Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekjóléti ellátásról, igénybevételükről
Hatályos: 2015. 03. 01- 2016. 05. 09Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekjóléti ellátásról, igénybevételükről
Tóalmás község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 25. § (3) bek. b.) pontja, 32. § (1) bekezdés b) pontja, 33. §. (7) bekezdése, 45. § (1) bekezdése, 48. §. (4) bekezdése, 58/B. §. (2) bekezdése, 92. §. (1) bekezdése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdés, 29. § (2) bekezdése alapján meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Sztv.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint Tóalmás Község Önkormányzat Képviselő-testülete hatásköreinek gyakorlását átruházza bizottságára, a polgármesterre és a jegyzőre az alábbiak szerint:
a) a Szociális, oktatási és kulturális bizottsága (továbbiakban: szociális hatáskört gyakorló) dönt átruházott hatáskörben:
2. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő ellátások iránti kérelmet a Tóalmási Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani.
(2) Az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait az Sztv. és végrehajtási rendelete szabályozza.
3. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni, melyet a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra kell felszámítani.
(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül lehet elrendelni. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(4) A megtérítés összegét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból kérelemre a szociális hatáskör gyakorlója
a) csökkentheti, vagy el lehet engedni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-t,
b) részletekben megfizetést engedélyezheti.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
1. Rendkívüli települési támogatások
Rendkívüli települési támogatás
4. § . (1) Rendkívüli települési támogatásban indokolt részesíteni kérelemre vagy hivatalból az, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadás – betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadás – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
(2) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg az (1) bekezdés esetén annak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250 %-át.
(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a szociális hatáskör gyakorlója a (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár felett is megállapíthat települési támogatást. A rendkívüli méltánylást érdemlő eseményt a kérelemhez csatolt melléklettel kell igazolni.
(4) A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként (különösen élelmiszertámogatásként, tüzelőtámogatásként) is biztosítható.
(5) A rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos összeg lehet. Rendkívül indokolt esetben a képviselő-testület hozzájárulásával magasabb összegű támogatás is megállapítható.
(6) Természetbeni ellátásként biztosított rendkívüli települési támogatás mértékét a szociális hatáskör gyakorlója állapítja meg.
Rendkívüli települési támogatás újszülött fogadásához
5. § (1) A Képviselő-testület – jövedelemviszonyoktól függetlenül a településen életvitelszerűen élő szülő gyermekének – a Tóalmáson állandó lakcímmel rendelkező újszülött számára, a fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz pénzbeli támogatást nyújt.
(2) A támogatás összege 20.000 forint.
(3) A támogatás összegét a polgármester adja át emléklap kíséretében a gyermeket nevelő szülőnek, vagy a törvényes képviselőnek.
Rendkívüli települési támogatás a temetési költségek viseléséhez
6. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető kérelemre az, aki elhunyt személy temettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetében 350 %-át.
(2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni szükséges a temetési költségeket igazoló – kérelmező nevére szóló – számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a települési támogatás összege 15.000.-Ft.
2. Rendszeres települési támogatások
Rendszeres települési támogatás a szociális étkezés térítési díjához
7. § (1) Rendszeres települési támogatásban részesíthető kérelemre az az egyedül élő, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás legfeljebb 10 hónapra állapítható meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás mértéke a szociális étkezésért fizetendő térítési díj 100 %-ig terjedhet.
Rendszeres települési támogatás a gyógyszerkiadások viseléséhez
8. § (1) Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében rendszeres települési támogatást (továbbiakban: gyógyszertámogatás) biztosít az önkormányzat annak, akinek a havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 %-át meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-t, egyedül élő esetén 250%-át.
(2) Gyógyszertámogatás gyógyszer-ellátásra, gyógyászati segédeszközökre biztosított támogatás.
(3) A gyógyszertámogatásra jogosultság legfeljebb egy évre kerül megállapításra. A gyógyszertámogatás havi összege 2 000 forint / hó állapítható meg, mely összeg egy összegben, a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kerül kifizetésre.
(4) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglet megállapításához csatolni kell a háziorvos igazolását, mely tartalmazza a háziorvos által rendelhető, valamint a szakorvosi javaslatra rendelhető rendszeresen szedett gyógyszereket, a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiséget, és a gyógyszer szedésének időtartamát, a gyógyszer árát.
Lakhatáshoz nyújtott rendszeres települési támogatás
9. § (1) Az önkormányzat lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (továbbiakban: lakhatáshoz nyújtott települési támogatás). A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni ellátásként is biztosítható. Természetbeni támogatásként támogatható költségek az ivóvíz-, szemétszállítás, villamos-energia-, gázenergia díja.
(2) Lakhatáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(3) A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(4) Ha a háztartás
a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- forint.
(7) A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(8) A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
TM = 0,3 - |
J - 0,5 NYM |
× 0,15, |
Természetben nyújtott szociális ellátások
Köztemetés
10. § (1) A szociális hatáskör gyakorlója az Sztv. 48. §- (3) bekezdése szerint
a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(2) A (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre méltányosságból a szociális hatáskör gyakorlója engedélyezheti
a) a köztemetés költsége 50 %-nak elengedését, ha a temetésre kötelezett
Szociális szolgáltatások
11. § A személyes gondoskodás körébe tartozó, az önkormányzat által biztosított, szociális alapszolgáltatások:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés.
12. § (1) Az étkeztetés keretében legfeljebb egy év időtartamra azoknak a szociális rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Étkeztetésre jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek havi jövedelme vagy az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.
(3) Az étkeztetést az Önkormányzat a Községi konyha útján biztosítja.
(4) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni.
(5) A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségeknek, a feladatellátáshoz igénybe vett normatívával csökkentett egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés).
13. § (1) A házi segítségnyújtás igénybevételének szabályait az Sztv. 63. §-a szabályozza.
(2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat Sülysáp Környéki Társulás által fenntartott Sülysáp Környéki Szociális Szolgáltatóval (továbbiakban: Szolgálat) látja el.
14. § (1) A családsegítő szolgáltatást az Önkormányzat a Sülysáp Környéki Társulás által fenntartott Sülysáp Környéki Szociális Szolgáltató (továbbiakban: Szolgálat) által biztosítja az Sztv. és végrehajtási rendeletei szerint.
(2) A családsegítő szolgáltatás igénybevételére jogszabály vagy az intézményvezető döntése szerint kerül sor. A szolgáltatás térítésmentes.
Gyermekjóléti szolgáltatás
15. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az Önkormányzat a Sülysáp Környéki Társulás által fenntartott Sülysáp Környéki Szociális Szolgáltatóval (továbbiakban: Szolgálat) látja el, a Gyvt. és végrehajtási rendeletei szerint.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételére jogszabály vagy az intézményvezető döntése szerint kerül sor. A szolgáltatás térítésmentes.
Szociálpolitikai kerekasztal
16. § (1) Az önkormányzat az Sztv. 58/B §. (2) bekezdése alapján szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, a szolgáltatás tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, éves közfoglalkoztatási terv véleményezése.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal tart ülést.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
Záró rendelkezések
17. § (1) E rendelet 2015. március 1 -vel lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és gyermekjóléti ellátásról, igénybevételükről szóló 19/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 3/2014. (II. 3.) önkormányzati rendelet.
(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A települési támogatás iránti kérelem az 1. melléklet szerinti tartalommal nyújtható be.
1. melléklet
KÉRELEM
települési támogatás megállapítása iránt
I. 1. A kérelmező személyes adatai
2. A kérelmezővel közös háztartásban élők száma:.............fő
név/születési név |
születési hely év, hó, nap |
anyja neve |
rokonsági fok |
II. Jövedelmi adatok (jövedelem igazolások csatolandók!)
jövedelem típusa |
kérelmező |
közös háztartásban élő személyek |
||||
munkaviszonyból, foglalkoztatási jogviszonyból származó |
||||||
társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékeny-ségből származó |
||||||
alkalmi munka-végzésből |
||||||
táppénz, gyed, gyes, gyet, családi pótlék |
||||||
nyugellátás és egyéb nyugdíj-szerű rendszeres szociális ellátások |
||||||
munkaügyi szer-vek által folyósí-tott ellátások |
||||||
Önkormányzat ál-tal folyósított ellátások |
||||||
egyéb |
||||||
Összesen |
||||||
III. Vagyoni helyzet (csak a lakhatáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelemnél)
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................................................... város/község ....................................... út/utca ........... hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ............., a szerzés ideje: ................ év. Becsült forgalmi érték:* .................................... Ft. Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ............................................. város/község .................................. út/utca ........ hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..............., a szerzés ideje: ................ év. Becsült forgalmi érték:* ..................................... Ft
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-) tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ...................................................... címe: …………………………....................................... város/község................................. út/utca ........ hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ........, a szerzés ideje: ............ év. Becsült forgalmi érték:* .................................... Ft
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: ......................................... címe: ...................................... város/község ............................ út/utca .... hsz. alapterülete: .......... m2, tulajdoni hányad: ........., a szerzés ideje: ......... év. Becsült forgalmi érték:*................. Ft
B) Egyéb vagyontárgyak
a) személygépkocsi: ........................................................ típus ................................ rendszám
b) tehergépjármű, autóbusz, egyéb jármű, pótkocsi, stb.: ……………………………….megnevezése, .................................. típus .................. rendszám, a szerzés ideje: .....................Becsült forgalmi érték:** ...................................... Ft
Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. |
** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni. |
IV. A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás igénylése esetén a kérelmező köteles csatolni az általa lakott lakás nagyságát igazoló iratot.
V. Rendkívüli élethelyzetre tekintettel kért települési támogatás esetén a rendkívüli élethelyzet, amelyre tekintettel a támogatást kéri:
VIII. Tájékoztató:
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.”