Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabáyzatáról
Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 06. 25Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabáyzatáról
2015-03-01-tól 2015-06-25-ig
Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RÉSZ
Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja
1. §
- Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
- Az önkormányzat címere: Háromszögű pajzs kék és zöld mezőre vágva, a zöld mezejébe hajló arany sátorral. A kék mezőben jobb felé fordult ezüst kardot lendítő zöld ruhás levágott kar utal a település múltjában élő besenyő vonatkozásokra és a törökkel szembeni vitézkedés emlékére. A kék szín jelképezi a községnek a Rába folyóhoz való kötődését, amely a falu nevében is szerepel. A pajzs zöld mezejében jobb oldalt arany színű ekevas, bal oldalt ugyanilyen színű csoroszlya, az arany sátorban cölöphelyen lebegő zöld búzakalász a mezőgazdaság múlt és jelenbéli attribútumai tükrözik a település jellegét. A címer alatt félkör-ívben a község elnevezése: „RÁBAPATONA” szerepel.
- Az önkormányzat zászlaja: Fehér, téglalap alakú, arany szegéllyel. Méretarányai: 1,5: l. A bal felső sarkától a jobb alsó sarkáig kék – zöld – arany színű sáv, a címer három alapszíne, átlósan szeli át. A zászló közepén a község címere álló helyzetben, a háromszínű sávon helyezkedik el, függetlenül a zászló vízszintes vagy függőleges helyzetétől.
- Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.
2. §
- Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne középen a település címere, amelyet a Rábapatona Község Önkormányzata felirat kör alakban vesz körül.
- Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
- a képviselő-testület által adományozott plaketteken és okleveleken,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon, valamint
- olyan egyéb okmányokon, amelyre a képviselő testület a pecsét használatát elrendeli.
- A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen az önkormányzat címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
- Rábapatona Község Önkormányzatának Polgármestere
- Rábapatona Község Önkormányzatának Jegyzője
3. §
A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására, továbbá az önkormányzat nevének használata rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
4. §
- Az önkormányzat hivatalos lapja: Rábapatona Község Önkormányzatának Tájékoztatója.
- Felelős kiadója a jegyző. A jegyzőt munkájában szerkesztő bizottság segíti, amelynek résztvevői a bizottságok által delegált tagok.
- Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: negyedévenként.
Az önkormányzat hivatalos lapjára a
a,) a képviselő testület,
b.) a képviselő testület bizottsági tagjai, valamint a
c.) község minden családja térítésmentesen jogosult.
- Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:
a,) a képviselő-testület rendeleteit
b.) a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;
c.) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;
d.) a fontosabb társadalmi eseményeket;
- Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni és két évenként be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát. Két példányát a Községi Könyvtárban kell elhelyezni.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
5. §
Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az önkormányzati törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
Az önkormányzat
6. §
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Rábapatona Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
- Az önkormányzat székhelye: 9142 Rábapatona, Kossuth utca l8.
- Az önkormányzat illetékessége: Rábapatona Község közigazgatási területére terjed ki.
- Az önkormányzat jogi személy.
- Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
- A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok
7. §
Az önkormányzat helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése tartalmazza.
8. §
Rábapatona Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
9. §
- A települési önkormányzat vállalkozási tevékenységének folytatása során Magyarország Alaptörvénye 32. cikk g) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 106. §-ában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint jár el.
- A helyi önkormányzat a gazdasági vállalkozásban történő részvételt megelőzően szakértői véleményt kér, illetve közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet Pénzügyi és Településstratégiai Bizottsága közreműködésével.
10. §
- A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik
- a Győr–Moson-Sopron Megyei Önkormányzattal,
- a Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzattal,
- a Győri Többcélú Kistérségi Társulással
- a környező kistérségi társulásokkal,
- a környező települési önkormányzatokkal.
- A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a kapcsolat tartalma és jellege szerint polgármester, illetőleg a jegyző látja el, akik tevékenységükről rendszeres időközönként tájékoztatják a képviselő-testületet.
- A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
II. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI, AZOK GYAKORLÁSA
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
11. §
- Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 41. § (2) bekezdésében meghatározott szervei biztosítják.
2. A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között látja el Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatait.
12. §
- Új, nem kötelező közszolgáltatási feladat felvállalása, módosítása, illetőleg megszüntetése előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
- Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával, módosításával, vagy megszüntetésével elérendő célokat és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket biztosító költségvetési előirányzatok összegét.
13. §
Az önkormányzat képviselő testületének önként vállalt feladatait az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
14. §
- A képviselő-testület hatásköréből a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 42. §-ában meg nem jelölt hatáskörök ruházhatók át.
2. Önkormányzati döntést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 41. § (3) bekezdésében meghatározott szervek hozhatnak.
3. A képviselő-testület hatásköréből
- a Szociálpolitikai Bizottságra ruházza át a helyben nyújtandó szociális ellátásokról szóló …/2015. (…/…) önkormányzati rendeletben (továbbiakban: ök. szoc. rend.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköröket, úgymint
- települési létfenntartási támogatás,
- települési gyógyszertámogatás,
- települési temetési támogatás;
- települési támogatás elemi kár elhárításához,
- települési gyermeknevelési támogatás,
- hátrányos helyzetű gyermek települési támogatási
ügyekben való döntési hatáskört.
- a polgármesterre ruházza át a
- köztemetési (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §)
- étkeztetési (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. §)
- rendkívüli létfenntartási támogatási (ök. szoc. rend. 10. § (1) bek.)
- rendkívüli gyógyszertámogatás (ök. szoc. rend. 12. § (4) bek.)
- közterület használati (13/2009. (XII.17.) ök. r. 8. § (1) bek.)
ügyekben való döntési hatáskört.
15. §
- Amennyiben a hatáskör átruházás állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos a hatáskör átruházásáról rendelet formájában kell intézkedni.
- Önkormányzati hatósági jogkör átruházása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.
- A polgármester vagy a Képviselő-testület bizottsága törvényben meghatározott hatáskörét a Képviselő-testület nem vonhatja el vagy nem korlátozhatja.
16. §
- Az átruházott hatáskörben eljáró a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
- A képviselő-testület egyedi ügyben hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
17. §
A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
Általános rendelkezések
18. §
A települési képviselőket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg.
19. §
A települési képviselő az öt éves gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
20. §
A helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek és megbízatásának megszűnésével szűnnek meg.
A képviselő jogállása
21. §
- A települési képviselő törvény szerinti jogait és kötelességeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 32-34. § rendelkezései tartalmazzák.
2. A képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 32-34. §-ában foglaltakon túl köteles:
- Írásban vagy szóban a polgármesternél bejelenteni, ha a testületi vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízásának teljesítése akadályokba ütközik;
- A Képviselő-testület és a bizottság munkájában, a testületi döntések előkészítésében, részt venni.
- mindazon megbízatásokat teljesíteni, amellyel a képviselő-testület, illetőleg annak bizottsága megbízza, vagy felhatalmazza.
- Képviselői megbízatásához méltó, a Képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani;
- A képviselő tevékenysége során tudomására jutott állami, szolgálati, hivatali és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni;
- Bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettséget;
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 32. § (2) bekezdés j) pontja szerinti képzésen részt venni;
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 38. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a köztartozásmentes adózói adatbázisba felvételét kérelmezni;
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 39. § (1) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozatot megtenni.
IV. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Általános szabályok
22. §
A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A polgármester a Képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
A képviselő-testületi ülés összehívása
23. §
- A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 ülést tart.
- A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök hívja össze.
- Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
- Rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezése esetén az erre vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot is.
24. §
- A képviselő-testületi ülést a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra kell összehívni.
- Az írásbeli meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdő időpontját, napirendek tárgyát és az előterjesztők megnevezését, az egyes napirendek tekintetében a zárt ülésre vonatkozó tájékoztatást. A meghívót a polgármester írja alá.
- A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- a képviselőket;
- a polgármesteri szakértőt;
- a bizottságok nem képviselő tagjait;
- a jegyzőt;
- az illetékes országgyűlési képviselőt;
- a civil szervezetek képviselőit,
- az önkormányzati intézmények vezetőt;
- a nemzeti és etnikai kisebbség nem képviselő-testületi tag helyi szószólóját;
- a polgármesteri hivatal napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőit,
- a helyi pártok képviselőit,
- az egyházak képviselőit,
- akit a polgármester megjelöl.
- A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
- Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
- a polgármesteri szakértőt
- a bizottságok nem képviselő tagjait;
- a jegyzőt;
- az illetékes országgyűlési képviselőt;
- az önszerveződő közösségek képviselőit; (Az önszerveződő közösségek felsorolását név és székhely megjelölésével az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza)
- akit a polgármester erre feljogosítva hív meg,
- az önkormányzati intézmények vezetőit,
- a részvételi szándékát jelző helyi pártok képviselőit.
25. §
- A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek postai, kézbesítő, illetőleg e-mail útján olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
- Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén [SZMSZ 25. § (4)] az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (különösen telefon, hivatalsegéd, email) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
- A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett hirdetménnyel illetőleg az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalában.
- A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását indítványozhatja a napirend egyidejű közlésével:
- a polgármester,
- a képviselők ¼-e, vagyis legalább 2 képviselő,
- a Képviselő-testület bármely bizottsága,
- a kormányhivatal vezetője, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 44. §-a szerinti indítványával
- A (4) bekezdésben foglalt esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 44. §-ában foglaltak szerint, az indítvány érkezésétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.
- A polgármester – amennyiben indokoltnak tartja – a meghívó kiküldése után, még az állandó bizottságok ülései előtt egyeztető tárgyalást tarthat az alpolgármester, az állandó bizottsági elnökök, a polgármesteri szakértők és a jegyző részvételével.
26. §
A közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel valamint a település honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra kell hozni.
A Képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó eltérő rendelkezések
27. §
- Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 belül tartja meg.
- Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
- Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás eredményéről és a megbízólevelek átadásának megtörténtéről.
- Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 1. sz. mellékletében foglalt szöveggel ünnepélyes esküt tesznek és az ennek tényét igazoló okmányt aláírják. Először a képviselők teszik le az esküt a helyi választási bizottság elnöke előtt. Ezt követően esküt tesz a polgármester, akitől a korelnök veszi ki az esküt. A polgármesteri esküt követően, a polgármester kiveszi az esküt az alpolgármesternek megválasztott képviselőtől.
5. A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 43. § (3) bekezdésében megjelölt személyeket és dönt illetményükről és tiszteletdíjukról.
- A Képviselő-testület alakuló ülésén megállapítja a polgármester illetményét.
Ciklusprogram és munkaterv
28. §
- Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
- A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé való terjesztéséről a polgármester gondoskodik az alakuló ülését követő hat hónapon belül.
- A ciklusprogramot a képviselő-testület határozattal fogadja el
29. §
- A Képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, éves időtartamra jóváhagyott munkaterv alapján végzi munkáját.
- A munkaterv tartalmazza:
- a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
- a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;
- a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;
- a napirendi pont anyagát véleményező bizottságok megjelölését.
- A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
- A munkaterv tervezetének összeállítására külön felhívásra javaslatot tehetnek:
- a települési képviselők,
- az alpolgármester;
- a jegyző;
- a polgármesteri szakértő
- a Képviselő-testülettel együttműködési szerződést kötött szervezetek vezetői;
- a település önszerveződő közösségei;
- az önkormányzat intézményeinek vezetői;
- a többcélú kistérség elnöke.
- A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
- A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
- az önkormányzati képviselőknek;
- a polgármesteri szakértőnek;
- a bizottságok nem képviselő tagjainak;
- a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
- az önkormányzat intézményvezetőinek.
30. §
A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat honlapján, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és meg kell küldeni a Községi Könyvtárnak.
A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
31. §
- A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
- A képviselő-testület
a) zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 46. § (2) a) pontjában foglalt esetekben,
b) zárt ülést tarthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 46. § (2) b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben.
- Írásos nyilatkozat és személyes jelenlét hiányában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 46. § (2) b) pontjában jelölt esetben a testület nyilvános tárgyalást tart.
- A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
Az ülésvezető feladatai és jogosítványai
32. §
- A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
- A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, a korelnök vezeti.
- Az ülésvezető feladatai:
- Megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést.
- Tájékoztatást ad az esetlegesen meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban.
- Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
- Engedélyt ad a képviselők –legfeljebb 3 perces– napirend előtti felszólalására.
- Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatás ad a sürgősségi indítványokról.
- Szükség esetén bejelenti a zárt ülés tartását.
- A megállapított napirendi pontok sorrendjében megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát.
- Szavazásra bocsátja az indítványokat, majd a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést.
- A hosszúra nyúlt vita esetén korlátozza a hozzászólások időtartamát 2 percben, a válasz-viszontválasz nyújtásának lehetőségét pedig 1 alkalomban és 1-1 percben, vagy elrendeli a vita lezárását.
- Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy az ülésvezető engedélye nélkül szólal fel. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót. Az érintett képviselő maximum 1 percben a jegyzőkönyv számára összefoglalhatja álláspontját.
- Tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
- Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, szükség esetén távozásra hívja fel.
Napirend előtti témák és a napirend
33. §
- A napirendre felvett egyes témák megtárgyalását megelőzően kerül sor a napirend előtti témakörök megvitatására.
- Napirend előtti felszólalásra a polgármester, és a képviselők jogosultak, három perces időtartambeli korlátozással.
- A napirend előtti feladatok keretében a polgármester írásbeli tájékoztatót ad:
- a lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
- beszámol a polgármester hatáskörébe utalt feladatok intézéséről,
- ismerteti az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedéseket.
- A képviselő testület a napirend előtt adott tájékoztatók kérdésében vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
34. §
- A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
- Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet köteles megindokolni. A javaslat tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
- A meghívóban nem szereplő napirend felvételére az előterjesztés benyújtására jogosult tehet javaslatot (pótnapirend). Pótnapirendnek a tárgysorozatba való felvételére akkor kerülhet sor, ha az előterjesztés megfelel a 35. § (4)-(5)-(6) bekezdésében előírt feltételeknek.
Az előterjesztés
35. §
- Előterjesztésnek minősül:
- minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – ügy, mely a Képviselő-testület döntését igényli;
- a Képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet,
- elfogadásra vagy tudomásul vételre szoruló beszámoló és tájékoztató.
- Előterjesztés benyújtására jogosult:
- a polgármester;
- az alpolgármester,
- a témakör szerint illetékes bizottság elnöke
- a képviselő-testület tagja;
- a jegyző.
- aki a munkatervben a napirend előterjesztőként szerepel
- A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki gondoskodik valamennyi irat postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását
- Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
- Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
- Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
- Az előterjesztés első része tartalmazza
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) az előkészítésben résztvevők véleményét,
ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
- Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozat vagy rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
A sürgősségi indítvány
36. §
- A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.
- A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
- Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
- Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
- a polgármester,
- az alpolgármester,
- a témakör szerint illetékes bizottság elnöke
- a képviselő-testület tagja,
- a jegyző.
- Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
- Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
- Sürgősségi indítvány esetében is értelemszerűen alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó előírásokat.
A tanácskozás rendje
37. §
- A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
- Az ülést levezető elnök a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
- rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;
- ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy – ha a képviselőnek tiszteletdíj jár- a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse a mindenkori képviselői tiszteletdíj havi összegének 10 %-os mértékéig.
- kezdeményezheti az ún. széksértés tényének megállapítását. Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti –ha bántó kijelentéseit azonnal vissza nem vonja, illetőleg a testületet meg nem követi- széksértést követ el. A széksértés elkövetéséről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület, melynek következményeként akár 30.000,- Ft-ig terjedő rendbírság kiszabását is kilátásba helyezheti vagy ekkora összegig terjedő rendbírsággal is sújthatja a széksértő képviselőt.
- A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.
- A választójoggal nem rendelkező, 18 év alatti, kiskorú állampolgárok a Képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
- A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
- A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
38.§
- A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során
- az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,
- az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
- A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
- Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
39. §
1. Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be.
2. Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.
40. §
- Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
- A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
- A napirend vitájában elhangzott észrevételekre az előterjesztő reagál és előadja az esetleges módosító indítványait.
- A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
41. §
- Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az előterjesztés érdemében határozatot hoz.
- A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele –legalább 4 képviselő- jelen van az ülésen.
- Amennyiben a Képviselő-testület az ülés megkezdésének időpontjában – a szabályszerűen kiküldött meghívó ellenére - nem határozatképes, a polgármester a kitűzött időponthoz képest 30 percre felfüggeszti az ülést. Amennyiben 30 percen belül határozatképessé válik a testület a kitűzött napirendek szerint megtartja rendes ülését. Ellenkező esetben 8 napon belül újabb ülés összehívása iránt intézkedhet a polgármester, illetve amennyiben a soron következő ülés 15 napon belül esedékes, úgy a határozatképtelen testületi ülés napirendjeit azon az ülésen tűzheti napirendre.
- A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
- A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 5 fő - képviselő-testületi tag „igen” szavazata – szükséges:
- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben minősített többséget előíró testületi döntések meghozatalához,
- képviselő-testületi tag kizárásához,
- a ciklusprogram elfogadásához,
- az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonának átruházásához.
- hitel felvétel esetében.
42. §
- A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
- A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.
- Nyílt szavazás esetén a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
- Név szerinti szavazást kell tartani:
- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény rendelkezése alapján,
- hitel felvétele esetében,
- a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, ha nyílt szavazással, egyszerű többséggel így dönt a testület.
- A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
- A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
43. §
- A Képviselő-testület döntés hozatalából ki van zárva az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját, az ügy személyesen érinti. E szabályzat alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 49. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, azaz:
- a házastárs,
- az egyenes ágbeli rokon,
- az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek;
- az örökbefogadó-, mostoha és nevelőszülő;
- a testvér;
2 A képviselő köteles a napirend érdemi tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.
3. A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely testületi tag kezdeményezésére a testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.
4. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
5. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg amennyiben a mulasztás károkozással járt, az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt.
44. §
- A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 46. § (2) bekezdése b) és c) pontjaiban meghatározott ügyekben – döntése szerint - titkos szavazást tarthat.
- A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
- A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
- a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás során felmerült körülményeket.
45. §
- A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a határozat arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
- A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
- A határozatokat legkésőbb a testületi ülést követő 15. napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
- A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
Kérdés és interpelláció
46. §
- A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
- A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.
47. §
- Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely –az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezete hatáskörébe tartozik.
- Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
- Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt róla a Képviselő-testület is.
48. §
- A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a napirendek tárgyalását követően
- a polgármesterhez,
- az alpolgármesterhez,
- a bizottságok elnökeihez valamint
- a jegyzőhöz
önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban kérdést vagy interpellációt terjeszthetnek elő.
- Kérdés vagy interpelláció csak a testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselők által már benyújtott kérdésekről. A képviselők az interpellációt a napirendek megtárgyalását követően mondhatják el.
- Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon belül nyújtják be, vagy az ülésen szóban terjesztik elő, úgy arra ezen az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha az ügy bonyolultsága, vagy egyéb ok miatt a válasz az ülésen nem adható meg, az ülést követő 15 napon belül írásban kell arra választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
- A képviselő-testület ülésén a kérdésre vagy az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
- A kérdésre vagy interpellációra írásban adott válasz elfogadásáról a következő testületi ülésen dönt a Képviselő-testület.
49. §
A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.
V. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
50. §
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 68. § (2) bekezdése alapján – a képviselő-testület egymást követő két alkalommal való határozatképtelensége vagy határozathozatalának elmaradása miatt - a polgármester jogosult döntést hozni az intézményi, egyéb szervezeti beszámolók, tájékoztatók tudomásul vételéről, elfogadásáról a képviselő-testület helyett.
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 68. § (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület két ülése között felmerülő, halaszthatatlan ügy esetén - a polgármester jogosult döntést hozni 500 ezer forint értékhatárig az előre nem látható, ezért a költségvetésben nem szereplő, év közben keletkezett forrás felhasználásról.
- A polgármester az (1)-(2) bekezdés alapján hozott döntéseiről a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
51. §
A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában vagy (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
52. §
- Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
- a képviselő-testület tagja;
- az önkormányzat bizottságai;
- a polgármester, az alpolgármester;
- a jegyző;
- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői
- a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke.
- A Képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására vonatkozóan is.
- Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint erre külső segítséget is igénybe vehet.
- A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
- a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
- a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg külső szakértő is megbízható. A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, készíti el.
- A tervezetet megvitatás céljából a rendelet tárgya szerinti bizottság elé kell terjeszteni, Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
- A polgármester az egyes rendelet-tervezeteket – annak jóváhagyása előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
- A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
- a testületet egyúttal tájékoztatja az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
- A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
- A Képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (... ...) (a rendelet arab számozású sorszáma per évszám arab számmal, zárójelben a kihirdetés dátuma, hónap római számmal, pont, nap arab számmal) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
53. §
- Az önkormányzat rendeleteit annak jóváhagyása után a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel ki kell hirdetni.
- A hatályos önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatalban, jól látható és hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Erről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát. Közzé kell tenni továbbá az önkormányzat honlapján és a hivatalos lapjában is.
- A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, a lakossággal való megismertetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek 2 évenkénti felülvizsgálatáról.
- A jegyző a rendeletek folyamatos karbantartása keretében gondoskodik a rendelet-módosításoknak az alaprendelettel való egységes szerkezetbe foglalásáról és naprakész számítógépes nyilvántartásáról.
- Az önkormányzat rendeleteinek módosítása esetében a rendeletalkotás szabályait kell alkalmazni.
A jegyzőkönyv
54. §
- A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:
- az ülés helyét és időpontját,
- az ülésről távol maradt képviselők nevét, ha ismert, a távolmaradásának okát,
- az ülésen tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,
- az elfogadott napirendeket, a napirend előadójának és a hozzászólók nevét, a napirendhez kapcsolódó kiegészítés, kérdések, hozzászólások, válaszok lényegét,
- a határozathozatal módját, a határozat szövegét, külön indítvány esetén a kisebbségi véleményt,
- a polgármester ülésvezetése során tett intézkedéseit,
- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
- az ülés bezárásának időpontját,
- a jegyzőkönyv aláíróinak nevét és aláírását
- a polgármester és a jegyző aláírását, az Önkormányzat pecsétjét.
- A jegyzőkönyv közokirat, mely a jegyző és a polgármester aláírásával válik közokirattá.
- A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
- A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.
- A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a. A jegyzőkönyv egy eredeti papíralapú példányban készül, melynek minden oldala folyamatos sorszámozással van ellátva és a lapok összefűzése - annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv részei egymástól ne legyenek sérülés nélkül elválaszthatóak - oly módon történik, hogy a jegyzőkönyv az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
b. A jegyzőkönyv összefogásának módja a következő: a lapok mindegyikén két lyuk kerül kialakításra, a lap hosszanti bal oldalának középpontjától egyenlő távolságra, majd a szükséges lapok egymást követő sorrendben, növekvő oldalszámozás és értelmi rend szerint, egymás mögé helyezésre kerülnek. A kialakult iratcsomagot a lyukakba fűzött nemzetiszín zsinórral összefűznek, a zsinórt a jegyzőkönyv hátulján csomóra kötik és záró-matricával a legutolsó laphoz rögzítik. A rögzítésnél bélyegzővel és a jegyző aláírásával kell ellátni a matricát.
- A jegyzőkönyv egy példányát elektronikus úton meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal részére.
- egy példányát a település honlapján megjeleníti,
- a jegyzőkönyvről egy másolati példányt a Községi Könyvtárnak kell megküldeni.
- a papír alapú eredeti példányok beköttetéséről évente gondoskodik a jegyző.
- a jegyzőkönyvek papír alapú példányaiba –azok véglegesre fűzött állapotba hozását követően- bármely állampolgár betekinthet és azokról másolatot kérhet, a közérdekű adatokra vonatkozó helyi szabályozásban foglalt díjtételek előlegezése mellett.
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
VI. Fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, KÖZMEGHALLGATÁS, POLGÁRI GYŰLÉS
Helyi népszavazás
55. §
- A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben foglalt eseteken túlmenően kötelezően nem ír ki helyi népszavazást.
- A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.
Közmeghallgatás
56. §
- A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
- a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések képviselői helyi közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
- a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
- a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin elhelyezett hirdetmény, illetőleg az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény időpontját megelőzően, legalább 10 napon belül.
57. §
- A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
- A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
- A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítése a jegyző feladatát képezi.
A polgári gyűlés
58. §
- A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a helyi társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából polgári gyűlést hívhat össze.
- A gyűlés helyéről, időpontjáról, az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin elhelyezett, illetőleg az önkormányzat honlapján közölt hirdetménnyel kell tájékoztatást adni legalább l0 nappal a rendezvény kitűzött időpontja előtt.
- A gyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a települési képviselőket, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatal tárgy szerint illetékes munkatársait.
- A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a jegyző feladata.
VII. Fejezet
A TISZTSÉGVISELŐK
A polgármester
59. §
- A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
- A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
- A polgármester illetményére az alakuló ülésen, majd annak emelésére, valamint a jutalmazására az Ügyrendi Bizottság - a Pénzügyi és Településstratégiai Bizottság egyetértésével - tesz javaslatot.
60. §
- A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
- segíti a képviselő-testület és a bizottságok tagjainak a munkáját;
- szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;
- biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését.
- A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
- dönt a költségvetési tartalék 10 százalékig terjedő felhasználásáról utólagos beszámolási kötelezettséggel;
- ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
- véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
- nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
- gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
- irányítja és intézi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak ügyeit;
- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát;
- együttműködik a társadalmi szervezettekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel;
- ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;
- A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
- indítványozhatja a bizottság összehívását;
- segíti a bizottságok tevékenyégét.
- A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:
- a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
- szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal keretében nem köztisztviselőként alkalmazott munkavállalók tekintetében.
- A polgármester a polgármesteri hivatalban, ügyfélfogadási időben fogadónapot tart.
61. §
- A polgármester szabadság ütemezését a Képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.
- A polgármester szabadsága nem minősül tartós távollétnek illetve akadályoztatásnak.
- A polgármester tartós távollétének illetve akadályoztatásának minősül 30 naptári napot meghaladó, megszakítás nélküli távolléte, amikor a hivatali teendőit ellátni nem képes.
4. A polgármester (3) bekezdésben meghatározott tartós távolléte esetén a polgármestert –helyettesítési jogkörében- az alpolgármester helyettesíti
Az alpolgármester
62. §
A képviselő-testület – a saját tagjai közül – egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
63. §
- Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:
- a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;
- a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
- a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;
- a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
- Az alpolgármester minden páros hónap (február, április, június, augusztus, október, december) első szerdáján, 17,00 - 18,00 óráig, az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában fogadóórát tart. Az állampolgárok ezen időpontban közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdésekkel.
A jegyző
64. §
A polgármester nevezi ki a jegyzőt és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
65. §
- A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben meghatározott feladatain túlmenően:
- ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
- szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;
- ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
- ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
- véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
- javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
- gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról;
- egységes szerkezetben, naprakészen tartja a képviselő-testület rendeleteit
- gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről.
- köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.
- A jegyző a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben fogadónapot tart.
- A jegyzőt – tartós akadályoztatása esetén – az igazgatási főelőadó-anyakönyvvezető beosztásban dolgozó köztisztviselő helyettesíti.
- A jegyző helyettesítéséről –a tisztség betöltetlensége esetén- a polgármester dönt.
A polgármesteri szakértő
66. §
- A polgármester feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben - községpolitikai vagy más szakértelem igénybevétele céljából - polgármesteri szakértő alkalmazható.
- A polgármesteri szakértőt a polgármester bízza meg, megbízási szerződés alapján, ingyenes szakértői tevékenységgel, díjazás nélkül.
- A polgármesteri szakértő tanácsadói feladatokat láthat el, a polgármester közvetlen irányítása mellett. A polgármesteri szakértő a polgármester irataiba betekinthet, meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.
- A polgármesteri szakértő tevékenysége felett a jegyző törvényességi felügyeletet gyakorol. A polgármesteri szakértő tevékenysége nem érintheti az alpolgármester feladat és hatásköreinek gyakorlását.
VIII. Fejezet
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
67. §
- A képviselő-testület az általa létrehozott Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát külön határozatban hagyja jóvá. [SZMSZ 4. sz. függeléke]
- A Polgármesteri Hivatal elnevezése: Rábapatonai Polgármesteri Hivatal.
- A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
68. §
- A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv.
- A képviselő-testület a jegyző által elkészített és a polgármester által tett előterjesztés alapján meghatározza a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.
- A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítése:
- általános igazgatás;
- gyámügy, szociális ügyek, ipar, kereskedelem;
- gazdálkodás;
- pénzügy;
- adóügy;
- közlekedési, egyéb műszaki és kommunális ügyek.
- A polgármesteri hivatal munkarendje:
hétfői munkanapon: 7.30 – 15.30 óráig,
keddi munkanapon: 7.30 – 15.30 óráig,
szerdai munkanapon: 7.30 – 18.00 óráig,
csütörtöki munkanapon: 7.30 – 15.30 óráig,
pénteki munkanapon: 7.30 – 13.00 óráig.
- A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje:
hétfői munkanapon: 8.00 – 15.00 óráig
keddi munkanapon: 8.00 – 15.00 óráig,
szerdai munkanapon: 8.00 – 18.00 óráig,
csütörtöki munkanapon: 8.00 - 15.00 óráig
pénteki munkanapon: 8.00 – 12.00 óráig
6. Az egyes munkanapoknak jogszabály rendelkezésén alapuló áthelyezése esetén az eredeti munkanapra szóló munka, illetve ügyfélfogadási rend az érvényes.
69. §
A polgármesteri hivatal köteles ellátni a képviselő-testület, a polgármester, valamint a bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság
70. §
- A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.
- A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.
71. §
- A polgármesteri hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: PH. SZMSZ.) előírásai szerint működik, amely a hivatal feladatait, működési rendjét, továbbá az alkalmazásában álló munkavállalók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza. A PH. SZMSZ. jelen rendelet 5. számú függelékét képezi.
- A PH. SZMSZ. naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
72. §
A képviselő testület aljegyzőt nem nevez ki.
IX. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
73. §
- A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
- A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
- Pénzügyi és Településstratégiai Bizottság, létszáma: 7 fő;
- Szociálpolitikai Bizottság, létszáma: 5 fő;
- Ügyrendi Bizottság, létszáma: 5 fő.
- Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.
- A bizottság személyi összetételén a Képviselő-testület bármikor szabadon változtathat, nem csak lemondás esetén.
- A bizottságok személyi összetételét az SZMSZ. 3. számú függeléke tartalmazza.
- A bizottságok által ellátandó feladatok és hatáskörök részletes felsorolását az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
74. §
- A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
- A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
- Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
75. §
- A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
- A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
- A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
A bizottságok működése
76. §
- A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
- A bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendet készíthet– a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény és az SZMSZ keretei között – amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé terjeszt.
- A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez
- A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
77. §
- A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 2 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
- A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
- A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
- A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra a testületi döntésből történő kizárás szabályait kell alkalmazni.
- A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az SZMSZ. 25. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
- A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke, vagy az általa felhatalmazott bizottsági tag adhat tájékoztatást.
78. §
- A bizottság üléseiről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
- A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
- A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
- A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
- A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
X. Fejezet
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
79. §
- Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása, a település fejlesztése, szellemi és kulturális örökségének megőrzése érdekében társulásokban vesz részt.
- A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, a szomszédos települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes közműszolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek megvalósításánál.
- Rábapatona Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja:
- Győri Többcélú Kistérségi Társulás
- Pannónia Kincse LEADER Egyesület
- ARRABONA Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (rövid neve: ARRABONA EGTC)
- Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás
- Rábca-torok Regionális Fejlesztési Társulás
- Rába Szövetség
80. §
- A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
- A társulás célja és rendeltetése:
- tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
- a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
- a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;
- A kapcsolatok kiszélesítése érdekében az önkormányzatok valamennyi társulási fajtája közül az adott cél eléréséhez leginkább alkalmas társulási formát kell kiválasztani.
- A települések közötti kapcsolatok keretében a koordinációs tevékenység kiépítése és fenntartása különösen az alábbi módszerekkel történik:
- a polgármester, alpolgármester, jegyző szakmai tanácskozásai;
- testületi ülések együttes tartása;
- közös bizottságok szervezése;
- képviselő-testületi munkatervek kölcsönös megküldése.
XI. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
81. §
- A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
- a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
- a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
- azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni
- Az önkormányzat vagyonának gyarapítása érdekében részt vesz különböző gazdasági vállalkozásokban.
- A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
82. §
- A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot
- A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
- Az első fordulóban történik –lehetőség szerint közmeghallgatást követően- a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
- a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek feltárása,
- a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltárása,
- az igények és célkitűzések egyeztetése a lehetőségekkel,
- a feladatvállalás sorrendjének meghatározása,
- a döntések várható hatásainak előzetes felmérése. A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé. Tartalmára és szerkezetére és az előterjesztés módjára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtására kiadott 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók
- A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint történik.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
83. §
- A jegyző a költségvetési rendelet tervezetét egyezteti a költségvetési szervek vezetőivel, majd ennek eredményét írásban rögzíti.
- A költségvetési rendelet tervezetet, a jegyzői-intézményvezetői egyeztetés eredményét a polgármester terjeszti a képviselő-testület bizottságai elé, úgy, hogy a költségvetési rendelet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (2) bekezdésében megállapított határidőn belül elfogadásra kerüljön.
84. §
- A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ keretei között saját hatáskörben döntsön, amelyről a testületet rendszeresen tájékoztatni kell.
- Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
- a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és az időközi költségvetési és mérlegjelentés elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
- a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
- az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése;
85. §
- Az önkormányzat által létesített és fenntartott részben önállóan gazdálkodó intézmények az előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek. A kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételeikkel szabadon rendelkeznek, azokat - alapfeladataik sérelme nélkül – kizárólag dologi kiadásaikra használhatják fel.
- A polgármesteri hivatal és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények a kisebb összegű készpénz-kifizetéseiket a házi pénztáraikban kezelt készpénz ellátmányból a Pénzkezelési Szabályzat szerint teljesítik.
- Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a polgármesteri hivatal útján látja el, illetve biztosítja.
86. §
- Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
- Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy – akadályoztatása esetére - az általa felhatalmazott személy jogosult.
- Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a polgármesteri hivatal kötelezettségvállalási szabályzatában kell megállapítani.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
87. §
- Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény által meghatározott kereteken túlmenően a Pénzügyi és Településstratégiai Bizottság, illetőleg – amennyiben ezt jogszabály előírja - a képviselő testület által megbízott külső szakértő látja el. Az ellenőrzési feladat társulás keletében is elvégezhető.
- A polgármesteri hivatal és a saját intézmények belső pénzügyi ellenőrzése a hatályos jogszabályok és belső szabályzatok előírásai szerint történik.
XII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
88. §
- Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
- A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti
- a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011. (III.31.) önkormányzati rendeletet, az azt módosító
- a 11/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelet,
- a 10/2014. (X.30.) önkormányzati rendelet,
- a 12/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet.
- Az SZMSZ kihirdetéséről az e rendelet 53. § (1) bekezdésében meghatározott módon a jegyző gondoskodik.