Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 92.§ (1)bekezdésében, 132.§ (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében, 29.§-ában, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzati rendelet hatálya
   

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tolcsva község közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§-ában, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4.§-ában meghatározott személyekre.

(2) Az Szt.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a Tolcsva község területén tartózkodó hajléktalanokra, valamint a Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti rászorulókra is kiterjed.

(3) A rendelet az alábbi szociális ellátásokat és szociális alapszolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: ellátások) szabályozza:

1. lakásfenntartási támogatás,
2. gyógyszer kiváltási támogatás,
3. Erzsébet utalvány juttatás,
4. rendkívüli települési támogatás,
5. temetési támogatás,
6. köztemetés,
7. étkeztetés,
8. házi segítségnyújtás,
9. családsegítés,
10. nappali ellátás.

(4) A rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás fogalmak alatt a Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.

(5) Közeli hozzátartozó alatt a hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott személyeket kell érteni.

2. Eljárási szabályok

2. § (1) A rendeletben meghatározott hatásköröket első fokon Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben, a gyógyszer kiváltási támogatás, az Erzsébet utalvány juttatás, a rendkívüli települési támogatás és a temetési támogatás esetében a Szociális és Településfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: bizottság), a lakásfenntartási támogatás és az iskolakezdési támogatás esetében a jegyző gyakorolja.

(2) Az ellátások iránti kérelmeket a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén (a továbbiakban: hivatal) kell benyújtani.

(3) Az ellátások iránti kérelmet a hivatal által közzétett, formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatvány a rendelet 1. melléklete. A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező nevét,
2. a kérelmező születési helyét, idejét,
3. a kérelmező anyja leánykori nevét,
4. a kérelmező lakóhelyét, tartózkodási helyét,
5. a kérelmezővel egy háztartásban élő személyeknek az előbbiekben felsorolt adatait,
6. a kérelmező Társadalombiztosítási azonosító jelét,
7. az igényelt ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
   

3. § (1) A rendeletben meghatározott esetben a kérelmező a kérelem benyújtásakor az 2. mellékletében foglalt vagyonnyilatkozat útján köteles nyilatkozni saját és közös háztartásban élő családtagjai vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). Vagyontárgy lízingelése esetén a vagyonnyilatkozathoz mellékelni kell a lízingszerződést is.

(2) Amennyiben a hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja és a vagyontárgy forgalmi értékének meghatározása céljából szakértőt vonhat be az eljárásba, a kérelmező a szakértői vizsgálat során köteles közreműködni.

4. § (1) Amennyiben a rendelet a szociális ellátásra való jogosultságot jövedelemhatárhoz köti, a kérelmező köteles saját, illetve közös háztartásban élő család tagjai jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni.

(2) Az önkormányzat szabályozási hatáskörébe tartozó ellátások esetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző egy hónap, egyéb jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző egy év.

(3) Jövedelemigazolásként az alábbi iratokat kell csatolni:

1. alkalmazásban állók esetében a munkáltató által kiadott jövedelemigazolást, vagy
2. a társadalombiztosítási, illetve a rendszeres pénzellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap utalási szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámlakivonatot, vagy
3. vállalkozó, illetve gazdálkodó szervezet tagja esetében az illetékes állami adóhatóság által kiadott jövedelemigazolást, vagy
4. munkanélküli ellátás esetében az illetékes szerv ellátást megállapító határozatát, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy
5. tartásdíj esetében a bíróság határozatát, vagy
6. az egyéb jövedelmek esetében, illetve ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes jövedelemi viszonyairól igazolást becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelősségének elismerése mellett tett nyilatkozatát (a továbbiakban az a) - f) pontok együttesen: jövedelemigazolás).

(4) A rendelet által szabályozott egyéb jogosultsági feltételt okirattal kell igazolni. Ilyen okirat különösen a személyi igazolvány, lakcímkártya, hatósági döntés, bírósági határozat, iskolalátogatási igazolás, közműszámla, háziorvosi igazolás. Ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes okiratot becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelősségének elismerése mellett tett nyilatkozata elfogadható.

(5) A rendeletben szabályozott szociális ellátásra nem jogosult az, aki a 3. § (1) bekezdés alapján az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.

5. § (1) A kérelmező által benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a hivatal az adatot nyilvántartó közigazgatási szerv, illetve gazdálkodó szervezet megkeresése útján ellenőrizheti, illetve környezettanulmányt készíthet.

(2) Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, illetve jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a hivatal a Szt. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el. Ennek során a jövedelemnyilatkozatban foglaltak tartalmát az (1) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrizheti, illetve felhívhatja a kérelmezőt arra, hogy a kérelem átvételét követő 8 napon belül nyújtsa be az általa lakott lakás, illetve saját és a közös háztartásban élő család tagjai tulajdonában álló vagyonnak, a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat. A 3 hónapra vonatkozó költségeknek ki kell számolni az átlagát (továbbiakban: igazolt fenntartási költségek).

(3) Abban az esetben, ha az igazolt fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet úgy kell vélelmezni, hogy az igazolt fenntartási költségekhez hozzá kell adni a kérelmező és közös háztartásban élő család tagjai számának és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a szorzatát. A vélelmezett jövedelem mértéke nem lehet kevesebb, mint a jövedelemnyilatkozatban megjelölt összeg.

6. § (1) Az ellátások folyósítása

a) a kérelmező részére készpénzben történő kifizetéssel, vagy

b) a kérelmező bankszámlájára utalással történik.

(2) A rendszeres ellátásokat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani. Az átmeneti ellátások esetében lehetőség van hó közi kifizetésre, vagy bankszámlára utalásra is.

(3) Az ellátás indokolt esetben az arra rászoruló személy részére a családgondozó közreműködésével is adható, aki a felhasználást a kifizetést követő 15 napon belül igazolni köteles.

7. § (1) A Szt.-ben, az annak végrehajtására kiadott más jogszabályokban, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy ezen jogszabályok megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személy az Szt. 17.§-ában meghatározottak szerint kötelezni kell a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére.

(2)       A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a jegyző

1. a megtérítés összegét, vagy
2. a kamat összegét, vagy
3. a megtérítés összegét és a kamat összegét együttesen

amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletekben fizettetheti meg.

II. Fejezet

 Szociális ellátások, szociális alapszolgáltatások

1. Lakásfenntartási támogatás
   

8. § (1) A jegyző szociálisan rászoruló család részére a közös háztartásban élő család tagjai által, lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt.

(2) A támogatást a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A támogatásra jogosult az a személy, akinek a közös háztartásában élő családtagjainak az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetében a 200 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) A támogatás összege:

1. 4000 Ft/hó, ha a közös háztartásban élő családtagok egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetében 120%-át,
2. 3500 Ft/hó, ha a közös háztartásban élő családtagok egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 170%-át,
3. 3000 Ft/hó, ha a közös háztartásban élő családtagok egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetében 200%-át.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatást a határozatban egy évre kell megállapítani, a támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(6) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

9. § Nem részesülhet támogatásban az, aki

a) a lakás egészét, vagy egy részét bérbe, albérletbe adta, használatra másnak átengedte, nem lakás céljára használja,

b) a lakásra öröklési, életjáradéki vagy tartási szerződést kötött,

c) önkényesen elfoglalt lakásban lakik.

10. § (1) A támogatást kérelmező személy a jogosultság egyéb feltételeként köteles

a) az ingatlant, az ingatlan udvarát rendben tartani,

b) az ingatlan kertjét rendeltetésszerűen használni, művelni, gyom és parlagfűtől mentesíteni,

c) az ingatlan előtti, az úttestig terjedő területet tisztán tartani, gyomoktól, hótól és síkosságtól mentesíteni,

d) az ingatlan udvarát és kertjét rágcsálóktól, kártevőktől mentesíteni,

e) az állattartásra vonatkozó szabályokat betartani.

(2) Amennyiben a 10.§ (1) bekezdésében foglaltak teljesítése vonatkozásában hiányosság állapítható meg, a jegyző nyolc napos határidő kitűzésével felszólítja a kérelmezőt a hiányosság megszüntetésre.

(3) Amennyiben a kérelmező a felszólításnak a határidő lejártáig nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a már megállapított támogatást meg kell szüntetni.

2. Gyógyszer kiváltási támogatás

11. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható gyógyszer kiváltási támogatásra (a továbbiakban: támogatás) jogosult az a személy, akinek a közös háztartásban élő családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%–át, egyedül élő esetében 120%–át nem haladja meg, és a gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át meghaladja.

(2) A támogatásról a bizottság határozattal dönt.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos és a gyógyszerész együttes igazolását, az igazolás a rendelet 3. melléklete.

(4) A háziorvos és a gyógyszerész igazolása alapján kell megállapítani a kérelmező gyógyító ellátásának költségét.

(5) A támogatás mértéke a gyógyító ellátás költsége, de legfeljebb 5000 Ft, a támogatás egy hónapban egyszer és évente kétszer nyújtható.

(6) Amennyiben a kérelmező a Szt. 50. § (1) vagy (2) bekezdése szerint jogosult támogatásra, a jelen paragrafus (1) bekezdése alapján támogatásra való jogosultság nem állapítható meg.

3. Erzsébet utalvány juttatás

12. § (1) A bizottság a 60. életévüket betöltött, nyugdíjas személyek részére, december hónapban maximum 8000 Ft értékben Erzsébet utalványt juttat, amennyiben a tárgyévi költségvetés erre fedezetet biztosít.

(2) Az Erzsébet utalvány értékéről a képviselő-testület novemberi ülésén határozattal dönt.

(3) Az Erzsébet utalványt az önkormányzat december 15. napjáig juttatja el a jogosultak részére.

4. Rendkívüli települési támogatás

13. § (1) A bizottság eseti jelleggel rendkívüli települési támogatásra (a továbbiakban: támogatás) való jogosultságot állapít meg azon személy részére, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetében annak 200%–át.

(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező

a) váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, vagy

b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

c) válsághelyzetben lévő várandós anya, aki a segélyt gyermekének megtartása érdekében igényli, vagy

d) a segélyt iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz igényli, vagy

e) létfenntartása, megélhetése valamilyen egyéb előre nem látható esemény, elemi kár miatt – önhibáján kívül – veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többlet-kiadása keletkezik.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli körülményről, az őt ért anyagi veszteségről, jövedelem–kiesésről.

(4)   A (1) bekezdés szerinti támogatás esetében a

a) a támogatás esetenként megállapítható legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege,

b) egy kérelmező egy évben maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegére jogosult,

c) a kérelmező egy évben maximum négyszer kérelmezhet támogatást,

d) az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem korláttól és az a)-c) pontokban meghatározott egyéb korlátoktól rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bizottság eltekinthet.

5. Temetési támogatás

14. § (1) A bizottság azon személy részére, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetében annak 400 %–át, eseti jelleggel temetési támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt.

(2) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a nevére szóló és a temetés költségeit igazoló számlát.

(3) A támogatás összege 30.000 Ft.

6. Köztemetés

15. § (1) A köztemetés elrendelésének feltételeit a Szt. 48.§-a tartalmazza.

(2) A bizottság különös méltányosságból a Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben, vagy egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy közös háztartásban élő családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében a 150 %-át.

7. Szociális alapszolgáltatások

16. § (1) Az önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja a rászorultak részére:

1. étkeztetés, részben ellátási szerződés alapján
2. házi segítségnyújtás, részben ellátási szerződés alapján
3. családsegítés, ellátási szerződés alapján,
4. nappali ellátás, részben ellátási szerződés alapján
   

(2) A szociális alapszolgáltatásokért fizetendő térítési díjakat a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

8. Étkeztetés

17. § (1) Az étkeztetés keretében a Szt. vonatkozó rendelkezésében meghatározott szociálisan rászorult személyekről kell az önkormányzatnak gondoskodnia.

(2) A szociálisan rászorultak körében, ingyenes étkeztetésre jogosultak:

1. hajléktalan személyek, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg és az étkeztetés hiánya veszélyezteti az életét,
2. a háziorvos által kiadott igazolás alapján az egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, szenvedélybetegségük, pszichiátriai betegségük miatt érintett személyek, akik nem képesek biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést.

(3) Étkeztetésben kell részesíteni továbbá azt az igénylőt, is, aki nem szociálisan rászorult, de kora vagy egészségi állapota miatt nem képes a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről más módon gondoskodni és vállalja a külön önkormányzati rendeletben megállapított térítési díj megfizetését.

(4)  A térítési díj az adott tárgyhónapot követő hónapban, utólag fizetendő.

(5) Az önkormányzat az étkeztetést részben ellátási szerződés alapján, a Mária Oltalma Szeretetszolgálat útján biztosítja.

9. Házi segítségnyújtás

18. § (1) Nem jogosult házi segítségnyújtásra az a személy;

1. akire tekintettel a hozzátartozója ápolási díjban részesül,
2. akinek ellátását tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésben vállalták.

(2) Átmenetileg házi segítségnyújtásban részesíthetők az (1) bekezdésben megjelölt személyek is, ha a kötelezett a vállalását bármely oknál fogva nem teljesíti.

(3)  A térítési díj az adott tárgyhónapot követő hónapban, utólag fizetendő.

(4) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást részben ellátási szerződés alapján, a Mária Oltalma Szeretetszolgálat útján biztosítja.

10. Családsegítés

19. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3) A családsegítés térítésmentes, az önkormányzat a családsegítést, ellátási szerződés alapján a Zempléni Családokért Alapítvány útján biztosítja.

11. Nappali ellátás

20. § (1) A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubja a hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a Szt. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott szolgáltatások igénybe vételére.

(2) A térítési díj az adott tárgyhónapot követő hónapban, utólag fizetendő.

(3) Az önkormányzat a nappali ellátást részben ellátási szerződés alapján, a Mária Oltalma Szeretetszolgálat útján biztosítja.

III. Fejezet

Gyermekek védelme

1. Gyermekjóléti alapellátások

21. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) iskolakezdési támogatás

b) rendkívüli települési támogatása,

c) gyermekjóléti szolgáltatást, ellátási szerződés alapján.

2. Iskolakezdési támogatás

22. § (1) Az önkormányzat a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az általános iskolai és a középfokú oktatási intézményben, nappali tagozatos tanulónak iskolakezdési támogatást (a továbbiakban: támogatás) biztosít, ha a közös háztartásban élő családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A támogatás megállapítására irányuló kérelmet a tanuló jogán, a szülő vagy a törvényes képviselő tárgyév augusztus 1-től szeptember 30-ig nyújthatja be.

(3) A támogatásról a jegyző határozattal dönt.

(4) A támogatás mértéke gyermekenként 5.000 Ft.

(5) A támogatás iránti kérelemhez, középfokú oktatási intézményben tanuló esetében, az oktatási intézmény igazolását be kell csatolni.

3. Gyermekjóléti szolgáltatás
   

23. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás szervezési, szolgálati és gondozási feladatokat lát el az önkormányzattal, az intézmények vezetőivel és gyermekvédelmi felelőseivel, a háziorvossal, a rendőrséggel és a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást, ellátási szerződés alapján a Zempléni Családokért Alapítvány útján biztosítja.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

IV. Fejezet

Záró és hatályba léptető rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról szóló 15/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.