1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. § A rendelet hatálya kiterjed az a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.). 3. § (1)-(3) bekezdése szerint Tinnye Község közigazgatási területén lakcímmel rendelkezőkre.

3. § (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza.

(2) Az e rendeletben szabályozott méltányosság gyakorlására a Polgármester jogosult.

(3) A Polgármester önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett, de a Pilisjászfalui Közös Önkormányzati Hivatal Tinnyei Kirendeltségéhez (2086 Tinnye Bajcsy Zsilinszky út 9) (Továbbiakban: Hivatal) benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Hivatalban lehet írásban előterjeszteni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(3) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

4. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

5. § (1) A rendszeres és a nem rendszeres ellátások kifizetése minden hónap 5-éig, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napot követően a házipénztárból történik. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

(3) Az e rendelet alapján folyósított pénzeli ellátásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.

6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. § (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezései az irányadóak.

9. § (1) Az Szt. 17. §-ban szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátást az igénybe vevő köteles visszafizetni.

(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti a polgármester a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból

10. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek esetén.

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

11. § (1) Az önkormányzat rendkívüli települési támogatást nyújt kérelemre vagy hivatalból eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető kérelemre az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendkívüli települési támogatás –rászorultsághoz igazodva-nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének felénél nem lehet magasabb.

(5) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás annak a személynek, aki- és a háztartásában élő bármely személy- három hónapon belül már részesült rendkívüli települési támogatásban.

(6) Amennyiben a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő, 16. életévét betöltött személy nyilatkozata szerint semminemű jövedelemmel nem rendelkezik, kérelméhez csatolnia kell az illetékes Munkaügyi Kirendeltség igazolását arról, hogy álláskeresési járadékra nem jogosult, regisztrált álláskereső.

(7) A rendkívüli települési támogatás a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

(6) Temetési költségek viseléséhez rendkívüli települési támogatásban részesülhet az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyeztetik és az eltemettető családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(7) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, - - rászorultsághoz igazodva, egyéni elbírálás alapján- a teljes támogatás legmagasabb összege 120.000 Ft.

(8) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon kell benyújtani.

(9) A rendkívüli települési támogatás összege a támogatott részére teljes mértékben természetbeni juttatásként állapítható meg, amennyiben ez központi rendeletben, illetve törvényben szabályozott, az Önkormányzat részére megállapított vissza nem térítendő támogatás esetén kerül megállapításra.

(10) Természetben nyújtott rendkívüli települési támogatásként tűzifa támogatás igényelhető. Egy évben ugyanazon rászorulónak legfeljebb két alkalommal ítélhető meg tűzifa támogatás. Nem ítélhető meg tűzifa támogatás a kérelmezőnek akkor, ha a vele közös háztartásban élők valamelyike az adott évben már részesült ilyen támogatásban.

12. § (1) Gyógyszertámogatás adható a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazoláson kívül a szükséges gyógyszereket, azok havi adagját, a gyógykezelés időtartamát is feltüntető háziorvosi vagy szakorvosi igazolást, valamint a gyógyszertár igazolását az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek költségéről.

(4) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátásban részesül vagy arra jogosult, de nem kérte annak megállapítását.

(5) Gyógyszertámogatás évente legfeljebb két alkalommal adható, a támogatás eseti összege maximum 10.000 Ft lehet.

(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

13. § (1) Köztemetés esetén a Szt. vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül kell alkalmazni.

(2) A köztemetéssel kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

14. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére irányuló kérelmeket a Hivatalba kell benyújtani.

16. § (1) A házi segítségnyújtásra az Önkormányzat – az Szt. 63. § (1) bekezdésében foglaltak szerint –Tinnye-Piliscsaba Református Társegyházközség fenntartásában működő „Lázár” Református Házi Segítségnyújtó Szolgálattal szociális ellátási szerződést kötött.

(2) Házi segítségnyújtást a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében. Biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását.

(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a szolgáltatás iránti kérelem alapján a szociális gondozó és családsegítő központ intézményvezetője kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a területileg illetékes szakértői bizottságnál.

(5) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(6) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(7) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(8) A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(9) Az önkormányzat a „Lázár” Református Házi Segítségnyújtó Szolgálat útján a Szt. vonatkozó rendelkezései szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(10) A házi segítségnyújtás keretében az Önkormányzat a „Lázár” Református Házi Segítségnyújtó Szolgálat útján a Szt.-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(11) A házi segítségnyújtást a „Lázár” Református Házi Segítségnyújtó Szolgálat szociális gondozójával biztosítja. Az ellátás iránti kérelmet a „Lázár” Református Házi Segítségnyújtó Szolgálatnál kell benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a szolgálat intézményvezetője dönt.

17. § (1) Tinnye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti alapellátást megbízási szerződés keretében biztosítja.

18. § (1) Tinnye község jegyzője rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapít meg az Gyvt. 19. §. szerint.

19. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tinnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtandó szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2009. (III. 26.) rendelete.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szt. és Gyvt., szabályait, valamint ezek végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) E rendelet kihirdetéséről a Jegyző a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.