Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet módosításáról
Hatályos: 2015. 03. 01- 2022. 10. 21Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet módosításáról
Komádi Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b.) pontjában, 26. §, 32. § (1) bekezdés b.) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, a 33. § (7) bekezdésében, a 45. §-ában és a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Komádi Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2014. (IV.16.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljárva, a képviselő-testület valamennyi bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Képviselő testület az Egészségügyi és Népjóléti Bizottságra ruházza át:
a) települési támogatás ápolási-gondozási, valamint gyógyszertámogatás formájában történő megállapítása, valamint a rendkívüli települési támogatás megállapítása e rendeletben meghatározott esetekben,
b) hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatás,
c) a köztemetés költségeinek megtérítésének elrendelésével, a megtérítés alóli mentesítéssel kapcsolatos hatáskörök gyakorlását.
(3) A polgármester jár el:
a) a lakásfenntartási települési támogatás nyújtásával kapcsolatos ügyekben,
b) a rendkívüli települési támogatás sürgős esetben történő nyújtásával kapcsolatban e rendeletben meghatározottak szerint,
c) átruházott hatáskörben a köztemetés elrendelésével kapcsolatos ügyekben (az Sztv. 48. § (1) bekezdésében meghatározottak).”
2. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet „PÉNZBELI ELLÁTÁSOK” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
Települési támogatás”
3. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület a Szoctv. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként e rendeletben foglaltak szerint települési támogatást nyújt.
(2) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege egy jogosult esetén nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat az adott települési támogatás megállapítása során vizsgálni kell. Amennyiben a települési támogatás keretében nyújtható adott támogatás megállapítása esetén a (2) bekezdésben meghatározott maximális települési támogatás mértéke túllépésre kerülne, az adott települési támogatást csak a (2) bekezdésben meghatározott összeg erejéig lehet megállapítani akkor is, ha a jogosult e rendelete alapján magasabb összegű települési támogatásra lenne jogosult.”
4. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet „Méltányossági ápolási díj” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
Lakásfenntartási települési támogatás”
5. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 9. és 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„9. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez (a továbbiakban: a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások) lakásfenntartási települési támogatást nyújt.
(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(5) A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 425 Ft.
(6) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(7) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege:
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,de nem lehet kevesebb, mint 2.500 forint, és nem haladhatja meg a 8.500 forintot. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása (ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni) a következő módon történik: 
(9) A lakásfenntartási települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amelynek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Amennyiben a megállapított támogatás havi összege az adott lakhatáshoz kapcsolódó kiadás összegét meghaladja, a különbözetet a következő legmagasabb összegű lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadáshoz kell nyújtani. Azon jogosult esetén, akinek a lakásában előrefizetős mérőóra került felszerelésre, a támogatás kizárólag erre a célra nyújtható.
(10) A lakásfenntartási települési támogatást egy évre kell megállapítani.
(11) A lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezett legyen. A lakókörnyezet rendezettsége, valamint annak vizsgálata körében a 22.§ (2) bekezdésben meghatározottak irányadók.
(12) Lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak, illetve egy jogosultnak csak egy lakásra tekintettel állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
10. § (1) Az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság ápolási-gondozási települési támogatást állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
(2) Az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultság feltétele, hogy az igénylő családjában az egy főre számított havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.
(3) Az ápolási-gondozási települési támogatás havi összege a központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj összegének 80%-a.
(4) Az ápolási-gondozási települési támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (4) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási-gondozási települési támogatást kell megállapítani.
(5) Az ápolási-gondozási települési támogatást megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell e rendelet 2. mellékletében meghatározott formanyomtatványon az orvosszakértői szerv szakvéleménye vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentése alapján kiadott háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg.
(6) Az ápolási-gondozási települési támogatást egy évre kell megállapítani. Megszűnik a támogatásra való jogosultság, ha az ápolt elhalálozik, ebben az esetben az eljáró hatóság a támogatás folyósítását az elhalálozás hónapjának utolsó napjával megszünteti.
(7) Az ápolási-gondozási települési támogatást kérelmező és az eljáró hatóság a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint - az ápolást indokoló diagnózis szerint illetékes - szakorvosától.
(8) Az ápolást végző személy a kötelességét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, valamint az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. Ez esetben az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni.
(9) Az ápolási kötelezettség teljesítésének soron kívüli ellenőrzésére irányuló eljárás bejelentésre vagy hivatalból indulhat meg. Az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultságot megállapító szerv az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a házi segítségnyújtást nyújtó intézményt keresi meg. A házi segítségnyújtást nyújtó intézményt a jogosultságot megállapító szerv megkeresésére a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését, ennek keretében szükség esetén együttműködik az ápolt háziorvosával, illetve környezettanulmányt folytat le. A házi segítségnyújtást nyújtó intézmény a megállapításait közli a jogosultságot megállapító szervvel, és javaslatot tesz az ápolási-gondozási települési támogatás megszüntetésére vagy továbbfolyósítására.
(10) Az ápoló személy kötelezettségeinek teljesítését a házi segítségnyújtást nyújtó intézmény szükség szerint ellenőrzi.
(11) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.
(12) Amennyiben az ápolási-gondozási települési támogatás folyósítása a (7) bekezdésben foglalt ok fennállása miatt kerül megszüntetésre, akkor a megszüntetés napja az erről szóló határozat meghozatalának napja.
(13) Az ápolási-gondozási települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha azt az ápolt – legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával - maga kéri.
(14) E § alkalmazásában házi segítségnyújtást nyújtó szerven a Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központot kell érteni.”
6. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet „Általános szabályok” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
Gyógyszertámogatás”
7. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez települési támogatásként gyógyszertámogatásban részesíthető az a személy, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, és normatív vagy alanyi közgyógyellátásban nem részesül.
(2) Gyógyszertámogatásban az a személy részesíthető, akinek a havi rendszeres gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.
(3) A gyógyszertámogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező és családja vagyonnal ne rendelkezzen.
(4) A gyógyszertámogatás kérelmezőjének igazolnia kell a havi rendszeres gyógyszerköltségének összegét. A havi rendszeres gyógyszerköltséget a háziorvos által felírt, a társadalombiztosítás által befogadott gyógyszerek térítési díja alapján a háziorvos vagy a gyógyszertár e rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon igazolhatja.
(5) A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltségének 75 %-a, de legfeljebb havi 6.000 forint.
(6) A gyógyszertámogatást egy évre kell megállapítani.
(7) A gyógyszertámogatás kifizetése az 5.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint történik. A jogosult köteles az adott hónap utolsó napjáig az önkormányzat hivatalában a gyógyszertámogatás felhasználásáról szóló, saját nevére kiállított pénzügyi bizonylatot (számlát) bemutatni. Amennyiben ezen kötelezettségét felróhatóan megszegi, és az eljáró hatóság felhívására azt utólag 8 napon belül nem igazolja, a gyógyszertámogatásra való jogosultságát haladéktalanul meg kell szüntetni.”
8. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet „Alkalmanként, nem várt többletkiadásokhoz adott önkormányzati segély” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
Rendkívüli települési támogatás”
9. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
(2) Elsősorban azokat a személyeket kell rendkívüli települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) A rendkívüli települési támogatás esetenként pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is adható annak, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, de rendkívüli élethelyzetbe került és a kölcsön visszafizetésére képes.
(4) Rendkívüli települési támogatás annak a személynek nyújtható, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, kivéve ha e rendelet másképp rendelkezik.
(5) Amennyiben megállapítható, hogy a rendkívüli települési támogatásra közüzemi díj, intézményi térítési díj, élelmiszer vagy tüzelő vásárlás céljából van szükség, a döntés szólhat a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalásáról, vagy e rendeletben foglaltak szerint az ellátás természetben történő nyújtásáról is.
(6) A rendkívüli települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen a településen működő nevelési-oktatási intézmény, a gyámhatóság, a Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ családgondozója, más természetes vagy jogi személy, a Biztos Kezdet Gyerekház vezetője vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.”
10. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet „A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel nyújtott önkormányzati segély” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
Alkalmanként, nem várt többletkiadásokhoz adott rendkívüli települési támogatás”
11. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Alkalmanként, nem várt többletkiadásokhoz adható rendkívüli települési támogatás azon személy részére, aki
a) nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy heveny betegség miatt jelentkező gyógyszerköltséget nem képesek megfizetni,
b) az általa lakott lakás elemi kárt szenvedett,
c) várandós anya gyermekének megtartása anyagi segítség nélkül nem biztosítható,
d) a gyermek fogadásának körülményei az általa lakott lakásban teljeskörűen nem biztosítottak.
(2) Az alkalmanként nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező és a vele közös háztartásban élők havi egy főre eső jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át ne haladja meg. Különösen indokolt esetben méltányosságból azonos kérelmező esetén évente egy alkalommal a jövedelemhatártól az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság eltérhet.
(3) Az alkalmanként nyújtott rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
(4) Heveny betegség címén annak állapítható meg rendkívüli települési támogatás, aki a betegség tényét szakorvosi igazolással igazolja.
(5) Elemi kár címén rendkívüli települési támogatás csak akkor állapítható meg, ha a hivatal környezettanulmány lefolytatása során megállapítja az elemi kár bekövetkezését, és a körülményekből megállapítható, hogy az elemi kár bekövetkezése a kérelmezőnek nem felróható. E körülményekről a hivatal a kérelem beérkezését követő 10 napon belül környezettanulmányban nyilatkozik.
(6) A várandós anya gyermekének megtartása címén igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez a kérelmezőnek a terhesség fennállását, valamint a veszélyeztetettség tényét orvosi igazolással kell igazolni, valamint valószínűsíteni kell, hogy a támogatás nyújtása nélkül a gyermek megtartása nem lehetséges.
(7) A gyermek fogadásának körülményei biztosítása címén igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez be kell nyújtani a gyermekjóléti szolgálat által készített környezettanulmányt, amelyben feltüntetésre kerül, hogy a gyermek fogadásához szükséges feltételek közül mely nem áll rendelkezésre. A kérelemhez mellékelni kell a legalább 6 hónapos terhesség fennállásáról szóló orvosi igazolást.”
12. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet „Meghatározott időszakra havi rendszerességgel adott önkormányzati segély” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás”
13. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a szülőnek, vagy törvényes képviselőnek, aki az általa nevelt gyermek életkorának, testi vagy szellemi fejlettségének megfelelő szükségleteket nem tudja biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gyermek életkorának, testi vagy szellemi fejlettségének megfelelő szükségletnek minősül különösen a bölcsődei, óvodai, általános iskolai neveléséhez szükséges eszközök, felszerelések biztosítása, a köznevelési intézménybe való eljutáshoz szükséges közlekedési díj viselése, valamint egészségi állapotának megőrzéséhez szükséges eszköz biztosítása.
(3) A kérelmező köteles a gyermek szükségleteinek fennállását hitelt érdemlően igazolni.
(4) A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
(5) A rendkívüli települési támogatás elsősorban természetben, a gyermek szükségleteire tekintettel kell nyújtani. A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a rendkívüli települési támogatás természetben történő nyújtásában.”
14. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet „Pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
Meghatározott időszakra havi rendszerességgel adott rendkívüli települési támogatás”
15. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Önmaguk vagy családjuk létfenntartásáról való gondoskodáshoz rendkívüli települési támogatás annak adható, aki a családjában az elemi létszükségletek (pl. étkezés) kielégítését önerőből nem képes megoldani, és családja rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság a kérelmező részére legfeljebb 6 hónapra, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő rendkívüli települési támogatás állapíthat meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatást természetben, az elemi létszükséglet kielégítése útján kell nyújtani a családsegítő szolgálat közreműködésével.”
16. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet „Önkormányzati segély sürgős esetben” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
Pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás”
17. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság bármely kérelmező esetén mérlegelési jogkörében dönthet a rendkívüli települési támogatás pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában történő nyújtásáról, ha a kérelmező által előadott indokok alapján és a jövedelmi helyzetét is figyelembe véve az rendkívüli települési támogatás nyújtásának célját ebben a formában is megvalósíthatónak találja, és a kérelmező az önkormányzati segély visszafizetésére képes.
(2) Az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság által adható kamatmentes kölcsön összege nem haladhatja meg az évi 60.000 Ft-ot, a törlesztési idő a 12 hónapot. Különös méltánylást érdemlő esetben a kamatmentes kölcsön visszafizetésének megkezdésére legfeljebb a kölcsön kifizetését követő második hónap 15.-éig halasztás adható. A kamatmentes kölcsön összegéről, illetve a kölcsön visszafizetésének módjáról és idejéről az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság dönt.”
18. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet „Önkormányzati segély elhunyt személy eltemettetésének költségeihez” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
Rendkívüli települési támogatássürgős esetben”
19. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Sürgős esetben - azonnali segítségnyújtás szükségessége esetén – a rendkívüli települési támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kifizethető.
(2) Sürgős esetnek minősül: élelmiszer-, gyógyszerhiány, azonnali egészségügyi ellátás címén igényelt rendkívüli települési támogatás, amennyiben annak elmaradása a kérelmező életét vagy testi épségét veszélyezteti. A sürgős eset fennállását a kérelmező köteles valószínűsíteni és annak fennállását aláírásával igazolni.
(3) Sürgős esetben a rendkívüli települési támogatás kifizetését a polgármester engedélyezi maximum 5.000 Ft összeghatárig.”
20. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet „Rendkívüli települési támogatás elhunyt személy eltemettetésének költségeihez” alcímmel és a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § (1) Rendkívüli települési támogatás elhunyt személy eltemettetésének költségeihez is nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre eső jövedelem az öregség nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-a, és nem haladhatja meg annak 15 %-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 160.000,- Ft.
(3) Az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetésére nem köteles, vagy köteles ugyan, de teljes mértékben nem tudja vállalni a temetés teljes költségét, mivel annak viselése az a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné, és családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét, egyedül élő esetén az ötszörösét nem haladja meg, a temetés költségeihez rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában történő nyújtását kérheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a rendkívüli települési támogatás kamatmenetes kölcsön formájában kell nyújtani, melynek összege nem lehet kevesebb mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10%-a, és nem haladhatja meg annak 100%-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 160.000 Ft.
(5) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat, és a temetéssel összefüggő kiadási számlák másolatait, a jövedelem igazolásokat, valamint a kérelmező tekintetében az önkormányzat illetékességét igazoló okiratot.”
21. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy aktív korúak ellátásának megállapítására való jogosultságának egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtójának, illetve az ellátás jogosultjának – a bentlakásos intézményi ellátásban részesülő kérelmezőt vagy jogosultat kivéve - lakókörnyezete rendezett legyen.
(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott ingatlant és környezetét
a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,
b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát, tisztaságát biztosítja, azt takarítja, szükség esetén rágcsáló mentesíti,
c) az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet, valamint a kerítéssel határos területet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, műveli, a kertben nem található parlagfű, és az vagy bevetett, vagy azon a fű nyírott,
d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területét gondozza, tisztán tartja, szemét- és gyommentesíti, síkosságmentesíti.”
22. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Természetben kell a rendkívüli települési támogatást nyújtani a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai, általános iskolai étkeztetésének, tankönyvvel való ellátásának támogatására. A rendkívüli települési támogatás a hatáskör gyakorlójának döntésétől függően egyéb esetekben is nyújtható természetben.
(2) A megállapított rendkívüli települési támogatásttermészetbeni ellátásként kell biztosítani, ha
a) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a pénzbeli rendkívüli települési támogatástnem rendeltetésének megfelelően használja fel, vagy
b) korábban elszámolási kötelezettség megállapításával biztosított pénzbeli támogatás felhasználásáról a támogatott személy írásbeli felszólítás ellenére sem, vagy pedig a felszólításban megjelölt határidőn túl számolt el.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott rendkívüli települési támogatás teljes összege – az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság döntése alapján – nyújtható természetbeni ellátás formájában is, közvetlenül a temetkezési szolgáltató részére történő kifizetés útján.
(4) Természetbeni ellátásként különösen Erzsébet utalvány, élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak, illetve a gyermekétkeztetés térítési díjának kifizetése nyújtható.
(5) Az élelmiszer-, illetve a tüzelőtámogatás biztosításáról, illetve a jogosulthoz való eljuttatásáról, valamint a közüzemi díjak és a gyermekétkeztetés térítési díjának kifizetéséről a hivatal gondoskodik.”
23. § (1) A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
(2) A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
24. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdésében az „önkormányzati segélyt” szövegrész helyébe a „rendkívüli települési támogatást” szöveg lép.
25. § Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet
a) 7. § (4) bekezdése,
b) „Önkormányzati segély” alcím címe,
c) „Aktív korúak ellátása” alcím címe,
d) „Rendszeres szociális segélyre való jogosultság” alcíme,
e) „A rendszeres szociális segélyezettek együttműködési szabályai” alcíme,
f) „Az aktív korúak ellátásában részesülők foglalkoztatása” alcíme,
g) „Lakásfenntartási támogatás” alcíme,
h) „Méltányossági közgyógyellátás” alcíme.
26. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
27. § A rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kérelmek esetén a benyújtás időpontjában hatályos rendelkezéseke szerint kell eljárni, kivéve, ha törvény másként rendelkezik.
28. § E rendelet hatálybalépésekor méltányossági ápolási díjban részesülő személy ellátását a rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül a tárgyhónap végével meg kell szüntetni, de a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból meg kell vizsgálni, hogy a 12. § szerinti ápolási-gondozási települési támogatásra e rendelet alapján jogosult-e. Amennyiben jogosult, részére ápolási-gondozási települési támogatást kell egy évre megállapítani.
1. melléklet
2. melléklet