A gyógyszerszükségletet és a gyógyszerköltséget a háziorvos igazolja. Az igazoláson külön meg kell jelölni a társadalombiztosítási támogatásba befogadott és a nem befogadott gyógyszereket.

(2)     A gyógyszertámogatás megállapításakor az igazolt gyógyszerköltség legfeljebb 20 %-ában vehető figyelembe a társadalombiztosításba nem befogadott gyógyszerek költsége.

(3)     Amennyiben a háziorvos igazolása a gyógyszerek költségeit nem tartalmazza, úgy az igazolás alapján a gyógyszertár által kell beáraztatni.

(4)     Nem lehet elfogadni a 30 napnál régebbi háziorvosi, illetve gyógyszertári igazolást.

(5)     A gyógyszerköltség igazolások szakmai ellenőrzését a Szociális Iroda megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, vagy szervezet bevonásával végezheti.

(6)     A gyógyszertámogatás igénybevételével kapcsolatos egészségügyi adatainak kezeléséhez a kérelmezőnek hozzájárulását kell adnia. Erre vonatkozó adatkezelésről a kérelmezőt nyilatkoztatni kell.

4. Betegápolási támogatás

17. §

(1)   A betegápolási támogatás az ápolásra szoruló 18. életévet betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó II. kerületi lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2)   Tartósan beteg, ápolásra szoruló az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel és mások segítsége nélkül önmagáról gondoskodni nem tud és a napi gondozási szükséglet időtartama a 4 órát eléri.

(3)   Betegápolási támogatás állapítható meg annak a hozzátartozónak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyedülélő esetén a 250%-át nem haladja meg, és az ápolási kötelezettségének eleget tesz.

(4)   Nem állapítható meg a betegápolási támogatás, illetve az ellátást meg kell szüntetni:

a)      ha az ápolt személy nem II. kerületi lakos,

b)      ha az ápolt személy tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel rendelkezik,

c)      ha van olyan, az ápolttal együtt élő más személy, aki az ápolási feladatokat keresetveszteség nélkül képes lenne ellátni,

d)     ha az ápolt személy havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át,

e)      ha az ápolást végző személy rendszeres pénzellátásban, vagy e rendelet szerinti keresetpótló támogatásban részesül,

f)       ha az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, továbbá

g)      az Szt. 42. § (1) bekezdés a) pontjában, a c)-d) pontjában, a (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(5)   A (2) bekezdésben foglaltak fennállását a háziorvos erre vonatkozó igazolása és a Gondozási Központ vezetőjének környezettanulmány alapján tett javaslata alapozza meg.

(6)   A betegápolási támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(7)     A betegápolási támogatás jogosultsági feltételeit szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni. Az ápolási kötelezettség teljesítése bármikor ellenőrizhető.

(8)     Az ápolást végző személynek segítség nyújtható a házi segítségnyújtás keretében,

a)      ha az ápolt személy gondozásával kapcsolatos teendők ezt indokolják, vagy

b)      ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet átmenetileg nem tudja ellátni, melynek időtartama legfeljebb egy hónap lehet.

18. §

(1)     Betegápolási kiegészítő támogatás (továbbiakban: kiegészítő támogatás) állapítható meg annak a személynek, aki az e rendelet szerinti betegápolási támogatásban részesül és az ápolt személy fokozott ápolást igényel.

(2)     Fokozott ápolást igényel az ápolt személy, ha az állapota az Szt. 43/A. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel, vagy aki esetében a demencia olyan mértékű, hogy állandó felügyelet nélkül önmagára vagy környezetére nézve veszélyt jelenthet.

(3)     A (2) bekezdésben foglaltak fennállását az ápolt kezelőorvosának, vagy háziorvosának igazolása és környezettanulmány alapozza meg.

(4)     A kiegészítő támogatás havi összege: 15 000 Ft.

(5)     A kiegészítő támogatás egy év időtartamra állapítható meg, de legfeljebb a betegápolási támogatásra való jogosultság fennállásáig.

II. Fejezet

Rendkívüli települési támogatások

1. Létfenntartási támogatás

19. §

(1)   Létfenntartási támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a létfenntartása tartósan veszélyeztetett vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem – a 22. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladja meg öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülélő személy esetén a 350 %-át. 

(2)   Létfenntartása tartósan veszélyeztetett a kérelmezőnek különösen:

- ha jövedelme kizárólag rendszeres pénzellátás,

- önhibáján kívül tartósan munkanélküli,

- családjában élő tartósan beteg, fogyatékos személy ellátásáról kell gondoskodnia.

(3)   Létfenntartást veszélyeztető alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen:

a kérelmező 

- közüzemi díjtartozása,

- sérelmére elkövetett bűncselekmény,

- tüzelő vásárlásának költsége,

- lakhatását alapvetően meghatározó felszerelési tárgyak meghibásodása,

- gyógykezelési költsége,

- gyógyászati segédeszköz költsége.

(4)   Létfenntartási támogatás mértéke összességében egy naptári éven belül nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

a)      az 500 %-át, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át,

b)      a 300 %-át, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az a) pontban megjelölt értéket, de nem haladja meg az (1) bekezdés szerinti értéket.

(5)   Létfenntartási támogatás tervezett vagy eseti formában nyújtható.

20. §

(1)   Tervezett létfenntartási támogatás elsősorban a tartós létfenntartási gondok fennállása esetében állapítható meg legfeljebb 6 hónap időtartamra és legfeljebb a tárgyév végéig.

(2)   A tervezett létfenntartási támogatás egy hónapra megállapítható összege nem haladhatja meg:

a)    a 10 000 Ft-ot, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülélő esetén a 250 %-át,

b)   a 8000 Ft-ot, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az a) pontban meghatározott értéket, de nem haladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át egyedülélő esetén 300 %-át,

c)    az 5000 Ft-ot, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a b) pontban meghatározott értéket, de nem haladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 350 %-át.

21. §

(1)     Eseti létfenntartási támogatás elsősorban az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt létfenntartást veszélyeztető élethelyzet fennállása esetén állapítható meg, ugyanazon család részére havonta, de egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal.

(2)   Az eseti létfenntartási támogatás egyszeri összege nem haladhatja meg az 50 ezer forintot.

22. §

(1)     Méltányosságból a Bizottság a 20. § (2) bekezdésében és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthat létfenntartási támogatást, figyelemmel a 19. § (4) bekezdésben foglaltakra.

(2)   Évente legfeljebb egy alkalommal a Bizottság annak a személynek is megállapíthat létfenntartási támogatást, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át és a kérelmező életvitelében jelentősen akadályozó vagy hátrányt okozó, váratlan esemény – különösen: elemi kár, kilakoltatás, keresőképtelenséggel járó betegség, gyógyászati segédeszköz szükséglet, váratlan haláleset - miatt létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került.

(3)   A (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapítható létfenntartási támogatás összege a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.

23. §

(1)     A létfenntartási támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolása a jogosultságot megállapító határozatban - határidő megjelölésével - előírható.

(2)     Amennyiben a határozat a támogatás rendeltetésszerű felhasználásnak igazolását előírta, abban az esetben elsősorban számla, befizetést igazoló csekk, nyugta, elszámoló lap becsatolásával igazolható, továbbá környezettanulmány során is ellenőrizhető.

(3)     A közüzemi díjak kifizetésére megállapított létfenntartási támogatást közvetlenül a szolgáltató részére kell utalni.

(4)     A létfenntartást veszélyeztető élethelyzeteket megalapozó körülményeket jellegüknek megfelelően kell igazolni, és az igazolások három hónapnál régebbiek nem lehetnek.

2. Eseti gyermekvédelmi támogatás

24.§

(1)   Gyermek jogán állapítható meg eseti gyermekvédelmi támogatás, ha a gyermeket nevelő család alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá ruhanemű vásárlás, táboroztatás költségei - miatt anyagi segítségre szorul és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 220 %-át.

(2)   Az eseti gyermekvédelmi támogatás éves összege gyermekenként nem haladhatja meg a 30 ezer forintot.

(3)   Az eseti gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem évente legfeljebb két alkalommal nyújtható be.

(4)   Az eseti gyermekvédelmi támogatás elszámolására vonatkozóan a 23. §-ban foglaltak az irányadóak.

3. Temetési támogatás

25. §

 (1)  Temetési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése létfenntartását veszélyezteti és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át.

 (2)  A temetési támogatás összege nem haladhatja meg a

a) 60 ezer forintot, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét;

b) 50 ezer forintot, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át;

c) 40 ezer forintot, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át;

d) 30 ezer forintot, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a c) pontban meghatározott értéket,

és egyik esetben sem haladhatja meg a számlával igazolt temetés költségét.

(3)   A temetés költségeként a kérelmező nevére kiállított számla összege vehető figyelembe. 

(4)   A temetési támogatás a kérelmező nevére szóló temetési számla kiállítását követő három hónapon belül igényelhető.

III. Fejezet

Egyéb támogatások

1. Keresetpótló támogatás

26. §

(1)   Keresetpótló támogatás azon II. kerületi lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó, nyugdíj korhatárt be nem töltött, keresőtevékenységet nem végző személy részére nyújtható:

a)      akinek munkavállalási lehetősége pszichiátriai-, szenvedély,- vagy onkológiai betegsége miatt akadályozott, folyamatos orvosi kezelés alatt áll, és

b)      akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át és

c)      akinek családja vagyonnal nem rendelkezik és

d)     aki a Családsegítő Központtal az együttműködést vállalja.

(2)   Nem állapítható meg a keresetpótló támogatás, illetve a már megállapított támogatást meg kell szüntetni annak a személynek, aki rendszeres pénzellátásban, vagy e rendelet szerinti betegápolási támogatásban részesül, továbbá az Szt. 34. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdésének a)-b) pontjában foglalt esetekben.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállását pszichiátriai, addiktológiai, és onkológiai szakorvos által kell igazolni, mely igazolások három hónapnál régebbiek nem lehetnek és tartalmaznia kell a gyógykezelés várható időtartamát és a szükséges vizsgálatok időpontját is.

(4)   A keresetpótló támogatás igénybevételével kapcsolatos egészségügyi adatainak kezeléséhez a kérelmezőnek hozzájárulását kell adnia. Erre vonatkozó adatkezelésről a kérelmezőt nyilatkoztatni kell.

(5)     A keresetpótló támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-a.

(6)     A keresetpótló támogatást szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

(7)     A kérelmező a keresetpótló támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megjelenni a Családsegítő Központban nyilvántartásba vétel céljából.

(8)       A Családsegítő Központ a keresetpótló támogatásban részesített személy részére a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést, életvezetést segítő reintegrációs programot dolgoz ki, melyről a támogatásban részesülő személlyel írásbeli megállapodást köt.

(9)     Amennyiben az együttműködésre kötelezett személy a (8) bekezdésben vállalt kötelezettségeinek önhibáján kívül nem tud eleget tenni, köteles erről a Családsegítő Központot értesíteni.

27. §

(1)   Együtt nem működő személynek minősül az az együttműködésre kötelezett személy, aki:

a)      nem jelenik meg nyilvántartásba vétel céljából a Családsegítő Központban a megállapító határozatban megjelölt időpontig, vagy

b)      a beilleszkedését, életvezetését segítő reintegrációs programról nem állapodik meg, vagy

c)      a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, vagy

d)     az előírás szerinti orvosi vizsgálaton nem vesz részt.

(2)   Az együtt nem működő személyt a Családsegítő Központ felhívja a kötelezettség teljesítésére határnap megjelölésével, mellyel egyidejűleg a Szociális Iroda a keresetpótló támogatás folyósítását felfüggeszti - a határidő eredménytelen eltelte esetén - a tárgyhó végével a támogatást megszünteti.

(3)   A (2) pontban foglaltak szerinti megszüntetést követően a kérelmet benyújtó a Családsegítő Központtal legalább 30 nap előzetes együttműködésre köteles.

2. Gyermeknevelési támogatás

28. §

(1)   Gyermeknevelési támogatás állapítható meg a gyermek jogán annak a személynek

a)      aki családjában gyermeket nevel és

b)      a család bejelentett II. kerületi lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen a II. kerületben tartózkodik és

c)      a gyermek tankötelezettségének eleget tesz és

d)     a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át és

e)      a gyermek a Gyvt. szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult.

(2)   Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a gyermeknevelési támogatás saját jogán állapítható meg az Szt. 4. § (1) bekezdés db) pontjában meghatározott nagykorú tanuló részére.

(3)   A gyermeknevelési támogatás havi összege gyermekenként 5700 Ft, egyedülélő esetén 7200 Ft.

3.      Térítésmentes védőoltás

29. §

(1)   ROTA vírus elleni oltóanyag térítésmentesen biztosítható azon gyermekek részére, akik családja a kérelem beadásakor az alábbi rendszeres ellátás valamelyikében részesül:

a)      e rendelet szerinti gyermeknevelési támogatás,

b)      Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

c)      Szt. szerinti aktív korúak ellátása,

d)     e rendelet szerinti keresetpótló támogatás,

e)      e rendelet szerinti betegápolási támogatás.

(2)   Az oltóanyag beszerzéséről és kiadásáról a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata (továbbiakban: Egészségügyi Szolgálat) gondoskodik.

(3)   Az Önkormányzat a várható igények alapján finanszírozási előleget biztosít az Egészségügyi Szolgálatnak, amely az Önkormányzat felé elszámolási és visszafizetési kötelezettséggel tartozik, legkésőbb tárgyév december 20-ig.

4.  Helyi utazási bérlet támogatás

30. §

(1)   Helyi utazási bérlet támogatás (továbbiakban: bérlet támogatás) állapítható meg a II. kerületben legalább 6 hónapja bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is a II. kerületben tartózkodó nappali tagozaton tanulók részére, akik:

a)      a napi iskolába járást a főváros területén csak tömegközlekedési eszköz igénybe vételével tudják megoldani és

b)        a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek és

c)      iskolalátogatási kötelezettségüknek folyamatosan eleget tesznek és

d)       más jogcímen nem jogosultak helyi utazási kedvezmény igénybe vételére.

(2)   Egyedi esetben az (1) bekezdés a) pontján kívül azon nappali tagozaton tanulók részére is megállapítható a bérlet támogatás, akik a sport területén kiemelkedő eredményeket értek el és a rendszeres edzésre járáshoz tömegközlekedési eszközt kell igénybe venniük és megfelelnek a b)-d) pontban foglalt feltételeknek.

(3)   Bérlet támogatás a (4) bekezdésben foglalt kivétellel, adott tanév október 1-jétől szeptember 30-áig tartó időszakára, de legfeljebb a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság hónapjának végéig állapítható meg.

(4)   Az (1) bekezdés a) pontján kívül azon nappali tagozaton tanulók részére is megállapítható a bérlet támogatás, akik megfelelnek az (1) bekezdés b) - d) pontjaiban foglaltaknak és felügyeletüket nyári táborokban biztosítják, melyhez tömegközlekedési eszközt kell igénybe venniük. Jogosultságuk június 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakra állapítható meg.

(5)   A bérlet támogatás havi összege a közoktatásban tanulók részére vásárolható havi Budapest-bérlet teljes árával azonos összeg.

(6)   A jogosultság kezdete:

a)      amennyiben a kérelmet a szükséges igazolásokkal együtt a hónap 15-éig benyújtják, akkor a benyújtást követő hónap elseje,

b)      az a) pontban megjelölt időpontot meghaladóan benyújtott kérelem esetén a benyújtást követő második hónap elseje.

(7)   A megállapított bérlet támogatás folyósítására a támogatás jogosultja részére megvásárolt - tárgyhónap elsejétől érvényes - havi bérletszelvény tárgyhó 10-éig történő bemutatását követően kerül sor.

(8)   Amennyiben a megvásárolt bérletszelvény érvényessége nem a (7) pontban megjelölt időtartamra szól, vagy a bérletszelvény a megadott időpontig nem kerül bemutatásra, a tárgyhónapra jutó támogatás összege nem kerül folyósításra.

(9)   A Családsegítő Központ vezetője a tudomására jutott, 10 órát meghaladó iskolai igazolatlan hiányzásokról 5 napon belül értesíti a Szociális Irodát. A bérlet támogatást az igazolatlan hiányzásokról való tudomásszerzés hónapjának végével meg kell szüntetni és újabb kérelem 2 hónapon belül nem nyújtható be.

(10) A (9) bekezdés esetében - az egyéb feltételek fennállása mellett - csak akkor állapítható meg ismételten a bérlet támogatás, ha a tanulónak a megszüntetést követően nincs igazolatlan hiányzása.

(11) Amennyiben a jogosult egymást követő két hónapban a bérletszelvény nem kerül bemutatásra, a jogosultság a második hónap utolsó napjával megszűnik.

5. Karácsonyi támogatás

31.§

(1)   Az Önkormányzat egyszeri karácsonyi támogatásban részesítheti különösen azon gyermekeket, akik tárgyév november 1-jén:

a)      a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy

b)      gyermeknevelési támogatásban részesülnek

és azon személyeket, akik:

c)      tervezett létfenntartási támogatásban, vagy

d)     lakhatási támogatásban részesülnek.

(2)     Az Önkormányzat egyszeri karácsonyi támogatásban részesítheti az Önkormányzat által fenntartott vagy az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló szociális intézmények vezetői által javasolt családokat, amennyiben jövedelemigazolás alapján a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át.

(3)   Az (1) bekezdés c)-d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott jogosultság alapján családonként egy személy részére nyújtható támogatás.

(4)   A karácsonyi támogatást december 15-ig kell folyósítani.

6. 100. életévet betöltött személyek támogatása

32.§

A II. kerületben életvitelszerűen tartózkodó és lakcímmel rendelkező személyt 100. életévének betöltésekor az Önkormányzat egyszeri 100 ezer forint összegű pénzbeli támogatásban részesíti.

HARMADIK RÉSZ

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

I. Fejezet

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái

33. §

(1)   Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosítja:

a)      Saját intézményein keresztül:

aa)   gyermekjóléti szolgáltatást (Gyvt. 39. §),

ab)  gyermekjóléti központot (Gyvt. 40. § (3)

ac)   utcai és lakótelepi szociális munkát (Gyvt. 40.§ (3) bek. a)

ad)  kapcsolattartási ügyeletet (Gyvt. 40.§ (3) bek. b),

ae)   kórházi szociális munkát (Gyvt. 40..§ (3) bek. c),

af)   készenléti szolgálatot (Gyvt. 40.§ (3) bek. d),

ag)  gyermekek napközbeni ellátását (Gyvt. 41.§),

ah)  házi gyermekfelügyeletet (Gyvt. 44. §),

ai)    bölcsődét (Gyvt. 42. §)

b) Ellátási szerződés keretében:

ba)  helyettes szülői szolgáltatást (Gyvt. 49. §),

bb)  gyermekek átmeneti otthoni ellátását (Gyvt. 50. §),

bc)  családok átmeneti otthoni ellátását (Gyvt. 51.§)

(2)   Az önkormányzat az alábbi szociális ellátási formákat biztosítja:

a)      Saját intézményein keresztül:

aa)   családsegítést (Szt. 64.§),

ab)  jelzőrendszeres házi segítségnyújtást (Szt. 65. §),

ac)   fogyatékosok nappali ellátását (Szt. 65/F. §),

ad)  pszichiátriai betegek közösségi ellátását (Szt. 65/A. §)

ae)   időskorúak gondozóházi ellátását (Szt. 82.§),

af)   étkeztetést (Szt. 62. §),

ag)  házi segítségnyújtást (Szt. 63.§),

ah)  idősek nappali ellátását (Szt. 65/F. §),

b) Ellátási szerződés keretében:

ba)  szenvedélybetegek közösségi ellátását (Szt. 65/A. §),

bb)  fogyatékosok nappali ellátását (Szt. 65/F. §),

bc)  támogató szolgáltatást (Szt. 65/C. §),

bd) utcai szociális munkát (Szt. 65/E. §),

be)  hajléktalanok nappali ellátását (Szt. 65/F. §),

bf)   pszichiátriai betegek nappali ellátását (Szt. 65/F. §),

bg)  étkeztetést (Szt. 62.§),

bh)  házi segítségnyújtást (Szt. 63. §),

bi)    idősek nappali ellátását (Szt.65/F. §.).

(3)   Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás alapszolgáltatások igénybevételi eljárásakor – irányadóként - a 1. melléklet szerinti ellátási területek utcajegyzékét kell alapul venni.

34.§

(1)   Az Önkormányzat III. sz. Gondozási Központja a gondozottak részére gyógytorna, masszázs lehetőséget biztosít. A szolgáltatás igénybevételének módját a Bizottság által elfogadott szabályzat tartalmazza.

(2)   Étkeztetést az önkormányzat elsősorban azoknak a szociálisan rászoruló személyeknek biztosít, akik:

a)      a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, vagy

b)      egészségi állapotukra, fogyatékosságukra, pszichiátriai,-és szenvedélybetegségükre vonatkozó háziorvosi, illetve szakorvosi javaslattal rendelkeznek, vagy

c)      a Családsegítő Központtal együttműködő aktív korú ellátásban és e rendelet szerint keresetpótló támogatásban részesülők

és az étkezést más módon nem tudják megoldani.

(3)   A (2) bekezdés c) pontja esetében a Családsegítő Központ intézményvezetőjének javaslata szükséges.

(4)   A (2) bekezdésben foglalt ellátásról a szolgáltatást nyújtó intézményvezetője - szükség esetén környezettanulmányt követően -  dönt.

(5)   A Családsegítő Központ intézményvezetőjének jelzése alapján soron kívül, egyéb esetekben az ellátást biztosító  intézmény vezetője legalább évente felülvizsgálja a (2) bekezdés c)  pontja alapján nyújtott jogosultság fennállását.

2. Az ellátások igénybevétele

35.§

(1)   A személyes gondoskodás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell kezdeményezni.

(2)   A gyermekek és a családok átmeneti otthonának igénybe vétele esetén a Családsegítő Központ vezetőjének előzetes javaslata szükséges.

(3)   Az igénybevételre irányuló kérelmekről a Szt.-ben valamint a Gyvt.-ben foglaltak szerint az intézményvezető dönt.

(4)   A szolgáltatásban részesülő személlyel illetve törvényes képviselőjével megkötendő megállapodásnak az Szt.-ben és a Gyvt.-ben foglaltakon túl tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a)      az ellátástól való távolmaradás esetén (betegség, kórházi ápolás, elutazás, stb.) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályait,

b)      az ellátást nyújtó intézmény illetve az ellátást igénybe vevő ellátott jogait és kötelezettségeit,

c)      az intézményi jogviszony megszűnésének és a megállapodás felmondásának eseteit,

d)     a jogorvoslat és a panaszkezelés módját.

(5)   Az intézményi jogviszony a megállapodásban foglaltak figyelembe vételével  és a Gyvt. 37/A. §-a, valamint a Szt. 100.-101. §-a szerinti esetekben szűnik meg.

36.§

(1)   A II. kerületen kívül élő személyek bentlakásos intézményi elhelyezése iránti igény felmerülése esetén az elhelyezés csak a II. kerületben élő kérelmező hiányában történhet.

(2)   Az intézményvezető ellátást elutasító, illetve panaszkivizsgálással kapcsolatos döntése ellen benyújtott felülvizsgálati, jogorvoslati kérelmekről a Bizottság dönt.

(3)   Az intézményvezető köteles külön eljárás nélkül ellátást biztosítani, ha a kért szolgáltatás hiánya az igénylő életét, testi épségét veszélyezteti.

(4)   Külön eljárás keretében kell biztosítani az ellátást, ha az igénylő szociális helyzetében, egészségügyi állapotában olyan kedvezőtlen változás következik be, ami a soron kívüliséget indokolja.  

3. Térítési díjak

37. §

(1)   A szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjakat a 2. mellékletben foglaltak alkalmazásával az intézményvezető állapítja meg.

(2)   A személyi térítési díj megállapításánál a Szt. 116. § (3) bekezdésében, a 117.§ (1) bekezdésében valamint a Gyvt. 150. § (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe kell venni.

(3)   Ha az étel lakásra történő kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat csak a magasabb összeget fizető személy részére lehet kiszámlázni. Amennyiben a szállításért térítési díjat fizető személy ellátása átmenetileg szünetel, ezen időszakban a szállítás térítési díját a közös háztartásban élő másik személynek kell megfizetnie.

(4)   Az ellátási szerződés keretében biztosított szolgáltatások esetében a személyi térítési díjat a szerződésben foglaltak szerint a fenntartó szervezet állapítja meg.

(5)   Az időskorúak gondozóházában a személyi térítési díjat utólag minden hónap 10-éig vagy a távozás napján kell megfizetni.

38. §

(1)   Az Önkormányzat az Szt. és Gyvt. által meghatározott térítésmentes szolgáltatásokon kívül az idősek nappali ellátását és az étkeztetés nélkül igénybe vett értelmi fogyatékosok nappali ellátását térítésmentesen biztosítja.

(2)   Az Önkormányzat az időskorúak gondozóházában II. kerületi lakos részére térítésmentesen biztosítja az ellátást, amennyiben az ellátásban részesülő havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  150 %-át és vagyonnal nem rendelkezik.

(3)   A házi segítségnyújtásért és az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat a 80. életévüket betöltött személyek részére egy fizetési sávval alacsonyabb összegben kell megállapítani.

(4)   Az intézményvezető által megállapított térítési díj méltányosságból csökkenthető vagy elengedhető abban az esetben, ha az ellátást igénylő a számára e rendelet alapján megállapítható személyi térítési díj megfizetésével létfenntartását időszakosan vagy tartósan veszélyeztető helyzetbe kerülne, különösen családi és egészségi állapotában, jövedelmi helyzetében bekövetkezett változás miatt. 

A méltányossági kérelemhez minden esetben szükséges a kérelmező nyilatkozata pénzügyi megtakarításairól, illetve a tartásra köteles hozzátartozóiról.

(5)   A személyi térítési díj méltányosságból történő csökkentése vagy elengedése ügyében a kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(6)   A méltányossági kérelmek ügyében a Bizottság, ellátási szerződések esetében az ellátást biztosító intézmény fenntartója dönt.

4. Szociálpolitikai Kerekasztal

39. §

(1)   Az önkormányzat különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre.

(2)   A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, az ülés megszervezése a Szociális Iroda vezetőjének feladata.

(3)   A Kerekasztal tagja az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl:

            a) a Bizottság elnöke,

            b) a Családsegítő Központ vezetője,

            c) a Gondozási Központok vezetői,

d) az Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona vezetője.

(4)   A Kerekasztal vezetője Polgármester illetve az általa megbízott személy.

II. Fejezet

A gyermekek napközbeni ellátása

1. Bölcsődei ellátás

40. §

(1)   A bölcsődei ellátás igénybevételére a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 36. §-ának rendelkezési az irányadók.

(2)     A bölcsődei ellátás igénybevétele – a Gyvt. által kötelezően elrendelt igénybevétel eseteit kivéve – kérelemre indul.

(3)     Az igénybevételre irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(4)     A kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell

a)    a felvétel elbírálásának szempontjairól,

b)    az ellátás tartamáról és feltételeiről,

c)    a fizetendő térítési díjról, annak csökkentéséről, vagy elengedéséről,

d)   az intézmény által vezetett reá vonatkozó nyilvántartásokról,

e)    az intézmény házirendjéről.

(5)     Az intézményvezető a felvételről, vagy elutasításról értesíti a kérelmezőt.

(6)     Az intézményvezető elutasító döntése ellen panasz nyújtható be a Közoktatási, Közművelődési, Sport- és Informatikai Bizottsághoz.

41. §

(1)   A bölcsődei ellátás esetében a bölcsődei gondozásért a fenntartó – a mindenkori költségvetési rendeletében - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével külön intézményi térítési díjat állapít meg.

(2)   Az intézményi térítési díj (gondozási díj) az élelmezés nyersanyagköltségével csökkentett szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Az élelmezés nyersanyagköltségének meghatározásakor az általános forgalmi adóval növelt összeget kell figyelembe venni.

(3)   A bölcsődei gondozás esetében térítési díj-mentesség illeti meg

- a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő,

- a tartósan beteg és fogyatékos,

- a három vagy többgyermekes család gyermekét.

(4)   A térítésmentesség igazolására csatolni kell:

- a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozatot,

- tartós betegség esetén a szakorvosi igazolást,

- fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét.

A három vagy több gyermeket nevelők esetében nyilatkozatot kell csatolni.

(5)   A kötelezett által fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető a jövedelemviszonyok és a (6)-(7) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével úgy állapítja meg, hogy az étkezésért és a gondozásért fizetendő havi térítési díjak együttes összege nem haladhatja meg a család egy főre jutó nettó havi jövedelem         25 %-át. Amennyiben a megállapított összeg meghaladja a nettó havi jövedelem          25 %-át, a gondozásért fizetett térítési díjat az intézményvezető csökkenti.

(6)   Gondozási térítési díj kedvezményben részesíthető az a gyermek, ahol a családban a közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozó havi nettó jövedelmének egy főre jutó átlaga a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 300 %-át nem haladja meg.

(7)   A kedvezmény mértéke, ha az egy főre jutó nettó jövedelem

a) a nyugdíjminimum 300 %-át nem haladja meg, a térítési díj  25%-a

b) a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg, a térítési díj  35 %-a

c) a nyugdíjminimum 160 %-át nem haladja meg, a térítési díj  45%-a

d) a nyugdíjminimum 140 %-át nem haladja meg, a térítési díj  55%-a

e) a nyugdíjminimum 120 %-át nem haladja meg, a térítési díj 75%-a.

A gyermekét egyedül nevelő szülő további 10 % kedvezményben részesül.

(8)   A kötelezett által fizetendő gondozási térítési díj megállapításához jövedelemigazolást kell benyújtani.

A kötelezett vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözet egy részének a megfizetését, melyet írásban kell előterjesztenie.

(9)   A bölcsődei gondozás személyi térítési díját – a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – teljes hónapra kell fizetni, abban az esetben is, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe.

(10)         A nyári nyitvatartási rend időtartama alatt a bölcsődei gondozás személyi térítési díja megegyezik az igénybe vett ellátási nap és az egy napra jutó gondozási díj szorzatával.

(11)         Ha a térítési díj fizetésére kötelezett a térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a térítési díj megállapításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a hatáskörrel rendelkező Közoktatási, Közművelődési, Sport- és Informatikai Bizottsághoz fordulhat.

(12)         Az (1)-(11) bekezdés hatálya kiterjed a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Egyesített Bölcsődékben gondozott gyermekekre.

42. §

(1)   Ha a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, térítési díj ellenében külön szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet működtethet.

(2)   Az időszakos gyermekfelügyelet keretében a gyermek számára a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban bölcsődei ellátás nyújtható az e célra létrehozott játszócsoportban, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein.

(3)   A (1) bekezdésben foglalt szolgáltatási díj a mindenkori önköltségi árat és a napszakhoz kapcsolódó étkezési díjat foglalja magába. A fizetendő díjat a 3. mellékletben foglaltak alapján az intézményvezető állapítja meg.

2. A kiskorú gyermekek étkeztetésére vonatkozó szabályok

43. §

A bölcsődében, óvodában, általános iskolai napközi otthonokban, nyári napközis táborban, általános és középfokú iskolai menzai ellátás keretében biztosított étkeztetésért, valamint a gyermek- és családos üdültetésért fizetendő térítési díjat a 3. mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani.

44. §

(1)   A bölcsődékben, óvodákban, általános iskolai napközi otthonokban, napközis táborban elhelyezett valamint általános és középiskolai menzai ellátásban részesülő gyermekek, illetve tanulók élelmezési ellátásért fizetendő térítési díja rászorultsági alapon, szülő, gondviselő kérelmére vagy intézményi kezdeményezésre csökkenthető, illetve elengedhető.

(2)   Az (1) bekezdés hatálya kiterjed minden Budapest II. kerületben állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a)      a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat által fenntartott és működtetett (állami fenntartású) intézményben ellátott vagy tanuló gyermekre,

b)      a II. kerületben működő nem önkormányzati, nem állami fenntartású intézményben ellátott, vagy tanuló gyermekre,

c)      nem a II. kerület területén- fenntartótól, működtetőtől függetlenül - működő intézményben ellátott, vagy tanuló gyermekre.

45. §

(1)   Rászorultsági alapon étkezési térítési díj kedvezményben részesíthető az a gyermek, illetve tanuló, ahol a családban a közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozók havi nettó jövedelmének egy főre jutó átlaga a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200%-át nem haladja meg.

(2)   A jövedelem számítás alapja:

       - vállalkozói tevékenység esetén az éves személyi jövedelemadó-alap, befizetett jövedelemadóval csökkentett 1/12-ed része;

       - egyéb jövedelemnél a kérelem benyújtását megelőző 3 havi nettó kereset, illetve jövedelem összegének havi átlaga.

(3)   A kedvezmény mértéke, ha az egy főre jutó nettó jövedelem

a)      a nyugdíjminimum  200%-át nem haladja meg, a térítési díj  25 %-a

b)      a nyugdíjminimum 160%-át nem haladja meg, a térítési díj 50 %-a

c)      a nyugdíjminimum 140%-át nem haladja meg, a térítési díj 75 %-a

d)     a nyugdíjminimum 120%-át nem haladja meg, a térítési díj 100 %-a.

(4)   A normatív térítési díj-kedvezményben részesülőknél rászorultsági alapon további étkezési térítési díj kedvezmény adható a (3) és az (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.

(5)   A gyermekét egyedül nevelő szülő, gondviselő a (3) bekezdés a)-c) pontjában szabályozottakon túl további 10 % kedvezményben részesül.

(6)   A megállapított kedvezmények egy tanévre szólnak (szeptember 1-től augusztus 31-ig).

46. §

(1)   A szülő, gondviselő, vagy intézményi kezdeményezésre  étkezési kedvezményben részesíthetők a gyermeküdültetésen részt vevő tanulók közül azok, akik a tanév során – normatív, vagy rászorultsági alapon -  étkezési térítési díj kedvezményben részesültek.

(2)   A gyermeküdültetésben az étkezési térítési díj kedvezmény jogcímét és mértékét adott tanévre megállapított kedvezményről szóló határozat alapján az intézményvezető állapítja meg  a (3)-(4)  bekezdésben foglaltak szerint.

(3)   A kedvezmény mértéke a tanévi normatív és rászorultsági alapon nyújtott kedvezmény 50 %-a.

(4)   A gyermeküdültetésben részt vevő tanulók részére a kedvezmény csak egy jogcímen állapítható meg.

47. §

(1)   Az étkezési térítési díj kedvezményekre vonatkozó döntési jogkört – az Önkormányzat által fenntartott intézmények kivételével – a polgármester gyakorolja.

(2)   Az Önkormányzat által fenntartott intézmények esetén a kedvezményeket - az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - az ellátást biztosító intézmény vezetője állapítja meg.

(3)   A Képviselő-testület az intézményvezető által megállapított kedvezmény felülvizsgálatának hatáskörét a Közoktatási, Közművelődési, Sport- és Informatikai Bizottságra ruházza át.

(4)   A kedvezmény megállapítására irányuló kérelmet a szülő, vagy gondviselő az intézményhez nyújtja be. A kérelmet az intézmény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – továbbítja a döntési jogkör gyakorlójához.

(5)   A 44. § (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott körre a rászorultsági alapon nyújtott kedvezményeket az étkeztető intézmények közvetlenül, az igazolt étkezések számának figyelembe vételével, anyagi támogatás formájában kapják meg.

(6)   A 46. § alapján meghatározott körre a kedvezmények összegét az üdültetési szolgáltatást végző, az igazolt étkezések számának figyelembevételével, támogatás formájában kapja meg.

NEGYEDIK RÉSZ

Átmeneti- és záró rendelkezések

48. §

(1)   Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2)   E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 12/2010.(V.31.) önkormányzati rendelete. 

49. §

(1)   A Szt. 38. §-ában foglalt 2015. február 28-áig jogerősen megállapított lakásfenntartási támogatás folyósításának időtartamáig e rendelet szerinti lakhatási támogatás nem állapítható meg.

(2)   A Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 12/2010.(V.31.) 2015. február 28-án hatályos önkormányzati rendelet szerint jogerősen megállapított támogatások/segélyek tekintetében – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig a 2015.február 28-án hatályos rendelkezést kell alkalmazni, és ezen időtartam alatt ugyanazon jogcímen kérelem nem nyújtható be. Amennyiben e rendelet meghatározza a támogatás adható éves keretösszegét, akkor a 2015. február 28-án hatályos rendelkezés szerint azonos jogcímen megállapított támogatás/segély összegét figyelembe kell venni.

(3)   A 2015. február 28-áig jogerősen megállapított méltányossági ápolási díjakat 2015. március 1-jétől e rendelet szerinti betegápolási támogatásnak kell tekinteni azzal, hogy a 2015. március 1-től hatályos rendelkezések szerint 2015. április 30-áig felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, akkor 2015. április 30-ával meg kell szüntetni az ellátást. Amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak, akkor az e rendelet szerinti betegápolási támogatást 2015. május 1-jétől kell megállapítani a méltányossági ápolási díj megszüntetése mellett.

Dr. Láng Zsolt                                                         dr. Szalai Tibor

             polgármester                                                                   jegyző

ZÁRADÉK

A rendeletet a Képviselő-testület a 2015. február 26-i ülésén fogadta el, hatályba lépésének napja 2015. március 01.

Kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az SZMSZ 37. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megtörtént. A rendelet megküldésre került a Budai Polgár részére.

Budapest, 2015. február 27.

                                                                                                        dr. Szalai Tibor

                                                                                                               jegyző

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény több szakaszában is módosította Szt-t és a Gyvt-t, s ezen módosítások közül a legtöbb 2015. március 1-jén lép hatályba, melyek értelmében az állam által biztosított támogatási formákon túl a szociális ellátás biztosítása az önkormányzatok feladata. Az önkormányzatok szabadon dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról. Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörbe, az önkormányzati ellátások képviselő-testületi hatáskörbe kerülnek. Az önkormányzatok által biztosított ellátások települési támogatások lesznek, illetve az Szt. 26.§-a  alapján egyéb pénzbeli támogatásokat is megállapíthatnak. E támogatások keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást.

Az Szt. 134/E. §-a az önkormányzatok számára rendeletalkotási kötelezettséget ír elő 2015. február 28-áig.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1-3. §-hoz

A rendelet ezen szakaszai tartalmazza hatályát, értelmező és hatásköri rendelkezéseit. A jövedelem fogalmába tartozik az Szt. által meghatározottak, továbbá e rendelet szerinti rendszeres támogatások is, ezzel kiküszöbölhető, hogy akik ugyan alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, de a többféle formában nyújtott támogatások által kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint a magasabb jövedelműek, akik alacsony jövedelem eltérés miatt esnek ki a támogatási rendszerből.

4-8. §-hoz

Eljárási rendelkezéseket tartalmaz, melyben a kérelem benyújtásának lehetőségeit, a szükséges nyilatkozatokat, az önkormányzat tényállás tisztázása céljából milyen eljárásokat kezdeményezhet, jövedelem igazolások lehetséges módjait továbbá a megállapított támogatások folyósításának, kifizetésének lehetőségeit és a jogosulatlan kifizetésekkel, méltányossági eljárásával kapcsolatos rendelkezést.

9. §-hoz

A támogatások formáit tartalmazza három csoportban, mely az Szt. szerinti elvet követve az első csoportba tartoznak az un. települési támogatások, melyet az Szt. ajánlásként tesz, a második csoportba tartoznak a rendkívüli települési támogatások, melyet az Szt. kötelező jelleggel ír elő, a harmadik, amit az önkormányzat ezeken felül önként vállalt feladatként nyújt.

10-11. §

A lakhatási támogatás a kérelmező által lakott a lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz nyújtott hozzájárulás. Meghatározza a jövedelmi feltételeket és az egyes támogatási összegeket a jövedelmekkel arányos mértékben.

12-13. §-hoz

Hátralékkezelési támogatás feltételrendszere és eljárásrendje került meghatározásra. Cél, hogy a hátralékot felhalmozott családot kisegítsük ebből a helyzetből és utánkövetéssel megelőzzük további eladósodását a Családsegítő Központtal való együttműködési kötelezettség mellett.

14-16. §-hoz

A gyógyszertámogatás az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó személyes gyógyszerszükséglet költségének csökkentése céljából biztosított támogatás azok részére, akik alanyi vagy normatív jogcímen nem jogosultak közgyógyellátásra, jövedelemtől függően arányos támogatás elvén.

17-18. §-hoz

A betegápolási támogatás az ápolásra szoruló 18. életévet betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Az ápoló jövedelmét is figyelembe vesszük, vizsgálva, hogy gondozását önerőből is tudná-e biztosítani. Az ápolási díj alapja az Szt. szerinti ápolási díj alapösszegét meghatározó érték.

19-23. §-hoz

Létfenntartási támogatás nyújtható a létfenntartást tartósan veszélyeztető gondokkal küzdő vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került családok számára megállapítható támogatások rendszerét szabályozza, mely ellátás eseti vagy tervezett formában nyújtható.

24. §-hoz

Gyermekek jogán megállapítható eseti gyermekvédelmi támogatás feltételeire vonatkozó szabályokat tartalmazza.

25. §-hoz

Temetési támogatás megállapításának szabályait tartalmazza jövedelemmel arányos sávosan változó összegű támogatás elvén.

 26-27. §-hoz

 Keresetpótló támogatás nyújtásával kíván az önkormányzat segítséget nyújtani azok számára, akiknek munkavállalási lehetősége pszichiátriai-, szenvedély,- vagy onkológiai betegségük miatt akadályozott, folyamatos orvosi kezelés alatt állnak. Fontos feltétel az együttműködés a Családsegítő Központtal.

28. §-hoz

Gyermeknevelési támogatás alacsony jövedelemmel rendelkezők számára nyújt segítséget, akik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szerinti jövedelem értékhatár felett vannak, de anyagi támogatásuk szükséges.

29. §-hoz

ROTA vírus elleni oltóanyag térítésmentességének biztosításának feltételei kerültek meghatározásra.

30. §-hoz

Helyi utazási bérletre való jogosultság megállapításának feltételi kerültek szabályozásra e szakaszban. A támogatás a hátrányos helyzetű családok számára jelentős segítséget jelent.

31. §-hoz

Az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően karácsonykor külön támogatással kíván a rászorulókon segíteni, melynek eljárási rendje került szabályozásra.

32. §-hoz

100. életévet betöltöttek egyszeri támogatását határozza meg e szakasz.

33-34. §-hoz

A személyes gondoskodások formái kerültek itt felsorolásra és a szociális étkeztetés jogosulti köre.

35-36. §-hoz

A személyes gondoskodás igénybe vételének módjai kerültek meghatározásra, a megkötendő megállapodás tartalmi elemei, panaszkivizsgálás eljárásrendje.

37-38. §-hoz

A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjakról, a térítésmentesség eseteiről, a méltányossági eljárásokról tartalmaz e szakasz előírásokat.

39.§-hoz

A Szociálpolitikai Kerekasztal működésével kapcsolatos eljárást tartalmazza.

40-42. §-hoz

A bölcsődei ellátások igénybevételével, fizetendő térítési díjakkal, kedvezményekkel, méltányossági kérelmekkel kapcsolatos eljárásrendet tartalmazza.

43-47. §-hoz

A gyermekétkeztetés igénybevételével, fizetendő térítési díjakkal, kedvezményekkel, méltányossági kérelmekkel kapcsolatos eljárásrendet tartalmazza.

48-49. §-hoz

Átmeneti és a záró rendelkezéseket tartalmazza.

2.. melléklet a 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez

 Személyi térítési díjak

2.1. melléklet a 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez

Szociális étkezésért fizetendő személyi térítési díj

  Megjegyzés:    Az étel szállítási költsége az egyes besorolási kategóriák szerint meghatározott  „étkezés házhoz szállítással” és „étkezés”  összegének különbözete.

2.2. melléklet a 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez

Házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj

2.3. melléklet 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez

Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthonában fizetendő személyi térítési díj

2.4.  melléklet a 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez

Gyógytornáért, masszázsért fizetendő személyi térítési díj

2.5. melléklet a 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez

Házi gyermekfelügyeletért fizetendő személyi térítési díj

2.6. melléklet a 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj

2.7. melléklet a 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez

Időskorúak átmeneti elhelyezést nyújtó ellátásért fizetendő személyi térítési díj felső mértéke

3.  melléklet a 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez

Időszakos gyermekfelügyelet**

Játszócsoport** (új szolgáltatás):

További szolgáltatások**:

**Mentes az ÁFA alól az a szolgáltatás – az étkeztetés kivételével, ha annak fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató ilyen minőségben teljesít (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében).

4.  melléklet a 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez

Kérelem formanyomtatványok

4.        1. melléklet a  Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének  a szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló…./2015.(…) önkormányzati rendeletéhez

KÉRELEM 
lakhatási támogatás megállapításához

Kérelmező háztartásában élők személyi adatai:

Kijelentem, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a háztartásom táblázatban feltüntetett tagjai között van olyan személy:

a) aki után vagy részére súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak; ha igen, akkor e személyek száma ............ fő,

b) aki fogyatékossági támogatásban részesül; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő,

c) aki gyermekét egyedülállóként neveli; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő.

2. Jövedelmi adatok

A kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élő személyeknek a havi jövedelme forintban:

egy főre jutó nettó jövedelem……………(ügyintéző tölti ki)

Dátum: ................................................

Vagyonnyilatkozat

I. A kérelmező személyes adatai

Neve:

Születési neve:

Anyja neve:

Születési hely, év, hó, nap:

Lakóhely:

Tartózkodási hely:

Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

II. A kérelmező és a vele együttélő közeli hozzátartozójának vagyonnyilatkozata:

A. Ingatlanok

1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m², tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)

2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m², tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község ........................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m², tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község .............................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m², tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

II. Egyéb vagyontárgyak

Gépjármű:

a) személygépkocsi: ......................................... típus .................. rendszám

szerzés ideje, valamint a gyártás éve: .............................................................

Becsült forgalmi érték:** ...................................... Ft

b) tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vízi- vagy egyéb jármű: ................................ típus ..................... rendszám

szerzés ideje, valamint a gyártás éve: .................................................................

Becsült forgalmi érték:** ............................................ Ft

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Kelt: .......... év .............................. hó ............ nap

........................................

aláírás

Megjegyzés:

Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyarország területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

__________

* Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.

** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.

A jövedelmek az alábbi dokumentumokkal igazolhatóak:

a)      nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kifizető szerv igazolása, vagy a felvett ellátást igazoló szelvény, banki igazolás, bankszámlakivonat az ellátások összegére vonatkozóan a folyósító szerv tárgyévre kiadott igazolásával együtt;

b) alkalmazásban állók nettó jövedelméről munkáltatói igazolás;

c)  vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet az illetékes adóhatóság igazolása, illetve az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló – az igazolás kiadására jogosult általi – igazolás;

d) munkanélküli ellátás az ellátást megállapító, illetve folyósító szerv igazolása, határozata,

e)  gyermektartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény a tartásdíj megállapítására vonatkozó bírói ítélettel, vagy a tartásdíj iránti igény benyújtását igazoló irattal, vagy a szülők között létrejött egyezség megkötéséről szóló okirattal együtt;

f)  állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata;

g) jövedelemmel nem rendelkező személy esetén, a munkaügyi központtal vagy a Családsegítő Központtal megkötött együttműködési megállapodás;

h) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény igazolása,

az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

Gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a gyermekek jogán nyújtott ellátások iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek elhelyezésére, felügyeletére, tartásdíjára vonatkozó bírósági ítéletet, vagy ezek iránti bírósági, gyámhatósági eljárás megindításáról szóló, illetve a tartásdíj összegéről kötött egyezséget tartalmazó okiratot.

     A személyi adatok kitöltéséhez:

1.   „Egyedülálló” az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

2.    „Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek” számít az a vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek vagy nevelt gyermek – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével –, aki  húszévesnél fiatalabb és önálló keresettel nem rendelkezik,

-, huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

-,   huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat,

-,  tartósan beteg, autista, illetve testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, korhatárra való tekintet nélkül, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.

3.   A tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolásokat – a magasabb összegű családi pótlékra, illetve a fogyatékossági támogatásra vonatkozó irat kivételével – a kérelemhez csatolni kell.

  A jövedelmi adatok kitöltéséhez:

1. „Jövedelem”: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A II. Kerületi Önkormányzat által folyósított rendszeres gyógyszertámogatás, betegápolási támogatás, gyermeknevelési támogatás, keresetpótló támogatás.

2. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni.

3.    Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj.

4.    Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

5.    Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94% -ának megfelelő összeggel.

4.2.melléklet a  Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének  a szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 3/2015/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletéhez

KÉRELEM

HÁTRALÉKKEZELÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

Részesül-e kérelmező vagy háztartásában élő személy lakhatási támogatásban?

                                   igen                                                    nem

Kérelmezővel közös háztartásban életvitelszerűen tartózkodók személyi adatai:

II.                Nettó jövedelmi adatok:

Egy főre jutó nettó jövedelem:……………… (ügyintéző tölti ki)

Milyen minőségben lakik a lakásban: tulajdonos, résztulajdonos, főbérlő, albérlő, társbérlő, bérlőtárs, családtag, haszonélvező, egyéb: ...............................................................................................................

Tulajdonos neve (rokonsági fok megjelölésével), személyi adatai, lakcíme, elérhetősége, abban az esetben, ha nem a kérelmező a tulajdonos:

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

Lakás nagysága: ...........m2, szobaszám: ...................komfort fok.: ........................................

Hátralék, amelynek kezelését kéri:

A hátralékkezelési támogatáshoz kapcsolódó lakhatási támogatást a ………………….. szolgáltatóhoz kérem.

Nyilatkozatok:

Vállalom a hátralékkezelési támogatáshoz kapcsolódó önrész befizetését valamint, hogy havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos számláimat fizetem.

Nyilatkozom, hogy a Családsegítő Központtal kötött Együttműködési Megállapodásban foglalt együttműködési kötelezettségemnek eleget teszek.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv az állami adóhatóság útján, valamint a Magyar Államkincstár által vezetett egységes szociális nyilvántartásban szereplő adatok alapján – ellenőrizheti.

Tudomásul veszem, hogy a Hatóság a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmányt készíthet és vizsgálhatja a tartásra köteles személyek vagyoni, jövedelmi viszonyait.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához, a megjelölt szolgáltatóhoz való továbbításhoz.

Budapest, ……………………

                                                                                          ……..……………………………

                                                                                                          Kérelmező

Vagyonnyilatkozat

I. A kérelmező személyes adatai

Neve: .......................................................................................................................................

Születési neve: .........................................................................................................................

Anyja neve: .............................................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: ......................................................................................................

Lakóhely: .................................................................................................................................

Tartózkodási hely:

Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

II. A kérelmező és a vele együttélő közeli hozzátartozójának vagyona:

A. Ingatlanok

1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m², tulajdoni hányad: ............, a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

Haszonélvezeti joggal terhelt: igen/nem (a megfelelő aláhúzandó)

2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m², tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-) tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község ........................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m², tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község .............................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m², tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

III. Egyéb vagyontárgyak

Gépjármű:

a) személygépkocsi: ......................................... típus .................. rendszám

szerzés ideje, valamint a gyártás éve: .............................................................

Becsült forgalmi érték:** ...................................... Ft

b) tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vízi- vagy egyéb jármű: ................................ típus ..................... rendszám

szerzés ideje, valamint a gyártás éve: .................................................................

Becsült forgalmi érték:** ............................................ Ft

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Kelt: .......... év .............................. hó ............ nap

........................................

aláírás

Megjegyzés:

Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyarország területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

__________

* Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.

** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.

Kérelemhez csatolni kell:

1. kérelmező és háztartásában élők jövedelemigazolását,

2. a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását,

3. igazolást a lakáshasználat jogcíméről,

6. igazolást a hátralék típusáról és összegéről,

7. vagyonnyilatkozatot,

8. a hátralékkövetelés jogosultjával kötött részletfizetési megállapodást,

9. az önrész egy összegű vagy részletfizetési megállapodás esetén első részletének befizetéséről szóló igazolást,

10. a Családsegítő Központtal kötött együttműködési megállapodást.

TÁJÉKOZTATÓ      

A jövedelmek az alábbi dokumentumokkal igazolhatóak:

a)      nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kifizető szerv igazolása, vagy a felvett ellátást igazoló szelvény, banki igazolás, bankszámlakivonat az ellátások összegére vonatkozóan a folyósító szerv tárgyévre kiadott igazolásával együtt;

b)      alkalmazásban állók nettó jövedelméről munkáltatói igazolás;

c)      vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet az illetékes adóhatóság igazolása, illetve az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló – az igazolás kiadására jogosult általi – igazolás;

d)     munkanélküli ellátás az ellátást megállapító, illetve folyósító szerv igazolása, határozata,

e)      gyermektartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény a tartásdíj megállapítására vonatkozó bírói ítélettel, vagy a tartásdíj iránti igény benyújtását igazoló irattal, vagy a szülők között létrejött egyezség megkötéséről szóló okirattal együtt;

f)       állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata;

g)      jövedelemmel nem rendelkező személy esetén, a munkaügyi központtal vagy a Családsegítő Központtal megkötött együttműködési megállapodás;

h)      ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény igazolása,

az a-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

Gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a gyermekek jogán nyújtott ellátások iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek elhelyezésére, felügyeletére, tartásdíjára vonatkozó bírósági ítéletet, vagy ezek iránti bírósági, gyámhatósági eljárás megindításáról szóló, illetve a tartásdíj összegéről kötött egyezséget tartalmazó okiratot.

     A személyi adatok kitöltéséhez:

1.   „Egyedülálló” az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

2.    „Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek” számít az a vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek vagy nevelt gyermek – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével –, aki  húszévesnél fiatalabb és önálló keresettel nem rendelkezik,

-, huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

-,   huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat,

-,  tartósan beteg, autista, illetve testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, korhatárra való tekintet nélkül, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.

3.   A tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolásokat – a magasabb összegű családi pótlékra, illetve a fogyatékossági támogatásra vonatkozó irat kivételével – a kérelemhez csatolni kell.

  A jövedelmi adatok kitöltéséhez:

2. 1. „Jövedelem”: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A II. Kerületi Önkormányzat által folyósított rendszeres gyógyszertámogatás, betegápolási támogatás, gyermeknevelési támogatás, keresetpótló támogatás.

2. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni.

3.    Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj.

4.    Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

5.    Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94% -ának megfelelő összeggel.

4.3. melléklet a  Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének  a szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletéhez

KÉRELEM

gYÓGYSZERTÁMOGATÁS Eseti vagy rendszeres Jelleggel TÖRTÉNŐ MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

1. Kérelmező adatai:

Családi állapota:……………………..  egyedül élő;  nem egyedül élő

Kérem az eseti/ rendszeres gyógyszertámogatás megállapítását (aláhúzással jelölje)

Amennyiben a támogatás folyósítását bankszámlára kéri:

Számlavezető pénzintézet megnevezése:...................................................................................

Pénzforgalmi számlaszáma: ..............................-.........................-............................................

Részesül-e közgyógyellátási igazolványban:        igen  -  nem,    

 (megfelelő rész aláhúzandó)

2. Kérelmező családtagjainak személyi adatai:

3. Kérelmező és családtagjai havi nettó jövedelmei:

egy főre jutó nettó jövedelem:………………….(ügyintéző tölti ki)

A kérelem rövid indoka

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

Nyilatkozatok

     Hozzájárulok, hogy az Önkormányzat a gyógyszertámogatás igénylésével kapcsolatos eljárásban az egészségügyi adataimat kezelje.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv az állami adóhatóság útján, valamint a Magyar Államkincstár által vezetett egységes szociális nyilvántartásban szereplő adatok alapján – ellenőrizheti.

Tudomásul veszem, hogy a Hatóság a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmányt készíthet és vizsgálhatja a tartásra köteles személyek vagyoni, jövedelmi viszonyait.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Budapest, ………………

……………………………

Kérelmező/képviselő* aláírása

*Képviselő (meghatalmazott személy, gondnok)

Képviseletre jogosult személy neve:…………………………………..………………………..

Telefonszáma: ……………………………………………………………

Kérelemhez az alábbi mellékletek szükségesek:

• a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolás
• orvosi/gyógyszertári igazolás

TÁJÉKOZTATÓ

A jövedelmek az alábbi dokumentumokkal igazolhatóak:

a.)nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kifizető szerv igazolása, vagy a felvett ellátást igazoló szelvény, banki igazolás, bankszámlakivonat az ellátások összegére vonatkozóan a folyósító szerv tárgyévre kiadott igazolásával együtt;

b.) alkalmazásban állók nettó jövedelméről munkáltatói igazolás;

c.) vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet az illetékes adóhatóság igazolása, illetve az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló – az igazolás kiadására jogosult általi – igazolás;

d.) munkanélküli ellátás az ellátást megállapító, illetve folyósító szerv igazolása, határozata,

e.) gyermektartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény a tartásdíj megállapítására vonatkozó bírói ítélettel, vagy a tartásdíj iránti igény benyújtását igazoló irattal, vagy a szülők között létrejött egyezség megkötéséről szóló okirattal együtt;

f.) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata;

g.) jövedelemmel nem rendelkező személy esetén, a munkaügyi központtal vagy a Családsegítő Központtal megkötött együttműködési megállapodás;

h.) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény igazolása,

az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

Gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a gyermekek jogán nyújtott ellátások iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek elhelyezésére, felügyeletére, tartásdíjára vonatkozó bírósági ítéletet, vagy ezek iránti bírósági, gyámhatósági eljárás megindításáról szóló, illetve a tartásdíj összegéről kötött egyezséget tartalmazó okiratot.

     A személyi adatok kitöltéséhez:

1.   „Egyedülálló” az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

2.    „Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek” számít az a vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek vagy nevelt gyermek – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével –, aki  húszévesnél fiatalabb és önálló keresettel nem rendelkezik,

-, huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

-,   huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat,

-,  tartósan beteg, autista, illetve testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, korhatárra való tekintet nélkül, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.

3.   A tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolásokat – a magasabb összegű családi pótlékra, illetve a fogyatékossági támogatásra vonatkozó irat kivételével – a kérelemhez csatolni kell.

  A jövedelmi adatok kitöltéséhez:

1.      „Jövedelem”: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A II. Kerületi Önkormányzat által folyósított rendszeres gyógyszertámogatás, betegápolási támogatás, gyermeknevelési támogatás, keresetpótló támogatás.

2. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni.

3.    Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj.

4.    Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

5.    Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94% -ának megfelelő összeggel

Házi (szak) orvosi igazolás

I. A kérelmező személyes adatai

Neve: .........................................................................................................................

Születési neve: ...........................................................................................................

Anyja neve: ...............................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: ........................................................................................

Lakóhely: ..................................................................................................................

Tartózkodási hely: .....................................................................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

II. A tartósan alkalmazott gyógyszerszükségletre vonatkozó adatok

1.      3 hónapot meghaladóan havi rendszerességgel rendelt gyógyszerek:

** Ezt a rovatot akkor kell kitölteni, ha a gyógyszert csak szakorvos rendelheti vagy a javaslatot a szakorvos tette.

A táblázatban valamennyi, a kérelmező által szedett Tb. támogatásba befogadott és nem befogadott gyógyszert fel kell tüntetni. (A fenti adattartalommal egyéb igazolási mód is elfogadható.)

2.      Eseti jelleggel rendelt gyógyszerek:

** Ezt a rovatot akkor kell kitölteni, ha a gyógyszert csak szakorvos rendelheti vagy a javaslatot a szakorvos tette.

A táblázatban valamennyi, a kérelmező által szedett Tb. támogatásba befogadott és nem befogadott gyógyszert fel kell tüntetni. (A fenti adattartalommal egyéb igazolási mód is elfogadható.)

III. Háziorvosra (intézményi orvosra) vonatkozó adatok, a háziorvos nyilatkozata

A háziorvos neve: ......................................................................................................

Személy-specifikus orvosi bélyegzőjének száma: .....................................................

Ágazati azonosító: .....................................................................................................

ÁNTSZ engedély száma: ..........................................................................................

Rendelő/munkahely neve, címe: ...............................................................................

Telefonszáma: ...........................................................................................................

Dátum: ...................................

P. H.

............................................

háziorvos aláírása

Gyógyszertári igazolás

(Amennyiben az orvosi igazoláson nem került feltüntetésre a fogyasztói ár.)

I. A kérelmező személyes adatai

Neve: .........................................................................................................................

Születési neve: ...........................................................................................................

Anyja neve: ...............................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: ........................................................................................

Lakóhely: ..................................................................................................................

Tartózkodási hely:

Társadalombiztosítási Azonosító Jele:

II. A tartósan alkalmazott gyógyszerszükségletre vonatkozó adatok

1.      3 hónapot meghaladóan havi rendszerességgel rendelt gyógyszerek:

** Ezt a rovatot akkor kell kitölteni, ha a gyógyszert csak szakorvos rendelheti vagy a javaslatot a szakorvos tette.

A táblázatban valamennyi, a kérelmező által szedett Tb. támogatásba befogadott és nem befogadott gyógyszert fel kell tüntetni. (A fenti adattartalommal egyéb igazolási mód is elfogadható.)

2.      Eseti jelleggel rendelt gyógyszerek:

** Ezt a rovatot akkor kell kitölteni, ha a gyógyszert csak szakorvos rendelheti vagy a javaslatot a szakorvos tette.

A táblázatban valamennyi, a kérelmező által szedett Tb. támogatásba befogadott és nem befogadott gyógyszert fel kell tüntetni. (A fenti adattartalommal egyéb igazolási mód is elfogadható.)

III.  Gyógyszertárra  vonatkozó adatok

A gyógyszertár neve: ................................................................................................

Ágazati azonosító: .....................................................................................................

ÁNTSZ engedély száma: ..........................................................................................

Gyógyszertár címe: ...................................................................................................

Telefonszáma: ...........................................................................................................

Dátum: ...................................

P. H.

gyógyszertár aláírása

4.4.  A. melléklet a  Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének  a szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletéhez

„A” Lap

KÉRELEM BETEGÁPOLÁSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok:

Neve: .........................................................................................................................

Születési neve:............................................................................................................

Anyja neve: ...............................................................................................................

Születési hely, idő (év, hó, nap): ...............................................................................

Lakóhelye: .................................................................................................................

Milyen minőségben lakik a lakásban: tulajdonos, résztulajdonos, főbérlő, albérlő, bérlőtárs, családtag, haszonélvező, egyéb:…………………………………..............................................

Tartózkodási helye: ...................................................................................................

Milyen minőségben lakik a lakásban: tulajdonos, résztulajdonos, főbérlő, albérlő, bérlőtárs, családtag, haszonélvező, egyéb:…………………………………..............................................

Tulajdonos neve (rokonsági foka) személyi adatai, lakcíme, elérhetősége, abban az esetben, ha nem a kérelmező a tulajdonos:…………………………………...........................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ......................................................................

Adóazonosító jele: ....................................................................................................

Állampolgársága: .......................................................................................................

Az ápolt személlyel való rokoni kapcsolata:..............................................................

Telefonszám:..............................................................................................................

Fizetési számlaszám (amennyiben a folyósítást fizetési számlaszámra kéri):     ……………………………………………………………………….

A fizetési számlát vezető pénzintézet neve: …………………………………

A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):

  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy

  EU kék kártyával rendelkező, vagy

  bevándorolt/letelepedett, vagy

  menekült/oltalmazott/hontalan

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy alanyi ápolási díjban nem részesülök.

Kérelmező családtagjainak személyi adatai:

Jövedelmi adatok

A kérelmező, valamint családtagjainak havi nettó jövedelme forintban:

egy főre jutó nettó jövedelem: ……………………..(ügyintéző tölti ki.)

Magánnyugdíj pénztárnak tagja:                igen                   nem

Magánnyugdíj pénztár pontos neve:…………………………………………………….                 címe:………………………………………………………………………..

tagságának kelte:………………………………………………….............

(Szíveskedjék mellékelni a magánnyugdíj pénztár által visszaigazolt tagsági okiratát)

Az ápolt személyre vonatkozó adatok

Személyes adatok

Neve:     ……………………………………………………………………

Születési neve:     ………………………………………………………….

Anyja neve:     ……………………………………………………………..

Születési hely, idő (év, hó, nap):     ………………………………………..

Milyen minőségben lakik a lakásban: tulajdonos, résztulajdonos, főbérlő, albérlő, bérlőtárs, családtag, haszonélvező, egyéb:……………………………………………

Tartózkodási helye: .......................................................................................

Milyen minőségben lakik a lakásban: tulajdonos, résztulajdonos, főbérlő, albérlő, bérlőtárs, családtag, haszonélvező, egyéb:……………………………………………

Tulajdonos neve (rokonsági foka) személyi adatai, lakcíme, elérhetősége, abban az esetben, ha nem a kérelmező a tulajdonos:…………………………………………..

Társadalombiztosítási Azonosító Jele:     ………………………………….

Ha az ápolt személy cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében teljesen korlátozott, a törvényes képviselő

Neve:………………………………………………..     
A törvényes képviselő lakcíme, elérhetősége:

 …………………………………………………………………….

Tartásra köteles hozzátartozóm:…………………………

Ápolt havi nettó jövedelme:

Havi nettó jövedelem a kérelem benyújtását megelőző hónapban:………  Ft (ügyintéző tölti ki)